Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-12 / 136. szám

1964. JCNIUS 18. NAPLÓ 3 Tízéves az esti egyetem A munkaverseny tartalékai Kibővített ülést tartott as SZMT A megtett út tanulságos elemzése nélkülözhetetlen a továbbhaladó számára, A si­kerek és sikertelenségek me­netközben születnek, körül­övezve az ösztökélő tényezők és marasztaló körülmények sokaságával. Ezek kutatása, elemzése és mérlegelése a to­vábbi út megvilágításának egyik fontos fényforrása. Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága Marxizmus— Leninizmus Esti Egyeteme fejlődésének útján ebben a tanévben jutott el 10. eszten­dejéhez. A megtett útnak egy ilyen szakaszán úgy illik és szükséges, hogy visszatekint­sünk; honnan indult el, mi­lyen utat tett meg, megál­lapítsuk; mit ért el, hol tart mai feladatainak teljesítésé­ben. lássuk; mit kell magára- vállalnia és megoldania a jö­vőben. Fejlődő, népszerű intézmény A párt Politikai Bizottsá­gának 1952. évi határozata alapján indult az első esti egyetem Budapesten, 1952- ben, majd az 1953—54-es tan­évben Miskolc és Pécs váro­sokban is megszerveződtek az esti egyetemek. Az esti egye­tem feladata kezdettől, a marxizmus—leninizmus tudo­mányos alapjainak magas­szintű oktatása volt, ahol biz­tosítani kellett a párttag és pártonkívüli, párt-, állami, tömegszervezeti vezetők és értelmiségiek marxista—leni­nista képzését és továbbkép­zését. Az indulás első éveiben is e feladat teljesítését szol­gálta az esti egyetem, szere­pét azonban igazán az 1956 utáni években töltötte be. Az MSZMP PB. 1957-ben kelt határozata helyreállította az esti egyetemet, megszabta he­lyét, szerepét és feladatait a pártoktatás rendszerében. E határozat végrehajtása nyomán megyénkben is meg­szilárdult, egészségesen nö­vekvő és fejlődő, elismert és népszerű intézmény lett az esti egyetem. Az általános fej­lődés és az esti egyetemek országos sikerei alapján a PB. 1962. évi újabb határozatá­ban megjelölte az esti egyete­mek bővítésének és tovább­fejlesztésének feladatait. E határozat végrehajtása során megyénkben is létrehoztuk a vidéki kihelyezett tagozatokat és megszerveztük a 3 éves ok­tatás mellett a 2 éves szako­sított tagozatokat, valamint az idei tanévben befejeződött 2 éves művésztagozatot. Az esti egyetem működé­sének kezdő éveiben kevés hallgatói létszámmal indult meg az oktatás. Az akkori I. évfolyamokon általában 30— 80 fővel indultak meg a tan- évék. 1956-ban csak mintegy 25 fő végezte el a III. évfo­lyamot. 1957-től kezdve hir­telen megnőtt az indulólét­szám, néhány éven át 150 fő­re, azután 180 főre emelke­dett. Amíg 1957—60 között évente átlag 25 fő végzett, addig 1900-tól kezdve éven­ként átlag 150-en végzik el az egyetemet. Különösen az 1961—62-es tanévben nőtt hirtelen a hall­gatói létszám, ’ amióta létre­hoztuk a kihelyezett tagozato­kat, így évente általában 400 fővel indul az I. évfolyam. Megyénkben a 3 éves tagoza­ton jelenleg 800 fő tanul.' A növekedés másik forrása az 1961—62-ben létrehozott 2 éves szakosított oktatás, ahol összesen jelenleg 140 fő foly­tatja tanulmányait. E kétszintű oktatás mellett az idei tanévben fejezte be 24 fő tanulmányait a művész­tagozaton. A haiigatősag összetétele A hallgatói létszám össze­tételének egyik pozitív voná­sa, hogy jelentős részarányt képviselnek az értelmiségiek. 1960—63 között mintegy 100 mérnök-műszaki, 130 pedagó­gus és 60 orvos-tudományos kutató végezte el az esti egye­temet. Jelenleg is hasonló­képpen alakul az összetétel; kb. 150 mérnök-műszaki, 100 orvos és 120 pedagógus tarmi A 3 éves tagozaton. Egészségesen alakult a hall­gatók összetétele a párttag­ság és a pártonkívüliek rész­arányát tekintve; 1960-ban a végzett hallgatók 16 százalé­ka, 1961-ben 23 százaléka, 1962-ben 33 százaléka, 1963- ban 33 százaléka volt párton­kívüli. A jelenlegi hallgatók 46,5 százaléka pártonkívüli. A hallgatói létszám növeke­désével párhuzamosan nőtt az esti egyetem tanári karának létszáma. Amíg 1958-ban 19 tanár működött, ebben a tan­évben 49 főből áll a tanári kollektíva. Tanáraink szak- képzettsége. elméleti felké­szültsége, élet- és oktatási ta­pasztalata magasszínvonalú. Jelenleg 4 tanár rendelkezik tudományos fokozattal, 5 ta­nár aspiránsként és sokan mások pártfőiskolán, vagy állami intézményben folytat­ják magasabbszín vonalú to­vábbképzésüket. Három tanszékünk 15—20 fős kollektívája jó elméleti-, politikai, szakmai és pedagó­giai tapasztalattal, jó szerve­zett munkával tölti be oktatá­si-nevelési feladatait. Fő feladatúid Az esti egyetemen szerve­zett oktató-nevelőmunka fő feladatát a mai társadalmi fejlődés és a legutóbbi évek tapasztalatai alapján abban látjuk, hogy az segítse elő a párt általános politikájának tudományos magyarázatát és megértését, segítse elő a szo­cialista építőmunka konkrét feladatainak jobb megoldását, segítse elő a nemzetközi és hazai gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés sodrában je­lentkező elméleti és gyakor­lati problémák megértését. Az esti egyetemek oktató-nevelő munkájának határozott cél­ja az is. hogy az ott, tanulók­nak segítsen a marxista gon­dolkodásmód és tevékenységi készség elsajátításában és to­vábbfejlesztésében; hozzájá­ruljon az egyes emberek adottságainak, tehetségének kifejlesztéséhez és nem utol­sósorban segítsen a kommu­nista emberre jellemző képes­ségek és emberi vonások ki­alakításában és fejlesztésé­ben. Esti egyetemünk feladatá­nak teljesítésében a legutóbbi évek során jelentős eredmé­nyeket ért el. Javult az okta­tás színvonala és az élettel való kapcsolata. Az oktatás tudományos és politikai tar­talma állandó, egyenletes fej­lődést mutat. A követelmé­nyek fokozatos emelkedésével nőtt hallgatóink tárgyismere­te, tudása és az ismeretek al­kalmazási készsége. Egészségesen alakult az ok­tatás szervezettsége, fegyelme és intézményessége. Az Esti Egyetem a vezetők képzése mellett jelentős szerepet ját­szott a párt- és tömegszerve­zeti oktatás propagandistáinak képzésében és továbbképzésé­ben. A jövőben tudatosabb törekvésre van szükség ahhoz, hogy az Esti Egyetem 3 éves tagozatán nagy számban ké­pezzük a középfokú pártokta­tás propagandistáit a szakosí­tott tagozatokon pedig a me­gye vezető propagandistáit. Alkotó elméleti munka Az Esti Egyetem feladatai célkitűzései a jövőben sem változnak, de figyelembevéve az általános társadalmi fejlő­dés, a szocializmus teljes fel­építésének nagy munkáját, különösen az eszmei fronton indított offenzíva követelmé­nyeit, céltudatosabb és haté­konyabb oktató-nevelőmunkát kell végeznünk. Bátrabb és alkotó elméleti munkára van szükség A párt általános politikájának ter­jesztése és elméleti alátámasz­tása, a helyes politika kiala­kítása és gyakorlati végrehaj­tásának előmozdítása nélkül szó sem lehet marxista—leni­nista propagandáról. A propa­gandamunkában sokoldalúbb, elevenebb és színesebb, sablo­noktól és szürkeségtől men­tes, tirishb és újabb módsze- ■ reket igényel az élet. Erősíteni kell a politikai­erkölcsi és világnézeti meg­győződés és tudatosság elemeit az oktatómunkában. Jobban kell törekednünk arra, hogy az esti egyetem hallgatóit a szacialista építőmunka tuda­tos vállalásának és a tevé­keny propagandamunka vég­zésének képességeivel vértez­ze fel hallgatóit. Hatékonyabb oktató-nevelőmunka vár ránk. A gyorsuló tempójú gazda­sági-társadalmi fejlődés nem­zetközi és hazai gyakorlata új felismeréseket, tapasztalato­kat, útjelző programokat és általánosított elméleti tétele­ket szül. A gyorsabb haladás egyik általános jellemzője ép­pen az elmélet és gyakorlat termékeny kölcsönhatása, eggyéválása. Ez is sürgeti a propagandamunka tökéletesí­tését, amelyben az elmélet és a gyakorlat a társadalmi fej­lődés sodrában zajló emberi tevékenységnek két oldalaként fejlődik ki. Toóományes politizálás A szocializmus építésében való cselekvő részvétel és as elmélet elsajátísása egyazon emberi magatartás két olda­la. A marxizmus—leninizmus nem egyszerűen elméleti kér­dés, mert az tartalmazza az egész kommunista világmoz­galomnak és a szocializmus építésének gyakorlatát. Ezt az elméletet tanulmányozni, megérteni és résztvenni a mozgalomban, megváltoztatni a társadalmi valóságot és ön­magunkat, egymást feltételező dolgok. Hallgatóink nemcsak igényt támasztanak az élet minden­napi elméleti-politikai megvi­lágítására, hanem ugyanakkor hozzák magukkal a társadal­mi élet nagyon különböző te­rületeiről az élet alakulásá­nak, munkájuknak, üzemeik­nek és dolgozó kollektívájuk­nak sikereit és gondjait, hoz­zák magukkal az oktatás szá­mára felbecsülhetetlen gazdag tapasztalatokat Éppen ezért az oktatás va­lóban egységes tanuló és ta­nító folyamat, ahol a tanár és a különböző területeken dolgozó hallgató kölcsönösen tanulva tanít. ! Az igazgatónő és a töb­biek ott a pirossal letakart hosszú asztal mögött barát­ságosan és siettetően inte­nek; jöjjek csak hamar, mindjárt jönnek be a lá­nyok is. Lenyeltem szoron­gásomat, amely a pirossal letakart asztal miatt fogút el valószínűleg, de talán az egész tágas terem láttán, ahol szemben ült velem az érettségi bizottság, hátam mögött pedig gondos rend­ben sorakoztak a kísérleti eszközök, amelyek annak­idején annyi gondot okoz­tak ;}« Eredményhirdetés. Már a pirossal fedett hosszú asztal belső oldalán ülök, semmi baj nem tör- < ténhet — biztatom magam, j De azért, amikor beözönle- > hek a lányok, sorbanállnak \ ott szemben velünk és tág- ) ranyílt szemmel, sápadt arc- > cal várják az eredményt, > mégis megilletődöm újra. s Szeretnék ezeknek a mat- < rózblúzos, egyformává ol- í vadt gyerekeknek valami vi- ? gasztalót mondani, hogy í „más is túlesett már ezen" í vagy valami hasonló köz- i helyet ? „Izgalmas és jelentős na­; pok voltak ezek: az első s nagy erőpróba napjai" — hallom az érettségi elnök , hangját. A lányok gyűrögc- - tik szoknyájukat és figyel- i nek. I Valóban ünnepélyes pil­lanatok. Szép pillanatok. De senki se bánja, mikor tül van rajta. A jelesek meg a négyesek arca felszabadul- > tan kiragyog, mások picire ( húzzák a szemüket és a jö­jj vátehetetlenség komorsága t ül ax arcukra. 5 Formoz Éva oétajOw és eHnri,,i plőttem. Leülünk Régi igazság az, hogy a politizálás az emberi társa­dalom első számú közege. Az esti egyetem a tudományos politizálás színhelye. Azok az adósságok és feltételek, ame­lyek között az esti egyetemi oktatás folyik, a legjobbak a jó politizáló tanítás és tanu­lás számára. Bár igaz, hogy egyesek féltik az esti egyetem ^tudományosságát”, és arra intenek, hogy kerüljük az aktualizálásokat, és ebben az intelemben csak annyi jogos, hogy óvakodjunk a régebbi rosszízű aktualizálásoktól. De az is igaz, hogy a legaktuáli­sabb politikai program a szo­cializmus gyorsabb ütemű építése és végleges felépítése. Hisszük és elismeréssel nyugtázzuk, hogy mindazok, akik a 10 évben tanítottak, vagy tanultak az esti egyete­men, tevékenyen körzeműköd- tek a megyei gazdasági-politi­kai és ideológiai építő-alkotó munkában. Az esti egyetem vallja és vállalja a jövőben is ezt a szerepét. Dr. Tóth József igazgató A megye iparának első ne- [ gyedévi eredményeiről, a szakszervezeti bizottságok munkájáról és feladatairól ta- ! nácskozott csütörtökön a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának kibővített ülése. Bogár József, az SZMT ve­zető titkára előadói beszédé­ben ismertette a vállalatok tervteljesítési eredményeit. Baranya megye minisztériumi I vállalatai tervüket 103,6 szá- j zalékra, a tanácsi vállalatok pedig 99,7 százalékra teljesí­tették. Különösen jó ered­ményt ért el a Mecseki Szén- bányászati Tröszt, hiszen a három hónap alatt 39 007 ton­na szénnel termeltek többet a tervezettnél. Jól dolgoztak az építőipari vállalatok, s a Szi­getvári Konzervgyár kivételé­vel a megye valamennyi ex­portra termelő üzeme teljesí­tette export-kötelezettségét. Az eredményekben és a to­vábbi feladatokban milyen j szerepe van a szakszervezeti bizottságoknak ? A beszámoló is, a hozzászó- | lások is megállapították, hogy egy-két kivételtől eltekintve, | nem a tervidőszak megkezdő­1020 hallgató vizsgázik a főiskolán sekor, hanem egy-két hónap­pal később tartják. Több vál­lalatnál hivatkoznak objektív nehézségekre. Például: az éves tervet januárban még nem is­merik. Igaz, hogy több válla­lat csak február végén vagy március elején kapja meg a tervjóváhagyást. De a tervja­vaslat elkészítésekor, tehát már az év végén nagy vona­lakban tudja a következő első negyedév feladatait, s a mű­szaki intézkedési tervet is en­nek alapján készítik el. Ott, ahol a szakszervezett bizott­ság részt vesz a műszaki in­tézkedési ten' elkészítésében, tisztán látja a feladatokat is, s ennek szellemében megtart­hatják a termelési tanácsko­zásokat. A Mecseki Szénbá­nyászati Trösztnél már decem­berben ismertették a szakszer­vezeti titkárokkal a következő negyedév tennivalóit. Vannak-e tartalékai a szo­cialista munkaversenynek? A beszámoló s a vita is azt igazolta, hogy a megyében egyéni versennyel vagy nem szocialista brigádversennyel, alig találkozunk. Hiányoznak például azok a kiváló brigá­dok. amelyek idővel szocialis­ta brigádot alakíthatnának, mégpedig kellő felkészültség­gel. Ez is oka annak, hogy a szocialista brigádok számsze­rűleg ..rohamosan” szaporod­nak, de minőségileg nem min­den esetben érdemesek a szo­cialista címre. A Komlói Építőipari Válla­lat mohácsi építésvezetőségén például dolgozik egy hatszoros szocialista brigád. De még egyetlen vállalásukban sem szerepelt a brigádtagok tovább tanulása. Nem szükséges a szocialista brigádok számának mindenáron való növelése, sőt er rontja a megtisztelő cím tartalmát. A szocialista brigá­doknál arra kellene töreksd- ni. hogy minőségi szempont­ból valóban megfeleljenek a követelményeknek, s emellett többet kell foglalkozni az egyéni versenyvállalásokkal, s azokkal a brigádokkal is. ame lyek munkájukkal jelentősen segítik a termelékenység nö­... - . . _ vetését. Ezek képezik azt a Vizsgáznák a Pécsi Tanárképző Főiskola növendékei. Egy- ___ c zerhúsz nappalos hallgató ad számot az évi munkáról. Eb- j talékot, amelyet a ben az évben kettőszáztizenket hallgató, azaz tanár hagyja cl I szocialista munkaverseny ki- a tóiskolát. Képünkön: a matematikából vizsgázók egy eso-1 szélesítésében-feltétlen ül hasz­portja. nosítani lehet és kell is. Az első nagy egy csöndes teremben. Na végre, gondolom, most gyor­san elfelejteni, hogy én is ismerem ezeket a hosszú asztalokat, és ezeket a nyo­masztó rendben sorakozó kísérleti eszközöket. Most már arra lehet gondolni, hogy az érettségi az iskola­évek betetőzése és szép em­lék marad csupán, semmi más.; j Morzsolgatom a cigaret­tát, Éva addig odafut egy táskához és kihalássza a gyufát. Aztán rápislant a cigarettás dobozra. Odanyúj­tom, kivesz egyet. — Most jólesne —•' mente­getőzik, és akkor végre Já- tom, hogy ez az Éva, aki végig kitűnő tanuló volt és holnap „kiváló tanuló” cím­mel tüntetik ki, aki három évig a Janus Pannonius Gimnázium KISZ-titkára volt, akire odabent az igaz­gatói irodában három juta­lomkönyv is vár, szóval ez az Éva lány is izgult „az első nagy erőpróba” idején. — Hát persze —. vallja be könnyedén — alig aludtam. Nem mintha elvesztettem volna a biztonságérzetemet, csakhát. mégis... És most még végigizgulhatom a nya­rat a felvételi miatt! Hétszáz körül van az is­kola tanulóinak száma; Es Éva volt közöttük a KI6Z- litkár. — Azt mondták, hogy nem mintha én olyan kiváló volnék, csak nincs nálam alkalmasabb. Mikor meg­választottak, elsős voltam, akkor lett az előző titkár negyedikes, Amúgyis ala­csony vagyvfc, azok a ne­erőpróba után gyedikesek meg olyan rém nagyok voltak ..; „Az abszolút diák szobrát róla mintáznám” — mond­ta a tanárja Éváról, igen nagy szeretettel, amit nem . is csodálok. Első pillanatra is lebilincselő gyerek, talán épp a jó munka, szorgalom, jó tanülás és a gyerekes vi­dámság teljesen megnyug­tató aránya miatt. Ez az „abszolút” diák most sür­gősen bevallja a nagylány- ságot-jelző cigarettafüst mö­gött; — A legviccesebb, hogy tulajdonképpen sose szeret­tem tanulni. Olvasni..; azt igen, különösen a verse­ket. Tanulni is, na, nem jól mondtam egészen. Amit ma­golni kellett, vagy hogyis- mondjam, ami nem izgatott annyira, 'azért nem rajong­tam. Persze, hogy érthető. Ha ránéz az ember, rögtön tud­ja, hogy Éva egyben az örök diák típusa is. Aki egy percre sk: képes abbahagy­ni a tanulást Éppen ez a legmegnyugtatóbb benne: ez a folytonos pezsgő érdeklő­dés, amelyet ma már egyre több diákban látni lehet. Meg ez a közvetlen őszin­teség, ahogyan tájékoztat: — Eredetileg vegyészmér­nök akartam lenni, aztán kiderült, hogy nem is szere­tem a kémiát. Most aztán megyek Szegedre magyar— német szakra. Vagyishogy megyek, ha felvesznek. Ott aztán kollégium, amitől az anyu nagyon tart, mert ... hogyismondjam: nem va­gyok az a kimondott, rendes gyerek. Az anyu «érint kissé hanyag vagyok.; s Lemondóan int, aztán va- . lami olyat dünnyög, hogy í „majd azért megpróbálom”. S fölteszem neki azt a Ids- ■ sé talán korainak tűnő, s némiképp banálisán hangzó kérdést, amire azonban Éva- ; tói olyan feleletet várok, ; ami a lényeget fogja meg- í mondani. így is van. — Hogy mit tartanék az iskolában szerzett fő tapasz- ( talatnak, illetve hogyan ér- lékelem ... Hát, ha én visz- \ szagondolok majd az isko­lára, mindig azt fogom gon- ; dőlni, hogy nagyon szép i volt ez az idő, itt találja ) meg magát az ember, itt / forr ki, vagyis kezd kiforr- s ni olyanná, amilyen ember lesz belőle. A legfontosabb „szerzeményem” az, hogy én eredetileg nem voltam kö- í zösségi típus, és itt az let- | tem. Nagyszerű osztályunk ] volt, és az sem volt baj, < hogy ennek a remek közös- > ségnek én nem egészen szűr- ■, ke tagja voltam..; Rámnéz, nem gondolom-e. , hogy most nagyképű volt. Nem, dehogyis gondolom ' őszinte volt, és a sok ju- ! talomkönyv, a társak sze- ? retete és sok minden más ; mellett ez a legfontosabb. í Egy pillanat alatt ideges lesz, nyugtalan. udvarias, de ’ már nem figyelmes. Mi tör­tént? — Bocsánat... a hátán' mögé kiált: — Bütyi, mi történt? Egy kis rövid hajú. mat- 1 rózblúzos vörösre dörzsölt i szeméből ömlik a könny. ! Éva nyugtalanul pislóg, ar- < ca aggódó és kíváncsi, ba- ; réti és teli van szeretettél. \ Gyorsan búcsúzom. * ’ dóm, hogy most fontosabb ; dolga akadt, mint velem be- S szélgetm. | Hallatna Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents