Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-20 / 143. szám

»64. JÜNIUS 20.

IUAPM&

3

A könyvtárhálózatról, az anya- és gyermekvédelemről tárgyalt a megyei tanács v. b.

Tegnap délelőtt 9 órai kéz-1 dettel ülést tartott a Baranya 5negyei Tanács Végrehajtó Bi- ' zotesága. Napirenden szerepelt többek között a Baranya megyei tanácsi könyvtárhálózat helyzetéről, hároméves munkájáról és feladatairól szóló előterjesztés.

Több olvasó a megyében

Az elmúlt három év folyamán lassú emelkedés tapasztalható a megyében a könyv állomány fejlődésében. A könyvtári munka eredményességét leginkább azonban az olvasók számának növekedése mutatja. A községekben 1961-ben 36 809 volt az olvasók száma, tavaly pedig már 41 ezer. A felnőtt parasztlakosság részi-étele a könyvtári forgalomban így alakult: 1961- ben 24 százalék, 1963-ban pedig 32 százailék. Valamelyest emelkedett az ismeretterjesztő irodalom részaránya, s ezen belül is a mezőgazdasági szakirodaiamé. Tavaly azonban némi megtorpanás következett be az olvasók számának egyen letes növekedésében. Ez részint a szigetvári és mohácsi könyvtánépítéssel, illetve még megoldatlan helyzettel függ i össze, részint a járási, s még-1 inkább a falusi könyvtárak i mostoha elhelyezésével, nem megfelelő körülményeivel.

Ezeknek a tényezőknek az ellensúlyozására kezdte a megyei könyvtár propaganda- munkáját erőteljesebbé tenni. Hasznos volt az üzemekkel, állami gazdaságokkal, tsz-ek- kel írásban rögzített kapcsolatok felvétele. Ennek alapján 145 magasszínvonalú mezőgazdasági szakkönyvet, s több mint 300 ugyancsak nívós szakkönyvet igényeltek és kaptak meg a könyvtártól. Ugyancsak beváltak a kiállításod:, könyvtári rendezvények, az egyes szaktanfolyamok részére készített ajánló bibliográfiák is.

Az 1963. tavaszán történt minisztériumi brigádvizsgálat megállapította, hogy a megyei könyvtár tartalmi munkája viszonylag jól fejlődik, viszont a könyvtárak elhelyezése, berendezése az országos átlagtól is lemaradt. Maga a megyei könyvtárépület, is nagy helyhiánnyal küzd. ez akadályozza többek között azt is, hogy rátérhessen a ma már korszerűbb szabadpolcos rendszerre. A járási könyvtárak között is kevés akad, amelyik kielégítené a meginövekedett igényeket. A falusi könyvtárak pedig. noha az általános helyzet nagyon sokat javult, még mindig nincsenek elfogadható .helyzetben. A letéti könyvtárakat fokozatosan a községi tanács kezelésébe adják, ez a folyamat már megindult. Sokkal fontosabb azonban — s ezt hangsúlyozta a határozati javaslat is — a népművelési körzetek mintájára a könyvtár körzeti rendszerének kiépítése. A végrehajtó bizottság ez utóbbira vonatkozólag azt á határozatot hozta, hogy meg kell vizsgálni ennek lehetőségeit, pontos teivet kell készíteni, s a következő művelődési évadban kísérletként egy-két járásban meg kell valósítani a körzetesítést. Ugyancsak határozat született arról is, hogy az erőforrások célszerű felhasználásával, társadalmi összefogás szervezésével a lehető legrövidebb idő alatt meg kell oldani a legégetőbb hiányosságok pótlását

Nagyobb összefogást a csecsemőhalandóság megszüntetésére

A vb-ülés elé beterjesztett jelentés bő tájékoztatást adott a megyében folyó anya- és csecsemővédelem kérdéséről. Sok egyéb megoldandó kérdés között a legélesebben a csecsemőhalandóság problémája vetődött fel. Megyénkben az utóbbi időben romlott a helyzet, akkor is, ha az utolsó egy-két évben van is némi javulás. Még az 1963-as évben is Baranya megye állt az országban a legrosszabb helyen ebben a kérdésben. A megyén belül legrosszabb a helyzet a sásdi járásban.

Ennek a rendkívül súlyos helyzetnek az okaira egyelőre nem sikerült fényt deríteni. Ez részben orvostudományi kérdés, ami ugyanis áz élet- képtelen koraszülötteket illeti. Más része azonban különböző egyéb tényezőktől függ, s ezért itt nemcsak lehet, hai- nem kell is javítani a helyzeten. Tényi Jenő, az egészségügyi állandó bizottság elnöke a bizottság nevében elmondotta, hogy ezzel a kérdései bővebben kívánnak foglalkozni : mennyiben befolyásolja a csecsemőhalandóság magas arányát ■ az egészség-' ügyi ellátásban mutatkozó lemaradás, Kétségtelen, hogy a cigánytelepeken állandó jelleggel dolgozó védőnő vagy más egészségügyi szakember beállítása máris javulást eredményezne. De sokkal többet el lehetne ómi a koraszülött osztályok minél gyorsabb felállításával a járási székhelyeken is.

Számos más kérdés is felmerült — pL a csecsemőotthonok, bölcsődék kérdése, a rövid ápolási időt eredményező ágyhiány stb. — de a végrehajtó bizottság a megye csecsemőhalandósági helyzetét rendkívül súlyosnak ítélve úgy döntött, hogy az erőket ennek a kérdésnek a megoldására összpontosítja. A beterjesztett jelentést tájékoztatóként elfogadta, a beterjesztett határozati javaslatok elfogadása helyett azonban úgy határozott, hogy a menetközben is megoldható kisebb problémák intézését az egészségügyi osztály kötelességévé teszi (az egészségügyi éllátás alaposabb ellenőrzése, a tápszerhiány stb. kivizsgálása) és aiz őszi hónapokra átgondolt, komplex előterjesztést vár, amelyben a közeli és távlati intézkedési lehetőségek szerepelnek, anyagi vonatkozásaiban is. A sásdi, járás kirívóan rossz eredményeit alaposan kivizsgálják és megteszik a szükséges intézkedéseket. A kérdés valameny nyi oldalával úgy kíván a végrehajtó bizottság az előterjesztés alapján foglalkozni, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, anyagi áldozatok árán is, a legerélyesebb intézkedésekkel és nagyobb összefogással felszámolhassuk ezt a tarthatatlan helyzetet.

Hoffman Pál műszaki vezetőt keresem a Pécsi Bútorgyárban.

—> Ott hátul az udvarban valahol megtalálhatja, egy csoportot kísér üzemlátogatáson — adta meg a felvilágosítást a kapuőir.

Az egyik fényező műhelyben értem utói a csoportot. A Kecskeméti Bútorgyárból érkeztek tapasztalatcserére. A látogatók gyűrűjében állt a műszaki vezető.

— Amint látják, ahol lehet, gépesítünk. Úgy szervezzük meg a munkát, hogy minden dolgozó lehetőleg hosszú ideig ugyanazt a munkafolyamatot végezze, s így minél nagyobb szakszerűségre tegyen szert'... A lehetőséghez mérten női munkaerőt alkalmazunk, hiszen ebben nagy tartalékkal rendelkezik a város, s a nálunk lévő munkák többsége megfelel nekik... — adja meg egymásután a választ a kérdésekre.

A látogatók elismerően nyilatkoznak a látottakról, a gyár termékeiről, a munkaszervezésről. Valaki megjegyzi: meglepő, hogy milyen fegyelmezetten dolgoznak itt a munkások. A műhelyekben a rend;* az , átgondolt technológiai folyamat az, amire különösen felfigyelnek. Hasznosnak, tanulságosnak ítélik meg látogatásukat.

A vendégek eltávoznak, s ezután én következem. Arra kérek választ, hogyan fejlődik a gyár termelése?

— Mi évek óta ugyanazt csináljuk. Nincs nálunk sémim újdonság.

1957 óta gyártja a Pécsi Bútorgyár a hét darabból álló Mecsek fényezett hálószoba- bútort. Dp azt nem lehet áLli- tani, hogy az elmúlt nyolc évben nem történt semmilyen változás! Az első évben, az egyéb termékek mellett, még csak 120 garnitúrát készítettek. 1961-ben már kizárólag ezt a bútort állítják elő a gyárban, összesen 1050 darabot. Azután minden évben száz garnitúrával többet és az idei tervük már 1444 darab.

ír. f'Hlesek

— Ezt elsősorban a kétmű- szakos termelés megszervezésével tudjuk biztosítani, amit januárban kezdtünk meg. Felvettünk 14 új dolgozót is.

Van másmilyen változás is. A műszaki fejlődésben. Hat év alatt lényegében kicserélték a régi gépéket. Nemrégiben kezdte meg munkáját az NDK-gyártmányú hengercsiszológép, a lengyel körfűrész és a magyar sorozatfúrógép.

— Most már a gépparkkal nincs baj. Sőt nagyobb a kapacitása, mint ahogyan mi ezt jelenleg ki tudjuk használni. Sajnos...

És a „sajnos” után a bajokra, a gondokra kerül a szó. Kicsi a helyük. Nehezen tudják megoldani az anyagok és a készáruk raktározását. Nem tudják bővíteni a műhelyeket, hogy esetleg növelhessék a létszámot. Beépíthető terület nincs, s emeletráépítésre sem alkalmas az épületük.

— Pedig érdemes lenne.

Ötvenöt vnggon /ölilhorsó-ko tizei* v

Néhány hete megkezdődött a zöldborsó feldolgozása a Szigetvári Konzervgyárban. Eddig 55 vagon zöldborsó- konzervet tartósítottak. A gyár a tavalyi 150 vagonnal szemben 190 vagon árut ad a kereskedelemnek.

A cseresznye „újdonságnak” számít a gyárban, hiszen a tartósításra alkalmas ropogós cseresznye első szállítmánya

csak 17-én érkezett. Vasárnapig 60 mázsát dolgoznak fel s bizony a 16 vagon befőtt eltevését az időjárás nagyon befolyásolja. Az esőtől duzzadt szemek hamar kipattognak és a gyár vezetőségének nagy gondot okoz a min- - megtartása.

Június 25—27. között várják az első meggyszállít mányt.

Kertmegnyitó a KlOSZ-ban

Ma, szombaton este nyolc órakor ünnepélyesen nyitja.c meg a’ KIOSZ kerthelyiségét a Rákóczi út 24., számú házban. A megnyitó tulajdonképpen opera—operett-est lesz,

amelyen Pataky Ottilia és Wágner József, a Pécsi Nemzeti Színiház művészei is fellépnek. Az esten közreműködnek: a KISZÖV zenekar és énekkar. Horváth Gyui' vezényletével. Műsoron: Verdi, Puccini, Erkel. Kálmán és Jacobi művei szerepelnek.

KOPOGTAT AZ IDŐ

A harmincas évek elején kerültek a vállalathoz. Hárman, háromféle útról. Hat nes Jenő főkönyvelő banktisztviselői, Dulánszky Nándor főmérnök gazdatiszti famíliából. És Fürdős Ferenc, a vállalat jelenlegi igazgatója? Hármuk közöl bizony ő érkezett a ..legmesszebb ről”. Az ő famíliáját a földesúri statisztikában tartották nyilván. Méghozzá ükapáig, szépapáig visszamenőleg. írásos nyilvántartásuk felett sok évtizeden át koronás főhercegi címer díszelgett. Igaz, némi „szépséghibával”,, mert a dokumentum alatt meg ez állt: Fürdős F. uradalmi cseléd. Az édesapját és az ősöket illette ez a titulus, mert ifjú Fürdős Ferenc a maga részéről véget vetett a tradícióinak. Egy fokkal feljebb lépett. Amikor kézbekapta a lakatos-szerelő segédlevelet, páír évre rá otthagyta aiz uradalmat.

S az már a véletlen műve, hogy ők hárman ugyanabban az évben, ugyanabban a hónapban szintié ugyanazon a napon kapták meg különböző rangsorolású állásaikat a vállalatnál. Az egykori Pécsi Közműveknél, amely egyszerre több funkciót is ellátott Pécs város szolgálatában. A közlekedés-, a villany-, a gáz-, a vízellátás bonyolult félada- ; tai között mindhárman pél- I damutaíóan helyálltak. Ki-ki | a maga posztján. De' miután ; e posztok közül annak idején i csak kettő állt rangközelség- | ben egymáshoz, nem is illik elcsodálkozni azon, hogy nem alakulhatott ki belőle az a figyelemre méltó szövetség, ami ma jellemzi őket.

Hol kezdődött, hogy is volt az? Haines Jenő így emlékszik rá:

— Negyvennégy decemberében ismertem meg Fürdős Ferencet. Abban a nehéz idő- 1 ben, amikor a vállalat régi vezetői sorban itthagytak ben- 'nünket. Ki erre, ki amarra hivatkozva hagyta el az íróasztalt. a műszaki irodát és mire felocsúdtunk volna, csak ketten maradtunk itt a tisztikarból. Dulánszky barátom és év..

Őszintén,, szinte száraz tárgyilagossággal! tesz a helyére minden emléket, momentumot. A fenntartások, eQőitélie1957 óta egyetlenegy minőségi kifogás sem volt a bútorunk ellen. A kereskedelem igényli készítményünket.

A Mecsek háló nem modern bútor. Habár vonalai korszerűbbek, tükrös szekrényével, két hagyományos ágyával, az éjjeliszekrényekkel megőrzi a régi hálószobák jellemzőit Ennék ellenére az egész országban vásárolják. Elismert neve van a bútornak. Ezt a fajta garnitúrát csak ök gyárt ják az országban. Ez évben is háromezer darabot kért a kereskedelem, de a jelenlegi körülmények között képtelenek ezt a mennyiséget legyártani

Közben tanulmányozzák a cseh és német bútorgyártás tapasztalatait, a modernebb vonalú, de hagyományokat őraő hálószobákat Talán sor kerül a Mecsek háló továblb- formálására is. De a közvetlen jövő?

— Jövőre i® ugyanezt a hálót fogjuk gyártani! — hangzik a műszaki vezető válasza. — Ugyanilyen szorgalommal, alaposságai, minden igényt kielégítő minőségben.

Mitzki Ervin

tek, hosszú évekbe nyúló lassú kopását, a bizalom első

cérnahangú jelentkezését, amit nem is egyszer megszakított az értetlenség és rossz- indulat Mégsem köti egyiket sem össze Fürdős Ferenc személyével.

— Bízott bennünk, ragaszkodott hozzánk.

És miből mérte le ezt a bizalmát, ragaszkodást a főkönyvelő?'

— Mondjam azt, hogy sohasem játszotta meg a mindentudó, „mündenható” igazgatót?

Példáikat is mond. Szinte mindennapos példákat Fürdős Ferenc vezetői gyakorlatából.

— Nem hagyta sohasem figyelmen. kívül észrevételeinket, tanácsainkat. Ö maga kérte tőlünk. És így igazodott el egyre biztonságosabban a vezetésben.

Aki bizalmai előlegez,

bizalmat nyer. Ezt is a főkönyvelő mondlta. És hogy fogalmazta mindezt Fürdős Ferenc, a vállalat igazgatója?

— Nehéz iskolája van az irányításnak, és ebben különösképpen a magamfajta vezetőnek.

A legelején kezdi. Az ,.e®5- iskolávaf”, a harminc év előtti munkásélettel, a 25 filléres órabérrel, a szervezkedéssel, a mozgalommal. A Karszt-aknai titkos össze jöveté! ékkel. az első pártfeladattal, amit harminc ‘kilencben kapott.

— A németek már mozgolódtak akkor Nyilvánvaló volt a közel< háború és vele együtt a kilátások. A rosszak és a jók is. Mi a jóról tanácskoztunk, volt hozzá bőven támpontunk is.- A tizenkile.nres tanulságok, de mindenekelőtt, a tiltott rádióhallgató sokból szerzett tapasztalatok. És mi volt a pártfeladat? Minél előbb megtanulni, elsajátítani egy adott üzem minden bonyolult összetevőjét. mechanizmusát, hogy a várható fordulat azonnal helyén találja az embert.

Amikor megérkezett ez a fordulat. akkor tudta meg, aikkor döbbent rá Fürdős Ferenc, hogv mégiscsak kevéske volt hozzá a« „élőiskola”. — Mert addig ..rimán” mentek a dolgok, amíg élőbb párttitkára, maid függetlenített üb- íüfltaáira lőtt az „adöff” ürem- nék. A nehéz eswbemdőfc igazában csak ezután következtek. Amikor osztályvezetői beosztásában a ..haladó” iskolát is elvégezte. De légióként akkor, amikor először került szemtől szembe az éTőíté! értékké!- a bünokráeíával.

1949-ben az felem szétválasztásakor történt. Amikor szenvedélyes csatározások folytak akörül, hogy az egy tőről szakított és önálló sá.g rangjára emelt üzemek új vezetői kit hagyjanak itt, kit vigyenek él a víz- és csa- tomaművékké degradált vál- latettól. erre Fürdős Ferenc, a munkásból lett igazgató így emlékszik:

— Mind a hárman, a helyünkön, a posztunkon' maradtunk. Egy ótynn üzemnél, amely hivatásánál fogva szinte szünet vélleul a közvélemény gyújtópontjában állott.

Víz! Egy naponta növekvő város ipari és ivóvíz-ellátása. Mindjárt a kenyér után következik a rangja. Az igazgató egy dossziét vesz elő.

— Nézze csak, így álltunk tizennégy évvel ezelőtt. 1950- ben 1 millió 723 ezer köbmétert produkáltunk. Aztán Ví évet lapoz előre. — Tavaly már 9 milliót. És még mindig kevés. Pedig meg kellett érte dolgozni, elhiheti.

Mennyi támadás érte őket a 14 év alatt! A kiapadt kutak, a száraz vízcsapok, a rossz minőségű víz és más egyebek. Fürdős Ferenc nem is egyszer állít „válaszúton”. Mit tegyen. Tartsa-e továbbra is a hátát az inkább átkokkal, mint dicsérettel táplált egész „kóceráj” miatt?

— Néha már ott tartottam, hogy megfogalmazom a felmondó levelemet, de mindig közbejött valami. — Az ujjúval hátrabök az egyik ajtó mögé. — Aztán végszóra mindig benyitottají hozzám. A Jenő meg a Nándor: — Nem szabad Ferenci — így mondták és nekik volt igazuk. Aztán összedugtuk a fejünket és mindig kitaláltunk valami okosat.

Saját erőből új kutakat fúrtak, pedig hiányzott hozzá a legfontosabb: a fúrócső. Ekkor találta ki Dulánszky Nándor, hogy jó lesz ehhez a selejtes vas-villanyoszlop is. Abból szerkesztettek fúrócsövet. És 2 ezer köbméterrel újra csak megnövelték a napi vízadagot. De mire elérté! y' kezdhették elölről az egészet!' A város mindig tíz lépéssel élőre járt tőlük az igényeivel. Aztán ötvennégyben belépett az állami fúróvália’aí. és végül belépett a Duna. De nem szűntek meg vele még ma sem a gondok.

Közben elszálltak az évek az igazgató, a főkönyvelő és a főmérnök felett is. Haines Jenő 'négy évvel, Dulánszk'- Nándor három évvel ezelőtt nyugdíjba mehetett, volna. Fürdős Ferenc az idén tölt! be a hatvan esztendőt. Őrá várnak. De más is visszatartja őket. Megegyeztek abban, hogy az év végéig a főmérnök is, a főkönyvelő is kész embert nevel a maga helyébe. A legjobb úton tartanak hozzá. De azért néha-néha bekopognak már Fürdős Ferenchez is:

— Iparkodj egy kicsit Ferenc a hónapjaiddal, mert egyre nehezebb már a kitartás.

Bizony elfáradtak a segítőtársak. Kellene már a friss erő, ők is érzik. Azért szilveszterig várnak még vele. Akkor búcsúzkodnak, akkor vonulnak el a jól megérdemelt pihenőre. Mind a hárman. Mégis összeszorul a szívük, ha rágondolnak erre a napra. Hiába, nem mindegy ám 34—35 év után búcsúz- kodni, elköszönni az üzemtől, a munkától, az emberektől.

P. Gy.

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság gépészeti csoportja DT—54-es, valamint Sz—100-as földnyesőgépekre

VEZETŐKET ALKALMAZ VÁLTOZÓ MUNKAHELYRE.

Bérezés időbér + teljesítményprémium; Ugyanott érettségizett fiatalokat szerelő és villanyszerelő munkára felveszünk. — Megfelelő idő után szakvizsgát tehetnek. Jelentkezés Pécs, Kulich Gyula utca 13—15, hétfő, szerda és péntek.