Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-27 / 149. szám

1964. JÜNIUS 27. SZOMBAT XXI. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 149. SZÁM Befejeződött az országgyűlés júniusi ülésszaka Hruacaov elvtára axombalon »taxiii el Stockholmból Kis Csaba, at MTI kiküldött tudósítója jelenti Stockholm­ból: Péntek délután közzétették a szovjet—svéd közös közle­ményt Nyikita Hruscsov svéd­országi látogatásáról. A közle­iemén yt Erlander svéd mi­niszterelnök ismertette a saj­tó képviselőivel. Előzőleg a nap folyamán Er­lander ebéden látta vendégül Hruscsovot a Skansen Nemze­ti Parkban lévő Skogaholm- kastélyban. Az ebéd előtt svéd népi táncosok tartottak bemu­tatót a szovjet vendégeknek. Hruscsov nagy érdeklődéssel nézte végig a svéd néptánco­kat, sőt maga is bekapcsoló­dott, s bevonta a táncosok kö­rébe Gromiko (külügyminisz­tert és Erlandert is. A 24 éves Agnet Tufvlesson stockholmi lánnyal járt néhány percig táncot Ezt követően a szovjet mi­niszterelnök látogatást tett a svéd szakszervezeteknél. Hrus­csovot Ame Geijer, a Svéd Szakszervezetek Központi Szö­vetségének elnöke fogadta a bejáratnál. Geijer ismertette a szovjet miniszterelnökkel a svéd szakszervezetek tevé­kenységét Hruscsov néhány kérdést tett fel a szakszerve­zetek munkájával kapcsolat­ban, A közös közlemény Délután hat órakor tették közzé a látogatásról kiadott közös közleményt. A közle­mény hangoztatja: a felek megelégedéssel állapították meg, hogy a nemzetközi hely­zetben az elmúlt időszakban — a moszkvai atotmcsend-szer- ződés megkötése után — eny­hülés óüt- be. Ehhez az eny­hüléshez hozzájárultak más nemzetközi megállapodások, például a világűr atomfegy­ver-mentesítéséről, valamint a hasadóanyagok katonai célra történő gyártásának csökken­téséről született megegyezés. A svéd—szovjet tárgyalások során megvitattak más kérdé­seket is, amelyek az enyhülés irányzatát hivatottak előse­gíteni. Mindkét fél hangsú­lyozta annak fontosságát, hogy meg kell találni az európai biztonságot szolgáló .rendezés útját! A felek egyetértettek abban is, hogy a jelenlegi kö­rülmények között az; egyes or­szágoknak tairtázkodniok kell az erő alkalmazásától a vitás nemzetközi kérdések rendezé­sénél Mindkét fél hangsúlyoz­ta az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének fontos­ságát. A világszervezet haté­konyságát tovább kéül fokozna — mondja a közlemény. A felék megvitatták a lesze­relés kérdését is, és arra a véleményre jutották, hogy to­vább kell folytatná az erőfeszí­téseket az általános és teljes leszerelés megvalósításáért. Tovább kéH haladná azon az úton, amely a szigorú nem­zetközi ellenőrzés mellett meg­valósított leszereléshez vezet. Kifejezésre juttatták azt a re­ményüket. hogy a Tizenmyolc- hatalmi Leszerelési Bizottság tanácskozásai hozzájárulnak a leszerelésre irányuló konkrét lépések kidolgozásához Mindkét ország tagja ennék a bizottságnak, s a két állam kijelenti: minden lehetőt meg­tesz a problémák mielőbbi rendezéséért, a kézzelfogható eredmények kivívásáért. Ezzel kapcsolatban a felek hangoz­tatják a részleges megegyezé­sek jelentőségét is Ezek meg­könnyíthetik a fő cél elérését. Mindkét fél kifejezésre jutat­ta annak fontosságát, hogy nemzetközi megállapodás­sál akadályozzák meg a nuk­leáris fegyverek további elter­jedését. (Folytatás a 4. oldalon) Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 óra­kor folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán; \ Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az . MSZMP Politikai Nyers Rezső: Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagja és a kormány tagjai. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés al- elnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vitát a belkereskedelmi miniszter jelentése felett. A vitában elsőnek Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szó­lalt fel; Rugalmas kereskedelmi politikát! AI MSZMP BARANYA MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜL JETEK! Szovjet—svéd közös közleményt adtak ki Mintegy kilencmillió forintot fordítottak fél év alatt a pécsi utak Két vállalat, az Aszfaltút- épító és a Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat dolgozói építik újjá és javítják Pécs város utcáit. Nem könnyű fel­adat, hiszen még nagyon sok a régi, korszerűtlen útburko­lat és nehéz is sorrendbe ven­ni, hogy melyik javítása a fontosabb. ' A vároö egyik legforgalma­sabb tere a Kossuth tér. Na­ponta több ezer ember fordul meg itt, hiszen több busz ki­indulási vagy átmenő állomá­sa lett. Idén került sor a tér átépítésére. A mintegy 800 000 forint értékű munkát az Asz­faltútépítő Vállalat dolgozói végzik. Befejezése azonban bizonytalan időre elhúzódik. Ugyanis az aszfaltkeverő­gépeknél olyan fontos alkat­részek köptek el, melyeknek megjavítását végzik ugyan, de új alkatrészre is szükség lenne. Sajnos az általános alkatrészhiány a vállalat mun­kájában nagyon érezteti ha­tását. A másik ilyen nagyobbará- r.yú munka a Lenin tér asz­faltozása s a tavalyi aszfalto­zás záróréteggel való ellátása. A tervek szerint ezt a mun­kát augusztus 20-ra fejezik be mintegy másfél millió forint értékű munkával. A Lenin téri munkákkal egyidőben előkészítik a Sem­melweis utca, valamint a Köztársaság térnél lévő utcák burkolási munkáit. Nagyobbarányú útépítés lesz a Nagy Lajos utcában, a Ba­samalom dűlőben, s szóba ke­rült a Diósi dűlő, valamint a Bokor utca portalanítása is. Ugyancsak a második fél­évben szerepel a Vasút utca aszfaltozása, a Pacsirta, a Ro­dostó és Herman utca javí­tása. E munkák elvégzése még eléggé kétséges, s így a válla­lat terve sem látszik megala­pozottnak a második félév­ben. Itt ugyanis figyelembe kell venni a város fejlesztési tervét is, és nagyon meggon­dolandó. hlogy olyan utak építésére fordíthatunk-e mil­liókat, vagy százezreket, ame­lyeket az új lakóházak építé­sével fél kell bontani ahhoz, hogy a különböző vezetékeket majd lefektethessék. Még most el kell dönteniök a ke­rületi tanácsoknak, hogy eze­ken az utcákon milyen mér­vű javításokat kívánnak. A Köztisztasági Vállalat dolgozói könnyebb helyzetben vannak. Az első félévben sze­replő munkákat előreláthatóan elvégzik július elsejéig. Na­gyobbarányú munkát végeznek jelenleg a Jász utcában. „Ita­tós” módszerrel javítják, melynek lényege az, hogy a nagyobb kövekre bitument öntenek, majd erre kerül a zúzalék és a nap melege, va­lamint a forgalom tömöríti egybe. A Dugonics utcában az úttest építésével egyidőben a járdát, valamint a szegélyt is javítására a folyókát is építik, s ugyan­ilyen munkát végeznek a Böck János utcában is. Huszonötödikén kezdték el az Erzsébet utca javítását, ahol nagyobbarányú szakadás volt. Későbbiek folyamán tel­jesen átépítik ezt az utcát. Vj járdát kapnak a máso­dik félévben a Rét utca és Megyeri út között levő, a Mártírok útjára csatlakozó kis utcák is. Ez körülbelül 800 négyzetméternyi új járda építését jelenti. Rendbehozzák a járdát a megyei tanács, a Nagy Lajos Gimnázium előtti szakaszon, valamint a Széchenyi tér és a Jókai tér közötti járdát is újra aszfaltozzák. Luigi Caputo, az MTI tudó- ; sítója jelenti: Aldo Moro olasz miniszter- elnök pénteken este benyúj­totta kormányának lemondá­sát Segni köztársasági elnök­nek. Előzőleg a Minisztertanács rövid ülést tartott. Az ülésről közleményt adtak ki, amely szerint a Minisztertanács fel­hatalmazta Moro miniszterel­nököt, hogy benyújtsa a kor­mány lemondását. Az egész pénteki nap lázas Nyers Rezső bevezetőben hangsúlyozta: — A belkereskedelem fejlő­dése tagadhatatlan. Hosszabb időszakra, mondjuk 1957-ig visszanézve, nagyon jelentős, de második ötéves tervünk kezdete óta is számottevő ha­ladást észlelhetünk. Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem fejlődik. Fel­merül a kérdés, milyen szere­pe van mindebben a gazda­ságpolitikának és milyen a kereskedelmi apparátusnak? A gazdaságpolitika, kétségte­lenül alapvető, döntő szere­pet játszik. Hibás gazdaságpo­litika talaján a kereskedelem sem virágozhatna. De hozzá­tehetjük, hogy a helyes gaz­daságpolitika automatikusan még nem eredményez jó ke­reskedelmet. Ha tehát fejlő­désről beszélünk, főként az ésszerű gazdaságpolitikának tulajdonítsuk, de ne tagadjuk meg az elismerést a kereske­delmi apparátustól sem. •* Az elmúlt három esztendő tárgyalásokkal telt el. Az Olasz Szocialista Párt vezető­ségének ülése délután öt óráig húzódott. De Martino főtitkár az ülés végén kijelentette az újságíróknak, hogy a kormány előző «api parlamenti veresége „nem döntő” és a kormány- koalíció fennmaradhat. Ez a nyilatkozat azonban nyilvánvalóan csupán formá­lis jellegű volt, mivel Rómá­ban már világosan lehetett látni, hogy lehetetlen életben tartani a jelenlegi kormányt. igazolta annak a gazdaságpo­litikai elvnek a helyességét, hogy az életszínvonal emelé­séhez nem elegendő, ha nö­veljük a pénzjövedelmeket, a vásárlóerőt. Jó áruellátás is kell, a fogyasztók helyzetét is kedvezővé kell tenni, hogy annyi és olyanfajta árut vá­sárolhassanak, amennyi és amilyen szükségletüknek, vá­sárlóképességüknek megfelel. Olyan vásárlóero-többlet, amely növeld a keresletet, de áruhiányt szül, emelheti ugyan egyes rétegek életszín vonalát, viszont feltétlenül rontja az összfogyasztók hely­zetét. Az ilyen „hiánygazdál­kodás” tíz évvel ezelőtt még eléggé jellegzetes volt ha­zánkban, de ma már kilábal­tunk belőle, bizonyságául an­nak, hogy az efféle gazdálko­dás korántsem szükségszerű velejárója a szocialista terv­gazdálkodásnak. — Mint ahogy ellenségeink állították. Bár az életszínvonal a fo­gyasztásban realizálódik, mégis fontos ez alkalommal is aláhúzni, agyunkba vésni, hogy a tulajdonképpeni forrás a termelés. Aranyszabály, hogy a fogyasztás csak a ter­melés mennyiségének és gaz­daságosságának arányában nö­vekedhet. Mi a helyzet jelen­leg nálunk? összhangban van-e termelésünk és fogyasz­tásunk? összességében igen, egyes részleteiben nem. Ösz- szességében termelésünk is, fogyasztásunk is a lehetséges színvonalon van. Meg kell azonban jegyezni, hogy míg a gazdaságosság, a jövedelmező­ség terén lehetőségeink alsó, addig a fogyasztás terén pil­lanatnyi lehetőségeink felső határán mozgunk. A gazdasá­gosság, jövedelmezőség növe­lésére ezért minden területen jobban kell ösztönöznünk., j A belkereskedelemben jó­részt a termelő szektorok . és a kereskedelem munkája rea­lizálódik, ezért nagy fontos­ságot kell tulajdonítani a ter­melés és a kereskedelem kap­csolatának. Különösképpen, az ipar és a kereskedelem kö­zötti kontaktust kell szorosab­bá tenni. Közös erőfeszítéssel jónéhány fontos ellátási prob­lémát tartósan és véglegesen meg lehet oldani. Egyét kell érteni az ipar és a kereske­delem kapcsolatáról elhang­zott bírálatokkal. Itt van például egyes úgy­nevezett „apró-cikkek” terme­lése. Igaz, hogy javult a hely­zet, számos eredményes intéz­kedést tett a Belkereskedelmi Minisztérium is, az ipar is. Sajnos, a téma mégsem me­het még feledésbe, mert idő­ről időre hiányzik valami ap­róság a boltokból. Halljuk például, hogy tökgyalu nem kapható, hogy autószifonból kevés van. Miért van kevés? Talán a népgazdasági . terv nem biztosítja a tökgyalu, vagy az autósziíon gyártását? Szerencsére a terv elő \ sem írja és meg sem tiltja a’ tök­gyalu és az autószifon gyártá­sát. Ez nem tervkérdés, sőt, bűn lenne a tervkérdések rangjára emelni. E cikkeket nem tervezni, hanem rendelni és termelni kell. Rendben van, hogy a nagyipar nem gyárt ilyeneket, de itt vannak a Kisebb üzemek és a kis­ipari termelőszövetkezetek, Miért nem gyártanak elegen­dőt mindenből? Csak egy ma» (Folytatás a 4. oldalovX Lemondott az olasz kormány mm i i

Next

/
Thumbnails
Contents