Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-28 / 150. szám

964, JŰNTD8 28. mapló Múzsák és hableányok 1831-ben épült fel az első dunántúli kőszínház Balatonfüreden. 1872-ben bontot­ták le véglegesen a színház épületét. Akkor a földbe kerültek a karcsú kőoszlopok is. 1958-ban állították fel őket ismét a park egyik tisztásán. A siófoki móló csúcsán fel­húzták a piros gömböt az ár­boc csúcsára. A tó felett eső­felhők húznak. A Helka mo­toroshajó oldalán, egyhangúan csattanva halnak el a hullá­mok. De Füred felett kék az ég. A vihart jelző piros kosár gömbje békésen pihen az ár­boc lábánál. Pásztor János bronzba öntött halászán és ré­vészén csillog a napfény. A kikötő zsibong. Hajókürt harsan. Valahomnét vízibusz érkezik. A Hélka. indul Ti­hany felé. a móló mellett el­suhan egy szárnyas motorcsó­nak. Ez még újdonság. Ezt mindenki megnézi. Azután el- rajzik az utasnép. Mert a mó­ló és a hajókikötő még nem Füred. Füred az árnyas fa­sornál kezdődik. Igazában a hajókürt sem tartozik Füred­hez. Talán még a szárnyasha­jó sem. A nyugalom és a csend jelenti Füredet. Ami ezen kívül esik, az már nem Füred. A világ minden tájáról De ne higgye azt senki, hogy a nyugalom egyenlő a tétlen­séggel és a csend a némaság­gal. A bizonyságot erre is Fü­red adja. Galérius római csá­szár feleségével Valériával már a háromszázas évek de­rekán itt kovácsolta fantasz­tikus terveit a Balaton lecsa- polására, és szőlővel való be­telepítésére. Jó, hogy a fan­tasztikus ötletet nem sikerült valóra váltani, de vajon szü­lethetett volna másutt ilyen terv? Itt talált otthonra az első dunántúli kőszínház 1831- ben, innen indult 1846-ban próbaútjára az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy, innen indult el Wesselényi, hogy el­sőként átússza a tavat. Itt születtek Jókai hősei közül sokan. Itt irta Kossuth a hí­res fürdőiével eit. A parti fa­sor fái alatt sétált a szívét gyógyító Rabindranath Tago­re. Füred vizétől gyógyulást, szellemé tő] új ihletet várva. A fasor ma is a régi. A szanatórium előtti tér pad­jain ma is jó üldögélni. A tizenegy szénsavas forrás vize ma is ezreket gyógyít — és tízezreket csalogat a forrá­sokhoz. És egyre többen gyűl nek itt össze a határokon túl­ról A Balaton partjain ma ál­talában csehszlovák invázió van. Robogókon, motorkerék­páron, autókon, autóbuszokon jönnek a szomszédból ide a nagy melegvízű tóhoz. De a füredi camping ezer lakója annyira külföldi, hogy Záto­nyi Ferenc, a Veszprém me­gyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője szerint elég csupán azt írni, hogy a világ minden tájáról vannak itt táborozok. És ezt szó szerint is kell ér­teni. Mert valóban vannak itt nyugat-európaiak, kelet-euró­paiak. de még ausztráliaiak is, és más irányból érkezett tengerentúliak la Füred a Ét önmagát adja. Mtegasfokú szellemiségét, kultúráját, új hagyományokat teremtve a ré­giek mellé. Hagyományok és újdonságok Az első magyar nyelvű du­nántúli színház emléke és hagyományai voltak az idei Füredi Színházi Napok szülői. Három fővárosi és három vi­déki színház művészei mutat­ják be a SZOT szanatórium nagytermében legjobb előadá­saikat. Az eddigi előadások telt házat vonzottak. Nem két­séges, hogy a hátralévő né­hány előadás is meleg szín­házi siker lesz. Ősbemutató­ként Babits Mihály: A máso­dik ének című balatoni me­sedrámájával zárják július 6-án a színházi napokat., Július legfőbb füredi ese­ménye persze az Anna-bál. Eddig már kétszáz meghívó­igényt tartanaik nyilván. A leg első tavaly szeptemberben fu­tott be. Szép számmal igé­nyelnek külföldről is meghí­vókat. Mutatnak egy kedves levelet. Éva Lajosmizséről már a kora tavaszon írt mindenü­vé meghívóért, végül a Bala­toni Intéző Bizottság küldte át levelét az idegenforgalmi hivatalhoz, ahol előjegyzésbe vették az elsők között Egy vőlegény záradékkal küldte az igénylést Kéri. hogy fel­tétlenül számítsanak rá, mert nászúira jönnek már Füredre és az Anna-bál lesz az ifjú asszony számára a főfő meg­lepetés. A júliusi programban a ze­nekedvelők bizonyára öröm- __ _ m el fedezik fel a tihanyi or- sen mászik fel a korlátra. Vé­gomahangvensenyt. Az apátsá­gi templom felújított orgoná­ját Lehotka Gábor orgonamű­vész szólaltatja meg a július 15-i hangversenyen. Üj hagyomány a nagyvázso­nyi lovasjáték is. Tavaly ren­dezték meg először. Sokan rándultak át akkor is Füred­ről Vázsonyra. A játékoknak máris híre futott a világban. Az egyik legnagyobb nyugati lovaslap. a nyugatnémet Sankt Georg című szakfolyóirat két oldalas képes riportban szá­molt be a játékokról, a leg­nagyobb elismeréssel. Idén 120 lé és 200 kosztü­mös részvevő alkotja majd a játékok szereplőgárdáját. Augusztus 16-án leplezik le Kinizsi bronzszobrát, Szabó Iván alkotásét, és ezután a katonai pompával megrende­zett ünnepélyes aktus után ke­rül sor a történelmi lovasjá- tékok megnyitójára. A játékok a Kinizsi vár egykori életét elevenítik meg. A tízezer né­ző előtt ismét lejátszódik Ki­nizsi hazatérése hadjárataiból, a végvári és a török vitézek harcai, a vázsonyi kuruc-la- banc harcok. Most búcsúzzunk Füredtől. A Jókai villától, Blaháné oszlo­pos házától, a régi színház hat kőoszlopától, a Tagore sétány, árnyas padjaitól, a bronz halásztól és a révésztől. A magyar Lidó A hajón a társaság nemzet­közi. Az első fedélzeten egy csehszlovák mama érthetetlen szavakkal neveli gyerekét és az apát, áld nem kis büszke­séggel figyeli fiát, amint ügy flflM ofolrú I Egy hete költöztek be az első vendégek a Hotel Lidó- ha. A fövő hónapban eájSjk £ SS » 8eM M&mrml épületét. ■. gül a gyerek kikap és bőg, a büszke papa pedig morog. Ér­dekes, hogy a gyereksírás ás a férjek morgása minden nyel ven egyforma. A hátsó fedél­zeten bautzeni lányok napiz­nak. Izgatottak az. orruk sö­rül kivirult szeplők nh.'ti Ja kérem, a balatoni napién; Ezután követkéz k sió1 -a A magyar Lidó. X' <"■ sgc -i- kötő. Nyüzsgő utca. Nyüzsgő bisztrók. Dehát itt minden nyüzsög, kár is tovább so >]- ni. Ez a Balaton déli parti a. Ez a fiatalabb, az elevenebb part A siófoki múzeumban őriz­nek egy képet. Az első vonal érkezésekor készült. Néhány ember ácsorog az egyetlen sze­mélyvagonból álló ..szerel­vény"’ mellett. 1863-aí írtak akkor. Ma, 1964-ben legjobb, ha meghallgatja az ember a köz­lekedési rendőr véleményét a forgalomról. Kérem. — mond­ja a fehérruhás forgalomirá­nyító — ez már őrület, ami itt van. Itt már csak villany- rendőr segíthetne. Több itt az autó mint Pesten ... így van. A Balaton déli fő­városa kezdi szétfeszíteni a Tégi főutcát, a strandot, a ven i déglőket. Mindent. A statisz­tika szerint 1840-ben öt kül­földi vendég fordult itt meg. 1930-ban ezeregyszázötven, 1960-ban pedig kettőezerhét- százfhusaonhét. Az idén? Ko­vács Sándomé, a Somogy me­gyei Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy csupán nyolc-tíz autó­busz érkezik naponta Cseh­szlovákiából. Az új szállodák — szombaton adták át a Li- dót, a Balaton már tavaly is működött — főleg külföldiek­kel teltek meg. Ügy hozzáve­tőleg 15—20 ezer külföldi járt már eddig itt. — de höl van még az igazi szezon . . . Mi lehet Siófok címere? A magam részéről hableányra szavaznék. Az illene a han­gulathoz. A sekélyvizű homo­kos strandok barnára sült tö­megeihez, a modem vonalú új szállodákhoz, az autófolya­mokhoz, a harsogó wurlitze­rekhez. Nyüzsög a déli part A rohamos fejlődés egyéb­ként az egész déli partra jel­lemző. A jövő hónapban ké­szül el a harmadik siófoki luxusszálló, a Hungária, az ezer személyes étterem, jövőre tizenkét emeletes szállodával bővül az új szállodasor. A szántódi lév közelében, Föld­váron a camping mellett, Lei­lén, és az alsóbélatelepi cam­ping mellett kétezer adagos önkiszolgáló éttermek létesül­tek. Elkészült a íonyódi Si­rály szálló, és öt első osztályú camping négy és félezer ven­dég befogadására. Az itteni élet a könnyed szórakozások felé tolódik el. A köröshegyi Borkút vendég­lőnél szerdánként hangulatos szalonniasütés és magyar folklórműsor szerepel a kül­földieknek ajánlott program­ban. Egy firm turistacsoport ott ünnepelte a finnek nemze­ti ünnepét is — talán monda­ni sem kell, kitűnően. A cam- pingekben kéthetenként az ŐRI rendez ingyenes műsoro­kat, évente egyszer a földvári campingban nemzetközi tábor­tüzet rendeznek nemzetközi öntevékeny műsorral. Július 11-én Siófokon a víziparádé keretében Karel Wlach és ze­nekara lép közönség elé. Siófok és a déli part nyü­zsög. Pedig még csak szezon­eleje van. Most még lehet helyet kapni az éttermekben, j no meg a Borharapóban. eb- i ben a romantikussá sötétített pincében, ahol viszont jó hfi- I vös van a kánikulában is, és végül is a borok se rosszak... Ebben a bábelpincében, ahol minimum három-négy nyelvű közönség gyűlik esténként össze a gyertyás asztalok köré, és a cigányzenekar néha twistet is penget a hárfákon — ki tudja melyik külföldi vendég ..tiszteletére” — csak azt, sajnálja az ember, hogy Siófok ilyen messze esik Pécs­től, amilyen messze esik. Bez­zeg, ha lenne repülőjárat Pécs és Siófok között — mert re­pülőtér van Siófokon —, ak­kor nem kellene a fülledt esti melegben négy órát au­tózni hazáig. De majd... És érdekes ezt a majdot az em­ber önkéntelenül el is hiszi. Hiszen ma a Balaton mellett semmi sem lehetetlen... Kunira Pál Széchenyi téri részlet a városház tornyáról. Nyolc emelet magasságból a 39-es Dandár út. Az Építőgépkarbantartó g yártelepe toronyház tetejéről. a Jókai utcai i.i A Szülészeti Klinik» és áj tanterme a Sörgyár i tornyáról. Erb képriportja Pécs a magasból ‘«PT s ■ -g^t

Next

/
Thumbnails
Contents