Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-27 / 122. szám

RiAPiá’ 5 KM. MÁJUS VL Megnyílt 0 Rózsakért r A pécsiek közkedvelt bel­városi kerthelyisége, a Ró­zsakért, vasárnap nyitotta meg kapuit a közönség előtt S mivel jó, napos idó volt, a premier kitűnően sikerült, mind az 1200 szék foglalt volt. A Rózsakért vendéglőben a közismert Szigligeti tánc- zenekar játszik, s ami újdon­ság, a múlt évekhez képest bővült az ételféleségek szá­ma. mindennap lehet friss halételeket kapni, sőt az úgy nevezett Rózsakert-tálban halat, májat és sertésszele­teket szervíroznak a fogyasz­tóknak. A kerthelyiséget Pécs egyik legjobb vendég­látós szakembere, Gedeon Endre vezeti, a felszolgálók {»edig fiatalok, Kosa Zoltán vezetésével. A közönség leg­nagyobb megelégedésére a kerthelyiség délután öt órá­tól éjfélig tart nyitva. A világ minden tájára szállít Baranya ipara Baranya megye iparának termékei szinte a világ min­den tájára eljutnak. A Statisz­tikai Hivatal megyei Igazga­tóságánál?; tájékoztatása sze­rint 1964-ben az ipari üzemek, kisipari szövetkezetek eredmé­nyesen teljesítik exporttervü­ket. ÉLELMISZERIPARI GÉPEK A Sopiana Gépgyár az első negyedévben 10 millió 545 ezer forint értékben készített ex­portra különböző élelmiszer- ipari gépeket, s ezzel negyed­éves exporttervét 126,4 száza­lékra teljesítette. Sok gépet szállítottak a Szovjetuniónak. Többek között idő előtt elké­szült és rendeltetési helyére el­jutott 35 komplett konzervgyá­ri zöldborsó-feldolgozó vonal, 6 konzervgyári gyűjtőasztal és 5 meggyszártépő-gép. A zöld­borsó-feldolgozó vonalhoz használatos borsótöltő -gépből Lengyelországba ötöt, Bulgá­riába kettőt szállítottak. SZIGETELŐK A Porcelángyár az első ne­gyedévben 3 millió 722 ezer forint értékben szállított kül­földre. A kiváló minőségű nagyfeszültségű szigetelőket Lengyelországba, a kisfeszült­ségű szigetelőket pedig Görög­országba exportálták. Auszt­riába 183 ezer forint értékben szállítottak tányérféleségeket. Áprilisban a különböző porce­lánszigetelőkből Lengyelország és Görögország részére 1 mil­lió 251 ezer forint értékben exportáltak. KESZTYŰK A Pécsi Kesztyűgyár termé­kei Lengyelországba, Szovjet­unióba, Angliába, Svájcba, Norvégiába, Hollandiába és Svédországba jutottak eL Az élsó negyedévben alig marad­A „BOR-KONKLÁVE // Nem is merem megkérdez­ni Wéber Imrétől, hányféle bort kóstolt már meg életé­ben, inkább azt kérdezem, az eddig kóstolt borok közül me­lyiket tartotta a legjobbnak? — Egy spanyol malagát, tolcsvai muskotály aszút és hogy ne menjek messze, a 61-es villányi medoc-ot. — Ha • két bor egyforma pontszámot kap, mi dönti el az elsőséget? — A terméshozam. A na­gyobb terméshozamú kerül előbbre. A BIZOTTSÁG már a 44-es számú bornál tart. Valaki azt mondja: Könnyed, elegáns bor! Hogy mitől függ egy bor eleganciája, ezt nem tudom megfejteni. A bírálók elhúzzák az orruk előtt a poharat, forgatják a szájukban a bort, a gyertya elé tartják, némi kis latolga­tás és papírra kerül a pont­szám. Hogy kinek lesz a leg­több aranyérmes bora, az csak holnap dől el, de hogy jónéhány lesz — öregbítve Ba­ranya borvidékeinek hírnevét — az bizonyos. LE tak el exporttervük teljesítésé- bein, 204 500 pár bőrkesztyűt exportáltak. SAJTOK A Pécsi Tejipari Vállalat túlteljesítette az első negyed­évben exporttervét. 8 millió 383 ezer foriht értékű termék helyett 9 millió 277 ezer forint értékben szállítottak külföldre 2470 mázsa különböző sajtfé­leséget. , LÁNCOK A Pécsi Fémipari Vállalat a különböző mezőgazdasági lánc féleségekből 479 ezer forint értékben exportált, s ezzel túl­teljesítette az első negyedévre előirányzott 342 ezer forintos exporttervét LÁDÁK Eljutottak külföldre a Kom­lói Helyiipari Szolgáltató Vál­lalat terméked is. Igaz ugyan, hogy az első negyedévben csak 50 százalékban sikerült láda­export tervüket teljesíteni. 137 köbméter beépített famennyi­ségben készítettek külföldi ex­portra ládákat CIPŐK A megye szövetkezeti ipara fa kivette részét az exportfelada­tok teljesítéséből. A Kesztyű és Bőrkonfekció Ktsz január­tól áprilisig 70 649 pár bőr­kesztyűt exportált 6 millió 880 ezer forint értékben. A Kos­suth Cipész Ktsz 14 687 pár női cipőt szállított külföldre 2 millió 39 ezer forintért JÁTÉKOK Többféle exporttermék hagy ta el az első negyedévben a Baranya megyei Háziipari Szö­vetkezetét. Ausztráliába szál­lítottak 1470 négyzetméter pa­mutszövetet és 1100 négyzetmé­ter fésűs gyapjúszövetet, ame­lyeket a szövetkezet népművé­szei szőttek. Az ízléses népművé szeti női szoknyákból 2240 da­rabot exportáltak a Szovjet­unióba. Ugyancsak szovjet megrendelésre készítettek 372 pár norvég kesztyűt. Nyugati exportra készítettek 4508 pár kesztyűfelsőrészt és 997 pár periékesztyűt. A szövetkezet készített Mongólia részére 5012 . műanyag búgócsigát és Írország számára 742 fém búgó csigát i Beszélgetés Lengyel József Kossuth-díjas íróval Az ünnepi könyvhéten ven­dégünk ő is. Amikor az iro­dalmi est utáni reggelen be­lép a Nádor Szálló kávéházá­ba, nem látszik rajta fáradt­ság, pedig fáradt lehet. ' Az írónak nem szórakozás az ol­vasókkal való találkozás. Nem is a babérok learatása. In­kább munka. Lám, még reggelizés köz­ben is kérdezgetik. De kész­ségesen, kedves közvetlenség­gel válaszol. — Dunántúli vagyok, somo­gyi. De azelőtt nem jártam Pécsett sose. Pár éve viszont fent üdültem a Mecseken, ak­kor megnéztem ezt a különös és egészen európai ízű várost. Itt, Kelet határán — s moso­lyogva kimutat a Dzsámira —. Nem ismeretlen előttem ez a táj. Teli vagyok szűkebb ha­zámhoz, Pannoniához kapcso­lódó Emlékekkel. Az ember számára, ugye, a haza fogalma kisebb, mint az ország, A ha­za nekem is leginkább a há­zat jelenti, ahol születtem, s ezeket a dombokat. Most jelent meg gyűjtemé­nyes novelláskötete, az El­évült tartozás. S vajon utána mi következik? — Két kisregényem jelenik meg az év végén, vagy talán inkább a jövő év elején. Az egyik, ami már megjelent, az TJjra a kezdet. A másiknak egyelőre nincs címe. Bizonyos értelemben folytatása ez a Prenn Ferencnek, bár nem ő már a főhős, hanem az a pa­rasztlegény, aki akkoriban még egészen fiatal volt, illet­ve azok az emberek, akikkel találkozik további élete folya­mán. Kisregényeken dolgo­zom, félek, hátha nagyobbra már nem futja... Sok viszontagság, nehézség után kell egy kis nyugalom. A prózaírónak ez különösen fontos. Meg tudja-e találni az alkotáshoz, elmélyüléshez szükséges nyugalmat? — Leginkább Szigligeten, ahová télen is gyakran elme­gyek. Nagyon szeretem a Ba­latont. Szeretek az erdőben járkálni, bár persze egyáltalán nem k’vánok valami végleges, öregemberes nyugalmat. Az élet roppant érdekes. Aztán itt vannak a könyvek. Jegy­zem újabban, amit elolvasok s úgy 90—100 között van az évente elolvasott könyvek száma. Nagy lemaradásom van, amit be kell hozni. Van­nak jó írók, de mennyien! A drámákról beSzél, a Hely­tartóról, amelyet nagyon érde­kesnek tartott, arról, hogy nemcsak a brechti út járható a drámairodalomban sem, mert hallatlanok a lehetősé­gek, s hogy szerinte Dürren- mattól még sokat lehet vár­ni. Aztán rátérünk a mai ma­gyar irodalomra. — Egész sor kitűnő írónk van. Fel se tudnám sorolni, A novellában például Sántha, Galambos, Szakonyi, Moldova, Galgóczy Erzsébet, mind más és más egyéniség, szinte nem is hosanlítanak. És mégis, az irodalom egészére egy egész­séges, nagyon tisztességes szellem jellemző. Persze, ma még nincs meg a kellő pers­pektíva, hogy egészében érté­keljük. Olyan ez, mintha az ember megállna egy szobor előtt, egészen közel, s úgy akarná teljességében szemlél­ni... v . Aztán helytelenítően csóvál­ja a fejét: — Csak ezek az osztályo­zások ... A legnagyobb ana­kronizmusnak tartom, hogy még mindig beszélnek néha urbánusdi-népiek kategóriái­ról. Ha még nem idejétmúlt fogalmak, akkor igyekezni kell, hogy azok legyenek. Szívesen elmondaná még a véleményét sokmindenről. De várják a további programok, várják az olvasók. Az olva­sók, akik szeretik és tisztelik Lengyel Józsefet. í:iud <AUkef\ SZÍNHÁZ \JU%i A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. május 27-1, szerdal műsora a 223,8 m középhullámon: 17.39: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — össze­állítás. Népdalénekesek nevűje: 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Uj tánczenei felvételeinkből. 18.30: A könyvhétről. Zsikó Gyula ismertetője. 18.35: Először a mikrofon előtt. — Bemutatjuk a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem énekkarát. 18.45: Dél-dunántúli híradó. 19.00: Magyamóták és csárdások. 19.10: A pécsi utak múltjából. So­mogyi Béla előadása a TIT so­rozatában. 19.20: Híres koloratúrénekesnők műsorából. 19.35: Az újpetrei könyvtárban. — Riportműsor. 19.45: Tánczene, 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Windsor! víg nők (este 7 órakor). 15 százalékos szelvények érvényesek. Tájszinház: Susmus (este 8 óra­kor). Pécsvárad. MOZI: Park: Karambol (fél 5, fél 7 é3 fél 9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Majdnem baleset (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvász­nú). Kossuth: Mid néni két élete (fél 5. fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Az égbolt kékje. Románc, 64/8. sz. vüághiradó. Pelikánok vi­lágában, Ki bírja tovább (Előadá­sok 11 órától 3 óráig folytatóla­gosan). Építők Kultúrotthona: A benzin­kút hercegnője (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Orosz csoda I-, H. (5 órakor, dupla helyárral). Rákóczi (Mecsekalja): Úri műit (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Az élet kapu­jában (6 és 8 órakor). * Táncsics (Siklós): Egy ember, aki nincs (fél 9 órakor, széles­vásznú). Zrínyi (Szigetvár): Nehéz évek (fél s órakor). dunántúli napló \ Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út ll. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11 Belpolitikai rovat: 31-63. Kiadja: »Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Ciadóhivatal: Pécs, Hunyadi út. 11. Telefon: ♦ 15-32, 15-33. 50-CO. __ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Sécs, Munkácsy Mihály u. 10. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta, nőíizethető a helyi postahivatalok« nál és kézbesítőiméi. Befizetési dí.1 1 h ón a óra 12.— Ffe Indexszám: 25 054 i rázsmester vagy a Sasák János, aki ka­lauzként, később el­lenőrként „szolgált" pontosan negyven­négy esztendőt a MÁVAUT-néd. Gadó Antal bácsi szótlanul . ül az asztalnál. Meg­hatódott, amikor az oklevelet és a pénzt átvette az AKÖV igazgatójától, Bakán Józseftől. Itt az asz­talnál vette át. Két mankó... egyik lába hiányzik. Most rok­kant autót vezet, sa­játja, ezért nem is issza a sört. A kocsi­jában már valaki elhelyezett két üveg­gel. Majd otthon, ha itt nem. A vállalat nyugdí­jasai. „Nem búcsúzni jöt­tünk ...” — kezdte el az igazgató a be­szédét. Valahogy így is van. Bejárnak az üzembe vagy ki a pá­lyaudvarra, ahonnét a MÁVAVT-buszok; indulnak. Leülnek a '< padra és néma nyu- 1 galommai figyelik az \ induló-érkező busza- ] kát. Számukra a ben- < zinnek nem szaga,! hanem illata van. | Ez az illat és az óla- J jé... átjárta szívű- < két egy fél ember- < öltőn át. ! Csak az esztendők í repülték él... 5 Rab Férem < szaül, velem szembe. — Afrikában is jár tam. Dolgoztam én mindenütt. De hát, az idő eljárt... — mond ja, de inkább csak maga elé mormolja a szavakat és szem­üvege furcsán csil­lan. Blum Ádámné sír­va fakad, ö is ünne­pelt. De azért sirdo- gát. Később már tán­col, majd felmegy a színpadra, csendre inti a vendégsereget. Bemutatja némajá­tékban hogyan varr fel gombot a férfi­ember. Imitációja tö­kéletes. Nevetnek, tapsolnak. „No hát ez a Blum néni, mi mindent tud?!” — kiáltanak fel az asz­taloknál. Régi mű­kedvelő-színészi ma­gánszáma ... Mikor volt? Te jó ég, de régen! Braxatoris hegedül a zenekar előtt. Haj­ladozik, mint egy igazi prímás, Ez a Vendel bácsi... A keze aranyat ér. Há­rom Kiváló dolgozó jelvény, egy Munka­érdemrend, amelyet személyesen Dobi Ist­ván adott át neki évekkel ezelőtt. Bra­xatoris Vendel az autó-motorok nagy tudora. Ezermester. Meg a többiek is, Bergen Antal ga­30—fO esztendőt, né­melyik még többet is. A hangulat: forró. Énekelnek, táncol­nak. Kint süt a nap, délután van. Többen is beszédet kívánnak mondani. Kormos Ist­ván bácsi: — Én... hogy is mondjam... Szóval ilyen megtiszteltetés ... megbecsülés ... —- Mert ugye... Elakad a szava, a színpadon állva kö­rülnéz, pillanatnyi csend, de aztán kitör a taps, itt mindenki tudja, mit akart mondani, nem kell hogy folytassa, úgy sem tudná. Tust húz a zenekar, követke­zik a másik szónok, egyben szintén ünne­pelt. Payer Gáspár fényező. Fekete kere­tes szemüveget visel, ballon blúzt, sárga félcipőt. Jobb tenye­rével átkulcsolja bal csuklóját. Csuklója . merev, nehezen mo­zog, issia vagy reu­ma ... No mindegy: — Az első autó­buszt Pécsett... — Roncs volt, aztán itt kijavítottuk... Meg ez a kultúrterem... Csákánnyal vertük ki az alapját. Azt a csillag alakú meny- nyezeti hangszórót én festettem... Megtapsolják, vtsz­A látvány — csak I első pillantásra — ! kissé meglepő. A cim- ; balmos, brácsás, bő- ; gós kalauzi egyenru- i hában, a harmonikát ! az igazgató, Bakán ! József húzza, a prí­más nem más, mint az autószerelő Bra­xatoris Vendek Szól tehát a zene, hogy- aszongya: „Szokeresz a vakeresz — Hej de nagyon kamelom az anyósom...!" Ezt pedig énekli vagy harminc főnyi ven­dégsereg a nagyon szépen megterített fehér asztalok men­tén. Szendvics és sör: „pincnökök" — há­rom csinos lány, il­letve asszony — Völ- gyesi Sándorné, Kol- tavári Kati és Nesz- mélyi Irma. Huszonnyolc dolgo­zót ünnepelnek: élet­koruk 1800 év... Gépkocsivezetők, sze­relők, tisztviselők, raktárosok, kalauzok. Van még az asztalon valami. Piros, szög­letes dobozok, benne kitüntetések, kék bo­rítékokban pedig pénz. összesen vagy húszezer forint. A pénz mindig jól jön, ez olyan jvta- lomféle, mert hiszen ... ez a huszonnyolc ember „közlekedési poszton” lehúzott egyenként vagy 20— — Sajnos, árt. Ez a magyar bor évszázados betegsége, nem stabil. Mint kiderül azért, mert az ország táj-jellegénél fogva a magyar borok fehérjetartalma magasabb a külföldi boroké­nál. S bár ez bizonyos szem­pontból előnyt is jelent, a szállításnál azonban igen nagy hátrány. — A magyar borok csak na­gyon körülményes és hossza­dalmas eljárással stabilizálha­tok. Sajnos, egyelőre a tech­nikai felszereléseink nem igen vannak meg hozzá. Ezért nem bírja el a magyar bor a tengeren való hosszú szállítást. KÖZBEN folyik a bírálat, ilyen mondatok röpködnek a levegőben: „Szépek a savai”, „Vékony az illata”, „Kilóg belőle az alkohol”. No, la.ii, mint egy szürrealista költe­mény. S egy-két bor — az is köl­temény. Az egyik bíráló bizottsági tag, VJ éber Imre, a Villányi Állami Gazdaság pincemes­tere. 1946 óta vesz részt bí­rálóként járási, megyei és országos borversenyeken. Előt­te a bíráló-lap, amelyre az illető bor megjelölésén kívül egy értékelő táblára kerülnek a pontok. Pontozzák a színt, tisztaságot, illatot, ízt, zama­tot és összbenyomást. A leg­felsőbb érték 20 pont lehet. Aranyérmes borok 18,1—20 pontszámúnk, ezüst: 16,1—18, bronz: 14,1. Közben kiderül az is, hogy az egyes boroknak milyen il­latuk van. Az olaszrizling enyhén rezedaillatú és lá- gyabb, a furmint keményebb, férfiasabb, a hárslevelű méz­illatú, a cirfandli pedig olyan ; illatú, mint egy vadvirágcso-; kor. A BÍRAEÖ BIZOTTSÁG nincs ugyan befalazva és fe­hér füst sem jelzi majd, hogy megválasztották a „borok pá­páját”, de azért határozottan van ennek a megyei borver­senynek némi konklávé jelle­ge. Elmélyült férfiak az asz­talok körül. Felszerelésük: egy szál gyertya, három pohár és természetesen orr és nyelv. Na, meg egy vödör, amibe ki­köpik a bort Igen, semmi té­vedés, kiköpik. Aztán nem­egyszer azt mondják utána: micsoda bor! Néhányunknak azt hiszem meggyűlne a baja a borbirálói munkával! Az idei megyei borverseny­re 116 bort neveztek. Ebből harminc vörös, a többi fehér, 31 egyéni gazdáé, a többi ál­lami gazdasági és termelőszö­vetkezeti. A bíráló bizottság elnöke a budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola profesz- szora, Kozma Pál. A járási tanács nagytermé­ben három bíráló bizottság vizsgálja a borokat . Mi kell a borbírálathoz? Hartl Ferenc, a Szőlészeti Ku­tatóintézet munkatársa azt mondja: — Tiszta levegőjű, világos helyiség, csend, nyugalom és egyenlően hangolt gyomrú bi­zottság. Ezt az egyenlő hangolást nem egészen értem. — Pedig egyszerű. Máskép­pen ítél meg az ember egy bort. mondjuk pörkölt után és megint másféleképpen mákos­tészta után. Ezért étkeznek a bíráló bizottsági tagok közö­sen. Persze, nemcsak erre van szükség. Például a borok vizs­gálatának sorrendjét még a verseny előtt eldöntik. Egy küiön bizottság és laborató­riumi vizsgálatok alapján. A szállítás nem árt-e a bornak?

Next

/
Thumbnails
Contents