Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

1964. JŰLIUS 12.

5

Hatvan éves a Janus Pannonius Múzeum

Beszélgetés dr. Dankó Imre múzeumigazgatóval

Á nyolcadik országos borverseny

A Janus Pannonius Múzeum új igazgatóját, dr. Daruké Imrét, meglehetősen nehéz megtalálni ezekben a napokban. Július 1-től vette át hivatalát, fie ez alatt a néhány nap alatt régi munkahelyén át kellett adni az ügyekét, Pécsett pedig mindenkivel megismerkedni, sőt a megye múzeumait, kiállításait is végig kellett látogatni.

Az új igazgató

Mindez azonban az úgynevezett kedves kötelességek közé sorolható, s a fáradtságnak nyoma sem látszik beszél getésünk időpontjában, este 8 órakor Dankó Imrén. Azt talán tudják róla többen, hogy Gyuláról jött. De eddigi munkájáról bővebbet kevesen ismernek.

— Az Érttel Ferenc Mú- . zeumban. Gyulán töltöttem

egyfolytában hat esztendői — meséli. Oda Sárospatakról kerültem, s mostani munkám szempontjából ez utóbbit tartom jelentősebbnek: a Rákó- czi-vár kiállításai, az ott adódó építészeti mvemlék-prob- ' lémák és hasonlók, mondhatnám jó előiskolát jelentettek pécsi munkámhoz. Gyula más szempontból volt érdekes, az ottani múzeum az ország legrégibb vádéin múzeumai közé tartozik, ott hagyományai voltak a múzeum-ügynek, s nem voltak nagyobb problémák.

S talán, hogy nem voltak ..nagyobb problémák”, ez okoz tá, hogy másra is futotta az erőből. A gyulai múzeum — élén dr. Dankó Imrével — kezdeményezte a múzeumi hetek név most már országosan is isimért, országos méretűvé nőtt rendezvény-sorozatot- Ugyancsak ott valósítottak meg társadalmi erőből egy kiadványt, amelyben helytörténeti jellegű dolgozatok lát- , tak napvilágot, s amelynek jelenleg 57. füzeténél tartanak.

Közkinccsé tenni cn eredményeiket

Dr. Dankó Imre különben néprajzos, speciális szakterületét a település, építkezés, lakásbelső történetének és mai helyzetének vizsgálata alkotja. Kandidátusi disszertációját már itt fogja elkészíteni, természetesen még régi kutatási területéről, a mai sarkad! járásból.

— Pécs nem voU teljesen ismeretlen előttem — folytatja. — Jártam itt több ízben,

— Nem. Nem hívtak meg.

Szoyka Pál szól közbe:

— Nagyon ritka eset, ha egy létesítmény ünnepélyes átadására a tervező meghívót kap.

Ez már több mint udvariatlanság. Az új-mecsekal- jai MTH-intézet avatása alkalmából a rádióriporter is szeretett volna interjút kérni a „mű’! alkotójától, aztán közölték vele, hogy „erről meg is feledkeztek. Sajnos nincs itt.” A három tervező tiltakozik, ne írjam meg, mégis megírom: a sajtó, rádió, televízió,- filmhíradó, de még az avatási ünnepi beszédek révén is tudomást szerez a nyilvánosság arról, hogy egy-egy adott létesítményt milyen összegért építettünk, m e- lyik vállalat építette, csak a tervező személye ismeretlen, akinek felelősségét, azt hiszem, nem kell vázolná senki előtt sem; Ha csak; ; < ha csak nem kell szidni valamiért. Akkor azonnal kiderül; ki a tervező;

De nézzük csak tovább!'

— Miért nem építünk nyolc, tíz, tizenöt emeletes épületeket?

összenéznek, széttárják a kezüket., ez a kérdés egyáltalán nem lepte meg őket.

— *Mi is szeretnénk tudni mondja az egyik;

— Gazdasági okai vannak. Részben;

— Ebhez kellő technikai felkészültség kell. Elsősorban gépekről van szó és persze megfelelő szakemberekről. Tervezni tudnánk, de inondtuk már az előbb, hogy

ismertem nagyjából a múzeu- | mot, sőt a megyét is. Ez per- ! sze még nagyon kevés. Első : mostani benyomásom minden esetre nagyon jó. Országosan . köztudott dolog persze, hogy j Pécsett és Baranyában a. \ kultúrának,' ezen belül nyü-j fán a múzeumnak is. nagyon megbecsült helye van. örültem annak, hogy azt tapasz- ] toltam, a múzeum ügyével a megyei tanács is nagy szeretettel foglalkozik. Örültem annak is, hogy rendkívül ér- j tékes munkatársaim lesznek, többségükben fiatalok. akik munkájukban lelkesek, oda-' adók, s nem utolsósorban ki- j tűnőén felkészültek. Úgy Iá-j tóm. az itteni munka nagyon j szép lesz, e viszonylag talán könnyű is.

A „könnyű munka” tenné- szetesén úgy értendő, hogy dr.; Daniié Imre máris telő van' tervekkel, amelynek megváló- i sítása valószínűleg nem megy j azért csak úgy magától. Csak j éppen az említett körűimé- nyék megkönnyítik majd meg' valosulásukat.

— Híve vagyok 'annak a nézetnek, hogy a múzeumban | a. tudományos munka az első. De véleményem szerint en-1 nek csak akkor van értelme és értéke, ha a legszélesebb j körben közkinccsé tesszük, s! ha népnevelő funkciónkat a I legteljesebben ellátjuk mellette. Természetesen továbbra is megmarad a. múzeum jó hagyománya: sok kiállítást, köztük sok időszakit is rendezünk majd. nagyban készülünk már szinte most is a múzeumi hetekre. Ennek megnyitó ünnepségét azonban egybekötjük a múzeum fennállása 60. évfordulójának megünneplésével. Nagyszabású ünnepi hang versennyel kezdjük, október 3-án a. lAszt-teremben. Tudományos ülésszakot tervezünk, amelyen itt lennének a múzeumban művelt tudományágak reprezentáns képviselői, s nemcsak megyei, hanem legalább dél-dunántúli viszonylatban megbeszélnénk az aktuális problémákat. A múzeumi heteket viszont elsősorban a falvak felé irányítanánk, na gyón széles népművelési jelleggel. vándorkiállításokkal, előadásokkal ott is, ahol eddig ilyen nem volt. Tervezek még egy előadássorozatot, amelynek valami ilyen összefoglaló neve lesz: múzeumi csütörtök, ezt rendszeressé kellene tenni, és az újjászervezendő múzeumbarátok körének tagjaira, számítani elsősorban. A kiadványsorozatot is be szeretném indítani, e téren valószínűleg jól tudom majd hasznosítani eddigi tapasztalataimat.

A tervek igen nagyok. Pedig emellett még a megyei múzeumhálózat megteremtése is a feladatok közé, méghozzá a legnagyobb feladatok közé tartozik.

Kiállítások sorozata

— Szigetváron szeptember i 6-án nyílik a nagy kiállítás, \ bár a múzeum ügye még nemi rendezett ebben a nagyhagyo- \ mányú községben gém. Pécs- \ váradon is bővítést tervezünk, i Sellyén is megfelelőbb helyet Ígértek, a kiállítás számára. I Siklós iigyancsak -nagy lehető- \ ségekkel rendelkezik, s fel- vetődött egy országos jellegű, de nemzetközi érdeklődésre isi számot tartó kerámiakiállítás ■ berendezése Siklóson, mégpedig állandó jelleggel. Még néhány vidéki „kismúzeum” fel- j állítása szerepel a tervben, 1 például a mohácsi ügy meg- oldása, ezenkívül pedig ván- j dorkiállítáet, illetve vándor- j múzeumot hozunk létre dr. Báv.dy Gábor pályadíjnyertes ötlete alapján.

A bét végén Budapesten, a Szőlészeti Kutató Intézet nagytétényi telepén 16 bizottság részvételével bonyolították le az Idei országos borversenyt. Az országos borversenyen — amely egyben a negyedik budapesti nemzetközi borverseny előkészítése is — 835 bort bíráltak el. A fehér borokból, főként újborok, a vörös borokból pedig túlnyomórészt óborok szerepeltek. A képen: munkában az egyik bizottság, amelyben pécsi és baranyai szakemberek is részt vettek; Bödő János, a Mecsekvidéki Pincegazdaság borászati osztályvezetője és Wéber Imre, -a Villányi Pincegazdaság pincemestere Is.

fl legnagyobb vízfogyasztók

Meglepő útiatok a családi házaknál — Akik u tűzre is.

sajnálják a pénzt

Július közepétől éjjel 2 órái« tart nyílva a Mecsek Cukrászda

A Pécsett megforduló idegenek, de a város lakói közül is sokan szóvá tették, hogy városszerte nem tar tanak nyitva éjszakai szórakozóhelyet.

Kívánságuknak tesznek eleget, amikor július közepétől éjjel 2 óráig meghosszabbítják a Mecsek cukrászda nyitvatartási idejét. A terv szerint minden este 10 órától beléptidíjas szórakozóhellyé alakul majd á.t a pécsiek kedvenc szórakozóhelye. A vendége- j két három táncdal- j énekes és a zon- j gora-dob duó szó- | rakoztatja.

A Nádor Szálló vezetősége gondos- 1 kodott arról, hogy j a szórakozóhely rendjét botrányolco I zók ne zavarhassák. !

ß tervező csak a rendelkezésére álló pénz, anyag, gépállomány és munkaerő keretén belül tervezhet. Ez egyébként a világon mindenütt így van; Ismeretesek olyan nagy nevű építőművészek — mint Le Corbusier, Chandigar, Walter Gropius vagy a félmagyar- osztrák származású Neutra —> remekművei, de azok „egyedi darabok”, azaz egyedi villák, bérházak, üzletházak, templomok. A pénz itt bizonyos értelemben nem számít.

— Milyen szerepük van a színeknek az építészetben?

Manapság mintha divattá vált

volna az élénk színezés...

— A tervező bizonyos esztétikai hatást kíván elérni a színekkel. De nem öncél ez! A színkiválasztásba feltétlenül „beleszól” az anyag is.

Bálint János így határozza meg:

— Alapigazság: anyagban, színben se hazudjunk!

Említek egy példát is. A bolgárként! úgynevezett ,,fürészfogas”-elrendezésű pa nelházak (belső, második sorról van Szó, tervezte Til- lai Ernő) erkélyei narancs- sárga üveget kaptak. A homlokzati falak enyhén nyers színével harmonikusan megfér főleg napsütésben, és itt a távoli zöld hegyvonulat is kellő hátteret nyújt. De sárga üveget — ahogy hírlik — a közeljövőben nem kapnak, mert a miskolci üveggyár negyed évig sárga, a következő negyedben megint más

színű üveget gyárt. Ez esetben a tervező aligha tarthatja magát korábbi esztétikai elképzeléseihez.

Ami az új-mecsekaljai Cs- lakások lakóit érinti:

— Ennek a különben szép és korszerű lakótelepnek leg rosszabb lakásai ezek. Mi az oka? Ki tervezte? Miért építették meg fürdőszoba, fürdőfülke nélkül, nem beszélve a helyiségek kényelmetlen elhelyezéséről?

Szoyka Pál.

— Évekkel ezelőtt vitába bocsátkoztam az említett épületek miatt. A válasz az volt: takarékoskodni kell, lényeg, hogy minél több lakás legyen .; s

—- Francia tervek alapján épültek. Úgy vásároltuk. Legalábbis tudomásom szerint — mondja Bálint János. — Mindenesetre, egy álszociólls létesítmény. Ez a példa bizonyítja: milyen hibák származnak abból, ha egy tervező nem távlatokban gondolkozik. Valamikor építettek bérházakat fürdőszoba nélkül, szűk, szoba- konyhás lakásokat. Ma ez bűn. Legalább nyolcvan-száz éves perspektívára kell terveznünk, mert az emberek igénye örökké fejlődik.

És fejlődik — ha az Igényekkel kellő arányban nem is — az építőipar. Egy-egy okos és nagyon célszerű ötlet vagy újítás sajnos még mais bonyolult utat jár be megszületésétől a realizálásig. Bálint János igazgató mutat néhány műanyag- padló burkolat lapocskát.

Furcsa dolog töi’tént az elmúlt években Dunaújvárosban. A város néhány lakótömbjében arra ébredtek az emberek, hogy nincs elég vizük. Hiába csavargatták a csapot: voltak olyan napszakok, amikor alig csurraní- csepegett.

REJTÉLYES JELENSÉG

Vizsgálat vizsgálatot követett, s a kutatás azzal a meglepő megállapítással zárult, hogy a vízvezeték átmérője szűk. A vezetékeket 150 liter fejenkénti fogyasztásra méretezték, a 150 liter pedig nemzetközi viszonylatban is elfogadott irányszám. Miért lett kevés Dunaújvárosban? És miért csak néhány lakótömbben, és miért nem az egész településen?

Ezzel a történettel kezdte ismertetését dr. Szabó Lajos, a pécsi városi KÖJÁL közegészségügyi felügyelője. Mint mon dotta, a pécsi vízvezetékek is a 150 liter/íő nagyságrendhez igazodtak, és az sincs kizárva, hogy nálunk is fellépett már olyan dunaújvárosihoz hasonló vízhiány, csak nem vettük észNyugatnémet cég gyártja, de gyártja már a. Győri Textil és Műbőrgyár is egyelőre csak ötezer négyzetmétert. Ez annyira kevés, hogy érzékeltetésképpen csak megemlítendő: itt Pécsett, a Tervező Vállalat által tervezett épületekhez évente 28—30 ezer négyzet- méter anyagra lenne szükség. Milyen anyag ez? Egyszerű — ma már közismert — műanyag padlóburkoló, de szivacsos alappal. Kitűnő hang- és hőszigetelő. Egyik előnye ez. A másik: a födém vastagsága 25 centiméter körülbelül. Ha ezzel a szivacsos burkolóanyaggal fednék be a padlózatot, a vastagság lecsökkenne, mert a mintegy nyolc réteg helyett csupán négy réteg anyagból lehetne elkészíteni a födémet. Könnyebb lenne a födém, gyorsabb a beépítése, kevesebb anyagot igényel és kevesebb szakipari munkaerőt. Éves viszonylatban milliókra emelkedne az összegszerű megtakarítás, ennek az anyagnak alkalmazásával.

— És akkor miért nem?

A kérdés nyitott. És nemcsak ez az egy kérdés, hanem számtalan, amely felmerül az építészet világában és amelyekre csak az idő és a pénz adja meg majd a választ. És még egy: á valamivel lendületesebb, forradalmibb előrelépés e b- ben az iparágban is.

Rab Ferenc

re, mert egyébként sem volt a városnak elég vize.

Mindent egybevetve, dr. Szabó Lajos vezetésével ez év áprilisában vizsgálat indult annak megállapítására, hogy a különböző típusú házak mennyi vizet fogyasztanak. A közegészségügyi felügyelő három kategóriát állított fel: l. családi házak és falusias jellegű települések; 2. legfeljebb egyemeletes, 3—10 család lakta bérházak; 3. a tulajdonképpeni, városias jellegű több- emeletes bérházak. E három kategórián belül különbséget tett a csak vízvezetékkel meg a vízvezetékkel és csatornázással ellátott, illetve azok között a házak között, amelyekben az előbbieken felül még gáz is volt. 193 lakóház 1120 lakását vizsgálták meg, ahol 1250 család élt.

NÉHÁNY FORINTÉRT

Azt gondolhatnánk, hogy a csatornázott családi házakban .jóval magasabb a vízfogyasztás, mint másutt, hiszen e házakat kertek veszik körül, a kerteket pedig öntözni szokták. A vizsgálat azonban csak 12—75 lietres mennyiséget tárt. fel, kevesebbet, mint a város; átlag fele. Ezen belül igen sok volt az olyan családok száma, ahol mindössze 12—20—30 liter vizet használtak fel fe- í jenként. A 12—30 literes meny s nyiség rendkívül szomorú ké- í pet fest e lakók személyi hi- j giéniájáról, hiszen ebben a ä mennyiségben az étkezésre, í mosogatásra, sőt a vécé öblí- J tésre használt víz is benne ; van — mennyi marad hát für> désre vagy kézmosásra?

> És hogy miért van mindez, j arra egy példát mondott a

közegészségügyi felügyelő: a magán családi ház és a PIK- ház példáját, amelyek szomszédosak egymással. A családi házban 12, a PIK-házban pedig 180 litert használtak fejenként, mert az előbbi helyen a háztulajdonos, az utóbbinál a PIK fizeti a vizet. Visszatetsző ez a takarékoskodás. Egy köbméter, azaz ezer liter víz ugyanis mindössze egy forintba kerül.

\A FÜRDŐSZOBA VARÁZSA

j szem a számok mindenkit meggyőznek a fürdőszoba, különösképpen az olyan fürdőszoba varázsáról, amely gáz- boilerrel van felszerelve. — Ugyanis semmi más. csak ez lehet a magyarázata annak, hogy e kategóriában a víz- használat oly meredek ívben felszökik. Ide számítandók még a boilerrel ellátott melegvizes mosogatók is (szintén a többemeletes új házakban!), amelyek ugyancsak növelik a fogyasztást.

A 148 liter/fő átlagszámot vizsgálva újabb meglepetések érték a kutatókat. Kiderült, hogy ezen belül voltak olyan családok, ahol a vízfogyasztás j még a lőtt litert sem értekei I fejenként, máshol viszont meg i haladta a 200 litert is!

I És vannak még más okok is, i A Pécsi Gyermekklinika 378.

'■ n Pécsi Szülészeti Klinika pe- I dig 885 liter vizet használ na- I ponta betegágyanként. A Vá- | rosi Rendelőintézet napi 75 í ezer liter vizet fogyaszt. Mit j jelent ez? Azt jelenti, hogy ha ; ezeket a nagy fogyasztókat ar- i ról a vezetékről tápláljuk, amelyikből a lakosságot, ak- koy egyes lakónegyedek időnként nem kapnak vizet. Ez törvényszerű, ezért a nagy fogyasztókhoz külön Vezetékeket kellene építeni.

160 DIÁK — EGY VÍZCSAP

A második kategóriába tartozó, legfeljebb egyemeletes, 3—10 családos bérházakban 60 literes volt az átlagos fogyasztás. Ezen belül a csak Vízvezetékkel ellátott házakban 22, a vízvezetékes-csator- názott épületekben 80 literls mennyiséget mértek fejenként. Ott, aht>l mindezen felül még a gáz is be volt vezetve, 120 —130 literre szökött fel a fogyasztás.

Azokban a többemeletes bér házakban, ahol szintén gáz (van, 148 liter az egy főre eső > átlagos vízhasználati Azt hiA kutatók megvizsgálták a pécsi óvodák, általános és | középiskolák vízfogyasztását I is. Az óvodáknál 20 literes át- ■ lagot találtak. Megjegyzésük: I lehelne több is. Az általános ! és középiskolákban — ahol ‘ csak a tanév ideji adatokat i vették figyelembe — mind- i össze 11 literes átlagot mér- ; tek. Ezen belül is a Janus ! Pannonius Gimnáziumban j volt a legalacsonyabb fogyasz- j tás: mindössze 2,2 liter tanulónként.

A KÖJÁL-orvos hozzátette, hogy nem is az új, hanem a régi időkben épült iskolákkal van baj. Ezekben ugyanis a következő rendszer található: minden emeleten egy vécé- csoport, s minden vécé-csoport előterében egy vízcsap. Mindezt általában négy osztály, körülbelül 160 gyerek használ ja. Nos, számoljunk csak kicsit: hozzáférhet-e 160 vagy akár 80 gyerek az egyetlen csaphoz 10 perc alatt? Hánv gyerek moshat hát kezet a régi iskolákban a tanítási időkben, milyen kézzel, nyúlnak a tízóraijukhoz vagy uzsonnájukhoz?

A közegészségügyi felügyelő megjegyezte, hogy a művelődésügy is tisztában van ezzel, s mindent elkövet, hogy el - tüntesse a régi idők örökségét. Nagy összegeket költenek a régi iskolák korszerűsítésére és átalakítására. Nagy pénzeket s még mindig keveset.

Magyar László