Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-14 / 86. szám
um« 5 ti Á társadalmi munkások Hét vége a televízióban első tanácskozása Pécsett Mintegy 100 társadalmi munkás részvételével megtartották vasárnap délelőtt a pécsi társadalmi munkások első tanácskozását a városi tanács nagytermében. A tanácskozáson megjelent dr. Rugási Endre, a városi pártbizottság titkára és dr. Bánki Nándor, a városi pártbizottság osztály- vezetője. A részvevőket dr. Galdbár Tibor, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára tájékoztatta a társadalmi munka alakulásáról az utóbbi években. Elmondotta, hogy Pécsett először 1058-ban végeztek szervezetten társadalmi munkát aminek értéke 400 000 forint volt A kővetkező évben már 812 ezer forint értékű önkéntes munkával segítették városunk fejlesztését, szépítését a pécsiek. Ezután a pártbizottság javaslatára a városi tanács központi társadalmi munkák szervezését határozta eL A gyárak, üzemek, hivatalok' és iskolák dolgozói, fiataljai ezrével mozdultak meg, hogy megépítsék a mecseki létesítményeket, — az állatkertet, a vidámparkot és az úttörővas- utat. így 1960-ban 4,6 millió forintra emelkedett a társadalmi munka értéke Még ebben az évben elhatározta a városi tanács, hogy meghirdeti az „Egy napot Pécsért” társadalmi munkamozgalmat így azután 1961- ben már meghaladta az 5 millió forintot az a munka, amit ebben a mozgalomban végeztek el a pécsiek. Sajnos, az elmúlt két esztendőben visszaesett a társadalmi munka-lendület, mivel nem hirdettek központi nagyobb jelentőségű feladatokat A tapasztalatok alapján az idén újra központi feladatok végrehajtására mozgósítják a lakosságot Egyik jelentős feladat lesz a Balokány-ligetnél a sportkomblnát kialakítása. Megépítik ebben az évben a 2,5 kilométer hosszú, melegvizet szállító csőrendszert a balokányi strand medencéjének feltöltésére. Tovább szervezik elsősorban a fiatalságot a Pécsi tó építkezéséhez. Központi jellegű társadalmi mukák mellett az egyes kerületek is meghatározzák azokat a feladatokat amelyeket a lakosság önkéntes munkavállalásával akarnak megoldani. A társadalmi munkások tanácskozásának résztvevői hozzászólásaikban hangsúlyozták a tervszerűség fontosságát, az operatív irányítást, a lehetőségek jobb kihasznál á Munkásvédelmi kiállítás a Vegyipari Technikumban sát Kiemelték a szocialista brigádok fontosságát a társadalmi munkában. Felvetették a Lenin tér rendezésének befejezését, bírálták azokat a lakosokat, akik tönkreteszik a parkokat, letapossák a virágokat. Elmondották, hogy nehézkesen, lassan lehet csak eljutni az úttörő vasúthoz, gyenge a közlekedés. Kiemelték annak fontosságát, hogy az üzemekkel érdemes lenne szocialista szerződéseket kötni egy-egy fontosabb társadalmi munka megvalósítására. Galabár elvtárs összefoglalójában elmondotta, igen fontos az anyagi és társadalmi erők felmérése, hogy megismerje, milyen lehetőségekkel rendelkezünk egy-egy társadalmi munka megvalósításához. Hangsúlyozta, hogy a pécsiek önkéntes alkotókedve tovább fokozódott Jó kezdeményezés az I. kerületben, hogy a tanácstagok és a lakóbizottságok elnökei felkeresik a lakókat, és megbeszélik velük, hogy mikor, milyen és mennyi munkát tudnak vállalni. Ezt a módszert jó lenne az egész városban elterjeszteni. így rendelkezünk majd megfelelő munkaerőmérleggel, amire bizton számíthatunk a tervezéseknél. Elmondotta, hogy nemcsak a nagy, központi társadalmi munkákat ismerik el, bélyeggel és plakettel, kitüntetéssel, hanem az apróbb, helyi jellegű munkáért is megkapják az ezért járó elismerést. Ezt a javaslatot hamarosan megtárgyalja a városi tanács végrehajtó bizottsága. A korábbi, a műsorok nempontjából is „ünnepi” időszak után természetesen várható volt, hogy a televízió műsora átmenetileg szegényesebb, egysíkúbb és egy kissí érdektelenebb lesz. Ez az átmenet — a sportközvetítések kivételével — a múlt hét elején nagyjából megkezdődött, a televízió szerkesztői a hét végére műfajilag mégis eléggé változatos és nagyjából színvonalas műsort mutattak a televízió nézőinek. A szombati műsor „sztárja” természetesen a pécsi színházi közvetítés volt: a Ha way rózsája, Ábrahám Pál dzsessz-operettje három felvonásban. Bár a televízió műszaki személyzetének jóvoltából az első felvonás alatt időnként csak láttuk a pécsi művészeket a színpadon, illetve a képernyőn, de nem hallottuk (ami a zenés műfajok esetében eléggé kellemetlen), később már nem is láttuk őket, a második felvonás kezdetére azonban minden a lehető jegjobban rendbe jött, és a továbbiakban zavartalanul örülhettünk a Pécsi Nemzeti Színház sikerének. Az ember általában hajlamos arra, hogy az operettnek kijáró dicséretekkel szűkmarkúan bánjon, de a pécsi operett együttes szinte teljes egészében megérdemli ezeket a dicséreteket; Kalmár András rendezőtől Sándor János karmesterig és Pataki Ottiliától Csányi Jánosig és Mester. Istvánig, s ha lenne elegendő hely, most nem volna szabad abbahagyni a nevek felsorolását. Nagyon megnyugtató, hogy egy rendkívül jó tempójú, szinte premieri hangulatú előadás, az ötletes, korszerűen szervezett és művészi kollektív munka révén az ország televíziós közönsége szombaton este szinte kivétel nélkül a Pécsi Nemzeti Színház erényeiből kapott ízelítőt. A vasárnapi műsor kétségtelenül kiemelkedő eseménye volt A gyilkos című olasz film, Marcello Mastroianni főszereplésével, és érdemes a rendező nevét is megjegyezni: Elio Petri. A televíziós közönség a korábbi időszakok tapasztalata alapján eléggé leszállította filmigényeit, annál kellemesebb volt a vasárnap esti meglepetés: tartalmában és eszközeiben korszerű, izgalmas filmet láthattunk. M. Mastroianni igen nagy művész, az ő részvétele egy filmben tulajdonképpen már fél sikernek számít, de A gyilkos című olasz film M. Mastroianni kétségtelenül kiemelkedő alakítása nélkül is az átlagon jóval felüli filmek közé emelkedik. A harmincöt éves korára teljesen kiégett régiségkereskedő, a cinikus, gátlástalan férfi egy tragikus esemény kapcsán érti meg, legalábbis rádöbben, hogy tulajdonképpen hiába engedték ki a vizsgálati fogságból, nem ő ölte meg Adalgisát, de önzésével, cinizmusával lényegében sok-sok tragédiát idézett elő a környezetében élők között, kezdve az anyjától a teljesen ismeretlen, öngyilkossá váló férfiig. A film tartalma, morális súlyát tekintve, csak elismerést érdemel, formája, emlékképeket idéző megodásai, zárt, komor szépségű képsorai, tragikus hangulata — korszerű művészek kezenyomát jelzik. A hétvége kiegészítő műsoraira se lehet panasz, hiszen akár a Delta, akár A repülő életmentők vagy más műsorok — változatossá, eseménydússá tették a televízió programját. Mindenesetre: készíthettünk már sokkal rosszabb mérleget Is a televízió hétvégi műsoráról. (Thlery) Ülést tartott a TIT nemzetközi-politikai szakosztálya Tegnap délután fél 3 óraikor ült össze a TIT Baranya megyei Szervezetének nemzetközi-politikai szakosztálya. Az ülésen részt vettek a járási szakosztályok titkárai és összekötői, valamint a szakosztályok tagjai. Dr Tóth József, a szakosztály elnökének megnyitója után dr. Hetessy Károly, a szakosztály titkára tartotta meg beszámolóját Utalt arra, hogy a nemzetközi ismeretterjesztésben a mezőgazdasági dolgozók körében értek el kimagasló eredményeket Megközelítőleg 1700 politikai előadást tartottak, ebből 650-et a mezőgazdasági dolgozók részvételével. A beszámolót felszólalások követték, majd sor került a nemzetközi-politikai szakosztály új vezetőségnek megválasztására. Ellenőrzik a KRESZ-táblákat Tegnap délután nyitották meg • Mm! FelsöTnkú Vegyipart Gépészeti Technikumban « uuwkárMclnU és balesetelhárítási kiállítást. Az Iskola körlevéllel fordult néhány tizemhez, hogy szemléltető anyaggal segítsék a balesetelhárítási oktatást. A Budapesti Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár eleget tett a pécsi Iskola kérésének, több tizem által nyújtott szemléltető anyagból kiállítást rendez az Iskolában, és a tanulóknak balesetelhárítási filmeket vetítenek. Ma délután Z órakor pedig az. Iskola tanárai és oktatói ankéton vitatják meg a korszert! munkavédelmi eljárásokat. Az ankéton részt vesz Verne**ei István, a» Egyeseit Gyógy—» te Tápszergyár igazgatója tg. Közlekedésrendészeti versenyek és vetélkedők Szombaton délelőtt ülést tartott a Pécsi városi és járási Balesetelhárító Tanács. A tanács másfél évvel ezelőtt alakult. Tagjainak első dolga volt, hogy végigjárták a várost, megnézték a közlekedés- rendészeti táblákat: jók-e még, jó helyen állnak-e. Az ezt követően megalakult operatív bizottság tagjai — melynek soraiban helyet foglaltak a rendőrség, a tanács és a vállalatok kénviselői — elhatározták, hogy kijelöltetik a gyalogos átkelőhelyeket. Ez, megtörtént csakúgy, mint a lánckorlátok felállítása, s a gépkocsi parkírozó helyek létrehozása. Itt kell megjegyezni, hogy a városi tanács előtt is azért vált szükségessé a virágpark helyett az autó parkírozó építése, mert a forgalom jobb lébonyolítása ezt megkövetelte. Néhánv hónapja azonban keveset hallatott magáról a tanács. Ennek oka az, hogy jó- néhány munkához pénz, anyagi támogatás lett volna szükséges, melyet egyik vállalattól, szervtől sem kapott meg. A tegnapi ülés újjáalakulásnak számítható, hiszen munkaterv kidolgozására és megvitatáséra is sor került. Ezek szerint az idén is fontosnak kell tekinteni a tanács munkáidban a jelzőtáblák ellenőrzését. Ezt már egy háromtagú együttes meg te kezdte. Május 10-ie Pécsett 1s és a. pécsi .tárásban te végeznek ezzel a munkával, így a nyarat, a nagy forgalmat felkészülten várhatja a váróé. A muinkaterv második pontja KRESZ-versenyekről, vetélkedőikről szól, mi szerint május 31-ig lebonyolítják a helyi és körzeti versenyeket Júniusban lesz a megyei döntő. A munkaterv egyik leglényegesebb pontja arról tanúskodik, hogy minden hónap utolsó vasárnapján a kultúr- otthonokban és művelődési házakban rendszeres KRESZ- előadás sorozatot indítsanak, melynek témája nem a szokványos és egészen hivatalos KRESZ legyen, hanem az a cél, hogy az anyag érdekes, népszerű, s főleg hasznos módon jusson el az emberekhez. 1963. első negyedév 24 baleset volt (2 halálos) 85 530 forint értékű kér keletkezett szeméi ygk. közül 1 idézett elő balesetet autóbuszok közül 3 idézett elő balesetet Járművezetők közül 13 Idézett elő balesetet Ebből te létszák, hogy a megél őzésmát, a teJvilágosftásnak milyen nagy szerepe lehetne, ha rendszeresen, szervezettan, összehangoltan kerülne rá sor. Erdekesséaíként megemlíthető, hogy a Tanárképző Főiskola idén végző növendékei közül 50-op tesznek KREST-vira- gát az államvizsgákkal együtt, Elég sok balesetnek a gyerekek az okozói. Éppen ezért a tanács tervbe vette, hogy megbeszélve a tanárokkal, az iskolaév befejezése előtt egy- egy osztályfőnöki órát a KRESZ-re áldozzanak. A vitában felszólalók ehhez hozzáfűzték, hogy a tapasztalatok alapján jobo a gyerekeknek képes útmutatót adni, mint szövegeset. Legideálisabb lenne, ha egy-egy foglalkozáson filmet nézhetnének a helyes közlekedésről, hiszen a vizuális tapasztalat mindig maradandóbb, mint a szöveges Szükség volt a tanács újjászervezésére, különösen akkor látjuk ezt be, ha megfigyeljük a következő adatokat: 1964. első negyedév 95 baleset volt (2 halálos) 463 932 forint értékű kár keletkezett saemAygépk. közül 31 Idézett elő balesetet autóbuszok közül 17 idézett elő balesetet Járművezetők közül 79 idé- ■ett elő balesetet Irt tapasztalt, Mpiett pedagógusok kerülnek ai ba. A BaJeseteühárfWít Tanácsra tehát nagy feladatok várnak, az egész város, járás és megye várja, hogy e feladatok. cétoic meg Is valósuljanak. ne tele, meri KlLöryő6 (-4T/ T*4nS SZOBA T AJÁNLHATOK AZ & em&cetem il-HA LEHET, 'HKABB SÁTf?A T KÉKEK AZ UPifA/ZKA!-EZEQtZJÍZR MEGMONDTAM, HOOK CtsAroEAM ÜLJÖN-NEW SZEGYELTEK' fJT HEt/EENt DOLOG IDŐSEN?! : Ml A ZLTC/NK, DE A ! FZcPfSEN&éS'—
