Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-22 / 170. szám

mt JŰLIUS 22. Ritmus vagy melódia? Miért gyengék a magyar számok ? — Hangszerelés és technikai berendezések A SZERKESZTOSEG Szép városunk Pécs fA/t^J/7 lÁ/hrtó í ilnm f ív ii WVjtÁjJ v> (/ A trottyosbandáktól a Beat­les quartett divatjáig több tör­ténelmi korszak is lezárult, és a magyar tánczenékultúra min denből megőrzött egy keveset, s ma valószínűleg a legvegye­sebb, legarcnélkülibb szóra­koztatózene a világon. Évek óta folyik a sláger-vita, zene­kar-vita, dizőz-vita ... Néiha születik egy-egy intézkedés, felbukkan egy Hammomd-or- gona, tucatnyi elektromos gi­tár, átalakul néhány zene­kar ... — A rádióhallgató pe­dig idegesen kikapcsolja a készülékét, mert ingerült lesz egyik-másik táncdal bárgyú szövegétől, nevetségesen igény, télén, idétlen ritmizálásától... A legfiatalabbak pedig, akik nél a tánczene szinte életszük­ségletnek tűnik, többnyire oda sem figyelnek a magyar tánc­zenei , szervezet erőlködésére. Magnóval a hónuk alatt élik szektaszerű életüket... S a magnótulajdonosok kilencven százaléka egy dologra büsz­ke: szalagjain egyetlen ma­gyar szám sincs! A műsor fele magyar Tánczene ügyben, ha nyilat­kozni kell, a futballhoz ha­sonlóan, szinte mindenki ille­tékes. Néha előfordul, hogy egy futballistát is megkérdez­nek; miiként is állunk a lab­da gömbölyűségével. Én Pécs egyik legreprezentatív tánc­zenekarának a vezetőjét, Vér Ernőt kérdeztem meg. Rövid beszélgetésünk első mondatai­ban megállapodtunk a leglé­nyegesebben; nem akarjuk megváltani a magyar táncze­nét, éppen csak beszélgetünk róla, ügy félig elmenőben ... így aztán az Olimpia teraszán két viszonylag rövid szünet­ben (amikor a zenekar éppen pihentette hangszereit) a kö­vetkező párbeszéd zajlott le , köztünk; - i — Általában hány számot játszanak egy este? — Harmincat. * — Ebbői mennyi a magyar szám? — Nehéz pontosan megmon­dani. Azt hiszem, fele. — Az emberek többségének az a véleménye, hogy a ma­gyar számok rosszak, ■ és meg sem közelítik a nyugati pro­dukciókat. — Sok igazság van ebben, de alapvetően egy optikai csa­lódáson alapul az egész. Ma­gyarországon többnyire min­den szám eljut a közönséghez, a gyengébbek is, a rosszak is. Nyugatról viszont csak a jó, befutott számok jönnek be. így aztán azt hiszik az embe­rek, hogy ott csak jó táncze­ne születik. Ez nem így van. Kint is rengeteg bárgyú szö­veg és zene születik. — Valami alapvető különb­ség azért mégis lehet, a két féle tánczenei kultúra között. A nyugati számok mintha iz­galmasabbak, ötletesebbek lennének, a magyar számok viszont többnyire üresen hang zanak... A siker titka — Kétségtelenül sok múlik a zeneszerzőn, de a modem tánczenében a zeneszerzővel egyenrangú szerepe van a hangszerelőnek. A siker szem­pontjából döntő, hogy a szá­mot milyen hangszerelésben, milyen tálalásban. milyen technikai berendezéseken át kapja a közönség. Nyugaton egy-egy befutott együttesnek sokszor három hangszerelő is dolgozik. Gyakori eset, hogy a kitűnő énekesnőknek is kü­lön hamgszerelője van. Ezek a hangszerelések mindig ötlete­sek, meghökkentőek. Ilyen vonalon mi valahogyan igény­telenebbek vagyunk. A másik nagy különbség a magyar nyelv sajátosságából idódik. Az angol és a német táncze­ne szövegében sok a haland­zsa. Egy-egy szótagot ismétel­nek, torzítva nyújtanak. A magyar nyelv erre nem alkal­mas, mert a szöveg nevetsé­ges lesz. Egyetlen szótagot tu­dunk ismételgetni, a „Iá-... Iá;.. Iát-t" Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem ál­lunk egyedül ezzel a nyelvi nehézséggel. A franciák pél­dául hasonló helyzetben van­nak, de ott senki sem esett kétségbe a tánczene problé­máin, nyugodtan énekelik a sanzonokat, ami nyelvileg ne­kik a legalkalmasabb. Nálunk persze alapvető probléma még is a jó hangszerelések, a jó énekesek és a jó technikai be­rendezések hiánya. — Mit lehetne tenni? p— Különböző stílusú vezető zenekarokat kellene alakítani. A Stúdió 11-en kívül kellene egy más elképzelésekkel dol­gozó zenekar a hanglemez­gyárnak és az ŐRI nak is. Mindkettő olyan helyzetben van, hogy ezt nyugodtan meg­engedhetné magának. így ki­alakulna majd valamilyen ha­tározottabb arculata is a ze­nekaroknak. — Véleménye szerint a tánc zenében még mindig a ritmus uralkodó, vagy újra polgár­jogot nyer a melódia? — Egyre több a melodikus szám. A folyamat útját az is jellemzi, hogy a régi melo­dikus számok sorra bukkan­nak fel új hangszerelésben, és tálalásban. A Beatlesek — Mi a véleménye a Beat- lesekről? — Nagyon ügyes gyerekek, hangulatos, jó muzsikusok. Zenéjük hatásos, de amit ők csinálnak, magyar nyelven elképzelhetetlen. Zeneileg per­sze nem olyan értékes a mun­kájuk, mint amilyennek lát­szik. A hangjuk pedig meg sem közelíti Pat Boone, Paul An ka, vagy Frank Sinatra hangját. <— A magyar közvélemény szerint a tehetséges, fiatal tánczeneszerzők elég nehezen jutnak pódiumhoz... — Ez nem felel meg a va­lóságnak. Ha valaki egy jó számot komponál, azt elfogad­ják. Kész József a „Húsz éves vagyak”-kal példáid ismeret­lenül jelentkezett. Ahhoz per­sze, hogy egy számból sláger legyen, valószínűleg nemcsak tehetség kell.. — mondta Vér Ernő. Hát ennyi a beszélgetés. Vér Ernő reálisan látja a helyzetet, a a véleményeit a bennfentesek óvatosságával fo­galmazza meg. Ez természetes. Bertha Balosa öreg barátommal .város­néző sétára indultunk a mi­nap. Reggel nyoctól este hat­ig jártuk a várost. Talán mindent láttunk, legalábbis sok mindent. Ezer dolgot kér­dezett és legalább annyi „miért?”-et. Milyen a kocsitárolás Pé esett? Elrontottuk a Széche­nyi, Kosuth és Jókai tereket és tulajdonképpen nem csi­náltunk semmit. Úgy tele vannak az utcák kocsikkal, mint voltak. A két elrontott térre 20 kocsit be tudnak dugni, többet nem. Csak el­rontottuk a Széchenyi tér szép szimmetriáját másodszor is. (Először a Hunyadi szob­rot) a Jókai téri káoszról be­szélni sem jó. Egy kézen­fekvő és ésszerű megoldás: Geisler és Sallai utcák kö­zötti hatalmas terület viszony­lag kevés költséggel parkírozó hellyé alakítható két bejá­rattal. így az egész belváros utcáit mentesíthetné 50 esz­tendőre. Ekkora területek fel nem használását ez a város már nem engedheti meg ma­gának. Ha ezt megcsinálnák, akkor a Széchenyi tér és a környező utcák mentesülnek. A Kossuth térnél és a Baj- csy-Zsilinszky utcai piacnál azt kérdezte, hogy milyen ké­pesítésű ember csinálta ezt a beteg boltot? Mert ha mér­nök, akkor ő röstelli magát. Szombat volt és igen bántam, hogy arra vittem, mert amit ott lát az ember, ahhoz ké­pest a Teleki tér Margit szi­SZÍNHÁZ A MAGTAR RADIO BECSI STÚDIÓJÁNAK 19*4. Július 22-1, szerdal műsora a 223,8 m közép lm Hámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — össze­állítás. Dalok és táncok a „Kostán*" s. színdarabból. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — Zenés össze- . állítás. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről Zenére . . . Közben: 1. Portré a fagyialtosról, 2. Aratás közben, 3. Tolnai kí­sérlet a XIX. század elején a hernyó- -1 ycm előállítására her­nyó nélkül. Dr. Hadnagy Albert előadása a Történelmi Társulat sorozatában. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 18.IS: A bajai helyőrség fúvós­zenekara J^szik. 18.57: Műsorismertetés. 30.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nincs előadás. MOZI: Rövidítések: sav. = szélesvásznú, szí. = színes. Park: (terem és kert): Ének az esőben (szv., szí., 5. 7. 9). A har­madik előadás jő Idő esetén a Kertben. Petőfi: Oly közel az éghez (fél i, fél 7, fél 9). Kossuth: Trubadúr (fél S, fél 7, fél 9). Kossuth Híradó: Magyar híradó, 64/13. világhíradó. Aranypor, A nap hangja. (Előadások délelőtt 11-től délután 3 óráig folytatóla­gosan). Fekete Gyémánt: A fogadalom (szv., 6). Építők: Afrikai képes­könyv (szí., 5. 7). Mecsekalja: A szerelem másik arca (szv., 7). 18 éven felülieknek! Mohács: A szerelem másik arca (szv., 6, 8). 18 éven felülieknek! Pécsvárad: Honfoglalás I., H. (Dupla helyár, 8) . Siklós: Jánosik II. (szv., szí., fél 9). Szigetvár: Nyolc és fél (fél 9) . 18 éven felülieknek! Beremend: Hátha mégis szerelem (szv., 8). Bély: Topáz úr (szv... szi., 8). Harkány: uj Gilgames (szv., fél 7, 9).- Mágocs: Égetni való ember (szv., 8). Sellye: Nápoly négy ■napja (szv., 8). get. A vendéglátó, meg a többi lacikonyha-féle milyen piszokban van! Förtelmes kép. Egy bizonyos: nem dicsősége a piac a szocialista kereske­delemnek. Persze megoldás itt is lesz. A Megye utcából a járási tanács épületéhez vezető lép­cső mindkét oldalon olyan el­hanyagolt szemétgyűjtő hely, hogy szégyene a városnak. — Pár száz forint befektetéssel rendbe lehetne hozni. Ha más Sál nem, legalább fűmaggal vessék be, vagy betonozzák le, de szüntessék meg azt a csúfságot! Sétánk közben kétszer is bementünk a Jókai téri tej­boltba. Első alkalommal há­rom, később négy ember evett a pult mellett. Palackos te­jet ittak üvegből Ez bizony ízléstelen látvány egy forgal­mas boltban. Ma már egy maszek sem engedné meg ma­gának. Itt láttuk azt is, hogy a pénztárosnő munka közben reggelizett, majd később ci­garettára gyújtott és fújta a fizetni akaró kedves vevő szeme közé a füstöt. örültem volna, ha barátom itt jártakor a Széchenyi téren lévő ócskavas-újságosbódékat 10—15 percre elnyelte volna a föld, de annak is, ha a Szé­chenyi tér 2. számú házának udvarát öt évi piszmogás után készen láthattuk volna. Kérdés az is, hogy a volt Ketterer vendéglőre — a vas­útnál — miért van szükség? Kinek hiányozna, ha meg­szüntetnék? Az állomás épü­lete tele van evő-ivó helyi­ségekkel. Dr. Horváth István Mecsekalja A% óra Eszembe jut gyér- mert az éra nagyon Karórám helyett mekkoromban, ami- fontos, mert segít- önkéntelenül is a ségével tudjuk sok- fali órára tekintet- szór percnyi pon- tem, de eszembe ju- tossággal beosztani tott, hogy nem jár. napi teendőnket. Megkérdeztem egy A napokban a rendelőintézeti al- Rendelőintézetben jártam, hogy annak minden emeletén nagy fali órák függ­nek, csak éppen nem járnak. Okos gondolat volt, hogy fali órákat helyez­tek el az ««elete­ken, hiszen sok vi­déki és városi be­teg fordul meg ott, akik vonathoz, vagy autóbuszhoz van- felakasztotta a zseb nak kötve és szűk- seket, hogy valakit óráját a falra. Kér- séges volna tud- bízzanak meg a deztem tőle, miért? niuk a pontos időt. rendelőintézetben Fiam, válaszolta, Csak ezeket az őrá- az órák kezelésé- dísznek, mert nem kát hiába nézik, vei, hogy ne lógja- jár, elromlott, Én Rövid ottlétem nak úgy a falon, is szeretem az órát, alatt legalább heten mint az édesapáin de most már termé- kérdezték meg, órája: dísznek. szetesen, a karórát, hegy hány óra van? Kibédi Béla kor édesapám nagy zsebóráját — s éles lánccal — mindig magánál hordta a mellén y zsebében. Az akkori időben, vagy 40 évvel ez­előtt ez volt a divat a bányászoknál. A láncra mindig volt valami dísztárgy, valami apró bizsu akasztva, az akkori divatnak megfele­lően, mert akkor az óra nem azt a szerepet töltötte be, mint ma. Egy szép napon édesapám kalmazottat, hogy miért nem jár az óra, ha már van? Azt felelte, hogy nincs felhúzva! Le­het, hogy azt akar­ják elérni, hogy mindenkinek le­gyen órája, ha tud­ni akarja a pontos időt. Hisszük, hogy az az idő is el fog jönni, de addig is kérjük az illetéke­öíforiníos Árkülönbözet A Káptalan utcában la­kom, a közel levő zöldség­boltban ritkán van az, amit keresünk. Ha van is, sorban- állunk, mert nagy a körzet, kicsi a bolt. Július 6-án dél­után lementem a Bem ut­cai zöldségboltba paprikát vagy paradicsomot venni. Nem volt. Ehelyett fekete ri- bizlit kínáltak, elég silány minőségben, kilónként 13 forint 50 fillérért. Ugyanak­kor a Kossuth Lajos utcai csemege-boltban 8 forint 40 fillérért adták gyönyörű mi-1 nőségben. A boltvezető-he­lyettes a különbséget azzal magyarázta, hogy ők közvet­lenül az állami gazdaságtól kapják a gyümölcsöt, míg a többi üzletbe a MÉK szállit- ja. Felmerül bennem a kérdés: mi a szerepe a MÉK-nek? És milyen haszonkulccsal dol­gozik, mint közvetítő szerv, ha egy-egy kiló gyümölcsnél 5 forint 10 fillér lehet az ár- különbözet. özv. Somogy vári Imréné Pécs, Káptalan u. 5. Nem volt Árpád szemSlynevtt fejedelmünk! (5) A Pala (j) környéki Árpád-házi település Az a szállás, melyet Puta(x) -> Pata(j) a Csepel sze­gettől délre fekvő Duna-sza- kasz keleti partján birtokba vett, nem volt kétparti révőr­ző szállásföld, hanem a még bizonytalan kimenetelű hon­foglalás sodrában felvett vé­delmi állás, mely nyugaton a széles Duna folyamra, kele­ten pedig a kiterjedt mocsár­rendszerre támaszkodott. Később Pata(j)-val szem­ben ugyan kialakult a forgal­mas „Madocsai rév” és a paksi rév, de csak a Dunán­túl foglalása után, amikor a túlsó part is az Árpádok bir­tokába került. A jobb partot azonban ekkor sem Árpád, hanem fia „Hüllő” (Jelex) vette birtokába, mégpedig puszta személynevével s te­lepülő társai bizonyos Mód- Mada és a Bizáncot járt Bül- cső (Bülcsex) voltak. Átpádnak ekkor már külön­ben sem volt különös szük­sége itt egy révőrző szállás kialakítására, mert Bodrognál (Budurix) és Budán a Dunán való átkelés lehetőségeit már kellően biztosította. A „Pata” névvel birUAbu Vett szállásföld központja ké­sőbb Kalocsa lett, ahol István király, a nagy szervező, mint a rászállt családi birtokállo­mány természetes központjá­ban, valamint az itt, valószí­nűleg már a honfoglalás ese­ményei óta álló és a kor köve­telményeinek megfelelő föld­vár védelmében püspökséget alapított. A szállásföldre egyébként jellemző, hogy itt nincs tör­zsi helynév, nincs pedig egy Orosz és egy Gyarmat kivéte­lével a X.—XI. század folya­mán kialakult s az Árpád nagycsaládja és nemzetsége által fokozatosan megült egész nemzetségi szállásföld terüle­tén sem. Nincs' pedig azért, mert a törzsi • helynevek — mint Győrffy nagyon helyesen megállapította — az uralko- kó fejedelem hatalmi pozíció­jának védelmére létesített ka­tonai telepítések eredményei. A katonai kíséretet alkotó elem jelenlétére pedig itt alig volt szükség, hisz ezt a földet védte Árpád nemzetsége, ma­ga a nagycsalád, s annak nagy tzaporaságu, életerőtói duzzadó nka Jellemző, hogy Ajtony „lá­zadása” idején Csanád innen, ennek a sűrűn megépült ár­pádházi szállásföldnek népé­vel indult sorsdöntő csatájá­ra s győzelme után ide tért vissza, hogy diadalát I. Ist­vánnak jelentse. Jellemző to­vábbá erre a nagycsaládi tele­pülésre, hgoy arccal keletre néz. A korai települések álta­lában közvetlen a Duna part­ján fekszenek a későbbiek at­tól kissé távolabb. Központi helyzetéből nyilvánvaló, hogy Pata(j) az ősi szállás, bal szár­nyán Üllő, a középső fiú (ki e hely megölése idején talán még legifjabbnak számít), majd Solt (Szalta) a legif­jabb fiú szállása következik. Csak Csaba (Csabon) ~ Szalk (Szaák)? révhelyen túl jut hely Tas-nak, az unokának. Később a Dunától távolabb Csanád és Imre foglal földet. A jobb szárnyon, akárcsak Budánál Szada-úr (Zadur), Faisz, Csanád, beljebb Mácsa talál szállást. - Azonkívül a jobb szárnyon találjuk Dobo­ka, Káli és Bogyiszló földjét ík Meglep6 esalt as, bogy a to­vábbiakban Taksony, Décse, Koppány, István, kiket egyéb­ként Szalta leszármazottai- ként a bal szárnyon keres­nénk, szántén a jobb szár-' nyon tűnik fel. Énnek oka lehet, hogy északon Csaba igen korai települése az Ár­pádok terjeszkedését lezárta, de még valószínűbb, hogy mi­vel a fejedelemség Szalta ágán öröklődött tovább, a Fájsz után következő fejedelmek is, az egyébként is előkelőbbnek tartott jobb szárnyra kerültek át. De gondolhatunk arra is, hogy a Dunántúl foglalása után, akárcsak Budán, a to­vábbi település egésze nyu­gatnak fordult. így kerülhe­tett Üllővel, Tevel ~ Tormás­sal együtt Décse is a dunán­túli partra. Meglepő, hogy Kács-nak (Tarkács), az első­szülött fiúnak szállásföldjét itt sem találjuk. Neki közvet­lenül Pata(j) jobbján lenne a helye, leszármazottai (Tevel, Tanmács s velük „Bikács” és Nána) pontosan erről a hely­iül települtek át Dunántúlra, ahol Tolnában mind a négy­nek szállásíöldjét megtalál­juk. Egy nagycsalácfi szállásföld felismerésére rendszerint a település nevekben is előjövő puszta személynevek vezet­nek. A település-hely egyéb jellemzőinek kiderítésére azonban as Só és történeti helynévanyag lehető telje* felderítése s a tájra alkalma­zott, térképen is rögzített re­konstrukciója tesz képessé bennünket. így ismerhetők fel a helynevek összefüggései s ezek ismeretében vállalkoz­hatunk honfoglaláskori hely­történeti, kultúrtörténeti és nyelvészeti problémák megol­dására. A helynevek feltárhatják az eddig készült családfákon még el nem helyezett, eled­dig ismeretlen családtagok nevét, azok rokonsági fokát, leszármazásának rendjét, a nagy család szánét, ágak, ha­dak neveit, azok totemállatait, rávilágíthatnak a családban dívó mythológiára, a temet­kezés, áldozati szertartások he­lyére, a kriszüanizálódás után patronusként tisztelt szentek nevére, a családi egyházak, monostorok nevére, helyére, a helynevek segítségével fel­ismerhetjük a családban dívó nyelvet, a lakóhelyül szolgáló ház (xat), kwal, ól (aul) sánc­vár, erősség nevét, birtokosát és helyét, a nagycsaláddal gyakran együtt telepedő rokon nemzetségek vagy a hatalom­mal, viselt tisztséggel együtt­járó méltóság, katonaság, ha­dak neveit stb. A nagycsaládok szállásköz- pontjaira átálában jellemző, hogy helynevekben igen gaz­dagok. Ilyen helyeken sűrű­södnek az ősi formában meg­őrzött, «z általános nyelvfej­lődésből lemaradt, a mai fül­nek idegen hangzású, a mai ismereteinkkel általában meg­fejthetetlen értelmű helyne­vek. Pata(j) környékén ez ala­pon az ősi szállásközpontot Pata(j) és Kalocsa közötti te­rületre kell helyeznünk. Itt a már említett Szadur, Bi- kács, Nána neveken kívül a Kalocsa helynév a legjellem­zőbb. (Bemutatására később kerül sör). Emellett a Buda hát, Bed,e, Bakod, Paks, Kor­sós, Szilágy, Kara, Kurján, Ordas, Hormány, Inam, Imsós helynevek jellemzőek. Távolabb, a nemzetségi szállásföld peremén kerül elő a Korpád helynév (a Vajas torok védelmében!) és az Ár­pádokra jellemző színnel, a fehér-rel kapcsolatos helyne­vek. Ilyen a Fehéregyháza, a Fehérhalom, Fehérszék, Nagy fehérszék. stb. De ide sorolom a „Sár” helyneveket is, me­lyek olyannyira jellemzőek az Árpád nemzetségre. Ezek maga a területet átfogó „Sár­köz” elnevezés, a Sárköz mo­csár, Sárok, Sár-Duna stb. Mindenekelőtt azonban mégsem ezekkel, hanem a Pata(j)-tól északra és észak­keletre fekvő Harta névvel kell foglalkoznunk, hogy a gondolatmenet követhető le­gyen. Dr. Zsolt Zsigáimul

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents