Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-16 / 139. szám

mapl6' Egy hit trz országutakon I&rrO: Ábrásét* István reggel 9 árúkor motorkerékpárjával Pécsett, az Alltony utca és Megyeri utca ke­reszteződésében nem adta meg az elsőbbséget Sokác Mihály nénak* Aki kerékpárral közlekedett, ösz- sz eütköztek, aminek következté­ben Sokác Mihályné megsérült. .Az ügyben bűntett miatt megindult a nyomozás. Délután fél i-kor tehergépko­csijával Szlgetvárott okozott bal­esetet Szántó Gyula. A Szabad­ság út és a József Attila utca kereszteződésében nem adta meg az elsőbbséget Szomor József mo­torkerékpárosnak, aki erősen fé­kezett és összeütközött a teher­kocsival. A baleset miatt a mo­tor pótutasa, özv. Szomor Ferenc- nc sérülést szenvedett, a mentők «; szigetvári kórházba szállították. A. gépkocsivezető ellen « rend­őrség megindította az eljárást. KEDD: Bűnvádi eljárás tndvf Egner Károly ellen is, mert tehergép­kocsijával összeütközött a szabá­lyosan közlekedő Balogh János személygépkocsijával. Ä személy- gépkocsi vezetője megsérült, s a gépkocsiban 25 ezer forint értékű anyagi kár keletkezett. SZERDA: Szabálysértéssel vádolják Kesz­tyűs Jánost, mert tehergépkocsb- jával Pécsett, a Kisfaludy utcá­ban visszafelé ■ tolatott, s neki­ment a mögötte álló Dobszai Já­nos személygépkocsijának. Kárpáti János este 7 órakor st vezetésre tanította Rabb Ferenc­nél. A Szigeti ütőn felhajtott a gyalogjáróra, ahol elütötte Bősz János gyalogost, aki súlyosam megsérült. Emiatt Kárpáti JánoA oktató ellen bűnvádi eljárás van folyamatban* CSÜTÖRTÖK Féktávolságon a motor ebé 1£- pett Kosztics Anna Alsószcntmár- fon és Egy házasharaszti között. Súlyos sérülést szenvedett. Egy autóbusz mögül a motor- kerékpár elé lépett Gorcsa Ka­talin Pécsett a Szent István téren* Súlyosan de nem életveszélyesen megsérült. PÉNTEK: Pécsett, o Vas Gereben utcában Kovács János személygépkocsijá­val nekiment Gere Károly mo­torkerékpárjának, ezért szabály­sértési eljárás indul ellene. Ugyancsak a gyalogos gondat­lanságából keletkezett baleset dél­után fél 3-kor Szentlőrincen: Vincze László kerékpárja elé lépett, már féktávolságon belül Kanizsai István, s így megsérült. SZOMBAT: Motorkerékpárjával Pécsett, a Mártírok útja és a Rét utca ke­reszteződésében Tóth László ösz- szeütközőtt Büki Gyula motor­kerékpárossal. A baleset követ­keztében Tóth László és pótuta­sa. Vlasies Pál megsérült. A men­tők a sebészeti klinikára szállí­tották őket. Tóth László ellen bűnvádi eljárás indul. Baranya megye szociálpolitikai ellátottsága Á képernyő előtt Ülést tartott a megyei tanács Áramszünet len nagyfeszült­ségű csoportos karbantartás miatt wat. június 16-án 7—17 óráig: Csonkamindszept, Helesía, Cser- di. Bükkösd. Dinnyeberki, Gvűrű- fü. Korpád községekben. 1966. június 17-én 7—17 óráig: Hetve- bely. Abaliget, Okorvölgy. Szent- katalin. Karácodia, Kán és Go- rica községekben <x> Tegnap délelőtt ülést tar­tott Baranya megye tanácsa. Palkó Sándor elvtárs, a vég­rehajtó bizottság elnöke meg­nyitója után beszámolt a le­járt határidejű tanácsülési ha­tározatok végrehajtásáról és a legutóbbi tanácsülés óta el­telt időszakban végzett vb- munkáról. Bejelentette, hogy az elmúlt időszakban az igaz­gatási osztály felmérte a rossz körülmények között élő ci­gánycsaládok elhelyezésének lehetőségeit, időközben több cigánycsalád elhelyezéséről gondoskodott Az építési, köz­lekedési és vízügyi osztály el­készítette a megye területén élő és lakással nem rendel­kező cigánylakosság széttele­pítési tervét, amelynek kere­tében 2231 család .elhelyezé­sét biztosítják. A művelődés- ügyi osztály is több olyan intézkedést tett az elmúlt tanácsülés óta, amely a ci­gánylakosság felemelkedését szolgálja. Minden jófásnak ran szociális otthona Palkó Sándor elvtárs beszá­molója után dr. Nagy Gyula vb-elnökhelyettes adott tájé­koztatást a tanácsülés részt­vevőinek Baranya megye szo­ciálpolitikai ellátottságáról és az ebből adódó feladatokról. Mivel ez a kérdés a tanácsok megalakulása óta első alka­lommal szerepelt a tanácsülés napirendjén, dr. Nagy Gyula elvtárs bevezetőben áttekin­tést adott Baranya megye szociálpolitikai helyzetéről a felszabadulástól napjainkig, majd beszámolt az elért ered­ményekről. Eredményeink kö­zül első helyen említette, hogy a szociális otthoni há­lózat. kiépítésével felszámol­tuk a megyében a koldulást és elértük, hogy (Komló ki­vételével) minden járásnak és városnak van szociális ott­hona. A csökkent munkaképessé- gűekről történő szociális gon­doskodásról szólva elmondot­ta, hogy ez összetett, sokol­dalú feladat, számos szakte­rület jó együttműködését igényli. A hatáskörök azon­ban még nincsenek eléggé el­határolva, hiányzik a csök­kent munkaképességűekkel való tervszerű, összehangolt foglalkozás. Hangsúlyozta, hogy a csökkent munkaké­pességűek számára is biztosí­tani kell a munkához való jogot, meg kell találni azo­kat a különleges feltételeket és lehetőségeket, amelyek kö­zött ők egészségük veszélyez­tetése nélkül foglalkoztatha­tók. Meg kell szervezni — mondta ezután dr. Nagy Gyula elvtárs — a fogyatéko­sok utógondozását is — mert enélkül a kiképzett és mun- kábahélyezett fogyatékosok sokszor nem képesek megállni helyüket. A cigánycsaládok helyzete A cigányok szociális hely­zetével foglalkozva megálla­pította, hogy olyan fejlődési folyamat indult meg a me­gyében, melynek eredménye­ként mind több cigánycsalád emelkedik ki korábbi helyze­téből és illeszkedik be társa­dalmi rendünkbe. Szociális helyzetüket, alapvetően befo­lyásolja az a körülmény, hogy mintegy ötven százalé­kuk munkaképes, tehát sok az eltartott A munkaképes cigánylakosságnak a siklósi járásban 16, a mohácsiban 67, a szigetváriban 47, a sásdí- ban 40, a pécsiben 26, a pécs- váradi járásban pedig 25 szá­zaléka dolgozik idényjellegű munkán. Az időszaki munká­sok magas százaléka miatt különösen a téli hónapokban komoly megélhetési gondok­kal küzdenek a cigánycsalá­dok. A járási tanácsok a segélykeretek nagy részét a cigánycsaládok segítésére for­dítják. Nagy Gyula elvtárs részletesen taglalta a cigány­lakosságnak nyújtandó segít­ség módozatait, majd arról számolt be, ■ hogyan használ­ták fel termelőszövetkezeteink szociális és kulturális alap­jaikat. Megállapította, ( hogy az alapok f elhasználásában termelőszövetkezeteink nagy többségében tervszerűtlenség mutatkozik. Ezt bizonyítja például, hogy a szociális és kulturális alapból 347 000 fo­rintot költöttek megyénk ter­melőszövetkezeteiben nem szociális és kulturális jellegű célokra, például irodai búto­rok vásárlására, hivatali he­lyiségek felszerelésére, stb. Az állam, a tanácsok nagy anyagi áldozatokat hoznak a rászorultak segélyezésére. A megye városaiban és járásai­ban az elmúlt évben közel 300 ezer forintot fizettek ki egyszferi segélyként. A va­kok számára 210 000, a sok- gyermekes anyák jutalmazá­sára 246 000 forintot fordítot­tak Baranyában az elmúlt év­ben. Több százezer forintot fi­zetett ki a tanács a rászorul­tak kórházi ápolására, gyó­gyászati segédeszközeire, a szociális otthonokban gondo­zottak költségeire. Nagy Gyu­la elvtárs, s későbbi hozzá­szólásában Palkó Sándor elv­társ hangsúlyozta: amikor a szociális otthonokat létrehoz­ták, a megélhetési gondok miatt kellett gondozásba ven­ni az idős embereket. Ma azonban már majdnem min­denki rendelkezik nyugdíjjal s egyre többen lesznek azok, akik nyugdíjukból képesek térítés ellenében szobát, élel­met, teljes ellátást kérni. Olyan újtípusú, szállodaszerű otthonokat kell tehát a me­gyében létrehozni, amelyben minden gondozott jól érezheti magát. Az egészségügyi állandó bizottság munkája A beszámolót követő vitá­ban Bogár József, Lőrincz János, Takács József, Rejtő János, Borissza Józsefné, Pal­kó Sándor, Takács Jánosné, Novics János és Vértes Tibor elvtársak szólaltak fel, majd dr. Tényi Jenő, az egészség- ügyi állandó bizottság elnöke számolt be a bizottság mun­kájáról. Vértes Tibor vb-tit- kár ezután bejelentette, hogy ebben az évben is meghirde­tik a „Baranya megye leg­tisztább és legkulturáltabb községe 1964” címért a ver­senymozgalmat. Ezután ki­sebb jelentőségű ügyekben ho­zott döntést a tanácsülés. közltMiiéinel» Balettiskolai beiratás. Pécs vá­ros Művelődési Házában (Bártfai, Blauhom, Greguss. Jankovich, Stefan tanárnők) Déryné u IS- sz. alatt június 15—16—17-én de. 9—12-ig, du. S—7 óráig. (x) * A Débdunántúli Áramszolgál­tató Vállalat pécsi üzemvezetősé­ge közli, hogy a Szigeti vám és ti rög között épített nagyfeszült­ségű légvezetéket 1964. június 13- án feszültség alá helyezte. Fel­hívja a környék lakóinak figyel­mét, hogy a vezeték érintése élet- veszélyes. (x) A szűkebb pátria televíziós nézői számára, vagyis Pécsett és egész Baranyában a múlt hét legizgalmasabb eseménye kétségkívül a Televízió hét végi „baranyai kirándulása” volt. Ezt a kirándulást meg­előzte egy ifjúsági műsor, a keddi Kukkantó, amit teljes egészében Baranyának szen­teltek. így a „víkend” össze­sen öt és fél órás volt. öt és fél óra. vagyis körülbelül az egész heti televíziós műsor eev ötödé — mennyiségre is te­kintélyes, azonban ebből még­iscsak az a fontos, hogy a Te­levízió szerkesztőinek, munka­társainak mit sikerült bemu­tatni Baranyából és Pécsből, ennyi idő alatt. Sikerült-e be­mutatni e táj és az itt élő em­ber jellegzetességeit, a két­millió tv-néző előtt kialakul­hatott-e valamiféle egysége­sebb kép Pécsről és Baranyá­ról? Az igaz, hogy minden pécsi és baranyai néző más­képpen állította volna össze ennek a hét végi televíziós ki­rándulásnak a menetrendjét, műsorát, ez körülbelül érthe­tő, az ember ilyen esetben kerülheti ki legkevésbé elfo­gult érzéseit, ennek ellenére elismerés illeti a tv szerkesz­tőit. hiszen nagyrészt igazod­ni ok kellett az országos fú­vószenekari fesztiválhoz, amit ez alkalommal a — talán leg- romantikusabb magyar vár­ban — a siklósi várban ren­deztek meg. A kisfilm-váloga- j tás elsősorban képi lírájával ] igyekezett bensőségessé tenni | a bemutatott tájat, s nagyjá- j ból Baranya legfontosabb te­rületei szerepeltek a képer­nyőn. Esetleg annyit talán meg lehetne jegyezni, hogy a Pécset bemutató, igen szép Köllányi-film mellett szívesen megnéztünk volna egy olyan kisfilmet is, ami a mai P_ées­ősei ismerteti meg a nézőt, hiszen a város mai arca, a korszerű lakónegyedek vagy az épülő egyetemi városrész is megérdemli a nyilvánossá­got, Összességében örültünk, hogy a Televízió kamerái hírt adtak Pécsről és Baranyáról, e táj kulturális értékeiről, mű­vészeiről. és ha ez a „hét vé­gi kirándulás” nem is adott Pécsről és Baranyáról teljes képet, ha esetleg mi máskép­pen is szerkesztettük volna ezt a műsort — mert ezt is, meg azt is be kellett- volna mutatni, hiszen sok itt a lát­nivaló, végeredményben prog­ramot, látnivalót tekintve egy egész hátig is vendégül lát­hatnánk a televíziós kamerá­kat —, de okos gondolat volt. hogy az a sokat emlegetett „ablak”, aminek a segítségé­vel az ember kitekinthet a vi­lágba, a világ most ennek az ablaknak a segítségével tekin­tett be Baranyába. Sajnála­tos, hogy a vasárnap délelőtti közvetítés alatt ez az ablak Pécs város nagy részén — helyi áramproblémák miatt — elsötétedett. Erre bizony az illetékes helyi műszaki veze­tők idejében gondolhattak volna. * A vidéki színházak feszti­váljának legutóbbi adásét a Televízió Kecskemétről köz­vetítette. Alexej Tolsztoj nagy prózaíró volt, a szovjet próza- irodalom egyik legjelesebb alakja.' Rakéta című. cséhovi hangulatú drámájának kecs­keméti előadásától egy kissé többet vártunk. Az ősbemuta­tó egy színház számára nem művészi kibúvókat, hanem fo­kozott művészi felelősséget je­lent. Ezúttal az egyenetlen színészi alakítások és egy ma­gával mit kezdeni nem tudó rendezői koncepció nyomta rá a bélyegét erre az előadásra. Korábban ennél sokkal szín­vonalasabb előadásokat közve­títettek Kecskemétről. * A hét négy, bemutatott já­tékfilmje közül a legtöbb mű­vészi értéket egy huszonöt perces francia kis játékfilm képviselte, a Kettő közül az egyik. A Franciaország náci megszállása idején játszódó történet filozófiája kissé ugyan megbillen, de a film szuggesztivitása, a főszereplő által teremtett különös, nyo­masztó atmoszféra, egy lelki­állapot mikroszkopikus vizsgá­lata kapcsán többet nyújtott, mint sok másfél órás játék­film, <T) Komolyan mondom, ilyen izgalmas felvételit még nem láttam. Pedig nem olyan ret­tentően nagy dolgok forognak kockán, mint mondjuk egy egyetemi felvételi vizsgán. Egyszerűen arról van szó, hogy a zenetagozatú első osz­tályba. vagy rendes általános iskolába kerül az illető. De mégis ..: * Béluska például őt perc alatt engem is megizzasztott. Kerekképű legény volt,- szem­üveges. elöl egy vágj7 két foga hiányzott. Amikor bejött, min­den ki azt mondta neki: — Na te bátor fiú vagy, énekelj hát valamit! Mert Béla kedélyesen rin­gatva csípőjét, majdnemhogy fölteiepedett a Tóth Feri bá­csi térdére. Énekelni azonban nem énekelt. S ahogyan bíz­tatták, úgy gyűltek, gyűl tele ez izzadságcseppek a szem­üveg nyerge alatt. Gálfi Ist­vánná, az egyik tanárnéni ja­vasolta. hogy Béla üljön le kicsit a mamája mellé, aztán majd folytatják. Eck Józsefné, a másik tanárnéni. aki fiata­los. csengő, hangján próbálta Ééiát éneklőkedvre hangáim, közben azt javasolta, hogy tö- rö:sc?ce meg kicsit az arcát. Mindnyájan nagyon sajnáltuk Bélust, de hát mit lehet ten­ni? Ha őszig megbátorkodik kicsit, sokat énekel, altkor ta­lán felveszik majd. — Hogy hívnak? — Vas Lacika — mondja hő szikén a következő ..vizsgá­zó”. — Ss «Ä énekelsz nekünk? szivem;.; cZzgulmas lelvétdi JCömléu — Na kezdjük — tamárnéni énekelni kezd, Laci közbe­kiált: — Én ezt egyedül is tudom! Én nagycsoportba jártam! A mama szégyenlősen ne­vet a sarokban. Laci jó reked­tes hangon végigénekli a dalt, aztán helyesel: igen, nagyon szereti a fagyit, lehet, hogy attól rekedt, de akkor is... Bamaképű, kopasz gyerek toppan a ta.nárbácsi elé. Ra­gyog a képe. — Hát te hol jártál? Hol tört le a hajad? — A fodrásznál — vígan néz a tanár bácsira, egész ke­délyesnek ígérkezik ez a vizs­ga. Énekelni? De még meny­nyire, hogy szeret! Mit éne­keljen? Például azt a remek kuruc dalt, amit az Évitől, a nővérétől tanul, aki már ide jár. — Vörös bársony süvegem... — diadalittasan ragyog a ké­pe, fújja a nótát, egyetlen hangot se téved. — Elmehetsz kurucnak — mondja meghatottan a tanár bácsi és végigdörzsöli JózsiKa kopasz fejebűbját. — Aztán úgy fogsz tanulni, mint az Évi? — Remélem — ropogtatja egérfogait a kis legény. — És milyen rendű leszel? — Biztos hármas vagy né­gyes. Meghökkenve néz ró min­denki. — Az írás miatt — int a mama lemondóan — nem tud egy becsületes karikát rajzc*­ni. — Ezen mosolyog a tanár­hármas. Bóta Józsika még ki se tet­te a lábát, a tanár úr felém fordul: — Látja, ezért olyan fontos az énektanítás. Nem azért, hogy szolmizálni tudjanak és elmondhassák, hogy ennyi meg ennyi népdalt ismernek, de­hogy! Sokkal többet jelent nyolc éven át együtt élni a muzsikával, folyton-folyvást énekelni, zenét hallgatni, meg tanulni kottát, olvasni, bekuk­kantani a zenetörténetbe. Hogy ne csak civilizált embe­rek legyenek, mint az a mér­nök, aki nemrégiben mondta nekem kihívóan: az én rá­diómból csali dzsessz szól, ha­nem kultúremberek is. Sze­ressék a szépet, mert nem igaz. hogy ha valaki a zenét szereti, csukva marad a sze­me más iránt. Lássák meg a szépet, lássák meg mindenben, legyenek ilyen bátor, remek kiállású gyerekek, egyenestar- tású, nyíltszemű, okos, fogé­kony kis emberek ... — Egészen mások már a mi gyerekeink, mint az átlag — szól közbe Gálfiné. — Ha tudná, milyen jó érzés, amikor egy-egy hangversenyre beme­részkedik néhány szülő is, egyszerűen azért, hogy lássa, mi az, amit a gyereke emle­get. szeret. Olyan szülők, akik talán mos1, birkóznak a nagy­betűkkel a dolgozók iskolájá­ban ...-— És tnfíyejv raegftatoéta# jönnek néha — mosolyog a másik fiatal tanárnő — hogy a gyerekük bele tudott szólni a zenélő óira műsorába, hogy rendszeresen hallgatja a tv- ben a zenekedvelő gyerekek műsorát és nem engedi ki­kapcsolni a készüléket... Per­sze, hogy nem olyan nagyon sok, amit itt tanulnak, s nem győzzük eleget hangsúlyozni, nem muzsikusokat nevelünk, hanem csak zenekedvelő em­bereket, úgy is mondhatnám: közönséget. De ez a viszony­lag kevés, mégis nagyon sok... Közben bejön Sárika, any­jával és az öccsével. Nagyon gyáva kislány, azonnal eltö­rik a mécses, reszket a hang­ja, lemászik a dallam, végül valami sírós nyikorgásba ful­lad. Hátulról motyogás hallat­szik, majd fölerősödik: az öcsi énekli, hogy „Ég a gyertya, ég”. A mama rátapaszt ja ke­zét a kisfiú szájára, Sárika bőg, az izgalom tetőfokára hág. A tanár néni megszólal: — Gyere öcsi, énekelj te. Egyetlen szóval nem kell bíztatni. Átmászik a mama tóidén, kijön és pösze kis hangján gyönyörűen énekel. Egy marék cseresznye a ju­talom. — Úgy csinálsz Sári, hoar azt fogják kint hinni: a foga­dat húzzák — mondja szem­rehányóan a tanár bácsi. — K- is húzták — szipog Sárika. — Kicsoda! _ Én, ” # De végül kiderül, hogy Sá­rinak jó hallása, jó ütemer- zéke van. Mehet beiratkozni. A mama nehezet sóhajt, öcsi viszont szemtelenül rángatja Sárit a cseresznyés zacskóhoz, a nővére mögött ő is ki vesz gyorsain még egy szemet és azt dünnyögi: — Én bírtam énekelni, bi­zony ... Jönnek a gyerekek, szipog­va vagy bátran, harsányan vagy szégyenlősein, nadrág- szárhoz szorított kézzel, óvo­dás közvetlenséggel, ők csak kis részét teszik ki a komlói elsősöknek, de bizony: nem is sejtik. milyen jó ez nekik, hogy ebbe az osztályba kerül­hetnek. Hogy milyen jó, azt Tóth tanár bácsi rövid úton bebizonyítja nekem is. Nagy Hajnal, aki már hatodikos, csak azért jött be hogy meg­kérdezze: — Feri bácsi, mikor me­gyünk Sikondára? De Feri bácsi mindjárt meg­kéri, szolmizáljon le a táblá­ról egy dallamot. Ezen nem múlik — gondolhatja Hajnal, mert könnyedén leénekli. az­tán készségesen felépít egy kért hármash angzatot. — Csak ezt akartam mon­dani — ismétli a tanár — másak lesznek kicsit azok a gyerekele, akik megszeretik a zenét S végűi äs: ezért volt talán olyan izgalmas ez a felvételi, Meg persze azért is, mert Laci, Béla, Józsi és Sárika életében ez volt az első ... ’> öőv... tg tftallama) MŰSOR-SZÍNHÁZ-MOZI A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 19*4. június lC-i, keddi műsora a 223,8 ra középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű uriiíisor: Fiatalók félórája . összeállitás. tnr<r 18.00: Német nyelvű műsor: A szocialista tábor országaiból. — Hans Weil műsora. ICtvánsághangverseny. Hírek. 18.30: Határ járáson. — Riport. 18.40: Zenélő levelezőlap. 10.00: Dél-dunántúli híradó. 19.15: Filmzene. 19.50: Miért kell a legyet irtani.' Dr. Kovács Sándor higiénikus orvos előadása az Orvostudo­mányi Egyetem népegészségügyi szolgálatának sorozatában 19.40: Könnyű dallamok. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ ÜetQMti Színház: Nincs előadás. Tájszinház: Nebáncsvirág (este 8 órakor). Szigetváron. MOZI Parii: Miért rosszak a magyar filmek? (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Park-Kertinozi: Miért rosszak a magyar filmek? (9 órakor, széles­vásznú). Petőfi: Kozara (fél 5. háromne­gyed 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth: A hazudós Billy (fél 5. fél 7 és fél 9 órakor, szélesvász­nú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Géppisztoly-koncert, Mese a bogárról, Támadás a felhók el­len, Kis hegedűs. Előadások: ti órától 3 óráig folytatólagosan. Építők Kultúrotthona: Pacsirta (S és 7 órakor, szélesvásznú) Fekete Gyémánt (Gyárváros): Nápoly négy napja (6 órakór. szélesvásznú). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Nyolc és fél (5 és fél 8 órakor, szélesvásznú).. Csak 18 éven je­lűiteknek! Rákóczi (Mecsekalja): Feketo Orfeusz (7 órakor, szélesvásznú). Május 1* (Vasas n.): Gábor diák (7 órakor). Kossuth (Mohács): Férjek (6 és 8 órakor). Pécsvárad: Serdülő lányok (8 órakor, szélesvásznú). Táncsics (Siklós): Dohány (fél 9 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Már nem olyan időket élünk (fél 9 órakor). B erem end: En és a nagymama (8 órakor). Boly: Az aranyíog (8 órakor). Harkány: Az lmok és az írógé ■» (fél 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Mágocs: Gyilkosság Szicíliában (8 órakor, szélesvásznú). Csak M éven felülieknek! Sellye: Udvari bolond (8 órakor szélesvásznú). A 12. sz. AKÖV azon nali belépéssel felvesz AUTÓSZERELŐKET, KAROSSZÉRIA LAKATOSOKAT, KOCV MOSÓKAT. ZSÍR/OKI o Jelentkezés: PÉCS, SIKLÓSI ÜT 6. SZ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents