Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-17 / 140. szám

MAPiÓ Ma este mutatkozik be a pécsi közönségnek a Bolgár Néphadsereg Művészegyüttese 0 rendőrség ügyeletén kesek és táncosok nemcsak munkatársak, hanem barátok is. Jellemzi a bolgár kulturá­lis életben betöltött fontos sze­repüket, fejlődésüket, ered­ményeiket a két magas ki­tüntetés is. — A „Szeptember 9” ki­tüntetést 1946-ban kaptuk, annak elismeréseként, hogy az új bolgár állam megterem­tése idején az együttes a kul­túra egyik jelentős oszlopa volt — tájékoztat Belokapov ezredes. — Másik kitünteté­sét, a Munka Vörös Zászló Érdemrendet 1953-ban nyerte el az együttes. Abban az év­ben 53 napig szerepelt az NDK-ban, háromszor került sor a vendégszereplés meg­hosszabbítására, t a siker igen nagy volt. Ez és a művészi színvonal emelkedésének né­hány más kifejeződése bizto­sította az együttes számára második magas kitüntetését. Az együttes vezetőinek, tagjainak egy kívánsága van: szeretnék, ha Magyarországon is sikerülne elnyemiök a kö­zönség rokonszenvét, ha mű- i vészi produkcióikkal sikert aratnának. Közlemények A pécsi szabadtéren június :4-én 8 érái kezdettel Soriani olasz tánczenekar, Dorothy Ellison ame­rikai néger énekesnő, Kathia Ma­ria olasz revüsztár közremfiködé- j Sével. Konferál: Petress István, jegyek: az Országos Filharmóniá­nál, Színház tér 2., Telefon: 14-5«. * A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat pécsi üzemvezetősége közli, hogy a Szigeti vám és Orög között épített légvezetéket 1964. június 13-án feszültség alá helyezte. Felhívja a környék la­kóinak figyelmét, hogy a vezeték megérintése életveszélyes. <x) . — Hol a fenében van az a [pénztár?! — dohog egy szür- kekálapos magyar nem is oly szürke magyarsággal a balatonién yvesi vasútállomá­son. Kegyetlen, égető hőség van. Olvadnak az emberek. Ö is. És valóban: nincs pénztár. Sehol, semmi nyoma. Téníer- gek jómagam is már egy fél­órája, mire egyszeresek ©L- kialtom magam, hajdanvolt Kolumbusz Kristóf jó matró­zának legboldogabb lelkesedé­sével: „Föld! Föld’.’ — izé, akarom mondani: „Pénztár! Pénztár!” Megtaláltam. S még mielőtt elkezdeném emiatt szidni a MÁV legna­gyobbjait, közli velem a tes­tes, de mosolygó fiatalasszony a kis ablak mögül, hogyaszon- gya, öt perccel ezelőtt ment el a vonat Pécs felé. Nyelek. Csöndes leszek mielőtt még hangos lehettem volna. Visz- szamegyek a KISZ-táborba. ahol száztíz ifjú ember, s mind propagandista, meg tit­kár, várja a következő elő­adót. Addig lezajlik a táborszem­le. Vágyi Karola táborvezető jegyzetfüzettel, ceruzával szemlél. Pontoz. No, ezek most csak hat pontot kapnak, nem olyan csinos a sátor ele­je, mint tegnap volt. Ezeknek meg adjunk tizet, mert me­gint van valami újdonságuk. Tegnap is tizet kaptak, most is megérdemlik. Mások is ti­zet kapnak, a lányok 7-os számjelzést viselő kis szobá­jában pedig azért ír be hat pontot, ment az övék meg csinosabb ma, mint tegnap volt. Tegnap ugyanis nulla pontot kaptak. Ilyen is van. Van aztán még más is itt Balaton fenyvesen a Baranya megyei KISZ Bizottság propa­gandista tanfolyamán. Illatos olajfa a közelben, tüzfa, fagya ibokor távolabb, jázrmnbakrok, fenyők, platán­fák. Kellemes környezet. JNa es a Balatoni A Balaton, a domborúnak látszó víztömeg, amelyet cso­dálnak, szeretnek, szidnak, át­koznak — s aztán kezdik új­ra, élőiről: csodálni, szeretni, szidni... Tegnap dühöngött, tombolt, orkánt és hurikánt hozott a hátán, tépte a fákat, most meg lágyan simogatja hullá­maival a partokat; kékesen és zöldesen csillogva. Az ifjú emberek serege ezért szereti tán? Azért, mert olyanok mint ők, ezek a balatoni hullámok? A nemzetközi kérdések vi­tájában Mayer Pista Koesuth- bányai geológus, Simon Jóska, a pécsbányad aknász, Kiefer Péter görösgali agronómus — honvéd, század-KISZ-titkári minőségben, egyenruhában — ugyancsak megizzasztották az előadót. Armbruszt György elvtárs is megérkezett reggel nyolc előtt. Reggeli után már kezd­hette is az előadást a nemzet­közi munkásmozgalom idősze­rű kérdéseiről. Száztíz ifjú propagandista és titkár hall­gatta. Neki is feltettek jó ne­héz kérdéseket, jó volt, hogy két-három nappal előtte meg­fogadta Rozs elvtáns tanácsát, hogy alaposan készüljön fel a meglepetésekre, mert ezek a gyerekek 'kérdeznek. Itt az idő, mindjárt indul a vonat, gyerünk ki az állomás­ra! Jó órányival korábban ér­kezem, engem aztán nem fog itthagyni a másik vonat i*i öreg hordár zsörtölődik mö­göttem. Semmi fuvar. Csönd. Tegnap szóltak, hogy miért nem voltam kinn, lett volna. Most itt vagyok, s most sem­mi. Ez is olyan, mint a kár­tya. Szerencse kell hozzá. Két napja voflt két fuvarom egész nap, mind a kettőtől tízest kaptam. Egy kétbőröndös nő jött, meg egy fürdőkádat kel­lett elvinni. Tízért, meg tízért. Egy néni mellém telepszik a piros padra. Meg kell vizs­gálnom a töltőtollát. Ereszt. Pedig húsz forintba került, ezért illenék jó toHlaí adni, nem? De az is lehet, hogy volt ez húsz forint hatvan fil­lér is. Na, akkor meg pláne! Ilyen kéne neki, mint az enyém. Csakhogy ez meg töm­lős, az a baj. Kór. Máskülön­ben adna érte 125 forintot is. Csak jó legyen. Itt a vonat végre, gyerünk! Gyevi Károly fürdőben? Biztos-e, hogy reg­gel magával hozta az igazol­ványait? Minden válasz feljegyzésre kerül és az ügyet kinyomoz­zák majd. * BOTRA TÁMASZKODVA idős ember lép be, egy 13 éves kislány követi. Csúnya histó­riát mond el. — Szombaton a lányomat leküldtem a patikába orvossá­gért — kezdi. — Csak vasár­nap hajnalban jött haza. El­mondotta, hogy a kertvárosi italboltban —, ott. ahol Ma­lom és Keszü felé ágazik az út —, két férfi kikezdett ve­le, aztán elvonszolták a te­mető felé és erőszakot kö­vettek el rajta. Persze azt is megmondom, hogy a lányom egy kicsit tétó, tessék ránéz­ni, látni lehet rajta. Valóban. Hosszú haja az ar­cára hull, s amint édesapja a történetet meséli, idétlenül mosolyog. — Megerőszakolták és még a ruháját is elvették tőle. Ru­háját, cipőjét. De még ez sem volt nekik elég. Meg is ver­ték ezt a szerencsétlent. Odamegy a lányához, lehúz­za válláról a ruhát, ütések, karmolások nyomait látni: A tiszt tanácsolja, hogy azonnal menjenk el orvoshoz és vizsgáltassák meg a lányt s utána jöjjenek vissza. Ebből bizony bűnvádi eljárás lesz. ha az elmondottak megfelel­nek a valóságnak. Az egész ügy a bűnügyi osztályra ke­rül további intézkedés végett. * IDŐS ASSZONY tipeg be. — Jaj. édes csillagom, nagy panasszal jöttem én. Az én kis házamba, szoba-konyhás, befogadtam egy házaspárt. Azt mondták, hogy 400 forintot fi­zetnek havonta. Egy hónapot fizettek is, később sokallták Azt kérték, hogy ideiglenesen hadd húzódjanak meg a ház mellett lévő kis kőépületben, amit én fáskamrának haszná­lok. Felajánlottak ezért havi 200 forintot. Beleegyeztem. Azt i* mondták, hogy rövide­sen keresnek lakást. De csak hitegetnek és maradnak. Ne­kem már szükségem volna a helyiségre, szenemet, fámat nem tudom hova tenni. Te­gyenek velük valamit édes tiszt úr. segítsenek rajtam. Meg aztán ők sem lakhatnak így időtlen időkig, miért nem keresnek maguknak emberhez méltó albérletet? A panasz jegyzőkönyvbe ke- j rül — megnézik majd a hely- i színen, hogy mit lehet tenni. \ * MÉG A SOK TÖRTÉNE- í TÉT hallott ügyeletes tiszt is i hátradől a székben, amikor végighallgatja a következő pa­naszost. Az asszony Sellyéről jött bejelenteni, hogy lányá­ért sem anyagi, sem erkölcsi felelősséget nem vállal. Tör­tént ugyanis, hogy férjével vasárnap autózni mentek. Az SZÍNHÁZ \iMm országúton találkoztak 20 éves lányukkal, aki egy motorke­rékpár pótülésén ült. Megállí­tották őket és megkérdezték a férfit —, akit különben már régen ismernek —, rogy n>; a szándéka lányukkal ? Tudják róla, hogy az illető r.ős, sőt gyermeke is van. Nem először találták már őket ket­tesben, de a férfi sem á-l, som b-t nem mond. A lány ragaszkodik hozzá. Akkor sem szolt semmit a férfi, csak a vállát húzogatta. — Kérem, én elmentem a férfi lakására és ott a íeiese- ge előtt elmondtam a tor U n­teket. Tessék elképzelni a fe­leség viselkedését: nem szólt rá semmit, csak annyit, hogy c nem válik el a férjétől. — S mit mond a lányuk? — A lányunktól megkérdez­tük: mit akar veled az ille­tő. Azt válaszolta, hogy azt mondta: kivesz neki majd al­bérletet és ott élhet, — És erre önök? — Mi kérem már nem tu­dunk neki parancsolni. Meg­kértük a lányunkat, határoz­zon : • vagy szakít az illetővel vagy elmegy hazulról. Inkább elmegy hazulról — azt mond­ta. Hát ezért jöttem: sem anyagi, sem erkölcsi felelőssé­get nem vállalunk érte ... A tiszt az íróasztalra kö­nyököl, hosszan maga elé néz. Mit lehet itt tenni? Mit lehet segíteni? A lány húsz éves. nagykorú. Ami eddig történt, még nem „rendőrségi ügy”. De így sem maradhat. Nem tűr­hető, hogy egy nős, gyerme­kes férfi a felesége tudtával egy húsz éves lánynak albér­letet fizessen. Ennek nem lesz jó vége. Feltétlen kell beszél­ni vele is, a lánnyal is. Ha már a feleség ennyire közöm­bös és a férfi ennyire felelőt­len. A férfi munkahelyét is értesítik a dologról; (, * TANÁCSÉRT JÖN egyidős nénike: Férje 59 éves, nagy­szerű erőben van, de sehol sem dolgozik, alkalmi munká­ból él. Azazhogy soha nem ad haza egy fillért sem, a Piros Rózsa kocsma az otthon*. — iszik és amikor hazajön, penzl követel. •— En honnan adjak neki —■ mondja a mama —, per­sze nincs pénzem, akkor pedig késsel zavar ki a lakásból. A tiszt felírja a panaszt, majd a körzeti megbízott el­látogat arrafelé. ~ A legközelebbi esetnél, ha a férje ismét így viselke­dik, azonnal telefonáljon ide a rendőrségre, a 07-rc — mondja a tiszt, A feljegyzések a rendőrség megfelelő osztályaihoz karül­nek, intézkedés végett. Csak egyetlen délelőtt öl­tem az ügyeletes tiszt szobájá­ban Garay Ferene . A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. június 17-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Aratás előtt ... — Jegyzet. A kommunizmust építő ország­ból: Vladivosztok jövője . . . P. Kanizaj: A hozzászólás.*. — Humoreszk. Különböző vidékek dalaiból. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — Zenés össze­állítás. 18.30: Zenéről zenére. Közben: Könyvespolc, jegyzetek. 19.05: Dél-dunántúli híradó. 19.20: Baranyai kórusok énekel­nek. 19.30: A mikrofon előtt: Dr. Deti István, a Baranya megyei Bíró­ság elnöke. 19.40: Bing Crosby és Helmuth Zakariás zenekarának műsorá­ból. 19.50: Elmondjuk, .hogy . . . Van­nak, akik nem bírnak magukkal és zavarják mások nyugalmát. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Nincs előadá®. Tájszínház: Nebáncsvirág feste 8 órakor). Dunaszekcsőn. MOZI Park: Miért rosszak a magyar filmek? (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Park-Kerfcmozi: Miért rosszak a magyar filmek? (9 órakor, széles­vásznú). Petőfi: Kozara fféi 5, háromne­gyed 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth: A hazudós Billy (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvász­nú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Géppisztoly-koncert, Mese a bogárról, Támadás a felhők el­len, Kis hegedűs. Előadások: 11 órától 3 óráig folytatólagosan. Építők Kultúrotthon»: Pacsirta <$ és 7 órakor, szélesvásznú) Fekete Gyémánt (Gyárváros): Nápoly négy napja (6 órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Fekete Orfeusz (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Férjek (6 és 8 órakor). Táncsics (Siklós): Dohány (fél 9 órakor). Pécsvárad: Serdülő lényok (I órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Már nem olyan időket élünk (fél 9 órakor). Beremcnd: fin és a nagymama C8 órakor). Az aranyfog (8 órakor). zhivik* Boly: Harkány: Az írnok és az írógép Szabadtéri Színpad: A Bolgár (fél 7 és 9 órakor, széles -isznú). Néphadsereg Szeptember 9. és a Mágnes: Gyilkosság Szicíliában Munka Vörös Zászló Érdemrend- (8 órakor, szélesvásznú). Csak 18 del kitüntetett Ének-, Zene- és éven felülieknek! Táncegyüttesének vemíégszereplé- Sellye: Udvari bolond (8 órakor, se (este 8 órakor). szélesvásznú). az iBusz as őssi Lip­csei Vásárra (szeptember 6—13) rendkívül mérsé­kelt árú társas- utazásokat indít különvonaiokkal. Részvételi díj: 985,-Ft Jelentkezés az IBUSZ utazási irodában _ A Baranyai Foto- és F ilmklub tagjai a cigányok é, a szociális otthonok életéröl készített kisfilmek után most a megye idegenforgalmi, he­lyeiről készítenek filmet, hogy megörökítsék a MécseH legszebb tájait. KÖZÉPKORÚ asszony ko­pog be a pécsi városi rendőr- kapitányság ügyeletes tiszti szobájába, kezében zsebken­dő, könnyes szemét törli. Az ügyeletes tiszt hellyel kínálja, s az asszony kiönti panaszát. — Nevelt fiam a múlt hé­ten Bánfára ment nyaralni a rokonokhoz. A fiú mindössze 13 éves, de nagyon rossz. Ott is késsel kergette vendéglá­tóit. Szombaton hazaküldték és ma már hétfő, de nem jött haza. Azt tudom, hogy vasár­nap este a Zsolnay kultúrott- honban látták. Tombolajegye­ket kért árusításra, kapott is 100 darabot, de a jegyekkel nem számolt el. Amikor el­ment hazulról, sötétkék hosz- szú nadrág, fehér ing és szür­ke kardigán volt rajta. Vé­kony, alacsony gyerek. Ké­rem, nincs egy nyugodt per­cem, nem tudjuk, hol van, keressék meg. Az ügyeletes tiszt minden adatot felír; — Jó, hogy bejelentette asz- szonyom, a fiút kerestetni fogjuk — mondja a tiszt és már nyúl is a telefon után. Az URH rendőri riadóautóval keres kapcsolatot. — Ha megtaláljuk, haza­visszük a fiút, Otthon lesz­nek? — Csak délután, mert fér­jem, s én • is dolgozunk. — Rendben, ha nem lesz­nek otthon, amikor megtalál­juk, akkor addig itt tartjuk és értesítést küldünk. Az asszony köszöni és szi­pogva megy ki a szobából, * AZ ÖTÖS ÉPFU Vállalat gépkocsivezetője a következő panaszos. Szombaton délután, amikor befejezte munkáját, a fürdőbe ment. Amikor az öl­tözőszekrényéhez ért, észre­vette, hogy a szekrényét fel­törték és bőrtárcáját, amely­ben igazolványai és 120 forint volt. — ellopták. — Szombaton történt és ma hétfő van. Miért nem jelentet­te azonnal? Ez megnehezíti a nyomozást. Kik voltak még a Az együttes egykorú a fel­szabadult Bulgáriával. Szep­tember 9-én szabadult fel a hitleristák uralma alól az or­szág, s október 4-én alakult meg az együttes, először csak húsz odaadó emberrel, s az­zal a céllal, hogy a romhal­mazzá változtatott, elcsigá­zott országban dalaikkal, ze­néjükkel új lelkesedést, újjá- építő-kedvet, egy kis vidám­ságot terjesztenek. Azóta 189 tagúra nőtt meg az együttes — jelenleg ISO taggal tartóz­kodnak hazánkban — és férfi­kórusa, zenekara, tánccso­portja egyaránt magas szín­vonalú, nagy technikai lehe­tőségekkel bíró, komoly mű­vészi törekvésű. Tizen ketten a* „őstagok" közöl ma is működnek az együttesben. Egészében azon­ban igen sok a friss, fiatal erő. Az együttes a bolgár kulturális életben sem egy­oldalú szerepet tölt be, nem lehet azt mondani, hogy csak a katona-művészetet ápolják. Mint lvan Belokapov ezredes, az együttes vezetője kéré­sünkre elmondotta, Magyar- országra olyan műsortervvel érkeztek, amely nagyjából felöleli főbb területeiket — Táncegyüttesünk csak népitáncokat ad elő, énekka­runk műsorán szerepelnek bolgár népdalok, katonadalok, orosz forradalmi dalok, opera kórusok, s a mostani közön­ségre gondolva: magyar nép­dalok, a Rákóczi-induló s egy­két mai magyar katonadal. Az együttes tagjainak zöme zeneiskolát végzett, kiváló ké­pesítésű művész. Maga a kol­lektíva is kitűnően összeková- csolódott együttes, valóságos „nagy család” (egyébként 4 házaspár-tagja is van az együttesnek), a zenészek, éne­Hétíőn este T8 éra H> pere- I kor érkezett meg Kelebia ha- j tárállomásra a bolgár művész- j együttes. A Honvédelmi Mi- : nisztérium képviseletében I Szabó József vezérőrnagy és j Szalay Ervin alezredes fo­gadták' a vendégeket, akik autóbuszra szálltak és Baján keresztül magyarországi túr- ■ néjuk első állomására, Pécs­re utaztak. Tegnap d&í ti órakor a Fegyveres Erők Klubjában adott ebéden a városi pórtbi- ; zottsag képviseletében Szent- j tstványi Gyulává, a városi ta- nács nevében pedig Gábriel József köszöntötte a vendége- két. Délután megkoszorúzták; a Bolgár Hősök Emlékművét : Harkányban. Ma délelőtt tű­kor próbát tart az együttes, majd délután fogadást ad tiszteletére Körösi Lajos, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. A Bolgár Néphadsereg Mű­vészegyüttese másodszor jár Magyarországon, ezt megelő- j tóén 1961-ben léptek fel ha­zánkban. Bejárták különben j szocialista tábor valameny- i nyi országát, a Német De- nokratikus Köztársaságtól I ígészen Koreáig. Magyaror- j ,zágon most tíz városban tar­tanaik előadást, először Pé- :sett, utolsónak Szegeden. I Mindenütt, ahol eddig jár­tak — utoljára, májusban j Jugoszláviában — elismerő kritikákat kaptak és a közön- I seg meleg ünneplésben ré­szesítette őket. I „Idényei* u-addivzHÓ PxsUóh Tjz nappal ezelőtt egy rendkívül „igényes” vad­disznó - kezdett garázdálkod­ni a piskói határban. Ez a ,,kényes ízlésű” vad nem elégedett meg az erdóalji turkálással, hanem burgo­nyát keresett magának. Méghozzá egyenesen új- burgonyát, sőt, abból is i csak az elöhajtatott bur­gonyával bevetett táblát ke­reste fel. Olyannyira, hogy a vajszlói termelőszövetke­zetnek a piskói nádas mel­lett lévő mintegy harminc holdas újburgonya-vetését alaposan megdézsmálta. Egy-egy éjszaka százhar­minc fészket is kitúrt. Ezek után érthető, hogy a vajszlói vadászok gyorsan megszervezték az „ellentá­madást”. Június negyedi­kéről ötödikére virradó éj­szaka már három csőre töl­tött fegyver várta a finy- nyás vaddisznót. Az egyik fegyver tulajdonosa egész éjjel egy fa tetején lesett lövésre készen. Két társa az ellenkező oldalon feküdt, hogy arra se menekülhessen a tolvaj. A vaddisznó éjjel fél ket­tőkor megjelent az új bur­gonya-táblától mintegy öl­ven méterre. Jó száz kilós disznó volt és lassan köze­ledett a fegyvert rejtő fa felé. Egy váratlan pillanat­ban azonban — látszólag műiden különösebb ok nél­kül visszaugrott és pilla­natokon belül eltűnt. A va­dászok feltevése szerint az oldalt lesbeh fekvő két pus­kás ember szagát vitte felé­je a szél. Bár Vajszlón azt beszélik, hogy némi horko­lás is hallatszott a vadá­szok felöl. Lövés tehát nem történt, ehelyett azonban „hideghá­borút” indítottak a finy- nyás vaddisznó ellen. Ép­pen a finnyásságát kihasz­nálva dróttal húzták körül az egész újburgonya-táblát, s arra két méterenként ter­pentines, büdös rongyot kö­töttek. Ennek a szaga az­óta távol tartja a kényes krumplitolvajt, jobban, mint az állítólagos yadászhorko- lát, (Pöldessy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents