Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

mi. május 3i. ctlAPLÓ 9 Bolygónk arculata a 2000. évben A tudomány és technika By gyorsütemű fejlődése ala­posan megnehezíti a fantasz­tikus irodalom művelőinek helyzetét. Verne Gyulának könnyebb dolga volt, hisz a korabeli tudományos ismere­tek birtokában, a fejlődés vi­szonylag biztonságosan és fe­lelősséggel vázolhatta fel a jövendő körvonalait. De mennyivel nehezebb helyzet­ben vannak a mad Verne két napjaink asztronautái oly jóízűen fogyasztanak. Energia A hagyományos módszerek­kel energiatermelésünk 37 év múlva legfeljebb csak megduplázódna. Amire pilla­natnyilag számíthatunk, az a nehéz elemek — uránium, plutonium, thorium — fel- i bontása alapján felszabaduló Gyulák. Alig 30—10 évvel ez­előtt arra már következtetni lehetett, hogy a rádiót a tele­vízió, a hangosfilmet a színes és cinemascop film követi; vagy hogy a repülőgépek rö­videsen átszelik az óceáno­kat és földünk addig ismeret­len területeit kapcsolják be a civilizáció vérkeringésébe. De vajon ki is tudta volna tudományosan megjósolni, hogy a penicillin és a külön­böző antibiotikumok segítsé­gével ragályos és pusztító nép betegségek többségét lehet véglegesen felszámolni, hogy a gyomirtásban az ásó-kapát majd a különböző vegyianya­gok váltják fel, de méginkább azt, hogy 1963-ig már hat űr­hajós tartózkodott rövidebb- hosszabb ideig bolygónk lég­terén kívül és hogy a földről a Mars irányába fellőtt űr­állomással még 40—50 millió kilométer távolságban is „em­beri” kapcsolatokat létesíte­nek! Ki láthatta előre azt, rö­vid 30—40 évvel ezelőtt, hogy 1945-ben új tömegpusztitó fegyver flogja halálraítélni két nagy japán város lakosságá­nak jelentős részét, és még inkább azt, hogy ez az új fegyver — a rákövetkező 15— 20 év során olyanamnyira tö­kéletesített lesz, hogy nem két, hanem húsz nagy várost, esetleg több országot vagy akár egy földrészt is képes eltörölni a föld színéről? Ki jósolhatta volna meg mind­ezt? És mindez egyelőre még mindig csak szerény kezdet. Ember legyein a talpán, aki képes megjósolni, milyen lesz a világ 100, 50, 10 év múlva vagy akár holnap. No®, a tu­domány mai színvonalát vé­ve alapul, kíséreljük meg ^megjósolni” a nem távoli jövőt Vegyük a 2000. évet, amely rövid 37 év múlva be­következik. Milyen lehet az élet akkor? Élelmiszer Földünk lakossága 2000-re megduplázódik, eléri a 6 mik liárdot. A régebbi felfogással ellentétben a termékmennyi­ség növelésének fő módszere a mezőgazdaság gépesítése helyett a biokémia lesz. Ez persze nem zárja ki a magas­fokú gépesítést, de előtérbe mégis az antibiotikum, hor­mon. nukleinsav, permetező és oltóanyag preparátumok kerülnek. A mezőgazdaság termelési oldalát illetően csők ken a zsiradékok és szénhid­rátok, növekszik a főzelék és gyümölcsfélék és esetleg a hús részesedése. Az élelmisze­rek jelentős részét üveghá­zakban termelik, ami nagy energia-nyereséget jelent. Csökken a kenyérfogyasztás, de asztalunkra egyre több távoli országokból és a ten­germélyéről származó termék kerül. A szükségszerű táp­értékcsökkenés, de az idő­hiány miatt is széles körben terjed el az Indukciós tűz­helyek használata, a gyorsí­tott főzés, az infravörös su- ilyenirányú felhasználása. * "oi. j teret kap a, konzerv- ■t . valamint .a szinteti- •»(.a é elck e’.ő-Vil^sa, melyb­en ergia kihasználása. A villa­mosenergia legnagyobb ré­szét 2000-ben minden bizony- nyál közvetlenül az atom­reaktorokból nyerik, mágne­ses-hidrodinamikus generáto­rok segítségével. Ez bizonyos értelemben a bányászait meg­szűnését is eredményezheti. Ha ma egy négytagú csa­lád havonta 2000 kw-ot fo­gyaszthatna, akkor a legna­gyobb megerőltetés és a leg­ostobább pazarlás mellett sem lenne' képes fölhasznál­ni ilyen energiamennyiséget. Ha viszont a lakásokban a napsugarat minden évszak­ban valami hasonló minő­ségű és erejű sugárzással pó­tolhatnánk, ha az egész lakó­teret a leghidegebb napokon is megfelelő hőfokon tudnánk fűteni, ha ezt a sugárzásit a piszok és bacillusok elleni harcban hasznosíthatnánk és ha lakásunkban valódi virá­goskertet akarnánk varázsol­na — úgy az energiát itt is számításba kell vennünk. 1 Az energiabőség alapvető változást hoz a műanyaggyár­tásban is. A természetben bő­ségesen található kémiai ele­mekből alacsony koncentrá­ció mellett számos olyan anyag állítható elő, amely ki­válóan pótolja a vasat, alu­míniumot, rezet. A föld mélyének kihasználása A föld legmélyebb rétegei számos újfajta s ma még alig ismert nyersanyagot tar­talmaznak. Már évtizedünk­ben megismerjük a föld bel­sejének titkait, így az óceánok alatt 10 kilométer vagy annál is nagyobb mélységben , — ahol sok kincset sejthetünk, de melyeknek kiaknázása je­lenleg rendkívül költséges. Am ez a tevékenység 2000- ben minden bizonnyal már általános lesz. A föld belse­jében uralkodó magas hőmér­séklet és nagy nyomás mel­lett esetleg tömegesen lehet majd a mélységben mestersé­ges gyémántot tenyészteni, melyeknek a jövő technoló­giájában — elektronika, op­tika. precíziós mechanika — vezető szerepe lesz. Századunk a kristály és plazmakorszak határa. A plazma, ionizált és elektro­mosságot vezető gáz, a jövő energetikájának alapja. A „hideg plazma”, melynek hő­mérséklete néhány 10 ezer fok, 2000-ben a technológiai megmunkálás legfőbb eszköze lesz, helyettesíteni fogja az esztergapadokat, köszörűgépe­ket, hegesztőkészülékeket. A plazma vágja, megdolgozza, bevonja a termék felszínét egy karimás kristályfém- védőréteggel. A „forró” plaz­ma viszont más. hasonlóan fontos funkciókat teljesít. Még nem biztos, hogy 2000- ben a tudomány a plazma minden képességét meg tud­ják fejteni, de abban már senki sem kételkedik, hogy a 2000. év a plazma és a kris­tály éve lesz. Minden jel arra mutat, hogy a réz előkelő be­sorolását a fémek rendszeré­ben elveszti, lényegesen hát­térbe szorul. A gépgyártásnál S két fém ugrik a vezetőhely­re; a magnézium és ötvözetei — könnyű fajsúlyúk miatt — valamint a titán ugyancsak fajsúlya és sok értékes me­chanikai tulajdonságai alap­ján. Szállítás Feltételezhető, hogy bár az autó nem veszti el jelentő­ségét, nincs kizárva, hogy a dugattyúsmotort a gázturbina és elektromotor váltja fel. Az elektromos meghajtású autók alkalmazása igen jelentősen csökkenti a levegő szennyezé­sét Az utasszállításban a re­pülőgép átveszi a vonat sze­repét, az utasközlekedés ún. utasrakéták segítségével tör­ténik. és így 2000-ben kb. 1 óra alatt utazhatunk Európá­ból Amerikába. Munka és pihenés 2000-ben a fejlett országok felnőtt lakosságának negyed­része már magasabb művelt­séggel rendelkezik és ez je­lentősen befolyásolja majd a szabadidő kihasználását is. 30—36 órát dolgozunk hetente és szabadságunk 4—6 hót lesz. Szabadidőben folytatott tevé­kenységünk homlokterében majd a turisztika (bel- és külföldi) áll. A turisztika tö­meg-tevékenység lesz, a föld- körüli utazások a társadalom, nagy részének a számára el­érhető. A pályaudvarok mai tömegforgalma átterelődik a repülőterekre, amelyek egyéb­ként városainktól messzebb fognak feküdni. Kibernetika A kibernetika jelen lesz életünk minden területén. Bi­zonyos instrukciókat tartal­mazó perforált lapok (kár­tyák). bizonyos törvényhozó testületekhez kapcsolódnak. A matematikai gépek e kár­tyák alapján kiadják az uta­sítást, annak végrehajtását ellenőrzik és jeleznek min­den, törvényhozástól való el­térést. (Egyes országok az ad­minisztrációban már tettek ilyen jellegű kezdeményezése­ket). Feltehető, hogy e kiberne­tikus gépeket hatalmas, úgy­nevezett „gondolkodó blok­kokba” csoportosítják, s ezzel olyan komplexmechanikus „agyvelők” jönnek létre, me­lyeknek képessége megköze­líti a kiváló szervező-vezető személyiség képességét. Ily- módon a tudomány új poten­ciális lehetőségeket nyer, me­lyeket végüKs ő maga teremt meg. Mindezzel párhuzamo­san és vele együtthatásban folyik a széleskörű automati­zálás, ami emberek tömegét szabadítja fel a nehéz fizikai munka alól. 2000-ben kevesebb lesz a vasesztergályos, a la­katos, de több lesz a techni­kus, laboráns, a. kibermetikai gépek és automata berendezé­sek kiszolgáló személyzete. E folyamat érdekes és szüksiég- szerű mellékterméke az úgy­nevezett matematikus „prog­ramrögzítőképző szakiskolák”. Lakásprobléma 2000-ben valószínűleg még nem lesz teljesen megoldva, hisz ily nagytömegű anyaggal manipuláló iparágat nehéz automatizálni. Minden ellen­kező híresztelés és ellenállás ellenére, legforradalmibb meg oldásnak a házak likvidálása és az úgynevezett lakókocsik rendszerének bevezetése lát­szik. Ezek ugyanolyan ké­nyelmesek lehetnek, mint a hagyományos lakások, még nehezebb éghajlati viszonyok között is. Feltételezhető, hogy 2000-ig a városok körül ha­talmas parkokat képeznek ki, kifejezetten lakókocsik számá­ra és az egyre növekvő la­kosság, egyre nagyobb szám­ban fogja igénybe venni azo­kat. Reális következtetés avagy fantázia-dús jóslat? Erre vá­laszoljon az olvasó. Lehet ez is, az is. — A szerző inkább az előző mellett tör lándzsát. Hogy kinek lesz igaza? — Majd 36 év múlva kiderül... Michal Lunc varsói egyetemi professzor Ablak a nagyvilágra Egyre több szó esik nap­jainkban a televízióról. So­kan, mint az egyetemes kul­túra legnagyobb áldását üd- vözlik, vannak akik legszíve­sebben máglyára vetnék, mert konkurrenciát vélnék benne. Olyanok is akadnak, akik azt állítják, hogy térhó­dítása: káros az emberiségre, mert leszoktat a gondolkodás­ról, apró, befelé forduló köte­lékekre atomizálja a társadal­mat, értékes időt von el az emberektől, stb. Mi hát az igazság a sok szélsőséges vé­lemény között? Házhoz szállítja a látnivalót Elvitathatatlan tény, hogy a TV előtt behódolt a világ, nálunk is elvétve akad csak olyan kis település, ahol ne találkozna vele az ember, ál­landóan emelkedik a televízió nézők száma. Ez érthető, hisz a technika századának embe­re a technikailag legmagasabb fokion álló hírközlő és szóra­koztató eszközt igényli, olyat, ami ráadásul még a legké­nyelmesebb is, mert házhoz szállítja számára a látnivalót. Nem véletlen, hogy a szín­házak és filmesek veszélyes konkurrenciát látnak benne, mely elhódítja közönségüket. Ha pusztán a színházlátoga­tók és mozibajárók sztatisz- tikáját nézzük, úgy valóban mutatkozik bizonyos visszaesés a nézők számában, de úgy hi­szem, ez nem róható fel ki­zárólag a televízió kontójára. A jó filmnek és színdarabnak semmit sem kopott meg a varázsa s a kezdetben még „mindent néző” televíziós is egy idő múlva visszatér Thá- lia ölelő karjaiba vagy a mo­zi nézőterére — feltéve, ha jó produkciót kap. A sport- hatóságok is eltűnődhetnének azon, hogy nem labdarúgóink cipőjében van-e inkább a né­zők elpártolásának oka, mint a helyszíni közvetítések szívó­hatásában. Ha nem így lenne, nem szur­kolta volna végig TV közve­títés ellenére is 60—80 000 Az iowai magyar hadvezér Emlékezés Perczet Miklósra Hatvan évvel erelőtt halt meg P erezel Miklós, az 1848-as magyar szabadság- harc őrnagya és az észak­amerikai polgárháború ezre. dese, Percrel Miklós Bonyhádon született 1812-ben. öccse volt Perezel Mór tábornok­nak, s mindkettőjüket Vö­rösmarty Mihály nevelte. A két testvérnek jelentősebb szerep jutott szabadsághar­cunkban. Kevésbé ismert azonban Perczel Miklós részvétele, az észak-ameri­kai polgárháborúban. Fegyelemre méltó iroda­lomtörténeti emlék, hogy Perc zeit és feleségét szoros barátság fűzte Elizabeth Harriet Beecher-Stowe-hoz, a „Tamás bátyja kunyhója” című regény szerzőjéhez. Percreléknek ugyanis Bee­cher-Stowe, egy amerika- szerte neves anglikán lelkész családja nyújtott teljesen berendezett otthont az újvi­lágba érkezésüktől kezdve hosszú ideig. A vendéglátók nagy szeretetted halmozták el az emigráns magyar csa­ládot. Körükben tartózko­dott Beecher-Stowe húga, a világhírű írónő, akivel a ha­zatérés után is évtizedekig levelezett Percrel Miklósné. Később a Szekszárdról ti­tokban kijuttatott pénzből Davenport mellett farmot vásároltak. Az akkori Ma­gyarországon szégyelltek volna a kétkezi munkát az olyan társadalmi osztályú emberek, mint amilyenhez Percrelék is tartoztak. De az Újvilágban természetesnek tartották, ha valaki saját­maga is megfogta a dolog végét, s Percrelók is kévé­ket hánytak, kapáltak, tehe­neket hajtottak. Ott érré őket a polgárháb-r’ ’ : őré se, Perczel Mik' o’v elnök hívó sza'á a zeg­szervezte egyszerű farmerek­ből. s köztük magyar szám- üzöttekből az oihiói 10. ön­kéntes ezredet. Ulysses Grant tábornok ezredessé nevezte ki felkelő nemzet- őrjednek élére a Mississippi- hadtestben. Ezredévéi 1861. október 21-én esett át a tűzkereszt­ségen a REssouri állambeli Cape Girardeau-nál a déli államok elleni háborúban. Az 1862. év elején a nagy hadászati jelentőségű New Madridot foglalták el, majd Tiptonville-nél többezer fog­lyot ejtettek más ezredekkel együttesen. Pferczel Miklós rátermett parancsnoknak bizonyult, s a vezetésére bízott emberek szakszerű kiképzésére, jó el­látására s főleg életük meg­óvására ügyelt elsősorban. Amikor a déliek egyik fontos hadászati csomópont­ját: Corinthot két napi ost­rommal iowai ezredévéi el­foglalta, csapatának veszte­sége eltörpült az ellenségé­hez képest. Egyik kiemel­kedő haditette volt az iokai csata is. Ott a déliek túl­erővel támadták állásait. Percrel harcosaival — bár csak két ágyújuk volt — szilárdan tartotta állásait. Nehéz menetelést kívánó fortélyos hadicsellel — Bem apó egykori taktikájával — sikerült meglepetésszerűen oldalba támadniok az ellen­séget, amely azt hivén, hogy sokkal nagyobb sereggel áll szemben, visszavonult. Egy másik alkalommal felderítés közben túlerejű ellenséges csapattal találkozott. De nem vesztette el lélekjelen­létét, villámgyors és bátor támadással megfutamította a délieket. Kiváló hadi tettiért Xowa kormányzója tábornoki kine­kongtcvs7usiy>n is egyönte­tűen támogatták Perczel Miklóst. Kinevezését azon. ban húzták, halasztották, egyes a tehetséges idegenek­re féltékeny, befolyásos sze­mélyek gáncsoskodtak. A missouri Ioka melletti má­sik ütközetben Rosecrans tábornok vezénylete alá ren­délté ezredét. A tábornok, nem törődve ellenvetésével, elhamarkodott támadást ve­zényelt, amely igen súlyosan végződött, az északiaknak, köztük Percrel Miklós ezre­dének sok halottja és sebe­sültje lett. A kitűnő katonát bántotta a mellőzés. Érthetően, hiszen hadvezért tehetsége felül­múlta több felettesének ké­pességét. Csalódását a pol­gári életben igyekezett fe­ledni. Visszavonult davenpor- / ti birtokára, később New ] Yorkban telepedett meg. Ott ! magyarországi borokkal ke- ( reskedett. Otthonában az > amerikai magyarság jeles > képviselői rendszeresen meg fordultak. Honvágya végül is erősebb volt az újvilági jólét csillo­gásánál és a kiegyezés évé- ] ben — amely az ő halálos ítéletének amnesztiáját is \ hozta. — 1867-ben hazatért szülőföldjére. Idehaza főis- pánsággal tisztelte meg Pécs városa és Baranya megye. Erről a tisztségéről lemon­dott 1887-ben, s utóbb pár- tonkívüli programmal or­szággyűlési képviselőjének választotta meg Pécs lakos­sága. Regényíró tollára kíván­kozó élettörténete 92 éves korában fejeződött be. Ba­ján temették el. S most, hatvan év távolából, mint megyénk egyik történelmi nagyjára emlékezünk rá. Örökségül hagyott gazdag naplóiát érdemes lenne nyil- V "r ***-*•' — ? hozni. i Bcllabás László ( ember a jó sportot hozó Fe­rencváros—Honvéd vagy a Magyarország—Franciaország mérkőzést. Ha egyes színházak, mozik vagy rendezvények nézőszá­ma viszonylag csökkent is, a televízió közvetítésével mégis az emberek mintegy tízszere­séhez jut él a színházi és film kultúra, a művészetek szép­sége, a tudományok eredmé­nyei, a sport és a nagyvilág eseményei, mint TV nélkül. Gondolatokat ébreszt Igaz — vethetik ellen a kö- tözködők —, de mindez első­sorban mennyiségi emelkedés. Mi van a sokat vitatott tarta­lommal? Nos, van ebben a fenntartásban valami igazság. A műsorok szerkesztése és színvonala tényleg a TV sok szót ért Achilles-sarka. Anél­kül azonban, hogv hívatlan prókátora kívánnék lenni, mégis figyelembe kell ven­nünk egy igen alapvető kö­rülményt. Azt, hogy lehetet­len az egész ország részére — öregnek és fiatalnak, férfinak és nőnek, városi és falusi em­bernek stb. — egyszerre köz­megelégedést nyújtó műsort adni. Éppen ezért csak a min­denki számára szólót, az álta­lánosat veheti a TV figyelem­be, a diferenciális, a helyi igény kielégítése már a kü­lönböző kulturális intézmé­nyekre és eszközökre hárul. Ami a gondolkodásról való leszoktatás vádját illeti, nem hiszem, hogy minden vonat­kozásban helytálló volna. A néző valóban készen kap min­dent a képernyőn. De a pusz­tán szórakoztató jellegű mű­sorokon kívül láthat és hall­hat egyebet is. A jó előadás vagy műsor egyik kritériuma éppen az, hogy gondolatokat ébreszt, érdeklődést gyűrűz- tet tovább. Ha a TV minden műsora, nem is töltötte be ezt a szerepet, mivel magya­rázható mégis az a jelenség, hogy a könyvtárak olvasói­nak száma a konkurrencia el­lenére is állandóan nő, & a könyvtárosok véleménye sze­rint legtöbb esetben éppen a TV által bemutatott színda­rabra, előadásra vagy más ; műsorra hivatkozva kémek az | olvasók a témák további mé- ■ lyítésére szolgáló műveket? \Á felfrissülő műsorterv A televízió műsorszerkesz­tősége az elkövetkező időkben igyekszik majd a tapasztala­tok felhasználásával igénye­sebb lenni. Tájékoztatása sze­rint a közeljövőben több új­szerű, érdekes visszatérő adá­sokkal jelentkezik. Egy-egy héten több alkalommal ad majd közvetítést különböző megyékből arra törekedve, hogy hű tükörképet adjon or­szágunk különböző részeinek fejlődéséről. Ehhez a vállal­kozáshoz kapcsolódik egy nagyszabású dokumentum filmsorozat terve. amely a „Jelentés Magyarországról'’ címet viseli. Az „Utazás a Föld körül” című sorozatban a nagyvilággal ismerteti meg a nézőt. Harmincöt—negyven percre tervezik a sok-tízezer méter filmanyagból, régi fotókból és újságokból, valamint szem­tanúk megszólaltatásából ösz- szeállított „Századunk” soro­zatot, mely a századfordulóról dolgozza fel a legfontosabb történelmi eseményeket és tárja fel a legrejtettebb ku­lisszatitkokat. Tovább szélesítik a kultu­rális tájékoztatást és esztéti­kus szórakoztatást, erősítik a műsorkritikaá tevékenységei. A filmművészet esztétikájá­nak megismertetését szolgálja a „Nagy siker volt” és a „Nagy rendezők” megújhodott bemutatói. A TV-játékok te­rén s a szórakoztató műso­rokban is változatosabb, szín­vonalasabb produkciókra tö­rekszenek. Ezek csupán kiragadott so­rozatok az egyre frissülő mű­sortervből s remélhetően be­váltják majd mind a szer­kesztők, mind a nézők igé­nyeit. S akkor a TV is jobban be fogja tudni tölteni leg- srebbb hivatását: az egvete- iw* réptúra kincseinek k*'i-i-- p. r A ~ ' ‘ ’ frmetv r.líy Zsiviss ,V ' *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents