Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

4 NAPLÓ' 1964. JÜLIUS 12. Pécsről Fonyódra DR. HALASZ BALINTTAI a MÁV pécsi igazgatósága fc előadójával kísértük el útjár “csütörtökön a Pécstől Fonyó felé közlekedő 5517-es sze­mélyvonatot. Az első meglepetés: alapo­san megváltozott a szerelvény jellege. Öt kényelmes, tiszta másodosztályú és egy elsőosz- tályú kocsi várja az utasokat. Május 31-től az új nyári menet­rend életbelépésétől rendszere­sein ilyen kocsik közlekednek a ba:atoni fürdővonaton. 6 óra 35-kor megindulunk Szentlőrinc—Sásd—Dombóvár aisó—Kaposvár—Fonyód útvo­nalon a Balatonhoz. Május 31. óla új útvonalon, gyorsabban, kényelmesebben. * A MÁV SZAKEMBEREIT mar régóta foglalkoztatja, ho­gyan gyorsíthatják meg a for­galmat Pécs és a Balaton kö­zött. A Szigetvár—Kaposvár közti útvonal korszerűtlen. Itt nem nyílt lehetőség a menetidő rövidítésére, a pályatest felja­vítására. Ezért választották a dombóvár—kaposvári vonalat. A menetidő megrövidítése ér­dekében Dombóvár alatt egy delta-vágányt hoztak létre, így lehetővé tették, hogy a szerel­vény elkerülje a dctnbóvári ál- j lomást, nem kell a mozdonyt, sem megfordítani, sem áttolat-1 ni á másik végére. Ugyanakkor korszerűsítik a Dombóvár—Ka- ppsvár közötti vonalat is. A vonal korszerűsítését 1962- ben kezdték el, s az év végére szeretnék befejezni. A dombó­vári delta-vágány megépítése 750 ezer forintba került, a Dombóvár—Kaposvár közötti vonalé 40 millió, Kaposvár és Fonyód közötti pedig 31 millió for ntos beruházással épül. Az eredmény: Szigetváron ke resztül Kaposvárig 2 óra 34 percig tartott az út. Most 1 óra 35 perc a menetidő. És ha el­készül a kaposvár—fonyódi szakasz, újabb időt nyernek. Sem szólva a gyorsabb járatú /..ycjjóerő és a kényelmesebb ko- •'.cfj!- beállításának lehetőségé­ről. * A55 ÜT ELSŐ FELÉT a szol­gálati kocsiban a vonatvezető ár-nságában tettem meg. Hid-j végi János ismertet »eg a vas- { úti közlekedés számtalan olyan j törvényével, amiről vajmi ke­veset tud az utas. Csak bosz- szankodik, ha késik a vonat, szidja a mozdonyvezetőt, a bak­teri, pedig bizony sokszor nincs igaza..Így volt-ez most is. Pécstől Kaposvárig 37 percet késett vonatunk. — Mi okozta a késést? Válasz, előtt elővette a me­netlevelet, amiből pontosan ki­derült minden. — Egyrészt a már előre jel­zett lassúsági intézkedések be­tartása okozott késést. Továbbá Hetvehelynél egy tehervonat I előzése miatt 8 percet időztünk.; Várnunk kellett a Dombóvár- j ró!—Komlóra közlekedő sze­mélyvonat késése miatt is, va­lamint Dombóvár-alsón elsőbb­séget adtak egy gyorstehervo- nat részére is. Közben megismerkedtem né­hány szakmai fortéllyal is. Ilyen például a vonat száma, amiből egy vasutas azonnal mindent megtud. — A mi vonatunk 5517-es számot viseli. Ebből tudjuk, hogy milyen vonalon közleke­dj!' milyen vonat, merre tart, s melyik napszakban indult. Az 5500 jelzi a Kaposvár— ‘ Fonyód útvonalat. A 11-től 20­07 «várnirf iplnlilr a «vpmplvvn­dés azt mutatja, hogy a szerel­vény a távoleső végponttól a Budapesthez közelebb eső állo­más felé tart, a 7-es szám pe­dig, hogy délelőtt 6 és 12 óra között indult el. . A magyarázat közben a vo­natvezető gyakran állt fel és tekintett ki az ablakon. — A jelzőket figyelem — mondotta. — Hát ez nem csak a moz­donyvezető feladata? — kér­deztem. — Nem bizony, ketten fele­lünk a szerelvényért. — Fonyódig hány jelző van? — Körülbelül ötven! — Mi van akkor, ha a moz­donyvezető nem vesz észre va­lamilyen jelzést? — Akkor én a vészfékváltó- val megállíthatom a szerel­vényt. Ennyit a vasúti KRESZ-ről, s az utasok testi épségét védő in­tézkedésekről. * ELINDULUNK végig a sze­relvényen. — Hány utas van? — kérdez­zük Ernyes Béla jegyvizsgáló­tól. — Jelenleg 38 elsőosztályú és 396 másodosztályú utasunk van. Tizenkettő kivételével mind valamelyik balatoni állomás felé tart. Mivel 522 utas számára van ülőhely a vonaton, mindenki kényelmesen utazhat. Ezt ma­gunk is tapasztaltuk. Az első kocsiban szegedi diá­kok egy csoportjával találkoz- | tunk. Siófokra utaztak. Vidá- j mák, énekelnek, társasjátéko- ! kát játszanak. Jól érzik magu­kat a bőrüléses, kényelmes ko­csiban. De azért nem ártana, ha jobban vigyáznának a tiszta­ságra. Egyeseket a jegyvizsgáló figyelmeztet, hogy ne tegyék a cipőjüket az ülésre. A másik kocsiban pécsi isme­rősök, az útvonal gyakori ven- i dégei. Rögtönzött nyilatkozato­kat kérünk az új járatról. Dr. Ahátz Imre iskolaigaz­gató: — Kényelmes, gyors járat. Én például Boglárra utazom az építőtáborban dolgozó tanulóim meglátogatására. így fáradság nélkül megfordulok egy nap alatt. Dr. Köves Gusztáv, az érdé-! szét dolgozója: — Ég és föld a különbség a régi és a mostani járat között, j Nem akarok ünneprontó lenni, j de azért van egy-két meg jegy- [ zésem. Engem bosszant a késés, | még ha érthető is. Jó volna a J késés okáról tájékoztatni azuta ; sokat és akkor nem nézzük ál- j landóan az óránkat. A másik panasz, hogy a MÁVAUT jára-- tokat a menetrendhez és nem a } vonathoz kapcsolják. Így ha! késünk, nem várnak meg. Ez! helytelen. ! Dr. Pálffy György orvos: ! — Hetente kétszer utazom; Pécs és Kaposvár között ezzel a í vonattal. Számomra öröm, hogy ! nem kell olyan korán kelni és! egy órával rövidebb az út. Csak j azt sajnálom, hogy az őszi hó-! napokban nem közlekedik ez a! járat. Nem lehet ezen változ-s tatni? í Az utolsó vagont a pécsi Al-Í kotmány utcai általános iskola! úttörői szállták meg. Táborba! utaznak a Balaton mellé. — Megfizethetetlen nekünk pedagógusoknak ez az új járat! — jelenti ki Szentisványi Gyű-} la igazgató. — Nincs semmi ba-) junk a gyerekekkel. A kénye­lem kárpótol még a késésért is, i mert ilyen környezetben job-! ban el lehet viselni. Hiányol-: juk az étszolgálatot á vonaton. í Sokan je'entkeztek a szegedi játékokra Az id~n fs nagy az érdek­lődés a Szegedi Szabadtéri Játékok iránt. Az Aida meg- telrirriésére hat kocsit szer­vezett az IBUSZ, és még elő­re lá'h ifbl-jg újabb jelentke­zés várható az eddigi 250 fő- Nri. Sá ntán nagy az érdek­lődés Bartók: X fábólfara- gcít királyfi balettjére, hisz jip-vk foaiák táncolni. Legkevesebben Honeger: Johanna a máglyán és a Hu­nyadi László előadásra je­frej, tI ­Vidróczky c. zenés balladát! a Kesztyűgyár 50 dolgozója J tekinti meg. Az Állami Népi < Együttes Kisbojtár c. tánc­játékára két kocsival mennek \ termelőszövetkezeti tagok, mintegy 95 emberrel. A Pécsi Idegenforgalmi < Hivatal tájékoztatása szerint j nagy nehézségeket okoz, az j utolsó napon jelentkezőkkel, mivel a szállás biztosítása S nagy problémát jelent, az utolsó napokban jelentkezést^ .nemigen tudnak elfogadni. Kevés ideig állunk az állomá­sokon, hiányzik a hűsítő ital. I Valóban ezen kellene segí- teni. * KAPOSVÁRON két mozdony áll a szerelvény elejére. — Tíz percet legalább beho­zunk a késésből Fonyódig! — ígérik az új mozdonyvezetők. 8 óra 59 perckor hagyjuk el a kaposvári állomást. Alig telik el egy óra és egy hatalmas bal­ra ívélő kanyarban az utasok többsége a jobboldali ablakok­hoz siet. Feltűnik a Balaton. Tíz óra 15 percet mutat az órám, amikor megállunk Fo­nyódon. összesen harminc per­ces késéssel érkeztünk. A két mozdonynak csak négy percet sikerült „törlesztenie”. De ez most már nem izgat senkit. Irány a Balaton. Mitzki Ervin A megye éléskamráiból jelentjük Egy két hét múlva elárasztják a piacot paradicsommal és paprikával Az utóbbi két hétben néha bizony eltűnt a paprika, a paradicsom, az uborka az üzle­tekből, és burgonya is alig volt. Pedig esett az eső. És egyik oka pontosan ez volt az áru­hiánynak. Magam is tanúja voltam egy esetnek, amikor Véménden átírták a szállítási szer­ződést valahogy így: a tsz a nagy esőzések miatt nem tudott burgonyát szállítani- És új szerződést készítettek, de ebbe ismét belevették: ennyit meg ennyit leszállít exportra, bel­földi fogyasztásra, ha nem lesz eső. De van-e mit szállítani? Erre voltam kíváncsi és meg­néztem a megye egynéhány éléskamráját. SZEDERKÉNY Szederkényben, az ötven hol­das kertészetben nem alkalmaz ták a tápkockát. Drágállották. Most szedik a paradicsomot. Egyelőre a szabadföldin még kevés a piros, de a zöld és a pirkadó rengeteg. Nyolc hold paprikájuk és hat hold paradi­csomuk van. Jó termésre szá­mítanak, paradicsomból 160— 170 mázsára holdanként, papri­kából pedig 140—150 mázsára. — És az uborka? — Az ubor­kára panaszkodnak. Rossz má­Befejeződött a délszláv pedagógusok tanfolyama BELDV ÄRDGYULA A pécsi délszláv Iskolában kéthetes tanfolyamra 28 délszláv pedagógus jött az ország különböző részeiből. A tanfolyamot a jugoszláv—magyar kulturális egyezmény alapján négy jugoszláv tanár vezette. A tegnap végétért tanfolyam előadásait V Tocsa- nac, a Belgrádi Pedagógiai Főiskola tanára, M. Sztanics,' a Belg­rádi Szerb Tudományos Akadémia tudományos munkatársa, B. Belvárdgvulán 180 holdon Milanovics, a belgrádi filológiai fakultás tanára és D. Rászán- vM. dics, a zágrábi bölcsészkar tanára tartotta. A tanfolyam célja az l KeIreszKerneK. száz noia vörös volt, hogy a hallgatók megismerjék a mai élő szerb—horvát nyelv I hagymájuk Van. De termelnek főbb vonásait, problémáit az 1961-ben kiadott új helyesírási sza- paprikát Daradiesomot ubor- bályzat alapján, az újabbkor! jugoszláv irodalmak főbb irányvo- , . , ’, «omol, .Dor.. nalait, a nyelvtanítás problémáit.. A képen: D. Roszandics a tan- Kat Karfiolt, Ralarabet is. A folyam záróelőadását tartja. | jövő héten naponta 8—10 má­zsa paprikát tudnak szállítani, uborkát pedig vagontételben is. Fischer Ferenc, a termelőszö­vetkezet elnöke papirokat mu­tatott. Éppen akkor jöttek visz- sza. Nem akarok hinni a sze­memnek. 570 kiló karfiol: vitt el tőlük a MÉK autója és ezért 5,70 forintot igazoltak vissza. Ennyiért vették át a karfiolt. Egy fillérért kilónként A pa­pírra az átvevő ezt írta: leves, Pécsett viszont takarmány na.í minősítették. Azt mondják a tsz erősködött, vigyék csak be Pécsre. A belvárdgyulaiak vi­szont azt mondják: egy fillérért még leszedni sem volt érdemes. Ezért a pénzért ők helyben is íeltakarmányozhatták volna Nem tudom, miért kellett Pécs­re szállítani a karfiolt, kaiará- bét? És miért kellett egyáltalán leszedetni. A tsz vezetői állít­ják, hogy rossz magot kaptak, gyorsan felmagzik és ők erről nem tehetnek. felsöszentm Akton * * A felsőszentmártoni termelő- szövetkezetben éppen kelká­posztát rakodnak. Negyven má­zsa kelkáposzta indul útnak Pécsre és Komlóra. Gyönyörű­ek, akad köztük másfél kilós is. Ebből a 170 holdas kertészet­ből naponta mintegy 40 mázsa kelkáposzta. 30 mázsa karfiol, 30—40 mázsa burgonya, 8—9000 csomó főzőhagyma megy ki. Még vasárnap sem szünetel a szállítás. Felsorolják: mit is szállítanak vasárnap: 30 mázsa kelkáposztát, 30 mázsa zöldba­bot, 10 mázsa karfiolt, 2 mázsa uborkát. A jövő héten 25—30 mázsa uborkát tudnak már út­nak indítani naponta és napról- napra nő a paradicsom meny- nyisége is. öt hold tápkockás paradicsomuk van. Vélemé­nyük szerint ez hat héttel is megelőzte a hagyományos ül­tetésül És 50 hold paprikájuk van. * A megye néhány éléskamrái jában voltam. A kép nem rossz. Ma még igaz, hogy kevés az áru, de néhány nap múlva, a jövő héten és azt követően ont­ják a paradicsomot, a paprikát, a káposztát, az uborkát ezek a nagyüzemi kertészetek is * Sz. J. IHLET ÉS LOQARLÉC Akár „kerekasztal” be­szélgetésnek is nevezhet­ném, csakhogy a világosra pácolt asztal lapja éppen nyolcszögletű. Ezek a finom és korszerű vonalak, színek uralkodnak egyébként az egész irodahelyiségben. Ga­lambszürke falak, valami­vel sötétebb műanyag-pad­lózat, nyers-színű bútorok, a hatalmas ablaknyílás előtt világoskék lamellás­redőny, a falon lakótele­pek, új objektumok foto- montázsa plasztikus ke­retben. Lényeges a környe­zet? A gondolatokat, véle­ményeket — amelyeket itt megszülünk ß korszerű ter­vezéssel kapcsolatosan — mindenesetre stílusosan alá festi. A szoba Bálint Já­nosnak, a Bm. Tervező Vállalat igazgatójának re­zidenciája. Rajta kívül „ri­portalanyként” ül még itt Szoyka Pál főmérnök és a fiatal Erdélyi Zoltán ter­vezőmérnök. A riporter pedig keresi a tervezői tevékenységben az ihletet, kutatja az arányo­kat a művészi és mérnöki munkában. Amit én elkép­zeltem: a tervező hanyatt­fekszik a heverőn, figyel­mesen nézi a mennyezetet s látomásszerűen kirajzolód nak egy „hiper-modern” la­kóház vagy szálloda kon­túrjai, fehér homlokzattal, hatalmas üvegfalakkal, tá­gas szobákkal s mindez egy csodálatos természeti környezetben. Aztán a töb­bi már gyerekjáték: skic­cek, majd mértani vonalak, számítások és kész. Lehet építeni. Szerintem. — Szerintünk nem — mondják ők hárman. Hogy a tervezés ihleten alapuló, lírával vegyített al­kotó tevékenység, vagy pe­dig józan, hideg logikából kibontakozó mérnöki mun­ka-e? A kérdés nem bírja a határozott igenlést, de a tagadást sem. Bálint János szerint az arány nyolcvan százalékban mérnöki mun­ka s ami marad, az lehet — sőt kell is hogy legyen — művészi igény, esztétika. Tervezni kell egy lakótele­pet. A mérnöknek — mi­előtt egyetlen vonalat is húzna — ismernie kell a jövendő lakók kialakult életformáját, igényeiket, is­mernie kell a környezetet, a talajviszonyokat, a közle­kedési lehetőségeket, egész­ségügyi szempontokat, a rendelkezésre álló beruhá­zási összeget és építőanya­got, éghajlatot, munkaerőt, a lehető legrövidebb szállí­tási útvonalat, a kivitelező kapacitását és ... még a jó ég tudja mit nem? Csoda-e, ha ezekután a riporter azonnal leszáll a fellegek­ből és próbálja követni e három mérnök magyaráza- . tát, amelynek nyomán egy­szeriben kiderül, hogyan, miképpen nő ki a földből a lakóházak, iskolák, ipari ob­jektumok szép sokasága? Erdélyi Zoltán tervezte az újmecsekaljai iparitanuló intézetet. — Ez volt az első na­gyobb épületem. — Mennyiben befolyásol­ta a környezet a tervezést? — Puszta, vizenyős terü­let. Nehézségeket ez éppen nem okozott, hanem inkább az, hogy a lakótelep táv­lati képébe beilleszkedik-e majd? Gondot okozott az is, hogy milyen kapacitású közmű-hálózatot építsünk be. Távlatokban kellett gon dolkodnom és ezért ha há­rom-négy millióval meg­nőttek is a költségek, a ter­vezett közmű-hálózat ellát­ja vízzel, gázzal, fűtő-ener­giával a majd köréje épülő lakóházakat is. Ugyanis ez a terület, ahol ma az inté­zet áll, már felosztásra ke­rült, tehát tudtam, hogy néhány éven belül milyen épületek övezik majd az is­kolámat. — Ha újra tervezné ezt az iskolát, ugyanúgy csinál­ná? — Nem. Semmiképpen sem! Túlságosan tagolt tö­megű épület. Szigorúan kü­lönválasztottam az iskolát, az éttermet és a lakószo­bákat. Azt hiszem ma már egyszerűbb megfoglamazás- ban csinálnám. — Melyik a legkedvesebb létesítménye? — A pécsváradi gimná­zium. — Néhány hete avatták... — Igen. Itt figyelembe kellett vennem a közelben lévő barokk-templomot, tá­volabb a vár-épületet, az­tán az erdőborította hegy­oldalt, ahova tulajdonkép­pen épült az iskola. Az volt a lényeg, hogy ebben a környezetben megtaláljam az összhangot a műemlék- épületek és a modern, ho­rizontális vonalakat mu­tató iskola között. Azt hi­szem sikerült. — Közhelyszerű már a kérdés, de kénytelen va­gyok: milyen érzést vált ki önből az a pillanat, am!- kor elgondolásai alapján végre elkészül egy épület? Eltűnődik, mit is mond­jon? Bálint János egy dia­pozitív felvételt mutat: — Azt hiszem Erdélyi Zoli helyett ez a kép ad leghűbb választ A világosság felé tartom a kis színes, üveglapdcskát. A pécsvárdai gimnázium homlokzata és kitárt kar­ral, beleié fordulva — mint há átölelné az épületet — áll Erdélyi Zoltán. — A falat döngettem az öklömmel örömömben, hogy végre ez is kész, — mond­ja a fiatal tervező. — Az avatáson természe­tesen ott volt... got kaptak a MEK-tol. Kicsik rövidek az uborkák és nagyoi gyorsan sárgulnak. Lényegesei kevesebbet tudnak értékesíteni mint amennyire számítottak Hagymájuk viszont bőven var 20—50 mázsa főzőhagymát szál lítannk rmnrvntn a uárnsnak 1 BOLY A bólyi tsz gyümölcsösében szedik a sárgabarackot. Hu­szonkét főiskolás is segít ebber ' a munkában. Mindannyian har. madévesek a pécsi tanárképző főiskolán. Most itt vannak gya­korlaton. Egyik szakjuk a me­zőgazdasági ismeretek és ezt nemcsak könyvből kell, hogy megismerjék Tíz vagon sárga­barackot szállítanak innen. He­tet exportra szándékoznak kül­deni. hármat pedig belföldi fo­gyasztásra. A 100 holdas kertészetben is nagy a sürgés-forgás. Szűcs Sándor, a kertészet vezetője mondja: egy vagon paradicso­mot szállítottak már és 25—30 mázsa paprikát is értékesítet­tek. Ök is alkalmazták a táp­kockát és ennek köszönhetik a korai szedést. Húsz hold para­dicsomuk most kezdi ontani a termést, és öt hold paprikájuk­ról is minden nap többet szed­nek. Itt 250 mázsa naradicsom- ra számítanak holdanként és paprikából 100 mázsára. A jövő heti szállítási előírást mutat­ják. Véleményük szerint ennél többet tudnak majd szállítani. 50 mázsa paradicsom, 25 mázsa paprika. 15 mázsa uborka (öt hold uborkájuk van, ebből is nagy termésre számítanak, hi­szen egy 350 négyszögöles terü­letről eddig 25 mázsát adtak el), 30 mázsa főzőtök. 120 mázsa kajszi. Tíz hold hagymájuk nagy részét elszállították már — hatvan mázsa a holdanként' átlagtermés — de még kis7pd-

Next

/
Thumbnails
Contents