Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
imus 4. MAPIO 5 Emlékünnepség a Puskin Művelődési Házban BaMt fetmbadiUAeA-nak 19. ívfordulófa alkalmából Pécsett a Puskin Művelődési Házban rendeztek ünnepi megemlékezést április 3-án este 7 órakor. Az elnöki asztalnál foglalt helyet Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a megyei tanács elnöke, Ambrus Jenő, a városi pártbizottság első titkára, Körösi Lafos, a városi tanács elnöke, dr. Nagy József és dr. Steinmetz Endre, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagjai, Stier József, a Mecseki Szénbányászati Tröszt pártbizottságának titkára. Pataki Mihály, a Mecseki Szénbányászati Tröszt igazgatója, Miheluti Tibor, a szabolcsi pártalapszervezet titkára, Jéhn Györgyné, a szénbányászati tröszt dolgozója, Ipacs Sándor és Jankovice Rémus, a Mecseki Szénbányászati Tröszt vájárai. Az ünnepi gyűlést dr. Steinmetz Endre nyitotta meg, majd dr. Nagy József mondta él ünnepi beszédét. Dr. Nagy József elvtárs ünnepi beszéde Jobb, ayigidtabb, gondtalanabb lett az élet Beszélgetés Körösi Lajos elvtárssat, a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökével Kedves ünneplő közönség, kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak! Közel két évtizede annak, hogy népünk évszázados vágya valóra vált. Hazánk szabad lett. Ezért felejthetetlen dátum a magyar nép történetében, április negyediké, — kezdte beszédét az ünnepi gyűlés szónoka —. Olyan országot teremtettünk, amelyért Dózsa, Rákóczi, Kossuth és Petőfi, a dicsőséges 1919-es proletárforradalom harcolt Nem véletlen tehát, hogy a magyar dolgozó nép április negyedikét nagy nemzeti ünnepének tekinti, mely megtestesítője minden magyar forradalomnak és egyúttal finnepe a megbonthatatlan szovjet—magyar barátságnak. A magyar nép nem felejtheti el, mit köszönhet a Szovjetuniónak. Hálával és tisztelettel tartozunk azoknak a szovjet hősöknek, akik a legdrágábbat, életüket adták hazánk felszabadulásáért Hálásan tekintünk arra a szovjet népre. amely azóta is testvérien áll mellettünk. Végre győzött a nép. Harcában már nem volt egyedül, mint történelme során annyiszor. amikor a kor haladó eszméi jegyében síkraszállt boldogulásáért. Végre a felszabadult népek egész sorának törekvéseivel, az emberi haladás ügyével köthette össze sorsát. A legutóbbi évek fejlődése alapján hazánkban történelmi jelentőségű eredményt értünk el: befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és hozzáfogtunk teljes felépítéséhez. Az elért sikereink, a békéért folytatott következetes küzdelmünk nyomán országunk és kormányunk tekintélye és népszerűsége határainkon túl — Az tette tönkre az életemet. — Miért? Talán tiszt volt és ... ■ — Nem tudtam és a zupáinak annyit fizetni... Baka kérem, baka. Napszámos voltam én Mesztegnyőn, meg Marcaliban. Éppen hogy el tudnám tartani a családomat. Akkor már megvolt a fiam is, lányom is. Aztán mindent .kezdhettem elölről. Házat építeni hitellel, vacakolni a földdel, mert adtak hat holdat. Micsoda marha voltam, hogy azt elfogadtam! Gondot a nyakamba, amikor ott volt a ház is ... — Ház, ház... Lakni 45 előtt is kellett, nem? — Volt nekünk egy kis házunk, csak lerombolták. Mesztegnyőn kérem állt a front. Délelőtt a németeké \Tolt, délután a szovjeté. így ment ez, amíg össze nem dőltek a házak. Én meg építhettem egy újat. A földet szerencsére aztán beadtam a tsz-be. Akkor én már régóta az iparban voltam. Az asszony eljá- rogat a tsz-be. A gyerekek meg ki házasodtak. Éppen a nyáron fejeztük be a lányom házát. Építettünk neki egy jó kis családi házat. — Az Erzsébet híd építkezésétől hogyan került Pécsre? — Ott segédmunkás voltam. Elromlott a darunk és az uszályból úgy kellett kita- licskáznunk a sódert. Megcsúsztam a pallón és talicsis megnövekedett Az elmúlt esztendők során tovább fejlődött hazánk ipara, mezőgazdasága és kultúrája, a szocializmus útján haladva messze magunk mögött hagytuk a szegénység, a nyomor, a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a jogtalanság keserű éveit amely a kapitalista Magyarországon népünk osztályrésze volt Ma fejlődó, gazdagodó, szépülő országunkban nyugodtan, magabiztosan, munkájából mind jobban él hazánk minden polgára. Hazánk állami ipara öt és félszer anyit termelt mint 1938-ban a kapitalista gyáripar idején. Megyénk gazdasági fejlődése is lépést tartott az országos fejlődéssel. Az iparban foglalkoztatottak száma négyszeresére nőtt. Uj üzemek egész sora mellett a régiek korszerűsítése révén az ország ipari termeléséből megyénk területi és népességi arányait meghaladó módon veszi ki részét és mint a nehézipar, a bányászat egyik bázisa fontos szerepet tölt be gazdasági életünkben. Az elmúlt években a szocializmus építésében döntő fordulathoz ér tünk, amikor parasztságunk — a munkásosztály vezetésével és támogatásával — végrehajtotta a szocialista agrárforradalmat és falun is leraktuk a szocializmus alapjait. Megyénkben is megerősödtek a szövetkezeti gazdaságok, a múlt évi rossz időjárás ellenére is, az egy dolgozó tagra jutó jövedelem az előző évi 8817 forinttal szemben 9502 forint volt A parasztság életkörülményei is megváltoztak, javultak; megszerették a szövetkezeti életformát és ma már sorsuk további javítását még a gyengén gazdálkodó kástól beleestem a Dunába. November volt. Gondolhatja. Nagyon megmérgedtem. Amikor kihúztak, mindjárt bementem és leszámoltam. — Jó kis fürdő lehetett... — Egy pillanat volt az egész... A mentőcsónak állandóan ott körözött alattunk. Azonnal kihúztak, de én ettől függetlenül megmérgedtem. Most már ötödik éve Pécsett vagyok. Itt jobban érzem magamat. Az emberek itt valahogyan magam fajták. Pest idegen volt. — Pécsről hová megy majd? — Nyugdíjba, ha ... ha... Ez egy nekem való hely, csak valami közbe ne jöjjön. Az ipari nyugdíj nagy dolog. Hát ilyenféle ember ez a szakállas, farmerarcú Takács József. Pontosabban, blokkos. Amikor kijutottam az útra, megálltam és mégegyszer megnéztem. Ott állt a gépei között és kiabált. Azt hiszem direkt neki találták fel ezt a zajos, és zűrös modem építkezést, hogy kedvére intézkedhessen ... Tizenkét óra. Most hiába ■ telefonálok. Ilyenkor mindenki ebéd ezik. Nem baj, bemegyek a vasüzletbe, veszek egy csavart a gázrezsóhoz és fél egy tájban megkeresem a személyzetist Pont délben vásárolni, jobbat is kitalálhattam volna. Az üzlet tele, a pulthoz nem lehet odaszövetkezetek tagjai sem az egyéni gazdálkodásban, hanem a közös gazdálkodás megjavításában látják. Az ünnepi nagygyűlés szónoka ezután az elmúlt tizenkilenc esztendő nagy változásait megváltozott életünk mozzanatait példázta beszédében, majd így folytatta: — Eljutottunk oda, hogy minden gondunk és tervünk közös gond és terv és hogy a nyílt őszinte beszéd természetes és magától értetődő egész közéletünkben. Minden becsületes ember támaszt és védelmet talál a szocialista törvényességben. Eljutottunk oda, hogy látva a felfogásokban itt-ott még jelenlevő különbözőségeket, erőinket nem ezek felnagyítására fordítjuk, hanem egységes elhatározással az alapvetőt és közöset szolgáljuk. Az alapvető, a közös pedig a szocialista haza felvirágoztatása. örömteli esemény teszi ebben az évben emlékezetessé április negyedikét. A magyar szabadság születésének 19. évfordulóján együtt ünnepel velünk hazánkban a szovjet párt- és kormányküldöttség, amelyet Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vezet Igaz szívvel, a barátot megillető őszinte megbecsüléssel fogadjuk vendégeinket, s kívánjuk, legyen a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi útja barátságunk elmélyítésének újabb határköve — fejezte be nagy tapssal fogadott ünnepi beszédét dr. Nagy József. Az ünnepi beszéd után a Pécsi Nemzeti Színház művészei Selymes Judit rendezésében felszabadulási emlékműsort adtak „Történelmi lecke mai magyaroknak” címmel. Időjárásjelentés Várható Időjárás szombaton estig: felhőátvonulások, több felé esővel, néhány helyen zivatarral. Ma élénk déli, szombaton a Dunántúlon nyugat felé forduló szél, enyhe éjszaka. A nappali felmelegedés kissé gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—13, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: a Dunántúlon 14—17, máshol 17—20 fok között. férni. De a zsúfoltságból szabadulni is nehéz. Egy férfi nagy köteg dróttal bukkan fel, s amikor kiszabadul a tömegből fellélegzik, mint egy levegőhöz jutott gyöngyhalász. Pontosabban dróthalász. — Minek ez a sok drót magának? — Kerítést tódarri, összekötözni a rozsét. — Rozsét Jó magának. — Miért? — Mert szőlője van. — Nem nagy, amennyit megiszunk, megterem. — Aranyhegyen? — Kistótfalun. Nem vagyok én pécsi. — Mikor megy a vonata? — Van még egy órám. — Nekem is van egy fél... Meghívom egy feketére. Jöjjön, beülünk a Napsugárba. Újságíró vagyok, szeretnék magától valamit kérdezni. — Hát, jól van... Tóth Sándor a nevem. Kihozzák a feketét, de Tóth Sándor hozzá sem nyúl, várja a kérdéseket. Igaza van. Előbb ismerni kell a helyzetet — Életében ml okozta a legnagyobb gondot, a legtöbb szomorúságot? — Gond mindig volt A legnagyobb 1930-ban szakadt ránk, amikor bejött a bolet- tás világ. Négy hold földünk volt, apám meg szeretett volna gyarapodni. Hatot bérbe vett, de csaknem ráment a másik négy is. 34-ben meghalt az apám és a gond rám maSzámvetésnek szántuk a beszélgetést, hogy összegezzük az elmúlt évek eredményeit városunk életében. Ezért kértük fel Körösi Lajos elvtársat, a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét, válaszoljon kérdéseinkre. KÉRDÉS: Milyen volt Pécs fejlődése, iparosodása az utóbbi években, milyen jelentősebb beruházások valósulnak meg az idén? VÁLASZ: Városunk fejlődését elsősorban a lakosság számának rohamos emelkedése mutatja. 1949-ben 88 000 lakosa volt Pécsnek, a legutóbbi népszámláláskor már 114 ezer, az idén pedig 130 ezer lakos igényeinek kielégítéséről kell gondoskodnunk. A lakosság számának növekedését városunk erőteljes iparosodása idézte elő. A bányászat fejlődése újabb és újabb munkalehetőségeket teremtett. Pél dának említhetem a szénbányászatot, ahol 1959-ben 2,7 millió tonna szenet termeltek, tavaly pedig már elérték a 3,5 millió tonnát. Még szembetűnőbb villamos energia-termelésünk növekedése. Az öt év előtti 109 ezer megawattról tavaly 750 ezer megawattra növelték a hálózati energiát. De megkétszereztük a gáztermelést is az utóbbi öt esztendőben. A tanácsii ipar 60 százalékkal, a szövetkezeti radt. Ha 9 pengőt adtak egy mázsa gabonáért, hármat bo- lettába adtak, s azt csak adóba lehetett fizetni. Sokat gürcöltem, de a 4 holdat sikerült megtartani. 45-ben kaptam még hatot és akkor tíz hold földem lett. 51-ben aztán beadtam a tsz-nek, mert közben a Terményforgalmihoz kerültem raktárosnak, Vó- kányba. Alkalmilag a feleségem is ott dolgozott. Most nyugodt életünk van. OTP hitelre építettünk egy házat, van motorom. Jó lenne majd egyszer autót is venni. De ahhoz nekem jó tíz év kellene... — Hány éves maga? — Most... Hát... 46-ban vagyok. — A 46 év alatt mikor volt a legboldogabb, mi volt a legnagyobb öröme? — Amikor 55-ben a szak- szervezet feleségestül elküldött üdülni Alsóörsre. Az nagyon szép volt. Akkor láttam először a Balatont. Megittuk a kávét — Ennyi az egész? — kérdezte Tóth Sándor. — Ennyi. — Ha Kistótfalu felé Járnak, keressenek meg! — Megkeressük. A gázrezsóhoz nem vettem csavart. Tóth Sándor viszont elegendő drótot vitt haza, s azt hiszem ez fontosabb. Fél egy, most már lehetne telefonálni. Lehetne, de minek? Berthe Bulcsú ipar száz százalékkal növelte termelését az utóbbi években. A tonnák és a százalékok mögött olyan jelentős Ipari beruházások vannak, mint a porcelángyár új üzemrésze, a pécsi bőrgyár új üzeme, a hőerőmű, a nyugati ipartelep és a déli raktámegyed. A lakosság szolgálatába állítottuk a hőerőmű hulladékhőjét és megkezdtük az egyetemi városrész építését* Ami a kérdés másik részét illeti, igen szép tervekről számolhatok be. Ebben az évben 680 millió forint értékű beruházást valósítunk meg Pécsett. Ebből a legjelentősebb a Pécsi Hőerőmű 100 megawattos bővítése 932 millió forintos be ruházássa 1, amelyből ebben az évben 233 milliót építünk be és véglegesen 1966-ban fejezzük be a bővítést. Tovább építjük az egyetemi városrészt és a 400 ágyas klinikai tömbre, valamint az elméleti részre összesen 56,5 milliót használunk fel. Fejlesztjük István- aknát összesen 677 millió forintos beruházással, amelyből ebben az évben 22,6 milliót használunk fel és véglegesen 1966-ban adjuk át rendeltetésének a létesítményt. Korszerűsítjük és bővítjük a pécsúj- hegyi szénelőkészítő üzemet Ili millióért, amiből az idén 16,9 millió kerül felhasználásra, de már jövőre teljes egészében befejezzük ezt a munkát. A porcelángyárban, valamint a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál összesen 17 millió forintot használunk fel ebben az évben különféle beruházásokra. A városi tanács lakásépítési kerete meghaladja a százmillió forintot. Az idén tanácsi beruházásból elkészül a Jókai utcai húsztantermes általános iskola és a Vasas IT-i nyolc- tantermes iskola. Ebben az évben 906 lakást építünk tanácsi és szövetkezeti beruházásból, a magánépítkezések száma pedig eléri a háromszázat. így összesen Pécsett egy év alatt 1206 lakás épül fél. KÉRDÉS: Pécs kulturális fejődése kielé.giti-e a lakosság igényeit? VÁLASZ: Az utóbbi évtizedekben nemcsak a város lakossága növekedett, hanem kulturális, művelődési igénye is. Egyre többen tanulnak, ezért általános és középiskoláink zsúfoltak, kulturális intézményeink, színházunk, művelődési otthonaink, klubjaink látogatottak. Külön szeretnék szólni ennél a kérdésnél a tárgyi feltételekről. Pécsett jelenleg a 37 általános iskeftában 16 300 tanuló, a 12 középiskolában 6000 diák, az egyetemeken és a Tanárképző Főiskolán 2600 fiatal tanul. Az ipari és kereskedelmi tanuló intézetekben 3200 . szakmunkást képezünk ki. Ehhez kell még hozzászámítanunk az esti és a levelező tagozaton tanuló 9000 dolgozót és így jelenleg városunkban 37 ezer személy vesz részt a rendszeres idkolai oktatásban. Tanáraink jól oktatják a tanulókat, az intézeteinkből kikerült fiatalok az élet minden területén jól megállják a helyü'ket. Büszkeséggel tölt el bennünket a Pécsi Balett hazai, külföldi sikere, a színház jó előadásai, melyek nemcsak Pécsett és a megyében, hanem a környező megyékben is népszerűek. A hivatásos művészet melllett munkáskórusaink, műkedvelő csoportjaink Is sikerrel szerepelnek. A Mecsek Együttes tánccsoportja nem egy alkalommal külföldön bizonyította be tudását. A Pécsi Kamarakórus az ország neves kórusaival együtt lép dobogóra egy-egy országos rendezvény programjában. KÉRDÉS: A tanácsok megalakulása óta a hivatali személyek helyett választott testület intézi a város ügyeit. Hogyan dolgoznak a választott szervek? VÁLASZ: Tanácstagjaink jól dolgoznak. Tevékeny kapcsolatot alakítottak ki körzetükben a lak óbi zotságok kai, rendszeressé vált a családlátogatás. A lakosság egyre nagyobb számban vesz részt a tanácstagi beszámolókon és ezeken az egyéni sérelmek helyett előtérbe kerültek az egész vá rost vagy egy-egy kerületet, körzetet érintő társadalmi problémák. Ugyancsak jó munkát végeznek az állan- dóblzottságok is, közülük csak egyet említek meg, a szociálpolitikai és egészségügyi állandó bizottság mellett működő társadalmi bizqtjyágot, amelynek a feladata . a szociális otthoni beutalásoknál a rászorultság megállapítása és a helyes sorrend felállítása. A társadalmi bizottság sok aktivistával igen körültekintően. közmegelégedésre működik. KÉRDÉS: Mennyire segíti a társadalmi munka a várospolitikai feladatok meg oldását? VÁLASZ: Városunkban elsősorban egy-egy nagyobb feladat megvalósítására mozgósítottuk a lakosságot az utóbbi években. Így született meg a Mecseki Állatkert, a Vidámpark és az úttörővasút, igy valósítottuk meg a Zsolnay utca gyorstatarozását, de az egyes lakóterületeken létrehozott játszóterek és parkok, az új-mecsekaljai gyermek- sportpálya is elősegítették a város képének megváltoztatását. Mindezzel elértük, hogy a Mecsek ma ismét a lakosság közkedvelt kiránduló helye sokkal kulturáltabb formában, mint korábban. Most ismét nagyobb feladatot kívánunk megoldani a lakosság I társadalmi összefogásával. Olyan feladatokra mozgósítjuk a pécsieket, amelyek az egész város érdekeit szolgálják. így a Balokámyba vezetjük a hőerőmű melegvízét, kialakítjuk a sokat emlegetett balokányi sportkombinátot, megépítjük a nyugati ipartelephez vezető vízvezetéket, rendezzük a Tettyét és környékét, parkosítjuk a Rókus- dombot — és mindehhez kérjük a lakosság segítségét. Célunk, hogy ezáltal is városunk szebb legyen, virágosabb, derűsebb, otthonosabb és minden utcában, minden téren érződjék a lakosság összefogása, alkotó munkája. Sók szép eredménnyel dicsekedhetünk az utóbbi években és valamennyi a pécsiek jobb, nyugodteibb, gondtalanabb életét segíti elő. Jól tudjuk azt is, hogy még nincs minden teljesen rendben városunkban; ismerjük a nehézségeket, gondokat, elsősorban a perem vi dékeken, de époen azért, mert ismerjük, fokozatosan fel is számoliuk. amint azt anyagi lehetőségeink és a munkaerő-helyzet megengedi.
