Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-18 / 193. szám
t »«4. AUGUSZTUS 18. NAPLÓ PÉCS VARJA ÖNTI Komlói bányászok tárják fi! Maré várának kútját A XIV. szazadban emelt Maré-váránál az Országos Műemléki Felügyelőség végeztet ásatásokat és restaurálási munkálatokat amihez a Baranya megyei Tanács és a Mecseki Szénbányásza'! Tröszt turistaegyesülete ad segítséget. Az ásatásokra 140 ezer, a várfalak restaurálására 300 ezer forintot fordítanak az idén. Jelenleg a külső várrendszer kutatásán dolgoznak. A vár történetét közelebbről megvilágító lelet-tárgyakat várnait a várkót kutatásától, amihez az aknarnélyítés ben járatos komlói bányászok adnak segítséget. A komlói bányászok egyébként már eddig is tetemes társadalmi munkát nyújtottak Máré- várának feltárásához. KÖZELEG A TANÉV Baranyában két hély van, ely képes hosszabb ideig itt ríáni az idegeneket. Az ;yik Pécs, a másik Harkány, tizeink” a Balatonnak még sm jelentenek konkurrenciát, llehet kiváló campingezési áetőséget ad valamennyi esterséges tavunk festői kör. éke, a nálunk inkább roam tikus táborozást, mint az sszkomfortos” Balatont ked- :lő külföldieknek. Megkezdték a camping építését Pécsre egyre több idegien kezik. Sokan jönnek Cseh- lovákiából, az NDK-ból és mgyelországból. Az Orszá- s Idegenforgalmi Hivatal /ekezete arra irányul, hogy étszórja” az idegeneket & nagy áramlatból Budapesten a Balaton parton kívül jut- ison a vidéki nagyvárosokig. Pécs idegenforgalma m érzi meg különösebben vendégek számának növeke- sét. Szállodáink, turista- | állóink még így sem zsúfol- t. A városnak. 707 szállodtai ] •őhelye van. Ha ezt a szálú. megszorozzuk 365-tel és a pott összégből kivonjuk az 1000 vendégnapot, melyet ) 000 szállóvendég töltött el 53-ban Pécsett, kiderül, gy szállodáink és turista- illőink nemhogy túlzsúfol- í. hanem még kihasználtnak m mondhatók. Más kérdés, hogy mégis fiaimén kívül nem hagyható ínyek vannak az olcsó autós mpingek iránt. Idegenfor- Imi szakemberek azt tart- c, hogy a kor követelménye zamping, és a jövő években a „műfaj” szabja meg ná- ífc is az idegenforgalmat. A ■npimg-láz természetesen eset is elkapta. Tegnap délit megkezdték a fairtást a leseken létesülő nemzetközi nping helyén. Ezt a cam- iget 500 turistára tervezik, 'tésére 2,5 millió forintot >tt az Országos Idegenfor- mi Hivatal. Az építkezés ió őszig tart, majd kora 'asszál ismét elkezdődik, gy az első nyári napokon ír vendégeket fogadhassa- k. Ugyancsak 1905-ben nyí- rneg a Sallai utcai turisla- illó, amelyben 150—160 sze- >lyt tudnák egyszerre elhe- ízni. Az Idegenforgalmi Hi- ialban nem felejtik .el hang- yozni, hogy mindkét hely, ma igényeinek megfelelő z. tehát tömegeiét képes ;adni és a kispénzű embe- : számára is elérhető. To- ob fejlődik jövőre a fizető- idég-szolgálat is. Pillanjl- ilag 200 vendég elhelye/é- e alkalmas, szép berendelj. tiszta, I. osztályú szőre állnak az Idegenforgalmi ratal rendelkezésére a vá- i különböző helyein. A szo- i számát jövőre szeretnék v felszaporítani, hogy a fi- ővendég-szolgólát naponta l turistát fogadhasson. A etővendég-s zolgá la tnak is a jövője Pécsett, mert bírsága mellett (egyágyas szo- 22. kétágyas 35, három- ras 42 forint naponta) ap- >b szolgáltatásokat is nyújt Nincs szállodahiány óriási, a szállodahiány! — lljuk sokszor. Az igazság ! Mában. hogy csak időnként I n szállodahiány, mert nincs S •rv Pécsett, moly koordinál, az igényeket. Pécsnek is, van bizonyos „szezonális” jellege, ez a tavasz és az ősz. A két főforgalmi idényben túl- tengés van rendezvényekben. Legutóbb például egy időben rendezték meg a Pannónia mezőgazdasági napokat és az orvoskongresszust. Természetes következménye volt ennek a „szállodahiány”, mert a rendezvények résztvevőin kívül úgyszólván senki sem juthatott szobához, A városi Idegenforgalmi Hivatal szívesen vállalná magára a rendezvények koordinálását, s gondoskodni kellene róla, hogy ezt a megbízatást rövidesen meg is kaphassák. Az idegenforgalom „komplex kérdés”. Nehéz lenne meghatározni, hogy kiken múlik jó, vagy nem megfelelő volta. Vendéglátó házigazda például a pécsi vasútállomás egyik feiivilágosítója, aki magánszorgalomból tanulja a német nyelvet és már tud is annyit, hogy megmagyarázhatja az érdeklődőknek, mikor érkezik vonat, mikor kapnak csatlakozást. De a vendéglátó házigazda a felvilágosító másik dolgozója is, aki az idegennyelvű érdeklődésre kétségbeesetten teszi le a kagylót, mert egy szót sem ért belőle. Sokan beszélnek idegen nyelven A városi Idegen forgalmi Hivatalnak negyven idegen- vezetője van, együttesein az összes európai nyelvet beszélik. ősztől újabb idegenvezetőket képez ki a hivatal, mert szükségessé teszi ezt a növekvő forgalom. Ám ebben az ügyben nemcsak az Idegenforgalmi Hivatalinak vannak teendői, hanem a vendéglátó „házigazdák” közül mindazoknak, akik munkájuk révén kapcsolatba kerülhetnek külföldi vendégeinkkel. Ahogy a Nádor és a Pannónia portásaival szemben követelmény, hogy egy vagy több idegen nyelven társalogni tudjanak az érkező vendégekkel, ugyanúgy elvárhatják a külföldiek, hogy megértsék őket a helyi közlekedés forgalmi irodájában, az AKÖV Kossuth téri indítóállomásán, a postán, a vasúton, az IBUSZ-nál. a Biz. tosítónál. az autószervizben és sorolhatnánk tovább is. Sok szerv és vállalat szerencsés helyzetben van. Az Állami Biztosítónál, az IBUSZ-nál például nem jelent problémát az idegeinek fogadása ha történetesen kártérítésről, vagy az IBUSZ esetében pénz- és jegyváltásról van szó. Pécsi különlegességek A kereskedelemnek és a •vendéglátásnak nagy szerepe van az idegenforgalom alakulásában. Pécsett az a legnagyobb bajunk, hogy vendéglátó helyeinknek nincsen speciális „profilja”. Ma még kevés helyein lelhető fel az Olimpia dolgozóira olyan jellemző törekvés: újat nyújtaná a vendégeknek. Az ételekéhez hasonló az italválasztók is. Úgyszólván sehol nem tartanak csak abban az üzletben kapható különleges italt. A villányi vörös például ritkaságszámba megy, mecseki itó- kát is csak elvétve lehet kapna. Pedig mindkettő „bombaüzlet” lehetne. A külföldiek hiányolják a borkóstolót, s azt hisszük, joggal. A megyébe özönlő turisták sokszor álromantikát keresnek. Ezt nem akarunk nyújtani nekik, de különlegességet igen. Különlegességet látnivalókban, vendéglátásban, sőt kulturális programban is. A szabadtéri színpadra gazdag, nyári kulturális program kellene, mellyel évek óta adósok az illetékesek. A Mecsek Együttes, a balett, Pécsre is vonzaná az idegeneket! De gondolkodni kellene az Idegenforgalmi Hivatal dolgozód által dédelgetett terv megvalósításán is: legyen bányászmúzeum Pécsett! Pécs ugyanis a bányákra épült, miért ne lehetne kihasználni ezt a tényt az idegenforgalom javára? A bányászmúzeum létesítésére mi sem alkalmasabb, mint a nyugdíjazott Béke-akna. És tessék a romantika: a tárószintre nyugodtan bekísérhetnénk a kül- és belföldi turistákat, hadd lássanak bányát, élvezzék a romantikát! Legyünk igényesebbek! Ha házigazdaként gondolkodunk az idegenforgalomról, talán ezt a felszólítást fogalmazhatjuk meg mindannyiunk számára. S ha a felszólításnak eleget tettünk, mondhatjuk csak őszintén: „Pécs várja önt!” Harsány! Márta Hamarosan megkezdődik az új tanév és a kis Kovács Marika is megkapta új iskolatáskáját. Foto: Erb A „tizenkilencesek" klubja SZOKATLANUL sok volt a hiányzó ezen a vasárnap dél- előttön. Ez pedig nem a legjobb előjel egy olyam klubtagságban. ahol a legfiatalabb is túl van már a 60 esztendőn. Talán ez^rt ismételt meg egy nevet kétszer is B. Nagy Gusztáv a névsorolvasásnál. — Czöndör! Csend — Mi van Czöndörrel?! Akik közel ülnek, tovább adják a kérdést a távolabbi asztalokhoz: — Ki tud Czön- dörről? Nyugtalanító találgatások indulnak itt is ott is, amíg végre jelentkezik valaki. — Beteg. Azt üzeni, beteg. Elnézést kér ... A klub adminisztrátora szemlátomást megkönnyebbül, és to. vább olvassa a névsort. — Kárpáti! ■— Svédországba utazott a lányához. — Zagg? ö múlt vasárnap sem volt itt. Azt hiszem, Szoboszlai Gyula válaszolt rá. — Zagg bácsi? Hát nem tudjátok? Pincérséget vállalt. Vasárnapi pincérséget nyugdíj pótlásnak. — És Csákány Lajos? Véle •mi van? Üjabb találgatások indulnának, de szerencsére nincs rá szükség. — Megvagyok! Jövök már, — integet botjával a kapubejárat felől, mégis, amikor az asztal elé ér, kicsit lehervasztja az érkezése felletti örvendezéseket. — Gusztikám — mondja az adminisztrátornak, csak azért jöttem, hogy bejelentsem: — nem vagyok jóL Üjra vacakol a gyomrom. Nefelejcs és társai Szentkút-pusztai sertéstelep, j nyészsüldő. ebből 110 az első Hangulati szempontból elég furának éreztem a címet odafelé / menet. Aztán jöttek a meglepetések. Se távolról, se közelről, sem ott nem é r e z- n i, hogy sertéstelepen járok. Amin járok, az széles, hosszú betonút, kétoldalt betonárok, mert kissé lejt a terep, szemközt szabályos rendben a nád és hullámpala tetejű szállások, összesen 13, kettő pedig most épül. A szállások közt fasor, a telep szélén erdősáv és víztorony. A csend is meglep, gondozó is csak itt-ott bukkan fel, igaz, csak tízen vannak a pillanatnyilag mintegy kétezer sertéshez, mert az elletőkutri- cákban állandóan szaporodik a létszám. A Pécsi Állami Gazdaságnak ez a központi sertéstelepe idén kezdett üzemelni, és a jövő évtől 7200 hízót szállít évente. Balogh Mikó József telepvezető a telep alsó szélén lévő tenyészkan-szállástól a felső végén magasodó majdnem kész hizlalóistállóig mindent bemutat, és közben fáradhatatlanul magyaráz. Az egész telep hasonlít kissé egy forgószínpadhoz. Mostani szereplői 23 tenyészkan, 580 teellésű koca 1060 malaccal. Mind fehér hússertések. A íorgószínpadszerűség érzékeltetésére hadd idézzem a telepvezetőt: — Az épületek teljes kihasználása céljából egy kutri- cára egy év alatt négy fialgst kell számítani. Egy fialási szakasz 90 napig foglalhatja le a kutricákat. Ebből a koca helyhezszoktatása 10 nap, a szoptatás ideje 50, a malaco továbbnevelése 24, és az épület fertőtlenítése 6 nap. Épületen ezúttal a szállások, istállók vagyis óriás ólak értendők. A két kifutós kocr szállás fölötti nyolc ellető- istálló egyébként 32 férőhelyes. A kutricák számozva' vannak, az anyával a szaporulat is szépen elfér benne. Ismét átadom a szót a telepvezetőnek: — Továbbtenyésztésre csak azon állatok utódai állíthatók be, melyeknek teljesítménye, a tenyészet átlagszintje felett van. Vagyis tíz élő malac, illetve 21 napos mért súly 45 kiló összesen. Az egész állomány törzs-1 könyvezett. Hogy .a keveredés J ki van zárva, ennek bizonyító I Sára közlök egy kutricaalapot: | a koca ellenőrzési száma 44/ 178, ez a fülgombon is rajta van, neve Nefelejcs, születési ideje 1963. VI. 5. fajtája fehér hús, majd anyja, apja száma és neve, majd Nefelejcs el- lési adatai a legpontosabban, sőt az is, hogy malacainak apja 2. Ferkó. Különben a_te- nyészsüldőket három alkalommal selejtezik, tehát itt sincs protekció. A takarmányozás röviden: szárazdarás önetetés. Tehát a sertés akkor eszik, amikor jól esik, viszont nem pocsékolhat semmit. Az abrakhoz különböző tápkoncentrátumot kevernek. Az itatás vízvezetékes. Az új hizlaló istállók teljesen gépesítve lesznek, még a trágyát is vízzel mossák ki a bitumen rétegű betonpadlóról, ahonnan egyenesen a gyűjtő- medencébe kerül. Egy istállóba 30-as csoportokban 600 hízó kerüL Gondozó mindössze egy< És hogy el ne felejtsem, az új hizlalóistállók neonvilágí- tásúak, és az elletőkutricák föl vannak szerelve infravörös melegítőlámpákkal.., Ez aztán az élet — ahogy a nóta mondja. (Wcidinger) Azért marad még félórácskát, de nagyon látszik, hogy csak a tiszteletadás kedvéért. Mert sem ülni, sem állni nem tud, annyira kínozza a gyomra. Amikor elköszön, az elnök Tur- sics Imre fordul hozzám ma- gyarázólag: — Látja, ez a különbség az ifjúságiak meg a veteránok klubja között. Azok növekednek, mi meg fogyatkozunk, mint a gyertyaláng. — Bizony hogy úgy — mondja rá B. Nagy Gusztáv. — Még egy éve som, hogy megalakultunk, és azóta öten léptek ki közülünk. Örökre.... — Fellapozza a névsorjegyzéket, és egy helyen megállapodik. — Legutóbb Seprenyi Pistát és Sztokucsa Izsákot temettük el. Derék tizenkilencesek, hűséges társak voltak mind a ketten. A „TIZENKILENCESEK” klubja mégsem a temetkező, a sóhajtozó öregek testületé. Nem ijeszti őket a fogyó élet rendje, csak szomorít ja. És ez sem sokáig. Bőségesen van ellenszerük a szomorúságra. Lám, most is csak annyi kellett hozzá, hogy Izsáki Imre és Nádor József „vitába” keveredjenek. De nem ám akármilyen vitába, és nem akárhogyan. Eszperantóul „vitatkoztak”. A régi xnozgalmisták nyelvén, amiből ugyan egy szót sem értettem, de úgy látszik, a többiek annál inkább, mert a dallamosan szép szavak nyomán egyszerre pezsdültek fel az asztaltársaságok, csak úgy zsongott tőlük a vén gesztenyefákkal ölelkező kert. i— Emlékszel, Guszti? — Emlékszel, Imre? És a gesztenyefák abbahagyják a maguk suhogó, suttogó, együgyű beszédét. Moccanatlan, rezdületlen augusztusi csendességgel, mintha ők is az emlékeket fülelnék, nehogy akár egy szó is kárbaveszen belőlük. — Emlékszel, Péter? — Emlékszel, Győző? A távoli ködökből Komárom várát idézi meg C'servenka Győző. A rögtönítélő bíróság ott ítélte el hétévi várfogságra az őszirózsás forradalom idején. Szervezkedés, sztrájkuszítás címén. Ha egy évre rá nem jön közbe a monarchia bukása, akkor ma egy derék harcossal kevesebben lennénk. Gombos Péter is kerek 45 esztendőt fiatalodott vissza. — Szamuelly elvtárs, jelentkezem! A különítmény számára megszerveztem az elszállásolást .., Ezért a „jelentkezésért” több mint húsz évi emigráció várt rá a Tanácsköztársaság bukása után. „Könnyebb” volt a dolga Tursics Imrének. Már a szá- i zadíorduló után ott nyomdász- j kodott a „Pécsi Munkás” ké-! ziszedő műhelyében. — De cikket is írtam ám,' — emlékezik vissza. — A munkásnyúzó Sztraka főmérnököt szerkesztettem ki, de nagyon alaposan. Szerencséjére mégis megúszta a következményeket. — Akkortájt szerezte meg diplomáját Hajdú Gyula. Hát, ha nem ő képviselte volna a védelmemet azon a sajtóperen, nam is tudom, mi lett volna belőlem. A „legfiatalabb” veterán a 61 éves Szoboszlai Gyula is leteszi a voksot. — Én a két fivéremmel szolgáltam végig a Tanácsköztársaságot. Tizenhat éves sem volt, amikor belépett a Vörös Hadseregbe, és alig pár évvel idősebb, amikor már menekülnie kellett a darutollasok elől. Szabó Ferenc a maga 81 esztendejével „korelmök helyettese” a klubnak. Párttagsági igazolványa 1898-as keltezésű. Jobb hát, ha nem is említem meg az emlékezéseit. Ahhoz kötetet kellene írnom, s talán még úgy Is szegényes lenne a méltatásom. De nincs is rá szükség. Feri bácsi maga fogott a megírásához, s azt ígérte, megkapom az egyik példányát, ha készen lesz vele. Izsáki Imre szintén szerzői gondokkal küszködik, öt a Szakszervezetek Megyei Bizottsága bízta meg emlékeinek Írásos dokumentálására. — Már a századik oldalnál tartók, és még mindig úgy néz ki, hogy az csak a bevezetője annak, amit mondani szeretnék. DELET KONGAT a Székes- egyház nagy harangja. Levesnótáját öregeknek, fiataloknak. Izsáki Imre áll fel elsőnek a kerti asztal mellől, és rákoppamt az asztalra. B. Nagy Gusztáv, Szabó Ferenc, Szoboszlai Gyula visszakoppan- tanak rá. Ügy, és éppen olyan szertartásosan, mint Izsáki Imre. S amikor elcsodálkozom hogy a koppantás mellé hol marad a „viszontlátásra”, valamelyikük csak annyit mondott rá magyarázatképpen. — Ez is emlék... így köszöntünk el egymástól negyven évvel ezelőtt is. — Szóval. hogy úgy mondjam, moz- galmista hagyomány ez. amit nem szeretnénk elherdálni .. Azért velem mégis keret ráztak valamennyien. Velem, a „zöldfülűvel”. P. Gy. Komlói Állami Építőipar' Vállalat Komló, szállás- falu tanulóintézetébe 'Ton- nali belépésre felvesz ÉPÜLETBÁDOGOS. ÜVEGES, KŐMŰVES, és ÉPÜLETBURKOLÓ TANULÓT. Szállást biztosítunk-