Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-27 / 122. szám

Jugoszláv kulturális XXL ÉVFOLYAM ÁRA 50 FILLÉR kormányküldöttség Pécsett 122. SZÁM Budapestre érkezett Abdullah Al-Szalal, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke A jugoszláv kulturális kormánydelegáció tagjai Márk Bertalannal, a Pécsi Tanárképei Főiskola igazgatójával beszél getnek. Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására kedden délelőtt hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Abdullah AI Szalal marsall, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke. A ferihegyi repülőtéren már jóval az érkezés előtt több ezer budapesti dolgozó gyűlt össze a jemeni arab államfő fogadására. A repülőteret je­meni és magyar zászlók, üd­vözlő feliratok díszítették. A repülőtér betonján díszőrség sorakozott fél csapatzászlóval. A jemeni elnök fogadására megjelent Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, a politikai élet sok más vezető személyisége. Néhány perccel negyed 11 után tűnt fel a repülőtér fe­lett Szalal elnök különrepü- lőgépe, amelyet a magyar lé­gierők vadászgép-köteléke kí­sért a határtól Budapestre. A repülőgép tiszteletkört írt le, majd leereszkedett a repülő­tér betonjára. A gépből kiszálló Abdullah Al-Szaläl elnököt, s a többi jemeni vendéget nagy tapssal, lelkesedéssel, jemeni és ma­gyar zászlókat lobogtatva fo­gadták a budapesti dolgozók. A vendégeket elsőként Dobi István, az Elnöki Tanács elnö­ke és Kádár János, a kormány elnöke, Kállai Gyula, a kor­mány elnökhelyettese és Péter János külügyminiszter köszön­tötte. A díszőrség parancsnoka jelentést tett Szalal elnöknek, majd felcsendült a jemeni és a magyar himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a Jemeni Arab Köztársaság államfőjének tiszteletére. Szalal elnök Dobi István társaságában ellépett a díszőr­ség előtt, s köszöntötte az egységet. Úttörők nemzetiszí­nű szalaggal átkötött virág­csokrokat nyújtottak át a ven­dégeknek, akik ezután üdvö­zölték a fogadásukra megje­lent magyar közéleti személyi­ségeket, a diplomáciai testület képviselőit, a jemeni és az arab diákokat. A jemeni államfő Dobi Ist­ván és Kádár János társasá­gában elhaladt a téren felso­rakozott több ezer fővárosi dolgozó előtt. Budapest népé­nek képviselői nagy szeretet­tel köszöntötték a kedves ven­dégeket. Ezután Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke üdvözlő beszédet miondott. Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és az egész magyar dolgozó nép nevében meleg szeretettel üdvözölte hazánk fővárosában kedves vendégein két a baráti Jemeni Arab Köztársaság, a hős jemeni nép képviselőit. Személyükben forrón köszöntötte a hős jeme­ni népet, amely vére hullatá- sa árán megdöntötte a mo­narchia gyarmati uralmát. megteremtette a köztársaságot és lerakta a demokratikus fej­lődés alapjait. Majd így foly­tatta beszédét: — Kedves vendégeink! Barátaink! — Rendkívül örülünk, hogy jemeni barátaink meghívá­sunkra eljöttek hozzánk. Láto­gatásuk jelentős esemény az országaink között kibontakozó baráti kapcsolatok történeté­ben. Mély meggyőződésünk, hogy küldöttségük első ma­gyarországi látogatása sikere­sen hozzájárul népeink barát­ságának elmélyítéséhez és or­szágaink kapcsolatainak fejlő­déséhez. Barátságiink őszinte, ezért is elmondhatjuk, hogy a magyar—jemeni barátság és együttműködés további elmé­lyülése hasznosan hozzájárul valamennyi függetlenségéért harooló és kivívott független­ségét védelmező nép győzelmé­hez. (Taps). — örülünk, hogy látogatá­suk során Önök is közvetlenül megismerhetik a szocializmust építő magyar nép munkájá­nak eredményeit. Biztosak va­gyunk abban, hogy mindvégig érezni fogják a magyar dolgo­zók szeretetét, megbecsülését a jemeni nép iránt, amelyre úgy tekintenek, mint a gyar­matosítás és az imperialista elnyomás elleni harc, az el­nyomott népek felszabadítá­sáért és felvirágoztatásáért fo­lyó küzdelem egyik élharco­sára. — Elnök úr! Kedves ven­dégeink! Még egyszer szere­tettel üdvözlöm önöket és kívánom, hogy érezzék magu­kat jól nálunk. Magyarországi látogatásuk legyen kellemes és közös ügyünknek hasznos. Dobi István nagy tapssal fogadott üdvözlő szavai után Abdullah Al-Szalal mar­sall, a Jemeni Arab Köztársa­ság elnöke lépett a mikrofon­hoz. Kifejezte őszinte örömét, hogy látogatást tehet a Ma­gyar Népköztársaságban és megismerheti az ország dol­gozóinak életét. — Elnök úr! — mondotta. — Nincs boldogabb és ne­mesebb érzés a népek számá­ra, amelyek békében és ba­rátságban szeretnek élni, mint az, hogy ilyen meleg, baráti légkörben találkozzanak. E találkozások célja a baráti együttműködés továbbfejlesz­tése, a békés egymás mellett élés politikája és elvei alap­ján. örömömre szolgál, hogy ez alkalommal tolmácsolhatom a magyar dolgozó népnek és kormányának a Jemeni Arab Köztársaság népe és kormá­nya legjobb kívánságait. Meg vagyok róla győződve, hogy népeink és vezetőik e találko­zása jelentősen hozzájárul ba­ráti kapcsolataink elmélyíté­séhez, egymás jobb megérté­séhez, kölcsönös segítéséhez. Beszédét a magyar—jemeni barátság és a világbéke élte­tésével fejezte be. A nagy tetszéssel, hosszan­tartó tapssal fogadott beszéd után a díszőrség díszmeneté­vel fejeződött be az ünnepé­lyes fogadtatás. Abdullah Al-Szalal elnök Dobi Istvánnal és Kádár Já­nossal együtt gépkocsiba szállt, s rendőri díszmotorosok kíséretében hagyta el a repü­lőteret. Az útvonalak mentén mindenütt sokan köszöntötték a kedves vendégeket. Kétnapos látogatásra Pécsre érkezett hétfőn — a késő dél­utáni órákban — Janez Vipot- nik, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács oktatási és kulturális ügyeinek titkára, Radomir Radujkov,' a vajda­sági végrehajtó tanács műve­lődési kérdésekkel foglalkozó tagja és Filipovics Mórján fő­tanácsos. A jugoszláv kulturá­lis kormánydelegációt elkísérte Pécsre Lugossy Jenő, a műve­lődésügyi miniszter első he­lyettese és Kovács Ferenc, a Minisztérium tudományos, egyetemi és pedagógusképző főosztályának vezetője. Hétfőn este a Nádor különtermében Palkó Sándor, a Baranya me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­ságának elnöke és Körösi La­jtos, a Pécs városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke fogadást adott a vendégek tiszteletére. Látogatás a Tanárképző Főiskolán Márk Bertalan, a Pécsi Ta- nérképző Főiskola igazgatója és a tanszékvezetők kedden reggel 9 órakor a főiskolán fo­gadták a jugoszláv kulturális kormánydelegációt. A vendé­geket a főiskola igazgatója tá­jékoztatta az intézet fejlődé­séről, tevékenységéről — A Pécsi Tanárképző Fő­iskolát 1948-ban alapították és az általános iskolák felső tago­zatai számára képez ki peda­gógusokat. A húsz tanszék 140 tanára négyéves kiképzést biz­tosít a hallgatók számára. Az ország déli részén működő nemzetiségi iskolák pedagógus képzésével a két nemzetiségi tanszék — a délszláv és a né­met — foglalkozik. A nappali Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására kedden, má­jus 26-án délelőtt hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Abdullah Al-Szalal marsall, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke. tagozaton jelenleg 1200 hall­gató tanul, ezenkívül 3000 le­velező hallgató jár a főiskolá­ra. A negyedéves hallgatók két hetet vjdéken töltenek, hogy megismerkedjenek az ottani iskolai munkával. A hallgatók 70 százalékát a Tanárképző Főiskola kollégiumában he­lyezték el és egy év alatt 8.5 millió forintot kapnak a hall­gatók szociális juttatásként. Ezután a vendégek kérdése­ket tettek fel, érdeklődtek a főiskola élete iránt. — Mennyi a havi költség egy diákra kivetítve? — kérdezte Janez Vipotnik, a kormány­delegáció vezetője. — A négyéves kiképzés alatt egy hallgatóra 87 000 forintot költünk, ebben benne van az ösztöndíj, az oktatás költsége. Van olyan hallgató, aki ezer forint öszötöndíjat is kap ha­vonta, ugyanakkor az összes költség, — amit az intézetben fizetnie kell — mindössze 300 forint. A hallgató^ többsége átlagosan 400—500 forint ösz­töndíjban részesül. — Szükséges-e, hogy a szü­lők is hozzájáruljanak a hall­gatók oktatásához? — Gyakorlatilag erre nin­csen szükség, csupán egy-két hallgató az, aki önhibájából olyan gyengén tanul, hogy nem érdemli meg a nagyobb álla­mi támogatást. — Mennyi a tankönyvek költsége? — A tankönyvek, jegyzetek ára rendkívül alacsony. Átla­gosan egy-egy tankönyv 5—6 forintba kerül, vagy egy má­sik számadat; a jegyzetek la- ponkénti átlagára minddösze 5 fillér. A tankönyveket, jegy­zeteket a hallgatók vásárolják meg. — Milyen a tanterv? — A felsőoktatási reform első fázisát hajtottuk végre, és befejeztük a program át­dolgozását, amely most van jóváhagyás alatt. Az elavult, felesleges részeket, a túlságo­san lexikális anyagot kihagy­tuk. Vita volt arról is, hogy pedagógusokat vagy pedig olyan oktatási szakembereket képezzünk ki, akik később tu­dományos szinten foglalkoznak az anyaggal. Győzött a „peda­gógus” elv. — Mi o perspektíva? — A feladat most a felső- oktatási reform megvalósítása, bevezetni az új programot az oktatásban és metodikai kuta­tásokat végezni. A program természetesen nem az előadá­sok anyagát tartalmazza, ha­nem azokat az ismereteket, amelyeket a hallgatóknak el kell sajátítaniok. Beszélgetés délszláv hallgatókkal —Mindenkit fel tudnak ven ni a főiskolára? — Nem. Négy tanárképző főiskola működik az ország­ban, de ez nem elegendő. Az idén 1030 fiatal jelentkezett és csak 360-at tudunk felven­ni, Az elképzelések szerint egyes megyékben kihelyezett tagozatok működnének egy-egy főiskola támogatásával és át­menetileg. a szükséglet szerint foglalkoznának pedagógus- képzéssel. Magyarországon 6400 általános iskolában kere­ken másfél millió gyerek ta­nul és szaktanároknak kel ene oktatni a szaktárgyakat. Azon­ban az a helyzet, hogy 100 szakórából csak hatvanat tud arra a szakra kiképzett pe­dagógus leadni, a többit más szakos tanár vagy tanító adja elő. Ma az a helyzet hazánk­ban, hogy a tanulói létszám gyorsabban növekszik, mint a tanári létszám. (Folytatás a 3. oldalon) Román—jemeni közös közlemény Gheorghe Gheorghiu-Dej- nek, a Román Népköztársa­ság Államtanácsa elnökének meghívására május 20—26 között Abdullah Al-Szalal marsall, a Jemeni Arab Köz­társaság elnöke hivatalos lá­togatást tett Romániában. A tárgyalások befejeztével hét­főn a két elnök közös köz­leményt írt alá. A két ország baráti kap­csolatainak fejlesztésére irá­nyuló kölcsönös óhaj kinyil­vánításaként a felek barátsá­gi szerződést írtak alá. Alá­írtak továbbá egy kereske­delmi egyezményt, valamint egy jegyzőkönyvet, amely Románia és Jemen gazdasá­gi, műszaki, tudományos és kulturális kapcsolatainak fej­lesztését célozza. E jegyző­könyv értelmében Románia szakértő csoportot küld Je­menbe, hogy az a helyszínen megvizsgálja a kőolajkutatás terén nyújtandó segítség konkrét lehetőségeit, vala­mint a gazdasági, műszaki­tudományos és kulturális együttműködés más kérdé­seit. A közös közlemény szerint a felek állást foglaltak a ko- lonializmus maradványainak felszámolása mellett. A ro­mán fél támogatja a jemeni nép igazságos harcát hazája megszállt részének felszaba­dításáért és nemzeti függet­lensége megvédéséért. A két fél hangsúlyozta továbbá, hogy a vitás nemzetközi kér­déseket békés eszközökkel kell megoldani, egyetértett abban, hogy a világbéke megőrzése és a barátság lég­körének meghonosítása nem­zetközi síkon az államfők elsődleges fontosságú felada­ta. A közlemény rámutat még: a felek hangsúlyozták a genfi világkereskedelmi ér­tekezlet rendkívüli jelentősé­gét, s kijelentették: remélik, hogy az értekezlet munkája folytán meg lehet találni a legmegfelelőbb megoldásokat annak érdekében, hogy a nemzetközi kereskedelem az összes országok gazdasági fel­lendülésének hatékony eszkö-. zévé váljék; AZ MSZMP BASANVA MIGVEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA VII.Ác, PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents