Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-15 / 87. szám

vm. Április 15. aiapiA 3 Keresettek a tanácsi vállalatok termékei Beszélgetés Mischl Róbert elvtárssal, a Baranya megyei Tanács Ipari Osztályának vezetőjével Hirtelen nem is tudja az ember, milyen kérdésekkel kezdje a beszélgetést, hiszen nem egy konkrét vállalatról van szó, hanem egy osztály­ról. Talán kezdjük ezzel: Milyen feladatai van­nak a megyei tanács ipari osztályának? — Az osztály feladata, hogy az állami helyiipar, a szövetkezeti ipar és a ma­gánkisipar arányos fejlődé­sét biztosítsa, gondoskodjon helyes együttműködésükről. Irányítja ezeknek a válla­latoknak a tevékenységét, ellátja a megye területén lé­vő ktsz-ék és a magándpar állami felügyeletét, iparha­tóság) és árhatósági jogkört gyakorol. Ez volna röviden az ipari osztály feladata. Baranyai bútorok 02 egész országban — Milyen tanácsi vállala­tok vannak Baranyában? — Tizenegy tanácsi vál­lalatunk van, ebből öt étel- misszeripani és hat könnyű­ipari. Az élelmiszeripar ki­zárólag a helyi szükséglete­ket elégíti ki, a könnyűipar viszont a központi árualap­ba is termel. — A tanácsi könnyűipari vállalatok termékei kereset­tek és elismertek az egész országban. Például a Mohá­csi Bútorgyár Csobánc kom­binál tezoba garnitúrái mo­demek, szépek, a Siklósi Fa­ipari Vállalat kombinált- szekrényei ugyancsak kere­settek. A Komlói Helyiipari Vállalat 90 ezer pár cipőt, 150 ezer pár papucsot készít ebben az évben. Szólni kell a komlói vállalat ládagyár- tásáról, 460 ezret szállítanak exportra. Egyébként a Sik­lósi Faipari Vállalat 2600 kombináltszekrényt, a Mohá­csi Bútorgyár pedig 600 Csobánc garnitúrát, tízezer fotelt és ötezer rőkamiét gyárt ebben az esztendőben. — Ebből a modern mohá­csi garnitúrából vásárolhat­nak-e a baranyaiak is? Tu­domásunk szerint éppen az ilyen modem bútorokból van hiány. — Az elosztást nem a gyár végzi, hanem a Bútor- értékesítő Vállalat, amely vi­szont országos elosztást in­téz. így lehet, hogy nem irrimd a 600 garnitúra kerül a megye üzleteibe. Korszerűsítik a sütőipart elő, havonta körülbelül 18— 20 ezer mázsa kenyeret és 2,3—2,7 millió süteményt ter­mel. A 27 üzem 326 közsé­get lát el kenyérrel és süte­ménnyel. — A távlati terveik szerint hét üzem marad meg a me­gyében: Sellyén, Mohácson, Sásdon, Siklóson, Szigetva­rod, Komlón és Vajszlón. Két helyen csak korszerűsí­tünk, a többi helyen pedig új üzemeket építünk. Az újak napi 50 mázsás kapaci­tástól a 220 mázsásig válta­koznak. A sásdi üzemet jö­vőre kezdjük el építeni, na­pi 50 mázsa kenyeret termel majd. A siklósi üzem tervei is készülnek, s valószínűleg jövőre már ott is kezdődhet a munka. A siklósi nagy üzem lesz. Napi 220 mázsa kenyeret termelhet. Friss kenyér naponta — Hogyan szállítják a kenyeret a távoli községekbe? — Sajno6, a szállítással van a legtöbb probléma, s ez mi­nőségrontó tényező is. Ta­valy kaptunk öt gépkocsit, s ezzel 27 gépkocsija van a sü­tőiparnak. Segít az AKÖV is a szállításiban, de még a lo­vas fogatok is szükségesek, különösen ott, ahol az útvi­szonyok rosszak. — A községek időben kap­nak-e kenyeret, s szállítanak-e mindennap? — Azt nem lehet mondani, hogy időben, illetve az idő ilyen értelemben relatív, hisz egy megszokott idő lehet este hat óra is. Általában egész nap szállítanak, egyik község­be kora délelőtt, a másikba délután érkezik a friss kenyér. Azok a községek, ahol a ren­delés még az egy mázsát sem éri el, hetenként kétszer kap­nak kenyeret.. Egyébként a megye községeinek 80 száza­léka naponta kap kenyeret. — Ha a falvakban megszűn­nek a pékségek, mi lesz a la­kosság bérsütésével? — Mi nem zárjuk el annak a lehetőségét, hogy az úgyne­vezett steer sütés megmarad­jon. Mindenütt otthagyjuk a pékségeket üzemképes álla­potban. .A falusi termelőszö­vetkezet vagy földművesszö­vetkezet kezelésébe vonhatja azt, esetleg magánvállalkozó­nak is átadhatja, hogy az igé­nyeket így kielégítsék. Bár a steer sütés mindenütt csökken, nem vesződnek a falusi embe­rek a saját sütéssel. Például februárban egész Baranyában mindössze 573 kiló kenyeret sütöttek ilyen alapon. Rendbe hozzák az építőanyagipart — Tehát az élelmiszeripar területén így minden rendben lesz, s jónak látszik az elkép­zelés, amelyet a tanács ipari osztálya képvisel. Ellenben az építőanyagiparban igen sok problémáról lehet hallani, töb­bek között hiánycikk a mész, a kavics, a kő és a kisméretű tégla. — A két tanácsi építőanyag- ipari egyesülésből (a pécsiből és a megyeiből) létrejött a Ba­ranya megyei Epítőanyagipari Vállalat. A téglagyártást át­adták a Baranya—Tolna me­gyei Téglaipari Vállalatnak. Jelenleg a mi vállalatunk ter­méskő és más kőféleségeket, égetett meszet, homokot és különféle betonárut készít — Mi volt az oka az építő­anyagipar elégtelen munká­jának? —• A vállalat termelőberen­dezései és üzemei igen elha­nyagolt állapotban állottak. Az elmúlt évben képtelen volt a meglévő feltételek mellett elfogadható eredménnyel te­vékenykedni. Ennek alapvető oka a vállalatvezetés hibás munkája. A vezetés nem volt képes ellátni a műszaki és szervezési feladatokat, sőt ko­moly mulasztásokat követett él. A vállalat az élőírt 500 ezer forintos nyereség helyett 3 millió forintos ráfizetéssel zár­ta az esztendőt. A vezetés cső­döt mondott, az igazgatót le kellett váltaná és a főmérnö­köt alacsonyabb beosztásba helyezni. — Várható-e ezekután vala ­mi jávulás? — A vállalat annyira le­romlott állapotban van, hogy más célt nem is tűztünk eléje, mint azt, hogy szervezze ter­melőerőit és munkáját úgy hogy ne legyen ráfizetéses. Az adottságok megyénkben igen kedvezőek, hisz nyersanyag bőven akad, sőt olyan bázis van, amely nemcsak a helyi szükségletek kielégítésére al­kalmas termelővállalat kiépí­tését teszi lehetővé, hanem ennél jóval nagyobbat is. Sajnos, az eddigi beruházások nem voltak megalapozottak, sok kárt okoztak vele a nép­gazdaságnak. Gazdagít István Szentlorinc áj kincse: a meleg víz Január elején hírt adtunk arról, hogy Szentlőrincen az ivóvíz kutatása során me­legvizet találtak. A forrás 38—40 fokos hőmérsékletű melegvizet ad, így ivásra csak körülményesen, hűtés után alkalmazható. Ezért Szcntlőrincen messzemenő elképzelések születtek. A faluban ugyanis jól felépí­tett, korszerű strandfürdő van, s a melegvízforrástól mindössze háromszázötven méterre. Kiszámították, hogy a víz odavezetése mintegy 200—‘250 ezer forintba ke­rülne. Az Ércbánya Válla­lat megígérte, hogy társa­dalmi munkában készíti el a terveket. Ez azonban a melegvíznek csak a „nyári programja”. A téli,, illetőleg a tclvégi tervek szerint a helyi termelőszövetkezet kertészetében a melegágyak fűtésére használnák a vizet. Amennyiben már az idén megteremtik a kellő pénz­ügyi alapot, szeptemberben melegvizet kap a szentlő­rinci strand. Felkutatok a Mecsek gazdag mohaflóráját Vörös Lászlóz Zsigmond botanikus, a Pécsi Tanár­képző Főiskola tanára öt esztendeje kutatja a Me­csekben található mohákat. A hegyvonulat mohaflórája — a virágos növényekhez hasonlóan — igen gazdag, aminek fő oka a Mecsek változatos geológiai felépíté­se. Egyes sziklás, nedves völgyekben, mint például a melegmányí, az óbányai és a márévári völgyekben a moháknak valóságos élő gyűjteménye található. A parányi növények felfedezé­se, különösen a ritkább fa­joké, természetesen nagyon nehéz. A pécsi botanikus mégis mintegy száz külön­böző mohafajt talált már a Mecsekben. Érdekes felfede­zésnek számítanak az abali- geti barlangban élő mohák, amelyek spóráit nyilvánva­lóan a légáramlat sodorta be és a létezésükhöz szüksé­ges fényt a barlang világí­tására szolgáló villanykörték adják. Az évről évre gazda­godó mohagyűjtemény a Ta­nárképző Főiskola hallgatói­nak oktatását segíti elő, de ezen túlmenően fontos gya­korlati haszna lehet majd. Az egyes helyeken élő mo­hafajok ugyanis biztos út­mutatóul szolgálhatnak az erdészek számára, hogy hol milyen fa számára legked­vezőbbek a természeti felté­telek« I Az interpelláció > Tíz évvel ezelőtt törvény i született arról, hogy a ta- i nácstag bármilyen közérde­< kű ügyben kérdéssel fordul- | hat a tanács végrehajtó bi- ) zottságához, a v. b. vezetőd- í hez, illetve a megfelelő ta- S nácsi osztályokhoz. A tör­< vény szerint az illetékes ve- ( zetők azonnal vagy legké­> sőbb 15 napon belül kötele- ? sek a kérdésekre válaszolni, 5 s a válaszokat a tanácstag a S maga belátása szerint mér- \ legelheti. Ha nem tartja I megfelelőnek, nem köteles elfogadni. Ma már az interpelláció teljes polgárjogot nyert a megyei, a járási és a közsé­gi tanácsüléseken. Nagy számban hangzanak el kér­dések, sőt, nem ritkák az \ olyan tanácsülések sem, ahol I- az interpelláció tovább tart, mint a napirendi pontokat tárgyaló vita. Jellemző, hogy a március végi megyei ta­nácsülésen, a két napig tar­tó ülésezés után is hét in­terpelláció hangzott el. Ke­rekes Ferenc tanácstag a hi­dasi bányaüzem problémái­ról. Kovács Endre a pécsvá- radi utakról, Dévai István a I ! szászvári orvosi rendelő és váróhelyiség állapotáról tett fel kérdéseket. Szigli István a tsz-ek üzemen belüli köz­lekedésének, Rejtő János a filmszínházak tűzrendészet! gondjait tárta interpeláció formájában a tanácsülés elé és sürgette megoldásukat. 4 Mint említettük a tarröcs- l tag nem köteles elfogadni az Í illetékesek válaszát. Tanács­tagjaink — amenyiben indo­koltnak látják — élnek is ez­zel a lehetőséggel. Kran ez | Pál megyei tanácstag is ha- > sonlóan tett egy habard ház- ■ ügyben, s amint a másod- ; szőri vizsgálat kiderítette, > okkal, mert igaza bebizonyo- í sodott. Hasonlókat mondhat- <! nánk Somogyi Lászlóné in- ) terpollációjárót is. aki még ) tavaly tavasszal emelt szót a > szalatnalki bekötőút megépí­ti tése dolgában. ( Az interpellárió alkalmá- < val elhangzott válaszok a í határozat súlyával érnek fel. I ' Dévai István megyei tanács­tag ama kérdésére például, hogy mi lesz a szászvári or­vosi rendelő és váróhelyiség átalakításával, dr. Kishonti Tibor, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezető­je úgy válaszolt, hogy a má­sodik félévben miodenkép- < pen megoldják az átalakítá- í sokat. Dr. Kishont! Tibort j senki sem kötelezte arra, hogy így válaszoljon: mond- s háttá volna aizt is, hogy nincs < pénz, ebben az évben kép- < telenek megoldani a problé- í mát. De miután az osztály- > vezető igent mondott, s a > második félévre konkrét ígé- S retet tett, ennek az ígéret- í nek olyan súlya van, mintha ' a megyei tanács ülése ha- ’ tározatot hozott volna róla. ) A végrehajtás kötelező, a 5 végrehajtás elmulasztásáért í a fegyelmi felelősségrevonás \ alkalmazható, az interpellá- \ ló maga kérheti az ilyen fe- > lelősségre vonásokat. > A sikeres interpellációnál; ‘ > mindig az a vége, hogy a \ kérdést feltevő tanácstag \ körzetében valami, a lakos- ságot érintő dolog megjavul. - > Villanyt kapnak a magyar- > mecskei rigányok, szabályoz- > zák a kisdéri patakot és ísH' í tovább. A legjelentősebb amit a megyei tanácson büsz­kén tartanak számon, a már í említett szalatnalci bekötő- > út példája, amelynek ügyé- \ ben Somogyi Lászlóné me- \ gyed tanácstag interpellált. ) Somogvíné nemcsak a pénzt [ és az építési engedélvt har- ; colta ki, hanem abban is ■ példát mutatott, hogy mi!ven >. a tetftrekész tanácstag odaha t za: maga mögé állította az J egész- község lakosságát és í megszervezte a társadalmi ! munkát. Ennek köszönhető. I hogy a földmunka zömével { már az elmúlt évben végez- ; tek, s a több mint öt kilomé- i teres utat még az idén ősszel j átad iák. Jellemző egyébként < a szalatnaki társadalmi mun- < Ica méreteire, hogy mintegy j 1290 forintérték jut a köz- í ség minden munkaképes la- í kosára, több mint tizenötszö- \ rose a me°vei 79 forintos át- i la mák! Es az is jellemző 5 hogy az interpelláló Somo- j gyiné a tevőleges munkáiban | is részt vett. Sokszor ilyen nagv társa- ] dalmi megmozdulás a véste ^ annak, amit interpellációnak j nevezünk. Sok ember élet- ? körülményeinek javulásában j tapasztalja a hatását. Es ta- ; pasztalhatja azt is, hogy sza- j vának, jogos kívánságának J milyen nagy súlya van a me- ^ gye legfelső államhatalmi fó- < romában, ha a körzet me- ^ gyei tanácstagja tolmácsolja. ^ Az interpelláció tehát a szó- ’ cialista demokratizmus egyik i kifejezője, ezért nagy jövő \ vár rá a későbbi időkben is. [ M. L. j JUH ASZ SZAKMUNKÁS — Maradjunk talán az élelmiszeriparnál, mivel az kizárólag a megyei szükség­leteket elégíti ki. Ezen be­lül is a sütőipar helyzetéről ha kaphatnánk tájékoztatást.-v A sütőipar korszerűsíté­se országos törekvés. Bara­nya megyében hatványozot­tabban az, mert a színvonal még az országos átlagot sem éri el, értve alatta az üze- ; mek korszerűségét, a terme- j lés színvonalét és a minősé­get, a gazdaságosságról már nem is szólva. A másik spe­ciális problémánk a sok ap­ró település. Jelenlegi fej­lesztési törekvéseinknél a körzeti ellátási rendszer ki­építése a cél. —-Hogyan tervezik a sü­tőipari körzetek kialakítá­sát? — Távlati fejlesztési ter­vünk van a sütőipar körze­tesítésére, ez a terv körülbe­lül 1980-ra valósul meg. Je­lenleg huszonhét üzem mű­ködik és azokat négy vál­lalat fogja össze. A Dél-Ba- ranya megyei vállalat pécsi székhellyel 12 üzemet, a szi­getvári 10 üzemet, a mohá­csi két üzemet és a komlói három üzemet tart fenn. Ez a 27 sütőüzem évente 80 mii- j Bős termelési értéket állít Nagy gyakorlattal rendelkező ANYAGKÖNYVELŐT felvesz a Pécsi Bőrgyár. Jelentkezés a vállalat fő­könyvelőjénél 13—14 óra között. Friss tavaszi szél pásztáz­za az üdezöld legelőt, cibál- ja a bokrokat és a fák koro­náját, mintha téli álmukból akarná felrázni őket. Üres a rét, még csak a juhászok járnak ki a nyájjal. A két fekete puli a bokorszegte árokparton hancúrozik. S ahol a kutya, valahol ott a közelben a gazdája is, mert a juhászhoz úgy hozzátarto­zik a puli, mint vadászhoz a puska. Nem igazi juhász az, akinek nincs okos&zemű pulikutyája. Márpedig a fiatalabb újpetrei juhász, Goron János mellől hiányzik a kutya, a két fekete keve­rék Kunsági Feri bácsié, az idősebbik juhászé. — Nagyon megjárta a sze­gény — mondja Feri bácsi a társára célozva —• A költö­zésnél elveszett a kutyája, pedig valódi puli volt. — Hiszen a puli nem hagyja el a gazdáját? — Nem, de amikor eljöt­tünk, most egy hónapja ott­honról, Konyárról — Debre­cen környékén van — ket­recben adtam vonatra. Csak a ketrec érkezett meg. Azt írták a kísérőlapra, hogy ki­rágta a deszkát. Megnéztem, nem volt azon rágásnyom, hanem a hátsó részen le volt tépve a léc. Nagyon sajnálom a Miskát, öreg hor­tobágyi juhászok fajta tiszta kutyáitól származik. Majd ha hazalátogatok pünkösd­kor, megpróbálok szerezni egyet a helyébe. Édesapám­nak is van. ő is juhász... — Hol? — Konyáron, a termelő­szövetkezetben. Együtt dol­goztunk, 765 munkaegységet szereztem a múlt érvben, de nagyon kevéssel zártunk, család meg nagy, öten va­gyunk. Eljöttünk a nagybá­tyám hívására. Itt több a kereset. Havonta 1500 forint, azonfelül 1 hold háztáji, s negyven birkát is tarthatok, a májusi nyírást pedig kü­lön megfizeti á tsz, darabon­ként hat forintjával. — Mióta juhász? — Gyermekkorom óta a nyájjal vagyok. Apámmal kinn háltunk tavasztól őszig, s magunk főztünk. Egyik nap krumplistészta, másikon túrós, harmadikon lebbencs- leves volt, néha birkapör­költre is futotta. A bográ­csot, a nagy fatálat, a fatá­nyért mindig magunkkal hordtuk. — Legelőn hogyan lehet tésztát készíteni? — Hát kéremszépen, meg­főztük a krumplit a bog­rácsban, majd a térdünkön gyúrt tésztát szépen bele­szaggattuk, s amikor kifőtt, leszűrtük, átöntöttük a fa­tálba, hagymát pirítottunk zsírban, s abban fürdettük meg az egészet. De sokat Is főztünk, amíg jártuk az ura­dalmakat! Az igazi juhász- ságot 13 éves koromban kezdtem a kétszer Fankas uradalmában. Tizennégy ju­hásza volt és 15 000 birkája. Az apámtól hallottam, én nem emlékszem ennyire pontosan. Ö fejőjuhász volt, első fejőjuhász. Ez szép rangnak számított, fölötte csak a számadó parancsolt. De nem vihette feljebb, mert írástudatlan, a szám­adónak pedig Imi, olvasni, számolni is kellett. — Milyen rangok voltak még? — A legkisebbnek a kos­pásztor számított, aztán vol­tak bárányosok, ürüzólc — Melyiket érte el? — János most szerzett rangot — mondja kissé tré­fásan Feri bácsi, és eldicsek­szik, hogy társa szakmunkás- levél tulajdonosa, ami ju­hászoknál ritkaság. — Tavaly végeztem a haj- dúdorogi juhász szakmun­kásképzőben. Konyáron né­gyen gondoztuk a tsz nyáját, s én voltam a szakmunkás- levelem révén a „főjuhász”. — Itt mennyi a birka? — Jelenleg négyszáz anya­juhunk van, de év végére 1000-re szaporodik az állo­mány. Délután kihajtunk, hadd mozogjanak, kell az a birkáknak. Egész télen min­dennap meg j ártattuk őket. Jól etettünk, s ez a gyap­jún is meglátszik. — Azt mondják, igényte­len állat a birka. — Ez nem egészen így van — tiltakozik Feri bácsi, ö is régi juhász, édesapja Bácskában őrizte a nyájat, maga pedig községi juhász volt. — Télen bőséges ta­karmány kell, jó lucemaszé- na, babszalma, meg árpake­verék kukoricával, jó idő­ben pedig kövér legelő. De a szakszerű ápolás is feltét- lepül szükséges. Különösen a fésűs merinónál, hogy a gyapjú minősége kifogásta­lan legyen. — Fejnek is? — Ha csak az idén nem kezdjük meg, a juhtej na­gyon megéri, 5—6 forint li­tere a zsírtartalomtól füg­gően. Eddig bárányokat ne­veltünk, az ősszel is kétszá­zat küldünk Bulgáriába, jö­vőre pedig a dupláját. A terveket szinte egymás­nak mondj ák, aztán arra te­relődik a szó, hogy s mint lehetne jobb eredményt el­érni Nézem a két juhászt, gumicsizma a lábúkon, tava. szias munkaruhában, bá- rámykucsmávaL Hiányoznak a juhászromantika tartozé­kai a hosszú kampósbot, a cifra szűr. Kiderül, hogy Go­ron János nylon esőköpesiy­ben jár, ha esik az eső. De cifra szűre is van, csak még otthon. — Elhozom majd, ’ még olyan igazi, régifajta, vas­tag, színes tulipánokkal hím­zett Már azért is felveszem, hogy ne csak a Feri bátyám hajtson ki cifra szűrben. De a botom is otthon van még. valódi geszti kampó. Fényes acél, a végén kígyófejjel, s kis csörgő karikákkal. A nagyapám hagyta rám. Mife­lénk a juhászok nem szere­tik a sárgarezet, bár abból is akad egy-kettő, mert az a mondás járja, hogy „sárga kampó, rühés birka.” A csa­ládunkban senkinek sem volt más, csak geszti acél, s azt hiszem nem is lesz, mert a testvéreim közül egyedül én maradtam a nyáj mellett, a többiek mes­teremberek. Persze, én is más juhász vagyok, mint a régiek, nem hálok a határ­ban, hazajárok vacsorázni, rádiót hallgatok és a felesé­gem mindennap becsoma­golja az elemózsiát a nyele? tarisznyába. Nem is cserél­nék senkivel. Megszo- ;;v a szabad, tágas határt, az egészséges, jó levegőt! Most már itt van a tavasz is. Jó idő ígérkezik délutánra, Fe­ri bátyám — mondja s a szél védett kukoricaszárrakás mellől összehúzott szemmel fürkészi a felhőtlen, tavaszi kék eget Beesői- Erzsébet l

Next

/
Thumbnails
Contents