Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-29 / 176. szám

% AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIIOTTSAGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 1964. JÜUUS 29. SZERDA XXI. ÉVFOLYAM, ARA: 56 FILLÉR 176. SZÁM Jól előkészített termelési tanácskozásokat! C zekbem a napokban, he- *■ tekben megyénk üze­meinek, vállalatainak dolgo­zói a III negyedévi termelési tanácskozásokon megvitatják az I. félév eredményeit és a to­vábbi feladatokat. A műszaki­gazdasági vezetők, párt- és szakszervezeti vezetők részvé­telével a műszaki konferenciá­kon elemzik az I. félév mér­legét. A dolgozók elé bocsát­ják a tervteljesítés alakulásá­nak, a gyártmányok minőségé­nek, a termelékenységnek elemzéséből kialakult mutató­kat, a határidő és a gazdasá­gosság, a dolgozók munkafe­gyelme és a technika-fejlesztés terén megtett féléves utat; az elemzéssel egyidőben azokat a tennivalókat, amelyeket a ter­melési tanácskozás vitájában a dolgozók véleményével meg­erősítve a III. negyedévi terv­teljesítéshez szükségesnek tar­tanak. A termelési tanácskozások előkészítésének és megtartásá­nak, a tanácskozások konstruk­tív állásfoglalásai végrehajtá- . sanak már kialakult gyakorla­ta, a Minisztertanács és a SZOT együttes határozatában megszabott formái vannak. Ez így önmagában ismeretes ,a vezetésnél éppúgy, mint a mun­kahelyeiken. Hogy ezúionmégis szót kértünk a sajtóban,' ezt azért tesszük, hogy éppen á termelési tanácskozásokról ed­dig szerzett tapasztalataink alapján felhívjuk újólag a gaz­dasági-műszaki, az üzemi moz­galmi szervek, mindenekelőtt a szakszervezeti szervek és akti­visták ezreinek figyelmét ép­pen arra a fontos követelmény­re, hogy a termelési tanácsko­zások szűk értelemben vett mechanikus értelmezése ne váljon gátjává a most folyó termelési tanácskozások alkotó jellegének kibontakoztatásá­ban. Mindazok mellett, amelyeket a vonatkozó határozatok, ren­deletek, a minisztériumok uta­sításai tartalmaznak, itt első­sorban arra hívjuk fel az üze­mi szervek figyelmét, hogy a termelési tanácskozások elő­készítése nemcsak a műszaki konferenciával kezdődik. A műszaki konferencián az üze­mek, vállalatok első féléves tervteljesítésének minden rész­letét az objektív és szubjektív befolyásoló, előrevivő, és hát­ráltató körülményekkel együtt vizsgálják meg. Az említett elemzés alapján kialakult reá­lis mutatószámok birtokában és ennek nyomán a műszaki konferencián a következő idő­szakra — jelen esetben a III. negyedévre — elfogadott intéz­kedéseket a szakszervezeti bi­zottságok gyorsan, jól szerve­zetten és lehetőleg a teljes létszámú dolgozó kollektívá­hoz juttassák el. Szeretnénk hangsúlyt adni annak a szónak, hogy a teljes dolgozó kollektí­vának! A termelési tanácsko­zások, mint az üzemi demok­rácia, a gazdasági irányítás­ban — vezetésben való részvé­telnek, a dolgozók vezetésre nevelésének, a társadalmi és egyéni érdek iránti készség ki­bontakoztatásának nagyszerű fórumává csak akkor válhat igazán, ha valóban minden egyes dolgozó tájékozott az üzem előtt álló feladatokról, az üzdTi napi és hosszútávú problémáiról. így juthat kö­zelebb minden dolgozó a saját maga egyéni érdekeinek meg­felelő szolgálatához. Ezért nem iskolai felsoro­lásként, de újból felhívunk ar­ra, hogy a műszaki konferen­ciát követően •— szinte ezzel egyidőben teendő lépés — a termelési tanácskozások elő­adóinaik jó felkészülése és a dolgozók mozgósítása. Nem elég a mozgósításhoz az üzemi hirdető táblára kiírt tanácsko­zási időpont, még az sem, hogy az üzemrész, vagy munkacso­port vezetője közli a dolgozók­kal a . termelési tanácskozás időpontját. Ez valóban mecha­nikus értelmezése az előkészí­tésnek. Ez is kell! De az elő­készítés legfőbb bázisa a bizal­mi csoport, és a legfőbb biz­tosítéka a bizalmi tudatosító munkája. Tehát a szakszerve­zeti bizottságnak jól fel kell készítenie a bizalmiakat a mű­szaki konferencia anyagából a tanácskozás napirendjét, idő­pontját és helyét illetően. A műszaki konferencián elhang­zott, a következő időszakra elfogadott intézkedés lényegét A bizalmiak kálömös súllyal hívják fel a dolgozók figyelmét a műszaki konferencia által a tanácskozások elé terjesztendő jávaslátokra, hisz éppen e ja­vaslatok igazi tartalmát, he­lyességét, a tertnélési tanács­kozáson a dolgozó kollektíva véleménye emeli önmaguk üze­mi törvényévé. Ezért fontos tehát, hogy az előkészítés itt közölt vázlatos, de nem mechanikus értelme­zése tulajdonképpen a termelé­si tanácskozásokon elmondott javaslatokkal, véleményekkel, kritikákkal válik igazán olyan erővé, amellyel a III. negyed­éves termelési feladatok sike­res végrehajtását biztosíthat­juk. Márpedig közismert tény, hogy a III. negyedévi tervfel­adatok teljesítése egyik leg­fontosabb időszak az egész éves terv minden részletében való teljesítéséhez. Ez az időszak az tehát, amikor az I. félév pozitív és negatív tapasztala­tainak ismeretében még igen sokat lehet tenni az egész éves terv, ennek kapcsán az egész évre szóló munkaverseny vál­lalások teljesítéséhez. Ez adja meg a különös jelentőségét a most folyó termelési tanácsko­zásoknak, és ezért kell sallang, mindenféle sablontól mentesen a most folyó termelési tanács­kozásokat előkészíteni és meg­tartat. De ez a követelmény — to vábbiakban is — minden ter­melési tanácskozásra áll! Ah­hoz azonban, hogy a dolgozÓK valójában szükségét érezzék a termelési tanácskozásokon va­ló részvételnek, a jó előkészí­tés, a tartalmas beszámoló mellett alapvető követelmény, hogy a vezetők becsüljék meg az elhangzott hozzászólásokat, — a dolgozók javaslatait, problémáit, bírálatukat — A szakszervezeti bizottságok kö­veteljék meg, hogy választ adjanak a dolgozók felszólalá­saira, javaslataira. A tanácskozás beszámolója " a dolgozóknak szóljon, és ne adathalmaz és általános értékelés legyen. A dolgozók csak akkor tudnak beleszólni az üzem és ezz^j kapcsolatban saját dolgaik intézésébe, csak akkor várhatunk tőlük aktivi­(Folytatáe a 2. oldalon) Mantr üdvözlő távirata Kádár Jánoshoz Ion Gheorghe Maurer, a Román Népköztársaság mi­niszterelnöke útban Francia- ország felé átrepült Magyar- ország területe felett. Ebből az alkalomból szívélyes han­gú üdvözlő táviratot intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökéhez. CSÉPELIK A BÚZÁT m De Gaulle fogadta Maurert Párizs: De Gaulle kedden délelőtt fogadta Ion Georghe Mau­rert, a Román Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nökét, a Párizsban tartózkodó román kormányküldöttség ve­zetőjét. A megbeszélés egy óra hosszat tartott. A román kormányelnők az Elysée-palotából távozóban kijelentette: meg van eléged­ve az eszmecserével. A Fran­cia Köztársasági elnök han­goztatta, osztja a román kor­mány - nézetét, hogy a két ország között a társadalmi rendszer különbözősége elle­nére megvan a lehetőség a kapcsolatok fejlesztésére és hogy ez az együttműködés elősegítheti a béke ügyét. Oirladeanu miniszterelnök­helyettes kedden Gaston Pa- lewskivel, a tudományos ku­tatással és atomügyi kérdé­sekkel megbízott államminisz terrel tárgyalt, miután előző nap Giscard d’Estaing pénz­ügyminiszterrel folytatott esz­mecserét a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésének pers­pektíváiról és a hosszúlejá­ratú hitelek lehetőségéről. A magyarszéki Egyetértés tsz már az aratásban is kiváló eredményeket ért el. Nagy lendülettel vágtak most neki a cséplésnck is, és erre a lendületre szükségük is van, hiszen 680 hold gabonát kell elcsépelniük. A képen: munkában a magyarszéki cséplőbrigád. Erb János felvétele B baranyai, tolnai és somogyi vállalatok egyesülésével létrejött a Dél-dunántúli Vetenaitennelteti és Felvásárló Központ Dombóváron 75000 hold szerződéses aprómagterfilet — Megkezdte üzemelését a napi 400 mázsa kapacitású új hatemeletes aprómagtisztító üzem Három dunántúli megye Tolna, Somogy és Baranya vetőmag vállalatainak július elsején megtörtént egyesülé­sével létrejött a Dél-Dunán­túli Vetőmagtermeltető és Felvásárló Központ Dombó­váron! Az egyesülést megelőzően nagyarányú építkezések vol­tak a dombóvári telepen. Fel1 épült a központ új emeletes irodaháza, ahová az elmúlt héten már a pécsi kirendelt­ség dolgozói is beköltöztek. A dombóvári vasútállomás mellett több mint 22 millió forintos költséggel felépítet­ték az ország egyik legna­gyobb és legmodernebb, hat emelet magas aprómagtisztító üzemét, melynek napi kapaci­tása 300—400 mázsa. Az új tisztító üzemet a legkorsze­rűbb hazai és külföldi mag­tisztító gépekkel szerelték fel, s az innen kikerült apróma­gokat fémzárolás után szál­lítják a .belföldi és külföldi megrendelőknek. Áz üzemet határidőre adták át rendel­tetésének s a napokban a bí­bormag és borsó tisztításával két műszakban indult meg az üzemelés, rövidesen azonban (Jialuii i9akáeió Végiggyalogolok a falun. 'Névtelen az utca, üresek az udvarok, mindössze egy öreg­emberrel és három csúzlis gyerekkel találkozom. A falu végen néhány asszony hajla­dozik a konyhakertekben, tá­volabb a Mecsekvölgye tsz tagjai rakják az osztagot. A strandon is alig látni vala­kit. Hol vannak hát a magyar- egregyi fiatalok, a vakációzó diákok? — Körülbelül harminc dol­gozik közülük — adja a fel­világosítást Burghardt György tanácselnök, és a titkárral, Márton Józseffel meg a hi­vatalsegéddel együtt sorolják, hogy ki hol. Közben arra gondolok, hogy a vakáció fogalma hogy meg­változott, már régen nem a céltalan semmittevést, az una lomba fulladó lazsálást je­lenti. Emlékszem 1948-ban ba­rátaimmal elvállaltuk falunk patakjának tisztítását, majd­nem két hétig lapátoltuk a sarat, hogy legyen pénzünk a balatoni kerékpáros körki­rándulásra. Időszaki munkalehetőség itt Magyaregregyen is bőven van. A lányok főleg az erdőgazda­ságnál dolgoznak, csemetéket kapálnak és sorjáznák. Köz­tük van Bakó Katalin és Wé- ber Magdolna, akik Pécsett középiskolások, Bánhidi Mária és Szűcs Edit, ők most fejez­ték be az általános iskolát, és több általános iskolás, mint Gábor Etelka meg a kél Vár­völgyi testvér, Margit és Ve­ronika. Elsősorban ruházko­dásra költik majd a pénzt, de van, aki üdülésre. Mint például Fóris István, akinek éppen itt jár az édes­anyja a tanácson. Pista a pécsi Gépipari Technikum tanulója. A nyári termelési gyakorlaton Budapesten kere­sett 400 forintot. Odaadta az anyjának, aztán amikor a falusi KISZ-szervezet 13 tag­ja üdülni ment Balatonszár­szóra, ő is velük tartott. Zseb pénze volt, és a KISZ is fi­zette az üdülés egy részét. A fiatalok színdarabot játszot­tak télen, társadalmi munkát végeztek a klubháznál, s a szüreti bálnak is akadt be­vétele. Sátrakat az iskolától kaptak. És ha vége a bala­toni túrának? — Pityu is úgy számít — mondja Fórisné —, hogy még pár napig elmenne a várhoz. Elindulok én is Máré vár­hoz, mert a tanácstitkár sze­rint olyan szép arra a táj, hogy meg kell nézni. Előtte még följegyzem, hogy a Babi­nán, a szőlészetben is kapál­nak és kötöznek diáklányok, a pécsi Közgazdasági Techni­kumba járó Bagó Julianna is. A vár alatti völgyből csata­kiáltások szállnak, mint haj­danán. Csak most a focit kergetik. Három tábor is van ezen a részen, olyan a völgy, mint egy indián tele­pülés, színes, romantikus. Szekszárdi és törökszentmik­lósi úttörők és szegedi kisze- sek, teshnikumi diákok foglal­ták el. Az utóbbiak a tsz- nek segítettek egy napig, ké­vét hordtak össze. A várhoz vezető meredek úton kapaszkodva hallani, hogy kőgörgetegek morajla- nak a hegy másik oldalán. Az évszázados falak mellett bonyolult állványzatok, alig látni tőlük a kőműveseket, a falak menti, vár körüli tere­pen pedig folyik a feltárás. Munkások csákányoznak, és főleg diákok talicskáznak, még szászvári is van köz­tük. A magyaregregyi Vókó György és Fóris György Pé­csett gimnazisták, Bencsik István ipari tanuló. Sok a föld, a kőtörmelék, a teli ta­licska meg nem könnyű, nincs se idejük, se kedvük beszélgetni. Majd a Balatonon vagy szeptemberben az iskolában elmesélik, hogy is volt ez a vakáció. Lesz mit mesélniük, élményük van bőven. Weidinger Vilmos áttérnek a három műszakos termelésre. Az új vállalat szerződéses aprómagterülete 75 000 ka- tasztrális hold a három me­gyében, ebből Baranya 28 000 holddal rendelkezik- Az egye­süléssel sok égető probléma megoldódott, mindenekelőtt az, hogy a vetőmagot ezentúl ugyanaz a központ termelteti, vásárolja fel, tisztítja és ex­portálja illetve a belföldi el­látást lebonyolítja. Korábban az aprómagtisztítást az or­szág különböző részeiben vé­gezték, Baranyából, Tolnából például Szarvasra, Győrbe szállítottak tisztítani s onnan a fémzárolt vetőmagot újra visszaküldték a termelő me­gyék vetőmagellátására. A sok felesleges fuvar megdrágí­totta a termelést. Az egyesü­léssel és az új dombóvári tisztító üzem beindításával ez a probléma megoldódott. A Dél-Dunántúli Vetőmag­termeltető és Felvásárló Köz­pont á lucernamagtól a vető­borsóig igen sokféle apró­magot termeltet és készít elő a hazai szükségletekre, a gaz­daságok, termelőszövetkeze ek vetőmagellátására és exportra. Ezenkívül külföldi megrende­lésre is termeltet és szállít idegen fajtájú magvakat. — Lengyelországnak például ku­korica vetőmagot, a Német Demokratikus Köztársaságnak bükkönyt , és lucernamasot, Angliának borsót, Hollandiá­nak sárgarépamagot expor­tálnak. A 48-as pár! korteszásífaja került elő Szenllor ncen Szentlőrincen egy öreg ház bontása közben a Kossuth Lajos függetlenségi program­jával induló 48-as párt kórles zászlaja került elő. A zászlón a következő, felirat olvasható: — „Éljen dr. Narancsik Jó­zsef, Kossuth Lajos hű kato­nája”. A korteszászlóval a múlt század végén indulta •: választási harcba a 48-as párt hívei — állapította meg róla a Japus Pannonius Mú­zeum helytörténeti osztálya. , l a

Next

/
Thumbnails
Contents