Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-01 / 101. szám

1964. MÁJUS 1. NAPLÓ 9 ^Üzenet a mláqíirht Várható-e a marslakók érkezése? — Figyelem, figyelem! Rend kívüli hírt közlünk! Mars­lakók szálltak le a Földre! Fi­gyelem, figyelem! Néhány perc múlva folytatjuk rendkívüli híradásunkat, addig pedig hallgassák meg, hogy Gina Lollobrigida minek köszönhe ti szépségét... Ezzel a szöveggel szakítot­ta meg adását néhány évvel ezelőtt egy amerikai magán rádióállomás. A hírre nagy fölfordulás tá­madt. A rádió hírszerkesztősé­gének telefonja szüntelenül csengett. Felzaklatott idegze­tű emberek kértek további információkat. A megrémült rádióhallgatók ostrom alá vet­ték az újságok szerkesztősé­geit és az állami tájékoztató szervek központjait, hogy meg tudják, mi történt? Hol van­nak a Mars-lakók? Repülő csészealjakon érkeztek meg? Várható a közeli órákban a Földünk katonai megtámadá­sa? Záporoztak a kérdések és a hír, melynek csupán az lett volna a célja, hogy fel­hívja a figyelmet az utána következő kozmetikai reklám műsorra, alapos felfordulást keltett. Az újságok óránként adták ki külön-kiadásaikat, hogy kielégítsék a kíváncsia­kat, akik minél többet akar tak tudni a titokzatos földön ■ túli világról. Százezer éves időparány Néhány i évvel ezelőtt, az űrhajózás ' előtti időkben e távoli világok értelmes lé­nyeinek kérdése az újságok irodalmi rovataihoz tartozó anyag volt. Mondanunk sem kell, alig volt más ezekben a cikkekben, mint mese, fan­tasztikum. Azóta roham lép­tekben halad a tudomány és a „marslakók” átkerültek a tudományos rovatokba. Ma már egyetért abban a tudományos világ, hogy ha a bolygókon megfelelő fel­tételek alakulnak ki, ott élet keletkezik. Az élet sok száz­millió és sok százmillióid évet meghaladó fejlődése során ki alakulnak különféle fajok és meglehetősen késői sza­kasz, a pszichozoikus kor­szak, az az idő, amikor meg­jelennek a gondolkozó lé­nyek. Az ember „mindössze” né­hány százezer évvel ezelőtt jelent meg a Földöm. Tételez zük fel, hogy fennmarad még egy milliárd évig. Ennyi idő emberi Vonatkozásban vég­telennek fogható fel, de a vi­lágmindenség egészéhez mér­ve csak egy időparány. És azt is tudomásul kell ven­nünk, hotor más égitesteken is csak hasonló „időpará- nyok” alatt léteznek gon­dolkozó lények. Ebből logi­kusan következik, hogy gon­dolkodó lények közötti kap­csolat csak akkor valósulhat meg, ha a pszichozoikumok ideje egybeesik. Ennek nem kizárt a lehetősége, de felte­hetőd kevés a valószínűsége. És, hogy éppen a közeli Mar­son élnek gondolkozó lények, szinte teljesen valószínűtlen. A Vénusz már felelt Az értelmes lények lakta bolygók közti összeköttetés­nek ma már megvan a le­hetősége. Erre a célra fel lehet használni az elektro­mágneses hullámokat. A rá­diócsillagászat már azt is meg határozta, hogy milyen hul- lám tartományba tartoznak a felhasználható sugárzások. A kozmikus zavarok ugyan­is lehetetlenné teszik a na­gyobb hullámhosszúságok igénybevételét, a bolygók tér mikus sugárzásai viszont a legkisebb méretű hu dómok felhasználását zárják ki. A két véglet között viszont ta­lálható egy olyan sáv, mely az összeköttetés megteremté­sére alkalmasnak látszik. A bolygók közti érintkezés első formai megnyilvánulása már megtörtént. A felszaba­dulás utáni évben Magyar- országról küldtek jelzést a Holdra és érzékeny műszer­rel a visszavert jelet felfog­ták. Négy esztendővel ezelőtt felelt először a Venus vissz­hangja. Ezek a jelzések mint már közöltük, nem az űrből érkező, eredeti jelzések, ha­nem csupán a földi jelek visz szaverődései. De ugyanilyen alapon eredeti jeleket is fel­foghatunk, hiszen ma már olyan nagyméretű antennákat és nagy érzékenységű vevő­berendezéseket is építettek, melyek 10 fényév távolságból is „megértik” a jeleket Ha feltételezzük, hogy más bolygókon értelmes lények élnek, akkor meg kell talál­ni az érintkezés nyelvét. Olyan gondolatközlő rend­szert kell megalkotni, amit minden értelmes lény megért­het, ha rendelkezik olyan technikai berendezéssel, mely a jelzéseket felveszi. A gon­dolatközlés szempontjából vi­szont mellékes, hogy ezek a lények milyen alakúak, re­pülő csészealjakon közleked­nek vagy sem. A lényeg az, hogy olyan hullámjeleket küldjünk és kapjunk, melyek jellege az út közben nem változik meg. Milyen az űroroszlán? A világűr-nyelv azonos jel­zéseket tartalmaz. melyeket az egyszerűség kedvéért je­löljünk az ábc nagy betűivel. Ezekkel a jelekkel megtanít­hatjuk a világűr-nyelvet a tá­voli bolygók lakóival, ha még nem tudnák. Küldjük például a követke­ző jelzéseket: ABA CBC DBD EBE Ha ezeket a jelzéseket rend­szeresen küldjük, távoli part­nerünk meg fogja érteni a törvényszerűséget, mi a B jellel az egyenlőség fogal­mát határoztuk meg. Ezután küldjünk újabb jeleket: I AAFA CCFC DDFD EEFE Ezekből a jelekből viszont az derül ki, hogy az F a „na­gyobb” fogalom megjelölé­sére szolgál. AGAA . CGCC DGDD EGEE Hasonló elgondolás alap­ján a G a ,kisebb” fogalmat jelenti. Ezen az alapelven kiindul­va a tudósok ma már úgy­szólván miniden összetett fo­galmat ki tudnak fejezni és amire még nincs jel, rövide­sen arra is lesz. Az űmyél- ven természetesen nem lehet nemzeti nyelveken beszélni, még csak azt a fogalmat, — hogy „oroszlán”, sem tudjuk kifejezni, de teljes részletes­séggel körülhatárolhatjuk a különféle jellegzetességeit ép. pen úgy, mint amikor a „barkochba” játékkal, csak „igen” és „nem” válaszokkal pontosan meghatározhatunk egy fogalmat. A tudósok magasszínvonalú természettudományi társal­gást is folytathatnak a je­lentkező távoli világok tudó­saival. Elméletileg nem ki­zárt. hogy ilyesmire sor ke­rül. Az első földi lépések mindenesetre mór megtör­téntek. Hatalmas adó-vevő állomások épülnek. Üzenetek repülnek az űrbe és elektro­nikus agyak próbálják megfej teni a messzeségből érkező, ma még ismeretlen értelmű jelzéseket. Ki tudja, hátha va lamelyik távoli bolygó lakói küldik üdvözletüket és türel­metlenül várják a választ. Veres Pál A vasúti nagyhatalom Borisz Becsev, a Szovjetunió közlekedésügyi minisztere ki­jelentette, hogy a szovjet va­sútvonalak teherforgalma je­lenleg a világ egész teherfor­galmának 45 százalékát teszi ki. A legutóbbi öt esztendőben az ország fővonalain a teher­forgalom egyharmadával nö­vekedett és elérte az 1 billió 740 milliárd tonnakilométert. A vasúti rakományoknak több mint 70 százalékát elek­tromos^ és diesel-vontatással szállítják. 1965-re már 80 szá­zalékot fognak így szállítani. A Szovjetunió 1964—65-re előirányzott áruforgalom-növe kedése (100 milliárd tonnakilo­méter) körülbelül azonos Franciaország, Anglia és Olasz ország együttes évi áruforgal­mával. Óránként egymillió szorzás A jénai Kari Zeiss Művek­ben befejezték a harmincadik ZRA 1 típusú elektronikus számítógép összeszerelését. Az eddig készített számítóautoma­ták nagyrésze az NDK nagy­üzemeiben, egyetemein és tudományos intézeteiben dol­gozik. A mostani, harmin­cadik gépet a vegyipar kapja A ZRA 1 másodpercenként 200 számtani műveletet tud elvégezni. A jénai Zeiss szá­mítóközpontban három ilyen gép működik, több mint 50 munkatárs felügyeletével. A gépekkel itt óránként kere­ken egymillió szorzást vagy más hasonló műveletet tud­nak elvégeztetni. Mivel egy I szakembertől villamos asztali számológép segítségével órán ként legfeljebb 50 művelet el­végzése várható, könnyen ki­számítható, hogy a jénai szá­mítógép-központ 20.000 szak­ember munkáját képes elvé­gezni. Pillantás a hídra Földrengés — rendelésre Dusán be szovjet város köze- | lében, egy elhagyatott pusztai dombon tudós szakértők kíván- j ságára két háromemeletes ház; épült. A lakók már be is köl- j töztek. Ezek a különös lakók: mérőműszerek, amelyek fel­jegyzik a földlökések erejét, a falak és a mennyezetek rezgé- : sének adatait. Tádzsikisztánban sok lakó-; ház és ipari létesítmény épül. i Ebben a körzetben azonban gyakoriak a földrengések, ezért rendkívül fontos, hogy ponto­san meghatározzák, mekkora „szilárdsági tartalékra” van szüksége egy-egy épületnek. Aj számításokat korábban is el- ! végezték, de az eredmény ter­mészetesen elméleti volt. Most viszont az épületek szilárdsá­gát — mesterséges földrengé­sekkel teszik próbára. Tád­zsikisztán Tudományos Akadó- 1 miája mellett külön intézet foglalkozik a szeizmikus kuta­tásokkal, és a földrengésbiztos Kohászat a rózsák országában Bulgáriában a vas- és színes­fémkohászat a népi hatalom éveiben újonnan létrehozott vezető gazdasági ágak közé tar­tozik. Az ország 1939-ben mindössze 6 ezer tonna acélt, s négyezer tonna hengereltárut gyártott. Egyetlen tonna nyers-, vasat sem olvasztottak akkor Bulgáriában. Ezzel szemben az 1962. évi acélgyártás 422 ezer tonnát, a hengerelt áru terme­lése 330 ezer tonnát tett ki, s már 1961-ben 175 ezer tonna nyersvasat olvasztottak. Szá­mos új lelőhelyet nyitottak meg úgyhogy a vasérckészle­tek az 1952. évi 1,4 millió ton­náról már 265 millió tonnára, az ólom és cinkérckészletek 6 millió tonnáról 78 millió ton- j nára, a rézérckészletek 1,1 mil­lió tonnáról 110 millió tonnára emelkedtek. I A Szovjetúnió segítségével [ 1965-ben, a negyedik ötéves terv utolsó évében üzembe he­lyezik az óriási kremkovci vas­mű első részlegét. Addig befe­jezik a Lenin Vasmű további bővítését is, s ezzel lerakják a hazai kohászat szilárd alapját., Csupán a teljes gőzzel épülő kremikovci vasmű első rész-. lege 1 120 000 tonna nyersva- j sat, 1300 000 tonna acélt és ■ egymillió tonna hengereltárut' ad majd évente az országnak, j Idén október 10-én gyújtották be ott a legkorszerűbben fel-1 szerelt, első kohót, amely min-! den olvasztásnál 250—300 tonna nyersvasat ad. Az egész olvasz­tási folyamatot teljesen auto­matizálták és gépesítették. A szocialista Bulgária a fej­lett színesfémkohászat országa lett. Az országban a Szovjet­únió segítségével gazdag szí­nesfémérc-lelőhelyeket fedez­tek fel. A hazai nyersanyag- készletek alapján 70 nagy bá­nyát és 17 dúsító üzemet épí­tettek, illetőleg bővítettek. Bul­gáriában jelenleg hat színes­fém-gyár működik. Félúton Plovdiv és Szófia kö­zött még egy nagy vállalat épül — a Medet dúsítómű. Építkezése 1966-ban fejeződik be. Már első részlege, amelyet a jövő év első felében helyez­nek üzembe, 4 millió tonna érc feldolgozására lesz alkalmas. Bulgária amely a múltban a rózsák és a dohány országa volt, ma fejlett iparral rendel­kezik. Nem egészen húsz év alatt számos tőkés államot elő­zött meg a kohászat terén. Az egy főre eső ólomgyártás tekin­tetében még az Egyesült Álla­mokat is túlszárnyalta. építkezés kérdéseivel. Az inté­zet munkatársai, a Szovjet Tu­dományos Akadémia geofizikai intézetének és egy központi szakvállalatnak a munkatársai­val karöltve, nemrégiben vég­rehajtották az ötvenedik kísér­leti robbantást a bevezetőben említett próbaterepen. A moszkvai és a tadzsik sze- izmológusok egycsapásra több bonyolult kérdésre kaptak vá­laszt. Kísérleti úton megállapí­tották, hogy milyen erejű rob­bantásra van szükség. Tanul­mányozták a robbantás követ­keztében fellépett talaj rezgések grafikonját, megfigyelték az épületek különböző részeinek reakcióját. Tíz tonna robbanó­anyag esetén, amit az épüle­tektől 180 méternyire helyez­tek el, a talaj rezgések erőssége csak az# ötödik fokozatot érte el A ' kísérlethez azonban nyolc-kilenc fokozat erősségű földlökésekre volt szükség. Ez már többszáz tonna robbanó­anyag felhasználását követelte. A kísérletek eredményeként most már úgy tervezhetik az új lakóházakat, hogy a legna­gyobb földrengéseket is kiálló, biztos „szilardság-tartaiékuk” legyen. 4% ni of só Octavia A Mladá Boleslav-i gépkocsi­gyárat a napokban hagyta el az utolsó Octavia. Ennek a tí­pusnak a gyártását 1957-ben kezdték el, s azóta 315 000 ké­szült belőle. A külföldi ország­utakon 190 000 Octavia fut. több tízezer fut belőlük Finn­országban, Ausztriában, a szo­cialista országokban, de jól megállták a helyüket az autó­nagyhatalmak — Nyugat-Né- metország és Anglia piacán is. A Mladá Boleslav-i gépkocsi- gyárban megkezdték az űj sze­mélyautó, a Skoda 1000 MB gyártását. Az új gépkocsik má­jus folyamán kerülnek forga­lomba. Azt ígérik az Erzsébet híd építői, november 20-ára el­készülnek. Most lázas mun-. ka folyik, forrasztóvasak kék lángja villog, szegecse- lők kattognak, sípjeleiket visz. a szél a víz felett, eme­lik a pályatestet. Épül a híd ... Milyen lesz? A fotóripor­ter a kapuzat tetejéről né­zett szét az építkezésen. Elkészült a Döbrentei téri háromágú feljáróhíd nagy része, a Vár, a Gellérthegy és a Gellért tér felől jövő utakat vezeti a hídra. Ké­szül \a hídfő mögötti gya­logos aluljáró. Épül a Ru­das fürdő mellett a hegy­oldalban az új reprezenta­tív gyógyvíz ivócsarnok, rendezik a Duna-partot, az alsó-rakpart lépcsőit, tám­falait javítják. Változik a pesti part is. A Belvárosi templom és a Március 15-e tér között lesüllyesztik a teret. Le­bontják a Váci utca—Duna utca sarkán álló négyemele­tes házat, bővül a tér. A híd főtől a Váci utcáig vasbe­ton felüljáró készül, amely oszlopsoron áll, alatta autó­parkírozó lesz. A megszokott belvárosi dunapart is átala­kul. A rakpart lépcsőit kő­burkolatú támfalak váltják fel, a 2-es villamos pályáját átépítik és az alsó rakpar­tot is dél felé a néhányszaz méterre levő hajóállomásig. Aki a régi Pestet keri«i, azért talál majd emlékeket, megmarad régi helyén a templom előtt egy szép tör­zsű, dúslombú, magától Íróit öt mótoroc fa A háromágú magasát a Döbrentei téren. Alatta már autók és villamosok szaladnak. Reggel. A szerelők elindulnak a szerelőszőnyegen a kábel mentén. Pillantás a hídra... s f i f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents