Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-13 / 110. szám

1964. MÄJtJS 15. Befejezték a vetést a mohácsi járásban 17 600 holdon került földbe a kukorica május elsejéig a mohácsi járásban. Elvetették a napraforgót, cukorrépát, takarmányrépát és a burgo­nyát is. Csak a szakaszos siló­kukoricavetés folyik jelenleg is — ez azonban így van rendjén, így lehet biztosítani a zöld futószalagot. Kikelt a kukorica A kukorica már jónéhány helyen kikelt, a kelési száza­lék nagyon jó. Olyan tsz is van, ahol már egyelik a cu­korrépát: Nagynyárádon. Va­lószínű ezzel a munkával az egész megyében ők járnak élen. A cukorrépa máshol is nagyon szépen kel, csak két tsz-ben, Borjádon és Palota- bozsokon kellett kiszántani és újra elvetni. Borjádon a kiese repesedett talaj miatt nem tu­dott kikelni a növény, Palo- tabozsokon pedig rovarok pusztították el. A legtöbb termelőszövetke­zetben már megkezdték a lu­cernakaszálást. A lucernák általában nagyon szépek, csak a hideglevegős szénaszárítók beépítésével nem állnak min­denütt a legjobban. A mohá­csi járás terve ebben az év­ben 10 hideglevegős szénaszá­rító beépítése volt. A tsz-ek ennél eggyel többet igényel­tek. A palotabozsoki, sombe- reki, majsi, himesházi, borjá- di és dunaszekcsői szénaszá­rítók beépítése szépen halad, de Lánycsókon, Lippón és Homorúdon éppen hogy csak elkezdték. Ez pedig nagy hiba nemcsak a hitel megvonásá­nak veszélye miatt, hanem azért is, mert a szénaszárítók­ra már most szükség lenne. Szépek az őszi rétének Az őszi gabonafélék a mo­hácsi járásban is nagyon szé­pek. Néhány helyen ugyan megdőlt a gabona, szerencsé­re azonban ennek aránya ele­nyésző, s ha az időjárás ked­vező lesz, nem is válik a kár jelentőssé. A felmérések a tervezettnél nagyobb termést ígérnek, ezért fokozottabb fi­gyelemmel kell készülni az aratásra. A felkészülés meg is kezdődött, már körzetesítet- ték a járást, azaz kijelölték a gépállomásokkal közösen me­lyik területeken kezdik meg az aratást. A járási tanács tervei szerint kezdetben job­ban összpontosítanak, a ha­marabb érő búzákat gyorsan levágják, hogy később köny- nyebbé váljon a gépek elosz­tása. Folyik a kombájnszérűk kijelölése is és mivel az idén a járás csak minimális meny- nyiségben cserél vetőmagot, tehát az egyes tsz-ek vető­mag-önellátók lesznek, válo­gatják azokat a táblákat is, amelyekből a vetőmag kerül ki. Az aratás, betakarítás leg­nagyobb problémája előrelát­hatólag a szállítás és a táro­lás lesz. A járás raktár- és magtárkészlete csak zsükség- raktárak segítségével képes befogadni az idei termést s még így is csak akkor, ha jól szervezetten tárolnak, a szál­lításokat gyorsan lebonyolít­ják. Nagy problémát jelente­ne, ha esős nyarunk lenne, mert ilyenkor tudvalévőén sokkal nagyobb tárolóterekre van szükség. A számítások szerint azonban — jó idő ese­tén — ha nehezen is, de meg­oldható a tárolási probléma, bár a termelőszövetkezetek elég fura helyzetben vannak. Az ossz termelőszövetkezeti tárolótér ugyanis meghaladja az igényt, de ez azt jelenti, hogy egyes tsz-eknek jóval szükségletét meghaladó tároló terük van, míg mások raktár­hiánnyal küzdenek. Bolyban 11, Borjádbn 15, Duna- szekcsőn 23, Homorúdon 13 vagonos a hiány. Eze­ken a tsz-eken a járási tanács úgy próbál majd segíteni; Időjárásjelentési Várható időjárás szerda estig: meleg idő, kisebb felhő- átvonulások, legfeljebb egy­két helyen esővel. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—12, legmagasabb nappali hőmér­séklet szerdán 22—25 fok kö­zött. A Duna vízállása ma reggel 446 centiméter. NÉPDAL-EST Ma, szerdán este 7 órai kezdettel Veress Endre elő­adást tart magyar, szom­széd- és rokonnépek dalai­ról az Építőipari-tanulók In­tézetében (Építők útja, Uj- Mecsekalja.). Közreműködik: Balatinecz Márta, Koltai Tamás, Szabó Irma, Szabó Katalin, Szil- vási István és Takács Klára. hogy elsőnek veszi át a gabo­nájukat. A zöldtakarmányok etetésé­nek kezdete jótékonyan járult hozzá a tej hozamok alakulá­sához. Szajkón és Dunaszek- csőn már most elérték a 16 li­teres fejési átlagot, sőt, még a gyengének számító duna- falvai. termelőszövetkezet te­henészetének fejési átlaga is 13 literre ugrott. Ellenőrzés hajnali négykor A járási tanács egyébként újszerű vizsgálati módot ve­zetett be a hajnali órákban 4 óra, fél 5 felé ellenőrzik a tsz-eket. Ezek a vizsgálatok sok visszásságra derítenek fényt, nagyon hasznosnak bi­zonyultak. A vizsgálat után a dolgozókkal és a vezetőkkel közösen megbeszélik a hibá­kat s kijavításukra határidőt szabnak, hogy aztán egy újabb ellenőrző vizsgálat so­rán megállapítsák mit javított ki a tsz és mit nem. Az állattenyésztés jelenlegi legáltalánosabb hibái a sok gondozatlan istálló és a hely­telen trágyakezelés. A járási tanács szeretné elérni, hogy még ebben az évben (vala­mennyi tsz-ben megvalósítsák a naponkénti trágyakihordást. IgazI nagyüzemi építkezés folyik az új városrész mellett, a volt bolgárkertben. Egyszerre tizenhat házat építenek, ebből kilencet hagyományos módszerekkel, hét pedig panelház lesz. Az új négyemeletes házakból 14-et még az idén átadnak. mimt 400 csille tőbbletszenet jelent műszakomként. Ezzel a módszerrel jobb a lehetőség több munkahely kialakítására és a nagyobb létszámtelepí­tésre. Tátrai János szb-titkár be­számolójában ölömmel jelen­tette be, hogy a Kossuth-bá- nyán van egy női brigád is, amely égy éves szívós és jó munkával elnyerte a szocia­lista brigád címet. A tanács­kozáson Szabó Pitémé kép­viselte a lámpakamra női szo­cialista munkacsapatát. Ked­ves mosolyú asszony, aki jól- esően fogadta a gratulációkat. A szocialista brigádok ün­nepi gyűlésén Nagy Dezsőék munkacsapatának kérésére a brigád tiszteletbeli tagjává választották Győri Franciskát, Marczis Demetert, Karikás Pétert és Nógrádi Róbertét, a színház igazgatóját. Oklevelet kaptak és miniatűr bányász­lámpát. A hangulatból, a bá­nyászok tapsából ítélve he­lyénvaló volt a javaslat, a munkás—művész ismeretség­nek ez az új formája. A mű­vészek a tiszteletbeli brigád­tagságot rögtönzött művészi műsorral viszonozták. Dobos József üzemvezető, ország­gyűlési képviselő szeriig; is­mét elindult Komlóról valami új kezdeményezés, a terme­lési tanácskozások, a brigád- értekezletek száraz hangulata, naik feloldásában. Nagy István A HARMINCADIK Az asszony személyi adatai ma már nem annyira ismer­tek. Jámbor Jánosné, szüle- tv" Koroknál Anna. Szakkép- >'■'' 'ge: kőműves. Lakik Me­csekéi ádasdon, dolgozik Pé­csett a pártiskola kollégiumá­nak építkezésén. Abból a gar­nitúrából való, amelyet az öt­venes évek legelején Czukor Anna, a híres építőmunkás- lánv. később építészmérnök r....- ‘V-mjelzett. Harminc lány i iult akkor... Mi lett ve­lük? Koroknai Anna itt dolgozik • régi épület egyik szobájá­ban Kamof Jani bácsival, egy idős, alacsony, sovány férfi­val: simítják, javítgatják a Ealat a szerelők után. Áll­ványzat, vakolatpor, téglatör­melék, friss mészillat. Anna overallban, sima. barna haját kendővel szorítja fejéhez. Homlokán mészpöttyök. — Mi lett a többi harminc­cal? Vállát vonja, bizonytalan: — Nem tudnám megmon­dani. De azt hiszem, egyik sem maradt a szakmánál. Csak Anci, Czukor Anci, azt hiszem a bányaépítkezésen, aztán egy másik lány, valahol művezető szintén az iparban, de nem itt Baranyában. A többiről nincs hír. — Mikor kezdte a szakmát? — ötvenbén. Tizenhat éves voltam akkor. — Miért választotta éppen ezt a szakmát? Anna eltűnődik a kérdésen. Miért is? Először is: dolgozni kellett. És azért kellett dol­gozni, mert a tizenhárom Koroknai-gyerek közül nyol­cán még el sem érték a tizen­hat esztendőt, ki tartsa el a családot, ha nem az időseb­bek, amikor a papa a hajda­ni alföldi kubikos — tüdőrák­ban fekszik, s a kór el is vit­te ötvenegyben? Idős Korok- nainé mi mással bocsáthatja munkába gyerekeit. mint hogy: „tisztességben dolgozza­tok, szó ne érje becsületete­ket!** — Föl is nevelt bennünket anyám, egyetlen testvérem sem szorult a menhelyre — mondja most Anna. Hát ezért. Meg-azért is, mert az út viszonylag könnyű volt: „Nők, az iparba!” — ez volt a jel­szó, amely elhangzott az új­ságok hasábjain, rádióban, filmhíradóban, és Koroknai Anna is — a Czukor-brigád- dal — Pesten építi a kilenc- emeletes ifjúsági házat, és valóban figyelemreméltó do­log már maga a lányok igye­kezete: mi is dolgozunk úgy, mint a férfiak. A nőkkel szembeni előítélet évszázados konok falát döntögették ezek a lányok azokban az évek­ben — joggal és sikerrel. Lám Czukor Anna is építész- mérnök letj, kitüntetések, díszelnökségi besorolások, kongresszusok, fotóriporterek s egyebek. — S Koroknai Anna? — Én? — kérdezi vissza Anna tétova mosollyal. — Mit mondjak magamról? Férj­hez mentem, két gyerek és ... — Tanulni valamit. Tovább. Most is lehet... Legyint: — Akkor tanultam vol- ra, de túl fiatal voltam. Hat elemivel ma már mit kezd­tek? A férjem is. talán nem is engedné ... — Gondolja? — Biztos! Nem hoztam szó­ba a dolgot, mert úgy is tu­dom: nem egyezhet bele. Na­gyon jó ember a férjem, s én nem tehetem meg, hogy késő estig kujtorogjak az iskola miatt. Időm sincs rá. Egyenjogúság ide, egyenjo­gúság oda, — ezen a ponton Koroknai Anna esetleges ál­mai is szertefoszlanák, éppen a szigorú tények miatt: fél ötkor kel, szinte „beleébred” a szokásos és egyszerűen mellőzhetetlen asszo- nyi teendőkbe, rendbehozza a gyerekeket, előkészíti nekik a ruhát, reggelit, aztán indul a busszal pécsi munkahelyére. A tízéves kisfiú még egyedül elgyőzködik, de a kislány csak két esztendős, és ha az idős Koroknainé, a nagymama, ép­pen egészséges (sokat beteges­kedik manapság), vigyáz a ki­csire, ha nem, hát Anna ki­lincselhet vagy otthon marad. Az utóbbi tizennégy évben gyakran egy-egy esztendőre is elmaradt a munkából, mert a családi, jobbadán gyerek- gondok otthon marasztalták. Szakmai előmenetel ilyen kö­rülmények között? Este nal- hét óra, mire Nádasdra befut az autóbusz s elképzelhet 5, hogy mi munka vár rá két gyerek mellett. így peregnek le az évek es nem csoda, hogy hangján át szűrődik a kiábrándultság. Mondom is neki. De ez ellen tiltakozik. — Nem ábrándultam én ki semmiből, csak.;; Nem is tu­dom megmondani, mi ez? Va­lahogy semmi sem sikerül. Például: lejárta már a lá­bát, vegyék be gyermekét a bölcsödébe. Nem veszik be. Nincs hely. Sem a központ, vagyis a vállalat bölcsődéjé­ben, sem másutt. Pedig az sem lenne leányálom, hogy hajnalban autóbuszozzon és este vissza a faluba — pon­tosan hatvan kilométer — a kétéves kislánnyal. De még ezt sem bánná, csak a gyerek legyen biztonságban. — Otthon sem akarok ma­radni. Ketten keresünk há­romezret, ez elég — egyedül csak másfelet, négyünknek semmi. Építenek egy kis házat Kert­városban, talán egy hónap múlva beköltöznek, s ha a Koroknai-kislányt egyetlen bölcsőde sem veszi be — en­nek ára nem lesz más, mint hogy Anna otthon marad. Az elsődleges hátrány: anyagiak. A másodlagos: ott kell fagy­nia az építőipart, amelyet annakidején olyannyira lelke­sen választott magának és meg is szerette, ebben nőtt fel. — Itt is lehetne tanulni — meséli. — de ... Nézze csak meg például azt az épületet... — mutat az iskola parkjában lassan már tető alá hozott háztömbre. — Klinker-tégls burkolatot kap. de én azon nem dolgozhatok. — Miért nem? Nem enge­dik? — Nem az, hogy engedik vagy sem, hanem,a én még klinker-téglával nem dolgoz­tam. És sok olyan új mód­szer, vagy eljárás is van, amit nem ismerek. 51 Anna szakmunkás órabért kap — talán az átlagot vagy annál kevesebbet — de ő ma­ga mondja, hogy — bár meny- nyiségileg kevesebbet teljesít, mint esetleg egy férfi szak­munkás, de minőségileg jó, elfogadható munkát végez. De — amint mondja — a vál­lalatnak igaza van, amikor inkább a fiatal férfi segéde­ket ösztönzi az új, szakmai fogások eltulajdonítására, mint mondjuk éppen őt. Ez egy kicsit sántít. Egy nő is megtanulhatja, amit a férfiak —, ha segítik. Jámborék Pécsre költöznek? — Ez már a megoldás egy része. A vállalatnak segítenie kellene: szabaduljon meg Jámborné a gyerekelhelyezési gondoktól. És egy kis támo­gatással — nyíljon alkalma arra, hogy a hajdani alapis­meretéit kibővítse, hogy igé­nyesebb munkára is vállal- kozhassék. Mert a szakmun­kás-órabér minimuma egy ki­csit mégiscsak azt jelenti, hogy fél lábbal segédmunkási „státuszban” botorkál s ehhez mérik munkatársai is Korok­nai Anna szakmai értékét. Ez pedig — bármennyire is jelenleg reális mérce — meg's méltatlan egy kicsit ahhoz a Koroknai Annához, akinek nevét harmincadmagával an­nakidején évekig számontar- totta az építőipar. Bab Ferenc t Földes György szociálist; munkacsapatvezető az új bá nyaművelési módszerek heve zetését s eredményeit ismer tette. Ikerpásztás fejtésbe* Négyszáz új lakás dolgozunk — mondotta. — Míg a régi műveléssel 110 centimétert haladtunk, ma el­érjük a 170—200 centimétert is. Ez csillére számítva a ré­gi 100 csille helyett ma több, tójában, — mert az összevont üzemek napi 4000 tonnás ter­melésével, úgyszintén a bri­gádmozgalom szervezésével, nemcsak a mecseki bányá­szok, de az ország elismeré­sét is magukénak tudhatják”. A vasárnapi találkozó nem­csak külsőségében, hangula­tában is ünnepi volt. Ki-ki munkája szerint részesedett oklevél, jelvény vagy pénz­jutalomban. Színesebbé tette az összejövetelt a Pécsi Nem­zeti Színház művészeinek mű­sora, akiket Nagy Dezső szo­cialista munkacsapata,* egy korábbi találkozó viszonzá­sául hívott meg. Ez a munkás- művész találkozó is spontán alakult ki. mint a brigádmoz­galom a komlói bányászok között. Míg 1960-ban 4 csapat 117 fővel kezdett, ma 2000 körül van azok száma, akik a szocialista cím elnyeréséért munkálkodnak. Az ünnepi brigádértekezleten felszólalt az 50-es szocialista brigád vezetője, Nagy Dezső is. Elmondotta, hogy 1962. januárjában alakultak az 50- es széngyalus fejtésben. Ma már csaknem 6 tonnás a fej­tési eredményük — a kiszol­gáló és a gépészeti dolgozókat is beleértve — s ez a teljesít­mény világszinten mozog. Részt vesznek a társadalmi munkában is, hiszen ők kez­deményezték a sikondai or­szágút építését, egyik munka­társuk házának felépítését, stb. A komlói bányászok közül 87 munkacsapat csaknem 1800 tagjának legjobbjai — mint­egy 450-en — találkoztak va­sárnap délelőtt a Kossuth- bánya impozáns klubtermében a szocialista brigádok ünnepi Ssocialista brigádok ünnepi nagygyűlése Kétezren a szocialista címért — Tiszteletbeli brigádtagok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents