Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-02 / 153. szám

1964. fül JUS t CSÜTÖRTÖK SZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, ARA: 59 FILLÉR 153. SZÁM Eredmények és rossz stílusjegyek E lvtárs, masa 1* cialista brigádban dolgozik? — Hát..; Bizonyos érte­lemben ... — Na, akkor maga is bri­gádban szokott sörözni, igaz?... Hát én ez meguntam... A brigádvezető csak odahajol a fülemhez, ha nagyon bepipá- sodik és azt mondja: „Pisti, ne marhulj, tudod, hogy kell nekik ez a szocalista brigád. — Ha kell, hát kell.. - Hát nekem meg nem kell. Levizs­gáztam, otthagytam mindent. Ma én egyedül sörözök, egye­dül fürdők, egyedül kultúrá­lom magamat... — Hol vizsgázott? — Az esti technikumban. Jöjjön elvtárs, megiszunk egy korsó sört, aztán kedvünkre izzadhatunk tovább. Jó hely ez a Harkány, esak az em­ber megbolondul a sok me­legtől. A sovány mérgesszemfi munkás a szomszédságomban fürdőzött egész délután, hoz­záértéssel sörözött és szitko­zódott. A vízben nem érdemes az ilyen ügyeket túlzott gondos­sággal mérlegelni, de más­nap ... ®s általában, ha le­zárul -egy-egy népművelési időszak, nem- árt megvizsgál­ni, hogy mennyi és hogyan realizálónk a kultúrpolitikai elképzelésekből? . A szocialista brigádmozga­lom megindulása egyértel­műen pozitív, szinte forradal­mi jelentőségű akció. A nagy tömegeket mozgósító, viszony­lag spontán tudatformáló munka egyik legszerencsésebb formájának bizonyult. A moz­galom jellege alapvetően új­szerű, egy időben szolgálja az egyes ember és az egész kö­zösség érdekeit Kanitalista országokban, ha beállítanak egy automata gép­sort vagy áttérnek egy maga­sabb szintű technológiai el­járásra, a felesleges munká­sokat, azokat, akiknek a kép­zettsége alacsony, technikai és általános műveltsége nem éDpen sokoldalú — egysze­rűen elbocsátják az üzemből. Ott a munkások a saját ká­rukon okulva és tanulva ve­szik elő a könyveket és igye­keznek megszerezni az elér­hető legmagasabb képzettsé­get. Az ipari forradalom nem kapitalista jelenség, hanem álts’ános világjelenség. A magyar gyárakban, üze ” mekben évről évre kor­szerűbb gépsorokat állítanak munkába, s a kezelésükhöz is magasabb képzettségű mun­kásokra van szükség A mező- gazdaság gépesítése nemcsak azt jelenti, hogy gépeket kell venni, hanem azt is, hogy emberek tömegeit kell kiké­pezni, akik ezekkel a gépek­kel majd termelni tudnak... A tanulás, az állandó szerve­zett kulturálódás így szükség­szerűen válik nálunk is álta­lános jelenséggé. Az üzemek­ben — többek között a szo- ■-i'ilista brigádmozgalom ke- -etében — mindenkinek lehe­tőséget nyújtanak a maga­sabb ismeretek megszerzésére, s aki nem zárkózik el a tanu- ’ás elől, az továbbra is az élvonalban marad. Aki le­mond a tanulásról... Hát ná­lunk nem teszik utcára, de ha áttér az üzemegység eev magasabb műveltséget i^émdő ■váltási eliárásra. akik le—i­radtafc, alacsonyabb beosztás­ba kerülnek. Ez biztos. S egyáltalán: az a tétel, hogy fokozatosan eltűnik a Fizikai és a szellemi munka között a különbség az nem azt je­lenti, hogy mindenki keveseb­bet tud majd, hanem azt, hogy mindenki képzettebb lesz. Ezért természetesen ten­ni is kell valamit! Egy fürdőzés közben el­hangzó beszélgetés alapján nem lehet felvázolni az álta­lános helyzetet, de kiinduló pontnak ez a beszélgetés sem rossz. Fürdőző ismerősöm szidta a brigádmozgalmat, mert egyre inkább a közös sörözésekben realizálódott. Szidta, s megfeledkezett ar­ról, hogy a mozgalom kereté­ben mégiscsak levizsgázott technikum első osztályából. A mozgalomnak tehát van­nak eredményei. A szocialista birgádmozgalomban sorra ke­rült vállalások alapján na­gyon sokan bekapcsolódtak valamilyen szervezett okta­tásba, s a tóüDség a tanul­mányi év végén eredményes vizsgát tett Ha a mozgalom­nak más eredménye nem vol na, ezzel is önálló fejezetévé válhatna a kultúrforradalom egyik korszakának. Más ered- rnépyej is vannak. Fpkozato- san megváltozik az emberek viszonya a munkához, egyre inkább az egészet látják, a termelés és a szocializmus építésének nagy összefüggé­seit. A jó kollektív szellem kialakulása egyre inkább lehe­tővé teszi a vezetés demok­ratizmusát Úgy is mondhat­nánk, hogy ez a kettő össze­függ, feltételezik egymást Y alami azonban mégsem ” stimmel! — A brigád­alakulások módja, a szerve­zés stílusa ... Nem minden hol, de akadnak üzemek, ahol bizonyos cinizmus lengi körül a brigádmozgalmat, valami­lyen furcsa összekacsintás, hogy „na egye fene, ha most ez kell nekik, hát akkor ala­kítunk mi ilyen brigádokat..” A módszer helytelenségét legjobban az bizonyítja, hogy még az ilyen szervezési kö­rülmények ellenére is ered­ményes a brigádmozgalom. Mert összekacsintanak ugyan, de tanulnak!! — És ez a döntő. — Ha azonban vállal­ják a tanulást, a pontos, megbíztható munkát, felesle­ges kacsintgatni, külsőségei­ben komolytalanná tenni a mozgalmat Más üzemben viszont szin­te dogmatikusan, mintegy pa­rancsszóra „bevezetik a szo­cialista munkabrigád ismér­veit”. Ha nincs kollektív szel­lem (aminek fokozatosan kel­lene kialakulnia), egyszerűen bevezetik, előírják azokat „Elvtársak közösen moziba megyünk, utána közösen meg­iszunk egy korsó sört...” — Ezt aztán lehet jelenteni, és mondja azt valaki, hogy eb­ben az üzemben nincs kollek­tív szellem! — Az eredmény: Alkalmi ismerősömnek ragyog az arca Harkányban, hogy végre egyedül sörözhet. A kollektív élet erőltetésével éppen az ellenkező hatást ér­ték el ebben az esetben a szervezők. Kár volt 1964-ben már szervezni is kulturáltan kell, nagy ügy­szeretettel és nagy hozzáér­téssel. A szocialista brigád- mozgalom m^éri! r . Búi*«» Budapestre érkezett a Rámái Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságán naK meghívására szerdán dél­előtt baráti látogatásra Buda­pestre érkezett a Román Mun­káspárt Központi Bizottságán nak küldöttsége. A küldöttség tagjai: Nicolae Ceauscscu, az RMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Mogyorós Sándor, az RMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökbelyettes, Leonte Rautu, az RMP Politi­kai Bizottságának póttagja, Alexandra Birladeanu, az RMP Politikai Bizottságának póttagja, mlniszterelnökhelyct- tes, Pompi’iu Macovei kül­ügyminiszterhelyettes és Mi­hail Rosianu, a Román Nép- köztársaság budapesti nagykö­vete, aki Budapesten csatla­kozott a delegációhoz. Másfél hónappal ezelőtt kezdte meg működését a Tempó Ktsz Kiállítástervező és Ki­vitelező részlege. A három megye szövetkezeteinek és állami vállalatainak reklám-igé­nyeinek kielégítésére hivatott az új részleg. Jelenleg tíz taggal, köztük négy grafikus sál indult meg a munka a Bajcsy Zsilinszky úti műtér emben. Szokolai felv. As összefogás ragyogó példája Kozmosz—34 Szerdán a szovjetunióban pályára vezérelték a Koz­mosz—34 mesterséges holdat. A mesterséges hold fedélzetén űrkutató tudományos beren­dezést helyeztek el. A Kozmosz—34 adatai: Kezdeti keringési idő: 90 perc. Apogcum: 360 kilométer. Perigeum: 205 kilométer. A pálya síkjának az Egyen­lítő síkjával bezárt hajlásszö­ge: 64 fok 58 perc. A szputnyikon elrendezett berendezések kielégítően dol­goznak, a földi koordinációs- számítóközpont feldolgozza az érkező adatokat. Megfékezték a Karasicál Megmenekültek a rillánykővesdi halastavak — Villányt két napig árvíz fenyegette Az elmúlt napokban három szór 24 óra leforgása alatt 129 milliméter csapadék zú­dult a siklósi járás területé­re. Különösen a Villány kö­rüli részeket sújtotta a felhő- szakadás. Megáradt a Kara- sica, kilépett mederből az egyébként szelíd Villány-po- gányi árok. Villány község két napig árvíz veszélyben volt. A hir­telen jött áradás következ­tében kiléptek medrükből a a halastavak. Kiöntött a vó- kányi halastó s a víz a ha­lakat elsodorta. A bissei ívató tóból és a pel- lérdi tógazdaság palkonyai ta­vaiból „megszökött” a haliva­dék. A megáradt patakok le­sodorták a halakat a Dunába. A Vízügyi Igazgatóság má­sodfokú árvízvédelmi készült­séget rendelt el, azonnal meg érkezett a segítség. Megmoz­dultak a társadalmi erők is, Villány község több száz la­kója sietett a gátakra, egész éjjel ott strázsáltak, hordták a homokszákokat, lapátolták a földet i Villány megmene­kült. De megmenekültek a vil­lánykövesdi tsz halastavai is, s ez mindenekelőtt a ter­melőszövetkezeti tagok ösz- szefogásának, áldozatkész­ségének, a gyors cselekvés­nek köszönhető. Kemény Lajos, a termelőszövetkezet agronómusa, aki a mentési munkákat vezette, így szá­mol be ezekről a nehéz órákról. Ez lett volna az első év, hogy a tavaink hoznak is va­lamit a konyhára. Nyolc ta­vunk van szétszórva Köves- den. Palkomány és Ivánbaty- tyánban, összesen 105 hold a tótükör. Itt azelőtt nem vol­tak tavak, mind a nyolcat a termelőszövetkezet építette. Eddig csak ráfordításunk volt, hisz új tavak ezek, az idén azonban nagy fogásra számí­tottunk. Elképzelhető, mit éreztünk valamennyien az özönvíz láttán. A szomszéd tsz-ekben sorba kiöntötték a halastavak, mert nem volt ide jük, nem tudtak időben cse­lekedni. Nálunk azonban ez sikerült, a esak most lehetett lemér­ni igazán a közösség össze­fogásának erejét, igazán ügy sietett mindenki, mint­ha a sajátjáról lett volna szó, hisz a tavak minden­kié Nem számoltam össze. de két nap két éjjel 100 tsz-tag biztosan ott volt a gátaknál, a homokzsákok­nál. — Nálunk rendes körülmé­nyek között fél év alatt esik le ennyi csapadék. A Villány - Pogányi árok — mely tavain­kat táplálja — vízszintje lé­nyegesen magasabb volt a ren desnél. 40—60 centiméteres vízben hordtuk egész éjjel » homokzsákokat. Átvágtuk a csatornát, megerősítettük a gátakat. S tavaink megmene­kültek, több száz mázsa halai mentettünk meg és kb 15 hold répaföldet az elöntéstói. így mindössze 7 hold répái pusztított el az árvíz, de en- nek a kárnak 50 százalékát a biztosító megtéríti; A Villány kövesd! határ egyes részein, főleg a belső­ségekben és házikertekben — még kedden is fél méte­res víz állt. A tsz tagjai megkzdték a vízborította hagyma, burgonya és más zöldségfélék kiszedését, hogy mentsék a menthetőt. A tavakban és a közös földe­ken azonban nem esett na­gyobb kár. Megilleti a dicsé­ret a villánykövesdi tsz tag­jait, szép tanújelét adták az összefogásnak. Ez az eset pél­daként szolgálhat mindenki­nek. Hruscsov elvtárs Bergenben 140 TONNA ZŰZOTT KŐ NAPONTA: A tettyel kőbányából naponta mintegy 140 tonna zúzott követ szállítanak a lakóhá­zak és az utak építéséhez, b'-*-"’ - - Jelenleg a term 1. kő iv»*y részét a To'hubm úí níifi-'>i>cáu;* üu Bergen: Háromhetes skan­dináviai kőrútjának egyik legszebb állomására érkezett szerdán Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke. Norvégia második legnagyobb városa, a fjordok fővárosa, nemcsak kitűnő idő­vel, hanem nagy szeretettel és érdeklődéssel is várta ked­ves vendégét. Bergen lakosai napok óta készültek a nagy eseményre, s már a repülőté­ren örömmel köszöntötték a szovjet kormányfőt. Hruscsov és Gerhardsen norvég minisz­terelnök, valamint a szovjet kormányfő családtagjai és a kíséretükben lévő hivatalos személyiségek különrepülőgé- pen érkeztek Bergenbe a kora délelőtti órákban. A repülő­téren a város vezetői fogad­ták őket. Az első út a Sol- heim-i hősi temetőbe vezetett. Itt temették el a nácizmus 93 bérgeni áldozatát, akiknek nagy részét a közelben végez ték ki a fasiszták. Az emlék­táblákra további 900 olyan bergeni nevét vésték fel, aki a második világháborúban halt meg. A temetőben tengerész dísz­őrség sorakozott fel. Eljött az ünnepségre Bergen sok száz polgára, köztük az áldozatok nem egy családtagja, hozzá­tartozója. Hruscsov vörös virágokból összeállított hatalmas koszorú­ját szovjet katonatisztek he­lyezték el az emlékművön, a miniszterelnök néma tisztelet- adással adózott a hősi halot­tak emlékének.­Innen a Laksevag-i szovjet hősi temetőbe vezetett az autókaraván útja. 1953—54- ben ezen a helyen temetőt lé­tesítettek azoknak a szovjet állampolgároknak akik a má­sodik világháború éveiben hadifogolyként a környéken estek a náci terror áldozatá­vá. Itt is díszőrség állt a 13-7 hősi halott sírjánál, de a norvég katonákon kívül fel­sorakoztak a bergeni kikötő­ben időző Kropotkin szovjet kereskedelmi iskolahajó és a Lira halászhajó személyzeté­nek tagjai is. Ide is eljöttek Bergen polgárai, hogy tanúi. IVolntatAß a 4 cylilnlnn)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents