Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-28 / 98. szám

' 1964. ÁPRILIS 28. WAV»« A 3 m Uj gyorsvonatok Budapestre Sajtótájékoztató a MÁV Pécsi Igazgatóságán Magyar! István elvtárs, a MÁV pécsi igazgatóságának vezetője hétfőn délelőtt tájé­koztatta a sajtó, rádió és az MTI munkatársait az új me­netrendről, a személy- és áru­forgalom időszerű kérdéseiről és válaszolt az újságírók kér­déseire. Három óra alatt Fonyódra Elkészült az új 1964— 1965-ös menetrend, amelyet széleskörű tájékozódás előzött meg. A MÁV illetékesei figye­lembe vették az utazóközön­ség kéréseit, régebben elhang­zott javaslatait. Az új menet­rend 1964. május 31-én 0 óra­kor lép életbe és 1965. május 29-ig lesz érvényben. Az új menetrend szerint Pécs és Budapest között újabb gyors­vonatpárt indítanak, amely Budapest déli pályaudvarról 13 óra 06 perckor indul és Pécsre 16 óra 30 perckor ér­kezik, Pécsről 1 óra 22 perc­kor indul és kora reggel 5 óra 18 perckor érkezik a buda­pesti déli pályaudvarra. Ez a korai gyorsvonat azért is ked­vező lesz a pécsi és a dél­dunántúli lakosoknak, mert Budapestről a más országré­szekbe induló reggeli gyors- és személyvonatokat időben elérhetik és folytathatják uta­zásukat jelentősebb megszakí­tás nélküL A Pécs—Fonyód közötti nyári fürdővonat új úton köz­lekedik ebben az esztendőben és több mint egy órával ko­rábban érkezik a Balaton mellé. A fürdővonat ezentúl nem Szigetváron keresztül, hanem nagyobb sebességgel, az újonnan megépített delta­vágányon Dombóvár alsón át közlekedik majd és a vonatok Pécs—Fonyód között csak Szentlőrincen, Sásdon, Dom­bóvár alsón és Kaposváron 4 állnak meg. Az eltérés követ­keztében a vonatok menet ideje 3 óra 10 perc körül lesz, vagyis, az utazási idő a jelen­legihez képest 70—80 perccel csökken. A Pécs—Keszthely között naponta közlekedő fürdővonat Pécsről 6 óra 35 perckor indul és már 9 óra 45 perckor Fonyódra érkezik. A komlóiak Sásdon megfelelő csatlakozást kapnak a balato­ni fürdővonathoz. Kedvezményes nyári utazás Harkánytiirdőre A harkányfürdői közleke­dés ellen igen sok panasz hangzott el a múlt évek so­rán. Vonattal sokáig tartott az út és nem volt semmiféle utazási kedvezmény. A MÁV pécsi igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az idén tovább javítják a Harkányfürdő felé történő közlekedést, ezért egy újabb vonatpárt állítanak for­galomba. A gyári időszakban, tehát szeptember 6-ig 33 szá­zalékos kedvezménnyel utaz­hatnak a Harkányba igyekvő emberek, persze a jegyváltás­nál jelezni kell, hogy fürdő­jegyet kérnek a vonatra. Ezt a szándékot pénteken déltől hétfő délig nem kell semmi­képpen igazolni, csak hét­köznapokon kell a fürdőben lebélyegeztetni a vonatjegyet. A nyári turistaforgalom várható emelkedését vette fi­gyelembe a MÁV, amikor Pécsről egy újabb gyorsvona­tot indít este Budapestre. Ez a gyorsmotor szeptember 8-ig vasárnap esténként 18 óra 30 perckor indul Pécsről és Bu­dapestre érkezik 21 óra 56 perckor. Egyébként érdekes­ség még, hogy a Pécs Buda­pest között közlekedő gyors­vonatokat ezentúl nem gőz­mozdonyok húzzák, hanem ki­zárólag motoros mozdonyok. Kulluráltabb lesz a közlekedés A MÁV — lehetőségeihez képest — az idén tovább ja­vítja a személyszállítás kul­turáltságát. A személykocsi­park új négytengelyes kocsik­kal szaporodik ebben az esztendőben. Az állomások várótermeit tovább korszerű­sítik, és parkosítják a fürdő­helyek vasúti megállóinak környékét Tavaly teljesen át­építették és új bútorokkal rendezték be a pécsi állomás kultúrvárótermét, ahol a vo­natra várakozó utasok napila­pok, folyóiratok olvasásával, sakkozással, a tanulók pedig házifeladataik készítésével tölthetik el idejüket. Még eb­ben az évben a siklósi, a har­kányfürdői és az abaligeti ál­lomások várótermeit is szebbé teszik, új bútorokat vásárol­nak e helyekre és parkosítják, virágokkal ültetik be az állo­mások környékét A sajtótájékoztatón az igaz­gatóság vezetője elmondta, hogy az utazás kultúráltabbá tételéhez az utazóközönség támogatását kéri a vasút, mert jelenleg még — sajnos — gyakran történnek rongá­lások a kocsikban és indoko­latlan szemetelés az állomá sok területén. Néhány példát is említett; a múlt év során 663 vonatablakot törtek be, 4350 villanykörtét csavartak ki, 126 fogast, 269 kilincset, 183 kapcsolót vitek el fele­lőtlen emberek, s ezzel közel 100 ezer forint kárt okoztak a MÁV-nak. Nyolcmillió torint kocsiálláspénz Továbbiakban a teherforga­lomról és az áruszállításról esett szó. A MÁV pécsi igaz­gatósága 1964-es első negyed­évi tervét — a bázishoz viszo­nyítva — 131,3 százalékra tel­jesítette. Ennek ellenére egyes építési anyagoknál jelentős el­maradás van, mint például kőnél, kavicsnál, téglánál és cementnél. A MÁV pécsi igaz­gatósága az első negyedévben 7588 kocsit nem tudott kiállí­tani, de a lemaradás oka mégsem ebben keresendő, hi­szen a fuvaroztató vállalatok 5192 kocsit menetközben le­mondtak. Jellemző, hogy sok vállalat a kocsiigény megál­lapításánál rosszul tervez, egyesek a szükségesnél több kocsit kérnek, míg mások ke­vesebbet. Sokkal nagyobb probléma, — s persze, a szállítás komoly akadálya — a be- és kirako­dás hosszadalmassága, hiszen legtöbb esetben kézzel rakod­nak, gépesítettségről alig lehet beszélni. Ennek egyik fékezője a „ki csinálja” kérdés. A vas­út gépesítse-e a rakodást vagy a fuvaroztató? Ezt, — leg­alábbis mi úgy véljük — fel­sőbb szinten kellene tisztázni, mert jelenleg egyik fél sem törekszik a gépesítésre. A hosszadalmas ki- és bera­kodásra jellemző a kocsiállás 1964 első negyedévi mértéke; csupán a pécsi igazgatóság te­rületén 8 millió forintot fizet­tek a MÁV-nak állásidő miatt a fuvaroztatók. A Pécsi Be- tonárugyár Il-es számú telepe Vasas-Hirden 10 nap alatt 17 ezer forint kocsiállástpénzt fi­zetett ki a vasútnak. Az ilyen fuvarköltség nagyon drága mulatság! A fuvaroztató vállalatokra továbbra is jellemző, hogy csak a hét köpezén folytatnak teljes értékű ki- és berakási munkát. Sem szombaton, sem vfesárnap, de még hétfőn sem szállítanak teljes kapacitással. A munkaszüneti és éjjeli ra­kodástól általában idegenked­nek, hivatkoznak arra, hogy nincs elegendő túlórapénzük. A vállalatok nem élnek a Gazdasági Bizottság által nyújtott lehetőséggel, hogy a munkaszüneti napokon és az éjszaka történő rakodási mun­kákkal kapcsolatban még az állományon kívüli béralapot is igénybe vehetik. Tovább javítják az utasellátást A MÁV Utasellátó Vállalat pécsi üzletvezetőségének kép­viselője ugyancsak rövid tájé­koztatót tartott az utasellátás helyzetéről. Elmondotta, hogy ebben az esztendőben tovább javítják az utazóközöség ellá­tását, igyekeznek mindenben kielégíteni az igényeket A múlt évben felújították a pé­csi állomáson üzemelő étter­met, átalakították a pécsi ál­lomás várótermi söntését, és még ebben az évben felújít­ják a pécs-külvárosit A cél az, — hangoztatták —, hogy a kisebb állomásokon is megfe­• lelő ellátást nyújtsanak az uta­zóközönségnek, ezért ahol kis­vendéglői- berendezkedésre nincs lehetőség, ott úgynevezett gyors bisztrókat üzemeltet-; nek, mint például - a szentlő- < rinci állomáson jól bevált egy! tál melegételt szolgáltató! bisztró. Az idei beruházás igen je-' lentős mértékű az igazgatóság < területén. Korszerűsítenek és! felújítanak 24 ellátó egységet! (éttermet, büfét, pavilont), s | erre a célra 1,8 millió forintot ] költenek A tájékoztató után az új­ságírók kérdéseire válaszolt! az igazgatóság vezetője. Rendezik az A és B vágány környékét A Dunántúli Napló munka­társa megkérdezte a MÁV pécsi igazgatóságának vezető­jétől, hogy változtatnak-e va­lamit a pécsi vasútállomás külső A és B vágányainak környékén, ugyanis: az éjjel érkező vonatok itt állnak meg, az utasok a sötétben botladoznak és hosszan gyalo­golnak a kijáratig. Ugyancsak kérdést intézett a Mohácsi úti, a Siklósi úti, a Megyeri úti vasúti átjárók, valamint az állomáson levő felüljáró helyzetével kapcsolatban. Az igazgatóság vezetője a kérdésekre válaszolva kije­lentette, hogy a három vasúti átjáróval kapcsolatban egye­lőre tervek nincsenek, csupán a Siklósi úti átjárót rendezik a közeljövőben. Valószínűleg felüljárót építenek. A vasúti felüljárót, — éppen a beérke­zett panaszok nyomán stati­kailag megvizsgáltatták. Ki­derült, hoey nincs ok aeeoda- lomra, a felüljáró teherbírása négyzetméterenként 400 kilo­gramm. A pécsi állomás külső vá­gányaira befutó vonatokkal kapcsolatban elmondta, hogy intézkedni fog, csak abban az esetben álljanak meg ott a be­érkező vonatok, ha a peron előtti vágányokon nincs sza­bad hely. A közeljövőben a külső A és B vágányok kör­nyékét teljesen rendbehozzák, a világítást megjavítják, a vá­gányok között aszfaltos felüle­tet, pilletetős nyitott csarno­kot építenek és az állomás nyugati részén rendes kijára­tot létesítenek. A külső A és B vágányok, valamint a ki­járat végleges rendezésére valószínűleg a Jövő évben ke­rül majd sor. Gaxdagh István Valamiféle modern bábéi képét mutatja egyelőre a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár hatalmas térsége. Orosz, fran­cia, angol, olasz, német, spa­nyol és ki tudná felsorolni, még hányféle nyelven diri­gálják a tempósan haladó építő szerelő munkáikat. Csu­pán az állandósított pavillo- nok környékén mutatkozik viszonylagos nyugalom. Fes­tékszóró gépekkel csinosítják a külső vakolatot, de avatat­lan egyelőre nem léphet a fa lak közé. Csak a nyitott szárnyas ajtók mögül tűnik elő pillanátra egy-egy isme­retlen gép fémes villanása, amint 'éppen áthórukkoiják a látótéren. A pavillomok előtt vagon­öblű zárt ládák takarják még a látnivalót, így csak a for­mák, a méretek árulkodnak valamelyest tartalmukról. Nem is tudom, hogyan sike­rült pesti fotóskollégámnak az a parádés fényképsoroza­ta, amivel néhány napja a főváirosi lapokban rukkolt ki a leendő váisár jónéhány gépcsodájával. Én sajnos csak ládákat láttam. Nagyo­kat és még nagyobbakat De ni-ni! A francia pavi­lon előtt egy kíváncsiskodó csoport félkaréjban körüláll valami csillogó-villogó cso­dabogarat. Besorolok én is közéjük, s már Jegyzem is lelkendezve a csodálatos vo­nalú luxuskocsi anyakönyvi Élüzem a MÁV pécsi csomópontja A MÁV pécsi csomópont­jának dolgozói jó munká­jukkal másodszor érdemel­ték ki az élüzem címet. Áp­rilis 25-én a PVSK sport- csarnokban ünnepélyes ke­retek között adták at a ki­tüntetést a csomópont dol­gozóinak. Az ünnepségen részt vett Benedetti Tibor, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője, dr. R u- g á s i Endre, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára és dr. Bánki Nán­dor, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályveze­tője. A Közlekedési és Posta­ügyi Minisztérium és a MÁV Vezérigazgatóság meg­bízásából Magyar! István elvtárs, a pécsi vasútlgaz- gatóság vezetője adta át Pécs állomás és a pécsi fű­tőhöz dolgozói részére a csomóponti élüzemet jelké­pező okleveleket és az ezzel járó pénzjntalmakat. Az MSZMP Pécs városi Bizott­sága nevében dr. R n g á s 1 Endre köszöntötte a kitün­tetett vasutas dolgozókat. Az ünnepséget műsor és családi est követte. ' „Zsinegpróba" Az elmúlt évben terjedt el a köztudatban a „zsinegpró­ba” kifejezés, mely speciáli­san baranyai fogalom, s ma már igen elterjedten használ­ják egy nagyon egyszerű, ám annál nagyobb jelentőséggel bíró eljárás1 jelölésére. A zsinegpróba abból áll, hogy a növényápolást végző termelőszövetkezeti tagok a cukorrépa és a kukorica ka­pálásakor, időközönként egy 10 méteres zsinórt feszítenek ki a sorok mellett és a zsi­neg segítségével ellenőrzik a növények tőszámát, vigyázva arra, hogy a kívánatosnál ne ritkítsák ki jobban a növény­állományt; mert ez igen súlyos kihatással lehet a termésho­zamra és természetesen a ka­pálást végzők premizálására, keresetére is. A zsinegpróba primitívnek látszó eljárás, mégis ahol ta­valy alkalmazták, kivétel nél­kül igen szép hozamokat értek el kapásokból. Ilyenek pél­dául: a béri tsz, ahol cukor­répából holdanként 240 má­zsa, a szederkényi tsz, ahol 227 mázsa, a villányi tsz 205 mázsa, a magyarbólyi tsz, ahol 222 mázsa termést értek el holdanként. Nem kis része van a zsinórpróbának — il­letve a tőszám növelésének — abban, hogy a dencsházi tsz 29,7, a kisdéri 26,6, a szent- dénesi 24,5 mázsás hozamot takarított be morzsolt kuko­ricából holdanként. A szemmérték ebben az esetben nem megbízható, hisz tsz-tagjaink gyakorlati tapasz­talataikat a kisgazdaságokból hozták, ahol általános el volt a minél ritkább állo­mány, hogy „jó nagy csövek” fejlődjenek ki azon a kukori­cán. A tudomány és a nagy­üzemi gyakorlat ezt az elvet már túlhaladta, s bebizonyo­sodott, hogy a nagyobb nö­vénysűrűség nagyobb termést biztosít. Most van itt a kukorica ve ­tésének ideje, már a vetést is úgy kell irányítani, hogy a kukorica sűrűén keljen. Cu­korrépánál pedig közeleg a növényápolás, az egyelés ide­je. Helyénvaló hát felhívni a figyelmet a zsinegpróbára, melyet sok helyen még nem ismernek, nem alkalmaznak. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya ezt a gyakor­lati eljárást kívánja általá­nossá tenni az egész megyé­ben s ezért intézett (a járási tanácsokon keresztül) felhí­vást a termelőszövetkezetek­hez. hogy a kukorica és a cu­korrépa tőszámának növelését —a nagyobb termés érdeké­ben — a zsinegoróba alkal­mazásával biztosítsák. A kukorica holdankénti tő­számát 18 000—20 000-re, a cu­korrépa tőszámát 60 000-re kell növelni az alábbiak sze­rint: a már említett zsineg segítségével cukorrépából 10 méterenként száraz termesz­tés esetén 50—55. öntözéses viszonyok között 65—70 tövet kell egveléskor meghagyni. Kukoricából kétfajta vetőmag van használatban. A Marton- vásári 1-es faltánál száraz termesztés esetében 10 méte­renként 25. öntözött körülmé­nyek között 30—35 tövet kell meghasvni. Martonvásári 40- es faltánál száraz viszonvrv- között 10 méterenként 30—■r'"\ öntözés mellett 40—45 a kí­vánatos tősűrűség. Ez ha úgy tetszik, mechani­kusan alkalmazható gyakorlati recept, melytől azonban csak igen szélsőséges talajadottsá­gok vagy egyéb súlyos ténye­zők esetében ajánlatos eltérni — Rné — A Komlói Építőipari Vállalat dolgozói a festői sikondai völgyben ünnepük majd máj us elsejét. A fürdő és vadász­tanya között elterülő réten rendezik meg majálisukat. A vállalat brigádja már készíti a műsorhoz a színpadot. Erb János felvétele Előtanulmányok a BNV-ről Áramszünet AramszOnet lesz 19*4. április Sí­én reggel 7—1« óráig nagyfeszült­ségű vonal építése miatt Kővágó- szöllös, Cserkút, Pataes-Cserkút és Urán n. rakodó és fiPFU-tele- pl trafó körzetben. Áramszünet lesz április 2»-én 7—1« óráig nagy- feszültségű hálózat karbantartása miatt Bogád és Romonya közsé­gekben.' (*) ? adatait: Citroen, 1963 stb., stb. Hiába na, a franciák értik a dolgukat. Ha ez a kocsi nem kap aranyérmet a vásá­ron, akkor egyik sem. Szeb­ben tündököl, mint a leg- szeb francia sexbomba. Nem is tudom hol tartot­tam volna már a szuperlati- vuszokkal, ha közbe nem jön valami. Vagy inkább valaki egy Julien Soréi eleganciájú férfi képében, aki odalépett a kocsihoz és lezser mozdu­lattal kinyitotta ajtaját. Pil­lanatra úgy tűnt, mintha al­kalmi kiállítást óhajtana tar­tani a még alkalmibb közön­ségnek, csak éppen a tolmá­csot várja. Jött is a „tol­mács.” ■ Egy szőke, karcsú, kékszemű hölgy egy alig-alig hamisított Marina Vlady. Il­ledelmesen utat nyitottunk neki, s ővladysága kecsesen odalibegett a kocsi nyitott ajtaja elé. Még egy kecs, s már be is huppant az első ülésre. Mehetünk, Jenő! — csipog­ta oda a mi Julien Sorelünk­nek, s a legnagyobb elképe­désünkre elhajtottak sorfa­lunk előtt. Nekem is csak ép­pen annyi időm maradt még, hogy a kocsi farára erősített zománctábláról lejegyezzem az utolsó anyakönyvi adato­kat: CE 23-69. Na, hiszen ... Mindenesetre óvatosabban kezeltem ezután a jegyzet­blokkot. Mint az angol pavi­lon előtt is, ahol megcsodál­tam azt az alacsonyabb ál­lású, fellegekbez méretezett felhőkarcolószerű csőépít­ményt, amelynek az árnyé­kában igazi angol gentle- mann tárgyalt egy igazi tol­máccsal. Sajnos, mégsem publikálhatom, hogy ml célt szolgál a „felhőkarcoló”. Ugyanis a tolmács, — aki különben hivatalból lett ki­vezényelve a brit kiállítók mellé, — egy árva szót sem tudott lefordítani a hallatlan ambícióval igyekvő angol mister magyarázkodásából. Valamit azért, mégis felje­gyeztem. Azt, hogy a „tol­mács” csak az „irodalmi” an­gol nyelvet Ismeri, a „mű­szaki” fiyelvet kevésbé. Na, szegény angolok... Ezután messze elkerültem a tolmácsokat. Javamra, mert a továbbiak bari kiderült, hogy a karszalagos parkőrök sokkal tájékozottabbak. Pél­dának okáért az a nagyon szigorú bácsi is, aki a vilá­gért sem engedte volna meg, hogy rálépjek a vajdahunya­di tó különös stílű hídjára. — Nem lehet, kartársam. Még az én felelősségemre sem lehet. Mit gondol!? Az indonézeké ez a híd. Én kap­nék tőlük, ha megengednérf. Hiszen titokban csinálják a pavilont s egyelőre még azt is titokban tartják, hogy in­donéz divatot meg táncokat meg ételeket, italokat mutat­nak majd be a megnyitás után. Szigorúan magunk között még elmondott annyit, hogy az indonézek pálmaborral, langusztával és talán még kígyó-becsinálttal is kiruk­kolnak. Hát Igen, ilyen szigorú, ilyen titokőrző parkőr kell ide, mint ez a bácsi is. Igaza van, mire való min­dent előre a kíváncsiak or­rára kötni. Éppen ezért nem is akartam kísértésbe ej­teni a parkőröket, mentem inkább a magam feje után. S így jutottam arra az elha­tározásra, hogy mégis csak megvárom a hivatalos meg­nyitót. S ahogy évek óta tet­tem, ezúttal is majd a Má­tyás-pincénél kezdem majd a tájékozódást Az ünnepi megnyitó után szépen beál­lók én is a sorba, és rábízom magam az útikalauzokra. Azok betéve ismerik a kül­földi „műszaki” nyelveket, s addig talán a parkőröket is feloldják a titoktartás alól. — ás — i Készülődés május 1-re

Next

/
Thumbnails
Contents