Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-10 / 134. szám
U64. JÚNIUS le. NAPLÓ Milliós tételek az egyetemen Minden orvostanhallgatóra 120 ezer forintot költenek Mennyit fogyaszt az egyetem? Mibe kerül az országnak a város 13 klinikája és 13 orvostudományi intézete, és mit ad az egyetem viszonzásképp? Erre a kérdésre voltam kíváncsi, amikor Szűcs Dezsőhöz, a Pécsi Orvostudományi Egyetem főkönyvelőjéhez jegyzetfüzettel a kezemben bekopogtam. Basutoföldről is A főkönyvelő a létszámmal kezdte. Mint kiderült, a város 23 klinikájában és intézetében 369 orvos és tudományos kutató dolgozik, közöttük 26 professzor, 32 docens és még több tanársegéd, adjunktus és egyéb orvos. Ezt a gárdát 616 főt számláló ápolószemélyzet és szakképzett laboráns segíti. A műszaki személyzet létszáma 145, s ebből 17 mérnök I és technikus, a többi lakatos, villanyszerelő, kőműves és más szakmunkás. Könnyű kitalálni, hogy a műszaki személyzetre főként az épületek és berendezések karbantartása végett van szükség. A műszaki személyzeten kívül 148 könyvelő, bérelszámoló és adminisztrátor, illetve 359 .főnyi kisegítő személyzet, tehát takarítónő, beteghordó, hivatal- segéd dolgozik, az egyetemnek tehát összesen 1637 dolgozója van. mivel több, mint 32 mii lió forintot fizettek ki számukra az elmúlt évben munkabér címén. , Az orvostanhallgatók létszáma 1041, ezek hat évfolyam között oszlanak meg. Negyven százalékuk lány. Tizenegy külföldi tanul közöttük: 3 Görögországból és Ghánából, 2 Szudánból, egy pedig Jordániából és Jemenből. Még a Dél-Afrikai Köztársaságba ékelődött Basutoföldről is van egy hallgató. Az elmúlt évben 21 millió forintot költöttek a hallgatókra ösztöndíj, diákjóléti kiadások és más címén. A hallgatók ezzel szemben csak 804 ezer forintot fizettek be, gyakorlatilag tehát ingyen folyik az oktatás. Hogy az or vosképzés milyen költséges annak bizonyítására még eg) számot: hat év alatt 120 ezer forintot költenek minden hallgatóra. Harmincezer klinikai beteg És mit ad mindezért a: egyetem? Meglepő számok több mint 30 ezer betegei kezeltek az elmúlt évben s klinikákon, összesen 418 ezei ápolási nappal. Az átlagos beHatezer üdülőjegy — A nagy szezon elején vagyunk még csak, de az erre az évre kiadott jegyek szinte mind egy szálig gazdára találtak — kezdte a beszélgetést Czirkos Mihályné, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának munkatársa —. Két hetes felnőtt kedvezményes jegyünk hatezer százhúsz volt. A Balatonra, a Mátrába és a dunántúli magaslatokra, meg gyógyfürdőkre lehetett velük menni: Hévízre, Párádra és Hajdúszoboszlóra. A második félévre maradt még ugyan néhány, de biztos vagyok benne, hogy két-három hónap múlva már mindet kiadjuk. Érthető a nagy jelentkezés, hiszen két heti teljes ellátásért mindössze 196 forintot kell fizetnie az üdülőnek. — öt-hat évvel ezelőtt ez nem volt ilyen érthető az embereknek — szakít félbe Czir- kosné —. Akkor jegyekkel teli táskákkal jártuk a vállalatokat, intézményeket, s nagy rábeszélésre vették csak át azokat. Most meg, kevés a hely különösen nyáron, májustól szeptemberig. Legalább a kétszeresére ttolna szükségünk! Megkedvelték a dolgozók a családos üdültetést is, vagyis azt a formát, hogy a szülők és gyermekek együtt pihenjenek a nyáron. Ilyen jegyből eddig 339 kelt el, s már alig van belőle. Nagy az érdeklődés a 3 hetes szanatóriumi jegyek iránt is. Ezekből 472-t adnak ki az idén. — Nagy népszerűségnek örvend az egyhetes budapesti hajó-üdülés. Az idén 385-en mehetnek Baranyából így a fővárosba. Külföldre — hasonló hajójeggyel — 318-an utaznak. Megnézik Pozsony, Bécs és az Al-Duna nevezetességéit. Á külföldi utazások másik formája a csereüdültetés. Résztvevői, ötvenketten az idén az NDK-ba, Lengyelországba, Csehszlovákiába és Ausztriába látogatnak. 79 turista pedig a Szovjetunióban tölti szabóságát. A szülők pihenése, szórakozása tehát egyrészt megoldódott Mi van azonban a gyerekekkel, akik nem tudnak szüleikkel együtt nyaralni? A szakszervezet rájuk is gondolt: 836 jegyet biztosít balatoni, kőszegi, röjtökmuzsaji táborokba, illetve otthonokba. Háromszáz gyerek pedig olyan jegyet kap, mellyel iskola év alatt pihenhet, gyógyulhat Kőszegen, Ormándon és Vajtán. A MEDOSZ vagy az Önsegélyező Csoport megteremti az üdüléshez való lehetőséget a falusi ember számára is. Belföldre 530, külföldre 200 jegyet adnak ki az idén. — A Német Demokratikus Köztársaságba, Lengyelországba, a Szovjetunióba és Romániába utaznak ebben az évben a jegyek tulajdonosai — magyarázza Czirkos Mihályné —. Gyógyüdülőbe is sokan mennének, bár nem annyian, mint mondjuk 1958-ban. A falusi gyerekek elhelyezéséről is gondoskodik a MEDOSZ: az idén 155-nek biztosít helyet az ország legszebb részein épült táborokban, üdülőkben. Igaz, az igényekhez képest kevés ez a szám, különösen ha figyelembe vesz- szük, hogy csupán a Bólyi Állami Gazdaságból és Vajszlóról 150—150 tanulót szerettek volna szüleik üdül- tetni. Az első csoport július 2-án indul Lellére, Balaton- szabadiba és Balatonmáriára. Aztán Balatonkenesén és Röj- tökmuzsajon töltenek két felejthetetlen hetet a gyerekek. B. S. Valami- • teg 13,7 napot töltött a klini- ’ kai ágyon. A betegek néhány százalék kivételével mind biztosítottak voltak, illetve nem fizettek. Az állam kishíján 59 millió forintot fizetett az elmúlt évben a pécsi klinikákon ápolási költség címén, s ebből az 59 millióból 141 forint jutott naponta egy betegre. Nem csekélység. Egyébként az is érdekes, hogy miből tevődik össze ez a 141 forint. Mint kiderült ugyanis, a gyógyszerek 23,38 forinttal részesednek, ez pedig annyit jelent, hogy többet költenek a betegek gyógyszerére, mint élelmezésére. Ha már a gyógyszereknél tartunk: az egyetem tíz és fél millió forintot fordított tavaly erre a célra. Fűtésre 2 millió 334 ezer forintot költöttek a 28 Intézetben és klinikán, összesen 766 vagon szenet égettek el az egyetem kazánjaiban. Több mint kétmillió forintba került a villamos energia is: összesen 1 millió 329 ezer kilowattóra mennyiséget használtak el, ez 1100 család évi szükségletének felel meg. Az elfogyasztott energiamennyiséghez kell még számítanunk a 178 ezer köbméter gázt is. Vízből kishíján 350 ezer köbmétert használt el az egyetem. A Pécsi Orvostudományi Egyetem 92 millió 400 ezer forintos évi gazdálkodási keretet kapott a népgazdaságtól Számítsuk még ehhez azt a tényt, hogy nagy építkezések folynak a pécsi egyetemen, s csupán a 400 ágyas klinikai komplexum 170 millió forintot emészt fel. Az elmondottakból képet, alkothatunk arról, hogy mibe kerül az egyetem fenntartása az országnak. Este a Rózsakertben 11 cser kísérleti állat Nem lenne teljes a cikkünk, ha kihagynánk a listából az orvosegyetemekre annyira jellemző kísérleti állatokat. Beszerzésük és takarmányozásuk évi 400 ezer forintos költséggel jár. Körülbelül 11 ezer kísérleti állatot tartanak az egyetemen, közöttük 7287 patkányt és 2999 egeret Ezek a megszokottabbak. Van aztán még 387 tengerimalac, 200 kutya, 464 nyúl, 90 macska, 30 béka, 22 kacsa, 29 kakas, 17 hörcsög, 11 birka, 10 majom és egyetlenegy kecske. . Legyenek azok is a statisztikában. üiést tartott a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége A Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége kedden a szakszervezet székházában ülést tartott. A tanácskozáson Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes beszámolt az 1963— 1964-es tanév tapasztalatairól és az új oktatási év fő feladatairól. Hangsúlyozta, hogy fokozottan kell gondoskodni a jövőben arról, hogy lehetőleg minden pedagógus mielőbb szakképesítésének megfelelő munkakörben dolgozzék. A továbbiakban rámutatott, hogy a középfokú oktatásban részvevők száma csak a tanárok és a tantermek számának emelkedésével arányban, tehát a » tárgyi és személyi feltételek mindenkori szem- előtt tartásával növelhető. A középiskola általánossá tétele fokozatosan megoldandó távlati feladat, — mondotta —, s nem korlátozódhat csupán a nappali tagozatra, A dolgozók iskoláinak fejlesztésénél is mindjobban előtérbe kerül a tervszerűség érvényesítése. A beszámolót vita követte, majd az elhangzottakra Lugossy Jenő válaszolt. A központi vezetőség ülésének napirendjén szerepelt még a pedagógus-lakáshelyzet javításának lehetőségeiről szóló tájékoztató jelentés. Foto: Erb János A VIRAQ-NEQYEDBEN Virág nevű utcák sora mindenfelé. Pálma, Rózsa, Liliom, Gyöngyvirág ... Nem tudom, kinek az ötlete volt, de találóbban nem keresztelhették volna el a kovác selepi utcákat. Csupa zöld minden és csupa virág. A telkek nem nagyok: száz—kétszáz négyszögölesek. A dús lombú fák között sejteni lehet a bő termést. Sétálgatok az erős napsütésben a vasút felé, arra több az épülő ház. A szél keveri a port, fújja az ember szemébe. Közmű és aszfalt még nincsen. Rengeteg az épüi>ő ház vagy az üres telekre rakott építőanyag; tégla, homok, terméskő. Kiásott fundamentumok, tetőig felhúzott piros falak és tető alatt állók. De olyan házat alig találok, ahol dolgoznának. Az Őszirózsa utca elején egy ember a homokot rostálja. Ferdén támasztott drótsodro- I nyom lapátolja keresztül. Egy j szemüveges férfi, karima nél- — Magyar — külä kalapban a falat húzza. „Sztár“ lett a selyemhernyó Az ország legszebb epreshertje Görcsönydobokán Veszélyben a selyemhernyó- tenyésztés! — Ez a gondolat áll, a HERBÁRIA Vállalat és a földművesszövetkezeti szervek számtalan intézkedése mögött. A selyemhernyótenyésztés ma már egyre kevesebb falusi embert foglalkoztat. A tsz-ek, az állami gazdaságok minden munkaerőt felszívnak, ma már senki sem szorul arra, hogy ezzel a mindössze egy, esetleg két hónapig tartó idénymunkával foglalkozzék. A selyemhernyó megmaradt a gyerekeknek és az öregeknek. Az illetékes szervek ezért arra törekszenek, hogy az idős tsz-tagok és az iskolásgyerekek követelményeihez igazítsák a tenyésztést. A célt elsősorban az epreskertek telepítésével kívánják elérni. A megyében már 194 katasztrális hold különböző korú epreskert van. Ezeket igyekeztek közvetlenül a falu szélére telepíteni, hogy ne kelljen messzire gyalogolni a lombért. Az új telepítések legnagyobb része vad alanyba oltott nagy levelű szovjet fajta, amit alacsonyra metszenek, hogy ne kelljen rá felmászni. Sőt, ennek a fajtának nem kell tépni a levelét, hanem metszőollóval vághatják a lombos vesszőt. Levelei hatalmasait, egy-egy levél fér- fitenyérnél is nagyobb méretű. A megye, sőt, az ország legszebb epreskertje Görcsönydobokán van és Blumm Péter 66 éves nyugdíjas kezeli. A 3080 négyszögölön négyszer egy méteres távolságra ültette harmadéve a csemetéket. Mindössze kapálni kell és évente jól visszametszeni. Ezért bérlet- és adómentesen megkapta a köztes területet kukoricavetésre. Hasonló ellenszolgáltatást kap a megye többi epreskertjének gondozója is. Blumm Péter — aki egyébként közel negyven éve selyemtenyésztő — a szakemberek szerint az egész országban a legszebben kezeli az epreskertet. Sorközei minden oldalról nézve szabályosak, levegősek. Két év múlva már „kosztolhatnak” róla a gör- csönydobokai és a környékbeli hernyók, hiszen a mintegy 3 ezer eperfa közel 150 doboz selyemhernyó etetésére elegendő. Növelték a felvásárlási árat. Ma az első és a második osztályú gubóért 40 forintot adnak, sőt, kilónként 5 forintért átveszik a harmadosztályú gubót is. Egy-egy dobozért 1500—1600 forintot lehet kapni. Mindössze egy hónapos munka van a hernyókkal. Az első két hétben csak néhány deka, a másik kettőben azonban már 3—4, egyenként 20—25 kilós zsák levelet eszik meg egy-egy doboz hernyó. Ez az első két hétben néhány órás, a másik kettőben egész napos munkát kíván. Az idén országos átlagban 17 kiló gubót várnak egy-egy doboz hernyótól. Néhány szorgalmas termelő, különösen Görcsönydobokán 25—30, esetleg 40 kiló tenyésztésére is vállalkozik. A HERBÁRIA 3 fajta selyemhernyó tenyésztését szorgalmazza, mégpedig a zöld, a hibrid és a vörös fajtát. A hibridnek fehér színű, a zöld hernyónak halványsárga, a vörps hernyónak pedig sötétsárga a gubója. Ennek az az előnye, hogy a selyemgyárban nem kell festeni. A megyében 052 tenyésztő foglalkozik a selyemhernyóval. Az idei terv szerint Baranya megyének 1750 doboz hernyót kell leadni. A napokban 200 dobozra való petét adtak ki a falvakba, s azok átvételére — második turnusú tenyésztés céljából — még lehet jelentkezni. Különféle nagyságú termésköveket helyez egymásra, a harmadik férfi a maltert hord ja, a negyedik, egészen fiatal fiú, talicskán tolja a termésköveket. Gép vagy daru sehol. Persze, ilyen kis házacskákhoz nem is szükséges. Aki a homokot rostálja, attól érdeklődöm. — Ki itt az építő vagy építtető? — A mester nincs itten, majd délután. A tulajdonosnak ott a felesége — int a ház túlsó oldalára, ahol egy napbarnított fiatalasszony földet lapátol az épülő ház belsejébe. Az asszonyka rátámaszko- dik a lapát nyelére. Jól is jön egy kis pihenő. Nem könnyű munka a lapátolás. Beszélgetünk az építkezésről. A férje, Gelencsér András, az ércbányánál dolgozik tíz éve. A lakásuk Bakonyán van. Egy; pici kis házban a szülőkkel együtt laknak. A telket három éve vásárolták 17 ezerért. — Most huszonhetet is adnának érte — állítja az asz- szony. Gyűjtögettek, azután az OTP is 68 ezer forint hitelt adott a ház felépítéséhez. — Hol szerzik be az anyagot? — A TÜZÉP-nél. Szerződésűnk van, hogy mikor és mennyi anyagot adnak. — Milyen határidőket kaptak? — Első negyedévben többféle szállítási határidővel. Csak a parketta és a kandalló maradt a harmadik negyedre. — S mindent időben megkaptak? — Dehogy — legyint. — A mésszel is baj volt, az első két mázsa ment, de aztán hetekig kellett lesni a telepet. — Most már van elegendő meszük? — Még 25 mázsa kell. Majd figyeljük. Az autókkal is sok a baj, amikor anyag lett volna, nem volt kocsi, amikor kocsit adtak volna, nem volt anyag. Hát így van ez. — Kikkel építtetik a házat? — Maszekkal, meg mi is dolgozunk benne, az is számít. — A szomszéd is vele építtet? — intek az ugyancsak félig kész házra. — Nem. ott a ktsz épít. Azok anyagot is biztosítanak. — Nem lett volna jobb maguknak is? — Rendes embernek ismerjük. Költségvetést adott, har. mincnyolcezrért mindent elkészít. Minden benne van, a szakmunka, a segédmunka ... — Maguk is dolgoznak. — Azt leszámítja. Mi a föld munkát vállaltuk. Van a mesternek egy táblázata, ezt leszámítja. Minekünk minden fillért meg kell nézni. — Mennyit dolgozik naponta? — Amennyit tudok. — Mekkora a telek? — Kicsi. Az egész százhúsz négyszögöl. — örül a család? — A férjem eleinte nem nagyon akarta, hogy ide építsünk. Ö Bakonyán született, azt szokta meg, de most, hogy látja az épülő házat, igen megjött a kedve. Csak keveset tud segíteni, mert a bányában éppen elég a munka. — ön nem dolgozik sehol? — Dolgozom is, meg nem is. A bakanyai szövetkezetben voltam az irodán, de egyelőre nem járhatok az építkezés miatt. Közben tanulóik is a kertészeti technikumban, harmadikból vizsgázunk. Panaszkodtam is a kőműveseknek, hogy készülnöm kellene a vizsgára, nem tudom, hogyan sikerül. — Mikor szeretnének beköltözni? , — Nem is tudom, talán lön a szomszédasszony, hárem kislány szaladgál körülötte. Kettő Gelencsér-gyerek. Megéheztek. Az anyjuk elindul a pince félé, hogy tejfeles kenyeret adjon a kicsiknek. . Én meg tovább sétálgatok a szép nevű kovácstelepi utcákon, a sok-sok épülő ház között. Gazdagh István ÉM Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 14—16 éves korig 8 osztályt végzett fiatalokat a következő szakmákba vesz fel ipari tanulónak központi fűtésszerelő, épületbádogos, ács, állványozó, hidegburkoló és kőműves. Felvilágosítás: Pécs, Rákóczi út 54. Munkaügyi osztály. Telefonsaim: 10-39, 52-os mellék. I
