Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-09 / 107. szám
2 NAPLÓ 1964. MÁJUS «• A szőlő zöldtrágyázásával kísérletezik Dr. Diófási Lajos tudományos kytató, a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi munkatársa tízéves kísérletet kezdett meg a szőlők talajerőpótlásának megoldására. A szőlőgazdaságoknak ugyanis országszerte nagy gondot okoz a szervestrágya hiánya és ez a helyzet — különösen az öntözött szántóföldek egyre növekvő trágyaigénye miatt — a jövőben sem változik. A fiatal pécsi szakember most a szőlők zöldtrágyázásának legjobb módszereit kutatja, amivel hazánkban úttörő munkát végez. Ügy tervezi, hogy amire országosan elterjed a szőlők széles sorművelése, addigra kidolgozott, kipróbált zöldtrágyázási módszert bocsáthat az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Űttalálatos szelvény a lenén A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint Szikszón, a Petőfi Művelődési Házban megtartott lottósorsoláson a 19. játékhéten a következő számokat húzták ki: 13, 21, 33, 49, 90 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 19. játékhét szelvényeinek értékelése közben öt ta- lálatos szelvényre akadtak. A szerencsés nyertes előfizetéses szelvénnyel érte el a telitalálatot, száma: 004571. A szelvények kiértékelése még folyik. Egy napot Pécsért Segítsünk a balokányi sportliget építésénél! A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Pécs városi Tanács és a KISZ vb felhívással fordul a város valamennyi sportolójához, a KISZ-fiataloklioz és a sportszerető dolgozókhoz, hogy vegyenek részt az „Egy napot Pécsért” társadalmi létesítményépítési mozgalom keretében megépítésre váró balokányi sportliget építési munkálataiban. Már néhány napja megindult a balokányi úszó- és fürdőmedencék melegvízellátását biztosító csőrendszer árkának kiásása. A szükséges eszközöket a helyszínen biztosítjuk. E munkák előreláthatólag május 29-ig tartanak. Tekintettel arra, hogy a Nagy Lajos Gimnázium és : í Széchenyi István Gimnázium tanulói a délelőttök során dolgoznak, a sportolók, a kiszesek és a dolgozók társadalmi munkájára •’sősorban a délután: órákon számítunk. A csopor- •s jelentkezéseket kérjük őre bejelenteni a 13-21-es lefonszáman. Munkára je- níkezni lehet mindennap ( :z helyszínen, a Rigó utcá- j ban is. | RÓZSAHEGYI MÁTYÁS, az MTS Pécsi városi Tanácsának elnöke dr. Diófási Lajos pécsi kutató A 250—350 centiméter távolságra telepített szőlősorok közé ősszel, illetve kora tavasszal gyorsan fejlődő, nagy zöldtömeget adó növényeket vetettek. Ezek — például az őszi káposztarepce, a rozskeverék, a korai zöldborsó — május 20-ig, vagyis mire a szőlő fejlődése erőteljesebben megindul és megkezdődik a permetezés, „készen” vannak: le lehet szántani a zöld vetéseket és ezzel megtörténik a föld trágyázása. A kutatóintézet húszholdas tábláján tíz féle kombinációban folyik a kísérlet. Ezek közül a legérdekesebb az, amelynél a rozskeveréket nem szántják be a földbe, hanem lekaszálják és befedik vele a tőkesortól jobbra-balra fél méterre szabadon hagyott sávot. A rozstakaró egyrészt beárnyékolja és megvédi a kiszáradástól a talajt, ami által kedvező baktériumélet alakul ki, másrészt a föld nem válik gyomossá és így nem kell kapálni. A zöldtrágyázás nemcsak a szervesanyag pótlását oldja meg, hanem lényegesen olcsóbbá is teszi a szőlőtermesztést. Mivel a helyszínen „állítják elő”, a gazdaságok megtakarítják az igen tetemes szállítási költségeket. A Szőlészeti Kutató Intézetben folyó kísérletekkel egyidejűleg dr. Diófási Lajos üzemi méretekben is foglalkozik a zöldtrágyázással. A Villány-Siklósi Állami Gazdaságban, valamint a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség, a szajki Üttörő és a villányi Üj Alkotmány Termelőszövetkezetekben zöldborsót vetettek a szőlősorok közé. Ennek kettős haszna van: májusban leszedve primőráruként értékesíthetik a termését, a visszamaradt szárrészt pedig beszántják a földbe és ez kiadós zöldtrágyázásnak felel meg. „Idejében jöttek, mint a krónikák legendás hadserege...“ Szinte Vitezslav Nezval verséből lépett ki ez az 1945. május 9-én készült dokumentum- foto. A prágai Vencel térre bedübörög az első szovjet harckocsi, rajta nők, férfiak, a prágai felkelés harcosai emelik magasba a Lenin képével ékesített vörös zászlót. Idejében érkezett a szovjet hadsereg a felkelők segítségére. Prága és Csehszlovákia felszabadult! Negyveü holdon vetettek vinca minort Baranyában Megyeszerte befejeződött a vinca minor vetése. Baranyának ezt az új kincsét öt szövetkezeti gazdaság termeli. A dunaszekcsői, a sárháti és a belvárdgyulai termelőszövetkezet egyenként tíz-tiz ka- tasztrális holdat vetett belőle, a szederkényi és a kéme- si tsz pedig egyenként öt-öt holdat. Ezzel egy igen jövedelmező mezőgazdasági kultúrnövény elterjesztése kezdődött meg. A növényben a magas vérnyomás szabályozásához szükséges vincamin nevű alapanyag van, innét a „vinca minor” elnevezés. Ez a vadontermő zöld növény Pécs környékén a Lámpás-völgyben, valamint Csány- oszró vidékén található. Az eddigi kísérletek viszont megállapították, hogy a szántóföldi növényként termelt vinca minor hatóanyaga mintegy ötszöröse a vadontermő társa hatóanyagának. Ezért a Her- bária Gyógynövénygyűjtő Szövetkezeti Vállalat Baranya és Vas megyében a szántóföldön szerződéssel termelteti a növényt. A Kőbányai Gyógy- szerárugyár jövőre az országban már 500 hold szántóföldi vinca minort akar termeltetni, s ebből 200 holdat Baranyában. Ezt a tarackos futónövényt tízéves kultúrában termelik majd. A szerződésben lévő tsz-ek az első évben holdanként 20 ezer forintos telepítési támogatást kapnak, azonkívül holdanként 15 ezer forintot mindennemű munka elvégzésére. A második évben is megkapják a 15 ezer forintot holdanként. A harmadik esztendőben már holdanként 120—150 mázsa zöldtermés várható. A vinca minor egyébként nem munkaigényes. Mindössze egyszer-kétszer kell megkapálni. Mozgó víkendhás Vajszlón Száztíz dolgozója van a Vajszló és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek. Az egyik termelési értekezleten felvetődött a kérdés, hogyan lehetne megoldani minél több dolgozó nyaralását. Az értekezlet elhatározta, hogy egy mozgó víkendházat létesítenek. A tizenöt négyzetméter alap- területű házat farostlemezből alakítják ki. A szigetelését úgy biztosítják, hogy kettős farostlemezréteget alkalmaznak s a két lemez közé fűrészport tesznek’. A házban két helyiség lesz, azonkívül a bejáratánál egy ponyvatetejű előtér, összesen nyolc dolgozó nyaralhat benne, mégpedig minden évben az ország más területén, mert a víkendházat évente új üdülőhelyen állítják fel. — A gödrekeresztúrl úttörőcsapat a falu határában lévő állítólagos Mátyás vadászkastélyról szóló regék gyűjtését kezdte meg, azonkívül rendbehozzák a „kastély” környékét s a Mátyás-kutat, amelyből a kitűnő ízű víz gyertyánfán keresztül buzog. A televízió műsora május 9-én, szombaton: 16.25: Bp. Honvéd—Dorog bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése Kispestről. Riporter: Vitray Tamás. 18.23: Hírek. 18.30: Falusi könyvespolc. 18.35: Tájak és emberek. Filmösszeállítás Csehszlovákia nemzeti ünnepén. 18.45: Goya élete — műveiben. Angol kis- film. 19.05: Napló. 1945. május 9. — A győzelem napja. 19.10: „Átkelés”. Részlet Tvar- dovszkij „Vaszilij Tyorkin” c. elbeszélő költeményéből. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Hétről hétre... 19.55: Előjáték a Lear királyhoz. Részlet az Irodalmi Színpad műsorából. 20.55: Paprika-kok tél. Részletek a Magyar Jég* revű műsorából. Kb. 21.45: Nikola Nlkolov, a Szófiai Opera- ház tagja énekel. 22.00: Tv- híradó — 2. kiadás. hírek — Redő Ferenc festőművész kiállítása május 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg a Káptalan utca 2. szám alatti művészettörténeti múzeumban. A kiállításon gobelintervek, továbbá gobelinek és grafikák szerepelnek. A kiállítást Martyn Ferenc festőművész nyitja meg. — A pécsi .Nagy Lajos Gimnázium IV. osztályos tanulói ma fél egykor tartják ballagási ünnepségüket, amelyen részt vesznek az iskola dolgozók gimnáziumában végzős tanulók is. — A sásdi járás úttörői eddig 1562 hold réten és legelőn végeztek karbantartást a tanításmentes munkanapokon. — A gerényesi úttörőcsapat szépen kivette részét az idén a faültetésből, összesen 42 500 akáccsemetét ültettek el a szorgalmas gyerekek. — Tegnap tartottak megbeszélést Baranyajenőn a helyi, a tormási, a szágyi és a gödrekeresztúri úttörőcsapat vezetői, iskolaigazgatói, hogy előkészítsék a május végén rendezendő egésznapos hadijátékot. Az akadályokkal tarkított játékban az egész évben tanult próbaanyagból „vizsgáznak” a tanulók. — A „Baranyai körműsor’' keretében Mohácsra látogatott a komlói bábcsoport, valamint az ifjúsági klub. Az ifjúsági klub tagjai végighallgatták a mohácsiak vetélkedőjét, amelyet a „Ki mit tud Komlóról?” címmel rendeztek meg. A vetélkedő jól sikerült, a moha csdalc bebizonyították, hogy jól ismerik Komlót. A baráti találkozónak május 17-én lesz a folytatása, amikor is a mohácsi fiatalok látogatnak el Komlóra hasonló szellemű vetélkedőre. széoítö Nagymosás a Duna-parton Kézmosás közben érte a csengetés. Vállára csapta a törülközőt és percekig telefonált valakinek. Türelemmel várakozom. Az ablakon túl a hőerőmű egyik mellék- épülete, teherautók húznak el a betonúton, éppen a roppant magas gyárkémény irányába, amelynek tetejére — még évekkel ezelőtt — csalogattak fel a kőművesek, de harminc méter után már feje tetejére állt a világ és visszafordultam. Itt a szobában Veszély üzemmérnök asztalával szemben aligás, hinár-zöld akvárium finoman lebegő növényzettel, friss levegőbuborékokkal, kisujjnyi haliakkal. A másik szobából benéz egy asz- szony, kissé bizonytalanul, aztán a mérnök int neki, jöjjön csak bátran. Bejön. Mögötte egy fiatalember, sűrű feketehajú. — Ö lenne az akkor... Ha lehetne... — Persze. Persze, hogy lehet, semmi akadálya — mondja a mérnök az asz- saonynak, majd a férj felé fordul: — Intézze csak el a másik vállalatnál az ügyeket, aztán nálunk beléphet. Topognak zavartan, köszönik szépen és mennek is. — Ennek az asszonykának az apja itt van nálunk laka#-», 6 pedig takarítónő. Most a férje is szeretne itt munkát kapni. Együtt akar dolgozni a család. De... térjünk rá a tárgyra: van negyed órám, rendelkezésére állok. — Szeretném megnézni az erőművet. Turbinákat csak képen láttam. S jó lenne néhány emberrel beszélgetni is... — mondom neki. — Gondolom, önnel is ... Az amúgyis fiatal mérnök arca kamaszosnak tűnik, amint elmosolyodik. — öt évnél tovább alig voltam egy helyen. Nézzük csak: Nagykátoiy, ott éltem szüleimmel. Pesten a műszaki egyetemet végeztem, az is öt év, utána a Borsodi Erőmű öt éven át, aztán végül itt Pécsett. A feleségem — éppen az egyetemet fejeztem be, amikor megnősültem — három gyermek mellett nem tud dolgozni. És... volt egy negyedik is. Kisfiú. Hathónapos korában vírusos influenza... Kitekint az ablakom, csend ereszkedik közénk. — Arra is kiváncsi, miként működik az erőmű, gondolom.,, — mondja később. — Igen. Leegyszerűsítve talán így: szénhőenergiából villamos- emerglát csinálnak. Mecseki £«re»4-r*!«.'lr rrryrr V_ a gőz meghajtja a turbinákat, a turbina pedig a villa- misenergiát termelő generá tort. Egyszerű, nem? Persze. Csak amikor egy keskeny függőfolyosón átmegyek az erőmű épületébe, valami furcsa szorongás fog el. Meg hökkentő méretek. A kazánok harminchat—harminc- nyolc méter magasak, s ez körülbelül megfelel az új- mecsekaljad hétemeletes bér házak magasságának. A másik csarnokban a turbinák és a generátorok zúgnak idegesítő momotonsággal. Be mutatnak az üzem egyik dolgozójának, Sztárcsevics Jánosnak, vagyis a mérnök Sztárcsevicsnek „ad át”, s a lakatos mindjárt megmutatja az egyik turbinát, amit éppen szétsaereltek. Magyaráz, hol megy be a gőz, hol hűl le, hol vannak a rézcsövek, hogyan „expondá- lódik” a gőz... stb. S közben végignézek a csarnokon. Hatalmas építmény, amelynek talapzatából tevehát- szerűen emelkednek ki a sárgahátú generátorok. Aztán a kapcsolófülkék néha pirosán villogó fényekkel, jóég tudja, mennyi gombbal, kapcsolóval, arasznyi karokkal. Az emberek szinte elvesznek a kissé durvának tűnő nagy monstrumok mel XTT-3rv*sHn?>k, néhány szót váltanak, kilépnek az üvegajtón, valaki kiált, de szavát elnyeli a zaj. — S önnek, mint lakatosnak, milyen munkaköre van itt? — kérdem Sztár- csevicset. — Javítjuk a turbinákat, biztosítjuk az üzemeltetést, csinosítjuk, pofozzuk.. Ezeket a gépeket szeretni kelL — Állandó készenlét? • — No persze. Már úgy értve, hogy néha hazulról is berendelnek bennünket. — Esetleg éppen egy kellemes délutánt kell félbeszakítaniuk? — Előfordult. Tavaly például egy szép vasárnap reggel, már az előszobában állunk az asszonnyal. Hátamon a csomag, megyünk motorral Harkányba. Az ajtóban meg ott áll az ügyeletes kocsi sofőrje: „Gyerünk Jánoskám, balhé van az üzemben”. Mentem. Feleségem meg útrakészen ült a konyhában. — És mi történik, ha mondjuk letagadná magát Mondjuk, nem nyit ajtót... Csak kérdem éppen, — teszem még hozzá, mert nagyon furcsán néz rám. — Mit gondol! Nem lehet bajban hagyni az üzemet. Nézze: villanyáram kell. Nincs mese. Nem hagyhatI 1 I Bővül a Felsőfoka Vegyipari Gépészeti Technikum rendszer, valamint tornacsar nők is épül. A felsőfokú technikum eb ben az esztendőben harmadiz ben kezdi meg a többi felső oktatási intézménnyel azono időben és azonos módon fel vételi vizsgáit az új I. évesei részére. lUIWl, luin/vv. tanévvel harmadik oktatási évét kezdi városunk egyetlen műszaki felsőoktatási intézménye, a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum. Ez a tény a fejlesztés szerteágazó feladatait rója a vezetőségre. 'Augusztus elsejével újabb U jf őnyi gépészmérnök, vegyész- mérnök, továbbá néhány gé- < pész- és vegyésztechnikus ok- i tató beállítása válik szüksé- ? gessé. A felsőfokú technikum> igazgatója ezeket az állásokat S a Művelődésügyi Közlöny má- < jus 15-i számában meghirdet-? te. A felsőfokú intézmény meg > rendelésére a Baranya megyei S Építőipari Vállalat május 4- ( én megkezdte az Alkotmány ( utca 77. számú telkén nyugvó? három nagy laktanyaépület $ végleges átalakításával kap- S csolatos kivitelezési munká- < latokat. A három főépületi építésén kívül — új építmény-? ként — a felsőfokú technikum > udvarán mintegy 1000 négy- ] zetméter kiterjedésű, korszerű < berendezéssel felszerelt vegy- < ipari-gépész laboratórium- ?
