Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
rTovábbra tn a közönség színháza akarunk fenni.. .** Nógrádi Róbert színházigazgató nyilatkozata az új színházi évadról Három női filmsztár a társulatban - Brecht és Miller dráma, Sosztakovics operájának bemutatója — Kísérleti Színház Augusztus 23: igazgatósági tiles. Augusztus 24: évadnyitó társulati ülés. Augusztus 25: a közönségszervezők értekezlete. Lényegében már augusztus 23-án, az igazgatósági üléssel megkezdődik a Pécsi Nemzeti Színház új évadja. Egy színház életében az új évad, bizonyos értelemben mindig egy kissé az újrakezdést is jelenti, és ugyanakkor a többet, a fontosabbat és a művészileg jelentősebbet annál, ami az előző évadban volt. A jelek szerint ez az évad különösen jelentős lesz Pécs színházi életében, s hogy ez a fel- tételezés nem alaptalan, bizonyít jált ezt Nógrádi Róbértnek, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának, szerkesztőségünk kérdéseire adott alábbi válaszai is. — Milyen művészi én vezetési koncepció érvényesül az új érádban7 — A színház műsorpolitiká- Janak, egész működésének alap j* változatlanul az, ami két év óta jellemzi a Pécsi Nemzeti Színházat: szocialista eszmeiség, gondolatgazdagság, népszerű, színes műsorterv, és az előadások stáláris változatossága. Az új évadban tt mondunk le a tömegek szín házi igényeinek kielégítésérőL A jelszó: népszerűén és korszerűen ! Mi hiszünk ebben a koncepcióban, az utóbbi két év színházi tapasztalatai is ezt a koncepciót igazolták, — Hogyan tükröződik ez a koncepció az új évad műsortervében? — Népszerű, érdekes, és a nagy tömegekhez szóló műveket fogunk bemutatni. Színházunknak négy részlege van: prózai, opera, balett és operett. A részlegeken belül is változatosságra kell törekednünk, ha hűek akarunk maradni a koncepciónkhoz. A műsorterv egy kissé a „végleteket” is tükrözi, de csak így tudunk mindenkihez szólni, csak így beszélhetünk egyetemes és nemzeti színházról. Nem kötelezhetjük el magunkat egyik vagy másik irányzathoz, műsortervünk változatos körképet akar adni a világ- irodalom klasszikus és modern, népszerű drámáiból. Első bemutatónk szeptember 23-án lesz, G. B. Shaw: Az ördög cimborája. Egy nappal később tartjuk az évad első operettbemutatóját, Huszka: Mária főhadnagy. A legközelebbi prózai bemutatónk október elején lesz, Shakespeare: III. Richárd, az Othelló és a Hamlet után a legnépszerűbb Sha- k es pear e-d ráma. A prózai bemutatók közül kiemelkedik Brecht: Antigone című drámája, továbbá A. Miller: Bukás után című drámája, amit egy éve mutattak be New Yorkban. Az évad további prózai bemutatód, Csehov: Három nővér. Fejes Endre: Rozsda- i temető, Belocerkovszkij: Orkán (ez is ősbemutató lesz, mint az Antigoné) és Krasna: Egy vasárnap New Yorkban. Az új évadban három operettet játszunk, az előbb említett Mária főhadnagyon kívül, Abrahám: Viktória, és Fényes—Csizmarek: Csintalan csillagok. Egyébként megalakult a színház teljesen új operett- tánckara, és a Mária főhadnagyban mutatkozik be. Három operabemutatónk lesz, ezek közül egy ősbemutató: Sosztakovics: Kisvárosi Lady Macbeth, továbbá Mozart: Don • uan és Puccini: Turandot. A balettegyüttes az új évadban két bemutatót tart, Bartók- évre készülnek, ezt tükrözi az egyik bemutató, amelynek műsorán három Bartók-mű szerepel: a Concerto, a Csodálatos mandarin és a Fából faragott királyfi. A másik balett- bemutatót Székesfehérváron rendezzük, ez a fiatal koreográfusok estje lesz, amit természetesen a pécsi közönség előtt is játszunk majd. Vélemé| nyünk szerint a műsorterv rop pant változatos, a népszerűség mellett kifejezésre jut benne az irodalimi igény helyes aránya, és a műfajok közötti helyes változatosság. — Viszont hiányzik az új óvad műsortervéből egy új magyar dráma ősbemutatója. — Nem rajtunk múlik. Színházunk nagy gondot fordít az új magyar dráma ápolására, de jelenleg nincs a birtokunkban egy olyan darab, amiből ebben az évben ősbemutatót rendezhetnénk. Ennek ellenére van mai magyar drámai anyagunk, ennek alapján tárgyalunk Borsos József és Szabó György írókkal, egyenlőre 5k adtak darabot a színház részére. Nagyon szeretnénk, ha ezekből a drámai anyagokból létre jöhetne egy-egy ősbemutató. — Müködik-e majd az új évadban is a mútt évadban létrehozott Éjszakai Színház? — Nem, Tapasztalataink szerint ez az ügy nem ért el olyan népszerűséget, 'mint ahogyan szerettük volna. Az éjszakai szórakozás ennél lényegesen könnyebb fajsúlyú színpadi anyagot kíván, vagyis revüműsort. Viszont véleményünk szerint szükség van egy kísérleti műhelyre, ahol fórumot kaphatnak az olyan művek, amiknek kísérleti jellegük miatt feltétlenül fórumra van szükségük, de ez nem kombinálható a vendéglátóiparral. — Hol kaphatnak fórumot ezek a kísérleti művek? — Az évad közepére elkészül a kamara színház, ott szeretnénk lebonyolítani a színházi kísérleteket. Ha pedig ezek az előadások esetleg túlnövik a kísérleteket, akkor a nagy színházban is helyet kaphatnak. De más lehetőség is van. Az egész Dunántúlon nagy az igény a Pécsi Nemzeti Színház vendégjátéka iránt, Szombathelytől Székesfehérvárig, Dunaújvárostól Nagykanizsáig, és ezektől az igényektől nagyon nehéz elzárkózni. Szeretnénk, ha a kísérleti művek, illetve előadások sikerülnének, és ezeket a dunántúli városokban is bemutathatnánk. — Ezek szerint tehát egy új, Kísérleti Szjnház születéséről beszélhetünk? — Amikor azt mondjuk, hogy Pécsett egy színház van, akkor ez azt jelenti, hogy ezért az egyetemes színházért teljes felelősséggel tartozunk. Ez a Pécsi Nemzeti Színház. Nem akarunk olyan kötelezettséget vállalni, ami akadályozhatja ennek az egyetemes szín háznak a művészi és gazdasági munkáját. A Kísérleti Színház speciális színház lesz, legfeljebb heti két előadással, laboratóriumszerű, de ennek működéséhez a felügyeleti hatóságainkkal még konkrétan rendezni kell néhány alapvető szempontot, hogy egyáltalán meg tudjuk adni az új színháznak a kísérleti, a műhely jelleget. — A múlt éviid végén kik távoztak el a színháztól? — Amikor Dávid Kiss Ferenc és Latabár Kálmán a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, tudtuk, hogy a kétéves vidéki munka után fővárosi szerződés várja őket. Dávid Kiss Ferenc a Vígszínházhoz, Latabár Kálmán a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, de mind a ketten szeretnének még Pécsre látogatni, és azt hiszem, erre még lesz alkalmuk. Győri Franciska, Végvári Tamás és Hegyi Péter, a Veszprémi Petőfi Színházhoz, Dobált Lajos a Honvéd Művészegyütteshez, Cselényi Béla és Bállá Olga a békéscsabai színházhoz. Kalmár András rendező a Magyar Televízióhoz. Sándor János karmester pedig a Filharmóniához szerződött. Pataki Erzsi, hosszú színészi pályafutása után nyugdíjba ment, de gyakorla| tilag nem válik meg a színháztól. — Es kik szerződtek a Pécsi Nemzeti Színházhoz? — Az új évadban több kiemelkedően tehetséges, pécsi í közönség számára bizonyos | értelemben „új” művész játszik színházunkban. Polónyi Györgyi, Halász Jutka és Izsóf Vilmos a főiskoláról. Kárpáthy Zoltán és Várady Szabolcs a szegedi színháztól, Győry Emil Szolnokról. Szigeti Géza a fővárosi Petőfi Színháztól. Mendeüértyi Vilmos Egerből, továbbá Náday Pál, valamint Lén er Péter rendező a budapesti Nemzeti Színháztól, és Nagy Ferenc karmester a budapesti Petőfi Színháztól. Véleményünk szerint a társulat a lehető legjobban erősödött, három női filmsztá- rumik van, Pécsi Ildikó, Polcnyi Györgyi és Halász Jutka, ezenkívül olyan kiváló művésznőink, mint Laban ez Borbála, Koós Olga és mások, fér- fiegyüttesünk pedig olyan művészekkel rendelkezik, mint Bánffy György, Ivámyi József, Várady Szabolcs, a nagyon tehetséges Izsóf Vilmos, és mások. A régi és a most szerződött művészek nagyon komoly művészi erővel rendelkező együttest alkotnak. — Mikor kezdődik a körletezés? — A „nyitány” augusztus 25-én lesz, a közönségszervező értekezletem. A múlt évben 7200 bérletesünk volt, ami azt jelentette, hogy ezzel az eredménnyel az országos élvonalhoz tartoztunk. Az új évadban is nagyjából ennyire számítunk, ezt a reményt támasztja alá az a nagy érdeklődés is, ami már most megnyilvánul az új évad bérletei iránt. Azt ezúton is közölhetem, hogy a nagy érdeklődés ellenére, a régi bérlők helyét szeptember elsejéig fenntartiuk. Az új évadban háromféle bérletet hirdetünk. A vegyes bérlet tizenkét előadásra érvényes, az ifiúsági bérlet nyolc előadásra. Új típus lesz a kombinált ot>e- rabérlet, ami öt előadásra, három opera és két prózai előadásra lesz érvényes. Befejezésül még annyit, hogy társulatunk fontos eszmei és művészi feladatok előtt áll, de konkrét körülményeinket tekintve, teljes bizakodással tekintünk az új évad elé — fejezte be nyilatkozatát Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. (Thiery) Az Akadémiai Kiadó könyvei és folyóiratai távoli országokba is egyre nagyobb szómban jutnak éL Beérkező sajtó tanúsága szerint a legutóbbi időben számos ismertetés jelent meg külföldi szaklapokban Kovács Gyula A ló csánkja című angol nyelvű állatorvosi művéről, többek közt a tokiói The Japanese Jour nal of Veterinary Science című lap XXV. kötetében. Pel- lérdy László Eimeriidea című parazitológiai könyvét viszont a khartumi Sudan Journal of Veterinary Science and Animal Husbandry című folyóirat 1963. évi IV. kötete méltatja, s egyben melegen ajánlja a szakembereknek. Rudnai Gyula Könnyűbeton című építészeti munkájáról a colomból The Journal of Technology 1964. évi április 2-i száma meg állapítja, hogy különösen ér-1 dekes kutatómérnököknek.1 építészeknek, építési vállaLko-' zóknak, egyetemi hallgatóknak és tanároknak. Magyar könyvek külföldön A külföldi kiadóiméi 24 magyar mű jelent meg 1964 első félévében. A fordítások elsősorban a szépirodalmi, ezek közül is elsősorban a mai magyar szépirodalmi művekből készültek. Ezekből sorolunk tel néhányat: A milánói FELTRINELLJ Szabó Magda Az őz című regényét adta ki olaszul és Dé- ry Tibor novelláinak egy kötetét II gigante címen. Ugyancsak Milánóban jelentette meg a LERICI kiadó Paoló San- tarcangeli Ady válogatását. A párizsi GALLIMANRD kiadó Németh László Iszony cí. mű regényét jelentette meg. Mexikóban Lukács György Die Gegenwartsbedeutung des kritischen Realismus (Die gegen dem Missverstandenen Realismus) című műve jelent meg spanyolul. Számos magyar könyv jelent meg a baráti országokban. Darvas József Viz- kereszttől Szilveszterig című regénye német nyelven jelent meg a VOLK UND WELT VERLAG-náL Prágában kiadták Kassák Tajos Egy ember élete című önéletrajzi regényét. Gárdonyi Láthatatlan emberét. Pozsonyban Móricz Zsígmond Rokonok című műve. Varsóban Sarkadé Imre A gycuxi című kisregénye került az olvasók kezébe. Szakkönyveink is felkeltették a külföld érdeklődését. Ferenczy Jenő A finommechanikai konstrukció és Marx György Túl az atomfizikán című könyve cseh nyelven, Szabó Imre A jogszabályok értelmezése című műve pedig románul jelent meg. Harmadik szlovák kiadása látott nap világot Hirschler Imre A nők védelmében című munkájának. További magyar művek külföldi kiadása várható ebben az esztendőben. A lengyelek megjelentetik Déry Tibor Feleletét. Ugyancsak Déry G. A. úr X-ben című, legújabb regényét a párizsi DU SEULL kiadó adja ki. Francia fordí- tás készül Hernádi Gyula A í péntek légcsőin című regényé- j bői az ALBIN MICHEL kiadó j nál. Kodolányi János Égő! csipkebor című könyvének né- ! met kiadása van előkészületben a stuttgarti STEINGRU- BER kiadónál; Illyés Gyula Ebéd a kastélyban című könyvét a berlini AUFBAU jelenteti meg. Calambosi László edz ébredés áriám A homály vitorlája mögül kilépett az ébredés óriása autók hullámzó nyomából kemény koszorúkat köt megmarkolja a bányászok csákányait szemünkből magasba fújja a fáradtság madarait s kitépi a fényt a neon szárnyaiból A hétköznapok óceánja ez Kezet fogtunk a küzdelemmel lombikok csillagos éjszakáiból kiválasztjuk a táguló menny örökkévalóságait Rábukkanunk a megismerés márványból faragott oszlopaira melyekre a tudás szögezi arany-nyilakkal jelzett térképeit A magasbatörés acélvázai alá forrasztjuk szívünket hogy visszaűzzük a barlangjából kiszökő halált. A fény szőnyegei összekötötték az eget a földdel. Ténagy Sándor /Hint száz báziil ki len enenki lene Úgy élek megint, mint száz közül kilencvenkilenc; minden napom szabályos, meghatározott. Reggel és este hetijeggyel igazolom életemet, kezelt, mondom, és igyekszem a kocsi belsejébe. Nincs -rajtam különös ismertetőiéi, hétköznapi a szó is, amit költészetté melegítek, úgy nézek mindenkire, mint tulajdon életemre, szánakozón és bizakodón, örömben telhctetlemil Napközben meglesem: miként készül a vasból a kenyér, miként simulnak ki vagy nyúlnak ho.ssz.ab: r a ráncok a homlokokon, / följegyzem a felejthetetlen mozdulatokat. a többjelentésű szavakat, úgy élek megint, hogy megszülessen a legigazibb szinonima ' Nincs ebben semmi rendkívüli: úgy élek megint, mint száz *•*•-••• • :> a villamoson, hazafelé ha v*V ' a-— nem szólunk, nem m—•" ■ megismerjük egvmást. meri nincs különösebb ismertctőjelünk. 1
