Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-22 / 170. szám

1961. JÜLIUS 22. fUAPlÓ' ,4ß Megkezdődtek az üzemi próbák a bővülő Pécsi Hőerőműben Gabonatároló szín Pécsváradon A pécsi hőerőművet csak­nem egymilliárd forint költ­séggel bővítik. A harmadik éve tartó nagyszabású épít­kezésnek az a célja, hogy a jelenle'gi 98 megawatt helyett 220 megawatt áramot termel­jen. illetve gőzzel lássa el a távfűtésre berendezett pécsi lakásokat. A fűtőközpontnak és az egyik ötven megawattos egységnek ez év októberében üzembe kell lépni. Az időnként jelentkező ne­hézségek ellenére az építés, szerelés előrehaladott állapot­ban van. s július elején meg­kezdődött az üzempróbák so­rozata is. Elsőként a szovjet gyártmányú 210 tonnás gőz­kazán nyomás-vizsgálatát vé­gezték el, majd pedig a víz­lágyító üzem berendezésének ellenőrzésére került sor. En­nek az egységnek a kivite­lezésénél négymillió forint megtakarítást értek el Gyuris Károlynál?, a hőerőmű vegyé­szének találmánya segítségé­vel. E szerint a meglévő víz­lágyító teljesítőképességét het­ven százalékkal fokozták s így a nagybővítés során az eredetileg tervezett öt reak­tor helyett csupán tartalék céljából egy reaktor beépíté­sére volt szükség. A bővített vízlágyító a jelenlegi napi tíz­ezer köbméter helyett húsz­zelésére lesz alkalmas. Az új részlegben teljesen kémiai úton nyerik az erőmű üze­meltetéséhez szükséges pót- tápvizet. Az így sómentesített víz minősége jobb, mint a hagyományos desztillálási el­járással tisztított vizé. A nagyhatású vegyianyagokkal, különféle vizekkel dolgozó lá­gyító-üzemben különös gon­dot fordítanak a munkások védelmére, a műszaki hiba megelőzésére. A belső festés­nél figyelembe vetíék a leg­újabb munkalélektani kutatá­sok eredményeit. A berende­zések mázolását úgy készítet­ték, hogy a kezelő személy­3541 állami kisházat adott el az OTP Baranyában 1959-ben jelentek meg azok a rendéletek, amelyek lehe­tővé teszik a tíz lakószobánál nem nagyobb, állami tulajdon­ban lévő házingatlanok érté­kesítését. Az Országos Taka­rékpénztár Baranya megyei fiókja azóta 3541 esetben kö­tött szerződést munkásokkal, parasztokkal, kisemberekkel, akik olcsón, az állam által nyújtott többszörös kedvez­ményeket kihasználva jutot­tak saját otthonhoz. Pécsett 489 állami kisház ment át ily módon magántulajdonba, a pé esi járásban 352, Komlón 13, a mohácsi járásban 852, a pécsváradiban 558, a sásdi já­rás területén 573, a siklósi járásban 423, a szigetváriban 164 állami házat értékesített az OTP. A megvásárolt házakból jó néhány község kerülne ki, ám az OTP még koránt sem fe­jezte be az állami házingat­lanok értékesítésével járó munkáját. Pécs három kerü­letében és valamennyi járás­ban jócskán akadnak értéke­sítésre kijelölt házak, s bö- viben vannak az érdeklődők is. Különösen a kisebb jöve­delmű csaladok körében nép­szerű az akció, hiszen a szer­ződés megkötésekor csak a vé­telár tíz százalékát kell ki­fizetni, a fennmaradó össze­get pedig a kezelési költség felszámítása mellett 25 év alatt törlesztheti le az új tu­lajdonos. Vannak további ked­vezmények is. Ha valaki kész­pénzben óhajtja kifizetni a vételárat, a kötelező készpénz­előleg levonása után az eladá­si ár 25 százalékára árenged­ményt kap. Ez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy — átla­gos vételárat, 50 000 forintot alapulvéve — 50 000 forint helyett csak 38 750 forintot kell kifizetnie. A vételár után természetesen felszámítják a 3 százalékos kezelési költsé­get. Ha valaki élni akar elő­törlesztési jogával, mint ahogy a kertvárosi ikerházak meg­vásárlásánál sokan tették, ugyancsak kedvezményt kap. Megnéztük, mennyi a törlesz­tő részlete egy olyan család­nak. amely a kertvárosi iker­házakban vásárolt magának saját otthont és 10 000 forint előtörlesztése