Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-23 / 171. szám

1364. JŰLIUS 23. iuapbl^ Leltár a bányában Földalatti Pécs és Budapest között — Mozgójárda Harkány für dóig Kötélpálya a Mecsek körül Ne lepődjenek meg a cí­meken, mindent egész ponto­san megmagyarázok, s ki fog derülni, hogy nem utópisztikus állításokról van szó, hanem való tényekről. „Leltározni” voltam a mecseki szénbányák­ban. az adatokat mind ott gyűjtöttem össze. Egy kisváros lakossága a főid alatt Kezdjük a leltárt az „élő anyaggal!” Hányán dolgoznak a szénbányáknál? Valamivel több mint tizenkilencezren. Ennyi ember éppen egy kis­város lakosságának felel meg. Csak baj lenne abban a vá­rosban, ahol a lakosság ösz- szetétele így nézne ki, mint a bányákban. Ugyanis majd­nem mind a tizenkilencezer ember férfi. A trösztnél össze­sen 1745 nő dolgozik. Jelen­tős létszám ez is. hiszen nagyüzemnek számít már az a textilgyár, ahol ennyi dol­gozó van. Milyen szakképzettségű va­jon az a 17,5 ezer férfi, aki a szénbányászati trösztnél ke­resi kenyerét? Csak a főbb szakmai ágakat sorolom fel; Mérnök: 183, technikus 781, vájár és segédvájár: 5500: csil­lés: 3804. A dolgozók nagyobbik ré­sze helyben lakik, vagyis Pé­csett és Komlón. Vidékről jár be a munkahelyére közel 5 ezer ember. Baranya megyé­nek alig akad olyan községe, ahonnan ne járnának a szén­bányákba, sőt még Tolna me­gyéből is jelentős a bejáró dolgozók száma. A Föld középpontjáig S most induljunk leltározni a föld mélyébe. Az aknában csendesen suhan a kas. Éppen olyan érzés, mint a magas bérházakban, csak az itteni valamivel gyorsabb, ez érthe­tő is, hiszen pontosan száz emeletnyi a lift pályája. Az akna köralakú ..lyuk” a föld mélyébe, átmérője hat méter. Tehát nyugodtan lehet egy kisebb garzonlakás alapterü- lete. s így pontos az előbbi száz emeletnyi hasonlat, mert a zobáki akna mélysége hét­száz körül van jelenleg. A szénmedencében egyéb­ként az összes aknák mélysége több mint 10 ezer méter. Ha jó! meggondoljuk, hogy a Föld átmérője, az északi sark­tól a déli sarkig alig több 13 ezer kilométernél, akkor igencsak közel jutnánk a kö­zéppontig. ha az aknákat egy­másután helyeznénk el a mélyy ség felé. Utazás igen sokféle módon A szénbányákban kereken 227 kilométer hosszúságú föld alatti vágatot találunk.. Ez igen ..Egyenesítsük ki” a vá­gató' at és máris bizonyítha­tom a címben mondottakat: föld alatti vonat futhatna Pécs és Budapest között, hiszen az s távolság sem több 227 ki­lométernél. S lenne-e elegendő szállító- eszköz. vagy kocsipark? Len­be bizony. Ezekben a vága­tokban éppen 169 mozdony futkos maga után vonszolva 19 ezer csillét. A levegővel és a vízzel sem volna nehézség é hosszú úton. mert a bányák­ban mindez megtalálható. A tr" ;zt föld alatti üzemeiben a vízvezetékhálózat hosza 140 ki ír méter, a légvezeték hossza pedig 180 kilométer. Vagy utazzunk inkább a töld felett? Tessék. Semmi akadálya. Csak azokat a be­rendezéseket kell szép sorjá­ba rendeznünk, amelyeket a szérMnyászati trösztnél ezen- k; jt is megtalálhatunk. A trösztnek van 21 személygép­kocsija. 46 teherautója, 2 au­tóbusza és 46 vasúti vagonja. Persze más érdekesebb módo­kat is találhatunk. A bányákban összesen 25 ki­lométernyi hosszúságú szállí- lv—találunk. Ezeken a s ■ '■ y'-ep a szenet továbbít­ják a föld alatti folyosókon. Ha a szállítószalagokat egy­másután helyeznénk el, s jár a pécsi Széchenyi téren kel­lene ráállnunk és a harkányi strandmedencénél léphetnénk le róla. De utazhatunk a levegőben is, arra is akad eszköz. A tröszt bányáitól az újhegyi szénmosóig összesen 12.3 kilo­méter hosszúságú kötélpálya vezet, s ezeken a kötélpályá­kon 692 csille fut. Sőt van­nak személyszállításra Is al­kalmas csillék, azokon utaznak a szerelők, ha valahol meg­hibásodás történik. Ha ezt a kötélpályát „elirányítanánk” a szénmosótól, megoldhatnánk a Pécs melletti hegység réa óta óhajtott kötélpályásítását. Világosság a föld alatt Minden gépet és szerszámot képtelenség felsorolni ebben a leltárban. Csak néhányat néz­zünk! Fejtőkalapácsból 1879 található, a fúrókalapácsok száma 907, bányászlámpából pedig 16 624 van. Sokan mond ják, hogy „sötét a bánya”. Ez egyáltalán nem igaz. A föld alatti vágatokban — épp­úgy, mint a Kossuth Lajos ut­cában — egyre inkább fény­csövek világítanak. A tröszt bányáiban összesen 1700 fény­cső és 574 egyéb lámpatest biztosít megfelelő látási viszo­nyokat. S ott van az előbb említett 16 624 bányászlámpa. Ezzel a mennyiséggel Pécs város közvilágítását is meg le­hetne oldani, sőt a jelenlegi lámpák helyén éppen két bá­nyászlámpa világíthatna, mi­vel a városban mindössze 8200 lámpa szolgálja a közvilágí­tást. A föld alatti „számok” kö­zött újabb érdekességek: egy év alatt 120 millió forint ér­tékű fát használnak fel a szénbányászás során. A vága­tok megbízható kiépítésénél vasat is beépitenek, (ezek a TH gyűrűk) évi értéke közel 100 millió forint. S mennyi villany- és levegőszámlát „fi­A jövő héten befejezzük az aratást zet" a tröszt! Bizony tetemes összeg kerekedik: a villamos­energia felhasználás éves ösz- szege 22,8 millió forint, a le­vegő felhasználás értéke pedig (a sűrített levegőt kompresz- szorok állítják elő) 62,7 mil­lió. Ebből a két számlából fedezni lehetne 12 kilenc eme­letes bérház építési költségét. Irodák, szállók, üdülők Egy ekkora vállalat leltárá­ból ezek sem hiányozhatnak. A tröszt irodáiban 534 írógép kattog minden nap, s melléje még 2 telexgép írja nagy tá­volságra vagy távolságból az üzeneteket. A tröszt kebelé­ben összesen 1240 telefonké­szülék üzemel, amely ugyan­csak megfelel egy kisebb vá­roska telefonszükségletének. Irodaszerekre és nyomtatvá­nyokra évente több mint két­millió forintot költenek. S amit nem győznek az írógé­pek, azt két jól felszerelt nyomdában készítik el a mo­dern rotaprint sokszorosító­gépek. A főbérleti lakással nem rendelkező, vagy a távol la­kó dolgozók részére három szállodát tart fenn a tröszt. A három szállóban 439 szoba van 1768 férőhellyel. A mun­kásszállók értéke eléri a 60 millió forintot. A szállók kö­zül monstrumnak számít az 1200 személyes komlói kökö- nyösi szálló és a meszesi 500 fős űj szálló. A trösztnek két üdülője van. Igen jelentős és nagy a Ba­laton partján lévő alsó-béla- telepi üdülő. A tröszt kezelésé ben 21 kultúrotthon, mozi és munkásklub üzemel. A kultu­rális „felszereltség” értéke a leltárban 18 millió és 377 ezer . forinttal szerepel. S végül egy adat azokról, akik már nem dolgoznak a bányákban. A mecseki bánya­üzemeknek 5295 nyugdíjasuk van. Gazdagh István (Folytatás az 1. oldalról). Van alkatrész A különfélék között szere­pelt egy igen figyelemre mél­tó adat. .A borsónak eddig mintegy 35 százalékát csépel­ték el a termelőszövetkezetek. A többi még hátra van. En- a (io m bajnok éjszaka: üzemeltetésé­hez nem biztosítanak embert. Pedig a borsót csak éjjel le­het csépelni, hisz nappal na­gyon száraz, összetöri a gép a szemet és ebből kára lesz a tsz-eknek is, az államnak is. A feladat: mindenütt, ahol bor só van. biztosítani kell a kombájnok éjszakai üzemel­tetését. Az AGROKER jelentésié sze ránt van alkatrész a silókom- bájnoikhoz, de eddig csak a Bólyi Állami Gazdaság gonr dolt a silóbetakarításra. Csak ők vittek alkatrészt. Áz idő sürget, jó silótermésre van kilátás, a gépeket alaposan próbára teszi jmajd, ezért ha­laszthatatlanul hozzá leéli lát­ni a silókombájnok kijavítá­sához mindenütt. Ugyancsak az AGROKER képviselője mondotta el: útban van 40 mázsa Dieldrin és megérkez­tek az aranka , és szövőlepke irtásához szükséges vegysze­rek is. * A megyei tanács jelentet'c A július 21-i jelentés 'zcri d a járások sorrendje a követ­kező: Első a sásdi járás, ahol az ossz "s gabonának 70.9, r- Po­ciik a pécsváradi, ahol 78, har­madik a siklósi, ahol 78.1 szá­zalékát aratták le. A mohácsi .járásban az összes gabona 78,1. a szigetváriban 77,4 a. pécsiben pedig 70 9 százalékát takarították be az ernlí’ett időpontban. Dicséretre mél ó n sásdiak eredménye vis o t nem nagyon lehet magya^á/a- tot találni a pécsi jár»« ilyen mérvű lemarad «á a. Szál i >áiioi Hiába, enélkül nem megy üzemanyag-utánpótlás.., Ötvenkilenc vasúti baleset fél év alatt Clést tartott as SZM'l elnöksége A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa szerdán dél­után elnökségi ülést tartott. Megtárgyalták a Pécsi Vas- útigazgatóság idei első félévi baleseti helyzetét Kinczli Jó­zsef jelentése alapján. A je­lentés hangsúlyozza a mun­kavédelem társadalmi üggyé tételének, a nevelő és fel- világosító tevékenység, a biz­tonságos munka feltételei biz­tosításának fontosságát, A statisztika mégis kedvezőtlen, nem javuló képet mutat. A Vasútigazgatóság terüle­tén a félévben 226 baleset volt, ebből Baranya megyé­Cirus felhők alatt tfát képeznének belőle, akkor kon. A LAKÁS PÉCS legmaga­sabban fekvő otthona. A Mi­sina tetői meteorológiai állo­más működik itt a la.postetős épületben, az üvegfolyxxsóval összekötött, kétemelet magas toronyban és a hozzá tartozó észlelőkertben. A „meteoroló­gus” tisztséget most Német Ferenené tölti be, aki naponta ötször küld észleléseket Buda­pestnek — góptávíróval. A távíró a repülőtéren műkö­dik, oda telefonon adja le az adatokat. Így a Mecsek-vidé- ld időjárás is belekerül az or­szágos előrejelző szolgálat adatai közé. A lakás modem, szinte be­leékelődik az erdőbe. A kitárt ablakokon piros-barna-zöld szárnyú lepkék, ördög pillan­gók röpdosnek ki és be. Ha felgyújtják a villanyt, pilla­natok alatt ellepik a csillárt az éjszakai rovarok. így a vi.lanygyújtást mindig meg­előzi náluk az ablakok, ajtók szigorú bezárása. Böngésszük az elmúlt napok adatait. — Kilencedikén még 25,9 fok meleg volt nappal a Mi­sinán, két nap múlva 13,6 fokra hűlt le a levegő, és 12- én is csak 19,4 fok volt a leg­melegebb. — És ma? — Talán tegnap? — javít ki a fiatal észlelőnő. — Teg­nap 24,4 fokot mértünk, a mai hőmérsékletet csak délután jegyzem be. A füzetben ismeretlenségbe burkolózó jelzések. Kis és nagy betűk egymás mellett. Mind jelent valamit, de csak a képzett meteorológus, az észlelő számára. Az egyik ro­vatba beírják az észlelés idő­pontját, aztán a felhőzet ada­tait. magasságát, faját, mert sokféle felhő van. — Ma például Cirus felhők vonulnak lassan a város fe­lett, nézzen csak ki az abla­Hiába nézek, én mindössze i ni. Van tévénk is, itthon sem apró felhőfoltokait látok a sziporkázóan kék égbolton. Hogy jobban megértsem, elő­hozza a „Felhőkönyvet”, ame­lyikben íeirják, fényképeken is bemutatják a felhőfajtákat. Ezek szerint megtudtam, hogy van: gomolyog, tornyos gomo­lyog, zivatar, réteg, fonalas és pehelyfelhő. — Hogyan állapítja meg a felhő magasságát? — Kimegyek egy olyan helyre, ahonnan jól látom az égboltot, mondjuk a torony­ba, vagy az észlelőkertbe, és megsaccolom. Ez érzék dolga. Ugyanígy határoztuk meg, hogy mekkora az összfelhőzet. Köznyelvre fordítva, hogy mekkora területet borit a felhőtakaró az égbolton. Irigylem azt a magabiztos­ságot. ahogyan a távolságok­kal. kilométerekkel és a szá­zalékokkal bánik. Nagy önbi­zalom kell hozzá, hogy vál­lalja a saccolással járó tévedé­seket is plusz-mínusz száz­méterekben. A szélsebesség mérése már nagyon pontos műszer segítségével történik. Tegnap például 11 méter/ se­cundum erősségű szelet rögzí­tett papírszalagra a mérőmű­szer a toronyban. Ezeket a napi adatokat azután havon- j ként feldolgozza, összeadja, j „közepeiá” és felküldi a köz- i pontnak. — Fizetése? — Nyáron több, télen keve- | sebt), de nyáron több is a munka. Ilyenkor nem­csak meteorológiai észlelése­ket végzek, hanem tűzmegfi- gyelést a Mecseki Erdőgazdar ságnak. — Nem félnek itt fenn, egyedül, az erdőben? — Mitől? — kérdi vissza — nem jön ide senki. Nyitott ablak mellett alszunk, a fér­jem a Sörgyárban dolgozik, van személygépkocsink, azzal megyünk esténként szórakoz­unatközunk. Nem vagyunk mi messze a várostól. Mikor kikísór, felmutat az égre: — Látja, azok ott a Cirus felhők... Magasan úsznak felettem a fehér pamacsok, mindegy, hogy minek hívják, fő az, hogy egy szép hivatást — a meteorológiát — jelentik egy ember számára, aki családos­tul, hivatásszeretetből felköl­tözött a város tetejére. Gáldonyi Béla ben 59, az összes munkanap kiesés a balesetek miatt 7732 óra. Történt 2 halálos és 4 nagyon súlyos baleset is. A balesetek azonban nem a védőeszközök és berendezé­sek hiánya miatt történtek, hanem az utasítások és óvó­rendszabályok be nem tartá­sa folytán, főleg kocsik össze- és szétkapcsolása, áruszállítás és mozdonyelőkészítés közben. A balesetmentes munkáltatás módszereinek kialakításával és beidegzésével is bajok van­nak, és ezért elsősorban a reszortfelelősök, a munkave­zetők és a szakszervezeti akti­visták a felelősek. A munkavédelmi aktivisták továbbképzését szolgáló kü­lönböző tanfolyamok és vizs­gáztatások bár hoztak sikere­ket, a kisebb szakszervezeti bizottságok munkavédelmi te­vékenysége nem kielégítő. A munkavédelmi őröket sem tá­mogatják kellően, hogy haté­konyabb legyen a szerepük. A rideg valóság tehát az, hogy a vasúton a balesetek nem csökkentek, hanem sza­porodtak. Tehát az kell, hogy megszűnjék a balesetveszély­nek közvetlenül kitett dolgo­zók gondatlansága, felelőtlen­sége, sőt, bravúroskodó vir­tuskodása. Ez a lényeg. Vi­gyázzanak, ne játszanak az életükkel, testi épségükkel. Ennek érdekében a nevelés és felvilágosítás mellett nem BORSÓCSÉPLÉS A kor« reggeli órákban kombájnnal csépelik a borsót a turo- nyi tsz földjén. hanyagolható el az. ellenőrzés, sőt, ha szükséges, felelősség- revonást kell alkalmazni. A hozzászólók gyakorlati tapasztalataikat mondták el. Elhangzott olyan vélemény, hogy a baleseteseket a mun­kahelyükön, széles plénum előtt „élménybeszámolósze- rüen” meg kellene szóllaltam. hogy okulhassanak mások is belőle, mielőtt a saját káru­kon tanulnának. Právicz Lajos, az SZMT tit­kára elmondta, hogy a jelen­tés tárgyilagosan, önkritikusan vetette fel a vasút munkavé­delmi helyzetét, benne az ér­dekeltek munkáját. Ennek ha- tékouyságát kell elsősorban fokoz« meg kell értetni ok­tató és figyelmeztető szavukat mindazokkal, akiknek szól. Ezután a témává] kapcsolatos határozati intézkedésekről volt szó. A második napirendi pont az EDOSZ és KPVDSZ me­gyebizottság jelentésének megvitatása volt a mezőgaz­dasági termékek felvásárlása, tárolása és forgalmazása te­rén kifejtett szakszervezeti munkáról. A Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalat első féléves felvásárlási tervét 129,3 százalékra (főleg a nagymérvű napraforgó és bú­zafelvásárlással), keverékía- karmány átvételi tervét 125,3 százalékra, és értékesítési ter­vét 97,3 százalékra teljesítet­te. A megyei Állatforgalrrü Vállalat féléves állatfelvásár­lási tervét együttesen 93,4 százalékra teljesítette, de ugyanakkor ebből a vágóser­tés felvásárlást 106,3 száza­lékra. A megyei Tejipari Vállalat félévi felvásárlási terveredménye 107,7 százalék, a vajgyártásé pedig 117,6, az exportra gyártott vajé 155,6 százalék. — ve. v. — A Komlói Helyiipari Szol­gáltató Vállalat azonnal: belépéssel felvesz ki' hegesztésben jártas vízvezetékszerelő szakmunkást és egy betanított munkást, két villanyszerelő szakmunkást és kél villanyszerelő betani tott munkást. Továbbá bárom festő munkást vagy gyakorlattal rendel­kező festő betanított mun­kást. Jelentkezés: a vállaltit szakipari osztályán. FT re zés: megegyezés szerint. — Jelentkezés: Komló, Kos­suth Lajos Uj ÜL t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents