Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-02 / 77. szám
1M4. Április í. NAPLÓ 3 II szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása az Egyesült Izzóban ]\T. Sz. Hriiicsov: A társadalom életének alapja mindig a munka marad (Folytatás az 1. oldalról.) Kedves Kádár János Elvtárs! Kedves Barátaim! Munkások és munkásnők, mérnökök és technikusok! Örömmel fogadtuk el a meghívást, hogy tegyünk látogatást kiváló gyárukban, találkozzunk és beszélgessünk önökkel, a dicsőséges magyar munkásosztály képviselőivel. Engedjék meg, hogy felhasználjam az alkalmat és tolmácsoljam önöknek a Szovjetunió munkásai és munkásnői, valamennyi szovjet dolgozó forró üdvözletét. A szovjet dolgozók önöket osztálytestvéreiknek, hűséges küzdőtársaiknak tekintik a munkában és a jobb jövőért folytatott küzdelemben: Nekem különösen jólesik, hogy az Egyesült Izzó dolgozóival találkozhatott*. Amikor a harmincas években a moszk vai Baumann-kerületben a pártbizottság titkára voltam, a kerület fő vállalatai közétartozott az elektromos lámpagyár. Kitűnő emberek dolgoztak ott akkor is és dolgoznak ma is. Úgy hallottam, hogy önök jő baráti kapcsolatban állnak a Moszkvai Elektromos Lámpagyárral. Ez természetesen ma már nem olyan vállalat, mint a harmincas években volt. Kifejlődött, új felszerelést kapott és gyártmányainak színvonala megfelel a tudomány és a technika korszerű követelményeinek. (Taps.) Csak egy dolog maradt változatlan a gyárban: az igazi forradalmi szellem és energia a párt ügyéért folytatott harcban. Mély megelégedésemre szolgál, hogy tolmácsolhatom önöknek barátaik, a Moszkvai Elektromos Lámpagyár munkásainak, munkásnőinek, mérnökeinek és technikusainak üdvözletét. A szocializmus, a. kommunizmus új társadalmának építésében különösen • fontos szerep vár az elektromosságra, az elektrotechnikai iparra. Vlagyimir Iljics Lenin már a szovjet hatalom első éveiben a szocialista építés nagyszabású gazdasági programjaként kidolgozta a GOELRO- tervet, az ország villamosításának tervét, amely arra irányult, hogy villanyfénybe borítsa a szocialista élet útjára lépő Oroszországot. Iljics lám- pácskája — a szovjet emberek így becézték a villany- körtét — több volt egyszerű fényforrásnál. Mindenüvé elvitte magával a szocializmus eszméinek világosságát, átalakította a város és a falu életét, megvilágította a jövőbe vezető útunkat. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja előirányozza, hogy a villamosenergia termelését gyorsabb ütemben kell fejleszteni, mint a többi iparágét. Az a sok száz milliárd kilowattóra villamosenergia, amely az országnak jut, olyan mint Prometheus lángja, de ennek fénye a kommunista jövőbe vivő utat világítja meg az emberek számára. Kitűnő a magyar elektromos ipar terméke A forradalom előtti Oroszországtól a szovjet elektromosipar mindössze néhány gyárat örökölt, s az ott előállított elektrotechnikai felszerelések választéka igen szűkös volt. Azóta a szovjet elektrotechnikai ipar óriási utat tett meg. Már a nagy honvédő háború kezdetén olyan önálló iparág volt, amely az elektromos-felszerelések fő fajtáiból fedezni tudta a népgazdaság szükségleteit. Az 1940. évinél ma lényegesen többet termelünk a legfontosabb elektrotechnikai készítményekből: így például több mint hússzor annyi turbinát és hidrogenerátort, több mint huszonnégyszer any nyi transzformátort, tizenhat- szőr annyi száz kilowatton aluli teljesítményű elektromotort és több mint huszontot. S ez ma már nálunk mindennapos dolognak számít. Valójában viszont óriási dolog ez. A Krasznojarszki Vízierőmű egyetlen turbinája majdnem akkora teljesítőképességű, mint az egész Dnyepert Erőmű vagy mint a Vol- hov folyó mentén tíz villanytelep, Az önök országának munkásai, mérnökei és technikusai felszereléseket készítenek és szállítanak nekünk izzólámpák és fénycsövek, villanymotortestek és kapcsolótáblák gyártásához. Sokféle, kitűnő minőségű elektromos berendezést kapunk önöktől. A szovjet emberek szívük mélyéből örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket a magyar dolgozók a szocializmus építésében elérnek. Aki Magyarországon jár, láthatja, ötször annyi gyengeáramú ho^aD feilődik és erősödik a készüléket gyártunk. Országunk az idén több mint négy és fél millió villanymotort gyárt. A szovjet elektromosipar az ország villamosításának technikai bázisa — mondotta Hruscsov, majd az elért fejlődés adatait ismertette. Ezután rámutatott: az utóbbi tíz év alatt országunkban a vil- lamosenergia-termelés 134 mii liárd kilowattóráról 412 kilowattórára növekedett. A tavaly üzembehelyezett villamoserőművek kapacitása meghaladja a tízmillió kilowattot. Ez azt jelenti, hogy a szovjet villamoserőművek teljesítőképessége mindössze egy év alatt majdnem hétszer annyival növekedett, mint amennyit a GOELRO-terv irányzott elő 10—15 évre. íme, milyen nagy léptekkel halad a történelem, milyen ütemben haladunk mi a kommunizmus felé!- — jelentette ki Hruscsov elvtárs, majd így folytatta: Amikor megépítettük a Dnyepert Erőművet, kapacitása 560 000 kilowatt volt. Építése akkor az egész nép ügve volt. Most pedig a Krasznojarszki Vízierőmű egyetlen turbinája 500 000 kilowatt teljesítőképességű. Az egész vízierőmű kapacitása felülmúlta majd az ötmillió kflowaászocialista ipar és mezőgazdaság. Az, amit ma az önök gyárának dolgozóitól hallottunk, a magyar ipar sikeres fejlődésének számos példája közé tartozik. Egyúttal a szocializmus építésében elért tényleges előrehaladást is mutatja. A néptömegek a jobb élet, a boldog jövő kiharcolásáért lépnek a forradalom útjára. Mi, kommunisták nem teljesítenénk elsőrendű kötelességünket, ha nem állítanánk feladataink előterébe a nép e vágyának megvalósítását. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy minden vonalán bővítsük az anyagi javak termelését. Az elosztás igazságos elve Mindenki, aki dolgozik, tudja, hogy nem fogyaszthatunk többet annál, mint amennyit termelünk, nem fokozhatjuk a fogyasztást gyorsabban, mint ahogyan munkánk termelékenysége nő. Az ember számára szükséges javakat munkával, és csakis munkával lehet létrehozni. Még a legédenibb termő vidékeken is, amelyeket a természet bőkezűen megáldott kincsekkel, emberi munkára van szükség ahhoz, hogy az ember e kincseket felhasználhassa, így volt ez mindig. Az anyagi javak termelésének módja megváltozott, módosult az anyagi javak elosztásának jellege is, de a társadalom életének alapja mindig a munka marad. A szocialista társadalom elsőként alkalmazza az elosztás igazságos elvét, önök, miként minden dolgozó, jól ismerik a szocializmus elvét: „Aki nem dolgozik, az ne is egyék”. Az önök országában ugyanúgy, mint nálunk is, a dolgozók hatalmas többsége becsületesen és serényen munkálkodik, gyarapítja a társadalom anyagi és szellemi kincseit. Mégis az új társadalom felépítése, az új emberek kinevelése hosszú és bonyolult dolog Mint bizonyára tudják, pártunk a XXII. kongresszuson elfogadott programja amellett, hogy feladatul tűzte ki a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését, különösen hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ki kell nevelni a munka emberét, a magas szellemi ideálokkal rendelkező ember típusát. Nem tudom, miként áll ez a dolog önöknél, de a mi országunkban még vannak olyan emberek — igaz nem túl soAz üzem dolgozói a gyűlés végén átadták ajándékukat N. küldöttség vezetőjének. Sz. Hruscsovnak, a szovjet TELEFOTO kan —, akik jól megtanulták a szocializmus-nyújtotta jogokat, de feledékenynek mutatkoznak akkor, ha a társadalom iránti kötelességekről van szó. Az ilyenekről népünk körében az a tréfás mondás járja: „megette a palacsintát, megette a derelyét, de már a harmadik munkához — a cséphadaró forgatásához — nincs ereje”. A szovjet nép kíméletlenül hadat üzent a henyélőknek és a semmittevőknek. Azt hiszem, a magyar dolgozók szintén így járnak el. Elvtársak! Az önök országában nagy erőfeszítések történtek az ipar vezetésének tökéletesítésére. Az azonos profilú vállalatok egyesítése, az igazgatási apparátus egyes láncszemeinek megszűntetése nagy érdeklődést keltett nálunk is. A szóbanforgó területen elért vívmányok kölcsönös tanulmányozása hasznos lehet a Szovjetunió és Magyarország számára egyaránt. Céljaink közösek Közöttünk nincsenek titkok. Mi nem versenytársaik vagyunk, hanem barátok és küzdőtársak, akik közös célokért, közös ideálokért harcolnak. A tapasztalatcsere, a testvéri gazdasági együttműködés Magyarország és a Szovjetunió és általában a szocialista országok között, előrehaladásunk fontos tényezője. A szovjet emberek a magyar dolgozókhoz hasonlóan büszkék arra, hogy a szocialista országok közös erőfeszítései révén létrejött az egységes energetikai rendszer, amely nemcsak a Szovjetuniót és Magyarországot, hanem a Német Demokratikus Köztársaságot, Lengyelországot, Romániát és Csehszlovákiát is ellátja villamosenergiával. Közös erőfeszítések eredményeként épült meg a világ legnagyobb kőolajvezetéke, amelyen a Volga partjairól jut el az olaj a testvéri országokba. Rendkívül jellemző, hogy az 1 említett hatalma* létesítményeket, amelyek együttműködésünket testesítik meg, a „Béke” és a „Barátság* szóval nevezték el. A gazdasági együttműködés egész sor kérdését vizsgáltuk meg tavaly, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség a Szovjetunióban járt. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és Magyarország kölcsönösen előnyös testvéri kapcsolatai igen jó kilátásokkal kecsegtetnek. E kapcsolatok szilárdak és megbonthatatlanok, mert a két ország népeinek alapvető érdekeit szolgálják. A magyar ipar sok felszerelést gyárt a Szovjetunió számára. így például önök készítették a nálunk használt, jól működő automatikus gépsorokat, amelyekkel fénycsöveket készítünk. Magyar vállalatoknál viszont szovjet gépekkel találkozhatunk, amelyeknek munkájával — úgy mondták nekem — önök szintén elégedettek. így együttműködve gyorsabban haladhatunk előre. Minél több sikert érünk el, annál gyorsabban lépnek más népek a szocializmus útjára, annál hamarabb hozzuk majd létre azt a társadalmat, amely minden nép számára biztosítja a békét, a munkát, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget és a boldogságot. E nagy célért érdemes élni és dolgozni, kedves barátaim és élvtársaim! Engedjék meg, hogy befejezésül ismételten köszönetét mondjak a szívélyes fogadtatásért és kifejezzem jókívánságaimat közelgő nemzeti ünnepük, a felszabadulás örömteljes tavaszi ünnepe alkalmából. Engedjék meg, hogy önöknek és családjuknak, a testvéri Magyarország minden dolgozójának további sikeres munkát, sok boldogságot és jó egészséget kívánjak. (Taps.) Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, annak Központi Bizottsága, élén Kádár János elvtárssal, a nép hű fiával! (Taps.) Éljen a magyar munkásosztály! (Taps.) Éljen Magyarország és a Szovjetunió, népeink és pártjaink örök és megbonthatatlan barátsága! (Taps.) Éljen a ^ilágbéke! (Hosszantartó, lelkes taps.) Az üzemi gyűlés végén N. Sz. Hruscsov Lenin-mellszob- rot nyújtott át ajándékképpen a gyár dolgozóinak. A forró hangulatú gyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget« II látogatás vílágvisszhangjából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány kedd este az Országház vadásztermében vacs árit adott a szovjet párt- és l—inrllTílddttaég tiszteletére. A képen: Fehér Lajos. V :-.-Uu Béla, Dobi István. N. Sz. Hruscsov, Kádár János. BECS: Az osztrák sajtó vezető helyen, elsőoldalas fényképes tudósításokban foglalkozik a Hruscsov-vezette szovjet pártós kormányküldöttség budapesti látogatásával. A lapok idéznek a záhonyi határállomáson, illetve Budapesten elhangzott üdvözlő beszédekből. LONDON: Az angol sajtó, amely már korábban is élénk érdeklődés sei várta Hruscsov budapesti látogatását, elismerő hangú színes jelentésekben ismerteti a szovjet miniszterelnök meleg fogadtatásét a magyar fővárosban. BELGRAD: A Borba kiemelkedő helyen foglalkozik a látogatással és így ír: „A magyar fővárosban azt várják, hogy a két ország vezetői nemcsak a kölcsönös kapcsolatokról, hanem a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a nemzetközi munkásmozgalom problémáiról is tárgyalnak”. TARSÖc A Muűd mpdt tgcfc eSsé oldatai szántódnak be 1 Hruscsov és a szovjet pártós kormányküldöttség Magyarországra érkezéséről. PÁRIZS A francia sajtó nagy érdeklődéssel kíséri N. Sz. Hruscsov magyarországi látogatását. A magyar főváros virággá i és mosollyal köszöntötte Hrus- csovot — írja az Aurore. A Figaro címében Kádár János szavait idézi: „N. Sz. Hruscsov a marxista—leninista eszmék letéteményese.” Budapest lakossága őszinte lelkesedéssel köszöntötte vendégét — hangoztatja a Combat, majd kiemeli: Viharos ovációval fogadták Hruscsov beszédét, amikor a szovjet kormányfő kiemelte, hogy a magyar nép sikeres harcot folytat a békéért, a szocializmusért és a szocialista tábor egy ségéért. Kétségtelen — írja az Hu- manité tudósítója —, hogy a magyar—szovjet tárgyalások nemcsak a két ország kapcsolatai szempontjából fontosak, hanem nagy jelentőségük van a nemzetközi kommunista mozgalom, az európai és nemzetközi vitás problémák szempontjából is.
