Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-04 / 129. szám

«m JÚNIUS 4, PUAPL^ 5 *7*. $ ■:«! i&y'?'" • * • Gyakorlati órán a Jókai tér klasszikus épületeit rajzolják a pécsi művészeti gimnazisták. Foto: Erb Nemes Dezső előadása a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak politikai akadémiáján szerdán, az építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a nemzetközi kommunista moz­galom időszerű kérdései cím­mel előadást tartott. Az elő­adáson megjelentek Komócsin Zoltán és Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, jelen volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, politikád és társadalmi életünk számos ismert képvi­selője. VADASZVIZSQAN Sasok, baglyok, fá­cánok, agancsok, tró­feák borítják be a falat a Magyar Va­dászok Országos Szö­vetsége megyei vá­lasztmányának Per- czel utca 10. szám alatti első emeleten lévő irodahelyiségét Az egyik sarokban a miniatűr lesáiMs mel­lett, az asztalnál -jé­gyen foglalnak he­lyet: Szabó Kálmán rendőr alezredes, Szántódi Péter, me­gyei erdészeti, vadá­szati felügyelő, Né­meth János járási er­dészeti, vadászati fel­ügyelő és Lendvai Ferenc, a MAVQSZ megyei titkára, öfc a vizsgabizottság tag­jai. Velük szemben ugyancsak négyen ül­nek váltakozva. Az asztalról kis cédulát vesznek kezükbe, rai- tuk a tételek. Most vizsgáznak a bara­nyai vadászok a va­dászati ismerétekből. Egymásután hang­zanak el az érdekes kérdések: mikor sza­bad a vadra lőni; mi a barkácsolás; ho­gyan és miért 5ceH sózót készíteni; gép­kocsiból szabad-e va­dászná; mát etetünk a nagyvadakkal; mi­lyen kutyák a leg­veszélyesebbek a va­dalom nézve? Öllé« Ferenc diós- vlszlái gépkocsiveze­tő, Horváth József pécsi • gépkezelő, Ka­sza Nándor pécsi la­kos, Kapitány József szaporcai és Szabó Rezső gilvánfai ter­melőszövetkezeti tag jól felelnek a feltett kérdésekre. Akadnak azonban olyanok is, akik naiv választ ad­nak. — Miről érzi meg a vad, hogy vadász les rá, ha bármilyen messze is van az ál­lattól? — A puskaporról — hangzik az egyik vadász válasza. — Tévedés — iga­zítják ki —, az em­beri szagról. Ha a vadász felől fúj a szél a vad felé, azon­nal megérzi az em­beri szagot. Érdekes kérdést kapott Kaopel .Sán­dor kővágószöllősá bányász is: — Kisvadas terü­leten kell-e, hogy ró­ka legyen? — Nem, mert kár­tékony állat — hangzik a határozott válasz. — De igen — ma­gyarázza meg neki Lendvaá Ferenc, a MA VOSZ megyei tit­kára. Hiszen a va­dász mellett ő látja el a „szanitéc” sze­repét. Pusztítja és eltünteti a ragályos betegségben lévő ál­latokat, amelyek már nem érdemesek a to­vábbi szaporításra, mert csak rontják az állatállomány minő­ségét. — Ennek ellenére miért kell mégis pusztítani a rókát, meg tudja mondani nekem? — Nehogy elsza­porodjon. — Na már most, ha lót egy kutyát és egy rókát, melyiket lövi meg a kettő kö­züli' — A rókát — vá­laszolja Kappel Sán­dor. — Helytelen 1— hangzik a vizsgázta­tók válasza —, mert a vadállomány szem­pontjából a kutya, főleg a kóbor farkas­kutya sokkal káro­sabb, mint a róka. Peregnek a kérdé­sek: hány tojást to­jik a fácán és hányat a fogoly; mivel ete­tik a vaddisznót; húsáért, bőréért va­dászunk-e szarvasi­ra; szabad-e a va­dászfegyvert másnak átadni és kinek; va­dászait után szabad-e a vadásznak fegy­verrel bemennie a vendéglőbe? Hány kilométerre történhet a nyúl vérfelfrissíté­se? S a vizsgán meg­jelentek javarésze jól felel. Kedden délelőtt körülbelül harminc vadász tett vizsgát Pécsett. A vizsgázta­tó bizottság ta^’ai mindenkinek adtak egy jó tanácsot: — Ne álljon . meg a mai tudásánál, ha­nem továbbra is ol­vasgassa, tanulmá­nyozza a vadászati szakkönyvekét, mert a jó vadász az holtig tanul... P. J. Látogatás egy új művelődési házban A fa-U házai kÖJÖÜ váratlanul tűnik elő a modern, lapostete- jű épület: az új pécsváradi művelődési ház. Még nem kész az előtér és a bejárat, mondják, szobor lesz itt. meg szép, salakos út. A csapóajtók üvegén át belátni az előcsar­nokba: apró asztalok, székek­kel, nagy, korszerű ruhatár, temérdek üres fogassal, aztán hangulatos, szótterpesztett, új- jú pálmák. Igazán nagyon szép ez a kultúrház. Jobban szemügyre is vehet­jük, Amrein János, a fiatal igazgató végigkalauzol. Zeneterem. Lelakatolt zon­gora, letakart cimbalom, üveg­szekrényben pihenő hegedűk. Tv-terem. Eléggé kicsi, de a községben sok készülék van már úgy hogy ide nem jár­nak túl sokan. Játékterem. Sárgafüggönyös ablakok, kellemes, hangulatos szoba, asztalokkal és székek­kel. Itt fognak kártyázni a lá­togatók, de persze nem akár­mit, a vad játékot nem sze­retjük — mondja az igazgató. Társalgó. Eddig a legna­gyobb terem, fotelek .üveges könyvszekrény. Jelenleg itt a díszítőművész szakkör kiállí­tása, nagyon szép hímzett párnák, térítők hevernek szer­Hol lesz a mohácsi víztorony ? Megkezdték a mohácsi vfeu mű tervezési munkáit. A múlt héten a tervező vállalat a helyszínen végzett felméré­seket. Ezen a héten tovább folytatják a felméréseket, mert a tervezők vállalták: még ez évben mintegy 400 000 forint költségkeretben elvég­zik a főnyomóvezeték tervi­nek elkészítését. Jelentős problémát jelent azonban a 40 méter magas víztorony elhe­lyezése. A most elkészült vá­rosrendezési terv szerint a víz torony elhelyezését a Liget utca és a Mező utca sarkán lévő községgazdálkodási vál­lalat területére javasolták. Ezen a területen lévő építmé­nyek, melegházak és egyéb lé­tesítmények szanálása azon­ban költséges lenne. A városi tanács a víztornyot inkább a Szepessy-parkbán, vagy a Kossuth Lajos utcában épít­tetné fel szívesebben. délután személyesen kézbesí­tette ki a csomagot Bot Gyu- sziéknak. Nagy lecke volt. Évekre, életre szóló. Évekre azért, mert nem találkoztam többé hozzá hasonló pedellussal. Különös asszociációként, a diákévek történelemóráin hall­gatólagosan mindig őt helyet­tesítettem Mátyás királlyal és a nagy igazságtevőkkel. Életre pedig azért szólt, mert még felnőtt fejjel sem. tud­tam minden restelkedés nél­kül elmenni Józsi bácsi rezi­denciája előtt. Legalábbis az utóbbi napokig nem. Ez a ,.na.ay forduló” pedig vmi tör­tén,*,. hogs) ráköszöntem. Nvári szokás szerint kint üldögélt az iskola utcára néző ajtaja előtt és éppen igazságot osz­togatott. Valami táska, meg labda fölötti vi fában tett igazságot a körülötte csiví- telő kurta szoknyás, kurta nadrágos gyerekek között. Szóval ráköszöntem. Restel­kedve, de tisztelettudóan, ami­ben azért, egy kicsit benne volt a reménykedés is: „Em­lékezik-e. megísmer-e?” Józsi bácsi visszaköszönt. És szóljanak hozzá, hogyan köszönt vissza? — Szerbusz. Gyuri fiami Csakhogy megismered vénre a szegémiembert. — Aztán ugyanúgy, mint az imént a gyerekeket, engem is meg­fenyített a mutatóujjával: — Azért igazán elvártam vol­na. hogy te. fs idednod. a ké­ped a jubileumi találkozóra. — MePdkrel? — képedtem el e fenyítésén. — Hát a harmincötéves ta­lálkozóra. Vagy én tartsam számon helyetted is az év­fordulót? Hiszen újságban is meghirdettük. Ez az utolsó megjegyzése nyilamlott belém a legjobban. — Újságban? .Könnyen le­hetséges, hogy éppen én fo­galmaztam meg azt a jubi­leumi hirdetményt. És ő fi­gyelmeztet rá? Józsi bácsi, a semmit sem felejtő? Ha ak­kor elenged, szégyenkezésem­ben sohasem írom meg ezt a riportot. Nem engedett el. Bclémka- rolt és együtt léptünk be azon a kapun, ahonnan fél­emberöltővel ezelőtt örökre elköszöntem. És sorra muto­gatott mindent. A dzsámira néző negyedik B. osztály ab­lakát, ahol Thán Ede tanító úr szokása szerint háttal áll az osztályunknak, de min­dent tudott, mindent látott a háta mögött. És ha akkor csodálattal adóztunk is e kü­lönös képességeiről, ma már tudom a „titok” nyitját. Jó­zsi bácsi magyarázta meg ezt is: — Ha egy kicsit balra fordítom az ablak szárnyát, azonnal lefényképezi az egész tantermet Egy másik teremben hal­kabbra fogta a szót: — Itt tartottuk a harmincötéves ta­lálkozót. Rajtad kívül csak négyen hiányoztak róla. Sorolja a nevüket is, de a negyediknél elcsuklik a hang­ja: — Hiába is vártuk volna őket. — És gyanúsan töröl- geti a szemüvegét: — De azért nem maradt ám üres az ő padjuk sem. Négy kis szek- fűkoszorüt tettünk a helytik­Az udvart is megmutatta. A két olajfaóriástól őrzött udvart, ahol a búcsúzlcodó osztályok csoportjait fotogra- fálta a sánta fényképész. Én is őrzök egyet belőlük, de néhány cimbora kivételével, csak a Somsics tanító úr és Józsi bácsi képmását őriztem meg az * emlékezetemben. Szegényes az én emlék- ^ táram, de annál gaz­dagabb Józsi bácsié. Lám, még az alagsorról is van mondanivalója. — A háború alatt ide fész­kelték be magukat a friccek, a helmutok. De csak amolyan őrhelynek használták, nehogy lába keljen a sok lopott hol­mijuknak. Nem is annyira tőlem féltették, hanem in­kább a badogliósoktól. Megmagyarázza, hogy a „ba- dogliósok” olasz katonák vol­tak. Mindig maszatosak és sötétnézésűek. De ennek az utóbbinak Józsi bácsi szerint meg volt a maga oka. — Néha, amikor a friccek távol voltak, meg-megkér- deztem őket: — Gut ist es-es? — Csak annyit mondtak rá: Schwein-Schwein! Ebbe az­tán minden német tudásukat beleadták. Ügy látszik, ' a háborúról jutott eszébe még valami, mert hirtelen hozzám for­dult: — Mondd csak, emlék­szel még lmrő Józsefre? — Szerencsémre meg sem vár­ja rá a választ: — A háború utolsó novemberében itt ko­pogott be nálam egy éjszaka. Menhelyet kért a két társa nevében. A németek terelték őket nyugat felé, s itt szök­tek meg tőlük a Széchenyi téren. Tetvesek és sebesül­tek voltak. Hát hogyne ad­tam volna szállást nekik. Hi­szen te is tudod, hogy ide jártak iskolába. Dehogy tudtam, dehogy em­lékeztem. Mégsem rontottam el Józsi bácsi mesélő kedvét: — Még aznap éjszaka el is vitték őket. Nem tudom, hogy lelhettek rájuk. Aztán évekkel később megtudtam, hogy valahol a Balaton mel­lett hallgatnak mind a hár­man. Szegény, szegény gyere­keim ... Harminchét év alatt sem­mit sem kopott a memóriája. Hallatlan biztonsággal csa- pong, röpdös a szomorú, a derűs emlékek között. És honnan van ez a biztonsága? Azt hiszem, a nagy-nagy em- berszeretetéből fakad. Abból, hogy az időtől kuszáit tekin­tetekben is felfedezi a gyer­mekarcot. Felfedezi és azon­nal emlékezik is rá. Mint most, a búcsúzkodásunkkor is ott, az iskola kapujában: Va­laki ráköszöntött: — Erőt, egsézséget, Józsi bácsi! — És ez a deresedö fejű valaki az unokáját vezette kézenfogva. Józsi bácsi pedig jól meg­célozta a vaksi 16 dioptriás szemüvegével, mielőtt vissza­köszönt volna. — Tudod ki volt ez? A Greksa gyerek. Akkor volt nyolcadikos, amikor én ide­kerültem pedellusnak. Mi­lyen rossz gyerek volt. Is­tenem, milyen égetnivalóan rossz. És lám, milyen derék nagyapa lett belőle. Pálinkás György I teszét, két férfi is kiállította | a kézimunkáit, Malkocs Ist- j ván és Papanek Jenő. Itt lesz­nek az idősebbek, itt olvas­gathatnak azok. akiknek van egy kis idejük. Könyvtár nem I lesz, csak a járási könyvtár I kis fiókja, itt, ebben a terem- I ben. A szemben lévő emeleti helyiséget, amelyen ott dísze- | leg a fölirat: Könyvtár, rak- j tárnak használják. Ruhák, | diafilmek, módszertani kiad­ványok számára elegendő lesz. Könyvtárnak úgyis szűk len­ne. Vannak aátán még további szakköri helyiségek, most ké­szül a barkácsolók szobája. A fotósoknak a vetítőhelyiséget rendezték be, mert a többi te­remben nincs folyóvíz... Aztán odalent a nagyterem. Az egész kultúrház dísze és lényege. Négyszáz személyt befogadó, rendkívül impozáns színházterem, komplett szín­paddal. Negyvenkilenc helyiség van összesen a művelődési házban. Az első, igazán imponáló látvány persze bizonyára nem ad egészen hű képet Nem is. Amrein János kiegészíti egy­néhány adattal, amelyek nem lelkesítőek éppen, de az igaz­sághoz tartoznak: — Itt van például az elő­csarnok. Ilyen időben jól használható, hétközben sak­koznak, dominóznak, asztali futball játékkal játszanak a látogatók. De télen nem igen tudjuk kifűteni. — Rámutat a nagy, vaskeretes üvegajtóra, ami az ú. n. dohányzóudvartól választja el az előcsarnokot Az ajtó alatt vagy háromcen­tis rés. És akad még néhány apró­ság. Egyáltalán: ez a dohány­zóudvar, aminek a rendelte­tése nem egészen világos. Azt mondták, azért kell, hogy ha sokan vannak, odakinn dohá­nyozhassanak az emberek. Eh­hez viszont ki kell nyitni az ajtót Az ajtó azonban csak­nem az egész falat jelenti. Talán valami üvegtetővel kel­lene ellátni ezt a kis négy- szögletes „udvart”. Azért persze ezek részlet- kérdések. A megye legkorsze­rűbb járási művelődési háza a pécsváradi — ez tény. Nos tehát, hogyan fogják kihasználni a kultúrház adta széles lehetőségeket. Menjünk sorjában. — Máris hatvanan-hetvenem vannak egy-egy este — közli Amrein János. — Tele van ezzel a műve­lődési ház? — Nem, nincsen. De van­nak, akik kártyáznak. akik játszanak, vannak, akik, be­szélgetnek. Itt próbál a Zengő együttes, itt dolgoznak a szak­körök. — Milyen nagyobb rendez­vények lesznek itt? — Bálok. A hagyományos bálokon csak a nagyteremben fémek el, bár a székeket elég komplikált kihordani. ■— Havonta hány előadás ' lesz a nagyteremben és milye- j nek9 — Havonta egyszer lejön a j Pécsi Nemzeti Színház. Aztán ! évente 5—6 előadást tart a ! Zengő együttes. Néha lejön a i KPVDSZ színjátszó együttese, ' máskor megrendezzük a leg- 1 jobb járási csoportok közös bemutatóját. Ez maximum há­rom előadás egy hónapban. | És inkább télen. I — Semmi másra nem tud­ják használni ezt a korszerű színháztermet? — Másra nem. Pécsváradnak 3 és félezer lakosa van. A Zengő együttes műsorából is csak egyetlen telt házat lehet kihozni. Annak ellenére, hogy a környező köz­ségekből is bejönnek az ér­deklődők. — Mi lesz, hát még a kultúr házban? — Vannak a szakkörök, ak­kor ez a néhány előadás, az­tán bejárnak az emberek kü­lönösebb program nélkül is. Szombat-vasárnap össztáncot rendezünk itt az előcsarnok­ban. — Mekkora a személyzet? — Egyelőre csak státusok vannak. De majd be töltjük* összesen nyolc fős személyzet lesz. Igazgató, ismeretterjesz­tési és művészeti előadó, gaz­dasági vezető, házfelügyelő*, kertész, takarítónők. — Kertész? — Igen, egy holdnál na­gyobb telkünk van, arí par­kosítjuk, lesznek kint padok, díszfák, gyümölcsfák. — Mégis, milyen terveik vannak? — Még nem fcésatbettOnkj majd az ősrí évadra. — Semmi különös elgondo­lásuk nincs? — Semmi különös. A pécsváradi a megye leg­korszerűbb művelődési háza. Sokan irigylik ezt a pécsvá­radi aktól és tervezgetnek: mi mindent tudnának ilyen fel­tételek mellett produkálni. A pécsváradiakat kötelezi ez a szép, új kultúrotthon. Köteleznek a hatalmas kultu­rális feladatok és kötelez a lehetőség, amelyet biztosítot­tak számukra. Hallania Erzsébet Pécs roj. város Ta­nácsa VB Építési és Közlekedési Osztálya okleveles ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT vagy okleveles MÉRNÖKÖT felvételre keres. Fizetés 1222/a kulcsszám szerint. Lakásbiztosítás megegyezés szerint. Jelentkezések önéletrajz­zal az osztály címére küldendők. IPARI VÁLLALATOK, Állami gazdasagok. KUTATÓINTÉZETEK, gépállomások VEZETŐI! Mindennemű egyedi, speciális munkák elkészítése, ja­vítása ügyében forduljanak a KETS-hez (Gépfelújítás, gépek átalakítása, mindennemű elektro­mos és elektronikus műszerek készítése és javítása, gépalkatrészek készítése, m ezőgazdasági gépállomások részére adagoló elemek felújítása, bármilyen forgácso­lási munkák, műszerek, vezérlőberendezések készítése, javítása, kis mezőgazdasági gépek készítése és javítása, célgépek készítése és javítása stb., stb.) Kisipari Exportra Termeltető Iroda (KETI) Baranya megyei Kirendeltsége: Pécs, Rákóczi út 24- sz. Telefon: 15—46. Ide tartozik: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye. L

Next

/
Thumbnails
Contents