Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-13 / 137. szám

Megyei Könyvtár 1964. JÜNIUS 13. SZOMBAT «ft»*?»*' AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS PfcCS Életmentő szavak A statisztika igen elszomo­rító: alig öt nap alatt négy gyermekhalál fürdés közben és két kisgyermek eléggé sú­lyos közúti balesete. És ilyen­kor mindig feltesszük a jogos kérdést — ki, vagy éppen kik a felelősek? Szinte valamennyi baleset­nél azonosságot találunk. Ve­gyük csalc sorra az eseteket. Egy kisfiú — még csak hét­éves — leszalad a Dunára és elkapja a víz sodra. Csak ek­kor veszik észre, figyelnek fel rá. Kihúzzák, de már késő. Addig? Senki sem törődik ve­le, pedig ahogy fuldoklását ész lelték, úgy látniok kellett a fürdés kezdetén is, de senki sem szólt rá: Józsi vigyázz! A másik fiú már nagyobb. Levetkőzik az abaligeti csó­nakázó tó partján, lerakja ruháit és a meredek partról elég körülményesen belemegy a vízbe és elmerül. Csak ak­kor figyelnek fel rá, amikor már elnyelte a két és fél mé­teres víz. És addig? Azután újabb dunai halál. Három fiú fürdik. Egyik sem tud úszni, de azért nekivág­nak tilos helyen. Társuk el­merül, nem tudnak segíteni rajta. Egyik sem figyelmez­tette a másikat: nem tudunk úszni, elkap a víz! Virtuskod- tak és a játék egyik társuk életébe került Aztán Harkány. Talán még súlyosabb eset a többinél. Egy tízéves kislány panaszko­dik reggel a siklósi várban a pedagógusnak, hogy rosszul érzi magát. Nem viszik orvos­hoz. Azután bemennek a har­kányi strandra és a kislányt is viszik magukkal fürdeni, pedig folyton csak panaszko­dik. Végül leül a medence lépcsőjére. Ott bóbiskol, vala­mije fáj, de a felnőttek nem segítenek rajta. Sőt, odamen­nek hozzá és unszolják, — ugyan már, ne vonuljon félre, jöjjön a többiekkel a vízbe, játszani! A kislány nem megy. Néhány perc múltán észreveszi a pedagógus, hogy nincs a lépcsőn, Keresni kez­dik és megtalálják a vízben T- holtan. És végül a két kislány bal­esete a Hunyadi úton ugyan­csak figyelmeztető számunk­ra. Két aprócska lány egymás kezét -fogva, szinte egymást viszi a motorkerékpár alá. Az esetet — mint később kide­rült — többen is látták, de már csak tanúnak jelentkez­hettek és nem megmentének. Pedig milyen jó lett volna, ha megfogják a gyerekek ke­zét és átvezetik őket a kri­tikus útszakaszon. Egy apa azt mondta, hogy ez a pedagógus kötelessége. Szó ami szó, ez is megoldás, de a pedagógus sem lehet ott minden átkelő­helynél és minden gyereknél. A szülők is elébe jöhetnek, amíg a kisgyerek megszokja a forgalmas utakon a járást. És segíthetnek mindazok a felnőttek is, akik látják, hogy a gyerekek szaladáshoz ké­szülődnek. Mert ennél a balesetnél a felnőttek mást is láttak. Két vérző kisgyereket, akikkel so­káig tétováztak, hová vigyék, hogyan vigyék. Csak nagyso­kára vette fel őket egy alkal­mi kocsi és szállította kórház­ba. Aztán csak a hét-nyolc­éves diákoknak jutott eszébe: jó lenne értesíteni a szülőket az esetről. És szaladtak is, csoportban át a forgalmas ütőn, ha a riporter vissza nem tartja őket, újabb gyer­mekbaleset lesz a következ­ménye jóakaratuknak. Mindezt azért mondtuk el, hogy felébresszük a felnőttek felelősségérzetét a gyermekek — minden egyes gyerek — élete, testi épsége iránt. In­kább százszor figyelmeztessük őket a szabályokra, a „tilos”- ra, ha ezzel csak egy balese­tet is megelőzünk, már elér­tük a célunkat. Ne sajnáljuk a szót azoktól, akikben még nem fejlődött ki kellő mér­tékben a veszély tudata. Ne csak akkor legyünk elsők a segélynyújtásban, amikor be­következett a baleset, hanem akkor is, amikor megelőzhet­jük azt. Minden figyelmeztető, okta­tó, türelmes szóval életet menthetünk! Gáldonyi Béla XXI. ÉVFOLYAM Ara so fillér 137. SZÄM Szovjet—német barátsági gyűlés a Kremlben A Kiremí kongresszusi palo­tájában pénteken szovjet— német barátsági nagygyűlést tartottak. A hatezer ember befogadására alkalmas kong­resszusi terem zsúfolásig meg­telt. A résztvevők helyükről fel­állva, tapssal köszöntötték Walter Ulbrichtot, az őt kísé­rő német állami és pártveze­tőket, Nyikita Hruscsovot és a szovjet kormány más tag­jait A gyűlést Nyikolaj Jegori- csev, a Moszkvai Pártbizott­ság első titkára niyitatta meg. A zenekar a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Szov­jetunió nemzeti Himnuszát játszotta eiL Ezt követően a barátsági nagygyűlésen Alekszej Malin­kra, a moszkvai villamosipari gyár lakatosa, Borisz Petrovsz- kij akadémikus és Marina Je- fimova egyetemi hallgató mondott beszédet. A felszóla­lók meleg szavakkal méltat­ták a szovjet—német barátsá­got. A barátsági gyűlésen beszé­det mondott N. Sz. Hruscsov és Walter Ulbricht Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov szovjet miniszter­elnök beszédében üdvözölte Walter Ulbriohtot, valamint a Német Demokratikus Köztár­saságnak az ülésen jelenlévő többi képviselőjét. A szovjet miniszterelnök emlékeztetett Ulbricht szavaira: Moszkvá­ban, az Uraiban, Szibériában és a Szovjetunió valamennyi vidékén a fejlődés Iránya a kommunizmus felé mutat, „örülünk ennek és büszkék vagyunk arra, hogy a fejlődés iránya a Német Demokratikus Köztársaságban is a kommu­nizmus felé mutat” — han­goztatta Hruscsov. Hruscsov hangsúlyozna, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságnak mind fontosabb a szerepe az európai béke megszilárdításában és bizto­sításában. „Ma már joggal mondhatjuk, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság nélkül nem lehet megoldani sem a német bé­keszerződést, sem pedig az európai biztonsággal és bé­kével kapcsolatos több más problémát”. „Semmiféle HáUstein-dokt- rina és revansista erők, sem­miféle zsarolási kísérlete nem tudja meggátolni e történel­mileg szükségszerű folyama­tot — a német szocialista ál­lam nemzetközi helyzete to­vább szilárdul, egyszersmind épül a jövő” — mondotta. A nemzetközi reakció arra törekszik, hogy feltartóztassa a német nép szocialista fejlő­dését és igyekszik elszigetelni a Német Demokratikus Köz­társaságot — állapította meg Hruscsov. A reakció erői eb­ből a célból támogatják a nyugatnémet révansistákat és militaristákat, s a Német Szövetségi Köztársaságot Eu­rópában a szocializmus orszá­gai ellen irányuló bástyaként akarják felhasználni. A tények azt bizonyítják, hogy a nyugatnémet uralkodó körök politikája ma Európá­ban — legagresszívebb és leg- kálandorabb politika. Ha a nyugatnémet vezető politiku­sok nyilatkozatait megtisztít­juk az üres frázisoktól, akkor mezítelenül magunk előtt lát­hatjuk a bonni terveket, ame­lyek rendkívül veszélyesek a világbéke és számos nép, min­denekelőtt a német nép, jö­vője szempontjából. A nyugatnémet revansisták törekvése most arra összpon­tosul, hogy megszerezzék ma­guknak az atomfegyvereket — mondotta Hruscsov. Mindent megtesznek, hogy bekapcso­lódjanak a NATO úgyneve­zett multilaterális atomerejé­be, hogy ujjúkat a rakéta- és nukleáris fegyverek ravaszára tehessék. Ha a Bundeswehr rakéta- és atomfegyverekhez jutna, az rendkívüli módon kiélezné a nemzetközi helyze­tet és növelné az új háború kirobbanásának veszélyét, Bonnban időről időre kije­lentik — folytatta a szovjet miniszterelnök —, hogy az uralkodó körök elvileg nem helytelenítik a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok normali­zálását, feltéve, ha a Szovjet­unió bizonyos feltételeket tel­jesít, például türelmet tanú­sít olyan nyugatnémet szán­dékok iránt, mint a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezése, a Lengyelor­szággal, a Csehszlovákiával, és néhány más országgal kö­zös határok kiigazítása. Ezek őrült és kalandor tervek. Sajnos, azt a következtetést kell levonni, hogy a Bonn ál­tal folytatott vak politika folytatódik — mondotta Hrus­csov. Bonn szavakban elis­meri ugyan a feszültség csök­kentésének szükségességét, de ugyanakkor a revansizmus eszméit hirdeti, mintha össz­hangba lehetne hozni a béke érdekeit és a revansista ter­veket. (Folytatás a 4. oldalon) Háromkazános kazánházat épít a Móricz Zsigmond téren a Pécsi Bádogos és Szerelő Ktsz. A rendes távfűtő-hálózat meg­építéséig ez a kazánház szolgáltatja majd a fűtést a kiienc- emeletes épületeknek és az új Móricz Zsigmond téri iskolának. Foto: Erb János Kádár János látogatása Rács-Kiskun megyében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Fehér Lajosnak, a Politikai Bizottság tagjának, a kormány elnökhelyettesének társaságá­ban pénteken Bács-Kiskun megyébe látogatott. A vendé­geket Kecskeméten Molnár Frigyes, az MSZMP megyebi­zottságának első titkára, Glied Károly és Erdősi József, a pártbizottság titkárai fogad­ták. Kádár János rövid meg­beszélést folytatott a megyei pártbizottság vezetőivel, majd megtekintette a város új szál­lodáját. Az ötemeletes, mo­dern szálló vendégszobáit, szó­rakozóhelyiségeit és konyhá­ját dr. Barabás Cézáné igaz­gatóhelyettes mutatta be a párt első titkárának. Kádár János ezután — Fe­hér Lajos és Molnár Frigyes társaságában a Duna—Tisza- közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet kereste fel. Itt dr. Mészöly Gyula, az intézet Kossuth-díjas igazgatója, Er­délyi Ignác, a Kecskeméti vá­rosi Pártbizottság titkára és Reite Géza, a városi tanács vb-elnöke üdvözölte a vendé­geket. Dr. Mészöly Gyula is­mertette az intézet munkáiét, eredményeit. Kádár János ez­után az intézet kémiai és kon- zervlaboiratóriymába ment, maid megnézte a nemrégen elkészült paradicsom-vetőmag­nyerő üzemet, amely az egész országot ellátja nemesített vetőmaggal. Kádár János megtekintette azokat a kísérleti parcellákat, amelyeken búzanemesítési kí­sérleteket folytatnak. Kiss Ár­pád tudományos kutató szá­molt be a kísérleti eredmé­nyekről. Kádár János innen a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaságba, majd a Bajai Állami Gazda­ság vaskúti üzemegységébe látogatott. Itt Szabó Imre, a járási pártbizottság első tit­kára, Gajdócsi István, a já­rási Tanács vb-elnöke és Né­meth Imre, a gazdaság igaz­gatója fogadta a párt első tit­kárát, aki ezután megtekintet­te az áHaimi gazdaság szőlő­feldolgozó üzemét. Kádár 'á- nos látogatása végén meg­nézte a kalocsai öntözőfürtöt is. Befejeződött a zöldborsószüret Villányban Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Marxizmus— Leninizmus Esti Egyeteme ebben az évben ünnepli tizedik év­fordulóját. Ebből az alkalomból az MSZMP Baranya megyei Bizottsága tefenap délután fél kettőkor ünnepélyes fogadást rendezett az egyetem vezetői számára. A megyei pártbizottság nevében Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára fogadta az egye­tem vezetőit. Délután 2 órakor pedig a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem tanárai és dolgozói számára tartottak ünnepséget, ahcl Rapai Gyula elvtárs meleg szavakkal köszöntötte a ta­nári testületet és az egyetem dolgozóit, majd jutalmazásokra került sor. Az egyetem tanárai közül nyolcán részesültek pénzjutalomban: Benkő László, Tímár Henrik, dr. Báli József, dr. Czinhóber Ferenc, Kovács József, Rozs Lászlóné, Fehér István és Rapi János. Az egyetem tanárainak és dolgozóinak oklevelet nyújtott át dr. Tóth József, az egyetem igazgatója. Az ' - baráti beszélgetéssel ért véget. Tíz napon ást 250 szerződé­ses idénymunkás szedte a zöld­borsót a villányi Uj Alkot­mány Tsz nagyharsányi üzem­egységében. Tíz nap alatt ösz- szesen 27 vagon korai zöld­borsót szüreteltek le, ennek több mint 70 százaléka hűtő- kocsikban azonnal külföldre — exportra — mént. A bor­sószezon Villányban véget ért. Csütörtökön befejezték a bor­só szedését s azonnal meg­kezdték a 80 holdas tábla I szántását. Péntek délig már 1 20 holdon földben volt a má- sodvetésnek szánt szudán. ci­rokfű. De ez már csak a ráadás. Ez a 80 holdas tábla busásan meghálálta már eddig is a fáradságot, hiszen annak el­lenére, hogy az évtizedes ha­gyományoktól eltérően a bor­sót nem ősszel, hanem tavasz- szal vetették él a villányiak, s a kései kitavaszodás miatt még el is késtek a vetéssel. a zöldborsó ebben az évben is nagyon szépen fizetett s megközelítette az 1962. évi re­kordtermést. Átlagban hol­danként 13 mázsás termést szedtek le, s a betervezett 4.50 forintos értékesítési árral szsemben még az utolsó napon is 5,50 forint felett értékesí­tették a borsó kilóját. A ter­vezett félmillió forintos össz­bevétellel szemben 675 ezer forint bevételt értek el annak ellenére, hogy az idén Sík1 ős és még néhány konkurrens tsz koraiságban megelőzte őket a piacon s az igazán magas pri­mőr árakban a villányiak nem részesülhették. Jövőre a villá­nyiak szeretnék újra meg­őrizni elsőségüket a primőr borsó előállításában, ezért a hagyományokhoz híven a bor­só jó részét már az ősszei el­vetik. A tsz nagyharsányi primőr telepén az újburgonya szedése is befejezéshez közeleg. Ezen a tavaszon 30 holdon termeit a tsz előcsíráztatott új burgo­nyát. Az értékesítési tervük 7,5 vagon volt, s hogy szépen fizet az újburgonya, azt az is bizonyítja, hogy ezt a tervet csütörtök estig teljes] lettek. Még az öt hold szedése van vissza, amit szombat esúg be­fejeznek. i ■ ! I I I i t f

Next

/
Thumbnails
Contents