Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

1964. JÚLIUS 19. MAPI* 5 Ma érkezik az első vagon ien Drávaszabolcsra Kulturális kataszter Baranya 323 községéről Rekord lentermések a siklósi járásban — Csehszlovák gépek dolgoznak 'a tsz-ekben lennyűvő Megyeszerte megkezdődött a rostlen aratása s a termés- kilátások minden várakozást felülmúlva rekord hozamo­kat ígérnek. A Rostlenkiké- szítő Vállalat drávaszabolcsi lengyárában 100 000 mázsa len fogadására készültek fel, s ebből 20 000 mázsát a ba­ranyai termelőszövetkezetek szállítanak, jóval többet, mint az előző öt évben bármikor, 25 mázsán (elüli hozamok A nagy rostlentermelő tra­díciókkal rendelkező siklósa járásban az évekig tartó szü­net után most rehabilitálták a róstlent, A termelőszövet­kezetek — Siklós, Bereménd, Diósviszló, Hegyszentmártom — nagy kedvvel fogtak hozzá tavasszal a lentermeléshez és egyszerre 300 hold vetésére vállalkoztak. Az igazsághoz tartozik, szívesen vállaltak volna ennél pár száz holddal többet is, ez az óhajuk azon­ban a Földművelésügyi és Könnyűipari Minisztérium el­lenállásába ütközött. Ezek a fenn elősző vetkezetek most olyan országos rekordtermé­sekkel jelentkeztek, melyek talán más belátásra bírják a budapesti és megyei illetéke­seket és nagyobb teret en­gednek a rostlentérmelésnek Baranya megye a lengyárhoz legközelebb eső siklósi járá­sában. Az országos átlag rostlenből 20 mázsa körül mozog, ezzel szemben a siklósi járás ter­melőszövetkezetei kivétel nél­kül 25 mázsán felüli lenter­méseket takarítanak be igen jó minőségben. A minőségi munka szempontjából különös képp ki kell emelni a here- mendi, termelőszövetkezetét, ahol — a jobb minőség érde­keljen— kizárólag kézi erő­vel nyűvik a lent s ezzel el­érték, hogy a termés csak­nem kizárólag első osztályú lett. Ez igen nagy. eredmény, hisz a lenminősítés öt osz­tályban történik. A minőségi lentermelésben a beremen- diek országosan is elsők s az össze] megnyíló budapesti Or­szágos mezőgazdasági Kiállí­tás lenpavilonjában kizárólag baranyai, közelebbről bere- mendi rostient fognak bemu­tatni. Az első osztályú és ötödosztályú len között • má­zsánként 170 forint az árkü­lönbség s így a beremendi tsz a kézi betakarítás ellenére is bőven megtalálja számítá­sát. Naponta 40 vagont fogad a gyár A megye többi termelőszö­vetkezetében — a siklósin kí­vül még a szigetvári járásban termelnek rostlent — teljesen gépesítették már a len aratá­sát. A szigetvári járásban, ahol 500 holdon termelnek rostlent a tsz-ek, 7 csehszlo­vák gyártmányú TLZ—4-es lennyűvő végzi az aratást. A siklósi, diósviszlói és hegy- szentmártoni termelőszövetke­zetek — bár még csak az első évben termelnek lent — már­is a legmodernebb, nagykapa­citású cseh TLZV—4-es len­nyűvő gépeket vásárolták meg. Ezek napi teljesítménye eléri a 15 holdat. A szulimá- ni, botykapeterdi és nagydob- szai tsz merenyei üzemegysé­gében már befejezték a len aratását, a többi termelőszö­vetkezet az aratás 50 százalé­kánál tart, de a gépi nyűvés lehetővé teszi a lenbetakarí­tás gyors befejezését. Ezek a modern gépek még a dűlt lent is learatják, bár az új holland lenfajta, a Wiera igen nagy szárszilárdságú s a megdőlés után, ha megszárad, azonnal kiegyenesedik, így nagyon könnyű az aratása. A baranyai tsz-ek kizárólag ezt az új importfajtát termelik. Vasárnap, azaz ma érkezik az első vagon rostlen szállít­mány a drávaszabolcsi len­gyárba. Baranyán kívül So­mogy, Fejér és Bács megye termelőszövetkezetei szállít- nak a gyárnak. A várható nagy rostanyag fogadására különleges intézkedéseket tet­tek. Naponta 40 vagon rost­' ----— l ent tud fogadni a gyár s ilyen ütem mellett késő őszig elhúzódik az átvétel. Ezért a külső megyékben téli bekaz- lazást végeznek, ahonnan csak tavasszal küldik Drávasza­bolcsra az árut. A gyár a na­pokban üzembe állít egy új nagykapacitású lenturbinát, mely a rövidebb lenkórókból állít elő szálanyagot. A közel­jövőben várják egy új mo­dem belga gyártmányú len­turbina érkezését, mely tel­jesen automatizálja a rost­kikészítést. A nagy hozamok­ra való tekintettel a vállalat megállapodást kötött a MÁV- val a vasárnapi szállításra és átvételre, hogy ezzel a va­gonkapacitást jobban kihasz­nálják. Többet lehetne termelni S ha már a szállítási kapa­citásnál tartunk, engedtessék meg egy megjegyzés: miért kell a drávaszabolcsi lengyár­ba több száz kilométerről vas­úton és hajón rostlent szállí­tani, mikor a len nagy ré­szét helyben, Baranya megyé­ben meg lehetne, termelni. A gyár kapacitása 4000 kataszt- rális hold, Baranya megyé­nek pedig a meglévőn kívül még több mint 2000 hold rostlen termelésére van ki­váló adottsága. A kérdés fel­tevését az idei rekord lenter­mések is indokolják. Kender- termesztésre csak a mohácsi járásban és a Mohács szige­ten van adottság . A megye más részein a köztudomásúan nagyobb tömegű kender ter­mésátlagban a rostlen alatt marad. Ezeken a gyárhoz kö­zel eső részeken miért ne le­hetne a kender rovására lent termelni? __________f>,......... N émet diákok Á Szentlőrinci Mezőgazda- sági Technikum KlSZ-szerve- zete és kollégiumi tanácsa meghívására háromhetes ter­melési gyakorlatcserére 39 tanuló és négy kísérőtanár érkezett az NDK-beli strahl- sundi és haldenslebeni test­vériskolából Szentlőrincre. A már évek óta tartó ha­gyományos diákcsere lehető­vé teszi, hogy mindkét is­kola tanulói a kötelező nyári gyakorlatok egy részéi kül­földön tölthetik, A diákok Smitldrinccn számos baranyai állami gaz­daságot és termelőszövetke­zetet tekintenek meg. A ven­dégek egy-egy hetet a bel- várdgyulai termelőszövetke­zetben és a Zengőaljai Álla­mi Gazdaságban töltenek, de megtekinti a gerdei tsz jó­hírű szarvasmarhatenyészetét és a szentlőrinci tsz sertés­tenyészetét is. A gyakorlat be­fejezése után egy hetet a Ba­laton partján töltenek*a né­met diákok. Minké Lajos családos. Két gyerek, asszony Mohácson él. — Már »vagy tizenöt eszten­deje vándoroltam a család­dal. Kiskúnmajsáról jöttünk, de ne higgye, nem a nyugta^ lanság űzött engem, hanem... tudja ..; szeretnék megálla­podni valahol. — Talán itt, Pécsett? ■ — Igen. Itt nagyon szép ez a szálloda, de ha kapok la­kást, akkor hozom a csalá­dot. Jó itt a bányában. Sze­retek dolgozni is, mindegy nekem. milyen munka csak munka legyen és pénz. Kis Márton László a So­mogy megyei Tarany község­ből érkezett Széchenyi-akná- ra rakodó csillésnek. Itt is két apró gyerek meg az asz- szony a probléma. — Mennyi pénzt küld haza? — Hát, nézze csak: átlag­ban megkeresem a háromez­ret vagy talán kétezernyolc- százat. Iszákos nem vagyor, a sört szeretem, de módjává':. Elég sok a kiadás, mert ci­garetta, újságok, párttagsági díj. szakszervezet s egye­bek, szóval van helye a pénznek. De hazak üidök ha­vonta ezernyolcszózát. — Itt mennyit fizetnék? Sorolják: lakbér, hideg-nv* legvizes fürdőszoba, központ: fűtés, villany takarítás, ősz- ízesen 180 forint. Reggeli, (vagy tea, kávé, -vagy kakaó — kinek kedve szerint —- plusz hat-nyolc deka fölvágott és két dók;.»., y.i zöldpaprika), aztán négy tojásos ebéd, „a la carte* továbbá vacsora, szintén több fogásos hideg vagy meleg — összesen a napi háromszori étkezés, — 6 Ft 51 fillér. Ennyi, vagyis az öt­száz forintot sem meghaladó — havi költség. A többi? Csa­ládosok hazaküldik, a nőtle­nek pedig öltözködnek, vagy gyűjtenek. — Autóra én például.: i — szól közbe a csongrádi Újvári József. Jóvágású, napbarnított arcú, jókedélyű fiú. — Van most égy kis Csepel motorom, ez a szen-vedélyem. — Hogy tetszik a szálló? — Pokolian tetszik. Képzel­je el, tegnap jöttem haza Csehszlovákiából, társasuta­záson voltam. A barátaim át­hozták a cuccomat az Alkot­mány utcai szállásról, így az­tán mikor megérkeztem, egye nesen idejöttem a 'szállóba. Tudtam hogy szép helyünk lesz, mert amikor még építet­ték, ki-kijöttünk, nézelődtünk, de hogy ilyen legyen, arra nem gondoltam. — Hogyan került ide Csong­rádiból? Zavarban van. — őszinte legyek? — Persze. — Tudja, nem nagyon sze­retek katonáskodni. Aztán gon ioltam, ha eljövök Pécsre, a bányába, ajckor elkerülöm az „angyalbőrt”. — Sikerült? Elneveti magát: — Fenét! Mégis csak lehúz­tam két esztendőt, de nem baj, most már nem bánom« Visszajöttem ide a bányába. — Milyen beosztásban dol­gozik? — Mozdonyvezető vagyok. Kettöezerötszázat megkeresek havonta. — Nősülésről persze szó sincs.. Elhúzza a száját: — Pillanatnyilag nincs. — Vagyis nem tudom, hogyan alakulnak a dolgok... — Milyen dolgok? — Egy Balaton menti kis­lányt megismertem az IBUSZ- utazáson és .« < Fejét vakarja, pirul, a töb biek hátbaveregetik, mondja csak tovább: — Most valamelyik -vasár­nap elugrok Balatonra. Aztán majd meglátjuk. Ebédre indulnak a fiúk, ket­tőre Jeszállnak műszakra. Ki­lépek a kapun, távolabb, a sarokról megnézem mégegy- szer ezt a szép épületet. Üveg. színek, finom vonalak, levegő, fény. Az otthon — nyugodtan állíthatom: elégedett, boldog lakói — új bányószgeneráció. Aki ezt a harmonikus épít- ményt tervezte, s akinek nevét ismerik ezek a bá­nyászfiúk: Szigetvári János, a Bm. Tervező Vállalat mér­nöke. A fiúk azt mondták: „Le a kalappal előtte!” Egy­szerű bók, de őszinte, igaz és jogost Rah Feren« A Műemléki és Múzeumi Albizottság nagyjelentőségű kezdeményezése Baranyában száz évvel ez­előtt, 1864-ben volt az egész megyére kiterjedő kulturális felmérés, amikor a községek történetével, akkori helyzeté­vel, nevezetességeivel kapcso­latos öt kérdésre válaszoltak a falvak krónikásai. Az egy évvel ezelőtt alakult műem­léki és múzeumi albizottság nagy érdeme, hogy ezt a fel­mérést most körültekintőbben megismételte: 35 kérdést cso­portosító kérdőívet küldtek szét Baranya 323 községébe. A tanácsok végrehajtó bi­zottságainak többsége komo­lyan vette a felmérést, mun­kabizottságokat alakítottak, megkeresték a falu történe­tével foglalkozó személyeket és megyénk újabb kulturális, idegenforgalmi kincseinek fel­tárását, megismerését jelentő, értékes válaszokat adtak. — Monográfikus alapossággal fe­leltek meg a falvak keletke­zésével, történeti, természeti érdekességeivel, a dűlőnevek­kel, az azokhoz fűződő nép- hagyományokkal, a haladó mozgalmakkal, a falu jeles szülötteivel, régi írásos doku­mentumokkal, mesterségekkel. Idegenforgalmi nevezetsségek- kel, népi játékokkal kapcso­latos kérdésekre. Néhány ki­ragadott és kategorikusan fel­sorolt példa is ízelítőt ad ab­ból, hogy a kulturális felmé­rés milyen szerteágazó, sok­rétű választ ad Baranya tö­kéletesebb megismeréséhez. Óra Iából A falu „ezermestere” című i ovatba Felső mind szenten Miltner Antal neve került és ügyességének érzékeltetésére azt is közölte a krónikás, hogy teljesen fából készített egy jelenleg is működő órát. Gál János asztalos állat- és madárfiguráiról nevezetes a községben, míg az egykor hí­res fazekasipar emlékét Cil- ják Lipát művészi oroszlán- feje őrzi az italbolt falán. Varga Jánosról azt tartják, hogy nála található Majláth György grófnak, az utolsó or­szágbírónak a tarisznyája- Kárász égjük nevezetessége, hogy itt létesült és működött az Első Magyar Fészekodú és Madáretető gyár, ennek alapí­tója Kühnel Márton karászi lakos volt. Székelyszabaron ta lálható az orv-vadászpuskák készítésének művésze, egy szé­kely ember, aki azonban — jegyzi meg a krónikás — ezt a mesterségét már nem gya­korolja. Alig akad megyénk­ben község, ahol ne lenne száz évesnél régebbi szerszám — szövőszék, faragott szőlőpré­sek, Kökényben és más köz­ségekben ma is működő év­százados vízimalmok, olajütők, Szőkéden lóval hajtott cséplő­gép, Kisbesztercén 150 éves faprés, Hosszúhetényben szűr­szabó műhely komplett fel­szerelésé — régi foglalkozá­sok emlékének rmindmegany- nyi őrzője. Több községben élnek klumpakészítők, szer­számaikat is megőrizték, de foglalkozást változtattak, mert hiszen ki jár ma már faci­pőben. Tulipános MiagarniiiTra A népművészet tárgyi em­lékei — ruhák és bútorok — a legtöbb községben kam­rákba és padlásokra kerülitek, a falukrómdlkások azonban nyilván tartják ezeket. Orosz­lán tulipános konyhagamitú- rát őriznek az utókornak, Kékesden évszázados vaspán- tos, bőrdíszes bírói ládában tartják a tanácsi iratokat. A kérdésekre adott válaszokból az is kiderül, hogy a fehér az Ormánságon kívül Bara­nya más vidékein — így Nagy peterden, Gerdán — is a gyász színe, a gerdei halottasházak­nál fehér lepedővel takarják le az ágyakat, tükröket. A jelesebb ünnepeken még elő­előkerülnek a sokszor vagyont érő, díszes népviseleti ruhák — így például Dunafalván a oiroskontyos bálokon, Iako­tá'- Malmi ünnepé- ■■■-'< alkalmival —n nájlon ruha és tűsarkú cipő helyett | magyaros népviseletet öltenek a lányok és menyecskék. Aívdiggcny - . Megannyi színes népszokás­ról szintén számot adnak a jelentések. A több napos po- gányi lakodalmak befejezése­ként zeneszóval táncolják kö­rül a falut és kerítenek sort vaskos tréfákra a menyasszony nak és vőlegénynek öltözött j tréfamesterek irányítása mel- , lett. Ez még élő ■ népszokás, de a régi népi játékok — a versendi pünkösdi királyvá­lasztás, a bakonyai döcöllézés, az ormánsági kópieolás, ka- rikábotozás, várazás, az olaszi méta, az abaligeti bakszán- játék, az oroszlói kakasdobá- lás és a leányvásár, a felső- egerszegi punt és az erzsébeti ördöghinta — lassan feledés- ; be merülnék, mimtahogy lei- í vesznek a régi népi hangsze­rék is. Helyenként azonban I még ragaszkodnak a hagyomá­nyokhoz: ma is híres és ked­velt a környéken a dráva- szábolcsi „Barábán”, Györki Pál tamburazenékara, míg Bá­noson egy öreg furulyás em­lékezik a régi dallamokra. Kossuthot dicsdilő német vers Értékes, több évszázados irat anyag található egyházi paró­kiákon, köztégi tanácsokon, műkedvelő gyűjtőknél, honis­mereti szakkörökben. A ba- ! ranyaszentgyörgyi plébánián Kossuth 1848-as nyilatkozatát 1 és egy Kossuthot dicsőítő né- j metül írt verset jegyeztek fel. j Ugyanitt német nyelvű nép- ! dalgyűjtemény található. Tu- I ronyban Jellasich pusztításai- j ról, a bíró vészharangot kon­gató fiának kivégzéséről tar­talmaznak történetet az egy­házkönyv lapjai, de vannak olyan latinul írt oldalak is a könyvben, amit helyileg ed- i dig nem tudtak lefordítani. — Két községben is található a tanítókkal az 1700-as években kötött — kötelességeket és jo­gokat megszabó — kontraktus, ugyancsak két községben lé­tezik még 1700-as években épült iskola. Az építészet népi emlékei A felmérés pontos célja volt ! az eddig még nem ismert mű- j emlékek, népi építészeti em- : lékek számbavétele. A vála­szok azt mutatják, hogy me­gyénkben szép számban talál­hatók 1848-as emlékművek, szabadságszobrok, szabadság­hősök sírjai, néhány helyen — így Tófűn — az 1919-es ta­nácsköztársaság emlékműve, több községben a felszabadu­lási emlékműveken kívül li­geteket létesítettek, facsopor­tokat ültettek megemlékezé­sül. Sole községben az 1896- os miliéniumá évben ültetett hársfák lombosodnak. De hogy az építészetnél maradjunk, a primitív lakáskultúra érdekes maradványa Bostán az alap- j és kéménynélküli szalmatetős ház. Nagy harsányból, E rzsé- j beiről több ágazata dézsma- pincével ellátott uradalmi I kocsmák megmaradását. Sely- lyén emeletes talpas ház fel­kutatását jelezték. A régi templomóknak se szeri se szá­ma, a Hegyhát legrégebbi — 700 éves temploma például, Cserkuton van. A vészkijá­rattal ellátott nagycsányi Csp- karosárda állítólag Patkó Ban­di egyik kedves tartózkodási helyének számított. Nagyhar- sányban található Tamóczai Dániel egytelkes jobbágynak a háza, aki hagyomány szerint fél telkét Táncsics Mihályra íratta, hogy ő a siklósi járás képviselőjelöltjeként indulhas­son. ViUánykövesd a híres pincesort és a Fülemüle csár­dát, Pogány özv. Zsdrál Má­tyásáé 1700-ban épült házát javasolja műemlékké nyilvá­nítani. Szászváron egyik leg­kiválóbb szobrászművészünk Kiss György alkotásainak se­rege található. Több község — köztük Felsőegerszeg — kér muzeológusi segítséget kastély alagutak, érdekes kripták, te­metkezési helyek, régészeti ma radványok feltárásához. Hosz- szúhetényben az 1919-es vö­röskatonák feleségeinek talál­kozóhelyét, egy potorhegji pin cét a kommunista párt hely­beli szervezetének alakuló he­lyét és bányászmártírok sír­jait kutatta fel a honismereti szakkör. Megemlékeznek a fa­lukrónikások községeik híres embereiről, szülőházukról, tár­gyi emlékeikről — személy- szerint Hajdú Imréről, Schenk Ferencről, a Tanácsköztársa­ság siklósi mártírjairól. Ko- dolányi János. Sásdi Sándor írókról, a kisvaszari Albert István tanítóról, aki a Ta­nácsköztársaság idején a „Sásd és Vidéke” című lap kommunista számait szerkesz­tette és sokan másokról. Ismerd meg Baranyát! A kérdőívekből az is ki­derül, hogy magunk sem is­merjük, értékeljük minden­kor kielégítően megyénket. Az 1960-ban épült magyar - hertelendi melegvizes, gyógy­hatású fürdőt szinte már az egész országból látogatják, Ba­ranyában azonban nem na­gyobb a híre a többi községi strandnál. Kárászt — ahol 1930-ban épült strand — a háború előtt felkeresték a leg­távolabbi vidékekről, jelenleg viszont elhanyagolt, magára- hagyatott a strand és a köz­ség, Mecseknádasd, Zengővái- kony, Pécsvárad, Óbánya, Kis- új bánya, Magyaregregy és ál­talában a Keleti-Mecsek ide­genforgalmi szempontból a je­lenleginél több törődési igé­nyelne, hiszen ez a vidék sem­mivel sem marad akár Aba- liget, Orfő, vagy Sikonda kör­nyéke mögött, melyeknek fej­lesztése természetesen szintén indokolt. Hogyan tovább? A megyei és a városa- ta­nács műemléki és múzeumi ’al bizottsága, amely ezt a nagy- jelentőségű munkát elindítot­ta, csütörtöki ülésén dr. Görcs Lászlónak, az albizottság elnö­kének referátuma alapján megvitatta a felmérés tapasz­talatait és a további tenni­valókat. Dr. Vargha Károly a megyét jól átfogó honismereti szakkörök aktív bekapcsolását javasolta a kulturális értékek összegyűjtése, megóvása érde­kében, míg a feldolgozásban támaszkodni lehet a Tanár­képző Főiskolára, az Építő­ipari Technikumra. Czárt Fe­renc az építési hatóságok és a múzeumi szervek szorosabb együttműködésének szükséges­ségére hívta fel a figyelmei, továbbá- javasolta, hogy a tárgyi értékek megörökítésé­ben vegyék igénybe a foto- szakkörök segítségét. Dr. Da ti­kó Imre, a múzeum igazgatója fotópályázat lehetőségét emlí­tette meg. Korányi Attila, az országos műemléki felügyelő­ség képviselője bejelentette a népi rokokót szépen megőrző drávaiványi templom restau­rálását. Fetter Antal, a szak­bizottság titkára a híres mán­iái templom restaurálását sür­gette, ennek elkészítette ter­veit. Zentai János, a megye néprajzának sokszínűségét megőrző múzeumi hálózat ki­építését, tájmúzeumok, falu- kiállítások létesítését szox'gal- maz.ta hozzászólásában. Dr. Görcs László összefoglalójában utalt arra, hogy a végzett munkákról szóló jelentést és a felkutatott népi építészeti emlékek esetleges műemlékké nyilvánítására, rendbehozására vonatkozó javaslatokat később a megyei tanács v. b. ele terjeszti. A beérkezett gazdag anyagból a Janus Pannonius Múzeum fényképekkel illuszt­rált falukatalógust. készít. — Számos község jelentésében utal arra, hogy felszabadulá­sunk 20. évfordulójára a ha­ladó mozgalmakhoz kapcso­lódó házakat, történeti emlé­keket rendíbéhozzák, táblákkal jelölik meg. Hidason 200 fény­képpel a falu mai életét szem­léltető albumot állítanak ösz- sze. Igaz Sándor 16308541

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents