Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

1964. JÚLIUS 26. 'napló' V Szekszárdon a volt a kiserdő mellett, a Sió csatorna köze­lében, szemben az állami gaz­daság szőlőkombinátjával, kö­rülbelül tíz holdas területen épül a Mérőmüszergyár. A má sodik ötéves tervben ez Tol­na megye legnagyobb ipari be ruházása. Két okból tettünk látogatást szomszédaink új üzemében. Egyrészt azért, mert a közel­jövőben hasonló mérőműszer­gyárat építenek Pécsett is, másrészt egy kicsit érdekelve vagyunk, hiszen a Komlói Épí tőipari Vállalat munkásainak keze nyomán emelkedett a magasba a tizenötezer négy­zetméternyi építkezés. A kí­váncsiság vezetett bennünket, milyen is lesz az a gyár. ho­gyan vélekednek az építők munkájáról. 144 millió jönni értékű termelés . Első utunk • Magyart László gyáregységvezetőhöz és Selvie- czi Sándor főmérnökhöz ve­zetett. Mindketten evek óta dolgoznak a mérőműszergyár­tásban és így tapasztalt szak­emberek. Az építkezés kezde­tétől szívükön viselik az új gyár születésének, ügyét. Min­denről tudnak, mindent ismer- •ek. —- A Szekszárdi Mérőmű­szergyár a budapesti Mecha­nikai Mérőműszergyár leány- vállalata lesz. Termékeink fo­kozatosan az ott gyártott ha­gyományos műszerekből ke­rülnek ki. Gyártani fogunk ki lométeróra-vezetékeket, autó- tcmiosztátot, olajnyomásmé­rőt. hűtővízhömérőt, kilométer órát, feszméröt, nyomásmérőt, .■automatikai elemeket, kisauto- matikákat, — mondta az igaz­gató. Teivnészetesen az első idő­ben csak az alkatrészgyártás­ra. félkészáruk előállítására, gépi felszerelések készítésére kerülhet sor, majd később a fonti sorrendben, az előírt technológia szerint kezdődhet a különböző mérőműszerek gyártása. — Erre vonatkozóan meg­van a tervünk — fűzi hozzá az elmondottakhoz a főmér­nök. — A gyár próbaüzemelé­se a jelenlegi program alapján december 31-én kezdődik. A tervek szerint 4,1 millió forint értékű termelési értéket kell az idén teljesíteni és 1906-ra már 144 millió forintos terme­lést fogunk elérni. Természe­tesen akkor, ha a beruházás a program előírásaiban és a kívánt minőségben valósul meg. ígv jutunk el a beruházás problémáihoz, amiről Jung Henrik, a beruházási csoport- vezetője adott részletes relri* lágosfttíst. 108 millió forint értékű termelés — 1961 áprilisában kezdték meg a gyár tervezését és nyolc hóuao alatt, készültek el. A •■tervek szerint az egész gyár felépítése és berendezése 108 millió forintba kerül. Az épít­kezés magában foglalja az iro­daház, a hideg és melegüzemi csarnokok, a kazánház, kony- ha-étterem-orvosi rendelő, ga­rázs, vegyianyagraktár, porta és kerítés, a vízellátás létesít­ményeinek és az energia köz­pont felépítését. Az építkezési költségek összesen 52 millió 600 ezer forintba Iterülnek, a többi gépi berendezés, búto­rok, szállító eszközök Feil József esztergályos a gyár tanműhelyében szerzett szakmunkás bizonyítványt és elsők között kezdte meg a munkát az új gépek mellett ményeit, a kerítést és a jár- műtároló helyiséget. Előzetes átadással elkészítették a hideg üzemcsarnok nagy részét, de már tető alatt áll a meleg­üzemcsarnok is. Így az építke­zés nagy részével végeztek, kialakulhatott munkájukról a vélemény. — Az építőknek nem volt könnyű dolguk — vélekedett Jung elvtárs. — Először is az építkezést előregyártott épü­letelemekre tervezték. Kide­rült, hogy az előregyártó tele­pek ezeknek a legyártására nem készültek fel. így három hónapos eltolódás következett be, amíg Budapesten és Pé­csett megkezdhették gyártásu­kat. Ugyanakkor az elemek szállítása nem a megfelelő építési technológiai sorrend­ben történt. Például előbb ér­keztek a födémek és csak ké­sőbb a falelemek. Gondot oko­zott a terdokumentációk egyez tetése az építészek, a gépé­szek, a vizesek, a fűtők, a vil- lamosberendezés-tervezők' kö­zött. Az építkezés közben elő­fordult, hogy ahová a tervezők egyik csoportja ajtót jelölt, a másik például fűtőtestet tett. A hibák kijavítása ismét las­sította az építkezést. Általá­ban az építőipari vállalat igye­kezett a hibákat kiküszöbölni, vagy gyorsan kijavítani, ne­hogy túlzott eltolódás legyen a programban. Ezért minden el­ismerés megilleti őket, külö­nösen Büki László építésveze­tőt, Rottler Antal főműveze­tőt, Szentistványi Aladár sze­relésvezetőt. Mégis minden erőfeszítés ellenére egy évvel meg kellett hosszabbítani a beruházás elkészülésének vég­leges határidejét. A vállalat vezetői tehát alap jában elégedettek a Komlói Építőipari Vállalat munkájá­val. De azért tesznek néhány bíráló megjegyzést is. Szerin­tük gondosabban kellett volna megszervezni az építkezés té­li esi lését. Az eddigi átadások­nál több százezer forint érté­uvcggycu wj <xi vcxiiciuvv/aj ívű­zött. Mindenesetre ez nagy kár, s azonnali kicserélése nél­kül veszélyezteti az építkezést. Megkezdődött az elöiisemelés Az átadott üzemrészek! 15 millió forint értékű gép; berendezést állítottak be. Ez lehetővé tette, hogy július 15- én megkezdjék az előüzeme- lést a szerszám és automata műhelyekben. Iái István vegyészmérnök a nielegilzemcsarnok szellőző berendezésének, szerelését irányítja. A Szent Vince utca egy részlete. A postás néni mindennap végigjárja a romantikus utca- kát, íme a Gáspár Utca. A Menyhért utca lépcsői a környék legszebb része. Böck János utca házai. .-(ho: Erb János A pécsi Tabán A város évszázados múltja, a régi épületek, festői szép­ségű helyek vonzzák a kirán­dulókat, a turistákat. A bel­város műemlékein túl a pe­remrészek is sok érdekes lát­nivalót tartogatnak a kirándu­lóknak. Pécs egyik .egszeb'o részé a Tettye. Az egykori „Üvöltő dervisek’’ kolostorá­ra ma már csak romok em­lékeztetnek. De a Havi hegy oldalában kúszó utcák házai mintha csak a történelem koc­kakövei lennének. Ezek a műhelyek nagyon szépek. A friss festés, az élénk zöld, kék, piros színű vezeté­kek, a fénycsővilágítás barát­ságos környezetet teremt. A műhelyekben mindenütt új gépek, a magyar, a szovjet, a német és’ a csehszlovák ipar termékei. Nagyrészük teljes vagy félautomata. Valamennyi gép mellett fiatal szakmunká­sok. — Ennek külön története van — mondja Blézer János, a forgácsoló részleg vezetője, akiről kiderült, hogy eddig az ipari tanulók oktatója volt. — Amikor véglegessé vált, hogy felépül a gyár. elsőnek a tan­műhelyt hoztuk létre és meg­kezdtük a szakmunkások kép­zését. Több mint száz ipari ta­nulónk van. Akiket itt lát, az első sajátnevelésű szakmunká­saink. Nemrég kapták meg a szakmunkásbizonyítványukat, rövid tanulmányúton voltak az anyavállalatnál és most már termelőmunkát végeznek. Egyelőre szerszámokat és ki­lométeróra alkatrészeket ké­szítenek. A szomszédos ter­mekben a raktárát, a szerelő- műhelyeket, a forgácsolókat rendezik be a munkások. Min­denfelé ládákba csomagolt gé­peket látni. A melegüzem csarnokában még nagy a rendetlenség. Gál István vegyészmérnök szomo­rúan mutatta be birodalmát. A szellőző berendezés, amely óránként 80 ezer köbméter levegőt nyom majd be a csar­nokba, már helyén áll, s el­készült a festőműhelyben az infraszárítós alagút és a szál­lítópálya is. De az angol gal­vanizáló berendezés felállítá­sára még csak ezután kerül sor, ha teljesen befejezik mun kájukat az építők. Július 15-e egy kicsit for­dulópont a gyár történetében, mert már több lettek, mint építkezés. Termelnek. A mun­kások húszadika óta minden reggel a két blokkoló órába helyezik be a kartonjaikat, éppen úgy, mint bármelyik gyárban. S minden reggel meg kezdődik a most szervezkedő munkásgárda napi élete. Hó­napról hónapra többen lesz­nek, A mai kilencvenes lét­számból több, mint ezer em­ber veszi majd birtokába az új gyárat, hogy mérőműszere­ket készítsenek a népgazdaság­nak. Mitzki Ervin I kű hibát, javítanivalót talál tak. Különösen nagy gond hogy a hidegüzemcsarnok te tőüvegzeíe a tél végén, a rajtí lévő hó nyomása alatt meg repedt. Most folyik a tárgyaié a felelősség megállapításán n, énítőinari vállalat, és a A Komlói Építőipari Válla­lat 1962 elején kezdte meg az építkezést. Eddig 41 millió 600 ezer forint értékű munkát vé­geztek. Teljesen átadták az irodaépületet, amelyben negy­ven munkaszoba kapott helyet, a portát, a vízellátás létesít-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents