Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-08 / 158. szám
1964. SZERDA JÜLIUS 8. BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, ÄRA: SO FILLÉR 158. SZÁM. Anyagi ösztönzés V gaz az a mondás, bogy -*■ pénzből él az ember. S *z igaz lesz mindaddig, amíg pénz lesz a világon. Volt időszak, amikor ezt nem vették kellően figyelembe, s túlsókat alapoztak az öntudatra. Az öntudat azonban sokszor alacsonynak bizonyult, s a gaz, amely a tsz-kukoricák- ban nőtt, viszont annál magasabbra. Év végén az öntudat értéke pedig a részesedés értékével párhuzamosan tovább romlott. Ma már más a helyzet. A kukorica nő és irgalmatlanul irtják a gyomot. Nemcsak a tsz-tagok, a családtagok Is. Most az ő részesedésük Is függ a terméstől, közvetlenül is érzik, mit jelent a több termés. És év végén a közös többtermelésnck a hatását is érzik a zsebükön. A jobb anyagi helyzettel együtt pedig nő az öntudat is. Mert a pénz, az anyagi ösztönzés nem zárja ki az öntudat fejlődését. Különösen, ha ennek munkálását sem hanyagolják el a kommunisták. Szó. ami szó. az anyagi érdekeltség elve az aratásban is érvényesült. Igaz az. hogy a kombájnosok a fizetésükért is nagy teljesítményekre törekszenek. de mennyivel jobban megy a mtinka. ha mint az' egerági termelőszövetkezetben a tsz kitűnő ebédet ad nekik mindennap és a gépállomás! fizetésen felül a tsz is ad prémiumot a gyors, minimális szemveszteségű munkáért. Persze, most aratás idején nemcsak a komba inosokat premizálják. Ez nem is volna helyes. Mert hiába akar dolgozni a kombájnos, ha a szállítógép vezető nem jön időben. nem tud üríteni. Ugyancsak hiába ösztönöznék a traktorosokat különböző módon: végezzék el a kombájn után azonnal a tarlóhántást, ha nem ösztönöznék a szalmalehúzó brigád tagjait. A kovácshidai. a kémesi és jó- néhánv termelőszövetkezetben úgy oldották meg ezt a kérdést, hogy az aratással b-írmi módon összefüggő munkában elért minden munkaegység után mindenki meg- kania a három kiló termé- s”'’ '< juttatást. A - ösztönzésnek ez is ^ egy módja. De az is ló. amit a szavai tsz-ben alkalmaznak. Itt nem pénzt, nem terményt kapnak a k»mbájnosok, hanem a legjobbak a tsz pénzén Csehszlovákiába mehetnek. És ki v" szeretne külföldre menni? És ki ne tenne meg ezért mindent, ami tőle telik? — ha a többletmunkáért több fizess is jár. Valamikor nagyon féltünk az anyagi ösztönzéstől. Min.- dent az öntudatra alapoztunk. Azóta az idő bebizonyította: mind a kettőre kell alapoznunk és akkor nem marad el az eredmény. Az anyagi ösztönzés helyes és élni is kell vele mindenütt, ahol mód van rá. Alkalmazni kell, mert helyes, de ezt sem szabad túlzásba vinni, mint néhány évvel ezelőtt az öntudatra apellál ist. Szálai Jánti Hruscsov elvtárs beszéde skandináviai látogatásáról Moszkva: Hruscsov szovjet kormányfő kedden a moszkvai televízióban beszédet mondott a skandináv államokban tett hivatalos látogatásáról. — Dániában, Svédországban és Norvégiában hasznos megbeszéléseket folytattunk — mondotta. E megbeszélések lehetővé tették, hogy jobban megismerjük egymás álláspontját. — Skandináviában mindenütt szívélyes vendégszeretettel fogadtak bennünket Hruscsov rámutatott arra, hogy a skandináv államok népeinek a Szovjetunió népei iránt érzett barátsága éléken megnyilvánult látogatása folyamán. — A skandináv országokban járva közvetlenül érezhettük, milyen mély törekvés hatja át a dánokat a svédeket és a norvégeket a béke fenntartására, Észak- Európa békeövezetté való változtatására. — Az említett országokban folytatott megbeszélések közös főszempontja volt a béke fenntartásának, az új világháború megakadályozásának kérdése. — A skandináv államok vezetőivel folytatott tárgyalások során érintettünk néhány olyan politikai és ideológiai kérdést is — mutatott rá a továbbiakban a szovjet kormányfő — amelyekben nézeteink eltérnek egymástól. Ebben az összefüggésben Hruscsov hangsúlyozta, hogy állami látogatásról volt szó és az államközi kapcsolatok körébe vágó kérdéseket vitattak meg. — A Szovjetunió szilárdan a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvéhez tartja magát — jelentette ki a továbbiakban. — Abból indulunk ki, hogy minden népnek magának kell meghatároznia, milyen társadalmi rendszert tart a legmegfelelőbbnek a maga számára. Természetesen nem állt szándékunkban, hogy a megbeszélések során kommunistává tegyük a dán, a svéd és a norvég kormány élén álló szociál demokratákat. ök viszont megértették, hogy ők sem tudnának bennünket, kommunistákat, hogy úgymond- jam, szociáldemokrata hitre téríteni. A szociáldemokrata pártokkal való kapcsolatok kérdéséről szólva Hruscsov ismét (Folytatás a 4. oldalon) Kedd, végre az első nap a hosszú esőzések után, amikor hatott a megyében. egész nap minden gép dolgozA szigetvári járásban az elmúlt hetekben gyakran szakította félbe az aratást az eső. Volt, amikor három nap egymásután esett. Eredetileg úgy A Pécsi Tanárképző Főiskolára az 1964—65-ös tanévre kétezren kérték a felvételüket. A rendes nappali tagozatra ezer- ötven jelentkező közül csupán egyharmada nyer felvételt, míg I a levelező tagozaton minden jelentkezőt felvesznek, aki a felvételi követelményeknek megfelelt. Ma van a felvételi vizsgák utolsó napja. Képen: akik még hátra vannak a felvételi vizsgával. ^Afi/ kimíló őri)új Ezidén a „Kiváló orvos” címmel kitüntettek között ott szerepelt dr. Baczur Kálmán pécsi körzeti orvos neve is. Vajon' mit kell elérnie egy kör zeti orvosnak ahhoz, hatni ezt a kitüntető címet elnyerje? Mi lehet e cím mögött? AII. kerületi körzeti rendelőben minden egészen olyan, mint a rendelőkben általában: a váró szobában egymásnak panaszkodnak a betegek, az orvosi szoba ajtaján fehérköpenyes orvos néz ki, s megkérdi: vár rám valaki? E pillanatban senki sem vár Baczur doktorra, van hát pár perc ideje a beszélgetésre. — Éppen beteghez készülök — magyarázza — hét meghívást kaptam. Elég nagy a körzet, mintegy háromezer fő. A betegforgalom naponta ÍO—50 személy. Ez úgy hangzik, mintha statisztikus mondaná. Persze, ez is hozzátartozik a körzeti orvos munkájához. S aztán, ami kor a pályafutásáról Icezd beszélni, a „körzet” és a „beteg- forgalom” szavak mögül élő emberek lépnek elő, beteg em berek egész sora, akiknek ő hatalmas jégtáblák között. Ha befagyott a Duna, akkor megint könnyebb volt, mert kijelölt út vezetett a jégtakarón át a túloldalra. Nagyon sok éjszakám akadt, amikor csak pár órát álhattam. Persze akkor is szívesen mentem. Kopogtak, fogtam a kabátom és a táskám, és indultunk... A háború alatt a pécsi tábori kórházban, majd a Szovjetunióban gyógyított. — 1951-ben Pécsett járási tisztiorvosnak neveztek ki. A járás közegészségügyi ellátásán dolgoztam hét évig. Az is szép munka volt. Aztán 1958- tól itt vagyok a 11. kerületben. 1960-ig az éjszakai szolgálatot is mi láttuk el. Csak úgy önkéntesen, megbeszéltük a kollégákkal, mikor ki lesz az inspekclós. Azóta ez alól tehermentesítettek bennünket. Indulnia kell a beteghez, de közben még kopogtatnak, befutott egy páciens. De ezért még egy kérdést: — Mit érzett, amikor megkapta a kitüntetést? — Nagyon örültem és nagyon meghatódtam. Jó tudni, hogy ennyire megbecsülik az ember munkáját... (Czoma) tervezték, hogy 380 aratópárt szerveznek, de az esős időjárás beköszöntekor 600 arató- párt állítottak munkába. Ennek ellenére az eső nagyon hátráltatta a munkát és még ma is van olyan tsjz, mint a hoboli, ahol egyes területek víz alatt állnak. Viszont vannak igen jó ered ményt elért termelőszövetkezetek is. Ezek közé tartozik a szent- dénesi, a rózsafai, a csertői, a mozsgói. A csertői tsz-ben már másfél hete befejezték az őszi árpa aratását. ök voltak ebben az elsők a járásban. A teljes aratás befejezésében viszont úgy látszik, hogy a szentdénesiek mindenkit megelőznek. Ebben a termelőszövetkezetben is elfelejtették már az őszi árpa aratását és a búza ötven százalékát is learatták kedd délig. Az őszi árpa tarlókba kétszáz hold másodnövényt vetettek silónak és zöld trágyának. A tarlóvetést befejezték, a visz- szalévő kombájntarlókat a kombájnolás után azonnal mélyszántják, azokat a tarlókat pedig, amelyeken keresztek ^vannak, tárcsázzák. i A szentdénesiek úgy tervezik, hogy szombatra, de legkésőbb vasárnapra befejezik az összes kalászos aratását — természetesen, ha nem jön közbe valami — és akkor három aratógéppel és egy kombájnnal — ennyivel arat tak ők is — átmennek segíteni a szomszédos nagy- peterdi termelőszövetkezetnek. Egyébként a szigetvári járásban igyekeznek minden módon segíteni a bajbajutottakon. A Görösgali Állami Gazdaság négy kombájnt küldött például egy napra a hoboli termelőszövetkezetbe., Szép és hasznos gesztus volt ez. A járási tanács segít a tér- melőszövetkezetek munkaerő helyzetének javításában is. — Több termelőszövetkezetbe küldenek gimnazistákat Szigetvárról. De mennek Szigetvárról VII—VIII. osztályos általános iskolások is segíteni kévéket összehordani, a kertészetben gyomlálni. Ezekkel a fiatalokkal a termelőszövetkezetek szerződést kötnek és biztosítják nekik a napi huszonöt forintos keresetet. De más ötletekkel is találkozik az ember ebben a járásban. A Vízügyi Igazgatóság hét embere Gyöngyös- melléken segített eddig. De most az igazgatóság vissza akarta hívni az embereket. Most, amikor a tsz-ben is nagy szükség lenne rájuk. A járási tanács azonnal összeköttetést keresett az igazgatósággal és kérte: engedjék még át ezt a hét munkást. Szent- lászló határában útmunkások dolgoznak. Elromlott a gépük, négy-öt nap alatt tudják csak kijavítani — mondták az embereknek. A munkások, akik Csong- rádból. Békésből, meg Zalából vannak nem tétlenkedtek. Felkeresték a terme löszövetkezet elnökét és munkát kértek. A tsz nemcsak munkát adott nekik, hanem ezer forint előleget is. Munkaegységért dolgoznak, negyven forintban számolják el őket és a tíz ember eddig tíz holdat aratott le. Nem sok. de ez is segítség és az ilyen segítséget is helyes kihasználni. Kedden végre ismét kisütött a nap. És ez nemcsak abból érződött, hogy meleg van. hanem abból is. hogy a szigetvári járásban mindenütt gépek dübörögtek, kézi kaszák suhogtak, szinte az egész iá- rás kint volt a gabonaföldeken. Földrengés Mexikóban Mexikó: Hírügynökségi jelentések szerint hétfőn földrengés pusz tított Mexikó Guerrero tartományában. Mivel a tartománnyal a földrengés következtében megszakadt a kapcsolat, a jelentések egy nappal megkésve érkeztek a fővárosba. A tudósítások szerint a földlökések majdnem teljesen elpusztították Coyuca de Catalan városát, a környező falvakat pedig valósággal elmosta a földmzogás következtében medréből kilépő Balsa*- folyó. A rook közül eddig ötve« holttestet sikerült kiásni, de az áldozatok számát lényegesen nagyobbra becsülik. A tartományba katonaságot küldtek, és a katasztrófa sújtotta vidék lakóinak katonai repülőgépekről élelmiszercsomagokat dobálnak, le. A földrengést magában a fővárosban is érezni lehetett: több ház megrongálódott, két személy szívrohamban meghalt. Használjunk ki minden jicrcet! Szentdénesen a hét végére befelezik az aratást A szigetvári járásban 20459 hold kalászosból 7030 holdat arattak le eddig VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜL JETEK! segített visszaadni az egészségét. Huszonhét évvel ezelőtt kapta kezébe a sokmindenre kötelező orvosi diplomát a pécsi egyetemen. Két esztendőt a nőgyógyászati klinikán töltött, majd 1939-ben a mohácsi járásba kefült, Babarc község körorvosának. Három év múlva Dunaszekcsőre vetette a sors, és egy egész évtizedet töltött ott. Így emlékszik vissza ezekre az évekre: — Most három orvosa van a községnek, én akkor egyedül voltam, ügy emlékszem, körülbelül hétezer ember tartozott hozzám. Nagyon sokat dolgoztam. S ez így nem hangzik panaszképpen, de hogy mi mindent takar ez az egyszerű két szó: nagyon sokat. A falut a Duna szelte ketté. Hányszor, de hányszor fordult elő. hogy csónakkal siettek a doktorért. Nyáron és ősszel még nem lett volna semmi baj. De télen? — Emlékszem-, volt eset, amikor a rövid utat majdnem egy'óra hosszat tettük meg a
