Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-27 / 122. szám
RiAPiá’ 5 KM. MÁJUS VL Megnyílt 0 Rózsakért r A pécsiek közkedvelt belvárosi kerthelyisége, a Rózsakért, vasárnap nyitotta meg kapuit a közönség előtt S mivel jó, napos idó volt, a premier kitűnően sikerült, mind az 1200 szék foglalt volt. A Rózsakért vendéglőben a közismert Szigligeti tánc- zenekar játszik, s ami újdonság, a múlt évekhez képest bővült az ételféleségek száma. mindennap lehet friss halételeket kapni, sőt az úgy nevezett Rózsakert-tálban halat, májat és sertésszeleteket szervíroznak a fogyasztóknak. A kerthelyiséget Pécs egyik legjobb vendéglátós szakembere, Gedeon Endre vezeti, a felszolgálók {»edig fiatalok, Kosa Zoltán vezetésével. A közönség legnagyobb megelégedésére a kerthelyiség délután öt órától éjfélig tart nyitva. A világ minden tájára szállít Baranya ipara Baranya megye iparának termékei szinte a világ minden tájára eljutnak. A Statisztikai Hivatal megyei Igazgatóságánál?; tájékoztatása szerint 1964-ben az ipari üzemek, kisipari szövetkezetek eredményesen teljesítik exporttervüket. ÉLELMISZERIPARI GÉPEK A Sopiana Gépgyár az első negyedévben 10 millió 545 ezer forint értékben készített exportra különböző élelmiszer- ipari gépeket, s ezzel negyedéves exporttervét 126,4 százalékra teljesítette. Sok gépet szállítottak a Szovjetuniónak. Többek között idő előtt elkészült és rendeltetési helyére eljutott 35 komplett konzervgyári zöldborsó-feldolgozó vonal, 6 konzervgyári gyűjtőasztal és 5 meggyszártépő-gép. A zöldborsó-feldolgozó vonalhoz használatos borsótöltő -gépből Lengyelországba ötöt, Bulgáriába kettőt szállítottak. SZIGETELŐK A Porcelángyár az első negyedévben 3 millió 722 ezer forint értékben szállított külföldre. A kiváló minőségű nagyfeszültségű szigetelőket Lengyelországba, a kisfeszültségű szigetelőket pedig Görögországba exportálták. Ausztriába 183 ezer forint értékben szállítottak tányérféleségeket. Áprilisban a különböző porcelánszigetelőkből Lengyelország és Görögország részére 1 millió 251 ezer forint értékben exportáltak. KESZTYŰK A Pécsi Kesztyűgyár termékei Lengyelországba, Szovjetunióba, Angliába, Svájcba, Norvégiába, Hollandiába és Svédországba jutottak eL Az élsó negyedévben alig maradA „BOR-KONKLÁVE // Nem is merem megkérdezni Wéber Imrétől, hányféle bort kóstolt már meg életében, inkább azt kérdezem, az eddig kóstolt borok közül melyiket tartotta a legjobbnak? — Egy spanyol malagát, tolcsvai muskotály aszút és hogy ne menjek messze, a 61-es villányi medoc-ot. — Ha • két bor egyforma pontszámot kap, mi dönti el az elsőséget? — A terméshozam. A nagyobb terméshozamú kerül előbbre. A BIZOTTSÁG már a 44-es számú bornál tart. Valaki azt mondja: Könnyed, elegáns bor! Hogy mitől függ egy bor eleganciája, ezt nem tudom megfejteni. A bírálók elhúzzák az orruk előtt a poharat, forgatják a szájukban a bort, a gyertya elé tartják, némi kis latolgatás és papírra kerül a pontszám. Hogy kinek lesz a legtöbb aranyérmes bora, az csak holnap dől el, de hogy jónéhány lesz — öregbítve Baranya borvidékeinek hírnevét — az bizonyos. LE tak el exporttervük teljesítésé- bein, 204 500 pár bőrkesztyűt exportáltak. SAJTOK A Pécsi Tejipari Vállalat túlteljesítette az első negyedévben exporttervét. 8 millió 383 ezer foriht értékű termék helyett 9 millió 277 ezer forint értékben szállítottak külföldre 2470 mázsa különböző sajtféleséget. , LÁNCOK A Pécsi Fémipari Vállalat a különböző mezőgazdasági lánc féleségekből 479 ezer forint értékben exportált, s ezzel túlteljesítette az első negyedévre előirányzott 342 ezer forintos exporttervét LÁDÁK Eljutottak külföldre a Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat terméked is. Igaz ugyan, hogy az első negyedévben csak 50 százalékban sikerült ládaexport tervüket teljesíteni. 137 köbméter beépített famennyiségben készítettek külföldi exportra ládákat CIPŐK A megye szövetkezeti ipara fa kivette részét az exportfeladatok teljesítéséből. A Kesztyű és Bőrkonfekció Ktsz januártól áprilisig 70 649 pár bőrkesztyűt exportált 6 millió 880 ezer forint értékben. A Kossuth Cipész Ktsz 14 687 pár női cipőt szállított külföldre 2 millió 39 ezer forintért JÁTÉKOK Többféle exporttermék hagy ta el az első negyedévben a Baranya megyei Háziipari Szövetkezetét. Ausztráliába szállítottak 1470 négyzetméter pamutszövetet és 1100 négyzetméter fésűs gyapjúszövetet, amelyeket a szövetkezet népművészei szőttek. Az ízléses népművé szeti női szoknyákból 2240 darabot exportáltak a Szovjetunióba. Ugyancsak szovjet megrendelésre készítettek 372 pár norvég kesztyűt. Nyugati exportra készítettek 4508 pár kesztyűfelsőrészt és 997 pár periékesztyűt. A szövetkezet készített Mongólia részére 5012 . műanyag búgócsigát és Írország számára 742 fém búgó csigát i Beszélgetés Lengyel József Kossuth-díjas íróval Az ünnepi könyvhéten vendégünk ő is. Amikor az irodalmi est utáni reggelen belép a Nádor Szálló kávéházába, nem látszik rajta fáradtság, pedig fáradt lehet. ' Az írónak nem szórakozás az olvasókkal való találkozás. Nem is a babérok learatása. Inkább munka. Lám, még reggelizés közben is kérdezgetik. De készségesen, kedves közvetlenséggel válaszol. — Dunántúli vagyok, somogyi. De azelőtt nem jártam Pécsett sose. Pár éve viszont fent üdültem a Mecseken, akkor megnéztem ezt a különös és egészen európai ízű várost. Itt, Kelet határán — s mosolyogva kimutat a Dzsámira —. Nem ismeretlen előttem ez a táj. Teli vagyok szűkebb hazámhoz, Pannoniához kapcsolódó Emlékekkel. Az ember számára, ugye, a haza fogalma kisebb, mint az ország, A haza nekem is leginkább a házat jelenti, ahol születtem, s ezeket a dombokat. Most jelent meg gyűjteményes novelláskötete, az Elévült tartozás. S vajon utána mi következik? — Két kisregényem jelenik meg az év végén, vagy talán inkább a jövő év elején. Az egyik, ami már megjelent, az TJjra a kezdet. A másiknak egyelőre nincs címe. Bizonyos értelemben folytatása ez a Prenn Ferencnek, bár nem ő már a főhős, hanem az a parasztlegény, aki akkoriban még egészen fiatal volt, illetve azok az emberek, akikkel találkozik további élete folyamán. Kisregényeken dolgozom, félek, hátha nagyobbra már nem futja... Sok viszontagság, nehézség után kell egy kis nyugalom. A prózaírónak ez különösen fontos. Meg tudja-e találni az alkotáshoz, elmélyüléshez szükséges nyugalmat? — Leginkább Szigligeten, ahová télen is gyakran elmegyek. Nagyon szeretem a Balatont. Szeretek az erdőben járkálni, bár persze egyáltalán nem k’vánok valami végleges, öregemberes nyugalmat. Az élet roppant érdekes. Aztán itt vannak a könyvek. Jegyzem újabban, amit elolvasok s úgy 90—100 között van az évente elolvasott könyvek száma. Nagy lemaradásom van, amit be kell hozni. Vannak jó írók, de mennyien! A drámákról beSzél, a Helytartóról, amelyet nagyon érdekesnek tartott, arról, hogy nemcsak a brechti út járható a drámairodalomban sem, mert hallatlanok a lehetőségek, s hogy szerinte Dürren- mattól még sokat lehet várni. Aztán rátérünk a mai magyar irodalomra. — Egész sor kitűnő írónk van. Fel se tudnám sorolni, A novellában például Sántha, Galambos, Szakonyi, Moldova, Galgóczy Erzsébet, mind más és más egyéniség, szinte nem is hosanlítanak. És mégis, az irodalom egészére egy egészséges, nagyon tisztességes szellem jellemző. Persze, ma még nincs meg a kellő perspektíva, hogy egészében értékeljük. Olyan ez, mintha az ember megállna egy szobor előtt, egészen közel, s úgy akarná teljességében szemlélni... v . Aztán helytelenítően csóválja a fejét: — Csak ezek az osztályozások ... A legnagyobb anakronizmusnak tartom, hogy még mindig beszélnek néha urbánusdi-népiek kategóriáiról. Ha még nem idejétmúlt fogalmak, akkor igyekezni kell, hogy azok legyenek. Szívesen elmondaná még a véleményét sokmindenről. De várják a további programok, várják az olvasók. Az olvasók, akik szeretik és tisztelik Lengyel Józsefet. í:iud <AUkef\ SZÍNHÁZ \JU%i A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. május 27-1, szerdal műsora a 223,8 m középhullámon: 17.39: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — összeállítás. Népdalénekesek nevűje: 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Uj tánczenei felvételeinkből. 18.30: A könyvhétről. Zsikó Gyula ismertetője. 18.35: Először a mikrofon előtt. — Bemutatjuk a Pécsi Orvostudományi Egyetem énekkarát. 18.45: Dél-dunántúli híradó. 19.00: Magyamóták és csárdások. 19.10: A pécsi utak múltjából. Somogyi Béla előadása a TIT sorozatában. 19.20: Híres koloratúrénekesnők műsorából. 19.35: Az újpetrei könyvtárban. — Riportműsor. 19.45: Tánczene, 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Windsor! víg nők (este 7 órakor). 15 százalékos szelvények érvényesek. Tájszinház: Susmus (este 8 órakor). Pécsvárad. MOZI: Park: Karambol (fél 5, fél 7 é3 fél 9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Majdnem baleset (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Mid néni két élete (fél 5. fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Az égbolt kékje. Románc, 64/8. sz. vüághiradó. Pelikánok világában, Ki bírja tovább (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: A benzinkút hercegnője (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Orosz csoda I-, H. (5 órakor, dupla helyárral). Rákóczi (Mecsekalja): Úri műit (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Az élet kapujában (6 és 8 órakor). * Táncsics (Siklós): Egy ember, aki nincs (fél 9 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Nehéz évek (fél s órakor). dunántúli napló \ Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út ll. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11 Belpolitikai rovat: 31-63. Kiadja: »Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Ciadóhivatal: Pécs, Hunyadi út. 11. Telefon: ♦ 15-32, 15-33. 50-CO. __ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Sécs, Munkácsy Mihály u. 10. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta, nőíizethető a helyi postahivatalok« nál és kézbesítőiméi. Befizetési dí.1 1 h ón a óra 12.— Ffe Indexszám: 25 054 i rázsmester vagy a Sasák János, aki kalauzként, később ellenőrként „szolgált" pontosan negyvennégy esztendőt a MÁVAUT-néd. Gadó Antal bácsi szótlanul . ül az asztalnál. Meghatódott, amikor az oklevelet és a pénzt átvette az AKÖV igazgatójától, Bakán Józseftől. Itt az asztalnál vette át. Két mankó... egyik lába hiányzik. Most rokkant autót vezet, sajátja, ezért nem is issza a sört. A kocsijában már valaki elhelyezett két üveggel. Majd otthon, ha itt nem. A vállalat nyugdíjasai. „Nem búcsúzni jöttünk ...” — kezdte el az igazgató a beszédét. Valahogy így is van. Bejárnak az üzembe vagy ki a pályaudvarra, ahonnét a MÁVAVT-buszok; indulnak. Leülnek a '< padra és néma nyu- 1 galommai figyelik az \ induló-érkező busza- ] kát. Számukra a ben- < zinnek nem szaga,! hanem illata van. | Ez az illat és az óla- J jé... átjárta szívű- < két egy fél ember- < öltőn át. ! Csak az esztendők í repülték él... 5 Rab Férem < szaül, velem szembe. — Afrikában is jár tam. Dolgoztam én mindenütt. De hát, az idő eljárt... — mond ja, de inkább csak maga elé mormolja a szavakat és szemüvege furcsán csillan. Blum Ádámné sírva fakad, ö is ünnepelt. De azért sirdo- gát. Később már táncol, majd felmegy a színpadra, csendre inti a vendégsereget. Bemutatja némajátékban hogyan varr fel gombot a férfiember. Imitációja tökéletes. Nevetnek, tapsolnak. „No hát ez a Blum néni, mi mindent tud?!” — kiáltanak fel az asztaloknál. Régi műkedvelő-színészi magánszáma ... Mikor volt? Te jó ég, de régen! Braxatoris hegedül a zenekar előtt. Hajladozik, mint egy igazi prímás, Ez a Vendel bácsi... A keze aranyat ér. Három Kiváló dolgozó jelvény, egy Munkaérdemrend, amelyet személyesen Dobi István adott át neki évekkel ezelőtt. Braxatoris Vendel az autó-motorok nagy tudora. Ezermester. Meg a többiek is, Bergen Antal ga30—fO esztendőt, némelyik még többet is. A hangulat: forró. Énekelnek, táncolnak. Kint süt a nap, délután van. Többen is beszédet kívánnak mondani. Kormos István bácsi: — Én... hogy is mondjam... Szóval ilyen megtiszteltetés ... megbecsülés ... —- Mert ugye... Elakad a szava, a színpadon állva körülnéz, pillanatnyi csend, de aztán kitör a taps, itt mindenki tudja, mit akart mondani, nem kell hogy folytassa, úgy sem tudná. Tust húz a zenekar, következik a másik szónok, egyben szintén ünnepelt. Payer Gáspár fényező. Fekete keretes szemüveget visel, ballon blúzt, sárga félcipőt. Jobb tenyerével átkulcsolja bal csuklóját. Csuklója . merev, nehezen mozog, issia vagy reuma ... No mindegy: — Az első autóbuszt Pécsett... — Roncs volt, aztán itt kijavítottuk... Meg ez a kultúrterem... Csákánnyal vertük ki az alapját. Azt a csillag alakú meny- nyezeti hangszórót én festettem... Megtapsolják, vtszA látvány — csak I első pillantásra — ! kissé meglepő. A cim- ; balmos, brácsás, bő- ; gós kalauzi egyenru- i hában, a harmonikát ! az igazgató, Bakán ! József húzza, a prímás nem más, mint az autószerelő Braxatoris Vendek Szól tehát a zene, hogy- aszongya: „Szokeresz a vakeresz — Hej de nagyon kamelom az anyósom...!" Ezt pedig énekli vagy harminc főnyi vendégsereg a nagyon szépen megterített fehér asztalok mentén. Szendvics és sör: „pincnökök" — három csinos lány, illetve asszony — Völ- gyesi Sándorné, Kol- tavári Kati és Nesz- mélyi Irma. Huszonnyolc dolgozót ünnepelnek: életkoruk 1800 év... Gépkocsivezetők, szerelők, tisztviselők, raktárosok, kalauzok. Van még az asztalon valami. Piros, szögletes dobozok, benne kitüntetések, kék borítékokban pedig pénz. összesen vagy húszezer forint. A pénz mindig jól jön, ez olyan jvta- lomféle, mert hiszen ... ez a huszonnyolc ember „közlekedési poszton” lehúzott egyenként vagy 20— — Sajnos, árt. Ez a magyar bor évszázados betegsége, nem stabil. Mint kiderül azért, mert az ország táj-jellegénél fogva a magyar borok fehérjetartalma magasabb a külföldi borokénál. S bár ez bizonyos szempontból előnyt is jelent, a szállításnál azonban igen nagy hátrány. — A magyar borok csak nagyon körülményes és hosszadalmas eljárással stabilizálhatok. Sajnos, egyelőre a technikai felszereléseink nem igen vannak meg hozzá. Ezért nem bírja el a magyar bor a tengeren való hosszú szállítást. KÖZBEN folyik a bírálat, ilyen mondatok röpködnek a levegőben: „Szépek a savai”, „Vékony az illata”, „Kilóg belőle az alkohol”. No, la.ii, mint egy szürrealista költemény. S egy-két bor — az is költemény. Az egyik bíráló bizottsági tag, VJ éber Imre, a Villányi Állami Gazdaság pincemestere. 1946 óta vesz részt bírálóként járási, megyei és országos borversenyeken. Előtte a bíráló-lap, amelyre az illető bor megjelölésén kívül egy értékelő táblára kerülnek a pontok. Pontozzák a színt, tisztaságot, illatot, ízt, zamatot és összbenyomást. A legfelsőbb érték 20 pont lehet. Aranyérmes borok 18,1—20 pontszámúnk, ezüst: 16,1—18, bronz: 14,1. Közben kiderül az is, hogy az egyes boroknak milyen illatuk van. Az olaszrizling enyhén rezedaillatú és lá- gyabb, a furmint keményebb, férfiasabb, a hárslevelű mézillatú, a cirfandli pedig olyan ; illatú, mint egy vadvirágcso-; kor. A BÍRAEÖ BIZOTTSÁG nincs ugyan befalazva és fehér füst sem jelzi majd, hogy megválasztották a „borok pápáját”, de azért határozottan van ennek a megyei borversenynek némi konklávé jellege. Elmélyült férfiak az asztalok körül. Felszerelésük: egy szál gyertya, három pohár és természetesen orr és nyelv. Na, meg egy vödör, amibe kiköpik a bort Igen, semmi tévedés, kiköpik. Aztán nemegyszer azt mondják utána: micsoda bor! Néhányunknak azt hiszem meggyűlne a baja a borbirálói munkával! Az idei megyei borversenyre 116 bort neveztek. Ebből harminc vörös, a többi fehér, 31 egyéni gazdáé, a többi állami gazdasági és termelőszövetkezeti. A bíráló bizottság elnöke a budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola profesz- szora, Kozma Pál. A járási tanács nagytermében három bíráló bizottság vizsgálja a borokat . Mi kell a borbírálathoz? Hartl Ferenc, a Szőlészeti Kutatóintézet munkatársa azt mondja: — Tiszta levegőjű, világos helyiség, csend, nyugalom és egyenlően hangolt gyomrú bizottság. Ezt az egyenlő hangolást nem egészen értem. — Pedig egyszerű. Másképpen ítél meg az ember egy bort. mondjuk pörkölt után és megint másféleképpen mákostészta után. Ezért étkeznek a bíráló bizottsági tagok közösen. Persze, nemcsak erre van szükség. Például a borok vizsgálatának sorrendjét még a verseny előtt eldöntik. Egy küiön bizottság és laboratóriumi vizsgálatok alapján. A szállítás nem árt-e a bornak?
