Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-09 / 133. szám
VILÁG PROLETÁRíJAI EGYESÜLHETEK! AMI • • • * ' • • • •••••• 1964. JŰNIUS 9. KEDD ★ AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAIÚACS LAP3A XXI. ÉVFOLYAM Ara 50 FILLÉR 133. SZÁM Látni a világból Brazíliában egy idegenforgalmi hivatal ablakában tábla mutatja, hogy a hivatal alkalmazottai milyen nyelven beszélnek. Tizenhat nyelvet sorolnak fel, s a tabella legalján ez áll: „Magyarul most tanulunk”. A példát Brazíliából vettem, de talán nem állítunk valótlant, ha azt mondjuk: világszerte kezdik megtanulni a nevünket. Persze, nem az „ismeretlenség homályából” bukkantunk mi fel, mert voltak események, amelyek ismertté tették országunk nevét. i. De most valahogy másképpen közelednek felénk, s mint azt nem egy külföldi újságban olvashatni: a tényeket — életszínvonalunk szintjét, őszinte légkörünket — még ellenségeink is kénytelenek elismerni. A külföldiek látni akarnak bennünket, s ezen a nyáron minden eddiginél nagyobb idegenforgalomra számíthatunk. A Balaton-parti szállodák némelyikétől már a jövő szezonra kémek a külföldiek egy- egy szobát. Talán úgy is mondhatnánk: divatba jöttünk. S most már csak rajtunk múlik, hogy „divatban” is maradjunk. Jönnek a külföldiek hozzánk, és mi is meglátogatjuk őket. Az elmúlt esztendőben százezrek lépték át a határt egy kis világnézésre mint IBUSZ turisták, vagy magánturisták. Ebben az évben a külföldre látogatók száma — mint előzetes jelentésekből várni lehet, tovább növekszik. Az IBUSZ pécsi irodája már- már alig győzi kielégíteni a külföldre látogatni szándékozók igényeit. Külfödre menni nyaralni — már ez is divattá válik nálunk. Jó divat ez, sok munka, és sok sikeres „csata” van mögötte. S nemcsak utazunk, hanem figyelő szemmel látunk is! Soha ennyi útirajz nem jelent meg napilapjainkban, folyóiratainkban, mint az elmúlt években. S ezeknek az írásoknak zöme — nagyon reális. Régebben nem egyszer „rácsodálkoztunk” a látottakra. A csodálkozás ideje elmúlt, Néha-néha azonban még megtörténik: vannak, akik egy pillanat alatt elvesztik fejüket s ha külföldivel találkoznak, valahogy megzavarodnak, azt hiszik: akkor „vágódnak” be nála, ha rossz színben tüntetik fel életünket. A példáról személyesen győződtem meg. Nemrégiben Pécsett járt egy idős asszony, 34 éve vándorolt ki Chilébe. Engem/kértek meg, hogy kalauzoljam Pécsett. A nénike egy pécsi címet is hozott magával. A pécsi cím rokonai ott laknak Chilében, ők kérték, hogy üzenetüket adja át. Amikor beléptünk a lakásba, csak a feleség tartózkodott otthon. Örömmel fogadott, öröme érthető volt, hiszen rég nem látott rokonairól vittünk hírt. Záporoztak a kérdései: hogy vannak, mit csinálnak, férjhez ment-e a kislány, megnősült-e a fiú, milyen az élet Chilében? Amikor a válaszokat megkapta, az idős nénike is kérdezgetett: hogyan élnek, mit üzennek? S ekkor jött a számomra meglepő dolog. Vendéglátónk szóhoz sem hagyta jutni a nénikét s elkezdte mondóká- ját. Nem érdektelen talán ha néhány mondatban igyekszem visszaadni szavait. „Mit is mondjak családunkról? — kezdte a vendéglátónk. Nem, azt nem mondhatom, hogy r.omorgunk, de bizony nagyon nehezen élünk. Én is férjem is dolgozunk, s mégis, amit itt lát, azt mind OTP kölcsönből vettük: a televíziót, a mosógépet, a porszívót, azt a Lehel hűtőszekrényt is, a rádiót... Elsején ha összeszámolom a részletkiadásokat, tessék elhinni, alig marad valami. Nehéz, nagyon nehéz az élet...” Panasza panaszt ért, aztán nagy sóhajtozások közepette megkérdezte, hogy megkínálhat-e minket whis- kyvel — mint mondotta, eredeti skót whiskyvel? Figyeltem a nénikét, aki míg vendéglátónk panaszkodott, szemügyre vette a lakást. A három szobát, — teremnek is beillik, —, a faragott stílbútorokat, a nehéz szőnyegeket, a sok dísztárgytól villodzó vitrint, az értékes képeket a falon, az egész lakást, amiből szinte áradt, a jólét. Vendéglátónk panaszkodásának végén még megjegyezte: „Na, persze, a külföld, ugye, láttam milyen szép kocsival tetszett érkezni. Saját, ugye? Óh, a külföldi kocsik, bizonyára nem is került sokba.. A néniké hallgatott egy ideig, aztán ő is szóhoz juthatott. „Látom drágám, hogy milyen rosszul megy maguknak — kezdte. — Csak végig kell tekinteni a lakáson. Higy- gye el, ilyen körülmények között, mint maga, nálunk csak az úgynevezett felső tízezer lakik. Hogy mindketten dolgoznak, maga is, férje is? örüljön neki! Ha azt látná, hogy nálunk mekkora á munkanélküliség, talán ei sem hinné.:; Az a kocsi pedig amivel jöttem, nem az enyém, Volga, itt adták az elvtársak, ne járjak gyalog...” Látni kellett volna ezután vendéglátónk megnyúlt arcát és arcán szinte a kérdési: „Mi az, nem tetszik, hogy panaszkodom?” Azonnal észbe kapott és megfordította beszédének „stílusát”. Talán nem érdektelen néhány mondatot ebből a „stílusból” is leírni. „Igaz, drága nénikém, hogy sok mindent vettünk és ehhez felhasználtuk az OTP-kölcsön lehetőségét is. Tudja, milyen nagyszerű dolog ez a kölcsönrendszer? Azt el sem mondhatom, mennyire kitűnő. Hozzásegít bennünket vágyaink teljesítéséhez. Higy- gye el, hogy igazán jól élünk s ha találkozik majd kint a rokonainkkal, mondja el, amit itt nálam látott, ezt a gyönyörű, gépesített lakást, azt, hogy én is, férjem is jól keresünk, nincsen hiányunk semmiben. Tölthetek még egy pohár skót whiskyt? Félreértés ne essék: koránt- sincs arról szó, hogy nálunk minden hiba nélkül van. Hibáinkat, nemegyszer nehézségeinket mi ismerjük legjobban s mi is fedjük fel azokat. Birkózunk velük, sokszor nem is kis erőfeszítéssel. Szó esik problémáinkról nyilvános gyűlésekén, a sajtóban, rádióban is. Nem kendőzünk, őszintén feltárjuk azokat ország-világ előtt. De azok napja lassan lemenőben van, akik nem reálisan értékelik életünket. S néha az is megtörténik, hogy egy régen messzire származott hazánkfiának kell rádöbbenteni egyeseket: láss a világból, és őszintén beszélj magadról is. Mert ez a legszimpatikusabb! G. F. Tartalomból: Olasz arcképvázlatok Eldugult csatornák A tömegek mozgalma Kallódó kincsek nyomában A képernyő előtt SPORT A JÖVÖ SZAKEMBEREI Tegnap ballagtak a MŰM. 500-as Iparitanul Intézet harmadéves növendékei. Tizennyolc osztály 537 tanulója búcsúzott az iskolától. Az eddigi gyakorlattól eltérően egy hét szünetet kaptak, utána következnek a szakmunkás-vizsgák a mintegy húsz fajta szakmából. Foto: Czakó Az Idei első kánikulai vasárnap Huszonkilenc fokos meleg árnyékban — Nyolc és fél ezer fürdőző Harkányban — A Duna újabb áldozata Mohácson A MIetearológiai Intézet Misima-tetői kirendeltségének tájékoztatása szerint vasárnap a reggeli órákban a Mi- sina-tetőn 16 fok vollt a hőmérséklet, amely délben elérte a 23.6 fok maximális meleget. — A kánikulai meleg nem most vasárnap kezdődött, hanem már az elmúlt héten. Június 6-án, szombaton 26.6, június 2-án 27, ezt megelőzően pedig június 1-én 29.4 fokot mértünk a Misina-tetőn. Ez volt az idei legmelegebb nap — mondotta Németh Ferenc- né, a Meteorológiai Intézet Misdna-tetői kirendeltségének vezetője. Az első kánikulai vasárnapon aránylag sokan kerestek hűsölcst, felüdülést a strandokon, szabad fürdőkben, tavak vizében. A HULLÁM-FÜRDŐBEN vasárnap összesen 2816-an fü- rödtek. — Érdekességként említem meg, hogy a szombati nap sokkal erősebb volt. mint a vasárnapi. Szombaton 3171 strandjegy kelt el és bevételünk 7167 forint volt. Pedig vasárnap reggel fél 10—10 órakor 27, délután 2 órakor pedig árnyékban 29 fokot mértünk, e a víz melege is 20 fokos volt — tájékoztat Perecz János, a Hullámfürdő fürdő- mestere. HARKÁNYBAN vasárnap a két nagymedencében és a gyermekmedencében 8 és félezren fürödtek. Négy pénztárt állítottak fel és így mindenki 2—3 percnyi várakozás után megválthatta belépőjegyét. — A víz 32—33 fokos volt — közli Várhegyi Vendel, a Harkányi Fürdő Vállalat igazgatója. — Délelőtt azonban egy kis szélfúvás keletkezett és a fürdővendégek közül sokan azt kérték, hogy még melegebb vizet adjunk. Kérésüknek eleget tettünk és a harmadik melegvízkutat is rákapcsoltuk o medencére. MOHÁCSON vasárnap 4200 komp jegyet adtak el, ami azt jelenti, hogy ennyien mentek át a szigetre szórakozni. Ezek közül körülbelül háromezren fürödtek a dunai strandon. A szabálytalan dunai fürdésnek Mohácson újabb áldozata volt vasárnap. Délután fél 5 órakor a 18 éves A győztes tánczenekar A megyei KISZ-bizottság négy héten keresztül 13 zenekar részvételével rendezte meg az amatőr tánczenekarok megyei versenyét. A versenysorozat legjobb zenekarai vasárnap délután döntőn találkoznak a Pécsi városi Művelődési Házban. A döntőn a művelődési ház táncklubja társastáncversenyt is rendezett. A zenekarok közül az első díjat a Pécsi Kesztyűgyár tánczenekara, a táncosok versenyét pedig a Hegedűs Hajna—Fenyő házi Ernő-páros nyerte. — A képen: a kesztyűgyári győztes zenekar. Szili László, a Mohácsi Mezőgazdasági Technikum most végzett növendéke, Turony, Kossuth Lajos utca 47. szám alatti lakos, két társával együtt tiltott helyen, strandtól távolabb fürdött. Amikor a Szabadság zátonynál lubickoltak, Szili László — aki éppen úgy nem tudott úszni, mint két társa, — hirtelen elmerült. A közelben lévők megkísérelték felkutatni, de már nem akadtak nyomára. Az ügyben a mohácsi rendőrség megindította a vizsgálatot. A román delegáció látogatása Csepelen A Román Nagy Nemzet- gyűlés delegációja Anton Moisescunak, a Nagy Nemzet- gyűlés alelnökének vezetésével hétfőn délután a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. A vendégek megszemlélték a szerszámgépgyárat. A többi között működés közben megfigyelték az egyik legújabb típusú programvezérlésű marógépet, amelyből az idén nagyobb mennyiséget szállítanak Romániába is. A látogatás emlékéül a csepeliek világhírű marógépük miniatűr példányával ajándékozták meg vendégeiket, akik a figyelmességet szintén ajándékkal viszonozták. 4 t 3Ciieneoen úf s^g,ídiíuqA^ azt mondta, ha felvesznek, csak menjek technikumba. Amikor ide jöttem Pécsre, sírt, hogy gyenge vagyok és nem bírom majd a nehéz munkát. De hozzá erősödtünk és már fel sem tűnik, hogy nehéz. A nyári szünidőben is dolgozni akarok. Több minden kell a technikumba s szeretnék még egyetmást venni a nyáron. — Én meg levelező úton tanulok majd tovább, — mondja Batka had. — S miért akarnak tovább tanulni? NEM MONDANAK nagy szavakat, hanem egymás gondolatát folytatva háromnégy mondatonként váltva egymást kerekedik a válasz, imigyen: a három év alatt más bányákat is meglátogattak. S ők nem mondják, hogy itt, Pécsett nincs gépesítve -a bánya, de másutt, például Oroszlányban nagyon komoly bányagépeket láttak. Igaz, ott teljesen más körülmények között dolgoznak. De eddig is sokat vitatkoztak azon, hogy az itteni bányákat is menynyire gépesítik majd. Technikai tudásra is szükség lesz. „S jobb ezt addig megszerezni, amíg fiatal az ember.” — Beszéltünk a mamámmal — folytatja Borsfái, — s ő sem bánná, ha levelező úton majd a bányamérnökit is elvégezném. EZEK a távlati tervek, s most a vizsga előtt? — Mondtuk több társunknak is, hogy segítünk. De valamilyen oknál fogva nem akarják. Igaz, hogy less egy hatnapos előkészítő és így jobban felkészülhetnek, akiit eddig lustálkodtak vagy hanyagolták a tanulást. KILENCVENNÉGY harmadéves tanulója van a Pécsi Vájártanuló Iskolának. Nyolc-t:z nap múlva kilenc- venen szakmunkás vizsgát tesznek, négyen pedig szeptemberig haladékot kaptak, mert betegség miatt hosszabb ideig hiányoztak. Tehát nemsokára 90 segédvájárral szaporodik a Mecseki Szénbányászati Tröszt létszáma. — Nem egészen ennyivel — mondja Glock Imre igazgató. — Ugyanis harmincnégy technikumi jelentkező közül 19-et fel is vettek. És még öt fiatalt felvesznek, — mert a vizsgán megfeleltek —, ha év elején lemorzsolódás lesz a technikumba. — Milyen tanulmányi előmenetelre számít az iskola vezetősége? — Az eddigiek alapján 3.4- es átlagra. Szaktantárgyakból gyakorlati munkából erősebbek a tanulók, Az elméleti rész, az általános műveltség terén gyengébbek. MIT SZOLNAK ehhez maguk a fiatalok? Batka Laci Nagy kamrásról, Békés megyéből került Pécsre. Borsfái Laci pedig Gara- boncról, Zalából. Jóbarátok, mindig együtt is dolgoznak. Vájjon mi kovácsolta össze barátságukat? Mi az a közös vonás, amely mindegyikben megtalálható? Batka Laci azt mondja: — Jól tanultunk mind a ketten. Sszerettem volna technikumba menni, de idősek a szüleim. Édesapám eddig a tsz-ben dolgozott, de most kórházban van. Segítenem kell. Szeretnék István-alcnára kerülni, több fiatal is dolgozik ott és jól keresnek. Borsfái Laci? — Az én keresetemre is szükség lenne. De a mamám
