Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-26 / 148. szám

4 NAPLÓ' 1964. JCNIUS 26. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Az ipari üzemeik ebben a vonatkozásban természetesen jobb helyzetiben vannak, bár most, az ipari átszervezések következtében új, s ugyancsak jogos igénylők jelentkeznek, s e kérések teljesítésével kisebb nagyobb mértékben feltétlenül hozzájárulhatunk az iparunk­ra háruló kötelezettségek tel­jesítéséhez. Fontos feladatnak tartjuk a lakosság köréből je­lentkező telefoniigénylők kéré­seinek teljesítését is. Ha a fel sz-badulás előtti és a jelenlegi lakástelefonokat számszerűleg próbáljuk összehasonlítani, a fejlődés rendkívül nagy. Az efféle összehasonlítás azonban nem lehet mérvadó számunk­ra: s bár azelőtt csupán az •úgynevezett jólszituált csalá­dok otthonaiban csöröghetett a telefon, arra törekszünk, hogy az életszínvonal, a kulturális igények növekedé­sével párhuzamosan minél gyorsabban eleget tegyünk a lakosság igényeinek. Dr. r ;di György szólt a ív-műsorok továbbításának kérdéseiről is. Elöljáróban megjegyezte, hogy hazánkban ma már 1000 lakosra 52 tele­vizióelőfizető jut, s bár ná­lunk jónéhány évvel később kezdődtek meg az adások, mint más európai országok­ban, az elmaradást lényegé­ben behoztuk. — A vételi lehetőségek javí­tásával már a mostani ötéves terv időszakában szeretnénk elérni, hogy a TV műsorait az egész ország területén tökéle­tesen vehessék. Tartalékadók létesítésével biztosítani kíván­juk az adások zavarmentessé­gét, biztonságát, s kis adók építésével meg akarjuk szün­tetni az árnyékolt helyeket. Az elképzelések között termé­szetesen szerepel második te­levízióadás bevezetése is. — Erre azonban csak a hosszú­távra szóló tervek valóraválá- sa idején kerülhet sor. A Szovjetunióval létesített mik­rohullámú összeköttetés meg­teremtése után a fejlődés kö­vetkező állomása a lánc kiépí­tése Románia és Nyugat felé. A közlekedés- és postaügyi miniszter referátuma végén hangsúlyozta: — A felvelő-szolgálat kor­szerűsítése, az automata tele­fonközpontok számának gya­rapítása a legkülönbözőbb területeken előirányzott gépe­sítés, a rádió- és tv-műsorok továbbításában tervbevett je­lentékeny fejlesztés nagyban hozzájárul majd a panaszok számának csökkentéséhez, az igények teljesebb kielégítésé­hez. Az ígéretes tervek meg­valósításának legfőbb előfelté­tele azonban, hogy a posta dolgozói továbbra is hivatás­szeretettel, fegyelmezettséggel dolgozzanak. Eddigi elismerés­re méltó, jó munkájuk bizto­sítéka annak, hogy kötelezett­ségeiknek eleget tesznek, s az új törvénv biztosította lehető­ségek felhasználásával meg­oldják a rájuk háruló felada­tokat. Kérem, hogy az ország­gyűlés a Postáról és a távköz­lésről szóló törvényjavaslatot fogadja el. Az országgyűlés a Postáról és a távközlésről szóló tör­vényjavaslatot az Ipari Bizott­ság és dr. Hargitai Katalin módosító javaslataival együtt egyhangúlag elfogadta. Ezután ebédszünet követke­zett. A szünet után Pólyák Já­nosnak, az országgyűlés alel- nökénefc elnökletével folytató­dott az ülés. Tauss János jelentése a kereskedelem helyzetéről Tausz János belkereskedel­mi miniszter jelentést terjesz­tett elő a kereskedelem hely­zetéről. Beszéde elején rámutatott: a második ötéves tervről szó­ló 1961. évi kettes törvény cé­lul tűzte ki a lakosság anya­gi és kulturális jólétének eme­lését. Ennek megvalósításában je­lentős szerep hárul a bel­kereskedelemre, minthogy a lakosság pénzjövedelmének hetvenöt—nyolcvan százalé­kát költi az idetartozó áru­cikkek vásárlására, s ipa­runk termelésének csaknem a felét a belkereskedelem értékesíti. A kormány időszerűnek tar­totta, hogy számot adjon az országgyűlésnek a belkereske­delmi terv teljesítéséről és a lakosság ellátása érdekében végzett tevékenységéről. — A kiskereskedelmi áru­forgalom a terv-törvény elő­írásai szerint fejlődik; a la­kosság áruellátásának, a ki­szolgálás kultúrájának és ál­talában a kereskedelmi mun­kának a fejlesztésére vonat­kozó irányelvek teljesítése is jó úton halad. A lakosság áruellátására és a kereskede­lem fejlesztésére a párt és a kormány gazdaságpolitikája alapján kialakított irányelvek a gyakorlatban helyesnek bi­zonyultak a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biz­tosítására, az árukínálat kor­szerűségének fejlesztésére, a falusi lakosság ellátásának ja­vítására, valamint az új ke­reskedelmi módszerek széle- sebbkörű alkalmazására irá­nyuló intézkedések eredmé­nyesek voltak. Elősegítette a fejlődést az állami és a szö­vetkezeti kereskedelem műkö­dési területének elhatárolása, s a különböző irányítású ke­reskedelmi szervezetek között kialakult szocialista verseny. * — A lakosság vásárlóerejé­nek növekedése, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés következ­* tében a belkereskedelmi for­galom 1960—1963 között 16 százalékkal emelkedett. 1953-ban egy-egy család ha­vonta átlagosan 300 forint­tal többet költött vásárlás­ra. mint három évvel ko­rábban. Az előadó ezután részlete­sen foglalkozott az élelmi­szer-fogyasztás alakulásával, amelynek színvonala — kaló­riában számítva — már elér­te, sőt túlhaladta a fejlett or­szágokét. Különösen a kor­szerű és egészséges táplálko­zás szempontjából fontos, va­lamint az iparilag feldolgozott élelmiszerek, mint például a tej, vaj, vágott-baromfi, mély­hűtött áruk, konzervek, édes­ség-áruk stb. értékesítése nőtt. Az egy lakosra jutó évi hús­fogyasztás a háború előtti 33 kilogrammról több mint 50 kilogrammra növekedett. Az 1930-as években hazánkban az egy főre jutó évi cukor- fogyasztás 10—11 kiló volt, — és ezen belül a mezőgazda- sági cselédek évi fogyasztása alig haladta meg a 2 kilo­grammot — tavaly viszont az átlagos cukorfogyasztás majd­nem elérte a huszonkilenc ki­logrammot. 1963-ban — főképpen az 1961. évi árleszállítás ered­ményeként — háromszor több babkávét, 42 százalékkal több csokoládét és 51 százalékkal több déligyümölcsöt adtak el, mint három évvel ezelőtt. A tavaly eladott babkávé meny- nyiségéből minden egyes 18 éven felüli lakosra csaíknem 100 dupla fekete jutott. A ke­reskedelmi és az üzemi ven­déglátásban naponta egymil­lión ékeznek. Állandóan sza­porodik a városokban az üdülő- és a kiránduló helye­ken az olcsó és gyors étkezési lehetőséget nyújtó vendéglátó üzletek száma, s mind több községben működik meleg ételeket árusító kisvendéglő, így érthető, hogy a kereskedelmi vendéglá­tásban három év alatt 30 százalékkal nőtt a meleg ételek, s 33 százalékkal az egyéb ételek értékesítése. A ruházati cikkeknél az áruellátás színvonalának ja­vulását nem annyira a meny- nyiségi, mint inkább a minő­ségi változások jelzik. A nem­zetközi fejlődés irányával egyezően a lakosság elsősor­ban a műszálas kötött- és méterárukat, az új eljárással gyártott textíliákat, a könnyű szöveteket és cipőket vásárol­ja. A tartós fogyasztási áruk közül számos cikket az utób­bi években kezdtek tömegesen értékesíteni. Három év alatt körülbelül hatszázezer szoba- és konyhaberendezéséhez ele­gendő bútort adtak el. Az or­szágban jelenleg 70 000 csa­ládnak van személygépkocsi­ja, 130 000 családnak villa­mos hűtőszekrénye, 900 000- nek mosógépe, több mint fél­milliónak televízió-készüléke. A tartós fogyasztási cikkek értékesítése 1960 és 1963 kö­zött kereken 40 százalékkal növekedett. Az új cikkek to­vábbi újfajta keresletet is tá­masztanak: A mosógépekhez például centrifugákra és szintetikus mosószerekre, a modern bú­torokhoz korszerű lakástex­tiliára és dísztárgyakra van szükség. Jellemző például, hogy 1963- ban a lakosság új járművek vásárlására 1400 millió forin­tot, üzemanyagra, alkatrészre, kerékköpenyre és gumira pe­dig 800 millió forintot költött. Mozira, színházra, rádió- és televízió-előfizetési díjakra, valamint könyvekre és a kul­turális fejlődést közvetlenül szolgáló egyéb árukra a la­kosság a múlt évben csaknem négymilliárd forintot, egy csa­ládra számítva több mint 1300 forintot adott ki. — Az utóbbi években meg­növekedett a lakosság, főként a parasztság kereslete a köz­ponti árualapok iránt. Ez ösz- szefügg azzal, hogy a saját termelésből és a természetbe­ni juttatásokból csökken a fogyasztás, ami a mezőgazda- sági nagyüzemek kialakulásá­nak időszakában természetes folyamat. Mértéke azonban a vártnál nagyobb és gyorsabb ütemű volt, s ezért fokozottan ter­helte meg a központi áruala­pokat. A továbbiakban arra kell törekednünk, hogy ez a folyamat összhangban legyen iehetőségeinkkel. Ezért a köz­ponti árualapok tehermente­sítése és kiegészítése érdeké­ben jobban kell támaszkodni a háztáji gazdaságok terme­lésére és más helyi források kiaknázására. — Különösen nagy erőfe­szítéseket igényel a lakosság ellátása hússal és vajjal. Ezek bői a cikkekből a keresletet elsősorban a városokban és az ipari területeken igyekez­tünk kielégíteni, összességében a lakosság búsfogyasztása nem ala­csony. A múlt évben bel­földi felhasználásra össze­sen 5,4 millió darab, egy családra számítva majdnem két sertést vágtak. 1963-ban a belkereskedelem 16 száza­lékkal több húst és baromfit értékesített, mint 1960-ban. a keresletet mégis csak kor­látozottan tudtuk kielégíte­ni. A vásárlók egyébként nemcsak az árukínálat menniységét, hanem a vá­lasztékot, a friss és a fa­gyasztott húsok arányát is kifogásolják. A hús iránti keresletet nö­veli az emelkedő életszínvo­nal, az álattartó háztartások számának csökkenése, az üze­mi étkezés bővülése, az üdü lók, egészségügyi és szociális intézmények nagyobb hús­szükséglete, a növekvő ide­genforgalom. Csökkenti a bol­ti forgalomba kerülő tőke-húj mennyiségét és választékát a húskészítmények iránti mind nagyobb igény. A megoldó.“ útja az állattenyésztés fejlesz­tése. — Nem tudtuk teljesen kielégíteni a lakosság tüzelő­anyag szükségletét sem, noha ebből a cikkből az elmúlt há­rom év alatt 32 százalékkal, s ezen belül a főként a falvakat ellátó földművesszövetkezetek nél 65 százalékkal nőtt a for­galom. Probléma még így is — főként falun — jelentke­zett. A parasztság jelentős része korábban mezőgazdasági hulladékkal tüzelt: most ke vesebb is a hulladék, s a meglevőt a nagyüzemek job ban hasznosítják. Az új úz- helyekben és kályhákban, amelyekből a földinűvesszö- vetkezetek csupán az utób­bi három évben félmillió darabot adtak el, nem Is na gyón lehet a hulladékot el­tüzelni. Három év alatt 174 000 új la­kás épült fel. s a lakosság több helyiséget hosszabb ideig fűt. mint korábban. A szén­bányászat példamutató erőfe­szítéseket tett a termelés fo­kozására, több tüzelőanyagot hoztunk is be. mégis idő kell, amíg a megnövekedett keres­lettel egyező szintre lehet emelni a kínálatot. Az előadó a továbbiakban utalt arra, hogy a falun min­dennapossá vált az olyan élei miszerek vásárlása, amelyeket ott azelőtt alig fogyasztottak, s általában az egész ország­ban keresettekké váltak a korszerű iparcikkek. Megnövő kedett az olyan áruk forgal­ma is, amelyek a nők háztar­tási munkáját könnyűik meg. A mélyhűtött áruk és konzer­vek mellett a vendéglátóipar és a kiskereskedelem mind több előkészített és félkész ételt, valamint tisztított bur­gonyát és zöldséget árusít, s számos étteremből kész ebé­det vagy vacsorát lehet haza­vinni. A legnehezebb háztar­tási munka, a mosás meg­könnyítését a mosógépeken ki vül a korszerű mosószerek s három év alatt csaknem 60 ezer centrifuga eladása, va­lamint a könnyen mosható és tisztítható, vasalást nem igénylő ruházati cikkek forga­lomba hozatala szolgálja. — A kereslet sokrétű kielé- tését szolgálja a fogyasztási cikkek gyorsan növekvő, a tér vezettnél nagyobb mértékű behozatala. Több cikkből a lakosság keresletét teljes egé­szében, vagy nagyobb rész­ben import útján elégítjük ki. Hozzájárult a lakosság áru ellátásának javításához a szocialista országok belkeres­kedelmével lebonyolított vá­lasztékcsere, amely három év alatt 1,2 milliárd forint ér­tékű áruval bővítette a kíná­latot. Az előadó a továboiakban néhány fontos belkereskedel­mi intézkedésről beszélt. Ilyen volt például a babkávé, a cso­koládé és más import-élelmi­szerek árleszállítása, a sör és a cigaretta áremelése, majd később néhány tartós fogyasz­tási cikk, egyes ruházati cikkek és a féstékáruk árle­szállítása. Ezek együttesen 600—700 millió forint megtakarítást jelentettek a lakosságnak, s további nagy előnyük, hogy kedvező irányban befolyá­solták a kereslet alakulását. Hitelre a belkereskedelem három év alatt 3,3 milliárd forint értékű tartós fogyasz­tási cikket adott el. így csaknem minden család vásárolt különféle nagyértékű cikkeket: jórészt olyanok, akiknek anyagi körülményei ezt esetleg csak a következő években tették volna lehető­vé. A hitelakciók egyben elő­segítették olyan áruk terme­lésének a fejlesztését, ame­lyekben a fizetőképes keres­let egyébként lassan növeke­dett volna. A kereskedelmi tevékeny­ség rugalmasságát fokozta az idényvégi kiárusítások és le­értékelések rendszerének be­vezetése. Az idényvégi kiáru­sításokon három év alatt csaknem kétmilliárd forint értékű idénycikket adtak el körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb áron. A három év alatt csaknem ötmilliárd forint értékű di­vatjamúlt árut értékeltek le 25—30 százalékkal. így a kereskedelmi készleteket friss, keresett árukkal tölt­hettük feL A belkereskedelmi minisz­ter ezután utalt arra, hogy bár a vevők jogosan kifogá­solják egyes üzletek tevé­kenységének szervezetlenségét, az eladók egvrészcnek figyel­metlenségéi ú- ucva.. dam Események képekben STOCKHOLM: A városi tanács palotájában a szovjet kor­mányfő június 23-án beírta nevét a vendégkönyvbe. Az elő­térben néhány ajádek, amelyet Hruscsov Stockholm városától kapott. UJ-DELHI: Anasztasz Mikojan szovjet miniszterelnök-helyet­tes (középen) megkoszorúzta az elhunyt Dzsavaharlal Nehrn síremlékét. gát és más hibákat, a több mint negyedmillió kereske­delmi dolgozó túlnyomó több­sége becsületesen végzi mun­káját. — Mindent meg kell tenni — folytatta a miniszter —, hogy a kereskedelmi dolgozók magatartása, erkölcsi felfo­gása és munkája megfelel­jen épülő szocialista társa­dalmunk követelményeinek, s főképpen a fiatalokat kell hozzáértésre és hivatásszere- tetre nevelni. Évente ötezer új kereskedelmi tanuló áll a pult mögé, s jelentős az utánpótlás a középiskolák­ból is. A szak- és vezetőká­derek utánpótlása, számuk növelése érdekében nemrég megszerveztük a felsőfokú kereskedelmi képzést is. — Tisztelt országgyűlés! A belkereskedelem fő feladata az áruellátásban még meglévő hiányok fokozatos felszámolá­sa. Ennek programját a bel­kereskedelem az érdekelt ipari és más szervekkel közösen dolgozza ki. — Fontos feladataink van­nak a nők háztartási munká­jának megkönnyítése terén, amelyhez a belkereskedelem a vendéglátás kiterjesztésével, a tisztított, félkész és kész ételek kínálatának bővítésé­vel, több háztartási géppel, modem főző- és sütőeszközök­kel, korszerű háztartási vegyi cikkekkel, valamint a keres­kedelmi szolgáltatások, főleg a kölcsönzésnek és az élelmi­szerek házhoz szállításának fejlesztésével járulhat hozzá. — Az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk az üzlethálózat bővítésére — hangoztatta a továbbiakban. — Biztosítani kell, hogy az új lakóházak földszintjén és az új lakótelepeken az előírás szerint épüljenek meg a bol­tok és a vendéglátóüzletek. Fo­kozatosan gondoskodnunk kell a családi házas lakótelepek kereskedelmi ellátásáról. A városokban egyrészt az áru­házi kereskedelmet kell fej­leszteni, másrészt a korszerű, nagyméretű szaküzeleteket. Falun a föidművesszövetkc- zetek a gazdaságosság és az ésszerűség figyelembevéte­lével sűrítsék az elárusító Iyek számít, s az áruvá­lasztékot úgy koncentrálják egy-egy kereskedelmi kör­zetben, hogy a vevőknek vásárlásukhoz minél kisebb területet kelljen bejárniuk. Tovább kell folytatni mégpe­dig gyorsuló ütemben az új kiszolgálási normák elterjesz­tését, a kereskedelmi automa­ták üzembeállítását, s a ke­reskedelem technikai ellátott­ságának javítását. — Törekedve a kereskedel­mi szervezetek mind nagyobb önállóságára, az irányítás egyre hatékonyabb eszközeit kell alkalmazni. A belkeres­kedelem válóban társadalmi méretekben vegye számba a lakosság keresletét, üzletháló­zatával, árukínálatával ehhez alkalmazkodjék, figyelmesen, sokoldalúan szolgálja ki a vevőket, a napi apró munká­ban is legyen méltó a társa-” dalműnk támasztotta követel menyekhez. A miniszter kérte az ország- gyűlést, hogy a kereskedelem helyzetéről szóló jelentést fo- ~ gadja él. (Nagy taps). Ezután megkezdődött a je­lentések fölött a vita. Tito Varsóba érkezett Varsó: < Joszip Btfoz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Köztársaság elnöke, Wlady&law Gomulká- nak, a LEMP KB első titká­rának és A. Zawadzkinak, az Államtanács elnökének meg­hívására feleségével és kísé­retével csütörtökön délelőtt (hivatalos látogatásra a lengyel fővárosba érkezett. A jugoszláv és lengyel zász- ’ékkal feldíszített varsói re­pülőtéren a vendégek fogadá. sara megjelentek a LEMP KB, az Államtanács és a kor­mány tagjai. Jelen voltak a diplomáciai képviseletek, va­lamint a lengyel néphadisereg vezetői. A repülőtéren elhangzott beszédek után Tito Gomulká- val és Zawadzkival együtt nyitott gépkocsin a Belvedere kastélyban levő szállásra haj« tatott.

Next

/
Thumbnails
Contents