Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-18 / 141. szám

im*. mmm n. NAPLÓ s Városok és fesztiválok A fesztivál-viták évek éta folynak, s a vitacikkek és előterjesztett proklamációk hangja sokszor sértően éles. Értékes. kulturált városok hasonlóan kulturált városok­tól igyekeztek elvitatni a nyári rendezvények jogát és bebizonyítani, hogy városuk hagyományai alapján csakis ők hivatottak arra, hogy fesz­tiválokat rendezzenek. Szege­den. néhány évvel ezelőtt ért­hetetlen módon idegesek let­tek a ..Mecseki Nyár” prog­ramiától. Budapesten a „Sze­gedi Szabadtéri Játékok” si­kerétől. Valaki éppen a kö­zelmúltban javasolta, hogy a ..Szegedi Szabadtéri Játéko­kat” Budapesten rendezzék, s akkor igazán méltó, reprezen­tatív kulturális esemény lesz . . . Amíg a vitatkozók a cent­ralizációért harcoltak, idő-1 közben újabb fesztiválok szü­lettek. Elég ha a nagyvózso- j nyi és balatonfüredi rendez­vényeket. a miskolci rövid- film-fesztiváit említjük, vagy az első siklósi várfesztivált... EREDETI ÖTLET, ÚJSZERŰ PROGRAM az adott hely földrajzilag, közigazgatásilag és a hagyo­mányokat tekintve alkalmas-e ezekre a rendezvényekre? Siklóson nem második Sze­gedet és Nagyvázsonyt terem­tettek, hanem igazi „siklósi várfesztivált” eredeti ötletek­kel, újszerű programmal. A fúvószenekarok fesztiváljának a megrendezésére, a hely az adott és legendássá vált tör­ténelmi múltjával kitűnően alkalmas. Évek folyamán a fúvószene-kultúrában megha­tározó szerepe lehet ezeknek a fesztiváloknak, különösen ha olyan kiváló művészek, mint Vujicsics Tihamér a jö­vőben is részt vesznek az al­kotó munkában. A siklósi várfesztivál a kultúrforrada- lom értékes eseménye, öröm­mel kell üdvözölnünk! BALETTFESZTIVÁL előadások megrendezésére, s a nézőtéren nagy tömegek nézhetnék végig a bemutató­kat. Pécs — a művészeti éle­tet tekintve — egyébként is műhely jellegű város, a nyári balettfesztiválok csak határo- zottabbá, egyértelműbbé ten­nék az arculatát... NEM VESZÉLYEZTETIK ^ßiciL zenei areképek EGYMÁST Mietőtt sommásan elutasí­tanánk a vitázdk ellenvéle­ményét. és kimondanánk az egyetemes fesztiváljogot, ér­demes megvizsgálni, hogy hogyan, milyen úton szület­nek ezek a rendezvények? Ha a siklósi 'várfesztivál ] születésének körülményeit | egészen pontosan akarnánk j rögzíteni, akkor először talán Palkó Sándor eivtársról, a Megyei Tanács elnökéről és örsi Ferenc íróról kellene beszélnünk ... örsiről, aki kifogyhatatlan a szellemes, és megvalósítható ötletekben, s Palkó Sándorról, aki szereti megyéjét, és minden olyan ötletet, ami Baranyát emel­heti. messzemenőkig támogat. Beszélnünk kellene a siklósi vezetőkről, azokról a lelkes kultúrmunkásokról, akik szer­vező erőben és ötletekben ugyancsak kifogyhatatlannak bizonyultak ... Tehát a fesz­tiválok születésének egyik elsődleges feltétele az a bizo­nyos emberi plusz, ami tehet­ségben, ötletekben, mozgé­konyságban, ügyszeretetben realizálódva lehetővé teszi, hogy a szokványos hétközna­pokon túllépve történjen va­lami, létrejöjjön valami új. Alapvetően meghatározó ere­jű a tartalom, tehát nem mindegy, hogy Siklóson kis Szegedet és pótnagyvázsonyt akarnak (eremtérni, vagy va­lami mást, többet, egészen újat. Az sem mindegy, hogy Evekkel ezelőtt • hasonló örömmel üdvözöltük, és kö­szöntöttük az értékes, sokol­dalú műsorral induló Me­cseki Nyár programját is. Akkor — a figyelmes újság­olvasók még biztosan emlé­keznek rá — tele voltunk nagyszabású tervekkel. A Szabadtéri Színpad korszerű­sítése mellett a tervekben a nézőtér mfianyagtetővel tör­ténő ellátása is szerepelt. A tervek aztán hirtelen elszür­kültek, mert Szeged nem örült a -Mecseki Nyárnak”, s bizonyos költségvetési gondok is jelentkeztek. A Szabadtéri Színpadnak így aztán máig sincs olyan forradalmi funk­ciója a kulturális életben, mint amilyen ideális és ha­talmas nézőtere alapján le­hetne. A -műsora egyre ve- gyesebb, s fokozatosan a Sza­badtéri Színpad elveszti az ar­culatát... Jó lenne most már alaposan átgondolni és meg­vitatni a Szabadtéri Színpad és a város kulturális lehető­ségeit, s kulturális életünk színvonalához, rangjához mél­tó nyári műsorral meglepni a közönséget! Pécs színvona­las kulturális élete, az a tény, hogy a városnak jó színháza, világhíres balett­együttese, irodalmi' folyóirata, jóhírű képzőművészeti és ze­nei élete van, bizonyos érte­lemben kötelez! Pécsnek nem szabadna olyan könnyen bele nyugodni a középszerű ve- gyességbe. a lehetőségek és képességek alatti nyári sze­replésekbe. Az Európa-szerte ismert és tiszteletben tartott új magyar balett szülőváro­sában nem lehetne például balettfesztivált rendezni nya­ranta? A Szabadtéri Szinpad alkalmas leone a színvonalas Egyetlen fesztivál, szabad­téri rendezvény létrehozása sem veszélyeztetheti más sza­badtéri rendezvények létét, ha azok a rendezvények valóban jók, színvonalasak és beleille­nek a szocialista kultúra egé­szébe. Ezek a fesztiválok a tehetségnek, a kultúrát sze- j rető alkotóknak és közönség- j nek biztosítanak teret, s a j kollektív kulturális élmények megszületését segítenék elő. Mindezt úgy vélem érde­mes elmondani. A Pécsi Sza­badtéri Színpad ügyében tér- [ mészetesen egyik napról a másikra nem lehet dönteni, de j ha egy alkalmas bizottság | megvizsgálná a kínálkozó le-1 hetőségeket, a jövő kulturális ! évadban már funkcionálisabb ; szerepe lehetne a színpadnak, s j esetleg létrehozhatnánk a ; Modem Pécsi Balettfesztivál­okat is. Bertha Bulcsu A Nemzeti Múzeum tudományos munkatársainak útmutatásai alapján a pécsi főposta udvarán régészeti ásatásokat folytat­nak. A II. századból megmaradt fürdőmedencés, központi fű­tésre palota romjait Hadrianus császár korában építették. Jelenleg az újonnan feltárt leleteket konzerválják és rövide­sen bemutatják a nagyközönségnek is. Dr. Fülöp Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója tanulmányozza az ásatások során feltárt leleteket. •üllyedése miatt lassabban kell haladni. — Itt is a lakott területek alá nyúlik a bányamező. A valamikori aknánk, amelyek a felszínhez közei lévő te’u-.pe- k. t fejtették, eléggé veszélyez­tették a lakótelepeket is. Lát­szik is a pécsbányatelepi há­zakon. A mélyebb művelés ke­vésbé hat ki a felszínen lévő építményekre. így mi nem­igen veszélyeztetünk jernmit a felszínen. — Kirsching elvtárs mióta dolgozik itt a Széchenyi-ak­nán' — 1938 óta. Mint napezmti gverek kezdtem én is. — Akkor mennyi szenet ter­meltek Pécsbányatelepen? — A Széchenyi-akna napi 1000 csillét, András-akna pedig r.api 600 csillével adott, amely megfelelt 960 tonnának. ?w- S'e 1938-ban már érződött a feszített ütem a háborús ké­szülődés miatt. — Jelenleg mennyi s napi termelésük? — Kereken 1800 tonna, — A fejlődésnél tartva —s az egész aknát értve ezalatt, mit fejlődött a Széchenyi-ak- na? — 1938-tól 1956-ig lényegé­ben semmit sem haladtunk előre. Az igazi fejlődés 1938- ban kezdődött. Azóta körülbe- fü] 70 millió forintot költöt­tünk a föld alatti bányame­ző fejlesztésére, illetve csak a Szelvények biztosításának a modernizálására. Hat évvel 1 ezelőtt a nyitott vágathossz- | nak 18 százaléka volt korsze- S rű biztosítással ellátva. A i korszerű biztosításon a fala­zást és a fém TH-gyűlűi:et értem. Jelenleg a nyitott vá­gathossznak 92 százaléka kor­szerű. — Milyen átmérőinek je­lenleg a bányabeli vágatok? — Három-három és fél mé­teresek a szelvényméretek. Ez már jó és megfelelő, de még jobb lenne a négy-négy és fél méteres szelvény. A főmérnök jsi belép a szobába és megjegyzi, per­sze hogy az üzemvezető nagy átmérőjű vágatokat kí­ván, hiszen két méter magas és 120 kiló a súlya. Nyilván, hogy az ilyen testes üzemve­zetők csakis a nagy szelvé­nyek harcosai. — A termelési eredmények javultak-e az elmúlt évek­ben? — Összehasonlíthatatlanul sokat fejlődtünk. Valamikor tapsoltunk a tíz méteres elő­rehaladásnak az elővájásban, manapság a 100 métert is el­érik a gyorsvágathajtó bri­gádok. — Hogyan lehetséges ez? Hiszen az embereknek most ts két kezük van. Mi a ma­gyarázat? — Sok minden. A szerve­zés, a gépesítés, a kiszolgá­lás. Például ott a rakodógép. Az a munka volt valamikor a legnehezebb. Ha Valaki húsz csillét megrakott, utána nem igen volt kedve táncolni. Ma a gép könnyűszerrel rak­ja a csilléket. Fejlődött a fú­rási technika. Régen vállon fúrtak a vájárok és utána három napig „mozgott az ol­daluk”, rázta őket a gép. — Ló, talicska, lapát és a régi bányászkodást jellemző „technikával” lehet-e még találkozni a Széchenyi-ak- nán? — Lapát még itt-ott szük­séges, talicska itt azelőtt se nagyon volt, inkább a kom­lói bányákban használták. Ló? Az igen. Egyébként az akna „történetébe” is beke­rül az idei március elseje, mert akkor vezettük ki az utolsó lovat a bányánkból. — Melyik ló volt az? — A vak Laci. Most min­denütt mozdonyok húzzák a csilléket. Sőt a sűrített leve­gővel üzemelő mozdonyokat is egyre kiszorítja a diesel­mozdony. Kézi csillézés még elvétve előfordul, de majd­nem mindenütt folyamatos szállítóberendezések továbbít­ják a szenet — Víz, villany, energia? — Az összes fejtésekben in­jektálnak, az összes elővájás­ban vizes fúrással dolgoznak. A bányabeli vízhálózatunk hossza kereken 16 kilométer. A villanyvilágítás is rendben van, a nyolcadik szinti szál- lítóvágatban villany világ i — Köztudomásúan a bányatelepi bányamező erő sen metános. Előfordul-e gáz­kitörés? — Ez igaz hogy itt van a mecseki medence legveszélye­sebb gázkitöréses mezője. Saj­nos volt elég sok gázkitörés, eddig 218-at tartanak nyilván, 1953-ban volt a legtöbb ál­dozatot követelő kitörés, s 1961-ben a legnagyobb, ami­kor egy-egy kitörés 1000 ton­na szenet dobott ki. — Az idei termelés hogyan alakul? — A napi tervünk 1800 tonna szén. Az első negyed­éves feladatunkat 107,2 szá­zalékra teljesítettük, a félév végére is meglesz a 105 szá­zalékos tervteljesítés a pécs­bányatelepi Széchenyi-aknán. — Hányán dolgoznak itt? — Közel 1500-an. — Hány bányásznak van autója? — Százharminc felett van. — Motorkerékpárja? — Azt nem „jegyezzük". Hol is zárhatnánk az inter­jút, mint a sportnál, a lab­darúgásnál. Azt viszont már nem mertem megkérdezni, hogy a Pécsi Bányász meg- nyeri-e a bajnokságot. Majd Legközelebb a tribünön. Gazdagh István Feltárják Sopianaet Huszonöt év a dal szolgálatában Hétfőn múlott huszonöt éve, íogy 1939. június 15-én a Ze- leművészeti Főiskolát kitünte- éssel végezte egy nyurga fia- alember: Veress Endre. _ E ruszonöt év második negye- létől Pécsett él, igazi pécsivé /ált. Az évfordulóin felkérés­ük, hogy eddigi pályafutásá- ■ól érdeklődjünk. — Régi muzsikuscsaládból szármaaom — emlékezett visz tza Veress Endre. — Emig- •áns nagyapám, Veress Sán­( dór és Ferenc fia kitűnő he- | gedűs volt, édesanyám pedig ! hivatásos énekművésznö. Sán- ■ dór bátyám zongoraművész és : zeneszerző. Édesapám komoly­zene iránti lelkesedése, a gya­kori házi kamarazenélések budai otthonunkban: ezek az első élmények, amelyek egy­ben sorsdöntőén hatottak jö- vőm kialakítására. Bátyám akkor tanulta Beethoven Op. 14-es G-dúr szonátáját, ami­kor én Thompson „A winipegi farkas” című állattörténetét olvastam. Máig érzem azt a döbbenetét, amelyet a szom­széd szobából áthangzó szo­náta keltett bennem: mintha az üldözött, elvadult farkas­kutya szomorú sorsát jelle­mezné. Ezután az első tuda­tos zened élmény után követ­kezett sikeres önképzököri \ szólószereplésem, majd nyolc évi kitartó tanulás, amelynek eredményeként énektanári és hangverseny-énekiművéezi ok. levelet szereztem, később meg kaptam a hivatásos működési engedélyt. Előbb dr. Molnár i Imre, utóbb a Svájcból haza- j tért. néhai Dttrigo Ilona első : magyar végzős növendéke vol- ( tarn. Éneken kívül tanúit zon­gorát, orgonát. zeneszerzést, de a második világháború ki­törése miatt ezeket elvégezni már nem tudta. A háború leküzdhetetlen ül hátrányos helyzetbe taszította: Buda ost­romában otthonuk elpusztult, közben túllépte az újra meg­induló nemzetközi zenei ver­senyek felső korhatárát így versenyen soha nem indulha­tott. Édesanyjának halála, aki nemcsak tanácsadója, hanem mindig kéznél lévő kísérője is volt, valamint négy év előtt átszenvedett ritka gégebaja sem téríthették el Veress Endrét hivatásától. — Eddig mintegy ezerkét- százszor léptem fel Budapes­ten és vidéken, mint énekes, kísérő és előadó. Nagykorúsá­gom napján tartottam első önálló hangversenyemet. Éne­keltem a budapesti, kassai és pécsi rádióban. Kodály Zol­tánt hatvanadik születésnap­ján, 1942. decemberében én köszöntöttem dalaival Buda­pest I. hullámhosszán. Akkori állandó rádió-kísérőm, Polgár i Tibor kijelentette: „Te vagy Közép-Európa legrendesebb j énekese!” És egy másik epi­zód a sok közül: Egyszer év­folyamtársam. Littasy György ! helyett énekeltem. Hangver­seny után hozzámlépett egy idős hölgy és nem tudván a személycseréről, így gratulált: ,.Nagyon szép volt Littasy úr!” Vajon kettőnk közül melvi- | künkre volt hízelgőbb élásme- j rése? 1946 márciusban költözött Pécsre. Bár bevándorolt volt, mégis rögtön azonosult az it­teni művészeti mozgalmakkal. összegyűjtötte és azóta is ter­jeszti a pécsi költők dalait. köztük Horváth Mihálynak az ő számára írt népdalfeldolgo­zásait, basszushang, hegedű- zongorára. Megszervezte és 11 hangversenyig vitte a Pécsi Énekes Esték-et, amelyeken pécsi és Pécs környéki éneke­seket, versmondókat, zongora- sokat léptetett fel. Az esték keretében hangzott el Sass Dezső nagyszerű oratóriumá­nak ősbemutatója. Meg kel­lett ismételni és nemcsak a helybeliek, hanem Bárdos La­jos is elragadtatva szólott ró­la. Több száz cikket, kritikát írt pécsi lapokba és fővárosi folyóiratokba, legutóbb ..A pécsi operajáték múltja és je­lene” címmel a „Muzsika” jú­niusi számában. Éveken át a Pécsi Bábszínház zenei mun­katársaiként dolgozott. Kodály Zoltánt nyolcvanadik szüle­tésnapján is dalesttel köszön­tötte. ez alkalommal a Bartók Klubban. Azóta is sajátosan zengő, a kontra „A, Asz”-ig hatoló mélységű hangját iga­za művészi alázattal állítja a megszólaltatott művek szol­gálatába. — A zene minden ága vonz, — folytatta Veress Endre, — de egyéniségemhez mégis leg­közelebb a dal miniatűrköl- tészete áil. Ezen belül rs a kéziratos magyar datirodalom, amelyből rengeteget összemá­soltam és igyekszem tereszte­ni. A Széchenyi könyvtárban Erkel Ferenc eredeti kézi rá­táiéi másoltam le „Szózat”- pályaművét és „Bátori Mária” operájának egyik csodaszép áriáját Édesapámtól örököl­tem a búvárkodó, adatgyűjtő szenvedélyt. írásaim között említésre méltó készülő értek- módszertani tanulmányom, a dalirodalom köttök szerinti csoportosítása, a zenei szö­vegfordítás. Dolgozom az ope­rák és szövegfordítások \t*ata~ lógusán. a Buda ostromában tragikusan elhunyt Ságod y Otmár dalhagyatékának rend­szerezésén, lefordítottam a ..Parasztbecsülef-et és 83 dalt, áriát, karművet. Vannak verseim, dalaim, népdal-fel­dolgozásaim, bábzenéim. Meg­zenésítettem a pécsi köttök közül Galambost László ..Szo­nett’ és Pákolitz István „Csak” című versét. — A második negyedszázad küszöbén mik a tervei, vá­gyai? — Szeretném még tető alá vonná munkáimat, kidolgozni dalvázlataimat és néhány együttes előadóestet tartani feleségemmel, Abaligeti Zitá­val. És szeretném lektori zál- ható állapotba tenni történet­író édesapám hagyatékát, kö­zöttük egy erdélyi tárgyú, mintegy 600 lapnyi életrajzi ciklust. Őszintén kívánjuk Veress Endrének, hogy terveit valóra válthassa és jó erőben érje meg arany jubileumát! — nt — MOZI Park: Magánélet (fél 5, tél 7 é fél 9 órakor, szélesvásznú). Jó ícV esetén az utolsó előadás a Kert moziban. Petőfi: Magánélet (5, 7 és 9 óra kor, szélesvásznú). ■ Kossuth: Jelena öböl (fél 5, f& 7 és fél 9 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magya híradó, 10/1964. sz. világhiradc 11/1964. sz vllógtiíradó, 3/1964. st sporthíradó, Amire nem figyelne): Majd ha nagy leszek, Jó egész séget! (Előadások 11 órától 3 órái folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: Pacsirta (5 és 7 órakor, szélesvásznú) Rákóczi' (Mecsekalja): Dühöng' Ifjúság (7 órakor, szélesvásznú) Csak 16 éven felülieknek! Jószerencsét (Pécsszabolcs): Huszárkisasszony (5 és 7 órakor) Május 1. (Vasas H.): Láng a» utcákon (7 órakor, szélesvásznú! Kossuth (Mohács): Karambol íi és 8 órakor; szélesvásznú). Táncsics (Siklós): A nagy riper (fáj 9 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Már nem olyan Időket élünk (fél 9 órakor^ Harkány: Afrikai képeskönyv A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1664. jún. 18-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió-tiiradó. Szívesen hallgatott dallamok. 18.00: Német nyelvű műsor: Mesterséges égitestek megfigye­lése. — Riport a csillagásszal. Kivénsághangverseny. A tudomány és technika világá­ból. 18.30: Rossz üt jobbra, rossz út balra .. Cigánydalok új nép­zenei felvételeinkből. 18.40: Hogyan táplálkoztak ax 6- korban és a középkorban. — Dr. Vörös Márton előadása a Történelmi Társulat Ismeretter­jesztő sorozatában. 18.50: Legszebb Lehár-lerocaetak- böl. 19.05: Dél-dunántúli híradó. 19.20: Zenélő levelezőlap. 19.45: Aratás előtt — Riport. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Nincs előadás. Tájszínház: Nebánesvtrág (este 5 órakor). Sellye.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents