Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-26 / 148. szám
4 NAPLÓ' 1964. JCNIUS 26. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Az ipari üzemeik ebben a vonatkozásban természetesen jobb helyzetiben vannak, bár most, az ipari átszervezések következtében új, s ugyancsak jogos igénylők jelentkeznek, s e kérések teljesítésével kisebb nagyobb mértékben feltétlenül hozzájárulhatunk az iparunkra háruló kötelezettségek teljesítéséhez. Fontos feladatnak tartjuk a lakosság köréből jelentkező telefoniigénylők kéréseinek teljesítését is. Ha a fel sz-badulás előtti és a jelenlegi lakástelefonokat számszerűleg próbáljuk összehasonlítani, a fejlődés rendkívül nagy. Az efféle összehasonlítás azonban nem lehet mérvadó számunkra: s bár azelőtt csupán az •úgynevezett jólszituált családok otthonaiban csöröghetett a telefon, arra törekszünk, hogy az életszínvonal, a kulturális igények növekedésével párhuzamosan minél gyorsabban eleget tegyünk a lakosság igényeinek. Dr. r ;di György szólt a ív-műsorok továbbításának kérdéseiről is. Elöljáróban megjegyezte, hogy hazánkban ma már 1000 lakosra 52 televizióelőfizető jut, s bár nálunk jónéhány évvel később kezdődtek meg az adások, mint más európai országokban, az elmaradást lényegében behoztuk. — A vételi lehetőségek javításával már a mostani ötéves terv időszakában szeretnénk elérni, hogy a TV műsorait az egész ország területén tökéletesen vehessék. Tartalékadók létesítésével biztosítani kívánjuk az adások zavarmentességét, biztonságát, s kis adók építésével meg akarjuk szüntetni az árnyékolt helyeket. Az elképzelések között természetesen szerepel második televízióadás bevezetése is. — Erre azonban csak a hosszútávra szóló tervek valóraválá- sa idején kerülhet sor. A Szovjetunióval létesített mikrohullámú összeköttetés megteremtése után a fejlődés következő állomása a lánc kiépítése Románia és Nyugat felé. A közlekedés- és postaügyi miniszter referátuma végén hangsúlyozta: — A felvelő-szolgálat korszerűsítése, az automata telefonközpontok számának gyarapítása a legkülönbözőbb területeken előirányzott gépesítés, a rádió- és tv-műsorok továbbításában tervbevett jelentékeny fejlesztés nagyban hozzájárul majd a panaszok számának csökkentéséhez, az igények teljesebb kielégítéséhez. Az ígéretes tervek megvalósításának legfőbb előfeltétele azonban, hogy a posta dolgozói továbbra is hivatásszeretettel, fegyelmezettséggel dolgozzanak. Eddigi elismerésre méltó, jó munkájuk biztosítéka annak, hogy kötelezettségeiknek eleget tesznek, s az új törvénv biztosította lehetőségek felhasználásával megoldják a rájuk háruló feladatokat. Kérem, hogy az országgyűlés a Postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot fogadja el. Az országgyűlés a Postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot az Ipari Bizottság és dr. Hargitai Katalin módosító javaslataival együtt egyhangúlag elfogadta. Ezután ebédszünet következett. A szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alel- nökénefc elnökletével folytatódott az ülés. Tauss János jelentése a kereskedelem helyzetéről Tausz János belkereskedelmi miniszter jelentést terjesztett elő a kereskedelem helyzetéről. Beszéde elején rámutatott: a második ötéves tervről szóló 1961. évi kettes törvény célul tűzte ki a lakosság anyagi és kulturális jólétének emelését. Ennek megvalósításában jelentős szerep hárul a belkereskedelemre, minthogy a lakosság pénzjövedelmének hetvenöt—nyolcvan százalékát költi az idetartozó árucikkek vásárlására, s iparunk termelésének csaknem a felét a belkereskedelem értékesíti. A kormány időszerűnek tartotta, hogy számot adjon az országgyűlésnek a belkereskedelmi terv teljesítéséről és a lakosság ellátása érdekében végzett tevékenységéről. — A kiskereskedelmi áruforgalom a terv-törvény előírásai szerint fejlődik; a lakosság áruellátásának, a kiszolgálás kultúrájának és általában a kereskedelmi munkának a fejlesztésére vonatkozó irányelvek teljesítése is jó úton halad. A lakosság áruellátására és a kereskedelem fejlesztésére a párt és a kormány gazdaságpolitikája alapján kialakított irányelvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosítására, az árukínálat korszerűségének fejlesztésére, a falusi lakosság ellátásának javítására, valamint az új kereskedelmi módszerek széle- sebbkörű alkalmazására irányuló intézkedések eredményesek voltak. Elősegítette a fejlődést az állami és a szövetkezeti kereskedelem működési területének elhatárolása, s a különböző irányítású kereskedelmi szervezetek között kialakult szocialista verseny. * — A lakosság vásárlóerejének növekedése, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés következ* tében a belkereskedelmi forgalom 1960—1963 között 16 százalékkal emelkedett. 1953-ban egy-egy család havonta átlagosan 300 forinttal többet költött vásárlásra. mint három évvel korábban. Az előadó ezután részletesen foglalkozott az élelmiszer-fogyasztás alakulásával, amelynek színvonala — kalóriában számítva — már elérte, sőt túlhaladta a fejlett országokét. Különösen a korszerű és egészséges táplálkozás szempontjából fontos, valamint az iparilag feldolgozott élelmiszerek, mint például a tej, vaj, vágott-baromfi, mélyhűtött áruk, konzervek, édesség-áruk stb. értékesítése nőtt. Az egy lakosra jutó évi húsfogyasztás a háború előtti 33 kilogrammról több mint 50 kilogrammra növekedett. Az 1930-as években hazánkban az egy főre jutó évi cukor- fogyasztás 10—11 kiló volt, — és ezen belül a mezőgazda- sági cselédek évi fogyasztása alig haladta meg a 2 kilogrammot — tavaly viszont az átlagos cukorfogyasztás majdnem elérte a huszonkilenc kilogrammot. 1963-ban — főképpen az 1961. évi árleszállítás eredményeként — háromszor több babkávét, 42 százalékkal több csokoládét és 51 százalékkal több déligyümölcsöt adtak el, mint három évvel ezelőtt. A tavaly eladott babkávé meny- nyiségéből minden egyes 18 éven felüli lakosra csaíknem 100 dupla fekete jutott. A kereskedelmi és az üzemi vendéglátásban naponta egymillión ékeznek. Állandóan szaporodik a városokban az üdülő- és a kiránduló helyeken az olcsó és gyors étkezési lehetőséget nyújtó vendéglátó üzletek száma, s mind több községben működik meleg ételeket árusító kisvendéglő, így érthető, hogy a kereskedelmi vendéglátásban három év alatt 30 százalékkal nőtt a meleg ételek, s 33 százalékkal az egyéb ételek értékesítése. A ruházati cikkeknél az áruellátás színvonalának javulását nem annyira a meny- nyiségi, mint inkább a minőségi változások jelzik. A nemzetközi fejlődés irányával egyezően a lakosság elsősorban a műszálas kötött- és méterárukat, az új eljárással gyártott textíliákat, a könnyű szöveteket és cipőket vásárolja. A tartós fogyasztási áruk közül számos cikket az utóbbi években kezdtek tömegesen értékesíteni. Három év alatt körülbelül hatszázezer szoba- és konyhaberendezéséhez elegendő bútort adtak el. Az országban jelenleg 70 000 családnak van személygépkocsija, 130 000 családnak villamos hűtőszekrénye, 900 000- nek mosógépe, több mint félmilliónak televízió-készüléke. A tartós fogyasztási cikkek értékesítése 1960 és 1963 között kereken 40 százalékkal növekedett. Az új cikkek további újfajta keresletet is támasztanak: A mosógépekhez például centrifugákra és szintetikus mosószerekre, a modern bútorokhoz korszerű lakástextiliára és dísztárgyakra van szükség. Jellemző például, hogy 1963- ban a lakosság új járművek vásárlására 1400 millió forintot, üzemanyagra, alkatrészre, kerékköpenyre és gumira pedig 800 millió forintot költött. Mozira, színházra, rádió- és televízió-előfizetési díjakra, valamint könyvekre és a kulturális fejlődést közvetlenül szolgáló egyéb árukra a lakosság a múlt évben csaknem négymilliárd forintot, egy családra számítva több mint 1300 forintot adott ki. — Az utóbbi években megnövekedett a lakosság, főként a parasztság kereslete a központi árualapok iránt. Ez ösz- szefügg azzal, hogy a saját termelésből és a természetbeni juttatásokból csökken a fogyasztás, ami a mezőgazda- sági nagyüzemek kialakulásának időszakában természetes folyamat. Mértéke azonban a vártnál nagyobb és gyorsabb ütemű volt, s ezért fokozottan terhelte meg a központi árualapokat. A továbbiakban arra kell törekednünk, hogy ez a folyamat összhangban legyen iehetőségeinkkel. Ezért a központi árualapok tehermentesítése és kiegészítése érdekében jobban kell támaszkodni a háztáji gazdaságok termelésére és más helyi források kiaknázására. — Különösen nagy erőfeszítéseket igényel a lakosság ellátása hússal és vajjal. Ezek bői a cikkekből a keresletet elsősorban a városokban és az ipari területeken igyekeztünk kielégíteni, összességében a lakosság búsfogyasztása nem alacsony. A múlt évben belföldi felhasználásra összesen 5,4 millió darab, egy családra számítva majdnem két sertést vágtak. 1963-ban a belkereskedelem 16 százalékkal több húst és baromfit értékesített, mint 1960-ban. a keresletet mégis csak korlátozottan tudtuk kielégíteni. A vásárlók egyébként nemcsak az árukínálat menniységét, hanem a választékot, a friss és a fagyasztott húsok arányát is kifogásolják. A hús iránti keresletet növeli az emelkedő életszínvonal, az álattartó háztartások számának csökkenése, az üzemi étkezés bővülése, az üdü lók, egészségügyi és szociális intézmények nagyobb hússzükséglete, a növekvő idegenforgalom. Csökkenti a bolti forgalomba kerülő tőke-húj mennyiségét és választékát a húskészítmények iránti mind nagyobb igény. A megoldó.“ útja az állattenyésztés fejlesztése. — Nem tudtuk teljesen kielégíteni a lakosság tüzelőanyag szükségletét sem, noha ebből a cikkből az elmúlt három év alatt 32 százalékkal, s ezen belül a főként a falvakat ellátó földművesszövetkezetek nél 65 százalékkal nőtt a forgalom. Probléma még így is — főként falun — jelentkezett. A parasztság jelentős része korábban mezőgazdasági hulladékkal tüzelt: most ke vesebb is a hulladék, s a meglevőt a nagyüzemek job ban hasznosítják. Az új úz- helyekben és kályhákban, amelyekből a földinűvesszö- vetkezetek csupán az utóbbi három évben félmillió darabot adtak el, nem Is na gyón lehet a hulladékot eltüzelni. Három év alatt 174 000 új lakás épült fel. s a lakosság több helyiséget hosszabb ideig fűt. mint korábban. A szénbányászat példamutató erőfeszítéseket tett a termelés fokozására, több tüzelőanyagot hoztunk is be. mégis idő kell, amíg a megnövekedett kereslettel egyező szintre lehet emelni a kínálatot. Az előadó a továbbiakban utalt arra, hogy a falun mindennapossá vált az olyan élei miszerek vásárlása, amelyeket ott azelőtt alig fogyasztottak, s általában az egész országban keresettekké váltak a korszerű iparcikkek. Megnövő kedett az olyan áruk forgalma is, amelyek a nők háztartási munkáját könnyűik meg. A mélyhűtött áruk és konzervek mellett a vendéglátóipar és a kiskereskedelem mind több előkészített és félkész ételt, valamint tisztított burgonyát és zöldséget árusít, s számos étteremből kész ebédet vagy vacsorát lehet hazavinni. A legnehezebb háztartási munka, a mosás megkönnyítését a mosógépeken ki vül a korszerű mosószerek s három év alatt csaknem 60 ezer centrifuga eladása, valamint a könnyen mosható és tisztítható, vasalást nem igénylő ruházati cikkek forgalomba hozatala szolgálja. — A kereslet sokrétű kielé- tését szolgálja a fogyasztási cikkek gyorsan növekvő, a tér vezettnél nagyobb mértékű behozatala. Több cikkből a lakosság keresletét teljes egészében, vagy nagyobb részben import útján elégítjük ki. Hozzájárult a lakosság áru ellátásának javításához a szocialista országok belkereskedelmével lebonyolított választékcsere, amely három év alatt 1,2 milliárd forint értékű áruval bővítette a kínálatot. Az előadó a továboiakban néhány fontos belkereskedelmi intézkedésről beszélt. Ilyen volt például a babkávé, a csokoládé és más import-élelmiszerek árleszállítása, a sör és a cigaretta áremelése, majd később néhány tartós fogyasztási cikk, egyes ruházati cikkek és a féstékáruk árleszállítása. Ezek együttesen 600—700 millió forint megtakarítást jelentettek a lakosságnak, s további nagy előnyük, hogy kedvező irányban befolyásolták a kereslet alakulását. Hitelre a belkereskedelem három év alatt 3,3 milliárd forint értékű tartós fogyasztási cikket adott el. így csaknem minden család vásárolt különféle nagyértékű cikkeket: jórészt olyanok, akiknek anyagi körülményei ezt esetleg csak a következő években tették volna lehetővé. A hitelakciók egyben elősegítették olyan áruk termelésének a fejlesztését, amelyekben a fizetőképes kereslet egyébként lassan növekedett volna. A kereskedelmi tevékenység rugalmasságát fokozta az idényvégi kiárusítások és leértékelések rendszerének bevezetése. Az idényvégi kiárusításokon három év alatt csaknem kétmilliárd forint értékű idénycikket adtak el körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb áron. A három év alatt csaknem ötmilliárd forint értékű divatjamúlt árut értékeltek le 25—30 százalékkal. így a kereskedelmi készleteket friss, keresett árukkal tölthettük feL A belkereskedelmi miniszter ezután utalt arra, hogy bár a vevők jogosan kifogásolják egyes üzletek tevékenységének szervezetlenségét, az eladók egvrészcnek figyelmetlenségéi ú- ucva.. dam Események képekben STOCKHOLM: A városi tanács palotájában a szovjet kormányfő június 23-án beírta nevét a vendégkönyvbe. Az előtérben néhány ajádek, amelyet Hruscsov Stockholm városától kapott. UJ-DELHI: Anasztasz Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes (középen) megkoszorúzta az elhunyt Dzsavaharlal Nehrn síremlékét. gát és más hibákat, a több mint negyedmillió kereskedelmi dolgozó túlnyomó többsége becsületesen végzi munkáját. — Mindent meg kell tenni — folytatta a miniszter —, hogy a kereskedelmi dolgozók magatartása, erkölcsi felfogása és munkája megfeleljen épülő szocialista társadalmunk követelményeinek, s főképpen a fiatalokat kell hozzáértésre és hivatásszere- tetre nevelni. Évente ötezer új kereskedelmi tanuló áll a pult mögé, s jelentős az utánpótlás a középiskolákból is. A szak- és vezetőkáderek utánpótlása, számuk növelése érdekében nemrég megszerveztük a felsőfokú kereskedelmi képzést is. — Tisztelt országgyűlés! A belkereskedelem fő feladata az áruellátásban még meglévő hiányok fokozatos felszámolása. Ennek programját a belkereskedelem az érdekelt ipari és más szervekkel közösen dolgozza ki. — Fontos feladataink vannak a nők háztartási munkájának megkönnyítése terén, amelyhez a belkereskedelem a vendéglátás kiterjesztésével, a tisztított, félkész és kész ételek kínálatának bővítésével, több háztartási géppel, modem főző- és sütőeszközökkel, korszerű háztartási vegyi cikkekkel, valamint a kereskedelmi szolgáltatások, főleg a kölcsönzésnek és az élelmiszerek házhoz szállításának fejlesztésével járulhat hozzá. — Az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk az üzlethálózat bővítésére — hangoztatta a továbbiakban. — Biztosítani kell, hogy az új lakóházak földszintjén és az új lakótelepeken az előírás szerint épüljenek meg a boltok és a vendéglátóüzletek. Fokozatosan gondoskodnunk kell a családi házas lakótelepek kereskedelmi ellátásáról. A városokban egyrészt az áruházi kereskedelmet kell fejleszteni, másrészt a korszerű, nagyméretű szaküzeleteket. Falun a föidművesszövetkc- zetek a gazdaságosság és az ésszerűség figyelembevételével sűrítsék az elárusító Iyek számít, s az áruválasztékot úgy koncentrálják egy-egy kereskedelmi körzetben, hogy a vevőknek vásárlásukhoz minél kisebb területet kelljen bejárniuk. Tovább kell folytatni mégpedig gyorsuló ütemben az új kiszolgálási normák elterjesztését, a kereskedelmi automaták üzembeállítását, s a kereskedelem technikai ellátottságának javítását. — Törekedve a kereskedelmi szervezetek mind nagyobb önállóságára, az irányítás egyre hatékonyabb eszközeit kell alkalmazni. A belkereskedelem válóban társadalmi méretekben vegye számba a lakosság keresletét, üzlethálózatával, árukínálatával ehhez alkalmazkodjék, figyelmesen, sokoldalúan szolgálja ki a vevőket, a napi apró munkában is legyen méltó a társa-” dalműnk támasztotta követel menyekhez. A miniszter kérte az ország- gyűlést, hogy a kereskedelem helyzetéről szóló jelentést fo- ~ gadja él. (Nagy taps). Ezután megkezdődött a jelentések fölött a vita. Tito Varsóba érkezett Varsó: < Joszip Btfoz Tito, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság elnöke, Wlady&law Gomulká- nak, a LEMP KB első titkárának és A. Zawadzkinak, az Államtanács elnökének meghívására feleségével és kíséretével csütörtökön délelőtt (hivatalos látogatásra a lengyel fővárosba érkezett. A jugoszláv és lengyel zász- ’ékkal feldíszített varsói repülőtéren a vendégek fogadá. sara megjelentek a LEMP KB, az Államtanács és a kormány tagjai. Jelen voltak a diplomáciai képviseletek, valamint a lengyel néphadisereg vezetői. A repülőtéren elhangzott beszédek után Tito Gomulká- val és Zawadzkival együtt nyitott gépkocsin a Belvedere kastélyban levő szállásra haj« tatott.
