Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
1964. AUGUSZTUS 20. CSÜTÖRTÖK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYE BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Ünnepség a somogyapáti kultúr otthonban Ünnepi tanácsülés a városi tanácson. Pécs megyei Jogú város tanácsa és az I., II. és III- kerületi tanácsok tegnap délelőtt 9 órai kezdettel együttes ünnepi ülést tartottak a tanácsháza nagytermében- A tanácsülést Papp Imre elv társ, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg, majd miután dr. Bánki. Nándor elvtársat megválasztották a tanácsülés elnökévé. Kárpáti Ferenc elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt pécsújhegyi üzemvezetője, városi tanácstag emelkedő , szólásra. ünnepi beszédében megemlékez, iá az alkotmány iu ve y- bfe.kta asa óta eltelt másfél évtized eredményeiről, maid i e.„-..e...: en , elemezte, hogyan i.ii a város és a megye az akii.,? kapott törvényes lehető- ; _ kkel. Különösen építkezés- ■ en. ebben is elsősorban lakás .zésben értünk el kiváló i. a: menyeket — hangsúlyozta. — I i50-ben kezdtünk hozza ; i.o ott az első nagyobb !• l. ' . építkezéshez Meszeli. majd ezt követte 1956- i.ai Uj-Mecsekalja. 1930—38 ke:tt Pécsett és Baranyában átlagosan 630 lakás épült évente. Az 1950—56-os években 950-re emelkedett az évi éflae, azóta pedig még na- gye' b ütemet kapott a lakás- i r’tkezés. 1957—62 között 1 Yr 1* és v Baranyában 10 837 lakrs épült fel, ebből Pécsett 5684! Az elmúlt esztendőben 1432 új lakást adtak át a városban. Majd az Egy napos Pécsért társadalmi munkamozgalom eredményeit értékelve Papp Imre elvtárs hangsúlyozta:, a jövőben ki kell terjeszteni a mozgalmat olyannyira, hogy a társadalmi munkások részt vállalhassanak a népgazdasági beruházásokból készülő létesítmények építéséből is. Pécs polgárai az elmúlt esztendőben 1 126 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ez év első felében 1 200 000 forint értékű segítséget nyújtottak a városnak. A mozgalom legeredményesebb részvevőinek ezen a tanácsülésen adták át a díszpolgári okleveleket, illetőleg az arany-, ezüst- és bronzérmeket. Pécs város díszpolgárává avatták Domsics János, Pozsgai Pál, ifj. Kardos Ferenc és Jelenszki János I. kerületi lakosokat, akik 817, 543, illetve 502—502 társadalm i munkaórát végeztek. A mozgalom aranyérmét .capták: Lromsics János, ifj. Kardos Ferenc, Pozsgai Pál, Jelenszki János, Adannk Antal, Antal János, Beck Henrik, Dobszai József, Farkas Imre, a Bánki Donáth úti Gimnázium, az MSZMP pécsbánya- telepi szervezete, a MŰM 500., 506. és 508-as intézet, a Nagy Lajos Gimnázium, a Széchenyi Gimnázium, a Pécsbánya- telepi Általános iskola, a Pollack Mihály Építőipari Technikum, a Pécsi Hőerőmű TMK műhelye, a Petőfi laktanya, a Pécsi Víz- és Csatornaművek és a városi TST. Ezüstplakettesek: Barton József, Csirke János, Molnár Zsigmond, Scheicher Henrik és Tímár Imre, a Bőrgyár j „Kertész” brigádja, a kesztyűgyári Gagarin, Ifjúsági és ifi j brigád és a Sopiana Gépgyár I. éves tanulói. Bronzplakcttet kaptak: Bányai Ferenc, Kalmár János, ifj. Kiss Ferenc, Patkó Alajos, Tölgyesi László, Vincze Sándor és a Sopiana Gépgyár „Czukcr” brigádja. Ezután dr. Bernáth János, aki a legutóbbi tanácsülés óta lett a városi v. b. tagja, hivatali esküt tett az ünnepi tanácsülésnek. — Szép ez az út — állapította meg örömmel az autóban Lakatos József, a Közúti Üzemi Vállalat igazgatója. Először végigjárjuk az új utat. A bitumenes felület sima, nincs rajta egyetlen göröngy sem. Még a padkán látni egy-egy elsimításra váró részt. De ez már csak egészen kicsiny munka. Lényegében elkészültek az útfelújítással Szigetvártól Somogyapátiig, 6200 méteres szakaszon. Egészen a község végéig megyünk, ahol az országút Nagybajom felé kanyarodik el. — A végén még szebb az út mint a közepén. Megmutatom magának végig, nehogy azt higgye, hogy csak ott olyan szép ahol járunk — jegyzi meg nevetve az igazgató. Az „Egy napot Pécsért” mozgalom plakettje. A község végén találkozik a feljavított és a régi út. Óriási a különbség. A feljavított útszakasz két és fél méterrel szélesebb a réginél, most összesen kilenc méteres. Nem beszelve a felületéről, amelyik tükörsima a régihez képest. — Ez az útfeljavtás a mi dolgozóink alkotmánynapi ajándéka. Február 17-én kezdték meg a munkát. A terv szerint szeptember 30-ra kellett volna .elkészülnie a bitumenes burkolatnak, s december 20-án adtuk volna át. De most már kész. Szóltunk is a beruházónak a Közúti Igazgatóságnak, hogy a jövő héten megkezdhetik az átvételt. Kint is voltak már megszemlélni az útfeljavítást. Elégedettek. Erről tanúskodik Simon Imre és Sárost László bejegyzése a munkanaplóban. Somogyapátiban a kultúrteremben gyülekeznek az útépítés dolgozói az átadási ünnepségre. Itt vannak a vállalat vezetői, a szigetvári építésvezetőség műszaki dolgozói. Eljött az ünnepségre Szabó József járási párttitkár is. — Ennél szebb alkotmánynapi ajándékot nem is kaphattunk volna. — Ez a véleménye a tanácsiaknak —. Nagy érdeklődéssel kísérte az útépítést a község lakossága. Különösen a bitumenöntő gép munkáját csodálták meg. Megkezdődik az ünnepség. Elsőként Szalontai Lajos építésvezető köszönti a munkásokat Dicsérően szól a Zengő Antal brigádról, amelynek :ó munkája eredményezte a határidő jelentős lerövidítését. De • megemlékeznek a többi munkásról is. Kollár Frigyesről, Csonka Lászlóról, s a keverőtelep dolgozóiról. Lakatos József igazgató a következő felszólaló, övé a legkellemesebb feladat. Jutalmakat oszt ki. A Zengő brigád ‘‘>'0 forintot kap. S végül Szabó József párttitkár köszöni —eg a iárás nevében az ú.i utat. Vidám a hangulat. Meg—- - ják a sörösüvegeket, koccm-"- nak az építkezés sikerére ünnepelnek. Közben megindul \ vita. De már nem erről -z útról, hanem a következő- a Szigetvár—Drávafok K"1' i útfél iavítósról beszélnek a Zennn brieád tasiai w-s—, fofadVoznák. hogy ott is i-o- táridő előtt végeznek a rr-inkával. 1 — Jöjjön el októberhey —- aint. amikor azt az l'ta< :<s J átadyik! — invitálnak a '■sózáskor. M Ünnepség Moszkvában Moszkva: A Magyar Népköztársaság alkotmánya elfogadásának 15. évfordulója alkalmiból a Szovjet—Magyar Baráti Társaság ünnepi estet rendezett Moszkvában a Barátság Háza nagytermében. Megnyitó beszédében G. I. Vladikin szovjet művelődés- ügyi miniszterhelyettes, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökhelyettese méltatta a szocializmust építő Magyar- ország alkotmányának jelentőségét, majd szovjet észről I. V. Szalimon, a Szovjc—Magyar Baráti Társaság veze 5- ségi tagja, a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizo't- ságának felelős munkatársa, magyar részről pedig Tamils István, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének ügyvivője mondott ünnepi beszédet. XXI. ÉVFOLYAM, ÄRA: 80 FILLÉR 195. SZÁM Díszpolgárokat avattak, kitüntették az Egy napot Pécsért mozgalom legeredméoyesebb részvevőit Együttes ünnepi ülést tartottak a városi tanács és a pécsi kerületi tanácsok alkotmányunk ünnepén N evezetes ünnepnaphoz érkeztünk: alkotmányunk születésének 15. évfordulójára emlékezünk. Másfél évtizeddel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án, az egész dolgozó magyar nép ünnepi megilletődéssel fordult a Parlament felé. ahol országgyűlésünk törvénnyé emelte népi demokratikus állami életünk alapokmányát, az új magyar alkotmányt. Ekkor nyilvánította ki ünnepélyesen az országgyűlés, hogy hazánk — nép- köztársaság, s hogy ebben az országban minden hatalom a dolgozó népé. Népköztársaságunk alkotmányának születésnapja mindig jó alkalom arra, hogy számba vegyük az eddig megtett utat. Az idei jeles határkőnél különösképpen kedvünkre való a józan ünnepi számvetés. S ezt a számadást nem kezdhetjük másképpen, mint annak a megállapításával, hogy az eltelt másfél évtizedben az alkotmányunk adta jogok rendre kiteljesedtek, mindennapi életünk megszokott tartozékaivá váltak. A 15 évvel ezelőtt elfogadott alkotmány emelte törvényerőre például a munkához való jogot. S ha szétnézünk szőkébb pátriánkban, vagy akár egész hazánkban, vajon találhatunk-e egyetlen, kényszerűségből téflenkedőt, a szocialista építésben helyét nem lelő munkanélkülit? Mindenkinek megvan a helye ebben az országban, munkája után megbecsülés, társadalmunk és rendszerünk tisztelete övezi, dolgozzék munkapadnál, a földeken, vagy íróasztal mellett. Alkotmányunk, és az általa nyújtott lehetőségek nagyszerűen szolgálták szocialista fejlődésünket. Kcll-e erre fényesebb bizonyíték annál, mint hogy hazánk dolgozóinak 9? százaléka már a szocialista szektorban keresi kenyerét, építi saját és családja jövőjét. De sorra vehetnénk az alkotmány adta többi jogokat, amelyek az elmúlt 15 esztendőben valóban „országos intézménnyé” tették hazánkban a munka utáni pihenést vagy a mindenkinek hozzáférhető tanulást, vagy akár a társadalombiztosítást. S e jogok valóraválíá- sának nem beszédes bizonyítékai-e a fal- vainkban egyre nagyobb számban feltűnő nyugdíjas parasztok! Népköztársaságunk alkotmánya nyilvánította ki ünnepélyesen azt is, hogy államhatalmunk alapja, erejének forrása és záloga: a munkásosztály és a parasztság testvéri szövetsége, a munkásosztály vezetésével. Ez a szövetség azóta is a néphatalom legfőbb tartóoszlopa, népünk szocialista fejlődésének hatalmas lendítő kereke. E szövetség körül formálódik, alakul — pártunk vezetésével — az a népi-nemzeti egység, amely egyre sikeresebben tömörít minden, a szocializmusért dolgozni kész erőt, s amelynek értékelhető gyűjtőmedencéje az egyre terebélyesedő Hazafias Népfront-mozgalom. így vált alkotmányunk — itt és sok más területen egyaránt — a szocializmus ércet és emberformáló nagy tüzének mindennapos fújtatójává, élesztgető friss fuvallatává. Az alkotmány nemcsak jogainknak, hanem kötelességeinknek is foglalata. S bár a dolgozók szocialista öntudata az utóbbi években sokat fejlődött, alkotmányunk 15 évvel ezelőtti születését ünnepelve sem árt figyelmeztetni arra. hogy minden magyar állampolgár alkotmányos kötelessége a haza védelme, a népi hatalom erősítése, a társad inai tulajdon óvása. Közismert, hogy jog és kötelesség a tőkés országokban ma is sz mí.en áll egymással. Mint ahogy a felszaba: ’ás előtt nálunk is szem bénái l tak. A tőkés ö< - tályállamn libán a dolgozóké — a kotr a jog a kizsákmányolok kiváltsága A mi szocialista életünkben mindez már iriské eo van: jogok és kötelességek egysége, t’1 -s harmóniája uralkodik, s nem is tudnánk másképpen elképzelni az életünket. Augusztus 20. az új kenyér ünnepe is. Az új kenyér, amely az idén — meghíláJv; •* gondos paraszti munkát, a sokasodó gépek s más eszközök segítségét — a kívánatos mer>'- nyiségben kerül az egész ország asztalára, a munkás-paraszt szövetség szép szimbó’ <n.i is. Jelképe dolgozó parasztságunk morvái o- zott életének, s mindannak az önzetlen, te t- véri segítségnek, amellyel az ipari műnk s- ság a falu dolgozóinak munkáját könn iti, szebb életének útját egyengeti. Azt szoktuk mondani, — s népköztársaságunk alkotmánya is így rögzíti —, hogy a mi társadalmi rendszerünk aiapja a munka Ennek igazsága az elmúlt években szintén sokszorosan bebizonyosodott. Egyre többen ismerik fel, hogy népünk felemelkedését, a béke védelmét, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom erősödését a szocialista építésben való helytállással tudják leginkább szolgálni. S ha a mi társadalmunkban a jól végzett munka ennyire „alkotmányos követelmény”, akkor nem veheti senki ünneprontásnak, ha szóvátesszük az e téren még sűrűn fel-'kibukkanó hibákat, lazaságokat. S erről azért is érdemes szólni, mert a munka könnyp'ob végét megfogok, a hanyagok, a kötelessz- mulasztók a fegyelmezetten dolgozók rovására próbálnak élni. Ezért is kellene gyor: abban és általánosabban megerősíteni azt a r g- óta sürgetett, de még mindig nem elég é uralkodó közszellemet, amely figyelmezt-ti társadalmunk minden rendű és rangú ügyeskedőit: a mi napunk alatt, a mi népköztársasági címerünk sugarai alatt csak becsületes munka után jár hely. Ilyen gondolatokkal ünnepeljük alkotmányunk születése napját, s nézünk bizakodóan a szocialista holnap elé. Alkotmánynapi ajándék F Uj út a szigetvári járásban
