Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-24 / 120. szám
6 NAPLÓ 1964. MÁJUS 24. Hruscsov egyiptomi látogatásának befejezi szakaszába lépett Kairo: (Marton László, az MTI külön tudósítója jelenti Kairóból) Hruscsov szovjet miniszter- elnök egyiptomi látogatásának . harmadik, befejező szakaszában különböző városokba látogat. s közben folytatja a politikai tanácskozásokat Nasz- szerrel valamint más arab politikai személyiségekkel. A látogatás harmadik szakaszának legjellemzőbb vonása. hogy folytatódik a két ország közeledése, s ennek mindennap számos megnyilvánulása Sátható. Ha Hruscsov és Nssszer kocsija megjelenik a főváros uteáin, az utcákat és tereket pillanatok alatt tízezrek lepik el, és a kerítéseken, az oszlopokon fürtökben csüngnek a kíváncsiak, és Hruscsov s Nasszer kocsijára szakadatlanul hull a virágeső. \ kép ugyanaz marad, legfeljebb a színei változnak — így lehetne jellemezni a vendégek tiszteletére h különböző városokban rendezett fogadtatást. Ugyanaz a hullámzó tömeg, ugyanazok a lelke» jelszavak, virágeső, fehér galambok, robbanó petárdák Most már a nyugati tudósítók sem mondhatják, hogy „előre megrendezett demonstrációról” van szó, és a lelkesedést sem indokolhatják azzal, hogy ,.a keleti természet kedveli a zajos megmozdulásokat”. így most más irányban folynak a találgatások: arról cikkeznek, hogy „Egyiptom elkötelezte magát a kommunista tömb mellett”. Természetesen neny' erről van szó. Amit sokan nem tudnak megérteni Nyugaton, az. hogy az egyiptomi nép őszintén és mélységesen hálás a Szovjetuniónak, és ezt a hálát igyekszik is kifejezésre juttatni. Ami a tárgyalásokat illeti, ezekre valóban az „asszuáni légkör” nyomja rá bélyegét. Az asszuáni légkör ismertető jelei közé pedig a hasznos együttműködésre való törekvés, a kölcsönös tisztelet .és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás tartozik: A tárgyalások kétségtelenül hozzájárulnak a szovjet— egyiptomi barátság elmélyítéséhez és ennek jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Figyelemre méltó Sikket közöl a két ország barátságáról az Egyptian Gazette. Az EAK — írja — már évek óta a Szovjetunió rokonszenvét és támogatását élvezi. Ez megmutatkozott a szuezi agresszió idején, és később, amikor a Szovjetunió felajánlotta segítségét az asszuáni gát építésében. Amikor a Nyugat elzárkózott Egyiptom elől, a Szovjetunió kész voit arra, hogy fegyvereket adjon Egyiptom védelmének megszilárdítására. Hruscsov mostani látogatása során is kijelentette, hogy a Szovjetunió internacionalista kötelességének tekinti, hogy a nehéz időkben bármikor segítő kezet nyújtson az egyiptomi népnek. Mindez nem azért van — hangsúlyozza a lap —, mert a Szovjetunió és Egyiptom azonos politikai doktrínát vall és minden kérdésben megegyezik a nézete — a két ország viszont egyetért a leglényegesebb kérdésekben: a békés együttélésben, a világbéke védelmében, a szabadság és függetlenség alapelveiben. Szólal a közeljövőben * hazánkba látogat Szalal jemeni elnök nyilatkozata Abdullah AI Szalal, a Jemeni Köztársaság elnöke még Kairóból való elutazása előtt nyilatkozott Marton Lászlónak, az MTI különtudósítójá- nak: Arra a kérdésre válaszolva, hogy a forradalom után Jemenben milyen politikai és gazdasági változások történtek, az elnök a következőket mdndotta: „A forradalom győzelmét követően Jemenben eltörölték a királyságot és kikiáltották a köztársaságot. A királyság megdöntése után Jemen úgy határozott, hogy számára a legmegfelelőbb út a pozitív semlegesség, az el nem kötelezettség irápyvona-1 la. Jemen hozzálátott ahhoz ! is, hogy kiépítse s megszilár- j dítsa a külföldi országokhoz fűződő kapcsolatait. A köztársaság valamennyi országgal jó viszonyt akar fenntartani, tekintet nélkül az illető ország államformájára. Ugyanakkor arra törekszünk — hangoztatta Szalal elnök —, hogy fokozzuk együttműködésünket a békeszerető erőkkel. A következő kérdés Angliának Jemennel szemben tanú- •sított agresszív magatartására vonatkozott. Erről Szalal elnök a következőket mondotta: — Anglia továbbra is megszállva tartja Jemen déli területeit és ezt mi közvetlen agressziónak tekintjük országunk ellen. Nincs más választásunk, mint hogy harcoljunk országunk teljes felszabadításáért. Nagy-Britannia a megszállva tartott arab területeken katonai támaszpontokat létesített. Ezek nemcsak az arab országokat, hanem az egész világ békéjét fenyege[ tik. Adenben az angolok például atomtámasztot építettek ki, amely közvetlenül fenyegeti Kelet-Afrikát. Adenből napról napra angol repülőgépek indulnak el, hogy agresz- sziót hajtsanak végre más országok ellen. így az adeni katonai repülőtérről szálltak fei azok a repülőgépek is, amelyek Harib városát bombázták. — Az ország teljes felszabadításáért küzdő jemeni nép megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a világ haladó közvéleménye támogatja igazságos harcát. Jemen köszönetét fejezi ki az értékes segítségért. Szalal elnök hangsúlyozta, hogy a jemeni nép felszaba- dítási küzdelme szorosan kapcsolódik a békeharchoz, hiszen az ország a világbékét fenyegető erők megfékezésének szószólója. Országunk — folytatta — a békeszerető államok között foglal helyet; mjnden tőle telhetőt megtesz és minden eszközzel küzd a világbékéért. Magyarország és Jemen kapcsolatairól szólva, Szalal emlékeztetett rá, hogy a két ország nemrég kulturális megállapodást írt alá, amelynek értelmében Magyarországon jemeni diákok tanúinak. — „Örömmel fogadtam el a meghívást Magyarországra és örömmel látogatók el Magyar- országra. Meggyőződésem, hogy Budapesten gyümölcsöző tanácskozásokat folytatunk, melynek eredményeként sikerül tovább erősíteni a két ország kapcsolatait — fejezte be nyilatkozatát Abdullah Al [ Szalal elnök. PEPII öszes hajú, 65 éves asszony Pepi néni. Harmincnégy éve ment ki Chilébe, most hazajött egy kis látogatásra, —egy hónapja járja az országot. Eljött Pécsre is. Könnyű dolgom van, mint „idegenvezetőnek”. Pepi néni kitünően beszél most is magyarul. Még a zsargont sem felejtette el. A Chilei Kommunista Párt tagja, de nemcsak ő, hanem mint mondja, mindkét veje is. Régebben az egyik lánya volt Pécsett, s amikor hazament, nem győzte dicsérni a várost. „Anyu, ha Magyarországon jár. Pécset ne hagyja ki” — kötötte a lelkére indulás előtt. Még soha nem járt városunkban, nézzünk hát széjjel. — Jó, kényelmes ez a kocsi. Milyen márka? ... Volga? ... Jó ülés esik benne... az én rossz derekamnak — mondja, miközben Uj-Mecsek- alja felé megyünk. Nézi az új városrészt, elismerően bólint ... A bolgárkerti építkezés nagyon tetszik neki: „Van itt munkaalkalom úgy látom” — mondja. Nem is a munka- alkalommal van itt a hiba, mint inkább kevés a munkás — mondom. — Jaj. édes fiam, küldenék én ide akár 5000 építőt is, ak- íkora nálunk a munkanélküliség. INI É INI II A kocsiból a városrész régebben épült házait látni. „Ezeknek a házaknak az erkélyei nem valami szépek. Úgy tűnik, mint amikor valaki egy új ruhához ócska nyakkendőt vesz” — mondja. A legényszálló mindig forgalmas társalgójában járunk, Pepi néni nem győz csodálkozni. — Mennyit fizetnek itt egy hónapra a bányászok? 200 forint körül? Mennyit? A kosztért is körülbelül ennyit? S mennyit keresnek? Nem fogy ki a kérdésekből, s amikor a gondnok válaszol- gat, csodálkozva csapja ösz- sze kezét. — Na fiam, ezt úgysem hiszik el nekem otthon! Megnézünk egy szobát is. Pepi néni meghökkenve áll meg a szoba közepén, végigfut tekintete a rekamiékoo. a szép szőnyegeken ... Áll szótlanul, csak kis idő múlva mondja: — Mit mondjak hirtelen, nálunk egy könyvelő családjának sincs ilyen szép szobája Maguk talán nem is tudják, hogy mijük van ... — „A komlói 1000 személyes új legényotthon talán még ennél is szebb” — mondom. „Még ennél is? Hát, mi az fiam, palota?” Később, amikor meglátta, ott már nem is győzött csodálkozni, csak kérte a vendégkönyvet, hogy beleírja a tapasztaltakat. Megnézte az üzemi konyhát is. „Disznóhús is van?” — kérdezte. Igen. „És az üzletekben?” Ott már ritkábban. — Nálunk fiam, nagyon sok húst esznek. A chilei koszt különben nagyon hasonlít a magyarhoz. Fűszeres, paprikás. Na, meg természetesen sok halat is eszünk. Nálunk minden, kapható, ha van pénz. Tőkés ország Chile, ott minden a pénz, az üzlet, a haszon ... Amennyi pénz vein a zsebedben, annyit érsz. Nevetve meséli, hogy az unokái nagyon szeretik a magyar ételeket, s amikor elindult hazulról, azt kérték, hogy egy egész zsák lisztből süssön nekik fánkot, mert „ha a nagy mama nem lesz itthon, kisüti meg nekünk” — mondták. Megy az autó Siklós felé, a várat is meg akarja nézni. Közben a Chilei Kommunista Pártról beszél. Legálisan dolgozik, vannak kommunista szenátorok is. A párt lapját sokszor a párttitkárok árusítják az utcán. Ma is szép szám mai élnek magyarok a fővárosban Santiágóban, ahol ő is lakik. Vannak kommunisták, haladó gondolkodásúak közöttük, de bizony akadnak szélső jobboldaliak is. A múltkor behatoltak a párt egyik klubjába, ahová ő is jár, és összetörték a berendezést. A siklósi várbörtön falain a felírásokat olvasgatja. Egy Laosz -dél-vietnami helyzetkép Rusk fenyegetőzik Washington: Rusk amerikai külügyminiszter beszédet mondott az amerikai jogi intézetben a délkelet-ázsiai helyzetről és nyíltan a délvietnami háború kiterjesztésével fenyegetődzött. Tekintet nélkül arra, hogy közismerten több mint 16 000 amerikai katona tartózkodik Dél-Vietnamban, Rusk „külföldi kommunista agresszióról” beszélt. Kijelentette, hogy „a kommunisták Laoszt olyan folyosónak használják, amelyen fegyvert és embereket juttatnak Dél-Vietnamba”, majd hangsúlyozta, hogy kormánya előtt Dél-Vietnamban három lehetőség áll: Az első: visszavonni az amerikai csapatokat — ezt a kormány elutasítja. A második: folytatni a jelenlegi politikát, amelynek lényege az, hogy minden segítséget megadnak a saigoni rendszernek. A harmadik lehetőség a háború kiterjesztése lenne — mondotta az amerikai külügyminiszter — és ez bekövetkezhet, ha, úgymond, folytatódik „a kommunista agresszió”. Rusk teljesen elvetette a negyedik megoldást, Délkelet-Ázsia semlegesítését. A laoszi válságról szólva Rusk azt mondotta, hogy a délkelet-ázsiai ország helyzete „a legsúlyosabb kérdéseket veti fel”. Az amerikai külügyminiszter újabb negyven perces meg beszélést folytatott Hervé Alphand washingtoni francia nagykövettel és a hírügynökségek értesülése szerint kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is kitart a nagyköveti kozultáció gondolata mellett a franciák által javasolt megoldással, a genfi értekezlet összehívásával szem ben. Ugyanakkor amerikai | hivatalos személyiségek utaltak arra, hogy az Egyesült Államok esetleg változtat álláspontján, ha az 1962-es genfi egyezményt aláíró ösz- szes többi államok a francia javaslatot támogatják. Stevenson amerikai ENSZ- fődelegátus Rusk kérésére szombaton New Yorkból Washingtonba repült, hogy megbeszéléseket folytasson az amerikai kormány tagjaival^ a délkelet-ázsiai válságról. *A Biztonsági Tanács hétfőn folytatja a vitát a Dél-Vietnam KŐMŰVES-, ÁCS-, vízvezeték-szerelő-, tetőfedő szakmunkásokat, kubikosokat, rakodó-szállító munkásokat, segédmunkásokat alkalmazunk. Vidékiek részére szállást biztosítunk, családfenntartók részére különélési pótlékot fizetünk, havi egyszeri hazautazási költséget térítjük. Jelentkezés a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, Pécs, Zsolnay Vilmos u. 4—6. Munkaügyi osztályán. ellen emelt kambodzsai panaszról, Stevenson hétfőre visszatér New Yorkba. Saigoni jelentés szerint a délvietnami kormány „elvben” támogatja Stevenson javaslatát a Vietnam—kambodzsai határ ENSZ-erö. vagy vegyes vietnami—kambodzsai erők által történő ellenőrzéséről. Mint ismeretes. kambodzsai •részről hűvösen , fogadták az amerikai javaslatot, amely közvetve kétségbe vonja a Dél-Vitnam és Kambodzsa közötti határ érvényességét. Magyarország—Franciaorszsa W Í1-11 A szombaton délután a Népstadionban lezajlott 12. Magyarország—Franciaország válogatott labdarúgó-mérkőzésnek különösen az adott nagy jelentőséget, hogy a tét a Nemzetek Kupájának elődöntőjébe jutás volt. A magyar csapat jelentős előnnyel rajtolt, hiszen Párizsban a 3:l-es győzelemmel komoly lépést tett előre a Madridba jutáshoz, s ezt kellett „megvédenie”. A szokásos ünnepségek után kezdődött meg a mérkőzés és a két csapat az alábbi összeállításban lépett pályára: Magyarország: Szentmihályi — Mátrai, Mészöly, Sárosi — Nagy, Sipos — Sándor, Rákosi, Tichy, Bene, Fenyvesi dr. Franciaország: Bemard — Casolari, Artelesa, Chorda — Charles Alfred, Stako — Lech, Di Nallo, Combin, Bonnel, Rambert. A franciák kezdték a játékot. Nagy meglepetésre a franciák már a 2. percben megszerezték a vezetést. Di Nallo Lech-nek adta a labdát, aki hosszan Combint szöktette, a középcsatár lefutotta Mészölyt és 14 méterről a kifutó Szentmihályi mellett a kapu közepébe helyezte a labdát. (1:0). A magyar választámadások szögletet eredményeztek. A 8. percben Tichy jó leadását Sándor visz- szagurította a ráfutó Nagynak, de a lövés pillanatában a védők közbeavatkoztak. — Egyelőre nem sokat mutatott a magyar csatársor. A 24. percben egyenlített a magyar csapat. Húsz méterre a kaputól Stako ellökte Tichyt. Sípos futott , a labdának, s csavart lövése a sorfal felett a kapu közepén a léc alá jutott, Bemard későn nyúlt a labda lengyel nevet is lát. „A második világháború idején a németek ide zárták foglyaikat, köztük sok lengyelt is” — mondom. — Fasizmus fiam, fasizmus — mondja. — De nemcsak börtön, hanem Auschwitz is volt. Szegény férjem unokanővére is ott... A várfalról a tájat nézi, nem győz betelni vele. Villány felé mutatok. — Kitűnő ma is a villányi — mondom. — Megkóstoljuk? Elhárítóan mutat a kezével. — Igen, igen, ismerem a villányi nevét, de én már öregasszony vagyak, nem iszom bort. A chilei borok iránt érdeklődöm. Vam-e ott és milyenek? — Vannak bizony és nagyon jók, csak drága egy kicsit. Persze, ha van pénzed... Hirtelen a fejéhez kap. — Jaj, el ne felejtsem, ha visszamegyek Pestre, felkeresem a Szepesi Gyurit Ismered úgy-e, a rádiószpikér. Amikor Chilében a futball világbajnokság volt, két éve, találkoztam vele. Nagyon jó gyerek... Valaki ismerős mindig eszébe jut, ha már itt jár, nem akarja elmulasztani a találkozást. Ajándékokat vásárolunk, a nyolc unoka, meg az ismerősök nagyon várják. — Innen is viszek, meg a Szovjetunióból is — mondja, aztán érdeklődik, hogy ügye megkapja a szovjet vízumot, mert oda is szeretne ellátogatni, szülővárosába Márama- rosszigetre. A mecseki SZOT-ijdülő teraszáról nézzük Pécset, aztán bemegyünk az üdülő társalgójába. Amikor mondom, hogy ebben az üdülőben is, csakúgy, mint az ország többi üdülőjében, két hétre 196 forintot fizetnek, hitetlenkedve néz rám: „Úgysem hiszik el ezt nekem otthon, azt mondják, hogy agitálok” — ismételgeti. De beszélgetünk a nehézségekről is, a munkáról, életünkről. — De honnan indultak maguk a háború után, a romok után? — így kell ám ezt nézni — mondja Pepi néni. Uj, friss szemmel lát mindent, állandóan kérdez, a sok kiránduló diákot, honnan jöttek, és milyen szép autóbusz- szaí. S milyen szépen öltöznek itt az emberek ..; Érdekes, nekünk szinte már fel sem tűnik. Dicséri a Nádor Szállót, hogy még televízió is van a szobájában. „Van nálunk is, nem erről van szó, de azért mégis más mindent a két szemmel látni, mert tudod fiam, annyi mindent összebeszélnek ott kint.. Indul vissza Budapestre, megölel, aztán a kocsiból még egy búcsúpillantást küld a város felé, hallom, amint szinte csak maigának halkan mondja „Talán sokan el sem hiszik nekem otthon, ha majd elmesélem ..■ Garay Ferenc után (1:1). Megjött a közönség hangja, a magyar csapat is lendületesebbé vált, s percekig a francia térfélre terelődött a játék. A 30. percben Rákosi jó labdával ugratta ki Tichyt, aki egy csellel lerázta- magáról a védőket, de a 16-osról, amikor már csak Bernard-ral állt szemben, elhamarkodottan fölé lőtte a labdát. A 40. percben Sándor az oldalhálóba lőtt, a másik oldalon pedig a franciák szöglete végén Szentmihályi a 16-osig kijött a labdáért, de nem tudta megszerezni, üres volt a kapu, végül Mészöly felszabadított. Szünet után a 49. percben Rákosi jobboldali beadása után a francia kapu előtt adódott veszélyes helyzet, Bene és Sándor is jó ütemben ugrott fel, de Bemard elhúzta előlük a labdát. Az 55. perc hozta a magyar vezető gólt. Egy francia támadást szerelt a magyar védelem, ekkor csak Sándor tartózkodott még a vendégek térfelén, s a 16- osról indult a magyar akció. Tichy Benét ugratta ki, aki bár kisodródott, lökték is, három lépéstől a kapuba vágta a labdát;. 2:1. A 71. percben Rambertet Fenyvesi szabálytalanul szerelte, a 25 méteres szabadrúgást Combin hajtotta végre, lövése Sipos fejének vágódott, s a magyar fedezet alaposan megszédült. A 75. percben Fenyvesi dr. váratlanul lövésre szánta el magát, Bemard azonban védett. A 83. percben Combin távoli lövése kipattant Szentmihályi- ról. a teljesen egyedül álló Rambert egyenlíthetett volna, de a 11-es pontról a bal sarok mellé helyezte a labdát. Három perccel később Tichy— Sándor összjáték után a szélső az oldalhálóba lőtt. •A vártnál sokkal érdekesebb és izgalmasabb volt a Magyarország—Franciaország Nemzetek Kupa visszavágó. A magyar csapat a mindvégig teljesen sportszerű légkörben lezajlott mérkőzésen újabb 2:1 arányú győzelmével 5:2-es összgólaránnyal harcolta ki a Nemzetek Kupája elődöntőjébe jutást. A magyar csapat ellenfele ennek sor i június 17-én Madridban Spanyolország csapata lesz. Kiesett a Széchenyi Gimnázium Széchenyi Gimnázium—Budapesti Pályafenntartási Technikum 3:2. A Pécsén lejátszott visszavágó mérkőzésen a középiskolás kupa-találkozók során a Pécsek már 3:0-ma vezettek, de a budapestiek jó hajrával biztosítani tudták a továbbjutást. Budapesten a pestiek győztek 2:0-ra, a végeredmény 4:3 a budapestiek javára. Lottó-tájékoztató A Sportfogadási és Lo tó Igazgatóság tájékoztatása alap ján a 21. játékhéten, nem végleges megállapítás szerint, öt találatos lottószelvény nem érkezett. Négyes találatot 21 fogadó ért el, nyereményük egyenként 187 986 forint, három találatot 2969 fogadó ért el, nyereményük egyenként 759 forint, és két találatot 111411 fogadó ért el, nyereményük egyenként 20.20 forint. t \ f
