Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-04 / 155. szám
1 NAPLÓ 1964. JÜLÍTJS 4. De Gaulle Bonnban De Gaulile francia köztársasági elnök péntekien délelőtt repülőgépen kétnapos hivatalos látogatásra Bonnba érkezett. A tábornok a francia— nyugatnémet szerződés előírásainak megfelelően tárgyalásokat folytat majd Erhard kancellárral. Amióta Erhard az NSZK kancellárja, De Gaulle most jár először Bonnban. Tekintve, hogy De Gaulle kíséretében Pompidoun kívül nyolc miniszter van, ez a látogatás valósággal „közös minisztertanácsnak” tekinthető. fi nyugatnémet kormánypárton belül folyó vita árnyékában kezdődött meg De Gaulle bonni látogatása De Gaulle elnök hét minisztere kíséretében pénteken délelőtt Bonnba érkezett. A repülőtéren Erhard kancellár és a kormány tagjai üdvözölték. De Gaulle ezután a kancellári palotába hajtatott, ahol négyszemközt tárgyalt Erhard kancellárral. Az őt elkísérő francia miniszterek pedig meg kezdték tanácskozásaikat nyugatnémet kollégáikkal. Tanácstagok fogadóórái I. KERÜLET: Július 6-án, délután 4 órakor: Balogh Lajos Puskin Művelődési Hóz. Délután 5 órakor: Miklós Gyula és Gráf Konrádné szabolcs- telepi MSZMP-helyiség, Süvecz György és Bencze József meszesi iskola. Kerekes Istvánné és Pos- gay József gyárvárosi ált. iskola, Körösi Lajos és Jelenszky János pécsbányatelepi vb-kirendeltség, Schmidt Antalné Felsővámház utcai iskola, Győző János Puskin Művelődési Ház. Délután 6 órakor: Michelutti Ferenc és Újhelyi Vin- céné szabolcstelcpi MSZMP-helyiség,. Szőke István szabolcstelepi MSZMP-helyiség, Varga Kovács István Korvin Ottó u. 17., Rumann Józsefné gyárvárosi József Attila Kultúrház, özv. Gombár Mihály- né Budai H. MSZMP-helyiség, Horváth Gergelyné Tolbuhin u. 23.. Lantos Mihály Vasas II. falusi kultúrház, Lippai Ferenc Felsővámház utcai iskola, dr. Szabolcs Lajos fehérhegyi ált. iskola. Este 7 órakor: Ebért János borbálatelepi kultúrház. Július 7-én, délután 5 órakor: Domsics János Nárcisz u. 3., Märcz Róbert Vasas I. bányatelepi kultúrház. Délután 6 órakor: Moór Ferenc Buzsáki Imre u. 5-, Horváth József Deák Ferenc u. 6.. Jelenszky Nándorrié erzsébettelepi kultúrház, Kengyel Jánosné Vasas n. falusi kultúrház, Kisko- vács János Vasas I., Csap u. 4., Koltavári Józsefné Zsolnay V. u. 4—6., Temesi Károly Vasas II. ált. iskola, Horváth Gyula Felsővámház utcai iskola. Július 8-án, délután 5 órakor: Arval Mihály I. kér. tanács, Gá- losi József borbálatelepi kultúrház. Este 7 órakor: Fehér Józsefné Vasas 33. falusi MSZMP-helyiség. Július »-én, délután 4 órakor: Józifek Ágoston Puskin Kultúrház. Délután 6 órakor: Vadon Mihályné Rigóder dűlő 25. Este 7 érakor: Szabó József Vasas n. Jószerencsét Kultúrház. Július ló-én, délután 6 órakor: Pemecker Imre szabolcsfalusi MSZMP-helyiség. Este fél 7 órakor: Krisztics István, Gyimesi Ádámné, Hartai Gyula és Lovas Lászlóné Budai n. MSZMP-helyiség. Július ri-én, délután 6 órakor: Märcz Róbertné Apaffy u. 57. n. KERÜLET: Július 6-án, délután 5 órakor: dr. Kolta János Dunántúli Tudományos intézet, Kulich Gy. u. 22., dr. Román Lászlóné Egyetemi Könyvtár, Leonardo da Vinci u. 3.. Jozipovics István Ágoston téri iskola. Kovács Ferencné Susogó vendéglő. Este 6 órakor: dr. Bánki Nándor Rózsa F. u. 17., Martyn Ferenc Ágoston téri ált. iskola. Lippay Antal Barátur u. 15., Arató Pélné Budai I. MSZMP-alapszerv., Géder Istvánné Megye u. 16., Higi Vilmosné Kalinin u. 5., Csorbics József Rózsa F. u. 17.. Kelemen Istvánné Kertészeti Vállalat, Cse- ke Mihályné MTH, Sallai u. 35., Simon Imre Laskó u. 34., Hoffecker Ferenc Nagyárpád, tanácskirendeltség, Soskó Mihály Ágoston téri iskola, Till Antalné Szabadság u. 30., Zsinkó József Gyógypedagógiai Intézet. Fartély István Dunántúli Tudományos Intézet. Július 7-én, délelőtt 9—12 óráig: Jéhn József városi tanács I. em. 45. Délután 5 órakor: Velenczei Zoltán Bercsényi utcai iskola, Dömse Lajos Losonc u. 25., Osz- vald István Bm. Tejipari Vállalat, Rákóczi út 18—20., Gócz Béla Szü- lészriőképző Iskola, Hunyadi u. 72.. Császár Károly DÉDASZ kultúrterme, Bagó János Hegyalja u. 36., Varga László Geisler E. u. 17., Fán esi József Vízmű kultúrterme, dr. Antal Ferencné Egyetemi Könyvtár. Este 6 órakor: Fürtös Györgyné Rákóczi út 38.. Fritz Józsefné Majláth u. 30. Július 8-án, délután 5 órakor: Sebők Béláné Székely B. u. 21. Este 6 órakor: Juhász Lajos Bajcsy Zs. u. 8., Horgos János Ágoston téri iskola. Július 10-én, este 6 órakor: Földvári Jánosné Surányi M. u. 43., Link János Budai I. alapszervezet, Gomzsik Pétemé Építőipari Kollégiun, Jókai o. 8. m. KERÜLET: Július 6-án, délután fél 5 órakor: Kiss Istvánné városi nőtanács, “Széchenyi tér 17. I. em. Délután 5 órakor: Kurucz Béla 39-es dandár n. 3/b. TV. 2., dr. Pilaszanovich Imre Gyermekklinika, József A. u. ll., Cseh Gyuláné Landler J. u. orvosi rendelő várószobája, Orbán István Megyei Rendőrkapitányság, Kilián Gy. u. 1., dr. Kocsis Mihály m. kér. tanács, Szigeti út 33. Este 6 órakor: Kárpáti Ferenc Uj-Mecsekalja, Ságvári * Kultúrotthon. Július 7-én, délután 5 órakor: Márk Bertalan Tanárképző Főiskola igazgatói iroda. Kiss Jánosné Szigeti út 55/a., Nikics Lászlóné Tanárképző Főiskola. Július 8-án, délután 4 órakor: Hanzák Károly és Paulich Mihály ÉPFU, Megyeri út 50. Délután 5 órakor: Gaál Lajos József A. u. 9.. Varga János Mártírok u. 42., Szabó József Jászai M. u. 28., Varga Antal Petőfi n. 44-, dr. Sáfrány János Alajos u. 2/2., munkásklub. Csikós István Tábor u. 16., Böngyik Ferenc Ki^kereszt u. 13/1.. Amádi Józsefné Kis gyű d u. 4., Kaszti Imre Tompa M. u. 54. Délután 6 órakor: Kováts Károly Ipari Tanuló Int., Rét u. 41.. Kanizslai Istvánné Ipari Tanuló Intézet, iskola, Komáromi József Rét u. 28., n. em. í/a. Este 7 órakor: Kiss József Patacs, Uj házsor 43. ép. Július 9-én délután 5 órakor: Dancsó Klára és Halász Rezsőné Petőfi úti ált. iskola, dr. Büky Eraőné Megyeri út 11., Romvári István Móré F. u. 37., Baka János Szigeti út 2., orvosi rendelő, Keresztfalvy Artur. Báthori u. 8. Július 10-én, délután 5 órakor: dr. Keczely Ferenc Szigeti út 2., orvosi rendelő. Bandies István Gyakorló iskola, Alkotmány u. 38. szám. Tekintse men az Állami Áruház* »'»»Miuaimi De Gaulle látogatásának előestéjén — mint már jelentettük — a bonni kormánypárt Adenauer Strauss csoportja gyakorlatilag az eddigi együttműködési szerződésen túlmenő francia—nyugatnémet unió létrehozását sürgette. E csoporthoz, amely nagy nyomást gyakorol Erhard kancellárra, csatlakozott Dufhues, a Kereszténydemokrata Párt ügyvezető elnöke is. Dufhues, a kereszténydemokrata sajtó- szolgálatban a látogatás előtt megjelent cikkében azt javasolta, hogy alakítsanak „francia—nyugatnémet munkabizottságot az európai politikai egység megvalósítására”. Ebben a kérdésben azonban a bonni kormánypárton belül koránt sincs egyetértés. Schró der külügyminiszter és hívei arra hivatkoznak, hogy egy kétoldalú francia—nyugatnémet szerv létrehozása csak ár tana a politikai unió ügyének, mert elriasztaná a közös piaci partnereket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hangsúlyozza: Erhard kancellár ez év elején sorra látogatta a közös piaci országokat, de sehol sem talált lelkes fogadtatásra a politikai unió terve. „Azt a csapást, amelyet De Gaulle másfél évvel ezelőtt nemcsak a britekre, hanem az egész Közös Piacra mért, még nem felejtették el” — írja a lap, majd hangsúlyozza: a politikai unió gyakorlatilag csak Franciaországból és Nyugat-Németcrr- szágból állna, ez pedig újabb gyanakvást szülne a közös piaci partnereknél s végeredményben nem segítene, hanem kárt okozna a Közös Piacon belüli integráció ügyének. Diplomáciai megfigyelők most érdeklődve várják, vajon Erhardt ellen tud-e állni annak a nyomásnak, amelyet immár két oldalról — egyrészt Párizsból, másrészt pedig az Adenauer—Strauss csoport részéről — fejtenek ki rá. A francia—nyugatnémet megbeszéléseken, az előzetes jelentések szerint a politikai unió ügyén kívül a következő témák szerepelnek: 1. Az általános világpolitikai helyzet, ezen belül elsősorban a német kérdés, a kelet-nyugati viszony kérdései és a délkelet-ázsiai helyzet; 2. A Közös Piac gazdasági problémái, elsősorban a növekvő inflációs veszély; 3. A latin-amerikai színtéren kifejtendő francia— nyugatnémet együttműködés; 4. A szocialista országokkal való kereskedelem kérdései. Közös közlemény a szovjet—norvég tárgyalásokról Pénteken délután kiadták a közös közleményt Nyikita Hruscsov szovjet és Einar Gernardsen norvég miniszterelnök tárgyalásairól, Hruscsov norvégjai látogatásáról. A hab oldalas közlemény a többi között megállapítja: őszinte és széleskörű eszmecserére került sor a nemzetközi helyzetről és a két ország kapcsolatairól. A közlemény síkra száll a békés egymás mellett élés elve, a népek nemzeti szuve- rénátásának - tiszteletben tartása, a megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelés mellett. A másik két skandináv országban kiadott közleményhez hasonlóan, ez a kommüniké is rámutat a részleges egyezmények, mindenekelőtt a moszkvai atomcsend-szerző- dés fontosságára, utal arra, hogy a genfi tizennyolchatalmi leszerelési bizottságban megegyezésre kell jutni a konkrét leszerelési intézkedésekben. Hangsúlyozza: meg kell akadályozni nemzetközi intézkedésekkel a nukleáris fegyverek további elterjedését. A közlemény szerint a szovjet fél Észak békéjéhez való fontos hozzájárulásnak tekinti a norvég kormánynak azt az elhatározását, hogy nem engedi meg atomfegyverek elhelyezését az ország területén. Mindkét fél kifejezte, hogy kormánya kész olyan megoldások keresésére, amelyek hozzájárulnak Európa — beleértve Eszak-Európát — békéjének biztosításához és ezzel is erősíteni kívánják a világbékét. Mindkét fél kijelentette, hogy támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a fejlődő országok népei életszínvonalának további javítására, ezen országok gazdasági megerősítésére irányulnak, s támogatja a gyarmati rendszer végleges felszámolására irányuló erőfeszítéseket. A közös közlemény leszögezi a kereskedelmi kapcsoA Kesztyűgyár Siklósi üzeme felvesz kézivarrodai és gépvarrodai DOLGOZÓKAT, továbbá érettségizett FIŰKAT ÉS LANTOKAT adminisztratív és egyéb munkakörbe. Jelentkezni lehet: Siklós, Gyűdi u. 1. sz. alatt. latok megkülönböztetésektől mentes fejlesztésének fontosságát. mert ezek a kapcsolatok elősegítik az államok közeledését. A norvég—szovjet kapcsolatokról a két kormányfő megállapítja: ezeket a jószomszédi viszony jellemzi. Nagy szerepe van á személyes találkozásoknak a kormányfők és más vezető személyiségek között. Harigsúlyozza a két ország kereskedelmi kapcsolatai fejlesztésének szükségességét, megállapítja, hogy a két fél megvizsgálja a lehetőségeket az árucsere kibővítésére. Szól a közlemény a PasVik-folyó mentén épített erőműről, amelyet a Szovjetunió rendelésére Norvégia készített el, szovjet berendezésekkel. A kedvező tapasztalatok alapján a szovjet fél kijelenti: kész tárgyalásokat kezdeni egy újabb erőmű építéséről. Ugyancsak megállapodás született arról, hogy megvizsgálják a két ország közötti vegyipari együttműködés lehetőségeit is. továbbá közös munkát folytatnak a sarkkörön belüli mező- gazdaság kérdéseinek tanulmányozására, valamint a különböző halászati szervek együttműködésére. Gerhardsen miniszterelnök meghívta Norvégiába a Szovjetunió halászati és halipari miniszterét. A közlemény a kulturális kap csőlátók továbbfejlesztését is megemlíti. A kiadott köze* közlemény végül ismét hangsúlyozza: Hruscsov norvégiai látogatása hozzájárul a szovjet—norvég jószomszédi viszony és együttműködés megerősítéséhez. Nyikita Hruscsov kifejezte köszönetét Gerhardsen miniszterelnöknek azért a baráti fogadtatásért, amelyben a norvég kormány és a nép részesítette. Mint a közlemény hangoztatja: Hruscsov úgy tekinti ezt a fogadtatást, mint a norvég népnek a Szovjetunió népei iránti barátsága kifejezését. Ugyanakkor kijelentette: a Szovjetunió népei is hasonló baráti érzelmekkel viseltetnek a norvég nép iránt és készek tovább erősíteni a két ország hagyományos barátságát. * Pénteken este az oslói szovjet nagykövetség fogadást adott Nyikita Hruscsov miniszterelnök norvégiai látogatása alkalmából. A fogadáson Gerhardsen norvég miniszterelnök és a kormány sok más tagja is megjelent. EzZel Hruscsov norvégiai látogatásának hivatalos programja véget ért. A szovjet kormányfő szombaton délelőtt utazik haza a Szovjetunóba a Baskiria fedélzetén. Lapzártakor jelentik: Segni ismét Morét bízta meg kormányalakítással Ráma. (MTI.) Hírügynökségi jelentések szeriint Segni olasz köztársasági elnök pénteken a késő esti órákban magához kérette Aldo Morét, a keresztény- demokrata párt vezetőjét és ismét őt kérte fel kormánya'.a kításra. Moro a megbízást az-= zal fogadta el, hogy előbb tájékozódik a kormányalakítás lehetőségeiről. Az AP hírügynökség értesülései szerint Moro feltehetően újabb középbal kormány megalakítására törekszik. Olasz tiltakozás Bonnban Guddotti olasz nagykövet tiltakozott a bonni külügyminisztériumban Schmücker gazdaságügyi miniszternek a Spiegel-ben közölt nyilatkozata miatt. Schmücker — mint már jelentettük — egy nyilatkozatában megdorgálta az olaszokat, amiért — szerinte — fegyelmezetlen költségvetési politikát folytatnak s megfenyegette az olasz kormányt, hogy nem kapja meg a kilátásba helyezett kölcsönt, ha nem tesz hatékony intézkedéseket a gazdasági stabilitás helyreállítására. A Frankfurter Allgemeine Zeitung római tudósítója azt jelenti, hogy Olaszországban nagy felháborodást keltett Schmücker nyilatkozata s még a kormányhoz közelálló sajtóorgánumok is tiltakoznak az olasz belügyekbe való beavatkozás ellen. INIAOT DOOßC TÄINIU J A B.4K1 % I. \ A EEC/YVERES ERŐK KLUBJÁBAN j&sKmfc 4—12-ig. y iíva fii n ttdonna p 10 —12.00 és 14—19 óráig Akivel beszélgetünk, valóban nagy idők tanúja. Kőpataki Antal, most het- vennegyedik életévének küszöbén nem mindennapi meg- | próbáltatásokkal, a kalandokkal, szenvedésekkel terhes és sajátos élményekben gazdag ! életre tekint vissza. A kis balatonfüredi vincellérház, amelyben született, hat gyermeknek adott otthont. A család tengernyi gondja közt nevelkedő legidősebb fiú, mielőbb könnyíteni akart szülei terhein s így már nyolc esztendős korában a nagygazdaház istállójának szalmáján megismerkedett az elszegődött szegénygyerekek nyomorúságával. Erős akarata, tudásszomja s céltudatos szorgalma azonban nem hagyja belenyugodni szomorú sorsába. Fokról fokra javít a sorsán, s néhány év múlva már a lengyeltóti patika laboránsaként találja a katonai behívó. A győri tizenkilencesekhez, abba az ezredbe vonul be, amely Ferenc Ferdinánd tulajdona. Innen válogatták a személyzetet az uralkodói pályára kemény, kérlelhetetlen elvekkel, s zord önfegyelemmel készülő trónörökös katonai irodája számára. Így került Kőpataki Antal ordonánc ként a kabinetirodába. S mint katona tanúja volt a szarajevói merényletnek is, hallotta azokat a pisztolylövéseket, amelyek ha nem is okai, de első villanásai az évezredes világképet megváltoztató viharnak. Elsőnek azt kérdezzük meg, hogyan is kerüt a Monarchia ötvennyolc millió alattvalója közül éppen a füredi vincellér katonafia Szarajevóba, a törónörökös közvetlen közelébe. — Annak talán mindenekelőtt a két fekete aktatáska az oka — kezdi a történetet Kőpataki Antal. — Bardolf tábornok-szárnysegéd ordo- náncaként én hordtam ezt a két táskát. Pontosabban ők vittek engem mindenhová, amerre Ferenc Ferdinánd útja vezetett. Két táska, amely még akkor történelmet formált. Télen ha Ferenc Ferdinánd a Belvedereben lakott, én vittem az egyikben a raportra kész anyagot naponta fel a kastélyba. A táskát a főlakáj: Jüttner vette át s mindjárt odaadta a másikat, a már fő- hercegileg láttamozott iratokkal. • Így cserélődtek naponta a táskák s így hordtam én hosszú hónapokon át karomon a Monarchia s vele a világtörténelem egy fejezetének sorsát. Mert azokban a táskákban a Monarchia legfontosabb kormányzati, katonai és diplomáciai iratait, a titkos jelentéseket és a tárgyalási jegyzőkönyveket küldte fel a katonai iroda „őfelségének betekintésre”. A főherceg nélkülük nem utazott sehová. Bardolf a szárnysegéd, két beosztott őrnagy, Schlihtinger őrmester táskaírógépével, s a két aktatáska velem, mindenhová elkísérték. Ott álltunk akkor is, amidőn a bécsi Südbahnhofra betolták a végzetes különvona- tot. Ha valaki hisz az ilyesmiben, már az indulásnál találhatott bőven rossz előjeleket Mikor Ferenc Ferdinánd beszállt szalonkocsijába, hirtelen kialudt a villany s kísérteties sötétség vette körül a díszes társaságot. A főherceg dühöngött, a főkomornyik botrányt emlegetve futkosott fel-alá, Bardolf az állomásfőnököt szidta, míg végre egy vasúti tiszt, nagy csomagot hozott s gyertyákkal tűzdelte tele a szalonkocsi belsejét Attól aztán olyan lett az, mint valamely óriási ravatal. A gyertyák fényében ott csillogott Ferenc Ferdinánd aranygallérja s atillájának gombjai. Ügylátszik még ez a kemény katona, ez a ridegszívű, zárkózott ember is megborzonghatott, mert hallottam, amikor odaszólt Jütt- nernek: „Akár egy halottas kripta.” Aztán húszperces késéssel mégis elindultunk Trieszt felé, ahol a Viribus Unitis páncélos csatahajóra szálltunk. Ez volt a Monarchia egyik legnagyobb csatahajója. Ezerkétszáz ember, magyar, német, osztrák, olasz, cseh, román, szerb, lengyel, bábeli hangzavarban élt együtt a tenger, a hajó s a fegyelem kényszerkorlátai között. Akár a Monarchiában. A Narente álomszép torkolatától egy kis motoros yach- ton utaztunk a Metkovicie, ahol a keskenyvágányú vonalon újabb különvonat várt. A főherceg leeresztett függönyök mögül nézte Bosznia vadregényes tájait: a szilvafák szépséges völgyét. Pedig fellobogózott állomásokon dalárdákkal, zenével s lelkes éljenzéssel várták a külön- vonatot. Ferenc Ferdinánd azonban a fekete aktatáskák bizalmas jelentéseiből jól tudhatta, hogy miféle erők s indulatok feszülnek a virágdíszes parádék mögött. A „trónörökösné” nem a vonaton utazott. ő Illidsá- ban, a Szarajevó közelében fekvő fürdőhelyen várt minf