Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

6 NAPLÓ 1964. MÁJUS 24. Hruscsov egyiptomi látogatásának befejezi szakaszába lépett Kairo: (Marton László, az MTI külön tudósítója jelenti Kairóból) Hruscsov szovjet miniszter- elnök egyiptomi látogatásának . harmadik, befejező szakaszá­ban különböző városokba lá­togat. s közben folytatja a politikai tanácskozásokat Nasz- szerrel valamint más arab politikai személyiségekkel. A látogatás harmadik sza­kaszának legjellemzőbb voná­sa. hogy folytatódik a két ország kö­zeledése, s ennek minden­nap számos megnyilvánulá­sa Sátható. Ha Hruscsov és Nssszer kocsija megjelenik a főváros uteáin, az utcá­kat és tereket pillanatok alatt tízezrek lepik el, és a kerítéseken, az oszlopo­kon fürtökben csüngnek a kíváncsiak, és Hruscsov s Nasszer kocsijára szakadat­lanul hull a virágeső. \ kép ugyanaz marad, leg­feljebb a színei változnak — így lehetne jellemezni a ven­dégek tiszteletére h különbö­ző városokban rendezett fo­gadtatást. Ugyanaz a hullám­zó tömeg, ugyanazok a lelke» jelszavak, virágeső, fehér ga­lambok, robbanó petárdák Most már a nyugati tudósítók sem mondhatják, hogy „előre megrendezett demonstráció­ról” van szó, és a lelkesedést sem indokolhatják azzal, hogy ,.a keleti természet kedveli a zajos megmozdulásokat”. így most más irányban folynak a találgatások: arról cikkeznek, hogy „Egyiptom elkötelezte magát a kommunista tömb mellett”. Természetesen neny' erről van szó. Amit sokan nem tudnak megérteni Nyugaton, az. hogy az egyiptomi nép őszintén és mélységesen há­lás a Szovjetuniónak, és ezt a hálát igyekszik is ki­fejezésre juttatni. Ami a tárgyalásokat illeti, ezekre valóban az „asszuáni légkör” nyomja rá bélyegét. Az asszuáni légkör ismertető jelei közé pedig a hasznos együttműködésre való törek­vés, a kölcsönös tisztelet .és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás tartozik: A tárgyalások kétségtelenül hozzájárulnak a szovjet— egyiptomi barátság elmélyí­téséhez és ennek jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Fi­gyelemre méltó Sikket közöl a két ország barátságáról az Egyptian Gazette. Az EAK — írja — már évek óta a Szovjetunió ro­konszenvét és támogatását élvezi. Ez megmutatkozott a szuezi agresszió idején, és később, amikor a Szovjet­unió felajánlotta segítségét az asszuáni gát építésében. Amikor a Nyugat elzárkó­zott Egyiptom elől, a Szov­jetunió kész voit arra, hogy fegyvereket adjon Egyiptom védelmének megszilárdítá­sára. Hruscsov mostani látogatá­sa során is kijelentette, hogy a Szovjetunió internacionalista kötelességének tekinti, hogy a nehéz időkben bármikor segítő kezet nyújtson az egyiptomi népnek. Mindez nem azért van — hangsú­lyozza a lap —, mert a Szov­jetunió és Egyiptom azonos politikai doktrínát vall és minden kérdésben megegye­zik a nézete — a két ország viszont egyetért a leglénye­gesebb kérdésekben: a békés együttélésben, a világbéke vé­delmében, a szabadság és füg­getlenség alapelveiben. Szólal a közeljövőben * hazánkba látogat Szalal jemeni elnök nyilatkozata Abdullah AI Szalal, a Je­meni Köztársaság elnöke még Kairóból való elutazása előtt nyilatkozott Marton László­nak, az MTI különtudósítójá- nak: Arra a kérdésre válaszolva, hogy a forradalom után Je­menben milyen politikai és gazdasági változások történ­tek, az elnök a következőket mdndotta: „A forradalom győ­zelmét követően Jemenben el­törölték a királyságot és ki­kiáltották a köztársaságot. A királyság megdöntése után Jemen úgy határozott, hogy számára a legmegfelelőbb út a pozitív semlegesség, az el nem kötelezettség irápyvona-1 la. Jemen hozzálátott ahhoz ! is, hogy kiépítse s megszilár- j dítsa a külföldi országokhoz fűződő kapcsolatait. A köztár­saság valamennyi országgal jó viszonyt akar fenntartani, te­kintet nélkül az illető ország államformájára. Ugyanakkor arra törekszünk — hangoztat­ta Szalal elnök —, hogy fo­kozzuk együttműködésünket a békeszerető erőkkel. A következő kérdés Angliá­nak Jemennel szemben tanú- •sított agresszív magatartásá­ra vonatkozott. Erről Szalal elnök a következőket mon­dotta: — Anglia továbbra is meg­szállva tartja Jemen déli te­rületeit és ezt mi közvetlen agressziónak tekintjük orszá­gunk ellen. Nincs más válasz­tásunk, mint hogy harcoljunk országunk teljes felszabadítá­sáért. Nagy-Britannia a meg­szállva tartott arab területe­ken katonai támaszpontokat létesített. Ezek nemcsak az arab országokat, hanem az egész világ békéjét fenyege­[ tik. Adenben az angolok pél­dául atomtámasztot építettek ki, amely közvetlenül fenye­geti Kelet-Afrikát. Adenből napról napra angol repülőgé­pek indulnak el, hogy agresz- sziót hajtsanak végre más or­szágok ellen. így az adeni ka­tonai repülőtérről szálltak fei azok a repülőgépek is, ame­lyek Harib városát bombáz­ták. — Az ország teljes felsza­badításáért küzdő jemeni nép megelégedéssel veszi tudo­másul, hogy a világ haladó közvéleménye támogatja igaz­ságos harcát. Jemen köszöne­tét fejezi ki az értékes segít­ségért. Szalal elnök hangsúlyozta, hogy a jemeni nép felszaba- dítási küzdelme szorosan kap­csolódik a békeharchoz, hi­szen az ország a világbékét fenyegető erők megfékezésé­nek szószólója. Országunk — folytatta — a békeszerető ál­lamok között foglal helyet; mjnden tőle telhetőt megtesz és minden eszközzel küzd a világbékéért. Magyarország és Jemen kap­csolatairól szólva, Szalal em­lékeztetett rá, hogy a két or­szág nemrég kulturális meg­állapodást írt alá, amelynek értelmében Magyarországon jemeni diákok tanúinak. — „Örömmel fogadtam el a meg­hívást Magyarországra és örömmel látogatók el Magyar- országra. Meggyőződésem, hogy Budapesten gyümölcsö­ző tanácskozásokat folytatunk, melynek eredményeként si­kerül tovább erősíteni a két ország kapcsolatait — fejezte be nyilatkozatát Abdullah Al [ Szalal elnök. PEPII öszes hajú, 65 éves asszony Pepi néni. Harmincnégy éve ment ki Chilébe, most haza­jött egy kis látogatásra, —egy hónapja járja az országot. El­jött Pécsre is. Könnyű dol­gom van, mint „idegenvezető­nek”. Pepi néni kitünően be­szél most is magyarul. Még a zsargont sem felejtette el. A Chilei Kommunista Párt tagja, de nemcsak ő, hanem mint mondja, mindkét veje is. Régebben az egyik lánya volt Pécsett, s amikor haza­ment, nem győzte dicsérni a várost. „Anyu, ha Magyaror­szágon jár. Pécset ne hagyja ki” — kötötte a lelkére indu­lás előtt. Még soha nem járt városunkban, nézzünk hát széjjel. — Jó, kényelmes ez a ko­csi. Milyen márka? ... Vol­ga? ... Jó ülés esik benne... az én rossz derekamnak — mondja, miközben Uj-Mecsek- alja felé megyünk. Nézi az új városrészt, elismerően bó­lint ... A bolgárkerti építke­zés nagyon tetszik neki: „Van itt munkaalkalom úgy látom” — mondja. Nem is a munka- alkalommal van itt a hiba, mint inkább kevés a munkás — mondom. — Jaj. édes fiam, küldenék én ide akár 5000 építőt is, ak- íkora nálunk a munkanélküli­ség. INI É INI II A kocsiból a városrész ré­gebben épült házait látni. „Ezeknek a házaknak az er­kélyei nem valami szépek. Úgy tűnik, mint amikor vala­ki egy új ruhához ócska nyak­kendőt vesz” — mondja. A legényszálló mindig for­galmas társalgójában járunk, Pepi néni nem győz csodál­kozni. — Mennyit fizetnek itt egy hónapra a bányászok? 200 fo­rint körül? Mennyit? A kosztért is körülbelül ennyit? S mennyit keresnek? Nem fogy ki a kérdésekből, s amikor a gondnok válaszol- gat, csodálkozva csapja ösz- sze kezét. — Na fiam, ezt úgysem hi­szik el nekem otthon! Megnézünk egy szobát is. Pepi néni meghökkenve áll meg a szoba közepén, végig­fut tekintete a rekamiékoo. a szép szőnyegeken ... Áll szót­lanul, csak kis idő múlva mondja: — Mit mondjak hirtelen, nálunk egy könyvelő család­jának sincs ilyen szép szobá­ja Maguk talán nem is tud­ják, hogy mijük van ... — „A komlói 1000 szemé­lyes új legényotthon talán még ennél is szebb” — mon­dom. „Még ennél is? Hát, mi az fiam, palota?” Később, amikor meglátta, ott már nem is győzött csodálkozni, csak kérte a vendégkönyvet, hogy beleírja a tapasztaltakat. Meg­nézte az üzemi konyhát is. „Disznóhús is van?” — kér­dezte. Igen. „És az üzletek­ben?” Ott már ritkábban. — Nálunk fiam, nagyon sok húst esznek. A chilei koszt különben nagyon hasonlít a magyarhoz. Fűszeres, papri­kás. Na, meg természetesen sok halat is eszünk. Nálunk minden, kapható, ha van pénz. Tőkés ország Chile, ott min­den a pénz, az üzlet, a ha­szon ... Amennyi pénz vein a zsebedben, annyit érsz. Nevetve meséli, hogy az unokái nagyon szeretik a ma­gyar ételeket, s amikor elin­dult hazulról, azt kérték, hogy egy egész zsák lisztből süssön nekik fánkot, mert „ha a nagy mama nem lesz itthon, kisüti meg nekünk” — mondták. Megy az autó Siklós felé, a várat is meg akarja nézni. Közben a Chilei Kommunista Pártról beszél. Legálisan dol­gozik, vannak kommunista szenátorok is. A párt lapját sokszor a párttitkárok árusít­ják az utcán. Ma is szép szám mai élnek magyarok a fővá­rosban Santiágóban, ahol ő is lakik. Vannak kommunisták, haladó gondolkodásúak kö­zöttük, de bizony akadnak szélső jobboldaliak is. A múlt­kor behatoltak a párt egyik klubjába, ahová ő is jár, és összetörték a berendezést. A siklósi várbörtön falain a felírásokat olvasgatja. Egy Laosz -dél-vietnami helyzetkép Rusk fenyegetőzik Washington: Rusk ame­rikai külügyminiszter beszé­det mondott az amerikai jogi intézetben a délkelet-ázsiai helyzetről és nyíltan a dél­vietnami háború kiterjesztésé­vel fenyegetődzött. Tekintet nélkül arra, hogy közismerten több mint 16 000 amerikai katona tartózkodik Dél-Vietnamban, Rusk „kül­földi kommunista agresszió­ról” beszélt. Kijelentette, hogy „a kommunisták Laoszt olyan folyosónak használják, ame­lyen fegyvert és embereket juttatnak Dél-Vietnamba”, majd hangsúlyozta, hogy kor­mánya előtt Dél-Vietnamban három lehetőség áll: Az első: visszavonni az amerikai csapatokat — ezt a kormány elutasítja. A máso­dik: folytatni a jelenlegi po­litikát, amelynek lényege az, hogy minden segítséget meg­adnak a saigoni rendszernek. A harmadik lehetőség a há­ború kiterjesztése lenne — mondotta az amerikai kül­ügyminiszter — és ez bekö­vetkezhet, ha, úgymond, foly­tatódik „a kommunista ag­resszió”. Rusk teljesen elve­tette a negyedik megoldást, Délkelet-Ázsia semlegesítését. A laoszi válságról szólva Rusk azt mondotta, hogy a délkelet-ázsiai ország helyze­te „a legsúlyosabb kérdése­ket veti fel”. Az amerikai külügyminisz­ter újabb negyven perces meg beszélést folytatott Hervé Alphand washingtoni francia nagykövettel és a hírügynök­ségek értesülése szerint kije­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok továbbra is kitart a nagyköveti kozultáció gondo­lata mellett a franciák által javasolt megoldással, a genfi értekezlet összehívásával szem ben. Ugyanakkor amerikai | hivatalos személyiségek utal­tak arra, hogy az Egyesült Államok esetleg változtat ál­láspontján, ha az 1962-es genfi egyezményt aláíró ösz- szes többi államok a francia javaslatot támogatják. Stevenson amerikai ENSZ- fődelegátus Rusk kérésére szombaton New Yorkból Wa­shingtonba repült, hogy meg­beszéléseket folytasson az amerikai kormány tagjaival^ a délkelet-ázsiai válságról. *A Biztonsági Tanács hétfőn foly­tatja a vitát a Dél-Vietnam KŐMŰVES-, ÁCS-, vízve­zeték-szerelő-, tetőfedő szakmunkásokat, kubikoso­kat, rakodó-szállító mun­kásokat, segédmunkásokat alkalmazunk. Vidékiek részére szállást biztosítunk, családfenntar­tók részére különélési pót­lékot fizetünk, havi egy­szeri hazautazási költséget térítjük. Jelentkezés a Baranya me­gyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, Pécs, Zsolnay Vilmos u. 4—6. Munkaügyi osztályán. ellen emelt kambodzsai pa­naszról, Stevenson hétfőre visszatér New Yorkba. Sai­goni jelentés szerint a dél­vietnami kormány „elvben” támogatja Stevenson javasla­tát a Vietnam—kambodzsai határ ENSZ-erö. vagy vegyes vietnami—kambodzsai erők ál­tal történő ellenőrzéséről. Mint ismeretes. kambodzsai •részről hűvösen , fogadták az amerikai javaslatot, amely közvetve kétségbe vonja a Dél-Vitnam és Kambodzsa közötti határ érvényességét. Magyarország—Franciaorszsa W Í1-11 A szombaton délután a Népstadionban lezajlott 12. Magyarország—Franciaország válogatott labdarúgó-mérkő­zésnek különösen az adott nagy jelentőséget, hogy a tét a Nemzetek Kupájának elő­döntőjébe jutás volt. A ma­gyar csapat jelentős előnnyel rajtolt, hiszen Párizsban a 3:l-es győzelemmel komoly lépést tett előre a Madridba jutáshoz, s ezt kellett „meg­védenie”. A szokásos ünnepségek után kezdődött meg a mérkőzés és a két csapat az alábbi össze­állításban lépett pályára: Magyarország: Szentmihályi — Mátrai, Mészöly, Sárosi — Nagy, Sipos — Sándor, Rá­kosi, Tichy, Bene, Fenyvesi dr. Franciaország: Bemard — Casolari, Artelesa, Chorda — Charles Alfred, Stako — Lech, Di Nallo, Combin, Bonnel, Rambert. A franciák kezdték a játé­kot. Nagy meglepetésre a franciák már a 2. percben megszerezték a vezetést. Di Nallo Lech-nek adta a labdát, aki hosszan Combint szöktet­te, a középcsatár lefutotta Mészölyt és 14 méterről a ki­futó Szentmihályi mellett a kapu közepébe helyezte a labdát. (1:0). A magyar vá­lasztámadások szögletet ered­ményeztek. A 8. percben Ti­chy jó leadását Sándor visz- szagurította a ráfutó Nagy­nak, de a lövés pillanatában a védők közbeavatkoztak. — Egyelőre nem sokat mutatott a magyar csatársor. A 24. percben egyenlített a magyar csapat. Húsz méterre a kapu­tól Stako ellökte Tichyt. Sí­pos futott , a labdának, s csa­vart lövése a sorfal felett a kapu közepén a léc alá jutott, Bemard későn nyúlt a labda lengyel nevet is lát. „A má­sodik világháború idején a né­metek ide zárták foglyaikat, köztük sok lengyelt is” — mondom. — Fasizmus fiam, fasizmus — mondja. — De nemcsak börtön, hanem Auschwitz is volt. Szegény férjem unoka­nővére is ott... A várfalról a tájat nézi, nem győz betelni vele. Vil­lány felé mutatok. — Kitűnő ma is a villányi — mondom. — Megkóstoljuk? Elhárítóan mutat a kezével. — Igen, igen, ismerem a villányi nevét, de én már öregasszony vagyak, nem iszom bort. A chilei borok iránt érdek­lődöm. Vam-e ott és milyenek? — Vannak bizony és nagyon jók, csak drága egy kicsit. Persze, ha van pénzed... Hirtelen a fejéhez kap. — Jaj, el ne felejtsem, ha visszamegyek Pestre, felkere­sem a Szepesi Gyurit Ismered úgy-e, a rádiószpikér. Amikor Chilében a futball világbaj­nokság volt, két éve, találkoz­tam vele. Nagyon jó gyerek... Valaki ismerős mindig eszé­be jut, ha már itt jár, nem akarja elmulasztani a talál­kozást. Ajándékokat vásárolunk, a nyolc unoka, meg az ismerő­sök nagyon várják. — Innen is viszek, meg a Szovjetunióból is — mondja, aztán érdeklődik, hogy ügye megkapja a szovjet vízumot, mert oda is szeretne elláto­gatni, szülővárosába Márama- rosszigetre. A mecseki SZOT-ijdülő te­raszáról nézzük Pécset, aztán bemegyünk az üdülő társal­gójába. Amikor mondom, hogy ebben az üdülőben is, csakúgy, mint az ország többi üdülőjében, két hétre 196 fo­rintot fizetnek, hitetlenkedve néz rám: „Úgysem hiszik el ezt nekem otthon, azt mond­ják, hogy agitálok” — ismé­telgeti. De beszélgetünk a ne­hézségekről is, a munkáról, életünkről. — De honnan indultak ma­guk a háború után, a romok után? — így kell ám ezt néz­ni — mondja Pepi néni. Uj, friss szemmel lát min­dent, állandóan kérdez, a sok kiránduló diákot, honnan jöt­tek, és milyen szép autóbusz- szaí. S milyen szépen öltöz­nek itt az emberek ..; Érdekes, nekünk szinte már fel sem tűnik. Dicséri a Nádor Szállót, hogy még televízió is van a szobájában. „Van ná­lunk is, nem erről van szó, de azért mégis más mindent a két szemmel látni, mert tudod fiam, annyi mindent összebeszélnek ott kint.. Indul vissza Budapestre, megölel, aztán a kocsiból még egy búcsúpillantást küld a város felé, hallom, amint szin­te csak maigának halkan mondja „Talán sokan el sem hiszik nekem otthon, ha majd elmesélem ..■ Garay Ferenc után (1:1). Megjött a közön­ség hangja, a magyar csapat is lendületesebbé vált, s per­cekig a francia térfélre tere­lődött a játék. A 30. percben Rákosi jó labdával ugratta ki Tichyt, aki egy csellel leráz­ta- magáról a védőket, de a 16-osról, amikor már csak Bernard-ral állt szemben, el­hamarkodottan fölé lőtte a labdát. A 40. percben Sándor az oldalhálóba lőtt, a másik oldalon pedig a franciák szög­lete végén Szentmihályi a 16-osig kijött a labdáért, de nem tudta megszerezni, üres volt a kapu, végül Mészöly felszabadított. Szünet után a 49. percben Rákosi jobboldali beadása után a francia kapu előtt adó­dott veszélyes helyzet, Bene és Sándor is jó ütemben ug­rott fel, de Bemard elhúzta előlük a labdát. Az 55. perc hozta a magyar vezető gólt. Egy francia támadást szerelt a magyar védelem, ekkor csak Sándor tartózkodott még a vendégek térfelén, s a 16- osról indult a magyar akció. Tichy Benét ugratta ki, aki bár kisodródott, lökték is, há­rom lépéstől a kapuba vágta a labdát;. 2:1. A 71. percben Rambertet Fenyvesi szabály­talanul szerelte, a 25 méteres szabadrúgást Combin hajtotta végre, lövése Sipos fejének vágódott, s a magyar fedezet alaposan megszédült. A 75. percben Fenyvesi dr. váratla­nul lövésre szánta el magát, Bemard azonban védett. A 83. percben Combin távoli lö­vése kipattant Szentmihályi- ról. a teljesen egyedül álló Rambert egyenlíthetett volna, de a 11-es pontról a bal sarok mellé helyezte a labdát. Há­rom perccel később Tichy— Sándor összjáték után a szélső az oldalhálóba lőtt. •A vártnál sokkal érdeke­sebb és izgalmasabb volt a Magyarország—Franciaország Nemzetek Kupa visszavágó. A magyar csapat a mind­végig teljesen sportszerű lég­körben lezajlott mérkőzésen újabb 2:1 arányú győzelmével 5:2-es összgólaránnyal harcol­ta ki a Nemzetek Kupája elő­döntőjébe jutást. A magyar csapat ellenfele ennek sor i június 17-én Madridban Spa­nyolország csapata lesz. Kiesett a Széchenyi Gimnázium Széchenyi Gimnázium—Buda­pesti Pályafenntartási Technikum 3:2. A Pécsén lejátszott visszavá­gó mérkőzésen a középiskolás kupa-találkozók során a Pécsek már 3:0-ma vezettek, de a buda­pestiek jó hajrával biztosítani tudták a továbbjutást. Budapes­ten a pestiek győztek 2:0-ra, a végeredmény 4:3 a budapestiek javára. Lottó-tájékoztató A Sportfogadási és Lo tó Igazgatóság tájékoztatása alap ján a 21. játékhéten, nem vég­leges megállapítás szerint, öt találatos lottószelvény nem érkezett. Négyes találatot 21 fogadó ért el, nyereményük egyenként 187 986 forint, há­rom találatot 2969 fogadó ért el, nyereményük egyenként 759 forint, és két találatot 111411 fogadó ért el, nyere­ményük egyenként 20.20 fo­rint. t \ f

Next

/
Thumbnails
Contents