Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
(detmzasúvűk Q^ziefosl 17 grr Józsefet 1929 tavem * szán ismertem meg, Zala.' Tóth Janos festő- barátom, (Szombathely város építész főmérnöke) Egry rajongója vitt él hozzá Badacsonytomajba. A 35 év előtti útra mc6t is boldogan emlékezem vissza, ahogy szőlők közt a tavaszi fűben tapostuk a hegyet Egry- ékhez. A nagy víz poéta-festője akikor 45 év körül járhatott, de sok rámcú arca többnek mutatta, ahogy az udvaron kezet fogtunk. Tóth János az „új termésről” érdeklődött, de ő nehezen állt rá, hogy idegen ember előtt a képeit mutogassa, vagy arról beszéljen. Aztán összebarátkoz- tunk. Tréfásan gyereknek mondott (húsz évvel voltam fiatalabb nála) és feladta a kérdést: a képeit nézem-e szívesebben. vagy a borospincéjét? Bevallom, akkor még kevéssé ismertem Egry művészetét, amelynek később lelkes híve lettem. Az érzelmes líraiság, amely párába simuló finom színeivel betöltötte képeit, különös, meghökkentő pátosza, a maga leikéből alakuló tájlátása lenyűgözött S ennek szavakat adva, már szívesen mutatta, s , jnagyarázgatt a’ ’ képeit. Vízfestményei, olaj- pasztelljei, kis — alig egykét vonallal húzott — rajzai és nagy vásznad sorba előkerültek a „műterem” polcáról. Szűkszavú volt de sajátos mű vészeiének egy-egy szavaiban is rádöbbentem titkára, amely egyéni, elődök nélkül való volt. ahogy Ady a lírában. Korai képein még "benne volt” a francia iskola (Meu- nier, talán még Millet is), de ezek a Balatonból kiáradó látomásai. izgalmas fényei az övé voltak: leegyszerűsítetten is nagyszerű művészetként. Kevés művészt láttam, aki ilyen határozottan — a közízléssel szembenállóan — konokul a maga útját járta volna. S itt hadd ugorjak a végső stációhoz: halálakor a Szabad Nép is — a Rákosi -korszak művészeti politikájához híven —értetlenül, a realizmustól eltévelyedett művészt parentálta el benne. A nála töltött boldog napról 1954-ben — talán egy Idái! ítása ihletéséből — Badacsonyi út címmel verset írtam. A vers csupán Bgryre és a kedves emlékre jellemző, azért csak sorokat idézők belőle: volt, amilyen nagyanyámé Bárdoson. A falakat plafonig fedték a szép színes, virágos cserepek, tálak, tányérok. mázas korsók. A barátság emlékeként rövidesen megküldlem verses- kötetemet, és ezt köszön te meg Egay egy badacsonyi Bazalt sziklacsoport e. képeslapon. „Kedves Barátom, nagyon köszönöm a küldött verses- gyűjteményeddel kapcsolatos szíves megemlékezésedet, vagyok őszinte barátsággal *— Egry József”. A feladó megjelölése: „Egry J„ Badacsony- Tomaj”.) 1936-ban írott K6 címmel — a szombathelyi Faludd Ferenc Irodalmi Társaság kiadásában — irodalmi és művészeti folyóiratot adtunk ki. Ennek szerkesztőjeként a modern magyar művészet bemutatását is tervbe vettük, (Der- kovíts Gyula. Egry József. Ferón czy Noémi, Kantuly Béla, Horváth József művészetének ismertetése meg is történt.) Már az első számban a szombathelyi születésű Derkovits Gyuláról, az új magyar festőművészet egyik legnagyobb alakjáról írtunk cikket Oltványi Ariánger Imrével. Oltványi Artinger Imre (1893—1963) nem csak esztéta, író és köz-' ismert képgyűjtő volt, hanem jó szervező is^ aid a Gresham asztalnál Berény Róbert, Egry József, Bemáth Aurél, Szőnyi István, Pátzay Pál stb. összehangolásával — a Horthy- korszak hivatalos elzárkózásával szemben itt szövetkezett az újabb művészet elismertetéséért. Az írott K6 következő számában. (1925. április 1-én) ugyancsak Oltványi-Artinger tollából jelent meg Egry József művészete e. jelentős tanulmánya: Vitorlások a kikötőben, Déli bábos, párás fények, Balatoni pásztor és Keresztelő Szent János című olaj pasztell jednek közlésével. í ^ ltványi Imre már altkor véglegesen összefoglalta Egry művészetének különleges jegyeit és értékeit. „Ideges nyugtalansága — írta tanulmányában Egry Józsefiül — és színérzékenysége nem engedi meg a részletező kifejezést, nem a dolgok egyenletes, tiszta, elkülönítő határvonalát mutatja. Tudatában van a tárgyak testiségének, de fizikai valószerűségükből azonnal művészi hitének saröág és a közönség közönye után. Ezért volt olyan ragaszkodó Egry szeretete is híveihez, ha azokban a visszhang csendülését hallotta meg. Az írott Kő megküldött számát (melyben Oltványi Artinger tanulmányát közöltük) Egry József Budapestről egy levelezőlapon köszönte meg: „Kedves Barátom. Köszönöm figyelmedet a küldött írott Kő-vei kapcsolatban. A lap tartalmas és nívós, örömmel látom, hogy az újabb magyar képzőművészetet is teljes megértéssel istápoljátok. Kár, hogy a képeimről közölt reprodukciók egy kicsit kopottak és régiek. Természetes, tőlem telhetőleg mindig szívesen járulok kulturális törekvéstek- hez. Még egyszer köszönve szíves figyelmedet és kívánom a lehető legjobbakat, mindenben. ölel sokszor: Egry József. Bp„ 936. IV. 7. Ui: Különben most Pestem vagyok, ugyanis kollektív kiállításom van a Szépművészeti kiállítások helyiségében- Május végiéig leszek Pesten. Egry József. (Bp„ I., Attila utca 67.) * !/■ ét éve, nyáron, Fooyóóró! hajón utaztam Badacsonyba és az Egry-villába is elmentem. Ha Weöres Sárj- dor a Hallgatás tornyáról írhatott verset, itt a Látomások tornyában látta Egry a Balaton ezer színét és mártotta meg ecsetjét, hogy az imagi- náció tőzével sokszorosan adja vissza a látott szépet. A házon emléktábla jelzi Egry József itt töltött alkotó időszakát. Az emeletes, komor épület udvarán ruhák száradnak kötélen, egy rángatós kút. ról vizet húz valaki. Virágsnt közt vezet az út a bejáróhoz. Kutya, kukoricás, jegenyefa — ezek vannak még feljegyezve noteszomban a házról. Pa raszti ruhás asszony jön ki a kutyaugatásra. Hogy elmondom kapcsolatomat Egryhez, bizalmatlansága kissé feloldódik, csupán a nagymosás rendetlenségéért kér elnézést. Az épület Egry József felesége leszármazottjainak a bir. tokában van. Egry özvegyének a menye lakja a házat, rokonságával és kis unokájával. Az emeletes ház felső részében van a „múzeum”. De — akárcsak Berzsenyi sömjéni pátriájában — az élő rokon ság otthonná teszi és a kis asztal mellett (Petőfi kép van az asztalon) szinte ott látom a „piktor bácsit” — ahogy a rokonság emlegeti — keserű vonásaival, szúrós szemével. A dísztelen polcon pár könyv. A falon rajzok, néhány Egry-kép, köztük egy remek, nagyméretű balatoni kép is. — Ez az egész hagyaték? — kérdezem. Az asszony elmondja, hogy férjét, (tehát Egry özvegyének első házasságából származó fiát) az 50-es években, internálni akarták (apja ezredes volt) és ekkor mintegy 150 képet, rajzot eladtak a Nemzeti Galériának. "E> adaesony zöld kxrrtbkoro- nája ragyog rám az egyik ablakból, a másikból a Balaton. Egry egyszerre látta a hegyet, vizet és palettáján is egybefutottak a képek: a botrakövült balatoni pásztor és a „délibábos, pásztás fényeket” árasztó víz. Bárdos! Németh János Galambosi Láizlé 212 hallgató végzett a Tanárképző Főiskolán 4 képeidet néztem: mint * a fátyol lebegett könnyen tó és ködös távol, a Nap nyila, hogy millió darabban széíloccsant — csobbant a Balaton-habban, poézisl — mondtam, nem is mondtam, súgtam nekem nem kő kell, virág se az útban, se nyáj, se pásztor, hanem ez a pára, ha felszáll a tó bársonyos hátára: látszik minden, ahogy írtad tisztán, tisztábban nem áll se gyémánt, se kristály Csak még azt mondom hűséggel, hogy illik megtréfáltak a badonyí viliik, azaz nem így volt, mert pince volt csak. Közel harmincév szaladt el azóta, erről dönög most ez a bazalt-nóta. egy csepp a lángból, amelyet ott leltem, lásd meg, ha lehet piktorom és szentem, nagy Fény-varázsló, fent a csillagokban, ragyogjon Netted itt — valónál jobban. A közelmúltban fejeződtek be az államvizsgák a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Kedden került sor a tanáravató ünnepségre, ahol 212 hallgatónak adták át az okleveleket. A 23 szakon végzettek között vannak, akik végig kitűnő tanulmányi eredményt értek el, s ezért most vörös diplomát kaptak. * Június végétn befejeződött a vizsgaidőszak az alsóbb évfolyamok hallgatói részére is. A diáloók közül sókan máris elutaztak, nyári gyakorlatuk letöltésére vagy KlSZ-tábo- rokba. Elsőéves matematika—kémia—műszaki, illetve matematika—fizika—műszaki szakos hallgatók szakmai gyakorlatukat töltik a Szentendrei Papírgyárban. Másodévesek vannak a pécsi és mohácsi bútorgyárban, a harmadévesek pedig a Győri Vagongyárban dolgoznak. A harmadévesek közül egyes kémia szakosok a Pécsi Kokszműbe, a fizikaezakosok pedig a Pécsi Finommechanikai Vállalathoz kerültek. '"T*- #* / •« Oakor Palack-körték zőldclltek bö vödörbe*, mcnnyboll-tüzekben röpködött a sátor lazára kötött bársony vitorlája. Napszámos ivott sovány kulacsából, a többiek füst-hosszán cihclődtek, batyuk rózsája kókadott a p arten hol káka bújt s az ernyős liliomban iszap-pikkelyt barnult, mint asszony-arcon darányi lencse. Kurta árnyék indult, a munkások előtt haladt a fűbe’ gólya suhant, a habos-hasú békát csőre meggyvörös tőrbegyére tűzte. Csöndem fészkében megmozd ült a mámor, indulnom kell, a kazlak visszahívnak, az ágak — roppant acélíogú vellák — függtek fölöttem. Bujdosott a csillag. percnyi pengését elnyelték a rétet bőgve ostromló sárga tehéncsordák. Tarisznyám súgva lötyögött nyakamban, őrizve cipót, bordó-húsú sonkát. Apám botjának fürge kopogását hallottam, mintha búza között járna, meghalt, vad kányák korhely lakodalmát tartotta hajló erkélyén a nyá rfa. Távol kémények rubin-kürtje izzóit s mint fű között zöld forrás bngyogása botlott a zaj,’a felhők fölött lágyan ringott a napfény lila orgonája. A város és a fain közt siettem, kolomp- s harangszó-koszorúzta reggel suhant mögém. Emlékeim kutyái futottak versenyt tükröző szivemmel Pál József Jtíosi itt tüdő m kunő ndani Érzéketlen sínek feküsznek egymás melleti ha mozdulnak csak a fizika törvényei szerint sínek .sínek ti kavics-ágyon fekvők csak párosaa-egy utak. Csend van de jajong ástok visszazeng még mozdonyfütty vág jelez a szemafor . sínek, sínek, ti párosan-egy utak ti távolodva eggyé-olvadók. Arcomnak vonalát vajúdja az idő vagy ez is virágzás örvénylés tárulkozás sínek sínek, a ti bizonyosságtok kovics-ágy s párosán egy utak. Kettőnk közül most én tudom kimondani meleg és kenyérszagű az ölelés _ <, a a ml bizonyosságunk párosan-egy út távolban is eggyé-olvadó. A >oiékhez még annyit: ** h ..tárlatvezetés” után valóban pince következett. A kis pincében több hordó állt és szokás szerint Egry egy- egy hordót kinyitva, a poharakat félig töltötte. Én nem hegyvidéken születtem, fukarságnak magyaráztam a fél poharas kínálást, amire Egn^ mosolyogva teli poharat töltött nekem. De négy-öt pohár bor (éhgyomorra) bizony me'’szédített, amin Egry jóízűen nevetett és erre jött délben felesége húsleves-kúrája. ■ A badacsonytomaji ház konyhája, ahol Egry korábban lakott ,.szabad konyha” játos törvények kormányozta világába szelleműi őket... Himmikus lendületű művészete a folyton egyhúron játszás elképesztő vakmerősége, amely hasonlít a mondatszerkezet nélküli, tört szavakban beszélő gyermek akaratlan egyszerűségéhez. de egyben félreérthetetlen kifejező erejéhez”. Egry Józsefet ezek a vonások emelik a festészet nagy klasszikusai közié. Örülök, hogy a nehéz pálya fordulóinál mi is a hírverőkhöz tartoztunk. Ez a vállalás már kissé vallás is volt: Ady, Krúdy költészetéhez hasonlóan, különösen a hivatalos ■ m Ösztöndíjas balettművészek Kultúrbotrány Isztambulban Egv isztambuli színházban török reakciósok egy csoportja nemrég botrányba fullasztotta Bertolt Brecht „Jóembert keresünk” című előadását. Több gyanús elem előadás j közben kiáltozni kezdett, durván sértegették a rendezőt és \ a színészeket és kommunista propagandával vádolták őket. A fasiszta botránykeilöknek nemcsak az előadás folytatókat sikerült megakadályozniuk, hanem törtek, zúztak a színházban, leszaggatták a plaiká- tokat, stb A nagy késéssel érkerott rendőröknek természetesen „nem sikerült” letartóztatni a provokátorokat. A hatóságok nagy sietve levették a színművet a műsorról, bár — a török lapok beismerése szerint — a darab előadását eddig egyedül a fasiszta Ep any ól országban tiltották be. A pécsi balettegyüttes két tagja állami ösztöndíjjal Ki- jevbe utazik. E mondat mögött azonban átdolgozott évek vannak, sok-sok munka, amivel kiérdemelték a tanulmányutat. A két jelölt: Árva Eszter ás Hetényi János, a balett-teremben gyakorlatozott, amikor a Pécsi Nemzeti Színházba értem, rövid várakozó' után, a gyakorlat végeztével megkérdez bem Sleet, hogyan fogadták a hírt, s vajon mi vár rájuk Kijeviben. Árva Esztert általában úgy tünteti fel, mint aki dédélge- tésre szónál, pedig egyáltalán nem így van. Komoly mű vész, ezt éppen az bizonyítja hogy 1960-ban, amikor elvégez e a balettintézetet, és Péc -e került. Eck Imre. az egt veze'már az e1'" n komoly szerepekkel bízta meg. Az Iszonyat balladája, és a Változatok egy találkozásra című balettek jelzik útját, a további években pedig a Divertimento, a Pókháló, Semiramis nyitány, Hiperbola, Mit takar a kalapod ? című balettek. Idáig is szép szerepkör. Árva Eszter lírái alkat, a kissé groteszk szerepeket szereti a legjobban, de mindazt a szerepskálát, amit az Iszonyat drámaisága és a Mit talaar a kalapod? elragadó komédiája átfog, magáénak mondhatja. Most az indulás időpontját várja. — Az idei premier után közölte velem Eck Imre a hírt, hogy tanulmányútira megyeik a Szovjetunióba. Szinte el sem tudtam hinni. Annyira meg- illetődtem, hogy az egész út csak akkor tudatosodott bennem, amikor az útlevélről la polkát kellett kitöltenem. Már ezen túl vagyok, és egyelőre a Szegedi Szabadtéri Ünnep! Játékokra gondolok, ahol az Együttes A fából faragott királyfit táncolja. Remélem, nem lesz sérülésem, mert tudom, hogy három hónap kemény munka vár Kijevben. Ez nagyon erős fizikumot követel, úgy érzem azonban, hogy ezzel nem lesznek problémáim.-— Milyen , munka várja a Kijevi Operában? — A klasszikus balett technikai gyakorlatai, pás de deux — betanulása. Ez így beszédben nem sok, annál nagyobb erőpróba a baietterem- ben. Azonkívül szeretnék annyit elsajátítani az orosz nyelvből, amennyi csak lehetséges három hónap alatt. Még sohasem jártaim a Szovjetunióban, nagyon szeretném megnézni Moszkvát és Lenin- grádot is. — Gondolom, régi vágya valósul meg? — Régi? Amikor idekerültem Pécsre, életem első riportjában így válaszoltam egy hozzám intézett kérdésre: a Szovjetunióban szeretnék táncolni. Azóta állandóan gondoltam rá hogy a Szovjetunióba menjek, és most sikerül! Nagyon örülök. Hetényi János ugyancsak 1960-ban végezte a balettintézetet. Az e^q évbe« nem táncolt komolyabb szerepeket, később, az Iszonyat balladája jelentette az első jelentős fellépést számára. Ezévi nyuga.- németországi turnéjukon már a Pókháló férfiszerepét is táncolta. Az idei premieren mind a négy darabban jelentés te - adatokait kapott, amelvé. .--: ‘ • ketrel oldott meg. Nagyrész; ennek köszönheti, hogy Eck Imre választásra őrá esett a Szovjetunióbeli tanulmányutat illetően. ■ — Nekem is régi vágj'am volt a Szovjetunióbeli tanulmányút. Nem is képzelte - hogy egyáltalán teljesül. Amikor a premier után Eck Iir.,v tudatta velem, nagyon váratlanul ért. Nagyon örültem, hogy kollégáim közül en •: választott. Az utazás pontos időpontját még nem tudón . szeptemberben lesz, azt sen. tudom, leinek a keze aló kéé - lök, minderről majd az utaz;c előtt értesítenek. Eck lm;.: már járt Kijevben, 10 nap*> tanulmányúton, ő mond hogy már várnak, érdeklő tek tőle, mikor érkezünk. — Milyen program vái Kijevben? — Szerepet nem kel) tan in nunk, csak szakmailag ke továbbképezr.i magún ka'. CN gyakorolnunk kéű. Nemi' : járt nálunk Olga Lépési r- kaja, szovjet balettmester, gyón örültem, hogy a alatt dolgozhattam. Igaz, ho csak 10 napig volt itt, de c- is jó előgyakorlat a kijét , munkához. (Kampfs)
