Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-03 / 154. szám

NAPLÓ 1964. JÜLIUS *. Lengyel—jugoszláv közös közlemény Tito visszautazott Jugoszláviába ' Varsó: Wladislaw Go- j mulkának, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának és Aleksander Zawadzkinak, a Lengyel Államtanács elnöké­nek meghívására Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság el­nöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének főtitká­ra 1964 június 25- és július 2. között feleségével együtt hi­vatalos látogatást tett Len­gyelországban. A látogatásról július 2-án közös közleményt adtak ki. Mint a közlemény beveze­tőül rámutat, mindkét fél megelégedés­sel állapította meg, hogy a lengyel—jugoszláv politikai, gazdasági, kulturális, tudo­mányos, stb. kapcsolatok fejlődésében az 1957-es együttműködési megállapo­dás aláírása óta jelentős előrehaladás történt. Mindkét fél egyetért ab­ban, hogy törekedni kell az enyhülés folytatására és újabb konkrét lépéseket kell tenni a háború veszé­lyének elhárítására. Mindkét fél egyetértett ab­ban, hogy országaik megfe­lelő szerveinek szorosan együtt kell működniök az 1966—1970- es tervek koordinálásában. Ez a kölcsönös előnyök szel­lemében elősegíti mind Len­gyelország, mind Jugoszlávia gazdaságának további dina­mikus fejlődését. A megbeszélések során — folytatódik a közlemény — nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek. Megelégedéssel állapították meg: az egész vi­lágon egyre jobban úrrá lesz az a meggyőződés, hogy a technikai fejlődés mai fo­kán a háború lehetetlenség és mint a politika módsze­rét, egyszersmindenkorra ki kell kapcsolni a nemzetközi vitás kérdések megoldásából. Ilyen viszonyok között az egyetlen alternatíva a béke­politika és az aktív együtt­működés. Különös jelentőségű az a tény, hogy a szocialista or­szágok, legfőképpen a Szov­jetunió — a világ legnagyobb atomhatalmainak egyike — következetesen a béke és a békés együttélés, a vitás kér­dések tárgyalások úján való megoldásának politikáját foly­tatják, s ez a politika már eddig is pozitív hatást gyako­rolt a nemzetközi viszonyok fejlődésére. A közös nyilatko­zat aláhúzza ennek jelentősé­gét a függetlenségüket el­nyert afrikai és ázsiai orszá­gok, valamint más kontinen­sek népeinek szempontjából. A leszerelésnek továbbra is a nemzetközi tárgyalások kulcsfontosságú problémáját kell képeznie. Lengyelország és Jugoszlávia — hangsúlyoz­za a közlemény — éppen ezért továbbra is tá­mogatja a Szovjetunió ja­vaslatait a teljes és általá­nos leszerelés megvalósítá­sára. Jugoszlávia támogatja Lengyelországnak egy kö­zép-európai atomfegyver-be- fagyasztási és atomfegyver­mentes övezet megteremté­sére irányuló javaslatait. A világbéke megszilárdítása és a nemzetközi feszültség enyhülése szempontjából ve­szélyesnek ítéli. a nyugatné­met militarizmust és revan- sizmust, mely területi követe­lésekkel lép fel más országok ellen, és atomfegyverek bir­tokába akar jutni. Mindkét ország elítéli a gyarmati uralmat és az új gyarmatosítást, s a lehetösé- ;eken belül támogatásáról biz osítja a felszabadulásukért •s teljes függetlenségükéit küz lő népeket, — állapítja meg i közlemény, majd határozot- an elítél mindennemű beavat kozást más államok belügyei- te. A közös közlemény a nem­zetközi munkásmozgalom hely Zf tével foglalkozva többek kö zött megállapítja: mindkel fél aláhúzza az összes bekéért, demokráciáért és szocializ­musért küzdő erők egységé­nek nagy jelentőségét. A felek meggyőződése, hogy a kommunista- és munkás­pártok hozzájárulnak a vi­lág kommunista mozgalmá­ban támadt nézeteltérések megoldásához és a proletar- internacionalizmus, az egyen jogúság és kölcsönös meg­becsülés alapelvein nyugvó egység eléréséhez, ami a szocializmus és a béke meg szilárdítását szolgálja a vi­lágon. * Tito és kísérete csütörtökön délután hazautazott Lengyel- országból. A különrepülőgép fedélzetéről köszönőtáviratot intézett Gomulkához, Zawadz- kihez és az egész lengyel nép­hez a szívélyes vendéglátásért. Belgrád: Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Köztár saság elnöke, a JKSZ főtitká­ra feleségével és kíséretének tagjaival együtt csütörtökön délután visszaérkezett Belg- rádba. A repülőtéren Tito elnök rögtönzött beszédben mél­tatta azt a szívélyes fogad­tatást, amelyben a lengyel nép részesítette a jugoszláv küldöttséget. * Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének főtitkára, útban haza­felé, csütörtökön átrepült ha­zánk felett, s táviratban üd­vözölte Dobi Istvánt, az Elnö­ki Tanács elnökét és Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát, a kor­mány elnökét. Hruscsov elvtárs Norvégiában OS LÓ: A szovjet miniszterelnök (balról), BULL polgármester és Nyina július 1-én, a városházán rendezett fogadáson. HRUSCSOVA Makariosz nem vesz részt a brit nemzetközösség miniszterelnökeinek értekezletén Csőmbe két napon belül válaszol Moise Csőmbe bejelentette, két napon belül válaszol Ka- szavubu elnöknek, hogy ta­nácskozásai nyomán kit tart a legalkalmasabbnak a kon­gói minszterelnöki tisztségre. A katangai szakadár politikus, aki néhány napja a „nemzet­mentő” gyanús szerepében tűnt fel Léopoldvile-ben, szer dán kapta azt a megbízatást Kaszavubutól, hogy folytasson puhatolózó jellegű tárgyalá­sokat a kongói pártok és frak ciók képviselőivel egy újabb kormányalakításról. Előzőleg a Csombe-féle Conakat és a Kaszavubu-féle Abako párt között megegyezés jött létre. Leopoldville-ben most azt találgatják, vajon Csőmbe sa­ját magát ajánlja-e majd mi­niszterelnökként kegyeibe. Gizenga volt miniszterelnök helyettes a sűrű ígérgetések ellenére még mindig börtön­ben van. Csőmbe napokkal ez előtt azt állította, hogy ké­résére Adoula megígérte sza- badonbocsátását. Csőmbe szer dai sajtónyilatkozatában azt mondotta, hogy a kormány- átalakítással kapcsolatos tár­gyalások során Gizengát is fel fogja keresni, Amerikai provokációk ICuba ellen Az Izvesztyija Kamanyin Kaszavubu cikkét közli azzal kapcsolat­ban, hogy a guantanamói ame rikai haditengerészeti támasz­pontról provokatív módon rá­lőnek kubai állampolgárokra. A provokációs lövöldözések­nek és a Guantanamóból ki­induló egyéb akcióknak a cikk író szavai szerint az a cél­juk, hogy válasz intézkedésre kényszerítsék a Kubai Köztár­saság fegyveres erőit, és ez­után támaszpontjuk „védelmé­nek” ürügyével fegyveres ag­ressziót indíthassanak Kuba ellen. Az Egyesült Államok, a ku­bai kormány tiltakozásai elle­nére, nemcsak hogy nem tett intézkedéseket a provokációs incidensek megakadályozásá­ra, hanem még tagadni is pró bálja maguknak az inciden­seknek a tényét. Nicosia: A brit nemzetközös ség miniszterelnökeinek jú­lius 8-án kezdődő londoni ér­tekezletén a ciprusi köztár­saságot Kiprianu külügymi­niszter, Szuliotu asszony igaz­ságügyminiszter, és Szoteria- desz Ciprus londoni főbiztosa képviseli majd. Makariosz el­nök a kormány szerdai esti ülése után bejelentette, hogy a jelenlegi, helyzetben nem hagyhatja el a szigetet. Meg figyelők ebben a döntésben a tiltakozás egy formáját látják Anglia álláspontja ellen, amely — mint Inönü és Doug­las Home megbeszéléseiről ki­adott közös közlemény bizo­nyítja — teljes mértékben a törököket támogatja a ciprusi vitában, Makariosz elhatározásának egy másik hivatalos magyará­zata az, hogy Tuomioja finn diplomata, az ENSZ közvetí­tője, Nicosiába fog érkezni és Makariosz fontosnak tartja, hogy találkozzék vele. Ciprus ankarai nagyköveté­nek felfüggesztése, Grivasz tá bornok Ciprusra érkezése és a ciprusi fegyvervásárlások el len. Ankarai AFP-jelentés sze­rint Törökországból újabb 20ö görög személyt utasítottak ki. Velük együtt 600-ra emelke­dett azoknak a görögöknek a száma, akiknek a ciprusi vál­ság óta el kellett hagyniuk Törökországot. Ben Bella rádióbeszéde Az FLN közleménye szerint az algériai nemzeti néphadse­reg szerdán összetűzés nélkül bevonult Dél-Algéria főbb központjaiba, így Biszkra oázisba is. A 4. (biszkrai) ka­tonai körzet tisztjeinek és ka­tonáinak nagy része csatlako­zott a néphadsereghez. Ennek a katonai körzetnek a parancs noka volt az FLN Politikai Bizottságából kedden kizárt Saabani ezredes, aki a vidé­ket saját fellegvárává tette, s nyíltan fellázadt a kormány ellen. Ben Bella közölte, hogy az ezredest megfosztották rangjától. Párizs: Inönü török minisz­terelnök szerdán De Gaulle elnökkel folytatott megbeszé­lése után sajtóértekezletet tartott. Elmondotta, hogy fel­kérte De Gaulle-t, kísérje fi­gyelemmel a ciprusi problé­mát és adandó esetben vesse latba tekintélyét a megoldás érdekében. New York: Eralp, Törökor­szág ENSZ-képviselője szer­dán egy New York-i rádió­interjúban kijelentette a török hadsereg nem avatkozik be Cipruson addig, amíg Török­ország úgy látja, hogy „az ENSZ fegyveres erői aka­dálytalanul kifejthetik békél­tető tevékenységüket a szige­ten.” Kücsük ciprusi török alel- nök ismét tiltakozó táviratot intézett U Thant ENSZ-főtit- kárhoz. Ezúttal kifogást emelt Anyjával zsarolták Választások Kongóban Az olasz filmektől már meg szoktunk bizonyos színvonalat. Ez az új film azonban halom­ra dönt minden elképzelést, s a néző a másfél órás megfe­szített figyelem után sem tud meg semmit a szicíliai parasz­tok és a hírhedt maffia való­ságos harcáról, csak halálo­san elfárad és belenyugszik, hogy a film a legelemibb kö­vetelménynek sem tesz eleget — egyszerűen meg sem lehet érteni. Nem lehet megérteni, hogy tulajdonképpen mit akarnak ezek a parasztok, s mit akar Salvatore, alá a film végén Krisztusnak érzi magát, hogy hogyan lehetséges akár Szicí­liában, akár másutt ilyen pri­mitív eszközökkel dolgozni — s ez a maffiára éppúgy vonat­kozik, mint a parasztmozga- lomira, amelyről szinte a kör­vonalairól sem alkothatunk képet. Ami mégis megérthető első hallásra-látásra egy átlag mo­zilátogató számára (úgy ér­tem, aki átlagosan jól értesült az olasz viszonyokról) — az persze egyfajta negatív tanul­ságot mégiscsak jelent. Körül­belül azt, hogy ösztönös, za­varos, szervezetlen módon az égvilágon semmit sem lehet elérni. Aki optimista távlatú befejezésnek vélné a Salvato­re temetésén zászló alá gyü­lekező parasztok menetelését az utolsó filmkockákon, azt nem nehéz kiábrándítani: volt már egypár ilyen menetelés a filmben, s lám, nem jelentett valóságos egyesülést, a közös célok és módszerek világos látását, s nem jelentett cse­lekvőkészséget sem. De hát ez a film eszmei mondanivalójára vonatkozik, amely mindezeknek alapján csaknem kideríthetetlen. Az, hogy a parasztok nyomorú­ságban élnek és földet akar­nak, sovány kis mondani való, különben is csak némi utána- gondolással hámozható ki a zűrzavaros eseményekből. Nem beszélve arról, hogy a filmbéli, sokszor egyszerűen karikatúrába hajló jelenetek cseppet sem alkalmasak arra, hogy valami nemesebb, hala­dó mondanivalót hitessenek el az igényes mozilátogatóval. (Hiszen a Fellini, Vittorio de Sicá-n nevelkedtt olaszoknak készült!) Ami aztán a mondanivaló kifejezésének eszközeit illeti, arról talán még siralmasabb dolgokat lehet mondani. A logikának, szerkesztésnek, át­gondolásnak szinte a nyomát sem lehet felfedezni. A színé­szi játék sem emelkedik egy nemzetközileg elfogadható (és érthető) szintre. Azon, hogy helyi viszonylat­ban élvez-e valamilyen lét- jogosultságot a film, nem vi­tatkozunk, bár azt hiszem, az is vitatható. De hogy nálunk, ahol hasonló témákat százszor ezerszer jobb feldolgozásban sokat láthatott a közönség, mi értelme volt bemutatni ezt a filmet? Ezen bizony még vi- tatkozi sem lehet. Hallatna Erzsébet ■ SiptIBIIIIIII c Aietni Ddlé ein her ajánlatát, majd né­hány napos kikép­zésen vett részt a Maána-frankfuríi Adler Hotelben. Csehszlovákiába va­ló visszatérésekor rejtjeltáblázatokkal látták el. Azt az utasítást kapta, hogy az értesülése­ket anyjának cím­zett magánlevelek­ben közölje. Per- ner részletes vallo­mást tett az állam­biztonsági szervek­nél. Az utóbbi időben egyébként Cseh­szlovákiában több mint 30 nyugat-né­met kémet leplez­tek le. meg, amikor meg­látogatta Mainz- Gustavbergben élő 81 éves édesanyját. Megfenyegették, hogy ha nem áll kötélnek, nem lát­hatja többé anyját. Katonai jellegű adatokért Ferner- nek esetenként 50 nyugat-német már­kát ígértek. Közöl­ték, hogy anyjá­nak, aki havi 150 márka nyugdíjat él­vez, fia kémtevé­kenységéért „egy­házi szociális se­gélyt” juttatnak. Perner azt a lát­szatot keltette, hogy elfogadja a nyugat­német kémszolgálat Amost Perner észak-csehországi li- bereci származású német nemzetiségű csehszlovák állam­polgár önként je­lentkezett a cseh­szlovák állambiz­tonsági szerveknél, és közölte, hogy a nyugatnémet kém­szolgálat csehszlo­vák területen vég­zendő kémkedésre akarta rábírni. Perner elmondta, hogy a nyugat-né­met kémszolgálat­nál a 49. sz. ügy­nökként vették nyíl vántartásba és leg­utóbbi nyugat-né­metországi útja so­rán környékezték

Next

/
Thumbnails
Contents