Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-10 / 134. szám

TWH. JÚNIUS 10. MAPLÓ 5 Melyik a jobb széna? Az újdonságokat sohasem fogadja osztatlan lelkesedés — ez évezredes tapasztalat. De az is évezredes tapaszta­lat, hogy ami beválik, ahhoz ragaszkodnak az emberek. A mezőgazdaságban is évről évre új eljárások, új gépek hono­sodnak meg — s ezek közül indokkal vagy indokolatlanul nem egy ellenkezéssel, sőt, el­utasítással találkozik. A leg­utóbbi idők egyik legtöbbet vitatott felszerelése a hideg­levegős szénaszárító. 27 q többletfehérje Nem akarok prófétai jö­vendölésekbe bocsátkozni s nem is kell, mert megyénk­ben jónéhány szénaszárító működik már. Inkább csak regisztrálnék néhány ered­ményt. A csertői Kossuth Termelő- szövetkezet az elsők között vásárolt hideglevegős széna- szárítót. Ennek ellenére talán ők sem bíztak benne valami nagyon — de az is lehet, hogy csak egyszerűen kíváncsiak voltak- —, mert a renden és ágason szárított lucerna mel­lett ugyanaból a táblából fel- küldték az Országos Sertés- hizlaló Vállalat laborató­riumának a hideglevegős szé- naszárítőval szárított mintát is. Vajon mit mutat majd a vizsgálat? A mintákra nem ír­ták rá a szénakezelés módját, csupán számokkal jelölték. Az eredményt érdemes le­jegyezni! nyers fehérje 14 B 17,7 emészthető fehérje 7 8 11 keményítőértek 26 27 S1,S fcarotin ' IS 11 SM Az első oszlop a renden szárított, a középső az ágason szárított, az utolsó a ventillá- toros széna adatait tartalmaz­za. (A fehérje százalékban, a keményítőérték kg-ban, a ka- rotin mg/kg-ban van megad­va). Az összehasonlítás eredmé­nye nem lehet kétséges, a ventillátorral szárított széna jóvgl magasabb tápértékű, joint álcár a renden szárított, akár az ágason szárított. A csertőiek még azt is kiszámí­tották, hogy egy 12 vagonos kazalban 27 mázsa többletfe­hérjéhez jutnak, ha hidegleve­gős ventillátorral szárítják. A tápértékben mutatkozó különbségek kétségtelenül meg kell győzzék azokat, akik ar­ra hivatkoznak, hogy a beren­dezés túlságosan drága. Ágason a második kaszálás Az ellenzők másik tábora arra hivatkozik, hogy a mun­kát nem lehet úgy ütemezni, I hogy a szénaszárító ritmusá­ban tudjanak dolgozni. Mun­kaerőhiány van, gyors átcso­portosításokra van szükség, más munkahelyeken is kell a munkáskéz. Bizonyos körülmények tény­leg nehézzé tehetik a hideg­levegős szénaszárító állandó alkalmazását. De ez nem je­lenti azt, hogy nem produ­kál sokkal jobb, tápdúsabb szénát, mint akármelyik ha­gyományos módszer. S ha már itt tartunk, el kell mon­dani, hogy sajnos az ágason szárítás nálunk nem is olyan „hagyományos” módszer, bár másutt már ősidők óta alkal­mazzák. Még azt is el kellene érni: ahol felszerelés vagy egyéb hiján nem tudják a ventillátort alkalmazni, ott legalább ágason szárítsák a szénát, hiszen ez is jelentős tápértéknövekedést jelent a renden szárítotthoz képest. Lőrincz János, a csertői tsz elnöke elmondta, hogy az ara­tás miatt a második kaszálást már ők sem tudják ventillá­torral szárítani. Aratáskor azonban szükség lesz a hideg- levegős szónaszárítás egyik legfontosabb kellékére, a ponyvára és egyéb munka­szervezési nehézségek miatt is inkább ágason szárítják a má­sodik kaszálást. S ha már a legfontosabb kellékeknél tartottunk: a ponyva mellett nagyon fontos a kazalhőmérő is. Egyébként hőmérő híján megteszi egy jő hosszú vasrúd is! A csertői tsz . bemutató gazdaság. Nemrégiben tartot­tak itt szénakezelési bemuta­tót a kaszálástól a szárításig. Ebben Csertőn sincs semmi új. Egyetlen fontos dolog van a kaszálás időbeni megkezdé­se és hogy a ventillátorra ke­rült lucerna víztartalma ne haladja meg a biológiai víz­tartalmat. Műtrágya és HCH Ami viszont új Csertőn: el­ső kaszálás után holdanként 50 kg műtrágyát és 15 kg HCH-t szórtak a tarlóra: együtt. Ez jelentős munka­megtakarítást jelent, másutt is követhetik a példát. Azt a kérdést pedig, hogy melyik a jobb széna, a fenti adatok azt hiszem pontosan eldöntötték. SZÍNHÁZ tMjtrU A MAGVAK RADIO PÉCSI stúdiójának 1964. június 10-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Hírek. Aktuális: A gabona tárolásáról. Háziasszonyoknak: A halhús fogyasztásáról. Dalról dalra. Népi zene. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — Zenés össze­állítás. 18.30: Jaj de bajos a szerelmet titkolni.;; A Zengő együttes leánykórusának új népzenei felvételéből. 18.45: Könyvespolc. A nyári olvas­mányokról. 18.50: A napos délen. — Könnyű­zene. 19.00: Dél-dunántúli híradó. 19.15: Dalkeringők. 19.25: A dél-dunántúli szegek ki­alakulása. Dr. Szentmihályi Im­re múzeumigazgató előadása a Történelmi Társulat előadás- sorozatában. 19.40: Énekel a szerző. — Szóra­koztató muzsika. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Balett 964. (este 7 órakor). Tájszínház: Osztrigás Mici (este 8 órakor). Mágocs. MOZI: Park: A Párduc I., H. (5 és fél 9 órakor, szélesvásznú, dupla hely árral). Jó idő esetén az utolsó előadás a Kert-moziban. Petőfi: Nem ér a nevem (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvász­nú). * Kossuth: A kapitány (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth Híradó Mosd: Magyar híradó, Százmillió volt, Nem eszem, Szkopjei katasztrófa, .Ér- dekes problémák klubja. (Előadá­sok 11 órától 3 óráig folytatóla­gosan!. Építők Kultúroithona: Boccac<io 70. H. (5 és 7 órakor). Csak 18 éven felülieknek! Fekete Gyémánt (Gyárváros): A kandúr és a sisak (€ órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Karambol (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Topáz úr (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Táncsics (Siklós): A Kolumbusz hajó inasa (fél 9 órakor, széles­vásznú). Zrínyi (Szigetvár): Uj Gilgames (fél 9 órakor, szélesvásznú). Közlemények Meghívó a kőszegi Ifjúsági na­pokra! A KISZ Kőszeg városi Bi­zottsága Június 6-tól június 14-ig rendezi a IV. ifjúsági napokat. A rendezvények megtekintésére szükséges meghívók Pécs város Idegenforgalmi Hivatalánál vált­hatók (Széchenyi tér 1. Telefon: 36-01.). A meghívó ára 10 forint, amely a határsávba történő be­utazási engedélyül, valamint a kiállítások díjtalan megtekintésére szolgál. Minden kedves érdeklő­dőt szeretettel várja a KISZ Kő­szeg városi Bizottsága. (x) A SZERKESZTOSEG Villany nélkül l liíll I li ll/luli. fii/i/i. ifi// IA// V/U A mohácsi sziget egyik köz­ségében, Sároson, hatszáz em­ber várja már évek óta türe­lemmel, hogy otthonában vég­re kigyulladjon a fény. Na­gyon megérdemelnék ezek az árvíztől zaklatott szor­galmas emberek, ezt az ajándékot. Az összefogás szép példáját mutatták be már két évvel ezelőtt is, amikor fe­jenként több mint ezer forint társadalmi munkát végeztek községük fejlesztéséért, s ez­zel a megye egyik kimagasló eredményét érték el. Akkor ígéretet is kaptak arra, hogy hogy a másfél kilométerre lé­vő fővezetékről bekapcsolják hozzájuk a villanyt. Nos, he­lyettük a szomszéd szőlőhegy részesült ilyen előnyben. Pedig a felnőtteken kívül már az iskolásoknál is szapo­rodnak a szemüvegesek. Hiába ezermester az igazgatójuk, Te­Aszfaltozzák le a Köztársaság teret Tudomásunkra jutott, hogy a Köztársaság tér H- alakú útjait nem aszfaltoz­zák le, annak ellenére, hogy a Semmelweis utca csator­názása elkészült. Az idén már három nagy vállalat működik a Köztársaság té­ren, de ugyanide épült az általános iskola, az óvoda és a napköziotthon is. A for­galom megmövekedett Kér­jük, hogy még az idén a Semmelweis utcával egy- időben aszfaltozzák le a Köztársaság tér útjait. ötvenkét aláírás mesvári János, aki teherautó- akkumulátorból házilag készí­tett világítást, hogy segítsen a kicsinyeken, a kérdést nem tudták megoldani. Ennek ellenére egész télen át raj lőtt a kulturális élet. Esténként kigyulladtak a zseb­lámpák s apró „szentjánosbo­garak” lepték el az iskolát. Színdarabot tanultak és mu­tattak be, a felnőtteket elő­készítő tanfolyamon készítet­ték fel iskolai tanulmányaik­ra, levelező tanfolyam műkö­dött, petróleumlámpa mellett is szorgalmasan böködtek a kézimunkaszakkör tagjai, is­meretterjesztő élóadásokra járt a falu apraja, nagyja. A várostól a Duna választ­ja el őket, a televíziótól is meg vannak fosztva, meg kel­lett teremteniök a saját kultúr életüket — villany nélkül. Pedig nagyon kiérdemelték — és csak másfél kilométer vá­lasztja él őket ettől a lehető­ségtől Lippenszky István » Az a Jókai tér! Sokat írtak már a Jókai térről a lapjukban, hiszen annyi baj volt vele! Sajnos, nekem is szaporítanom kell a cikkek listáját, mert ez a tér még most sincs rendben. Az Aszfalútépítő Vállalat elég szépen rendbehozta ugyan, a Kertészeti és Park­építő Vállalatnak azonban van még egy kis szegyein! valója. Van ugyanis a tér közepén egy virágkosár, amelyben lassan még gyom sem nőhet, mert a környékbeli lakók még a földet is kihord­ják belőle. Aztán ott van a Jókai cukrászda előtt az a kő- csomó, amely állítólag szö- kőkútnak készült. Noha a szökőkútról tudomásom sze­rint lemondtak már, a kő­csomó ott díszeleg, egy kis földdel a közepén, valószí­nűleg azért, hogy az éjszakai járókelők megbotoljanak benne. Most már ideje lenne csi­nálni véle valamit. Tiger József Rám szakad a ház Végső elkeseredésemben for dúlok panaszommal a Dunán­túli Naplóhoz. Panaszom a következő: a Siklós, Vértanúk útja 15. számú ház,' amelyben lakom, összeomlással fenye­get. A ház Jened pécsi adó­ügyi főelőadóé, de bizonyos mértékig a községi tanács is rendelkezik felette. Ezért már két esetben is szóltam a köz­ségi tanácsnak, hogy tegyenek valamit, kötelezzék a házigaz­Majdnem elgázollak Csődület a gyárvárosi temp­lom előtt... Kendőrök... Egy kék személyautó ... Egy tönk­regázolt kerékpár... Egy ha­lott kerékpáros... Hogy mindez csak rémkép, és mindez nem történt meg, az bizony nem az ön érdeme, igen tisztéit autóvezető, ha­nem a kerékpárosé. Mert hát a következő történt: Az egyik napon, délután 1 óra körül segédmotoros kerékpárommal haladtam a Fürst Sándor ut­cában. A gyárvárosi iskola előtt kihúzódtam az úttest kö­zepére, s' kitartott balkánom­mal jeleztem balrakanyarodá- sd szándékomat. Pillanatnyilag szembejövő forgalom nem volt. A plébánia élé érve, le akartam térni az útról, de egy beidegződött mozdulattal hát­ratekintettem volna, ha lett volna erre időm... Ebben a pillanatban ugyanis, közvet­lenül a szegélykőnél, elhúzott mellettem a „baloldalon” egy kék személyautó. Pillanatok alatt lefékeztem, s miután né­hány „jókívánságot” motyog­tam, elkövettem azt a hibát, hogy nem jegyeztem meg rendszámát. Érdemes lett vol­na pedig, de talán így is a két aiutós tudomására hozha­tom, hogy a kerékpáros és motoros is ember, s annak is van olyan kedves az élete, mint azé, aki a volán mellett ült! Pál fi Sándor nyugdíjas rajztanár, Dózsa György u. 11/2. dát, valami ésszerű intézke­désre, de mi sem történt. Azaz hogy igen: a járási tanács bontásra szólította fel a házi­gazdát, a járási tisztiorvos ál­tal kiküldött bizottság pedig lakhatatlannak minősítette a házat, s szükséglakást kért a részemre sürgősen. Sajnos, ennyi az egész, családommal együtt továbbra is ebben az életveszélyes és egészségtelen házban kell élnem. Mindezt csak súlyosbítja az a tény, hogy tbc-beteg vagyok, s a szoba-kanyhás lakás egyéb­ként sem ad lehetőséget arra, hogy külön költözzem, s ne lakjak a gyermekemmel egy szobában. _____Markócri György, Siklós T fz észrevétel Pécsről * Szeretnénk b osszankodás nél­kül kultúráltan, egészségesén élni. Ezért most tíz észrevételt szeretnék felsorakoztatni; 1 A Malom, utcai piacon a túrót pénztói fertőzött kézzel markolják az eladók. I. Az iskolákban egészség- ügyi felmérést végeznek és a gyerekekkel valamibe bele­lélegeztetnek. Egymás után több is használja ezt a „készü­léket”. Itt nem a pénz fer­tőz ___ í . Épül a Pécsi tó. ez öröm lesz, de vajon létesitenek-e elkerített gyermek-furdózö részt? 4. Készül a játszótér a Tettye alatt, de vajon gondolnak-e a 1$ évesekre is, akik labdázni és hintázni szeretnének? 5. A vasútállomásokon köny- nt/en cserélhető térképes táb­lát kellene elhelyezni Pécs klinikáiról, hivatalairól, a láto­gatási, illetve fogadási órák­ról. 6. Jó lenne, ha az új placcn csoportosítanák áruféleségek szerint az eladókat, így körty- nyebben rájuk találnának a vásárlók. 7. A Kazinczy étkezde előtt jó lenne ha végigfutna néha > poros napokon a locsolóautó. 8. Az uszodákban legyen tár­sadalmi ellenőr, akire hallgat­nak az erőtől duzzadó ifjak. 9. Harkány forgalma meg­érdemelne egy állandó mlkró- buszt a fürdő és az állomás közötti útvonalon. 10. Sikondára nagy nehezen ki lehet jutni, de hazajönni, már annál bonyolultabb. A si- kondai közlekedés megoldásra vár, l Rápoltiné Pécs, Kazinczy u. 3. Döntő jelentőségű, hogy Duna-közelben a központi Bu­dán s a Buda szállásfoglalását megelőző időben megült Kurszán-féle nemzetségi bir­tokon kívül ez az egyetlen puszta személynév, mely két- parti elhelyezkedésű s hogy tért lefoglalásával nemcsak a nyugat, hanem a kelet felé induló hadiutakat is lezárja. Azonkívül a feltűnő tág szál- lásföldefoet jelölő, távolabb fekvő Pilis, Csév, Sáp, „Sám- bok”, Pagh (Bagh), Bicske stb. kétpartd helynevekkel való szabályos kapcsolata is meg­lep». Ezen utóbbi helynevek ana­lízisébe s bizonyára rendkí­vül sokat mondani tudó val­lomásába most nem mélyed- hetünk el, csupán annyit ál­lapítunk meg, hogy ezek és Csaba kétpartd elhelyezkedé­séből, központi helyzetéből ar­ra keH következtetnünk, hogy ezen szállásiöldeket méa ak­kor vették birtokba, midőn ez a föld még teljesen urat- lan volt, azaz legkésőbb Buda szállásfoglalása idején, de még inkább azt megelőzően, a Kurszán-féle szállásfoglalással egy időben. Csaba a későbbiek folya­mán tárgyalandó szállásföl- dek vallomása szerint „ur” volt, hisz neve ismételten Csaba ur = Csabur ™ Csabor fngminHan jön élő. Ez a kö­Szakköri kiállítás i Mohácsi Ifjúsági Házban A közelmúltban a Mohácsi Ifjúsági Házban szakköri ki állítás nyűt meg. A kiállítá­son remekbe készült haszná­lati tárgyakat, haadmodelleket és egyebet mutattak be. Mint az ifjúsági ház igazgatója el­mondotta, a szakkörök tagjai általános iskolások, s mind a négy szakkör — asztalos, fém és vas, barkácsoló és model­lező — ősszel, illetve korata­vasszal alaikult meg. A szak­köröket tanár, gépgyári asz­talos, meg mások vezetik. Tag jai kedvtelésből lépitek be. A remekbe készült kiállítási tárgyak a kiállítás minden lá­togatójának megnyerték tet­szését, s azzal a gondolattal távoztak, hogy érdemes volt megnézni az ügyeskezű kis mesterek munkáját Nyírek JudM 1 * és Kézai Árpád idején máso­dik vezérnek jelöl meg, azaz Szabolccsal (An.: Zobotsu, Zo- bulsu), illetve a Kézainál sze­replő Szobole (Zobole)-va-l. Továbbá a későbbiekben ki­fej tendők szerint azonos azzal a Csabával, id — bizonyára az Árpádokkal folytatott test­vérharcban iegyűzetvén, ma­radék vitézeivel — a Vardai mellékére emigrált s kinek népét Anonymus „Sóba mó­léra” „Csaba magyarja’ név­vel illeti. A pesti oldal többi, Duna- közeli puszta személynévvel foglalt szállásföldje kivétel nélkül egyparti, azaz nem a legelső foglalás idején, hanem akkor keletkezett, midőn a terület foglalás előtt már kor­látok álltak, illetve midőn e tájon már bizonyos foglalási rend kialakult, melyet a tör­zsi helynevek tanúsága sze­rint a központi Buda nevű révhelyen is csak kellő hata­lommal, illetve katonai erő­szakkal lehetett megváltoz­tatni. Ezen balparM „későbbi" szát- tásfcsalások mégis igen ko­rán, mindenesetre még a ki­rályság megalapítása előtt tör­ténteik s ezen szállásfoldek zö­mükben még ma is Árpád le­származó ttamak nevét és em­lékét őrzik, a család további, békés téríoglalása eredménye­ként. Ezek: Csínt, Tarkás, Ül­lő, Taksony, Tas, Vaicz, Sza- da, Téfcény, Csornád, Csepel, Dr. Zsolt Zsigmond rülmény, továbbá száTláaföld jének a révekhez és hadiutak hoz való viszonya azt gyanít taiüja, hogy midőn Buda let! a fő-fejedelem, a Csaba szái- lásföid névadója és birtoko­sa lett a „dux", a kisebbik fejedelem s így azonos azzal a személlyel, akit Anonymus

Next

/
Thumbnails
Contents