Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-15 / 87. szám
vm. Április 15. aiapiA 3 Keresettek a tanácsi vállalatok termékei Beszélgetés Mischl Róbert elvtárssal, a Baranya megyei Tanács Ipari Osztályának vezetőjével Hirtelen nem is tudja az ember, milyen kérdésekkel kezdje a beszélgetést, hiszen nem egy konkrét vállalatról van szó, hanem egy osztályról. Talán kezdjük ezzel: Milyen feladatai vannak a megyei tanács ipari osztályának? — Az osztály feladata, hogy az állami helyiipar, a szövetkezeti ipar és a magánkisipar arányos fejlődését biztosítsa, gondoskodjon helyes együttműködésükről. Irányítja ezeknek a vállalatoknak a tevékenységét, ellátja a megye területén lévő ktsz-ék és a magándpar állami felügyeletét, iparhatóság) és árhatósági jogkört gyakorol. Ez volna röviden az ipari osztály feladata. Baranyai bútorok 02 egész országban — Milyen tanácsi vállalatok vannak Baranyában? — Tizenegy tanácsi vállalatunk van, ebből öt étel- misszeripani és hat könnyűipari. Az élelmiszeripar kizárólag a helyi szükségleteket elégíti ki, a könnyűipar viszont a központi árualapba is termel. — A tanácsi könnyűipari vállalatok termékei keresettek és elismertek az egész országban. Például a Mohácsi Bútorgyár Csobánc kombinál tezoba garnitúrái modemek, szépek, a Siklósi Faipari Vállalat kombinált- szekrényei ugyancsak keresettek. A Komlói Helyiipari Vállalat 90 ezer pár cipőt, 150 ezer pár papucsot készít ebben az évben. Szólni kell a komlói vállalat ládagyár- tásáról, 460 ezret szállítanak exportra. Egyébként a Siklósi Faipari Vállalat 2600 kombináltszekrényt, a Mohácsi Bútorgyár pedig 600 Csobánc garnitúrát, tízezer fotelt és ötezer rőkamiét gyárt ebben az esztendőben. — Ebből a modern mohácsi garnitúrából vásárolhatnak-e a baranyaiak is? Tudomásunk szerint éppen az ilyen modem bútorokból van hiány. — Az elosztást nem a gyár végzi, hanem a Bútor- értékesítő Vállalat, amely viszont országos elosztást intéz. így lehet, hogy nem irrimd a 600 garnitúra kerül a megye üzleteibe. Korszerűsítik a sütőipart elő, havonta körülbelül 18— 20 ezer mázsa kenyeret és 2,3—2,7 millió süteményt termel. A 27 üzem 326 községet lát el kenyérrel és süteménnyel. — A távlati terveik szerint hét üzem marad meg a megyében: Sellyén, Mohácson, Sásdon, Siklóson, Szigetvarod, Komlón és Vajszlón. Két helyen csak korszerűsítünk, a többi helyen pedig új üzemeket építünk. Az újak napi 50 mázsás kapacitástól a 220 mázsásig váltakoznak. A sásdi üzemet jövőre kezdjük el építeni, napi 50 mázsa kenyeret termel majd. A siklósi üzem tervei is készülnek, s valószínűleg jövőre már ott is kezdődhet a munka. A siklósi nagy üzem lesz. Napi 220 mázsa kenyeret termelhet. Friss kenyér naponta — Hogyan szállítják a kenyeret a távoli községekbe? — Sajno6, a szállítással van a legtöbb probléma, s ez minőségrontó tényező is. Tavaly kaptunk öt gépkocsit, s ezzel 27 gépkocsija van a sütőiparnak. Segít az AKÖV is a szállításiban, de még a lovas fogatok is szükségesek, különösen ott, ahol az útviszonyok rosszak. — A községek időben kapnak-e kenyeret, s szállítanak-e mindennap? — Azt nem lehet mondani, hogy időben, illetve az idő ilyen értelemben relatív, hisz egy megszokott idő lehet este hat óra is. Általában egész nap szállítanak, egyik községbe kora délelőtt, a másikba délután érkezik a friss kenyér. Azok a községek, ahol a rendelés még az egy mázsát sem éri el, hetenként kétszer kapnak kenyeret.. Egyébként a megye községeinek 80 százaléka naponta kap kenyeret. — Ha a falvakban megszűnnek a pékségek, mi lesz a lakosság bérsütésével? — Mi nem zárjuk el annak a lehetőségét, hogy az úgynevezett steer sütés megmaradjon. Mindenütt otthagyjuk a pékségeket üzemképes állapotban. .A falusi termelőszövetkezet vagy földművesszövetkezet kezelésébe vonhatja azt, esetleg magánvállalkozónak is átadhatja, hogy az igényeket így kielégítsék. Bár a steer sütés mindenütt csökken, nem vesződnek a falusi emberek a saját sütéssel. Például februárban egész Baranyában mindössze 573 kiló kenyeret sütöttek ilyen alapon. Rendbe hozzák az építőanyagipart — Tehát az élelmiszeripar területén így minden rendben lesz, s jónak látszik az elképzelés, amelyet a tanács ipari osztálya képvisel. Ellenben az építőanyagiparban igen sok problémáról lehet hallani, többek között hiánycikk a mész, a kavics, a kő és a kisméretű tégla. — A két tanácsi építőanyag- ipari egyesülésből (a pécsiből és a megyeiből) létrejött a Baranya megyei Epítőanyagipari Vállalat. A téglagyártást átadták a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalatnak. Jelenleg a mi vállalatunk terméskő és más kőféleségeket, égetett meszet, homokot és különféle betonárut készít — Mi volt az oka az építőanyagipar elégtelen munkájának? —• A vállalat termelőberendezései és üzemei igen elhanyagolt állapotban állottak. Az elmúlt évben képtelen volt a meglévő feltételek mellett elfogadható eredménnyel tevékenykedni. Ennek alapvető oka a vállalatvezetés hibás munkája. A vezetés nem volt képes ellátni a műszaki és szervezési feladatokat, sőt komoly mulasztásokat követett él. A vállalat az élőírt 500 ezer forintos nyereség helyett 3 millió forintos ráfizetéssel zárta az esztendőt. A vezetés csődöt mondott, az igazgatót le kellett váltaná és a főmérnököt alacsonyabb beosztásba helyezni. — Várható-e ezekután vala mi jávulás? — A vállalat annyira leromlott állapotban van, hogy más célt nem is tűztünk eléje, mint azt, hogy szervezze termelőerőit és munkáját úgy hogy ne legyen ráfizetéses. Az adottságok megyénkben igen kedvezőek, hisz nyersanyag bőven akad, sőt olyan bázis van, amely nemcsak a helyi szükségletek kielégítésére alkalmas termelővállalat kiépítését teszi lehetővé, hanem ennél jóval nagyobbat is. Sajnos, az eddigi beruházások nem voltak megalapozottak, sok kárt okoztak vele a népgazdaságnak. Gazdagít István Szentlorinc áj kincse: a meleg víz Január elején hírt adtunk arról, hogy Szentlőrincen az ivóvíz kutatása során melegvizet találtak. A forrás 38—40 fokos hőmérsékletű melegvizet ad, így ivásra csak körülményesen, hűtés után alkalmazható. Ezért Szcntlőrincen messzemenő elképzelések születtek. A faluban ugyanis jól felépített, korszerű strandfürdő van, s a melegvízforrástól mindössze háromszázötven méterre. Kiszámították, hogy a víz odavezetése mintegy 200—‘250 ezer forintba kerülne. Az Ércbánya Vállalat megígérte, hogy társadalmi munkában készíti el a terveket. Ez azonban a melegvíznek csak a „nyári programja”. A téli,, illetőleg a tclvégi tervek szerint a helyi termelőszövetkezet kertészetében a melegágyak fűtésére használnák a vizet. Amennyiben már az idén megteremtik a kellő pénzügyi alapot, szeptemberben melegvizet kap a szentlőrinci strand. Felkutatok a Mecsek gazdag mohaflóráját Vörös Lászlóz Zsigmond botanikus, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanára öt esztendeje kutatja a Mecsekben található mohákat. A hegyvonulat mohaflórája — a virágos növényekhez hasonlóan — igen gazdag, aminek fő oka a Mecsek változatos geológiai felépítése. Egyes sziklás, nedves völgyekben, mint például a melegmányí, az óbányai és a márévári völgyekben a moháknak valóságos élő gyűjteménye található. A parányi növények felfedezése, különösen a ritkább fajoké, természetesen nagyon nehéz. A pécsi botanikus mégis mintegy száz különböző mohafajt talált már a Mecsekben. Érdekes felfedezésnek számítanak az abali- geti barlangban élő mohák, amelyek spóráit nyilvánvalóan a légáramlat sodorta be és a létezésükhöz szükséges fényt a barlang világítására szolgáló villanykörték adják. Az évről évre gazdagodó mohagyűjtemény a Tanárképző Főiskola hallgatóinak oktatását segíti elő, de ezen túlmenően fontos gyakorlati haszna lehet majd. Az egyes helyeken élő mohafajok ugyanis biztos útmutatóul szolgálhatnak az erdészek számára, hogy hol milyen fa számára legkedvezőbbek a természeti feltételek« I Az interpelláció > Tíz évvel ezelőtt törvény i született arról, hogy a ta- i nácstag bármilyen közérde< kű ügyben kérdéssel fordul- | hat a tanács végrehajtó bi- ) zottságához, a v. b. vezetőd- í hez, illetve a megfelelő ta- S nácsi osztályokhoz. A tör< vény szerint az illetékes ve- ( zetők azonnal vagy legké> sőbb 15 napon belül kötele- ? sek a kérdésekre válaszolni, 5 s a válaszokat a tanácstag a S maga belátása szerint mér- \ legelheti. Ha nem tartja I megfelelőnek, nem köteles elfogadni. Ma már az interpelláció teljes polgárjogot nyert a megyei, a járási és a községi tanácsüléseken. Nagy számban hangzanak el kérdések, sőt, nem ritkák az \ olyan tanácsülések sem, ahol I- az interpelláció tovább tart, mint a napirendi pontokat tárgyaló vita. Jellemző, hogy a március végi megyei tanácsülésen, a két napig tartó ülésezés után is hét interpelláció hangzott el. Kerekes Ferenc tanácstag a hidasi bányaüzem problémáiról. Kovács Endre a pécsvá- radi utakról, Dévai István a I ! szászvári orvosi rendelő és váróhelyiség állapotáról tett fel kérdéseket. Szigli István a tsz-ek üzemen belüli közlekedésének, Rejtő János a filmszínházak tűzrendészet! gondjait tárta interpeláció formájában a tanácsülés elé és sürgette megoldásukat. 4 Mint említettük a tarröcs- l tag nem köteles elfogadni az Í illetékesek válaszát. Tanácstagjaink — amenyiben indokoltnak látják — élnek is ezzel a lehetőséggel. Kran ez | Pál megyei tanácstag is ha- > sonlóan tett egy habard ház- ■ ügyben, s amint a másod- ; szőri vizsgálat kiderítette, > okkal, mert igaza bebizonyo- í sodott. Hasonlókat mondhat- <! nánk Somogyi Lászlóné in- ) terpollációjárót is. aki még ) tavaly tavasszal emelt szót a > szalatnalki bekötőút megépíti tése dolgában. ( Az interpellárió alkalmá- < val elhangzott válaszok a í határozat súlyával érnek fel. I ' Dévai István megyei tanácstag ama kérdésére például, hogy mi lesz a szászvári orvosi rendelő és váróhelyiség átalakításával, dr. Kishonti Tibor, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője úgy válaszolt, hogy a második félévben miodenkép- < pen megoldják az átalakítá- í sokat. Dr. Kishont! Tibort j senki sem kötelezte arra, hogy így válaszoljon: mond- s háttá volna aizt is, hogy nincs < pénz, ebben az évben kép- < telenek megoldani a problé- í mát. De miután az osztály- > vezető igent mondott, s a > második félévre konkrét ígé- S retet tett, ennek az ígéret- í nek olyan súlya van, mintha ' a megyei tanács ülése ha- ’ tározatot hozott volna róla. ) A végrehajtás kötelező, a 5 végrehajtás elmulasztásáért í a fegyelmi felelősségrevonás \ alkalmazható, az interpellá- \ ló maga kérheti az ilyen fe- > lelősségre vonásokat. > A sikeres interpellációnál; ‘ > mindig az a vége, hogy a \ kérdést feltevő tanácstag \ körzetében valami, a lakos- ságot érintő dolog megjavul. - > Villanyt kapnak a magyar- > mecskei rigányok, szabályoz- > zák a kisdéri patakot és ísH' í tovább. A legjelentősebb amit a megyei tanácson büszkén tartanak számon, a már í említett szalatnalci bekötő- > út példája, amelynek ügyé- \ ben Somogyi Lászlóné me- \ gyed tanácstag interpellált. ) Somogvíné nemcsak a pénzt [ és az építési engedélvt har- ; colta ki, hanem abban is ■ példát mutatott, hogy mi!ven >. a tetftrekész tanácstag odaha t za: maga mögé állította az J egész- község lakosságát és í megszervezte a társadalmi ! munkát. Ennek köszönhető. I hogy a földmunka zömével { már az elmúlt évben végez- ; tek, s a több mint öt kilomé- i teres utat még az idén ősszel j átad iák. Jellemző egyébként < a szalatnaki társadalmi mun- < Ica méreteire, hogy mintegy j 1290 forintérték jut a köz- í ség minden munkaképes la- í kosára, több mint tizenötszö- \ rose a me°vei 79 forintos át- i la mák! Es az is jellemző 5 hogy az interpelláló Somo- j gyiné a tevőleges munkáiban | is részt vett. Sokszor ilyen nagv társa- ] dalmi megmozdulás a véste ^ annak, amit interpellációnak j nevezünk. Sok ember élet- ? körülményeinek javulásában j tapasztalja a hatását. Es ta- ; pasztalhatja azt is, hogy sza- j vának, jogos kívánságának J milyen nagy súlya van a me- ^ gye legfelső államhatalmi fó- < romában, ha a körzet me- ^ gyei tanácstagja tolmácsolja. ^ Az interpelláció tehát a szó- ’ cialista demokratizmus egyik i kifejezője, ezért nagy jövő \ vár rá a későbbi időkben is. [ M. L. j JUH ASZ SZAKMUNKÁS — Maradjunk talán az élelmiszeriparnál, mivel az kizárólag a megyei szükségleteket elégíti ki. Ezen belül is a sütőipar helyzetéről ha kaphatnánk tájékoztatást.-v A sütőipar korszerűsítése országos törekvés. Baranya megyében hatványozottabban az, mert a színvonal még az országos átlagot sem éri el, értve alatta az üze- ; mek korszerűségét, a terme- j lés színvonalét és a minőséget, a gazdaságosságról már nem is szólva. A másik speciális problémánk a sok apró település. Jelenlegi fejlesztési törekvéseinknél a körzeti ellátási rendszer kiépítése a cél. —-Hogyan tervezik a sütőipari körzetek kialakítását? — Távlati fejlesztési tervünk van a sütőipar körzetesítésére, ez a terv körülbelül 1980-ra valósul meg. Jelenleg huszonhét üzem működik és azokat négy vállalat fogja össze. A Dél-Ba- ranya megyei vállalat pécsi székhellyel 12 üzemet, a szigetvári 10 üzemet, a mohácsi két üzemet és a komlói három üzemet tart fenn. Ez a 27 sütőüzem évente 80 mii- j Bős termelési értéket állít Nagy gyakorlattal rendelkező ANYAGKÖNYVELŐT felvesz a Pécsi Bőrgyár. Jelentkezés a vállalat főkönyvelőjénél 13—14 óra között. Friss tavaszi szél pásztázza az üdezöld legelőt, cibál- ja a bokrokat és a fák koronáját, mintha téli álmukból akarná felrázni őket. Üres a rét, még csak a juhászok járnak ki a nyájjal. A két fekete puli a bokorszegte árokparton hancúrozik. S ahol a kutya, valahol ott a közelben a gazdája is, mert a juhászhoz úgy hozzátartozik a puli, mint vadászhoz a puska. Nem igazi juhász az, akinek nincs okos&zemű pulikutyája. Márpedig a fiatalabb újpetrei juhász, Goron János mellől hiányzik a kutya, a két fekete keverék Kunsági Feri bácsié, az idősebbik juhászé. — Nagyon megjárta a szegény — mondja Feri bácsi a társára célozva —• A költözésnél elveszett a kutyája, pedig valódi puli volt. — Hiszen a puli nem hagyja el a gazdáját? — Nem, de amikor eljöttünk, most egy hónapja otthonról, Konyárról — Debrecen környékén van — ketrecben adtam vonatra. Csak a ketrec érkezett meg. Azt írták a kísérőlapra, hogy kirágta a deszkát. Megnéztem, nem volt azon rágásnyom, hanem a hátsó részen le volt tépve a léc. Nagyon sajnálom a Miskát, öreg hortobágyi juhászok fajta tiszta kutyáitól származik. Majd ha hazalátogatok pünkösdkor, megpróbálok szerezni egyet a helyébe. Édesapámnak is van. ő is juhász... — Hol? — Konyáron, a termelőszövetkezetben. Együtt dolgoztunk, 765 munkaegységet szereztem a múlt érvben, de nagyon kevéssel zártunk, család meg nagy, öten vagyunk. Eljöttünk a nagybátyám hívására. Itt több a kereset. Havonta 1500 forint, azonfelül 1 hold háztáji, s negyven birkát is tarthatok, a májusi nyírást pedig külön megfizeti á tsz, darabonként hat forintjával. — Mióta juhász? — Gyermekkorom óta a nyájjal vagyok. Apámmal kinn háltunk tavasztól őszig, s magunk főztünk. Egyik nap krumplistészta, másikon túrós, harmadikon lebbencs- leves volt, néha birkapörköltre is futotta. A bográcsot, a nagy fatálat, a fatányért mindig magunkkal hordtuk. — Legelőn hogyan lehet tésztát készíteni? — Hát kéremszépen, megfőztük a krumplit a bográcsban, majd a térdünkön gyúrt tésztát szépen beleszaggattuk, s amikor kifőtt, leszűrtük, átöntöttük a fatálba, hagymát pirítottunk zsírban, s abban fürdettük meg az egészet. De sokat Is főztünk, amíg jártuk az uradalmakat! Az igazi juhász- ságot 13 éves koromban kezdtem a kétszer Fankas uradalmában. Tizennégy juhásza volt és 15 000 birkája. Az apámtól hallottam, én nem emlékszem ennyire pontosan. Ö fejőjuhász volt, első fejőjuhász. Ez szép rangnak számított, fölötte csak a számadó parancsolt. De nem vihette feljebb, mert írástudatlan, a számadónak pedig Imi, olvasni, számolni is kellett. — Milyen rangok voltak még? — A legkisebbnek a kospásztor számított, aztán voltak bárányosok, ürüzólc — Melyiket érte el? — János most szerzett rangot — mondja kissé tréfásan Feri bácsi, és eldicsekszik, hogy társa szakmunkás- levél tulajdonosa, ami juhászoknál ritkaság. — Tavaly végeztem a haj- dúdorogi juhász szakmunkásképzőben. Konyáron négyen gondoztuk a tsz nyáját, s én voltam a szakmunkás- levelem révén a „főjuhász”. — Itt mennyi a birka? — Jelenleg négyszáz anyajuhunk van, de év végére 1000-re szaporodik az állomány. Délután kihajtunk, hadd mozogjanak, kell az a birkáknak. Egész télen mindennap meg j ártattuk őket. Jól etettünk, s ez a gyapjún is meglátszik. — Azt mondják, igénytelen állat a birka. — Ez nem egészen így van — tiltakozik Feri bácsi, ö is régi juhász, édesapja Bácskában őrizte a nyájat, maga pedig községi juhász volt. — Télen bőséges takarmány kell, jó lucemaszé- na, babszalma, meg árpakeverék kukoricával, jó időben pedig kövér legelő. De a szakszerű ápolás is feltét- lepül szükséges. Különösen a fésűs merinónál, hogy a gyapjú minősége kifogástalan legyen. — Fejnek is? — Ha csak az idén nem kezdjük meg, a juhtej nagyon megéri, 5—6 forint litere a zsírtartalomtól függően. Eddig bárányokat neveltünk, az ősszel is kétszázat küldünk Bulgáriába, jövőre pedig a dupláját. A terveket szinte egymásnak mondj ák, aztán arra terelődik a szó, hogy s mint lehetne jobb eredményt elérni Nézem a két juhászt, gumicsizma a lábúkon, tava. szias munkaruhában, bá- rámykucsmávaL Hiányoznak a juhászromantika tartozékai a hosszú kampósbot, a cifra szűr. Kiderül, hogy Goron János nylon esőköpesiyben jár, ha esik az eső. De cifra szűre is van, csak még otthon. — Elhozom majd, ’ még olyan igazi, régifajta, vastag, színes tulipánokkal hímzett Már azért is felveszem, hogy ne csak a Feri bátyám hajtson ki cifra szűrben. De a botom is otthon van még. valódi geszti kampó. Fényes acél, a végén kígyófejjel, s kis csörgő karikákkal. A nagyapám hagyta rám. Mifelénk a juhászok nem szeretik a sárgarezet, bár abból is akad egy-kettő, mert az a mondás járja, hogy „sárga kampó, rühés birka.” A családunkban senkinek sem volt más, csak geszti acél, s azt hiszem nem is lesz, mert a testvéreim közül egyedül én maradtam a nyáj mellett, a többiek mesteremberek. Persze, én is más juhász vagyok, mint a régiek, nem hálok a határban, hazajárok vacsorázni, rádiót hallgatok és a feleségem mindennap becsomagolja az elemózsiát a nyele? tarisznyába. Nem is cserélnék senkivel. Megszo- ;;v a szabad, tágas határt, az egészséges, jó levegőt! Most már itt van a tavasz is. Jó idő ígérkezik délutánra, Feri bátyám — mondja s a szél védett kukoricaszárrakás mellől összehúzott szemmel fürkészi a felhőtlen, tavaszi kék eget Beesői- Erzsébet l