volt. A ház vé­telára 50 OOO forint, az elő­törlesztés 10 000. Ezért 1250 forint engedményt kaptak. A x’ételhátralék 38 750 forint. A lejárat 25 év. Havi törlesztő­részletük 185 forint, nem sok­kal több mint egy kétszoba. összkomfortos lakás bérleti d>’a. A vételárat a házingatlanok műszaki értéke és helyi for­galmi értéke alapján állapít­ják meg. Az állami kisházak azért olcsók, mert lakottan (legtöbbször az új tulajdonos által) kerülnek eladásra, s ezért az állam az eredeti vé­telárnak csak a felét kéri. Vannak olyan házak is, ame­lyekben több lakó van. Ezek kevésbé keresettek, bár volt már rá példa, hogy a bérlők együttesen vásárolták meg a házat, amelyben laktak. Pé­csett elsősorban ezekből a többlakásos házakból van még nehány eladó. Az állami kisházvásáríásl akcióban is akadnak nehéz­ezer köbméter Duna-víz ke- l zetre élénkítőleg hasson, ne fárasszon, s a színek váltako­zása a technológiai folyamat­ra is utaljon. A zöld, kék, lila, narancs, piros és sárga számos változatát alkalmaz­ták, de olyan berendezés is lesz, amely több szín keve­rékéből, kombinált festéssel készül. Legközelebb a pakura be­rendezés üzerrn próbáit kez­dik meg, amelyet fokozato­san újabb egységek beindítá­sa, ellenőrzése követ. A hő­erőmű bővítési munkálatai 1965-ben fejeződnek be. ségek. Sok problémát jelent például az OTP-nek hogy egyes tanácsoktól, például a szigetvári járási tanácstól rendszeresen késve kapják meg a műszaki becsléseket. Ez hátráltatja a munkát, las­sítja az eladások ütemét. — Többször kérték már azt is. hogy a tanácsok lehetőleg egy ütemben adják át értékesítés­re a házakat. Olyan nehezen megközelíthető községbe mint Kiskassa, kilencszer kellett kiszállni, mert egyenként je­lentette be a tanács az el­adni szándékolt házakat. Vé- ménden nyolc-tíz alkalommal és Máriakéménden is több­ször jártak emiatt. Ez az el­járás sok felesleges munkát és rengeteg költséget okoz, jó volna hát elkerülni. Még mint egy ezer bérlemény vár el­adásra Pécsett és Baranyá­ban. Segítse ezt a munkát az állam és a kisemberek érde­kében mindenki odaadással. H. M. Korszerű boll Patapoklosiban A Somogyapáti és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet megnyitotta a korszerű, modern patapoklosi vegyes­boltot. Az üzletet nyolcvan- ezer forintos költséggel hoz­ták létre, részben házvásár­lás, részben a kisberuházási keret felhasználása útján. A bolt Patapoklosi cigány­lakta részén az úgynevezett Fernán van, s ez lett a föld- müvesszövetkezet tizennégy községes körzetének legmo- I dernebb üzlete. Uj gabonatároló színt építettek Pcesváradon a Gabonafelvásárló és Malomipari Vállalat péesváradi tárháza szomszédságában. Ezeregyszáz négyzetméter alapterületű szín beruházási összege megközelíti a félmilliót. Az új gabonaszínt rövidesen átadják a ren­deltetésének. Gépek végzik a nehéz munkát Vannak okos gépek, ame­lyek a szellemi rutinmunká­tól kímélik meg az embere­ket. Vannak ügyes gépek, ezek bonyolult munkafolyamatokra képesek, s vannak erős gépek, ők a nehéz fizikai munka alól mentesítik az embereket. Meglátogattam néhány munkahelyet, hogy megismer­kedjek azokkal az erős gépek­kel, amelyeket az utóbbi idők­ben állítottak a fizikai mun­ka megkönnyítésének szolgá­latába. * Sopiana gépgyár. Keszthelyi József beruházá­si vezető volt a kísérőm. Az anyagraktárhoz vezetett el. Ide érkeznek az ország kü­lönböző részeiből a hengerelt acéláruk. Hatalmas teher­autók állnak be a szabadtéri anyagraktárba. Régebben kéz­zel emelték le róluk a több­mázsás rudakat, majd hason­Egyetemisták segítenek a klinikai építkezésen Nehéz elképzelni, hogy va­lamikor rendezett utak és ha­talmas virágágyások lesznek a több holdnyi területen épülő klinika parkjában, pedig erről biztosított Lábady András, az építkezés vezetője. Most még befedetlenül tátonganak a csatornák, hatalmas föld- és törmelékdombok emelkednek a nyolc emeletes, állványok­kal körülvett épület mellett. — Az utolsó félévben na­gyon rossz a véleményünk az építkezésről — mondotta Dor­ka Miklós főmérnök, az or­vostudományi egyetem beru­házási osztályán. — Ez elsősor ban a munkaerőhiánnyal ma­gyarázható. Ehhez hozzájárul a gépesítettség alacsony foka és az alacsony bértarifa. Any- nyira nincs munkaerő, hogy nyugdíjas bádogosokat kellett alkalmazni. De ez sajnos nemcsak itt probléma, így van ez majdnem mindenütt. Talán egy felülről jövő ren­delettel megoldható lenne. Lábady Andrást, az építke­zés vezetőjét egy irodahelyi­ségben találtam munkásokkal körülvéve. Termelési értekez­let volt, az új munkások el­helyezéséről tárgyaltak. Az új épületben helyet fog kapni az I. belgyógyászat, I. sebészet, szem- és ortopéd­sebészet, a sugártherápia, bal­eseti műtő stb. — kezdte a tájékoztatást —. Természete­sen helyet kapnak itt elő­adótermek és sok gyakorlati helyiség. — Jelenleg min dolgoznak? — A fölmenő falazás teljes egészében befejeződött. Még néhány belső válaszfal van vissza. Tetőfedőket, asztaloso­kat, lakatosokat foglalkozta­tunk. Hátra van még a par­kírozás előkészítése mintegy kétmillió forint értékben, de ez a mélyépítő részleg fel­adata. — Sikerül betartani az épület átadásának határide­jét? — Az épülettömböt 1965 szeptemberére kell átadni pró­baüzemeltetésre, ami azt je­lenti, hogy az esetlegesen felmerülő hibákat azután fog­juk pótolni, összesen mintegy 205 millió forintba fog ke­rülni teljes berendezéssel. A jelen pillanatban semmi mű­szaki akadálya annak, hogy be tudjuk fejezni az építke­zést. Ez most már teljesen a munkás-utánpótlás kérdése. Ha ennyi munkást hagynak itt, talán sikerülni fog. Je­lenleg 200 körüli a generál létszám. — Mi volt a eél azzal, hogy egyetemistákat alkal­maztak? — Mi nem kértük, ők kez­deményezték társadalmi mun­kában. Először kicsit féltünk tőlük, de kellemes csalódás ért A magasépítőknél 18 dol­gozik. Egy csoport a szocialis­ta brigádban kapott helyet. Szép eredményeket értek el. Betonoztak, földmunkát vé­geztek, alapoztak, épületet bontottak. A szándék és a lel­kesedés megvolt bennük, amit nem tudtak elvégezni, nem azért volt, mert nem akar­ták. — Nálunk a gázvezeték ár­kát ássák és földet töltenek vissza — mondja Burján Ist­ván, a mélyépítés vezetője. — Távfűtési árkok lefedésénél a tisztítást végzik. Előresegítik az építkezést, ez vitán felül áll. A munkakedv változó. Vannak napok, amikor nagy a lelkesedés, de vannak na­pok, amikor csak dolgozgat­nak. Még annyit elmondha­tok, hogy derekasan helytáll­tak a fiúk, mert néha a ta­lajvízzel is birkózniuk kellett. Az egyetemisták között Fi­scher Emil és Szabó Árpád kalauzolt ök már a hatodik éve vannak táborban. Tavaly a KISZ aranykoszorús jelvé­nyét kapták meg. A fiúk épp a csatornából bújtak ki. — Olyan munkát kell elvé­geznünk, ami teljesen impro­duktív. Ezt el lehetett volna kerülni, ha a csöveket rögtön a lefektetés után betonlapok­kal befedik, de telelett föld­del és a szigetelés is megron­gálódott. — Hogy-hogy itt vállaltak munkát i — Nálunk már tradíció a társadalmi munka. Amikor tudomást szereztünk, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek, azonnal ide jelentkeztünk. Vizsgaidőszak után kicsit ne­hezebb a munka, — hisz meg­viselt bennünket a négy-öt szigorlat, de így is igyekszünk a maximálisát nyújtani, hisz „otthonunkat^ építjük* ló módon szállították a gyáron belül is. A fizikai munka megköny- nyítését szolgálja az itt fel­állított DEMAG-rendszerű fu­tómacskás szabadtéri daru. Könnyen emeli a nehéz acél- rudakat, teherbírása másfél tonna. Egy ember kezeli. A gép rakja le a teherautókról az anyagot, majd emeli arra a nemrég szerkesztett görgős­pályára, amely a fűrészelő gépekhez szállítja. Hat-nyolc ember nehéz munkáját he­lyettesíti. Ugyanilyen daruval talál­koztam az öntödei forma- szekrénytéren is. Korábban tíz-tizenöt ember emelte fel kis kocsikra a nehéz vasszek­rényeket, húzták be az öntö­débe. Most a daru játszi könnyedséggel emelgeti a 100 kilótól 3 tonnáig váltakozó szekrényeket és ügyes kis kocsik, síneken szállítják az öntödébe. * MÁV pályafenntartás. A pályaépítés, a sínek le­rakása az egyik legnehezebb munka a MÁV-nál. Mennyire megváltozott ez a munka is! A Dombóvár—Kaposvár kö­zötti útszakaszt látogattam meg. Itt kicserélik a vágányt, hogy gyorsabban közlekedhes­senek a vonatok. De előbb az alépítményt erősítik meg. Fábián Sándor gépkezelő itt ismertetett meg a BUDA hid­raulikus aláverőgéppel. Mit tud ez a gép? Tizenhat ösz- szehúzó acélkalapácsát lég- kompresszor működteti. Nagy erővel lenyomja a kavicsok közé, majd gyors összehúzó mozdulatokkal megemeli a talpfák alatt, Fábián Sándor Ki mit gyűjt? Ki mit gyűjt? — kiállítást nyitottak hétfőn délelőtt a Pécsi Kesztyűgyár kultúrtermében. Harminchárom kesztyűgyár! dol­gozó gyűjteményét használták fel a kiállítás anyagául. Képes levelezőlapok, gyufacimkék, papírszalvéták, borcímkék, pénz­érmék és papírpénzek szerepelnek a kiállításon. nevetve mesélte, hogy nem­régiben .valaki ideges gépnél? nevezte el a BUDA-t, állandó rezgése miatt. Az lehet, hogy idegesnek tűnik, de igen hasz­nos. Megkíméli a pályamun­kásokat a krampácsolás nehéz munkájától. Egy talpfát ed­dig négy pályamunkás kram- pácsolta, azaz megemelte alat­ta a köveket. És most? A BUDA egy műszakban 140 em bér helyett dolgozik, óránként 250 talpfánál végzi el ezt a munkát. * Pécsi Bőrgyár. Az enyvbőrgödörhőz vezet­tek. Körülöttem munkásék állnak, s ők magyarázzák az új munkamódszer, a gép elő­nyeit. — Nem embernek való műn ka volt ez! — jegyzte mer Misángyi Károly, aki most raktárvezető, de hosszú éve­kig tímár volt a gyárban. Ez a véleménye a többi segéd­munkásnak is. A bőrről lefaragott húsolás termékeket régebben csillékkel szállították az udvaron épí­tett cementgödrökbe. Heten­ként háromszor ürítették ki a gödröket, vagonokba rak­ták a húsolást és a Hungária Vegyiművekbe szállították, ahol az enyvkészítésnél hasz­nálták fel. A cementgödröket kézi erővel ürítették. Beáll­tak a gödrökbe és vasvillák­kal dobálták a vagonokba a húsolást. A víz Jeszivárgott és bizony alig lehetett a cement­ről lekaparni az odaragadt hú­solást. Nehéz és gusztustalan munka volt ez, különösen nyá­ron, amikor az anyag meg- büdösödött. Bizony éppen elég volt naponta nyolc órát így dolgozni. Ennyi idő alatt ra­kott meg négy munkás egy vagont. És most? Teljesen gépesí­tették ezt az embertelen, ne­héz fi2ikai erőkifejtést igény­lő munkát. A húsológépektól vízsodrással távolítják el a húsféleségeket, amelyek egy széles betoncsövén érkeznek a gödrökbe. Kétnaponként ürí­tik és szállítják el. Egy em­ber végzi ezt a munkát anél­kül, hogy hozzáérne az anyag­hoz. A gödör felett egy da­russzerkezeten mozgó enyvbőr markoló emeli ki a húsolást a gödörből. A hatalmas mar­kolót hidraulikával működte­tik. Egy markolással közel öt mázsát emel ki és a kisebb vagont két. a nagyobbak«' három és fél óra alatt rakja meg. * Szállító és rákodét, villamos és motoros targoncák, emelő­villás rakodók. Találkoztam velük gyá­rakban, ahol anyagot, kész­árut szállítottak a műhelyek között, raktárakban, ahol ma­gasra emelték a nehéz terhe­ket, a vasútnál, amikor fürgén szaladgáltak az utasok között poggyászokat, csomagokat szál lítani. Sok van belőlük, de nem elég. Még mindenütt élkelne belőlük jó néhány, hogy a szállításnál, rakodásnál telje­sen kiküszöbölhessék a nehás fizikai munkát. (Miízii)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents