Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-26 / 97. szám

» 34 millió kilowattóra A KGST — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1949-ben alakult Moszkvában. Alapító tagjai: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió. A KGST-hez 1949-ben csatlakozott Albá­nia, de az utóbbi években már nem vesz részt az együtt­működésben. A Német Demokratikus Köztársaság pedig 1962-ben csatlakozott a KGST-hez, amelynek székhelye Moszkva. Húsz év alatt a KGST-országok ipari termelése több mint hatszorosára emelkedik, a mezőgazdasági termelés háromszorosára, a nemzeti jövedelem pedig csaknem öt­szörösére növekszik. Jelenleg a KGST-országok adják a világ ipari termelésének körülbelül 30 százalékát. A szo­cialista nemzetközi munkamegosztás meggyorsítja ezek­nek az országoknak gazdasági fejlődését. A fő hangsúly a rövid- és hosszúlejáratú tervek ösz- szehangolásán alapuló, szélesebb és mélyebb együttműkö­désen van. Szükségessé vált, hogy a terveket már kidoL Magyarország Hazánk számára mérhetet­lenül széles távlatokat nyitott meg a KGST többi tagorszá­gával való együttműködés, a szocialista nemzetközi munka- megosztás megvalósítása. íme, néhány példa: Vegyiparunk fejlesztésének egyik kulcs­pontja a Tiszai Vegyikombi­nát szovjet tervek alapján, csehszlovák segítséggel épül, alapanyaga a Román Népköz- társaságból távvezetéken ér­kező földgáz. A KGST orszá­gok közötti megállapodás ér­telmében 1500 tonnásnál nem nagyobb tengerjáró áruszállító hajókat építünk ezután is, va­lamint Diesel-motoros toló­hajókat és úszódarukat — később pedig újabb tínusokat. A Szovjetuniónak 1063— és 1965 között 90 hajót és 60 úszódarut szállítunk. A szov­jet megrendelések foglalkoz­tatják a magyar hajóipar 70 százalékát Előzetes tervek szerint a KGST-országokkal egyetértés­ben lévő húszéves távlati terv nek megfelelően — autó- és traktoriparunkban áttérünk a nagy sorozatok gyártására. A jövő a nagy, százszemélyes és csuklós autóbuszoké — eze­ket gyártanánk, a jelenlegi évi kétezerhétszáz helyett 18 —20 ezer autóbuszt! A Csepel Autógyárban — a tervek sze­rint — 8 és 12 tonnás teher­autók gyártását honosítanánk meg: évi 24 ezer darabot ké­szítenénk. Gépgyártásunk, szerszám- gépgyártásunk — más KGST- országokkal együttműködve — kevesebb fajta gépet állítana elő, de nagyobb sorozatokban. Nagymértékben fejlesztjük az élelmiszeripari gépgyártást. — Máris átvettük különféle hús­ipari gépek gyártását az NDK tói, Csehszlovákiától és Bul­gáriától. Szovjetunió A Szovjetunióra nehezedik valamennyi KGST-ország nyersanyag ellátásának fő sú­lya. A Szovjetunió a nemzet­közi szakosítás olyan terüle­teit vállalja magára, amelyek megoldásához szükséges pénz­ügyi lehetőséggel egyetlen kis ország sem rendelkezik (pél­dául az oxigénkonverteres acél­gyártás). A nyersanyagszállí­tás óriási méreteit bizonyítja, hogy a KGST-országok 1965- ben már 24 millió tonna vas­ércet kapnak a Szovjetunió­tól. A Szovjetunió nagymérték­ben hozzájárult a KGST-or­szágok energiabázisának fej­lesztéséhez. A villamosener­gián kívül a Barátság olajve­zetéken érkezik a szovjet ólai Magyarországra. Cseh­szlovákiába. Lengyelországba, és az NDK-ba. A Barátság olajvezeték csaknem ötezer kilométer hosszú — tehát hosz szabb. mint a 2190 kilométeres amerikai és az 1800 kilométe­res transzarábiai olajvezeték egvüttvéve. Ezen a hatalmas csőhálózaton keresztül 1965- ben már annyi olaj érkezik a négy KGST-országba, hogy sok százezer vasúti tartály- kocsi szabadul fel más célok­ra. Húsz év múlva a Szovjet­unió fáz 1961. évi 7 millió tonnával szembeni 75 millió tonna olajat szállít a KGST- országokba. A Szovjetunióval való együttműködés szinte fantasz-J tikus méreteit tanús'tja, hogy szovjet segítséggel a szocia­lista országok jelenleg közel 760 nagy inari objektumot, va lamint 350 önálló termelőrész­leget és gépsort építenek; — Magyarországon a Szovjetunió segítségével épült üzemek ter­melik az acél 20 százalékát, a hengereltáru 34, a nyersvas 40, a golyóscsapágyak 50 szá­zalékát. A Szovjetunió által a szocialista országoknak nyúj tott hitelek összege több mint 7.4 milliárd rubel. Csehszloyákia A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ma a világ élen­járó ipari országai közé tar­tozik. Ipara például a világ gépipari választékának 80 szá zalékát gyártja. A KGST ke­retében sor kerül a csehszlo­vák ipar valamennyi feldol­gozó ágazatában, elsősorban a gépgyártásban a fogyasztási és élelmiszeriparban, a terme­lés műszaki felújítására, kon­centrációjára, specializálására, és fokozatos automatizálására. Évi 7 millió tonnáról 1970-ig évi 12 millió tonnára emelke­dik Csehszlovákia acélgyár­tása. Ezt szolgálja a Kassa mellett épülő és már ebben az évben üzembe lépő óriás­üzem amely műszaki és ter­melési szempontból a világ egyik legnagyobb kohászati kombinátja lesz, — ez is a Szovjetunió és más szocialista országok közreműködésével lé tesül. Az ércet a Szovjetunió szállítja. A fejlett csehszlovák jármű­ipar széleskörű kooperálást va lósít meg a KGST-országok­kal. Csehszlovákia a jövőben Lengyelországgal együtt gyárt­ja majd a Zetor típusú cseh­szlovák és az Ursus típusú lengyel traktorokat. A szab­ványosított alkatrészek elő­állítását megosztják egymás A Kölcsönös Gazdasági Se­'* gítség Tanácsának ál­landó energetikai és mező- gazdasági bizottsága jóváhagy ta azokat a nagyszabású ter­veket, amelyek a Duna leg­gazdaságosabb, egyetemes ki­használására irányulnak Dé­vénytől egészen a Fekete­tengerig. A népi demokratikus államok egyre terebélyesedő ipari és mezőgazdasági ter­melése újabb energiaforrások feltárását szorgalmazza, ame­lyek közül a vízi energia rejti magában a legtöbb és arány­lag legolcsóbb tartalékokat. A vízi villanyerőművek építésé­vel párhuzamosan partmenti öntözőberendezések létesítésé­ről és a víziutak kellő kihasz­nálásáról sem szabad megfe­ledkeznünk. Bennünket jelenleg a leg­időszerűbb tervek egyike, a Duna csehszlovák—magyar közös szakaszának kihasználá­sa érdekel. A két szomszéd állam szakértői már 1951 óta tanulmányozzák egy Bratisla­va és Budapest között létesí­tendő vízierőmű esélyeit. Ki­számították, hogy egy áram- fejlesztő berendezés üzembe helyezése vagy 5 millió tonna barnaszén megtakarítását ten­né lehetővé. Többet tehát, mint amennyi Szlovákia va­lamennyi barnaszén-lelőhelyé­nek évi jövesztése. Számos indítvány közül tavaly végül is olvan tervezet mellett dön­töttek, amely Gabcikovón (Bő­sön) és Nagymaroson egy- env vízi. vlllanyerőmü létesí­tését előirányozza. Ezzel n kö­zös beruházással maradékta­lanul biztosítható mindkét ál­lam vízgazdálkodásának ki­használása. A tervezetek, elké- sritéténél. önzetlen segítséget nyújtottak szőriét smkembe­U’ rek, akik gazdag tapasztalatok kai rendelkeznek a Dnyeper, a Don, a Volga vízierőmüvei­nek építése körül kifejtett gyakorlati tevékenységükből kifolyólag. A tervek kidolgo­zását a budapesti Víziterv és a bratislavai Hidroprojekt végzi. , ogy fogalmunk legyen a tervezett vízierőművek gigantikus méreteiről, meg­említjük, hogy csupán törme­lékköböl olyan mennyiségre lesz szükség, amelyből fél méter vastag, és két méter magas falat lehetne építeni Cseh­szlovákia legészaknyugatibb csücskétől. Ástál egészen Ci- erna nad Tisou-ig, a szovjet— csehszlovák határállomásig. Az előkészítő munkálatokat jö­vőre kezdik meg a Duna-me- dencében. Nagymaros 1970-ben Gabcikovó pedig 1971-ben szolgáltatja majd az első ára­mot. Mindkét erőművön két- két ikerhajózsilip készül a mindkét irántiban haladó hajó forgalom zökkenőmentes lebo­nyolítására, minden duzzasztó kamrában egy-egv hatvszályos hajóvontató számára elegendő férőhellyel. A bősi villanyerő­mű 700 megawattos teljesít­ménnyel átlag 2580 gigawatt­óra áramot termel, a naou- marosi 178 megawattal 1020 gigawattórát évente. Mind­egyik erőművet Kavlan-féle turbinákkal szerelik fel. Szakemberek kiszámították, hogy még a legelőnyösebb szén- lelőhelyen évült gőzerőfejlesz­tő villanymű sem képes olyan olcsó áramot termelni, mint ■ Duna vizéből nyert energia. Vagy egy hasonló teljesítmé­nyű gőzerőmű számára szük­séges szén fejtését százszor annyi munkásnak kellene vé­geznie, mint ahány dolgozót foglalkoztat majd a bősi vil- lanyerőmű. A víz egy 23 ki­lométer hosszú, 100 millió köb méter vizet tartalmazó tároló­ból hömpölyög egy 18 km hosszú csatornán át az erő­mű felé és jelentősen mélyíti szélesbíti a Duna eddigi med­rét. Nagymaroson lesz a bősi víztárolónak úgyneve­zett nivelláló vagyis szintki­egyenlítő tartálya. A nagi/ma- rosi tartályban felgyülemlő vízmennyiség egisúttaj ield.uz- zasztia a csehszlovák terüle­ten folvó Nagy- és Kis-Duna, továbbá az Ipoly. Garam és Váo vízét, amelyeken nagyobb hajók közlekedése számára is megteremti a feltételeket. — Ugyanakkor azonban további jelentős védőgátrendszer kiévi tése válik szükségessé a fel- duzzasztott víziolvások port­iéin. Mindennek távlati jelen­tősége pedig szorosan össze­függ a tervbe vett Duna— Odera—Elbr.-h a főcsatorna év i- tésével. iamtl a Duna egész vízgazdálkodása és megszűn­ne}- a Dunának Bratislava és Gömiű közötti, nehezen ha­józható szakaszának akadá­lyai. A Dunából elágazó új ön- tözőcsatorák megszüntetik az aszály idején fellépő vizinsé- get, visszavonulásra kénusze­rítik a környék talajvíz-kiszü­remlését, magyar és csehszlo­vák részen együttvéve vagy 240 ezer hektár mezőgazda­sági földterületen állandósít­ják a vizgazdállcodást, ezzel egyidejűleg növelik a növényi és állati termelés hatékonysá­gát és az eddiginek átlag kétszeresére emelik a ter­méshozamot. Mindkét állam népe tehát nemcsak több áramhoz, hanem nagyobb ka­réj kenyérhez jut a két or­szág alkotóerejének együttmű ködése által, a vízfolyások mentén létesíthető számos üdülőtelep előnyeiről nem is szólva. Nem érzelgősségből, csu- pán a múlt és jelen, illetve jövő összehasonlításá­nak kedvéért vessünk egy pil­lantást annak a folyamnak ős­ás középkorára, amely ma­holnap teljesen megváltoztatja arculatát. Valamikor réges- répen Bécs közelében ömlött a Duna a Pannóniád tengerbe, amely egész Belső-Magyaror- szágot és Románia egy részét elárasztotta. A régi rómaiak Danubiusnak nevezték a 2900 km hosszú, Európának a Volga után második legna­gyobb folyamát. A középkor­ban Duna-öböl nyúlt be a bra tislavai Haltérbe, vízfolyás hömpölygőit a Duna utcán vé­gig, a mostani Carlton-száTló helyén üde zöld sziget emel­kedett a habokból, a Kis-Duna pontosan a későbbi Duna-hid helyén ágazott el és a hajók­nak a folyam jobb partján kellett kikötniük a régi Po­zsonyban, mert a váró* olda­lán apró szigetek és nádasok akadályozták a hajózást. A pozsonyi várból földalatti fo­lyosó vezetett a Duna medre alatt Leányvárba, az ausztriai Wolfstalba. A mostani Malomvölgyi út és a Vaskutacska nevű zöld­vendéglő közötti szakaszon Hz „szárazmalom” (értsd: száraz­földi malom) Őrölte a Vödric- patak mentén a gabonát, ame­lyet társzekereken hordtak be messzi vidékről a „Molendi- num in fluvio Wedrich”-be (Vödric-völgybe.) Ligetfalun vedig, a folyam iobb partján 32 vízimalom kelepeit emye- detlenül. A gyatrán fizető44 molnárlegények szabad ide-""- ben felcsaptak „láncker- nek”, hogy egy kis mellékes­hez jussanak. A kezdetien*! gőzhajók ugyanis nem tyd4*'- merrbirkózni a Duna sodrán*! amiért több száz méter hos­szú vasláncokat vagy sodro­nyokat horaonvoztrtk a tol- - n medrébe. Eleknek sz*b-e óét — ha megtalálta k — hozzáérőit ették a hatóba- s a foroódobra göngyölt**4' "• A malnárjegénnek a Hw,. végeket kaeevósvéon rn’ > frífv,/Z r>] T—? lÁSZVi fi io-y/yTiOr,y fát * gszülettek a gőz- villanymalmok. szabd, lyozták a rakoncátlan tolnák. Romba dőltek a vadrgeényes vízimalmok, kihaltok a n'- tirókázó molnárié a énnek r ..Iszter” vizéből egirre fa*-v rd, kei megénekelte ..senki szi­gete” tűnik el Ngo-ii dicsomÁvol egyetemben » katoló gőzhajó-régiségek }■ •- Ivett Diesel-motoros rern'tlSha- jók cikáznak a habokon. Grek Imre I gozásukkor összehangolják, nemcsak akkor, amikor az egyes kormányok már elfogadták azokat. A lehetőségek és a szüségletek közös elemzése alapján előtérbe került a KGST-államok beruházási törekvéseinek összehangolása. Egyre gyarapodnak a közös beruházások: a Barátság olaj­vezeték, a KGST energetikai rendszere, az NDK együtt­működik Lengyelországgal a bamaszénmezők hasznosí­tásában, Csehszlovákia részt vesz két román erőmű épí­tésében, Lengyelország beruházásokkal járul hozzá a be- lorussziai kálisó-bányák építéséhez. A hasznos együttmű­ködés ugyancsak szemléletes példája a szovjet—magyar alumínium-egyezmény. Minden téren meggyorsult az együttműködés. Ez a szerteágazó tevékenység olyan sokoldalú, hogy csupán fel­sorolásukra is külön könyvet kellene kiadni. Ezért csak néhányat emelünk ki országonként a temérdek példá­ból, — hogy érzékeltessük az együttműködés sokoldalú­ságát és jelentőségét. NDK és Lengyelország, vala­mint Csehszlovákia és Magyar ország közötti távvezeték épí­tését. Magyarország már villa­mos áramot kap az NDK-tól és Csehszlovákiától. A Szov­jetuniótól ez évtől kezdve Magyarország éven tat milliárd kWó áramot kap, vagyis any- nyit, amennyi a tiszapalko- nyai erőmű évi teljesítménye. Külön fejezetet képez kap­csolatunk a baráti Romániá­val, Ludosból vezet majd a távvezeték a szlovákiai Le- mesanyig, 155 kilométeres szovjet területen keresztül, ahol összekötik az egységes szovjet energetikai rendszer­rel. Ez idén helyezik el az ősz lopokat, jövőre pedig meg­kezdik a vezeték szerelését Csehszlovákia Romániától 1963-tól évente kétmillió kWó áramot kap. A 220 kilovolt feszültségű és 300 000 kWó teljesítményű távvezeték a munkacsevói transzformációs állomástól in­dul ki és a magyarországi sa- jószegedi állomásig vezet. A további 220 kilovolt feszültsé­gű szakasz 1964-ben épül, még lsedig a romániai Craiova és a bulgáriai Bojnicovi között. E vezetéken keresztül a Bolgár Népköztársaság kap villamos­áramot. A hét állam egyesített ener­getikai hálózatának legna­gyobb megterhelése 1965-ben eléri a 34 millió kWó-t és a villamos áram gyártása a 179 milliárd kWórát. Az együttműködés, valamint az egyre növekvő belföldi villamos energiafogyasztás Csehszlovákiában további be­ruházásokat igényel. A ten' szerint 1965-ben a fogyasztás 1960-hoz viszonyítva 68 száza­lékkal és 1970-ben 174 száza­lékkal növekszik. A távlati tervek 1980-ig több mint hat­szoros fogyasztással számol­nak. a szocialista országos közös ■ igyekezete arra irányul, hogy kibővítsék a villany hálóza­tot. Abból indulnak ki, hogy Va teljes villamosítás a kom­munizmus anyagi-műszaki alapjának elengedhetetlen kö­vetelménye. A KGST- orszá­gok egységes energetikai rend­szert képeznek, ami óriási gazdasági eredményt jelent. Jelenleg már befejezték Cseh­szlovákia, az NDK, Lengyel- ország és Magyarország ener­getikai rendszerének összekap csolását. A szovjet hétéves terv végére Mukacsevon ösz- szekötik Magyarország, Ro­mánia, Csehszlovákia és a Szovjetunió délnyugati részé­nek energetikai rendszerét. — Bulgária, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és a Szovjet­unió nyugat-európai része energetikai rendszerének jó irányítása céljából közös disz­pécser-központot létesítenek Prágában. Ez az intézkedés nagy je­lentőségű. Lehetővé teszi ugyanis, hogy állandóan és egyenletesen biztosítsa a vil­lamos energia szállítását olyan országokba, amelyek nem ké­pesek szükségletüket saját energiaforrásukból fedezni. — Elősegíti az országok villamo­sítását, megjavítja a villamos áram helyes elosztását és csökkenti a hálózatok áram­veszteségeit. Tekintettel arra, hogy országaink különféle idő­zónákban fekszenek, nem je­lent majd problémát, hogy a villamos áramot az egyik országból a másikba a leg­megfelelőbb időpontban szál­lítsák, mert a villamos áram úgynevezett „csúcsszükséglete” mindenütt más időpontban van. 1960-ban már befejezték az NDK és Csehszlovákia, az 1 rincét képezve az NDK vegy-, ■ ipara gyorsütemű fejlesztésé-' t nek. A Leuna I. a külszíni barnaszén vegyi feldolgozásá­ról áttér a Barátság vezetéken érkező szovjet kőolaj feldol­gozására, s ez lesz a Leuna II. ’ fő nyersanyaga is. Az NDK . fontos vegyi anyagokat — > például polietilént — szállít . majd a KGST-országoknak. . Az NDK megosztja gazdag ta­pasztalatait, amelyeket pél­. dául a növényvédőszerek [ gyártásában szerzett — ugyan , akkor bizonyos vegyületeket nagy mennyiségben állít elő más KGST-országok számára is. Az NDK az elkövetkező években jelentősen fejleszti a műanyagkarosszériájú Trabant kiskocsik gyártását, növeli a Wartburg személyautók és a ’■ könnyű tehergépkocsik > exportját. f ; Románia Főleg Románia és a Szovjet­unió szakosodik a kőolajkiter­melő és feldolgozó berende- : zések gyártására, s ezekkel el­látják a KGST országait — így Magyarországot is. A ro- 1 mán olajfeldolgozó ipar sok- ' féle termékkel látja el a szo­■ cialista közösség országait. — : Ezenkívül például Magyaror- ' szág földgázt kap a Román 1 Népköztársaságtól. Csehszlovákia, Lengyelor­■ szág és az NDK közremű­ködésével épül Brailában a • hatalmas dunai nádfeldolgozó kombinát, amely cellulózét ■ gyárt majd. Románia és Bulgária egyez­■ ményt kötött, amely szerint : 1964—1965-ben Románia 300 ■ millió kilowattóra elektromos energiát szállít Bulgáriának. között, így növekednek a gyá tási sorozatok, jobban ki használhatja a specializál gépcsoportokat. A hét KGST-ország (Szov jetunió, NDK, Lengyelország Csehszlovákia, Magyarország Románia, Bulgária) közötti ta valy júniusi megállapodás ér telmében egyesítik ezeknek a országoknak az energiarend szerét. Január elején Prágá ban már megkezdte működé sét a nemzetközi energiaelosz tó központ. Egy éven belü csatlakoztatják a hálózathoz román és a bolgár energia rendszert is. Német Demokratikus Köztársaság A Német Demokratikus Kő társaság a gépgyártó, vegy nyomdagépgyártó ipar — hog csak néhányat ragadjunk ki sok közül — terén már ed dig is széleskörű együttműkc dést valósított meg a szocia lista országokkal. Az NDK is bekapcsolódi’ a szerszámgépek gyártásánál szakosításába. A legutóbb időkig például az NDK-ba 108 féle automata szer^zámgé pet gyártottak különféle fém görgők ■ megmunkálására. A államközi szakosodás ered ményeként csökkenthetik géptípusok számát és átállhat nak 39 ilyen típus sorozatgvái tására. Az NDK nehézipar gépgyártása így évente 36 mii lió márkát, az elektromosipa pedig évi 27 millió márkát ta karit meg. Az ország legnagyobb vegy ipari üzeme, a Leuna Werk tovább bővül és 1970-ben má termel a Leuna II. is — fő ge

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents