Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-14 / 111. szám

\ 1M4. MÁJUS 14. I\IAPLÓ Kilencvenöt' éve alakult meg a Pécsi Nyomdászegylet 09 A pécsi munkásmozgalom történetében határkövet je lentett 1869. május 9-e. Ki­lencvenöt évvel ezelőtt esen a napon alakult meg a Pécsi Nyomdászegylet, amely a pé­csi szervezett munkások első önsegélyző egyesülete volt. A nyomdákba már előző nap ki­küldött körözvény hatására vasárnap délelőtt 10 órakor gyűltek egybe a pécsi nyom­dászok, hogy jobb életkörül' ményeik alapját megvessék.- Abban az időben a nyomdá­szok nem kollégának, hanem mű társnak szólították egy­mást. A műtársakat ifjú Ma­darász Endre nyomda-ügyve­zető köszöntötte, majd meg alakították az ideiglenes tisz­tikart. Korelnökké Taizs Mi­hályt, magyar jegyzővé Kre­iertes Józsefet, német jegy­zővé Gabriel Augusztát. pénz­tárossá Simon Zsigmondot. el­lenőrré pedig Schwartz Győr- gyöt választották meg. Ugvan- akkór 6 tagú bizottmányt is választottak az alapszabály­tervezet elkészítésére. Az első alakuló gyűlésről a Typographia című országos nyomdászlap a következőkéo- pen emlékezett meg: „E példa követésre méltó minden vidé­ki nyomdában, mert hol 3—i egrién működik is. lehet clavl- tani ily kicsiny betegsegélyzö egyletet, ha egy kis alap van. melyet úgy hiszem, kevés ,%e- gélyadással lehet szerezni; s ha ez 'megtörté-1. könnyebben el. lehetne érnünk, azt. hogy fővárosi beteosegélyzó egyle­tünkhöz csatlakozva, azt or­szágossá tennök. miáltal envik fő bajunk nyerne orvoslást”. Abban az-időben orszáeszert.e még kevés helyen alakult he­lyi egylet, az országos eüvlet létrehozására csak 1885-ber került sor. Május 30-án a*'alapszabály - tervezetet - magyar és német nyelven felolvasták, majd a jelenlévő tagok aláírták. Ez­után Taizs Mihály az ideigle­nes választmány nevében le­mondott és elnökké ifjú Ma­darász Endrét választották meg. Az alig húsz- műtársbó! álló pécsi nyomdászegyletnek teenagyöbb ellensége Rama- zetter Károly. a Lyceum Nvomda bérlőié volt. aki a Madarász Nyomdáiban konkur- renriát látott. Ezért, mindent elkövetett, hogy szétrobbant­sa az egyletet Ax egylet azonban mes­terkedései ellenére is tovább erősödött. 1869. június 27-én már megtartották a János-ün- nepélyt, augusztus 6-án pedig a belügyminiszterhez terjesz­tették fél az alapszabály-ter­vezetet. Ezt október 23-án Zeyk Károly államtitkár visz- szaküldte azzal a megjegy­zéssel, hogy ,flz efféle egylet csakis szabad egyesülés útján létesülhet”, márpedig az alap­szabály-tervezet szerint min­den Pécsett működő nyomdász köteles az egylet tagja lenni. Az elutasítás nem keserítet­te el a pécsi nyomdászokat, akik az egylet keretén belül jóváhagyott alapszabály nél­kül is működtek. Az 1869. év végén az egy­let számadást készített va­gyonáról. Eszerint az egylet pénzvagyona 168 Ft 30 kraj­cár volt alig nyolchónapos fennállás után. Amikor 1870- ben Pest-Buda nyomdászai bérharcot kezdték — a nyom­dai munkások még nem ren­delkeztek sztrájk-alappal — a pécsi nyomdászok gyűjtést rendeztek részükre. Negyven­négy forintjukat a következő szavak kíséretében küldték a rászorulóknak: „Fogadják tő­lünk pesti mütársaink ezen csekélységet oly jó szívvel, mint aminővel mi ezt részük­re adjuk, t kérjük továbbá önöket arra, hogy a lehetősé­gig kövessenek el mindent harczolva, czélunkért — mi­szerint e sülyosult pályánkon egy kevéssé is könnyebbítve legyen. Jelszavunk: Csak elő­re!”. Az egylet 1870. február 12- én a Casino nyomdász jel vé­nyekkel díszített termében farsangi „táncvigalmat” ren­dezett, mely közel 50 forint­tal gyarapította a kis egylet vagyonát. Ez alkalommal ,,Far_ sangi napló” címmel humoros tartalmú lapot is készítettek. Megünnepelték a hagyomá­nyos Gutenberg-napot is és június 26-án, vasárnap, Kanta­várra kirándulást szerveztek A szeptember 4-i közgyűlé­sen elhatározták a meglévő vándor- és betegsegélyző egy­let mellett „Pécsi nyomdász­kor” címmel egy önikéoző egylet megalakítását. Az ülé­sen Vizsay Imre a következő indítványt tette: „Törekedje­nek oda a pécsi mű társak, hogy a nyomdász-kör egybe olvadjon a vándor- és beteg­segélyző-egylettel s legyen a címe: „Pécsi nyomdászegylet”, melynek célja lenne beteg- és vándorsegélyt nyújtani, s tag­jai szellemi kiképzettségét és anyagi helyzetének javítását lehetőleg előmozdítani. Javas­latát el is fogadták. A megalakult önképző egy­letről a Typographia pécs’1 le­velezője azt irta, hogy vannak már könyvei, több nyomdász szaklap jár címére, díj'alan helyiséghez jutott, ahol kü’ön- féle szórakozási lehetőségeket biztosítottak, a tagok és a ta­nulók részére pedig német és magyar nyelvű tanfolyamok indítását tervezik. 1872-ben a könyvtár állománya már 174 kötet könyv volt, melyből ó* magyar és 111 német nyelvű. Az első oécsi nvomda alapításának 100. évfordulója alkalmából. 1872. október 13- án a „Hattyú” termében nagy­szabású ünnepséeet rendeztek. A műsort a városi zenekar nyitotta meg, maid a „Pécsi Dalkör” énekszáma után Pol­gár József tartott ünnepi be­szédet a pécsi nyomdászat tör­ténetéről. Lutsch József sza­valatát ismét a „Pécsi Dal­kör” énekszáma követte. Pusztai József E© YEPy L Levelet kaptunk, hogy Ilonka nénivel nagyon komi­szul bánnak a gyerekei. A le­véllel a zsebemben, elmentem hozzá. Sovány, hajlott derekú öreg néni fogadott, majd meggyújtotta a petróleum- lámpát. Öt gyermek - mind érettségizett Ránéztem a kormosodó üvegre, aztán megkérdeztem: — Sajnos, kikapcsolták az áramot! — felelte elértve a célzásomat —. Már hónapok óta sötétben élek. — És miért kapcsolták ki? — Mert összevesztünk a Tibor fiammal, ö is itt lakik a családjával. Itt, az ajtó mö­gött! — mutat a szoba felé. — És miért vesztek ősze? — Mert rossz. Rossz, akár csak a többi gyerekem. öt gyereke van. A legidő­sebb Géza, aki már 49 éves. Könyvelő. Ilonka 48 éves, szakácsnő. Károly 46 éves, pénzügyi tisztviselő. . Piroska 45 éves, tisztviselő. Tibor 37 éves. Amikor férje meghalt, a legidősebb 15 éves volt, a legfiatalabb csupán négy. Mégis felnevelte, sőt, iskoláz­tatta valamennyit. Mind az öt gyerek érettségizett. Azán megnősültek és férjezmentek, ő pedig egyedül maradt SZÍNHÁZ I Mfti 1 akit nem pereltem be a bíró­ságon szülőtartásért. Inkább azt mondtam neki, hogy jöj­jön ide a családjával, majd megosztjuk a lakásomat. Leg­alább nem kell neki Keresz­tespusztáról bejárni a pécsi postára. — Még mindig nem tudom, miért veszekszenek. — Mindenért! Anyós és meny vita, mert a felesége nem szeret. Két testvér civa- kodása, mert Piroska lányom is itt él, s Tibor meg ő ki nem állhatják egymást. A ma­rakodásnak persze én isjom meg a levét. — Ilyen máshol is előfor­dul. — Csak nem így. Mert az*én fiam mindennek elmond. Be­zárja előttem a szekrényemet, még a kezét is rámemeli. Na­gyon sokat tudnék még mon­dani, de ne kívánja, hogy részletezzem, mert nagyon ocsmány dolog ez. És éppen elég a bajom így is, amint a villanyból is látja. Hónapok óta nem ég. — És maga nem hibás eb­ben? — Mégha hibás is lennék, azért nem kellene rámemelnie a kezét. Azért még nem kel­lene a fiamtól rettegnem. Kü­lönben ne tőlem várja, hogy a hibáimról beszéljek. Kér­dezze meg a szomszédokat. — Már megkérdeztem. Na­gyon sajnálják magát. — Tudom Mindig mellet­tem tanúskodnak a bíróságon. Enni adtak, amikor éheztem. Mindig barátságosan beszél­getnek velem. — Ha már semmiképp sem tud kijönni Tibor fiával, mi­ért nem mondja neki, hogy költözzön el innen? — Mondtam már nekik! Még per is lett belőle. A bí­róság is kötelezte, de nem megy el — folytatja fásultan, majd feláll, és fényképes al­bummal tér vissza. A férjet, meg gyerekeit mutatja a régi • időkből. Közönyösen lapoz­gat a képek között, a legcse­kélyebb elérzékenyülés nél­kül. Egykedvű marad akkor is, amikor a falra aggatott képeket nézi, pedig azok is a a gyerekeit ábrázolják. Joci más 'enne Ha valakire azt lehetett mondani, hogy f kifogástalan jellem, az Kázmér barátom volt. Ha két héttel ezelőtt városunk érdemdús szép tőinek eszébe jutott volna pályázatot hirdetni a józan életet, a mintaférjet, a jó apát és szerető barátot szimboli­záló szoborra, úgy igen ol­csóit juthattak volna ehhez hozzá, mert a műnek csak az alapzatát kellett volna elkészíteni és arra Kázmért állítani. Két hét azonban nagy idő, s Kázmér ma már válófélben van, munkahe­lyén felmondott, elvesztette barátait, ismerősei megbe­csülését, szóval feltartózha- , lattanul megindult a lejtőn. Barátom, aki a munkanél­küli meggazdagodásnak még a gondolatától is iszonyo­dott, néhány héttel ezelőtt a család rábeszélésére lottó- szelvényt vásárolt. Nem, a baj nem ez volt, hanem az, hogy rögtön négyes találata lett, amely csekély 260 000 forinttal gyarapította a csa­ládi főkönyv bevételi olda­lát. És ekkor kezdődtek a bajok. De még milyen nagy bajok! Hát kérem, először is ösz- szeült a Családi Tanács megvitatni a pénz sorsát. Annak ellenére, hogy a négy nagyszülő, tehát az anyós- apóstársak is résztvettek ezen a megbeszélésen, aránylag rövid idő alatt és cesndben végeztek a műve­lettel. Meg is jegyezte az egyik nagyszülő, hogy ma már 260 000 forintból is alig jut az emberre valami. De­kát az elmúlott, már sze• OMju»£ emberek! delőzködött a társaság, ami­kor a gyerekek által „mesz- szi nagypapának” titulált ős feltette a költői kérdést: „És mit mondunk, honnan vettük a pénzt?” Kázmér, aki mindig csak az egyenes út híve volt, kijelentette, hogy a tényállást kell kö­zölni a szomszédsággal és ismerősökkel. E körül némi vita fejlődött ki, oly véle­mények kíséretében, hogy ez esetben se hossza se vége nem lesz a kölcsönkérökne1 • Amint utólag kiderült, Kam­mer itt követett el oly bak­lövést, mely dijat érdemelt volna. A kálvária másnap a munkahelyen kezdődött rög­tön azután, hogy Kázmér bejelentette a nagy ese­ményt. Legjobb barátai azonnal kivetnivalót találtak magatartásában. Régmúlt eseteket idéztek fel, melyek­ből utólag leszűrték akkori helytelen állásfoglalását, megalkuvónak, lakájjellem­nek titulálták. Csak azért szóltak hozzá, hogy bosz- szantsák. A ■ nagyobb meg­lepetés azonban otthonában fogadta, amikor befordult a ház kapuján, csaknem föld- rerogyott a páratlan látni­valóktól. Lakása előtt egy­mást taszigálva, túlordítva ácsorogtak a különböző ké­relmezők, holt biztos tippe­ket tarsolyukban hordó és azokat csekély részesedésért átadni hajlandó emberbará­tok. Nagy keservesen beju­tott saját lakásába, feleségét slrógörcsben találta és a ga- lambszelidségű asszony nem éppen szerető pillantások közepette a magyar nyelv zamatosabb kifejezései kö­zül vágott néhányat a fér­je fejéhez. Hm, gondolta Kázmér, úgy látszik túlsá­gosan jól sikerült a nyere­mény nyilvánosságra hoza­tala. Egy telefon a rendőr­ségre, és fél óra múlva ki­tisztult a lépcsőhöz. A megváltozott helyzetre való tekintettel még aznap a késő esti órákban úJabb megbeszélésre ült össze a Családi Tanács. Az ülés mindössze arra a megálla­pításra jutott, hogy Kázmér súlyos hibájának következ­ményeit a lehetőségekhez mérten korrigálni kell. Hogy miképpen, arra vonat­kozóan nem született dön­tés. Elég az hozzá, hogy az időközben megvigasztalódott feleség kivételével a család apraja-nagyja Kázmért hi­báztatta. Kora reggel, még jófor­mán ki sem szellőztették a lakást, már is csengettek. A szokástól eltérően nem egy, hanem négy postás hoz­ta Kázmér címére a levelek tömegeit, prec'zen szortíroz­va a sima, az ajánlott, az expressz ajánlott küldemé­nyeket. Még szerencse, hogy Kázmér előző nap kikérte három heti szabadságát, így nekiláthatott a levelek ta­nulmányozásához. Hogy mi­lyen levelek érkeztek, arra nincs megfelelő' kifejezés. Néhány szemelvény: Egy magát N. N. monogrammal megnevező elvtársi üdvözlet felhívta figyelmét arra a sok szélhámosra, akik körül fog­ják nyüzsögni, egyben ezek távoltartására felajánlotta emberbaráti segítségét. Saj­nos címét elfelejtette közöl­ni. A „giccsmüterjesztők” levele egyszerűen felszólí­tották, hogy ezen és ezen a napon pontosan reggel 8 órakor jelenjék meg X. ut­cai fölerakatukban, hozzon magával tízezer forintot, mert ebben az értékben mű­alkotásokat fognak neki el­adni. A főzés szüneteit gaz­daságosan felhasználó fele­ség is segédkezett a levelek felbontásában, egyszer csak egy keményebb küldeményt tartalmazó boríték került a kezébe. Kíváncsian vágta fel, de előbb elolvasta a feladót, ez pedig a követ­kező volt: Kedves Maca elő­adó, Pécs. Külső sugárút 140. Fogad a nap minden szakában. Mit akarhat ez a Maca Kázmértól, morfondí­rozott a feleség, na, majd megtudom. Meg is tudta, mihelyt kinyitotta, ugyanis a borítékból hat egymáshoz dolgozott művészi kivitelű fénykép hullott ki, melyek más-más hajszínnel és tar­tásban, de teljesen ruhátla­— Amíg dolgozni tudtar nem volt baj — Nem panas kodtam én nekik. De miki már nem bírtam, akkor kelle volna a segítség, mert cs: háromszázötven forintot ka] tam a férjem *,tán. — És nem segítettek? — Nem. Egyedül Tibor kü dött néha egy kis ezt-azt, többi nem törődött velem. — Sokat nélkülöztem, c nem akartam szólni. Egyszi összetalálkoztam egy ügyvél del, aki a fiammal járt iski lába. Megkérdezte tőlem, hog vagyok, s amikor elmondó tam, ' szörnyülködött. A: mondta, majd levelet ír gyerekeimnek. — Mit válaszoltak? — Semmit! — mondja e fásultan — Három hónapi hallgattak, mire az ügyvé felkeresett, és így szólt hős zám: Ilonka néni, én ugyan fia barátja voltam, de e: nem tudom elnézni. Beperler a gyerekeit a bíróságon. SoMHák a száz forintot — Már a járásbíróságon : úgy Ítéltek, hogy minden gyi rekemnek havi száz forinté kell fizetnie. Aztán megkér dezte a bíró, hogy megnyug szanak-e az ítéletben. Géz. és Piroska fellebbezett. — Mennyi a fizetésük? — Honnan tudhatnám Csak sejtem, hogy Gézánál kétezer fölött kell lennie. Eg; főkönyvelő nem kereshet ke veseboet! — Mit szólt a bíróság a fel lebbezéshez? — Amikor Géza meg Piros ka a fellebbezést kimondták a bíró rájuk meresztette i szemét és így szólt: régi em bér vagyok a bíróságon, di ilyet még nem láttam! — Én sem! — jegyzem mef Ilonka néninek, aztán meg kérdezem —. Mondja, nerr volt- valami harag vagy vití maga és a gyerekei kozott? — Semmi különösebb! — ingatja a fejét — Akkor nagyon elkeserít­hette magát az a fellebbezés — Most már nem fáj! — És Tibor? Miért vesztek össze Tiborral? — intek fe­jemmel az ajtó felé. Tanúskodnak a szomszédok Lecsavarja a petróleumlám­pa kormozó lángját: — Mert ideköltözött. Amíg Keresztespusztán laktak, meg­voltunk egymással, ö volt az egyedüli, aki támogatott, s nut ábrázolták az előadót. A képekhez névjegy is volt mellékelve, mely emlékez­tette Kázmért régebbi ígére­tének betartására. Ezután a közjáték után a feleség, aki eddig együttér­zéssel figyelte férje tusáját, szintén Kázmér ellen for­dult és e magyarázatot meg sem hallgatiia, azonnal ki­utasította a lakásból. A kép-ügy a munkahelyre is eljutott, ott is leszűrték be­lőle a tanulságokat és ba­rátságosan felszólították Kázmért •a saját kérelmére történő távozáshoz. Ez eset­ben ugyanis hozzájárulással adják ki munkakönyvét. Az ügy hullámai még ma sem csitultak el, Kázmérre ujjal mutogatnak minde­nütt, ahol megfordul, nem éppen hízelgő jelzők kísé­retében. Szerencsétlenül, családjától, barátaitól, mun­kájától elűzve, a nyeremény ráeső részével boldogtalanul kódorog a városban mind mélyebbre süllyedve a túl­zott alkoholfogyasztás által felidézett lejtőn. Vajon lesz-e valaki, aki meg tudja állítani? Embertársaim! Ezek után van még valaki közülünk, aki fel kíván kapaszkodni a szerencse szekerére? Bizo­nyára leszünk, én is. Az ed­digi heti egy lottó helyett hatot veszek és ha netán nyernék, okosabban csiná­lom, mint Kázmér. Hogy miként? — Azt nem vagyok hajlandó elárulni. Khart Ferenc Mielőtt elköszöntem, Jocit emlegette, aki tizenhét éves korában meghalt. Maga elé nézett, elmerengett, mintha azon erőlködött volna, hogy visszahozza őt a túlvilágról. — Joci más lenne! — mon­dogatta, mintha saját magát is biztatni akarná. Furcsa do­log: öt élő gyerekéből kiáb­rándult, s a hatodikban keres támaszt, aki régesrég halott. Magyar László A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat pécsi Üz­letigazgatósága IPARI TANULÓKAT FELVESZ az 1984—65-ös iskolai évre VILLANYSZERELŐI SZAKMÄRA pÄsi. mohácsi, nagyharsá- nyi, szigetvári tanműhe­lyeiben. Jelentkezni lehet: Pécs, Légszeszgyár u. 13., Mohács, Tolbuhin u. 2.,' Szigetvár, Kossuth L. u. 51. Nagy harsány: Siklósi oút. * Felvétel: 8 általános isko­lai végzettség, 14—16 élet­év. — Várjuk mindazon fiatalok jelentkezését, akik kedvet éreznek a villany­szerelői szakmára! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32. 15-33: 17 öra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u ti. Telefon: • 15-32. 15-33. 50-00 ___ P ÉCSI SZIKRA NVOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u to sz. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyt postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési. dH I hónapra 12.— Ft. Indexszám- 75 054. I ZENE: Bartók Béla Művelődési Ház (Mohács): Opera-est (7 órakor). MOZJ: Park: Bakfis (fél 5, fél 7 és fél ) órakor). Petőfi: Férjhezmenni tilos (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth: Nyolc és fél (4, fél 7 is 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth Híradó Mozi: Magyar líradó, Lidice figyelmeztet. Halló, tt Tokió, Volt egyszer egy kis- nalac. (Előadások 11 órától 3 jráig folytatólagosan. Építők Kultúrotthona: Hattyúdal 5 és\7 órakor, szélesvásznú). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Dohány (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Görbe ükrök birodalma (5 és 7 órakor). Május 1. (Vasas II.): Egy szél- íámos vallomásai (7 órakor). Gárdonyi Géza Kultúrotthon (Is- enkút): A gyilkos és a lány (7 irakor). Kossuth (Mohács): Már nem ilyan Időket élünk (8 és 8 óra- :or, szélesvásznú). Táncsics (Siklós): Egy szélhámos 'állomásai (fél 9 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Egy ember, Lki nincs (fél 9 órakor). A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. máj. 14-i, csütörtöki műsora a 233,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — össze­állítás. Szórakoztató zene. 18.00: Német nyelvű műsor: Bonyhádi képeslapok. Kívánsághangverseny. 18.30: Látogatás a Pécs kertvárosi rmtnkásklubban. 18.40: Pécs hangversenytermeiből. Részletek a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és a Filharmonikus Ze­nekar április 6-i hangversenyé­ből. 18.55: Dél-dunántúli híradó. 19.10: Zenélő levelezőlap. 19.35: A Magyar Hirdető pécsi ki- rendeltségének műsora. 19.45: Nadja Beimel táncdalokat énekel. Berki Géza gitározik. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nebánesvlrág (este 7 órakor). Nyilvános fő­próba. Tájszfnház: Ki után megy a nő? Ki megy a nő után? (este 6 óra­kor). Nagyatád.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents