Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-03 / 154. szám

BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 154. SZÄM Tarlóvetés \ tarlóvetés egyre na- * z utóbbi években a gyobb jelentőséget kapott. Több helyen a termelőszö­vetkezetek azért vetettek őszi árpa után kukoricát, hogy ezzel biztosítsák a ta­gok háztáji állatainak a ta­karmányát és kiegészítsék a közösét is. De sok helyütt vetettek napraforgót és egye bet zöldtrágyának, ezzel pó­tolták a szervestrágyahiányt. Tavaly a magyarteleki ter­melőszövetkezetben több, mint 100 holdon termesztet­tek kölest. Tarlóba vetették, és lényegében ezzel ellen­súlyozták a kalászosok ter­méskiesését. Valamikor az aratás, csak aratás volt. Utána ott ma­radt a tarló. Ma már az ara­tás a talajműveléssel feje­ződik be. Ez a korszerű, ez az ésszerű. És ha már végig­mentünk tárcsával a tarlón, e"y kis többletmunkával, ve­téssel pluszt is adhat a föld. Különösen akkor, ha a tar­lóvetésre kedvező az időjá­rás. Idén pedig kedvező. A termelőszövetkezetek hu­szonegyezer hold tarlóvetést terveztek. Dicséretre méltó. Az idén különösen kedvező az időjárás a tarlóvetésre, jó termésre lehet számítani. Ez pedig azt diktálja: helyes len ne, ha a termelőszövetkeze­tek minden őszi árpa — ki­véve persze a íeliilvetetteket — tarlóba vetnének kukori­cát. kölest, napraforgót, mu­hart. A megyében 378 szántó traktor dolgozik az ara- tás-cséplés idején és még ezek sem teljes „gőzzel”. Mind­össze 171-re biztosítottak két embert. Ez pedig azt jelenti, hogy csak ennyi dolgozik éjjel-nappal. Ez kevés. Ez luxus. Ezzel a traktorkihasz­nálással nem tudjuk megol­dani a tarlók azonnali fel­szántását vagy tárcsázását. És nem tudjuk megoldani a tarlóvetést sem. Pedig mind a kettő nagyon fontos. Ezt gyakorlatból is tudják a termelőszövetkezeti vezetők. A megyében az őszi árpák mintegy ötven százalékát már learatták. Ez látszik is, de csak úgy, hogy sokhelyütt kint van a kombájnszalma, keresztekben van az őszi ár­pa. A keresztek között pedig nem barna csíkok, hanem a tarló látszik. Sajnos, ma még kuriózum­nak számít az, amit Sombe­rek határában lát az ember. A keresztek szépen sorban és a köztük lévő terület szé­pen elmunkálva. Pedig en­nek általánosnak kellene len­nie. Amit Somberekén csinál­tak. arra minden tsz-ben megvan a lehetőség. Oko­san. jó szervezéssel ki kell használni ezeket a lehetősé­geket. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Határozatot hozott arra, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszakán el­hangzott javaslatokat az érintett állami szervek vezetői meg­vizsgálj ált, a szükséges intézkedéseket megtegyék, illetve a saját hatáskörükben nem remdediető kérdésekben a kormány­hoz előterjesztést tegyenek, A kormány megvitatta és elfogadta a pénzügyminiszter­nek az 1963. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló je­lentését, s úgy határozott, hogy az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette a föld­művelésügyi miniszternek az őszí országos mezőgazdasági ki­állítás és vásár előkészületeiről szóló tájékoztatóját. A kormány jóváhagyta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság második félévi munkatervét, majd napi ügyeket tár­gyalt Ma Írják alá a szovjet—norvég közös közleményt A norvégjai látogatás utol­só, pénteki napjának prog­ramjában Osló néhány neve­zetességének megtekintése sze­repel, Hruscsov a többi között felkeresi Nansen és Amund­sen híres hajóját, a Fram-ot, valamint a nevezetes Kon­ti ki tutajt is, amelyen Thor Heyerdahl norvég kutató át­kelt az óceánon. Előreláthatólag pénteken délután adják ki a közös köz­leményt a szovjet—norvég tárgyalásokról. Este a szovjet nagykövetség ad fogadást Hruscsov látogatása alkalmá­ból. Nyikita Hruscsov szom­baton délelőtt utazik el Ősid­ből a BaskAria hajón. A norvég sajtót változatla­nul élénken foglalkoztatja Hruscsov látogatása. A lapok — még azok is, amelyek ko­rábban nem nagy szimpátiá­val írtak a Szovjetunió poli­tikájáról — megállapítják, hogy a szovjet kormányfőt nagy szeretettel fogadták Nor-, végiában, s a fogadtatás me­legsége talán felül is múlta a slcandináv körút többi állo­mását. Különösen sok szó esik a bergeni látogatásról, és Hruscsov kedd esti beszédé­ről, amelyet a norvég külügyi intézetben tartott. Ezek az i események — állapítják meg a lapok — megmutatták, hogy mind a norvég hivatalos kö­rök, mind az egyszerű dolgo­zók, őszinte rokonszenwel fo­gadták Hruscsovot. Több lap foglalkozik azzal a kérdéssel, mi ennek a ro- konszenvnek a magyarázata? Az Aftonbladet és más lapok is rámutatnak, a Szovjetunió­nak és Norvégiának közös ha­tára van. Ez a határ azonban a történelemben sohasem vált viszály forrásává, sohasem volt miatta háború, az Afton­bladet kiemeli: a Szovjetunió a második világháborúban fegyveres segítséget nyújtott ÉsZak-Narvégia felszabadítá­sához, a szovjet katonákat azonban azonnal visszavonták erről a területről, amikor er­re lehetőség nyílott. A lap megemlít több más olyan te­rületet is, amelyen a szovjet— norvég együttműködésnek és barátságnak hagyományai vannak. A norvég sajtó egy­öntetűen megállapítja: Hrus­csov látogatása fontos ese­mény a két ország kapcsola­tainak történetében. A mindennapos esőzések nagy gondot okoznak az ara­tóknak. A vihar összekuszál­ta, ledöntötte a gabonát, sok helyen géppel képtelenség aratni. A felázott talajra ne­hezen tudnak rámenni a kom­bájnok. Tehát a kézi kaszá­soknak is helyt kell állniok, segíteni a gépeket, hogy a szép termés minél kisebb vesz teséggcl kerüljön zsákokba, a tárolóhelyekre. ELSŐ KÉP: A Zengöaljai egyesített Dózsa Termelőszö­vetkezetben Kungl Mihály lcombájnos Püspöklak határá­ban, két kombájnos társával, Knszapovlcs Jánossal cs Gön- döcs Ferenccel aratják és csé­pelik az őszí árpát. MÁSODIK KÉP: A geres- dick kczicrővcl végzik az ara­tást. Az emberek könnyebben mozognak a felázott talajon, mint az aratógépek, bár azok nak is jut még néhány tábla a ’ geresdl határban. Tíz kh- szás és tíz marokverő, no meg a vízhordó kislány szorgosko­dik a tavasziárpa-táblán. — Szokolai felv. — Törzsvendég félmillióval Ibojan t&urssnéibes indult Djakarta: Anasztáz Miko- jan, a szovjet Minisztertanács első elnökhelyettesé, aki egy pülőgépen Rangonba utazott. A szovjet vezető Indonéziá­ban többször is megbeszélése-! szovjet parlamenti küldöttség j két folytatott Sukarno elnök-; élén tartózkodott Indonéziá- j kel és a kormány tagjaival, ban, csütörtök n reggel a húr ! látogatást tett Báli, Jáva, Szu- Xnai kormány meghívására re- l inátra szigatfe. Ha valaha megírják a ma­gyar vendéglátóipar történe­tét, nem hiszem, hogy kima­rad belőle a három szomszéd falu három kocsmárosa. Egy­szerűen azért, mert — mióta habja van a sörnek — arra még nem akadt példa, hogy maga Fortuna istenasszony legyen törzsvendég egy föld­művesszövetkezeti italbolt­ban. „Pláne”, hogy három falu italboltjába járjon rend­szeresen. És méginkább „plá­ne”, hogy ez a három falu egymás mellett feküdjön! Hogy mindez megtörtént, arra félmillió forint a bizonyí­ték. Szerda este adták át Siklóson a három italboltos­nak. Először is hadd írjam ide a három kocsmáros nevét: Kelemen Tibor, a kémesi, Il­lés Nándor, a szaporcai és Bíró József, a tésenyfai ven­déglátóipar embere. A törzs­vendég Fortuna, a szerencse istennője. A „cehh” hetente 3—4 és néhány három talá­lat a lottón. A rezsi: 64 szel­vény ára. De mondja el a történetet sorra Kelemen Tibor: — Januárban szerveztem meg ezt a lottótársaságot. Az­óta 25 számvariációval ját­szunk a „könyv szerint”. Ere­detileg hatan voltunk, de ketten még az év elején meg­unták. A harmadik, akitől a lottócédulákat beszereztem, június elejéig kitartott. Min­dig vitatkozott velünk, mert a szomszéd falvakban lakó kollégáim néha csak az utol­só napon értek fii behozni az árát. Erre ő is megunta és mérgében nemhogy kilépett, de az utolsó heti lottót nem is árusította, nekem kellett bemenni érte Siklósra. És most itt van! — Mennyit kaptak? — Hárman 472 ezret. 8 kettes, 3 hármas, 1 négyes, 1 hármas és 4 kettes — így jöttek sorra a nyeremények ezen a héten. Aztán Sima János telefonált a pécsi OTP-töl, hogy félmilliót nyertünk, én hagytam, hadd beszéljen, én nem ugrok be könnyen. De igaz volt! — Most mit csinál? — Viszem a magam 127 ez­rét a helyi takarékszövetkezet be és 13 autónyexemény betét­könyvet váltok, tízezer fo­rintosat. Aztán lottózunk to­vább. Megalakítok még egy hattagú gárdát. Megy ez, csak kitartás kell hozzá. A szel­vények ára be is jött mindig a sok kéttalálatosból. Jönnek még maguk hozzám riportot írni! Nem tudom, hol szerezte Kelemen Tibor ezt az önbi­zalmat, de annyi szent, hogy komolyan mondta. Még áldo­mást is fizet, egy-egy va­csorát és közösen egy hordó sört a kocsmája 40—50 törzs­vendégének. Kémesen még azt is beszélik, hogy bizo­nyos Vilma nevű tan'tónőtöl levél érkezett Kisgyőrböl. De ö rátarti ember, át sem nette az ajánlott levelet. Így örök titok marad, hogy mit ajánlott benne a messzi ta­nító néni! Földessy Dénes Iruffiszáz fis szocialista brigái Kassith-báiyfi Elég ritka dolog, hogy a bányában valahol is egv bri­gádban háromszáz ember dolgozzék. Azonban a bánya­beli koncentráció oly magas fokot ért el, hogy egy mun­kacsapat létszáma elérte a háromszázat. A nagylétszámú Kossuth-bányai brigád veze­tője Nagy Dezső frontmester. Nagy Dezsőék évek óta ver­senyeznek a szocialista bri­gád címért, s azt ezidáig két­szer el is nyerték. A kollek­tíva zöme régóta együtt dol­gozik, állandóan kimagasló eredményeket ér el a terme­lésben. Jelenleg a VIII. szin­ten fejtik a szenet, egyszerre két szárnyon termelnek. Az elmúlt június hónapban ki­magasló tervteljesítést értek el; 135,1 százalékot, összesen 21 ezer 791 köbméter szenet fejtettek ki. A mecseki szénmedence je­lenlegi legnagyobb Szeme, a komlói Kossuth-bánya öt nap pal a határidő előtt teljesí­tette az első félévre előírt termelési feladatait, s iúnius 30-án végeredménybár • 102.7 százalékot jelenthettek, amely eredmény 11 000 tonna több­letet adott a népgazdaság számára. ÉJFÉLI JELENTÉS: Papp László megvédte Eurtpa-bajnoki címét Koppenhágában, a Fórum Kiállítási Csarnokban csütörtö kön este került sor a Papp— Christensen középsúlyú hiva­tásos ökölvívó mérkőzésre, amely visszavágó jellegű volt. Papp László ezúttal is a vá­rakozásnak megfelelően sze­repelt: ismét megvédte Euró- pa-bajnoki címét. A dán ver­senyzőt a negyedik menetben kiütötte, így a 15 menetesre tervezett mérkőzés alig 12 percig tartott. Pappnak ez volt a 28. hivatásos mérkő­Használjunk ki minden percet! Aratás kombájnnal és kaszával 1964. JÜLIUS 3. PÉNTEK tf A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents