Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-09 / 159. szám

1964. JÜLIUS 9. RiAPLÓ' Jól halad a hidasi „gyors-beruházás" Augusztus 20-ára próbaüzemelésre kész az ország hetedik brikettüzeme Baloldali s szénszállítú szalagok,'háttérben ac új üzem, amelyet most szerelnek. Hidason, a Mecsek észak­keleti bányavidékén, „gyors- beruházással” készül az ország hetedik bmkettüzeme. Ez azt jelenti, hogy a hasonló mun­kákra általában engedélyezett harminc hónap helyett tíz és fél hónapra tervezték az épí­tés, szerelés elvégzését Pontosan 3 nroqram szerint A munkáik kezdete óta nyolc hónap járt le, s az ötven- miHiós építési program minta­szerűen halad, ötesztendös „gyártestvére” mellett rövid idő alatt kilbontalkoeoW. a vi­lágviszonylatban is korszerű, évi 150 GOO tanná teljesítmé­nyű új magyar kötőanyagom brtkettüzem. A következő he­tekben a munka finiséhez ér­kezik. A beruházó és a ki­vitelező vállalatok közötti szocialista szerződés szerint ugyanis augusztus 20-a. után megkezdik a próbaüzemelést. Az újszerű, gyorsított be­ruházás lebonyolításét segítik a helyi adottságok. Hidason készen várja az új tizemet a gőztermeliés, a vasúti szállí­tás, a műhely, úthálózat, víz­ellátás. Megtakaríthatják szá­mos járulékos beruházás költ­ségét, idejét. Mindezen túl az érdekeltek példás együi [mű­ködése a „titka” az eredmé­nyes előrehaladásnak. Az acélvázas, korszerű épü­letekbe 21 vagonnyi gépet ál­lítanak fel, amelyek részben hazai, résziben nyugatnémet gyárakból érkeztek. Ezek nagy- része már helyére került. A szerelést német szakemberek irányításával végzik. A szer­vezés egyik érdekessége, hogy minden második magyar dol­gozó egyben tolmács is. A szerel ők összeváloga tá sánál figyelemmel voltaik. idegen nyelvtudásukra. Érnek a beruházásnak egyébként egyik legfőbb jel­lemzője az összefogás, egymás segítése. A hónapokkal ezelőtt tett Ígéretek becsületbeli ügy­évé váltak. Itt dolaomak a Bányászati Építő Vállalat, az Épület Gépszerelő Vállalat, a Salgótarjáni Bányaigépeyár em Sütőként csatlakoztak r •-'ymínvoki Br’kettüzmm, ., p.j-iVn'rcvár. Petőfi­- a szakmunka#! is. Ame­lyik feladatira pedig nem akadt, vagy csak késve ér­kezett volna külső vállalko­zó, azt a munkát a Hidasi Brí- kettgyár saját erőből oldja meg. A listen elkészO! a készlellér A héten jelentős eseményre kerül sor Hidason. Befejeződ­nek az első egység, a készlet­tér munkálatai. Ez azt jelenti, hogy a hónap közepétől fogad­ni tudják az új brikettgyár működéséhez szükséges szov­jet toscsi, továbbá tatabányai és komlói szeneket. A nyers­anyag és a késztermék csak­nem egy kilométer hosszú szállítórendszeren jut rendel­tetési helyére. A présberende­zés gépegységei is javarészt helyükön állnak. így kedden megkezdhették a háromszin­tes, vasbetonvázas préscsar­nok oldalainak falazását. Tég­la helyett kívül-belül mos­ható, fehér üveggel töltik ki a vázak közötti üreget. Ezzel a. megoldással nemcsak vilá­gos, hanem igen tetszetős is lesz az épület. Eddig azért nem készítették el a falakat és a tetőt, mivel a gépegysé­geket a tetőn keresztül egy lengyel toronydaru segítségé­ve! emelték be, ami ugyan­csak hozzájárult a munkák gyorsításához. All a szárító­épület 25 méter magas vas­váza. Ugyancsak a héten ké­szül el a négyrekeszes, 100 vagon szén befogadására al­kalmas vasbeton bunker épí­tése. Mindkét helyen a gép­szerelők folytatják a munkát. Az új brikettgyár techno­lógiai berendezéséi szállító nyugatnémet cég képviselője a közelmúltban megtekintette az építkezés menetét és meg­elégedéssel nyilatkozott a mun kák végzéséről. Nem lesz aka­dálya, hogy 1964. október el­sejétől a termelőüzemek so­rába lépjen az új hidasi bri- kettüaem, amelytől még ebben az évben 40 000 tonna, hat­ezer kalória fütőértékű kő­szén-brikettet vár a népgaz­daság. A „Mecsek brikett” ne­vű új tüzelőanyag egy ré­szét exportra szállítjuk. Ez­zel fizetjük ki a nyugati im­portból származó berendezé­seket. 30 millió forintos nyereség Nagyobb összefogást az aratás érdekében Ez a hidasi beruházás szá­mítások szerint évente 30 mil­lió forintos nyereséget bizto­sít a népgazdaságnak, deviza hozama pedig évente csak­nem 180 000 dollár. Ezek az eredmények a beruházási programidő csaknem három­szoros csökkenése révén húsz hónappal előbb jelentkeznek, i (Folytatás az 1. oldalról) ha a termelőszövetkezetek se­gítséget kémek ipari üzemek­től, elsősorban a patronáló üzemektől és helyes, ha az ipari üzemek meg is adják ezt. a segítséget. Szombat dél­után, vasárnap egésznap se­gíthetnének a munkások is, az időjárás miatt bajbajutott mezőgazdaságnak. Természe­tesen nem ingyen, a helyileg kialakult bérezésért, amit a tsz-ek szívesen meg is fizet­nek. A munkások nagyszerűen segíthetnének például horda­ni a gabonát — ez is igen fontos feladat, mert több he­lyen már csírázni kezd, sőt, sok helyen a keresztekben lévő gabonát is megtámadták a pockok — de segíthetnének a szalma betakarításban - is. A rendkívüli időjárás azt köve­teli, ahol elég munkaerő van, már most, az aratással egy- időben kezdjék meg a keresz­tekben lévő gabona behordá- sáit és cséplését. Ez különösen megoldható azokbön a terme­lőszövetkezetekben, amelyek­ben bérmunkások végzik a cséplósit. De sürgős feladat a komba jnszalma betakarítása is, amelyben legalább olyan nagy a lemaradás; mint a tarlóhántásban, illetve a tar­lók megművelésében. 40 000 hold tarlóból eddig mindössze 7800 holdat műveltek meg. Az alkatrész­ellátásról Az aratást még nem annyi­ra, de a talaj munkát bizony egyre jobban akadályozza az alkatrészhiány. Bár az aratás­ban is Damokles kardjaként lóg, főleg az állami gazdasá­gokban a gépmeghibásodás az emberek feje fölött. Az álla­mi gazdaságokban két kom­bájn már állt gabonafelvonó- hiány miatt Tizenkilenc ga­bona felvonóra lepne szükség sürgősen, hogy ne kelljen ret­tegni. De kezd félelmetessé válni a gumihiány is. Nem­csak az állami gazdaságokban, ahol papíron már sok gumit kaptak, de leszállítani alig szállítottak le valamit, hanem a gépállomásokon és termelő- szövetkezetekben is. Az AG- ROKER nagyon helyesen yjra- járatot állított be Pécs és Bu­dapest, között, ezzel végzi a különböző mentőakciókat. En­nek a járatnak köszönhető, hogy a gépállomási és ter­melőszövetkezeti gépel< nem álltak még eddig ékszíj hiány miatt és ennek köszönhető, hogy a legsürgősebb gumi­hiányt ki tudták elégíteni. Most jelzést kaptak: Pestről elindítottak egy vagon mű­szaki árut, amelyben gumi is lesz és a túrajárat is hoz kü­lönböző alkatrészeket. Remé­lik, hogy ez valamit enyhít majd a helyzeten. Ponyvát ie hoztak, igaz csak 30 darabot, holott az előjegyzés több, mint száz darab volt és mintegy 30 ezer terménye® zsákra is szük­ség lenne. Pesten megígérték;: terményes zsák lesz, Baranyát elégítik ki először. A Baranya megyei Terményfelvásárló és Feldolgozó Vállalat korláto­zott mértékben ugyan, de tud kölcsön adni zsákot és pony­vát. Helyes, ha a termelőszö­vetkezetek, ahol erre szükség van. igénybe veszik addig 1s, amíg a zsákok,, illetve pony­vák neg nem érkeznek. A tarlóhántást lassítja az a tény is, hogy eddig mintegy száz tarlóhántásra, illetve talajmű. velósre alkalmas erőgép kü­lönböző alkatrészhiány miatt áll. A DT lánctalpas trakto­roknak körülbelül negyven százaiéiul nem tud dolgozni, mert nincs hozzájuk láncko­csi. Egyre fenyegetőbben mu­tatkozik az alkatrészhiány az Utos-oknál is. É/jel csépeljék a borsót Végre nem esik az eső, vég­re aratni is lehet. Ezt a léleg­zetvételnyi időt ki kell hasz­nálni. Több termelőszövetke­zetben tapasztalható volt, hogy a borsót is nappal csépeltették a kombájnokkal. Ez nem he­lyes, a borsót éjjel is lehet csépelni, a váltótárs éjszaka is dolgozhat, a kombájnokra nagyobb feladat vár nappal Nappal gabonát kell, hogy arassanak. És nappalra min­denütt biztosítani is kell a területeket a kombájnoknak. Most már csak a nagyon meg­dőlt búzákba menjenek az aratógépek és kézi kaszált, a jó területeket feltétlenül he­lyes átadni a kombájnoknak. Tapasztalható volt olyan eset is, hogy felülvetett területek­be küldék a kombájnokat. Ezek a nagy gépek alaposan összetaposták ezeket a táblá­kat és tönkretették a pillan­gósok egy részét. A felülve­tett területeken is inkább aratógépeket foglalkoztassa, nák. Megkezdték a felvásárlást i Az aratással egyidőben meg 1 kezdődött a gabona felvásár­lása is. Vannak kiváló minő­ségű árpák, de vannak nagyon gyengék is. A tapasztalat leg­alábbis ezt mutatja. Hasonló a helyzet a búzák esetében is. Elég sok a nedves gabona, de a felvásárló vállalat Mo­hácson beindította a gabona- szári tót. Itt még egyelő e nincs veszély. Viszont eg ro nagyobb gondot jelent az, hogy elég sok a pálosiul", ga­bona. A poloskák, ha nem rostálják meg a gabonái, m?g- büdösítik a lisztet. Ezért he­lyes, ha .a felvásárló váll iá­tok a poloskás gabonákat mind megrostá l tátják. Nehéz aratásunk van. De, ha mindenki összefog, ha a felsőbb szervek is minden tő­lük telhetőt megtesznek, ak­kor megbirkózunk ezelckel a feladatokkal és minimális v.sz teséggel, gyorsan betakarít'uk legfőbb táplálékunkat, a ke­nyeret. A megyei tanács jelentése szerint a járásokban a kö­vetkező százalékos arány­ban végezték el a gabona betakarítását. A mohácsi járásban az összeg gahoná- - nak 32,8, a pécsiben 32.8. a pécsváradiban 26,7. a sásdi- ban 25,5, a siklósiban 41,1, a szigetváriban 34,9, Kom­lón 22.8, Mohács városba« pedig 35.3 százalékát taka­rították be. Szalui Janó? Külföldi tanulmányutak, tapasztalaim^ W HU-, Humboldt- és Ford-ősztöndijak A Pécsi Orvostu­dományi Egyetem igen kiterjedt kap­csolatokat tart fenn a külfölddel. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia és az Egészségügyi Mi­nisztérium is nagy súlyt helyez arra, hogy a magyar or­vosok illetve egye­temi oktatók részt- vegyenek nemzet­közi kongresszuso­kon, széleskörű ta­pasztalatcseréken a legkülönfélébb kül­földi egyetemekkel, klinikai intézmé­nyekkel stb. Szá­mos lehetőséget is biztosítanak az ok­tatóknak — elsősor ban kongresszuso­kon való részvételt, illetve ösztöndíjas tanulmányutat. Mióta Magyaror­szág ismét tagja az Egészségügyi Világ- szervezetnek (a WHO-nak), többen pályáztak a WHO- ösztöndíjra, s az idén néhányan el is nyerték. Ez az ösztöndíj tanul­mányúinkra és nem zelközi tanfolya­mokra jogosít. Ugyancsak az idén néhány ‘oktató Hum boldt-ösztöndíjat kapott, ami egy évi nyugatnémetországi tanulmányutat je­lent. Egy oktató az egyévi amerikai ta­nulmányútra jogo­sító Ford-ösztöndí­jat is megkapta. Ugyanakkor a Pécsi Orvostudoma nyi Egyetem és az Erfurti Orvosi Aka démia barátság; szerződése értelmű­ben több oktató megy ismét egyhó­napos erfurti tanul mányútra. Tizen- ketten viszont on­nan érkeztek két­hetes pécsi látoga­tásra. A Kozármislenyi Gépállo- mAs villamos részlege fel- v<5+^i„e kpres 6 fő 1963— 1964-ben végzett VDXAMOS TECHNIKUST. 6 fő; 193'-ben végzett vil- lsnvszc’T'őt és 20 fő se­gédmunkást. Állandó kül- I szolgálat a megye területén | Jelentkezés a gépállomáson. Szinte kihaltnak látszik a szigetvári gépállomás. Néhány óra múltán azonban — úgy déltájban — innen az egész környéket, a járást érzéke­lem. A végre megint nyárias nap kedden reggel nemcsak a határra volt jótékony ha­tással, bár a főmérnök ezzel fogad: — Kínomban már kávét darálok. Kiderül azért, hogy most már nem olyan vészes, mert a gépek ma jórészt megindul­hattak. A diszpécser, Stecher And­rás üzemgazdász a telefont lesi. — Mondjam az adatokat? — kérdi automatikusan. Ha­gyom, hogy mondja, bár úgy­is tudom, hogy rengeteg még az aratnivaló. Egy negyede ha megvan a tervnek. — Telefonhívás ma még nem volt? — Nem. Ügy látszik, men­nek a dolgok. — És kinek megy legjob­ban? — A Csiga az, aki a leg­jobban mászik — tréfál ko­molyan. Vagyis Csiga Mihály kom- bájnos 107 holdat aratott és 1773 mázsát csépelt eddig a nagydobszai gúzakalász tsz- ben. — Mit tud még róla? •— Ű különben szerelő bent, KIHALT A QEPALLOMAS csak a szezonban szállt ki kombájnra. Hogy milyen jól javította, mutatja a teljesít­ménye. A legjobb aratógépesük pe­dig Krautner József a szent- lászlói Búzakalászban 105 holddal. — Most tudtam meg, hogy ezzel az eredménnyel egyben megyei első is pillanatnyilag. Ma adtunk ki neki három kö- teg zsineget, hadd menjen. A nagyműhely most félig üres, méretei szinté kísérte­tiesre nőnek. De a főmérnök, Horváth János nem hág}7 soká csodálkozni. — Ha télen látná, amikor futószalagszerű javítás folyik, akkor meg kicsinek tűnne. — Mi dolguk van most? — Egy ventillátorszíj-szaka- dást jelentettek, s motorral rögtön kiküldtük. Az előbb meg Dencsházáról, hogy a sebességváltóból valami zör­gés hallatszik. Most fordul ki a kocsi, már megy is meg­nézni. — Ilyen hamar? — Ügy vannak nálunk az emberek beidomítva, hogyha valamelyik kombájn áll, ak­kor ideges mindenki. — Maga is? — Ha valami komotyabb baj van. — Például? — Például egy fiatal kom- bájnos, Gulyás István nem vette észre, hogy menet köz­ben a bordás megemelő moz­gató rögzítőcsapja, szép neve van, ugye, szóval ez kiesett, s emiatt szórta a magot. Este behozta a gépet Patapoklosi- ból, itt éjjel fél I2-ig megja­vítottuk, és másnap már dol­gozhatott. A meglepően fiatal főmér­nök különben most jubilál. Három éve került ide a pécs- udvardi fiú a műegyetemről gyakornoknak és íme! Ami­kor idejött, rögtön három ki­lót fogyott, pedig akkor még csak 12 kombájnja volt a gép­állomásnak, most pedig 28 van. — Szóval van mit a tejbe aprítani — mondja a munká­jára célozva. A főagronómus még kint van valahol, amíg visszajön, nézelődöm a terepen. Az üzemanyagtárolónál Vaj­da József'vontatóvezető rakó­dik, hogy vigye Szulimán, Szentlőrinc, Boldogasszonyfa irányába, az azon a területen dolgozó kombájnoknak és traktoroknak. Kívüle még há­rom gépkocsi is szállít aratás idején. A tároló különben új és praktikus, a két 25 ezres tartályból villanymotorral szi­vattyúzzák az üzemanyagot, és másfél perc alatt telik meg egy hordó. Űj és korszerűen felszerelt a szervízműhely is, és most ké­szül külön az elektromos mű­hely, a munkagépjavító, a gu­mivulkanizáló és a raktár. A régi „nagyműhely” ugyanis az ipari tanulóké tanműhely­szerű oktatás céljára. Mert kell az utánpótlás, kevés a szerelő. Margit József főagronómus a járási tanácson volt, meg­beszélte a tegnapi kiszállás tapasztalatait és a ma délutá­nit. Ahogy nekem is leadja a helyzetjelentést, pár perc után megállítom s megkérem, hogy kezdje el élőiről, mert kissé bonyolult stratégia ez. A lényege az, hogy a főag­ronómus ott a helyszínen a látottak alapján intézkedett a korábbi jelzéseket, kéréseket is figyelembe véve. Vagyis: miután Zádorban ma délig még nem tud menni a kom­bájn, menjen át Gyöngyös­mellékre, ott van még 49 hold árpa, annak reggel neki tud állni. Az aratógépkezelő pa­naszkodott a kisegítőszemé'.y- zet ellátására, ezt is el kel­lett intézni. Megbeszélni, hóm ahol különböző fokon vize- a gabona az esőzés miatt, mért . hol tud menni a kombájn, melyik részen van az arató- gép, és az egészen vizes részt elfogja a kézikasza. A pet- tendi kombájnos és a zádori rendrearatós egyaránt panasz kodott, hogy saját helyükön nem bírnak aratni, s ha : 'I értettem, fölcserélték őket. s így menni fog mindkettőnek. Szóval úgy csinálják, ahogy megy. Kétújfalun például, ahol ügyesen szervezték a kéziara- tást, már a búzát vágják, pe­dig az árpa egy része még áll. Mert vizes. — De főleg azt írja r — sóhajt a főagronómus m kissé fáradtan —, hogy aze az embereké az elismerés, akik az idő okozta sok nehéz­ség miatt néha bizony elkese­redve és nem is mindig fino­man fogalmazva mindezt ott kint csinálják a földeken, mert csinálják, kérem. Amikor a műútról es'-s-r visszanéztem, szinte kihal* ' • látszott a gépállomás, esz- i földekről hallatszott innen :s. onnan is a gépek kitartó dü­börgése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents