Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-29 / 176. szám

fOum ml s Kétségbeesett szülék Mfintegy 6 millió forintos beruházással megoldják a gyerekek nyári foglalkoztatását SZERKESZTOSEG IllMlíik fW'viVtyCü/ \J'\f Időben hozzák a pékárut! I Mi, x Kisplrirsl/.ma dűlő, Bártfa utca és Erzsébet-telep nagy részének lakói évek óta ; az Engelsz út 14., illetve az En-r Kelsz út 34. szám alatt lévő bol­tokba járunk vásárolnál, itt vesz szűk a pékárut is. Mivel dolgo­zó emberek vagyunk, s általá­ban 7 órára kell a munkahe­lyünkön megjelennünk, elenged­hetetlenül fontos számunara. hogy reggel hat óra után már legyen a boltokban pékáru. így is volt ez több éven át, az utób­bi néhány hét óta azonban csak reggel hét óra után hozzák a kenyeret és a süteményt. Ez ^rra vezet, hogy nincs reggeli­re friss pékárunk. Másrészt, — s Ami súlyosabb — a két bolt közül az egyik délután egy óra­kor már bezár, a másikban vi­szont erre az időszakra elég j gyakran elfogy a pékáru, ezért j mire hazaérünk a munkából, i igen sokszor nem kapunk ke­nyeret. Nem tudjuk mi okból kellett a kenyér kiszállításának idő­pontját megváltoztatni. Az In­tézkedés — úgy véljük — min­denképpen rossz volt, ezért ar­ra kérjük az Illetékeseket: szál­líttassák ki ismét reggel 6 órá­ra a két boltba a kenyeret! Cs* V.-né. Kéthónapos korra — mázsás hízók A Várost Rendőrkapitányság ügyeletén van egy vaskos könyv, az ügyeletes tiszt nap mint nap abba jegyzi az ese­ményeket. Ezt forgatva, most a nyári hónapokban mind több ilyen bejegyzés található: ^Bejelentette, hogy gyermeke elment hazulról és a mai na­pig sem tért vissza”. Elmond­ják. hogy szinte minden nap­ra jut egy-két bejelentés el- csavargott gyerekekről- A szü­lök kétségbeesve jönnek és kérik, keressék meg fiukat, leányukat. A rendőrség ter­mészetesen igyekszik segítsé­get nyújtani, és a rendőrjár- . őrök az egész megyében fi­gyelik személyleírás alapján a gyerekeket. Sokat megtalál­nak belőlük, sok gyermek pe­dig néhány napi csavargás után hazamegy, megkerül. Csavargó gyerekek Hová mennek a gyerekek és miért? — merül fel a kérdés. Szünidőben megszűnik az is­kolai kötöttség, nem érzi a gyermek állandóan magán a vigyázó szemeket A szülők dolgoznak — sok esetben mind a ketten «—> óhatatlan, hogy a gyerek — különösen ha nem megfelelő társaságba kerül —. elkalandozzon, el­csavarogjon. Sok kalandvágyó gyereket kellett „rendőri se­gédlettel” hazaszállítani. Csak néhányat a vaskos könyv leg­utóbbi bejegyzéseiből. Július 8-án például 4 gyerek, Ernő, Sándor, Károly és Gábor — 14—16 évesek, Iskolások, fog­yták magukat és elindultak a Balatonra. Otthon egy szót sem szóltak. Amikor Fo­nyódra értek, az ottani rend- őr.iárőr gyanúsnak találta a négy fiatalt. Érdeklődött tő­lük. beszélgetett velük s ki­derült, pécsiek. Amikor a ná­luk l'évő pénzt összeszámol­ták. mindössze 7 íorint volt négyüknél. Ezzel akarták a Balatont körüljárni- Ez az összeg — mondani sem kell —. nem elég a Balaton körüli útra. Feltehetően mi lett vol­na a következmény? A gye­rekek éhesek, aludni is kel­lett volna valahol — ilyen­kor lopásra kényszerülnek. A lopás után jön a büntetés, — s ez. már bírósági ügy. A fopyódi rendőrjárőr gyorsan ;intézkedett és a gyerekeket visszaküldték Pécsre, szüleik­hez. így végződött — alapjá­ban még a szerencsésebb for­májában — ez a kaland. „Játszani mentünk”, meg „ro­mantikát keresni” — húzogat­ták a gyerekek a vállukat, amikor az „utazáS”okát kér­dezték tőlük. A napokban K. Zsolt szülei mentek a rendőrségre: iskolás gyerekük szombaton elment hazulról, azóta nem hallot­tak hírt felőle. Néhány nap­pal később a szülők értesítést kaptak: a gyerek „valahol” Kővágószőlősön van az egyik barátjánál. Újabb bejegyzés a vastag könyvbe: I. András iskolás el­ment hazulról és már napok óta nem jelentkezett. Amikor kerestem a szülőket — nem voltak otthon. A szomszéd mondja: ő látta Bandit — Harkányban, de fogalma sem volt róla, hogy Bandi „csa­vargó úton” van. Néhány fia­tallal volt együtt. Merre men­tek.. mi lett velük; nem tud­ja. Azóta már — szeren­csére —t meglett a fiú, haza­ment- ..Kirándultam egyet” — ez* *a válasz a nagy kérdez- getesre. S. Jóska nem -először köt útilaput a talpára. A 12 éves gyerek szülei ilyenkor mindig kétségbeesve szalad­nak a rendőrségre bejelente­ni gyermekük eltűnését. Min­dig megkerül, most a leg­utóbbi esetben is. — A nyári szünidőben sok feladatot ad nekünk az elcsa- vargó gyermekek keresése — mondják a rendőrségen. — Ha két-három nap múltán itt a megyében nem találjuk, akkor kiadjuk az országos körözést. URH kocsik, rendőr- járőrök keresik a gyerekeket. Nos. persze nincs arról szó. hogy valaki .vészes jelenség” ütötte fe1 • fejét, de mégts munkát adnak a csavargó gyerekek és nem utolsósorban kétségbeejtik szüleiket. A gye­rekek nyári foglalkoztatását valami formában jobban kel­lene megszervezni, Jobban lekötni a gyerekek érdeklődését Kétségtelen vannak lehető­ségek az iskolások előtt a nyári vakáció eltöltésére. Pécs II; kerületéből például Balatonfenyvesen ezen a nyá­ron mintegy 1000 gyermek üdül. Az I. kerületből — Ba- latonfenyves alsón — közel 500 gyermek tölti szabadsá­gát- A fonyódi gyermeküdü­lőben mintegy 300 gyermek élvezi a nyaralás örömeit — Ezeken kívül mozgó táborokat is szerveztek, itt is vidáman tölthetik napjaikat a gyere­kek; A középiskolások közül sokan vannak nyári táboro­záson, országjáráson. A Janus Pannonius Gimnáziumból most indult egy 30 fős cso­port 2 hetes cserelátogatásra az NDK-ba. Nem lehet te­hát azt mondani, hogy az is­kolák, a tanácsok, a KISZ nem igyekeznek megfelelő nyári programról gondoskod­ni, De mégis — mint a sok beje­lentés igazolja — még mindig nincs megoldva a nyári szün­időben a gyermekek foglal­koztatása. A gyerekek játsza­ni, szórakozni, számháborúzni, focizni szeretnek — s az sem csodálni való, ha romantika után vágynak: kirándulni, szép tájakat látni; A szerve­zett nyaralásban sem vehet részt kivétel nélkül mindenki s ha részt is venne — a szer­vezett nyaralás csak 10 na­pig tart. S aztán? Jobban kellene lekötni a gyerekek érdeklődését a szünidőben Is. Ezzel kapcsolatban Gábriel József - elvtársat, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjét kérdeztük meg. — Nem vitás, ez probléma — mondotta. — Megemlíthe­tem, hogy míg az óvodásoknál szinte semmit sem csökkent a nyári létszám, addig a napközi otthonoknál mintegy egyne­gyedére csökkent. Pedig lehe­tőség van arra, hogy a gyere­kek napközben legyenek fel­ügyelet alatt. Persze, tudjuk azt is, hogy a napközik több­ségében így nyáron nincs meg felelő programjuk a gyerekek­nek és sokan ezért húzódoz­nak tőle. Sajnos, ezt a prob­lémát nem sikerült megolda­nunk, pedig már tettünk ja­vaslatot a felsőbb szerveknek. Mert mi most a helyzet? A pedagógusoknak 48 nap nyál szabadság jár, ebből 18 na] igénybe vehető különböző el foglaltságokra. Mint példáu ügyelet a napközi otthonok ban. Egy-egy. pedagógus mos 3—3 napot köteles a napközi ben felügyelő szolgálatot tel jesíteni. Három nap alatt - összevont napközikben — jó formán még meg sem ismer heti a gyerekeket, nemileg: valami hosszabb távú prog ramöt tudjon nyújtani. — Csak gondolat: nem le hetne-e a pedagógusok helyet például a Tanárképző Főisko la utolsó éves növendékei ku zül néhányat nyárra „szer ződtetni”, aikik talán szívesei vállalnák a gyermekek fel ügyéletét és talán hivatásuk hoz közelebb is állna, min mondjuk a barackszedés. — A gondolat — bár els< hallásra nem tűnik rossznál — mégsem megvalósítható. A főiskola növendékei bizonyo san vállalnák ezt a feladatot de mégsem bízhatjuk rájuk ök még növendékek — h< valami baj történik, nem von hatjuk felelősségre őket. M is gondolkoztunk már a prob léma megoldásán. Nyári fő állásként kellene pedagógus alkalmazni s ezt megfelelőéi dotálni, Tábor a Mecseken — Megfelelő rendszeres na pi elfoglaltság, szórakozás Kel nyáron is a gyermeknek. Pél­dául egy állandó mecseki if júsági táborszerűség... — Vannak erre terveink. A Mecseken a Magaslati út kő rül kivártunk létrehozni egy j 8 tantermes iskolát Ez az is­kola mintegy 6 millió forint- j ba kerül, a tervei jövőre el- j készülnek. Ez az iskola nagy- I szerű, romantikus környezet­ben épül majd fel — 1967-re — közel 100 fős konyhája is ; lesz, parkjában sportpályák, játszóterek... Mi úgy tervez­zük, hogy nyáron — a város \ napközi otthonainak fenntar- j tása mellett — ebben az is- i kólában rendezzük be a „tá­bort”. Ez a „tábor” reggeltől estig nyitva lesz és megfelelő, a gyerekek szórakozási igé-1 nyét kielégítő programról is j gondoskodunk. Az erdős, par­kos környezet módot nyújt majd ehhez. Reméljük, hogy ezt a „tábort” megkedvelik majd a gyerekek és romanti­kus szórakozást találva itt, nem kívánnak másfelé elcsa­varogná. A szülők is nyugod- tabbam lehetnek, mert jó he- j lyen tudhatják majd gyerme- ‘ keiket. Azt hiszem, a. szülők öröm­mel veszik ezt a hírt Csak... 1967-re készül el és még előt­tünk két nyár!... Ha ennek a mecseki „tábornak” a fel­építését egy kicsit sürgetni lehetne... De addig is, már a jövő nyárra a tanács, a KISZ, az Uttörőszövetség, ha összeülne és a beruházás el­készültéig több szervezett he­lyi programot dolgoznia ki — minden szülő csak örömmel fogadná. Garay Ferenc A biztonságosabb közlekedés érdekében Az utóbbi időben meg- j gyorsult a közlekedés Pécsett, j Ez természetes, de az is ter­mészetes lenne, hogy a köz­lekedők tartsák be a szabá­lyokat TAI széles a rés Több új épületen — így az1 azok a szülők alkalmazzák, újmecsekaljai panelházakon is — az erkélyek korlátja alatt 13—15 cm-es rést hagynak. Véleményem szerint ez a mé­ret kisgyermekek esetében ve­szélyes lehet, mert átbújhat­nak a korlát alatt. Néhány szülő ezt úgy oldja meg, hogy külön rácsot, hálót sze­reltet a veszélyes részre. Ez azonban nem lehet általános megoldás, és inkább csak akik egyébként is jobban vi­gyáznak gyerekeikre. Ezért kérem az illetékeseket, hogy a további épületeiméi legye­nek erre tekintettel és a már kész lakásoknál is keressenek egységes megoldást a veszély- forrás elhárítására (laposvas felerősítésével vagy más mó­don). Geren is ér Imre Űj-Mec8ekalja 144, „Városi kertész'7 Dunaszekcsón A MATRÓZOKNAK már nem kell sokat várni. Még egy év és a Duna székeséi partján fehér virágú vadgesztenyék, zöld juharok, pasztell színű virágszegélyek „teszik majd a szépet” az örökké partot leső nemzetiközi hajósnépnek. Le­het, hogy emiatt városnak né­zik majd Dunaszekcsőt, de a szekcsőiek, azt hisziem, köny- nyen elviselik ezt a tévedést. Egy aíektáló idegen hajósfe­leség már tavaly így árado­zott leírhatatlan balkáni an­golsággal: „Kind little park!” Ez alatt valami olyat értett, hogy cuki kis park. — Ez még nem park, ez még csak néhány virágkrupp meg ánglus! — mondja erre most Horváth József kertész, ezúttal eredeti dunaszekcsői ízt ajándékozva Shakespeare nyelvének. — Majd csak jö­vőre lesz park, végig a Duna parton, Szerénység ide vagy oda, Horváth Józsi bácsi azt hi­szem, most már nem törölhet le magáról valamit, ö a duna­szekcsői „városi kertész”. Igaz, hogy a községi tanács alkal­mazottja, de hát az előtt csak városokban vcát külön kerté­sze a „közigazgatási appará­tusnak”. Horváth József az első nagy kivétel. A megyei tanácson mondták, hogy a megyében, de lehet, hogy az országban, ő az első „hivata­los" községi kertész. Ha már ilyen ritka ember, hát „káderezzük le” alaposat^ ban. — 1916-ban, 13 éves karom­ban kerültem gróf Jankovich Bésán somogygeszti kastélyá­ba kertésznek, — meséli. — Egyébként gyümölcs, szőlő, vi­rág és zöldségkertész képesí­tést szereztem. 1929-ben a gróf Dunaszekcsőre helyeztetett az itteni kastély parkjának gon- | dozására. 1945-ig voltam az j uradalomban, akkor április I elsején mérték ki nekem az utolsó gabonát. Utána földet i kaptam, kertészkedtem rajta. I közben „mellékesként” a szesz 1 főzdében segítettem. 1959 óta vagyok tanácsi kertész. MOST HAT ITT VAN a székeséi községfejlesztés „kulcspozíciójában”. A pénz­ügyi dolgok kivételével rajta áll vagy bukik, hogy a hajó­sok — ahogy lefelé „csorog­nak” a nagy vizen — elvi- i szik-e a hírét: „Végig a ma- j gyár partvonalon Dunaszek- cső a legszebben parkosított község!” Erre ugyanis meg i — Először is sűrű dróttá' Sokszor a közlekedési sza­bályok betartása is nehéz, mert Pécsett vannak olyan helyek, amelyek közlekedés szempontjából elavultak, fel­tétlenül módosításra, alakí­tásra szorulnának. Szerintem például le kellene „vágni” a felső sétatérnek az Esze Tamás utcába torkolló részét, hogy a Janus Pannonius ut­cából közlekedő járművek be­láthassanak az Esze Tamás utcába. Azután le kellene bontani az Esze Tamás utca 2. számú háznál kezdődő hosz- szú kőkerítést a vártemplom teréig. Ez a terület idegen- forgalmi szempontból is jól lenne hasznosítható, mert kibontakozna a hosszú vár­fal, továbbá a szűk Esze Ta­más utcát a kőfal lebontása után ki lehetne szélesíteni a mai követelményeknek meg­felelően. Van a Nyíl utca fel­ső végén egy kiugró, düle- dező, hosszú kőkerítés, mely parlag kertet övez és aka­dályozza a forgalmat az An­tónia utcában. Sándor Lajos van a lehetőség, hiszen ilyen hosszú falu, ráadásul közvet­lenül a Duna mellett építve, aligha van a Duna magyaror­szági részén. A szekcsőiek nem is hagyták ki ezt a lehe­tőséget. 1959-ben • elkezdték a parkosítást, azóta negyed­millió forint „ment rá” a községiéilesztési alapból. De még jövőre is szükség lesz mintegy 160 ezer forintra. A fákat társadalmi munkában ültetik. A munka ebben a percben a következőképpen áll: A faluban összesen kétezer négyzetméter a parkosított te- nület, persze nem egységesen elhelyezve, fianem kisebb da­rabokban, s két fő „csíkban”; az egyik az országút széle, a másik a Duna-part. Aztán a templom mögötti régi park is ide számít, amit Horváth Jó­zsef most újjá varázsolt. Köz­vetlenül a Duna mellett még csak negyven méter hosszú park van, azonkívül a halász­csárdától felfelé 400, lefelé 1250 hosszan nyárfa, fehér vi­rágú gesztenye és zöld juhar. Az országút mentén pedig már kétezer gömbakác díszük. A további tervek? Az ősszel még háromezer gömbakác kerül földibe a fa­lu különböző utcáiban és a Duna partján. Azért ilyen, mert a községben sok a vil­lanyvezeték, s az nem tűr ma­gas fát. Aztán: folytatni a vi­rágszegélyek ültetését a par­ton csakúgy, mint az utcák­ban. Végül: a halászcsárdától lefelé a strandig két fasor kö­zött sárga gyöngykavtesoo sé­tányt létesítenek majd. — Hány féle virág lesz, a faluban? — kérdem Horváth bácsit — Körülbelül száz féle. Olyan is akad köztük, amit Székesén nem ismertek, de sikerült megszerettetni az asz- szanyokkal, s most már ud­varokon is ültetik. Ilyen a salvia, az agerátum, a lubélia. Bocz Lajos, a községi tanács vb-elnöke nagyon dicséri Hor­váth bácsit: — A havi fizetése 1600 fo­rint. de nála nincs 8 órás munkaidő, sem karácsony, sem húsvét. Ha kell hajnalban ki­megy a virágaihoz, ha másért nem, hát nézni őket! — Hogyan egyeztették ftsz- sze a parkosítást a virágok örök ellenségével, a tehénnel és a libával? — kérdem B -oz flvtársat, bekerítettük. Végül annyira j megszokták, hogy leszedhet-1 tűk a sűrű drótot és a temp- ! lom meMetti park körül már j csak két szál vékony drót hú- i zódik. A külső, félre eső ut­cákban még ezt sem alkal­maztuk, hanem olyan virá­got ültettünk, aminek a sza­ga és íze nem kellemes sem a tehén, sem a liba számára. — És az emberek? — Eleinte néhány fiatal iát letörtek, de most már meg­szokták, megszerették, nincs semmi baj. A virághoz soha senki sem nyúlt. IGAZ, A PARKOK, a sze­gélyek kissé zsúfoltak, túl tar­kák. Nem ártana nagyobb si­ma zöld szakaszokat beiktatni. De ez már Horváth Józsi bá­csi dolga lesz, majd jövőre, ha arra is jut idő. És ha min­den kész, miközben betanít egy utódot is, jó 62 éves fej- : jel nyugdíjba megy. Úgy is, mint az első falusi „városi ; kertész”! Földessy Dénes Méáff Pn? A. MAGIAK RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK ! 1*94. július 2.9-i, szerdai műsor* a 223,8 m középhullámon; 1 17.30: Saerb-horvát nyelvű műsor; Falusi hétköznapok. — össze­állítás. Népi együttesek műsorából. 18.00: Német nyelvű műsor: j Ifjúsági műsor. — összeállttá*. > Tánczene. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Táncritmusban. 18.30; Kint a határba« asszonyok között. — Kiport. 19.10: Jókedv, vidámság . . . Nép­dal-feldolgozások. 19.20: Dél-dunántúli híradó. 19.40: Zenés pécsi portrék. Be­mutatjuk Bolla Tibort. 19.50: Raktárról raktárra. Készülés az őszre. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ; Nemzeti Színház: Nincs előadás. MOZI: Rövidítések: szv. sz&esvásznú. szí. = színes. Pari: (terem): Sándor Mátyás (szv., szí.. 5. 7, 9). Park (kort): Sándor Mátyás (SZV.. S2l. C). Petőfi: EniuTvadászat (szv . fe 5, fél 7, tél 9). Kossuth: Sándor Mátyás (szv., Sri., fél 5, fél 7. fél 9 és fél U>. Kossuth Híradó: Magyar híradó. • 64/14* sz. világhíradó, Sasfiók©, Szóvá teszem £ Sok ezer ember használja a villanyrendőr körüli jár­dát A járda rossz állapot­ban van és ott fekszik egy vaslemez, amelyet át kellene helyezni, mert balesetet okoz­hat. Rossz a járda a Nagy Lajos és a Zsolnay Vilmos utcák sarkánál is a borbély- üzlet előtt. A Zsolnay Vilmos utca elején a buszmegállónál olyan hepe-hupás a járda, hogy ugyancsak megérdemel­né a javítást. Szóvá tenném még, hogy a Gépipari Tech­nikum előtti autóbuszmegál­lónál volt egy postaláda, ame­lyet a tatarozás uíán nem tettek vissza, pedig szükség lenne rá. Kérem az illetéke­sek intézkedését. Fehér Miklós, a Pécsi Bőrgyár dolgozója TTEf%MfíU Szövi tengere*. (Előadások dél­előtt 11-től délután S óráig foly­tatólagosan). Fekete Gyémánt: Hogyan lettem .•ezérigazgató («>. Építők: Itt a -i.-lyem (S, 7). Mecsekalja: Égetni italó ember (szv., 7). Mohács: Úri muri (6, 8). Pécsvárad: Az aréná­ban (8). Siklós: Férjhez menni tilos (fél »). Szigetvár: Az orvos felesége (fél »). Beremend: Az utolsó szerelem (í). Bóly: Pacsirta ’szv., S). Harkány: A nagy riport szv., fél 7, 9). Mágocs: Láng az jtcákon (szv., 8). Sellye: Hitler élete (8). DUNÁNTÚLI NAPLÓ k Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottság*, és a megyei tanács lapja. Főszeritesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János ót 11. Telefon: 15-:«, 13-13; 17 óra után: 60-11 Belpolitikai rovat: 31-63. Kiadja: i Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly , íiadóhivatal: Pécs. Hunyadi in 11. Telefon: » 15-32. 15-33. 50-90 PÉCSI SZIKRA NYOMDA *éűs, Munkácsy Mihály u. m *z. Felelős vezető’ Melles Rezső, __ T erjeszti a Magyar Posta, ilőílzetiiető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél, nöflzetésl díj 1 hónapra ti.— Ft. Indexszám: 25 CM SZÍNHÁZ i Papp Béla állattenyésztő brigádvezető azt mondja: a tavaszi elletés jól sikerült, nyolc és fél volt a malacfel- nevelési átlag. Czakó Lajos és K. Papp József elletősök jó állattenyésztők voltak egyéni korukban is. Most a tsz-ben kamatoztatják tapasztalatai­kat. , A 120 jóltáplált süldő a napokban került át a dráva- foki termelőszövetkezet hiz- lalótelepéKe. B. Kovács Jó­zsef és Kovács Gyula büsz­kén mutatták őket. Azt mondták: látni kell, mert ilyen alapanyaguk még soha sem von. rvovaes vjyuia uacsi még azt Is mondta: tizenhal noldas gazda volt, hatvankét svet megért, de ilyen alap­in vágót még ő sem tudotl produkálni. — Ezekből hét, hét és fél lónapos korukra mázsás vagy még ennél is nagyobb hízók lesznek — mutatott a szép íllományra. Íme, a drávafoki példa is bizonyítja, hogy szakszerű tenyésztéssel le lehet rövidí- ;eni a hizlalási időt és feles­egesse válik a süldőztetés. Hunyadi István járási instruktor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents