Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-11 / 135. szám
1M4. JTjNIUS 11. NAPLÓ ó Ä KIÚT: összefogás és jó munka Miért volt mérleghiányos a vásárosdombői termelőszövetkezet ? Egy hónapja találkoztam először Réh Antallal, a vásárosdombói termelőszövetkezet elnökével, kovácsával és egyben párttitkárával. Délre járt az idő, akkor reggelizett. A napokban a tsz-ircdában futottunk össze. Fáradtnak lát- * szőtt. Betelt a poh ár — Kikészülnek az idegeim. Azt mondta az orvos. 10 napig feküdjek, pihenjek. Soha nem voltam beteg, de a sok rohanás. az elnökség, a műhely, meg a tanulás egyszerre sók volt. Már átadtam a munkát az új elnöknek. — Ha két hét után lemondott, miért vállalta a vezetést? — Akkor minden a feje tetején állt, azt hittem, rendet tudok teremteni. Nem sikerült. Két. hét elteltével ösz- szeh ívtam a vezetőséget, lemondtam. A tavasza munkákat elvégeztük, a két brigádvezető, a Hetesi és a Máté, összegyűjtötte az embereket. Ment is valahogy. A múltkoriban azonban betelt a pohár. Fizetni nem tudunk, s egyik este fejés nélkül maradtak a tehenek, a Caztatóba sem jött senki etetni. A brigádos. Bárdos. maga kaszálta a takarmányt, én meg hordtam a vizet. Persze azóta rendeződött a dolog valamelyest, de agranómus, főkönyvelő most sincs... Jegyzőkönyveket tesz elém, »melyek tükrözik a vásárosdombói zavaros állapotot. Az 1964. március 10-1 viharos köz gyűlésen a hozzászólók többek között ezeket mondták: — Hol van a decemberi pénz? Fizetés kell! Négy hónapja nincs egy krajcár sem. Lehet-e valakit felelősségre vonni a mérleghiányért? A bank miért hitelezett, ha látta, hogy tartozás van? A beszámoló próbálta megadni a választ. 580 ezer forint mérleghiánnyal zártak, a 16 forintos előlegen kívül ezért nem fizethettek a zárszámadáson egy fillért sem. Az utolsó előleget is novemberben adták ki. A munkaegységértéket az előző évi 35,49 forintról 37-re tervezték, a természetben kiadottakkal együtt azonban csak 25.40 lett. A tagság nem akarta elfogadni a zárszámadást, első ízben elutasították és az intézőbizottságot leváltották. Mi okozta a mérleghiányt? Mi is okozta a mérleghiányt az előzőleg jó közepesen mű: ködő termelőszövetkezetben? Tavaly a tsz egyesült a szomszédos Tarróssal, s a területük 2347 holdra növekedett. Ebből a szántó 1300 bold. Túlfeszített tervet készítettek, s különösen abban bíztak, hogy a sok munkaerőt igénylő kapások arányát 23.9 százalékról 32.8 százalékra emelték. Ebből is 37 hold kertészet. A növekedéssel párhuzamosan munkaerőgyarapodásra lett volna szükség. ezt azonban az egyesítés nem hozta magával. Ä tagság általános életkora meghaladta az 50-et. Ennek következtében kapálatlan maradt 30 hold burgonya, 55 hold napraforgó. A kertészet gazba fúlt, a 18 féle kultúrából öt érte el a tervezett eredményt, 15 hold dinnye és seprőcárok kiesett, ez kettő és három forinttal rövidítette a munkaegységet A növénytermesztés 1735 000 forintos értékesítési tervét 972 ezer forintra teljesítették. A munkaerőhiányt idegen napszámosokkal próbálták ellensúlyozni, erre 180 ezer forintot fizettek ki. Czakó János a közgyűlésen ezt mond ta a munkaerőről: i— Emlékezzenek csak, amikor értesítettünk a gyűjtésre, vetési munkára, az iroda előtt lett volna a gyülekezés. Sajnos nem sokan jöttek eh Ráadásul a Tarrós és Vásáros- dombó között kialakult rossz Viszony is hátráltatta a munkát. És az állattenyésztés? Éltetésre 24 előhasd üszőt számítottak (darabonként 4000 forint kedvezmény jár), de csak nyolcat minősítettek át. A tervezett 20 tehenet sem tudták emiatt kiselejtezni. A szer ződött üszőkből 71 000 forinttal kevesebbet kaptak, mert a 2G darab 550 kilóra szerződött állatot 346 kilóval szállították le. A kiesést úgy próbálták korrigálni, hogy háztájiból vásároltak hitelre hízottmarhát, hogy leadás után kifize- i tik. A banknak addigra tu- j domására jutott a mérleg- j hiány, és a gazdák csak az [ idei első szállításból kapták meg a pénzüket Apró „szívességeku Félévkor a bankre vizor figyelmeztette a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, onnan pedig a járási mezőgazdasági osztályra került a jelzés. De miért csak a tönk szélén mondta el észrevételeit a tagság a rejtélyes áruszállításokról? Senki sem érzett felelősséget? I. J.: — Autóval beálltak a karfiol- és paprikatáblára, rakodtak és elmentek. Sz. J.: Torrósról három zsák műtrágyát vittek el. Az autó oda állt... Hogy kik voltak, azt nem tudja senki sem, P. E.: — J. öt sertést vitt el, O. kettőt. Kifizették, de miért kellett eladni, amikor szükség volt rájuk a tervteljesitéshez? Az elnök megmagyarázta, hogy a sajtüzemvezetőnek a tsz érdekében adták el a disznót, mert ha más tsz nem is kapott savót, a vásárosdom- bóiak sohasem tértek haza anélkül. Lényegében a szövet- j kezet javára történt a „kölcsönös segítség”, de mi lenne, j ha mindenütt így gondolkodnának, hová jutnánk? Oda, ahová Vásárosdombó. Az em-1 berek elkeseredtek, nincs pénz, Tones munkakedv. Kezdődő kibontakozás Renner Tibor, a járási mezőgazdasági osztály vezetője igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. — Azt állapítottuk meg, hogy a terméskiesés mellett a tsz irányításában volt a hiba a vezetőség ég a tagság részéről. Van lehetőség és mód, hogy prolongáljuk a mérleghiányt, így nem kell kigazdálkodni 1964-ben. Most az a lényeg, hogyan tovább? A lakosság azonban nem nyugodott meg. Az FM bejelentési irodájának megírták panaszukat, s kérték a kivizsgálást. Ezt a folyamodványt 91-en írták alá. Az FM bejelentési iroda a megyei tanács mezőgazdasági osztályára küld te a levelet az illetékesekhez. Közben a vásárosdombóiak az Országos Népi Ellenőrző Bizottsághoz is elküldték a panasz másodpéldányát, s megyei népi ellenőrök is foglalkoztak az üggyel. Mégsincs vége, nem tisztázódott nyíltan a tagság előtt minden, pedig a teljes rend helyelállításához ez is szükséges. Összefogás és jó munka Igaz ugyan, hogy sok hiba történt, ezeket tisztázni kell, de a tagság összetartása nélkül lehetetlenség felszámolni a jelenlegi nehéz átmeneti állapotot. Ha további széthúzással, klikkezéssel halmozzák a bajokat, év végén újra csak alig kerül valami a borítékba. Egyedüli kivezető út a kátyúból az összefogás, a jó munka. Bozsér Erzsébet Á JANUS PANNONIUS UTCA Varga Gyula felvétele. Siklósi vár fesztivál 1954. Tizenötezer vendégre számítanak — A televízió stábja ma érkezik Az elnöknél mindenki együtt volt, aki felelős a siklósi várfesztiválért, ■ amelyet június 14-én, vasárnap rendeznek meg a várban és környékén. A baranyai vasárnapok programjának ez már a harmadik műsora. Az első volt a busójárás, majd a közelmúltban a zengői majális és most következik a várfesztivál olyan programmal, amit a televízió nemcsak a hazai, hanem a külföldi közönségnek is sugároz. Mi a program? Vida Sándor, a járási tanács elnöke válasz helyett egy meghívót nyom a kezembe. „Tessék!” Gazdag prog ram: fúvószenekarok felvonuHárom és fél millió forint a pécsi utcák tisztítására Naponta öntözikf hetenként kétszer mossák a pécsi utakat Pécs város összes útjainak, utcáinak hossza meghaladja a 200 kilométert Az utcákat, a tereket a Köztisztasági Vállat tartja tisztán. Naponta 50 kilométer hosszú útszakaszt öntöznek, amihez 210 000 liter víz szükséges. Hetenként kétszer 34 kilométer hosszan mossák az utakat, ami 400 000 liter vizet igényel. Ezt a vizet nem a városi fogyasztásból veszik, hanem a Hőerőműtől hozza a négy Skoda. Számítva a nagymennyiségű vizet, s minden fordulónál azt a 14 kilométert, amíg a víz a városba ér, nem is olyan olcsó a locsolás és lemosás. Esőben, eső után is járják az öntözőkocsik 'a várost. Az esővíz ugyanis feloldja a szennyet és a lemosó kocsi így feleannyi erővel megtisztíthatja az utat Időnként reklamálnak, miért két kocsi megy egymás után. Ez a takarékosság? — kérdezik ilyen esetben. Nos, az egyik kocsi öntöz, a másik mos. Az öntözést előző esetben az eső végezte el. Persze, csak kisebb eső esetén. Amikor felhőszakadás zúdul a városra, annyi szennyet hord le a Mecsekről, hogy napokig eltart az utak letisztítása. Számtalanszor elhangzó kérdés: miért nem lehet öntözni a makadám utakat? Sajnos öntözéssel nem lehet megtisztítani a makadám utakat. A rácsapódó víz ugyanis rontja az út minőségét, kisebb-na- gyobb gödröket hoz létre. A makadám utak portalanítása csakis olajos, bitumenes felületi kezeléssel valósítható meg. Nagy gondot okoz a Köztisztasági Vállalatnak az utak söprése, A két seprőgép- ' kocsi már annyira elhasználódott, hogy csaknem ócskavasként szerepeL Ezenkívül 135 ember sepri az utakat, de többségükben csökkent munkaképességűek. Ezek ellenére városunk utcái az utóbbi időben a megnövekedett terület ellenére tisztábbak, rendezettebbek, s nagyjából visszatükrözik, hogy a Köztisztasági Vállalat évente több mint három és fél millió forintot fordít az utak tisztántartására. De a város tisztántartása nemcsak egyoldalú feladat. Szombaton például sok ember szemtanúja volt, hogy több ízben is locsolták, mosták az utakat. A víz alig száradt fel, amikor végig száguldott a városon egy reklámautó és a csemege-kiállítást propagáló röpcéduláival telehintette az utakat A papírlapokat órákon keresztül fújdogálta a szél az utcákon. De szemetelés, útszennye- zés tekintetében előljámak az építtetők és a különböző építő vállalatok. Homokot téglát, meszet hagynak maguk után. Szennyezik az utakat a különböző szállítókocsik. A dömpereket nem mindig a KRESZ előírásainak megfelelően rakják, s amerre elhaladnak, hull róluk a kavics, a homok, a föld. Nem ritka jelenség a mésztől vagy az iszapszéntől tarkálló út sem. A sörgyárból kiforduló kocsik pedig „különös előszeretettel” folyatják a trébert az utakra. A házfelügyelők — tisztelet a kivételnek — a járda szemetét akkor is az úttestre söprik, ha netán előtte negyed órával haladt el a lemosó kocsi. Ha elszórt autóbuszjegyet, papírhulladékot már nem is annyit találunk mint régebben, de csikkek, gyümölcshulladékok még jócskán akadnak. Ha azt akarjuk, hogy városunk tisztább legyen, akkor mindannyiunknak jobban kell vigyázni rá. Ezzel nem csupán a Köztisztasági Vállalat dolgozóinak munkáját becsüljük meg, hanem a tiszta, rendes környezet saját magunk megbecsülését is tükrözi. lása, fesztivál a várudvaron, hangverseny a bástyán. Részt- vesz három fővárosi és 12 vidéki zenekar, többek között a Bábolnai Állami Gazdaság lovas fanfárzenekara is. Az Egyesített Tiszti Iskola fúvószenekarát régi ismerősünk, — Csáki Nándor — vezényli. Szerepel majd a programban a Mecseki Szénbányászati Tröszt egyesített fúvószenekara Gor- rieri Ferenc vezényletével. Egész nap hordókorzp lesz, este pedig tűzijáték szórakoztatja a közönséget. — Hordókorzó? — A baranyai állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni bortermelők legjobb borait kínálják a hordókorzón. De 1140 személy részére ülőhelyes vendéglátást is biztosítunk. Eljön a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat, a dunaszekcsői, a villányi, a vajszlói és a siklósi földművesszövetkezet is. Halászcsárda, lacikonyha, kerthelyiség várja a vendégeket. — Mennyi vendégre számítanak? — Legalább tizenötezerre, ezért kijelöltük a gépkocsiparkírozó helyeket. Az eligazító táblákat már megfestette a siklósi községi tanács. Tizenötezer vendég sok, nagyon sok. Persze érthető, hogy ilyen ország-világ elé kerülő programra sok siklósi, harkányi lakos meghívta távolban élő rokonait, ismerőseit. Úgy készülnek erre a napra a siklósi házaknál, mintha húsvét vagy újév közeledne. — Na és a várban rendben van minden? — Sajnos még mindig ott az építőanyag, pedig szóltunk, Gondolom, kezdetben nehéz volt megszokni, hogy a peronoszpóra ellen védekezni kell. Sokan ki is próbálták: ők nem védekeznek, nekik ugyan beszélhetnek a veszélyről. És ráfizettek. Az emberek aztán megszokták a peronoszpóra elleni védekezést. Amikor megjelentek a burgonyabogarak, akkor jó- néhányan úgy gondolkodtak: picik ezek a bogarak, nem tudnak annyit zabálni, hogy tönkre tegyenek egy egész tábla burgonyát. És kiderült: tudnak, sőt, többet is tudnak, mint hitték. Ha elfogyott a burgonya, még a paradicsomra is rámentek. Ma már természetes, hogy mindenütt védekeznek a burgonyabogár kártevése ellen. Most meg az aprómag- kártevőkkel van baj. Sokan betervezik az aprómagot: kiszámítják, ennyi, meg ennyi mázsa lesz, eny- nyit meg ennyit kapnak érte. Azt gondolják, hogy ezzel elég. Kiszámítják, lekaszálják, elcsépelik, tartják a zsákot és kész. És a zsáktartás közben rájönnek arra, hogy a kártevőkre nem számítottak. Pedig azok is tartják ám a zsákot. A zárszámadó közgyűlésen aztán bejelenti az elnök: alacsonyabb tett a munkaegység értéke, mert ennyi, meg ennyi aprómag kiesett. Hogy miért? Arról már kevesebb szó esik. Pedig a válasz egyszerű: Nem védekeztek a kártevők ellen. Még nem szoktak rá, hogy az aprómag kártevői sem néznek bele a tsz-terv- be, ők is saját terv szerint dolgoznak, mint a burgonyabogarak, a peronoszpóra. És ha nem figyelünk fel időben rájuk, akkor bizony teljesítik is a „tervüket”, méghozzá a tsz-parasz- tok zsebének a rovására. Mindenre rá kell szokni hogy szállítsák el — mondj a Vida elvtárs. — Kötbérezni kell, de azonnal — vélekedik Leinle Géza a megyei tanácstól, a program egyik fő szervezője. Sűrített autóbuszjáratok A közlekedési vállalatot írásban keresték meg, hogy sűrítse járatait vasárnap. Erre ígéretet is kaptak. Legcélszerűbb lenne irányjáratokat beállítani erre a nem mindennapos rendezvényre. Mert az érdeklődés máris nagy. Lesz akit a fúvószenekarok szíri- pompás felvonulása és hangversenye érdekel. Másokat a június 13-án nyíló pécsi és baranyai képzőművészek kiállítása érdekel majd. De ott- lesz a régészeti és vártörténeti kiállítás és az érdekes börtönmúzeum Is. És azt is megszervezik, hogy Siklóson, a nagyobb termekben, vendéglátó egységeknél televízió« készülékek mellett is végignézhessék a gazdag műsort azok, akiknek nem jutott hely a várudvarban, a sétányon. — Mit közvetít a Televízió? Ismét egy programot kapok. Tíz oldalas füzet, amiben pontosan felsorolták mikor, mit és mivel közvetít a Televízió. Tizenkét kocsival — ebből három autóbusz — érkezik a stáb Pécsre és Siklósra már ma és holnap. Már szombaton közvetítenek. Este 18 óra 05 perckor Bilka Pál szerkesztésében a kétezer éves Pécsről adnak részletes — 31 perces beszámolót. Majd a zenekedvelő gyerekek klubja jelentkezik ugyancsak pécsi, baranyai műsorral. Másnap délelőtt tíz órakor örsi Ferenc szerkesztésében az Országos Fúvós- zenekari Fesztivált közvetíti a Magyar Televízió, majd délután 16 óra 49 perckor a pécsi, baranyai festők tárlatát mutatják be az országnak. 19 órakor Költő Pannóniában — címmel Szántó Erika műsora következik. Ezután még a pécsi balett szerepel a tv-mű- sorban, majd esti beszélgetést folytat örsi Ferenc és végül adják a fesztivál záróünnepségét, Még egy újdonság — A bélyeggyűjtők használhatják a siklósi várbélyegzőt, amelyet a helyi postahivatalban találnak — mondja Vida Sándor, a járási tanács elnöke és hozzáteszi: — Szeretnénk, ha ez a siklósi várfesztivál a jövőben hagyományosan ismétlődne, ezért már most azért dolgozunk ezekben a napokban, hogy a hoz zánk látogatók igényeit a legmesszebbmenőkig kielégíti}«» «fik. I
