Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

1964. VASÄRNAP JŰLIUS 19. BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, ÄRA: 80 FILLÉR 168. SZÄM. fl Pécsi Kesztyűgyár dolgozói túlteljesítették féléves tervüket A gyár 443 658 pár kesztyűt szállított külföldre A Pécsi Kesztyűgyár első féléves terve 690 000 pár kesz­tyű elkészítése volt. Az elő­irányzottnál 2239 párral ké­szítettek többet, s ezzel fél­éves tervüket 100,3 százalékra teljesítették. Termékeiknek mintegy 65 százalékát kül­földre szállították. Közel 4 mii iió forinttal több értékű kesz­tyűt exportáltak, mint ameny- nyit a terv előirányzott, s így a gyár az első félévben mind mennyiségben, mind fo­rint értéiben túlteljesítette exportfeladatait. kesztyűk minősége ellen. Kisebb észrevételek történtek, de jelentősebb mennyiségben sehonnan nem kaptak vissza árut Az első félévben itt is gon­dot okozott a tervek teljesí­tése. A legtöbbet a nyers­anyagellátás. A külföldről behozott nappa és a hazai bőrgyárban előállított sertés­bőr nem minden esetben fe­lelt meg a minőségi követel­ményeknek. A hazai bőrgyár­ral állandó kapcsolatban van­nak a pécsiek, és megteszik észrevételeiket, javaslataikat a minőséggel kapcsolatban, amit a partnerek igyekeznek figyelembe venni. Sajnos az importanyagnál erre nem nyí­lik lehetőség. így a gyárban a kesztyűkészítés során, különö­sen a szabászatban nagyobb gondot kell fordítaniuk a technológiai fegyelemre, az ellenőrzésre, hogy a megfelelő minőséget biztosítsák. A Pécsi Kesztyűgyár dolgo­zói elhatározták, hogy 1964- ben teljesítik az Élüzem cím feltételeit és ezzel elnyerik az iparágban ezt a büszke címet. Az első félév eredményei, kü­lönösen az exportfeladatok sikeres teljesítése jelentősen közeljuttatta őket célkitűzé­sük eléréséhez. Tízmillió forintos beruházással elkészült a Harkányi Gyógyfürdő Kórház ú.j szárny­épülete. A modern épület Köves Emil Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján készült és rövidesen átadják rendeltetésének. Képünkön: az új szárnyépület. Az idegenforgalom időszerű kérdéseiről, az életbe léptetett újabb kedvezményekről nyilatkozott dr. Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője 126 ÁGYAS ÚJ KÓRHÁZ HARKÁNYBAN A kapitalista országok kö­zül nagyobb tételben rendelt kesztyűt Anglia, Svédország és a Német Szövetségi Köz­társaság, de szállítottak Hol­landiába, Belgiumba és Dá­niába is. A szocialista orszá­gok közül a legnagyobb meg­rendelő a Szovjetunió és so­kat vásárolt Lengyelország is. Biskup Gyula főmérnök sze rint az exportmegrendelések­nél ügyelni kell arra, hogy a külföldi üzletfelek maguk választhassák ki a nekik leg­megfelelőbb fazonú, színű és díszítésű kesztyűket. Ezért a külkereskedelmi szerveken ke­resztül a Pécsi Kesztyűgyár rendszeresen eljuttatja külföl­di megrendelőinek a minta- kollekciót. Ezek mindig a di­vat követelményeinek figye­lembevételével készülnek. Tér mészetesen elvállalják a kül­földi megrendelők által igé­nyelt fazonokat, vagy a minta kollekciókon kért változtatá- soxat is. A gyár igyekszik lé­pest tartani a divattal. A leglényegesebb persze a minőség. Sem a külkereske­delmi szervek, sem a külföldi megrendelők részéről különö­sebb kifogás nem merült fel Ahol befejezték az aratást Szombaton délelőtt az utolsó kévét is keresztberak­ták a nagyárpádi termelőszövetkezet búzatáblájában. Ez­zel befejeződött az aratás. Ugyancsak szombat délelőtt fe­jezték be az aratást a reménypusztai és málomi termelő szövetkezetek is. Ez a három tsz összesen 350 hold őszi­árpát, 360 hold búzát és 70 hold tavaszi árpát aratott le aratógéppel és kézzel. A kézi aratás mértéke 28 százalék volt. Pécs város többi termelőszövetkezetében vasárnap sem szünetel az aratás. Szombaton délelőtt 39 százalékra állt a város az aratással. A kombájnok azonban szomba­ton délután és vasárnap egész nap dolgoznak és vasár­nap estére a város többi termelőszövetkezetében is vé­geznek. A nagypeterdi tanács táviratban közölte szerkesztősé­günkkel, hogy a Március 15 tsz az aratást szombaton délben befejezte, a learatott terület 630 kataszteri hold. Lapzártakor érkezett jelentések szerint végzett az ara tással a drávasztárai, a felső szentmártoni, a siklósi, a ma- gyarbólyi, a marócsai és a kővágószöllősi termelőszövet­kezet. Ezekből a termelőszövetkezetekből a gépeket más termelőszövetkezetbe irányítják, hogy ezzel is meggyor­sítsák az aratást AZ IGAZGATÓVAL AZ ÉLEN. A sumonyi termelő- szövetkezetben szombaton negyven ember és két' teher­gépkocsi jelent meg. A vezetők tudták: segíteni jöttek a Baranya megyei Állatforgalmi Vállalat emberei. Negy­venen jöttek, az igazgatóval az élen. hogy segítsenek a behordásban. Szép cselekedet volt. De szép tett volt a szentdénesi termelőszövetkezettől is, hogy két aratógéppcl a sumonyiak segítségére sietett. Ez utóbbinak köszön­hető, hogy a sumonyiak vasárnap délre befejezik az ara­tást. Dr: Vitéz András, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal ve­zetője az idegenforgalom idő- | szerű kérdéseiről, az első fél­évi tapasztalatokról és a várható intézkedésekről nyi­latkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Kielégítően növekszik-e idegenforgalmunk? — Véleményem szerint ki­elégítően. Az a célunk, hogy minél több külföldi látogasson el hozzánk, ismerje meg ha­zánkat, s tőlünk is mind na­gyobb számban utazzanak a közeli és távolabbi országok­ba. E politikának megfele­lően egyre szélesebbre tárjuk ,kapuinkat”. Az elmúlt évek­ben kormányzatunk számos intézkedést tett, amelyek mind a nemzetközi turistaforgalom növelését eredményezték. íme a forgalom növekedésére né­hány jellemző adat: 1956-ban 124 202, 1963-ban 584 688, az év első hat hónapjában pedig 1364 664 külföldi vendéget fo­gadtunk. Egész évre előrelát­hatólag elérjük a 800 ezer főt. A kiutazók száma még ennél : is gyorsabban emelkedett, ez I év első felében már több mint félmillió magyar állampolgár járt külföldön. Idegenforgalmi bevételeink a terv szerint nö­vekednek. Közvetlen bevéte­Este a pécsi Fegyveres Erők kerthelyiségében. lünk ez évben 50 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az eredmények tehát jobbak a vártnál, a tervezettnél. Ese­tenként találkozunk még olyan hibákkal, amelyeknek a jö­vőben nem szabad étőfondui- niok. — Mik ezek a hibák? — Állandóan azt hangoztat­juk, hogy az idegenforgalom fellendítésének kulcskérdése a szállodakapacitás növelése és jó kihasználása. A szálloda­kapacitás évről évre nő. Az elmúlt hetekben azonban a ba latom szállodák kihasználtsá­ga nem haladta meg a 60—70 százalékot. Ezt a kérdést ala­posan megvizsgáltuk, keres­tük a magyarázatot, hogy hol követtünk el hibát, hiszen ed­dig mindig szállodai szoba­hiány volt s az igények je­lentős részét nem tudtuk ki­elégíteni. Az IBUSZ több száz külföldi utazási irodával áll összeköttetésben, ezekkel még az elmúlt év végén szerző­déseket kötött, s tavasszal úgy találtuk, hogy június ele­jétől valamennyi balatoni szállodában „telt ház” lesz. — Ezért az érdeklődők egy rér szét idegenforgalmi szerveink kénytelenek voltak elutasítani. A kedvezőtlen időjárás követ­keztében azonban a külföldi irodák szinte az utolsó pilla­natban lemondták a lefoglalt helyeket. Az első hiba: az a rossz gyakorlat, amely lehe­tővé teszi az ilyen késői le­mondásokat. A másik hiba: az Ibusz nem ellenőrizte, hogy a kért kontingenseket valóban kihasználiá-k és eladják-e a partner külföldi irodák. Az elkövetkező heteket illetően intézkedések történtek és je­lenleg a szállodai kapacitás ki használása már biztosítva van. A mostani eset tanulságos, felül kell vizsgálni a jelen­legi szerződéseket s az idejét­múlt feltételeket meg kell vál­toztatni. Az idegenforgalom­ban ugyanis a gyorsaság, a jó üzletpolitika és a rugalmas­ság nélkülözhetetlen. Meg kell állapítani, hogy a kötetlenebb (IBUSZ-on kívül) magánuta­zások lehetőségének biztosí­tása helyes volt és ezen nem kell változtatni. Bár ez az új utazási lehetőség valóban oko­zott pillanatnyi nehézségeket, de ezek csak átmenetiek és gyorsan kiküszöbölhetők. — Az egyénileg külföldre utazók segítését alapvető kö- i-i^scAoeink közé soroljuk. Az IBUSZ az elmúlt hetekben ennek érdekében több intéz­kedést tett, ma már segíte­nek a vízumok megszerzésé­ben, a szobák lefoglalásában és a vasúti-, valamint a re­pülőjegyek biztosításában is Meg kell azonban mondanunk, az IBUSZ irodák döntő több­sége túlzsúfolt, ezért sokol kell várakozniok az utazók­nak, s ebből kifolyólag gya > ran nem-kapják meg a kellő felvilágosítást, segítséget. A jövőben új IBUSZ irodákat kell nyitni. A propaganda se r* kielégítő, a kiadványok gyak­ran csak megkésve jelcinek meg. Kevés az olyan tájékoz­tató, amely a külföldre utazó magyaroknak ad segítséget. Magyarországra utazók tájé­koztatása sem élég gyors és megfelelő. Ezen a területen a jövőben jelentős javulásra van szükség. — A főszezon ezekben a napokban kezdődött mcg. Hogyan készültek fel az első félévinél is várható nagyobb idegenforgalom lebonyolítására? — A forgalom gyors növe­kedésére jellemző, hogy jú­liusban és augusztusban előre láthatóan több vendéget foga­dunk majd, mint 1959-ben az egész év folyamán. Az idegen- forgalmi célokat szolgáló be­ruházások döntő többségét már az elmúlt hetekben, hó­napokban átadták. A Balaton part fejlesztésére például az idén is több millió forintot biztosított a népgazdaság. A siker most már elsősorban a kereskedelem, a vendéglátó- ipar, a közlekedés, az idegen­forgalom dolgozóin múlik. — Számunkra ez az év forduló­pontot jelent. 1964-et a vizs­ga esztendejének tekintjük. Ha a hozzánk látogató külföldi­ek kedvező tapasztalatokkal térnek haza, s otthon elmond­hatják, hogy jól érezték ma­gukat és igazi „magyaros” vendéglátásban volt részük, ez nekünk a legjobb propaganda s egyben azt is jelenti, hogy a jövőben még többen jönnek el hozzánk. Ezzel hosszú idő­re megalapozhatjuk idegen- forgalmunk fejlődését. — Soron következő két leg­nagyobb idegenforgalmi ese­ményünk: a Szegedi Szabad­téri Játékok és a Soproni He­tek. Szegedre 300 ezer vendé­get várnak, kétszer annyit mint tavaly. A város félké­szült a vendégek fogadására, az új Tisza szállóban, a tu­ristaszállókban, kollégiumok­ban és a campingben egyszer­—* Szolcolai fel (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents