Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-25 / 96. szám
2 MAPlO 1964. Április 25. A meggyé, cseresznyéé és a kajszié a jövő (JNMEPSÉO AZ EGYETEMIEK A KISZ Pécs városi bizottsága és az Orvostudományi Egyetem KISZ-bizottsága tegnap délután ünnepséget rendezett a gyarmati ifjúság napja alkalmából az egyetem aulájában. Az ünnepségen részt vett Tóth József elvtárs, a városi pártbizottság pártós tömegszervezeti osztályának vezetője, dr. Boros Béla professzor, az egyetem rektorhelyettese is. Novák Szilveszter elvtárs, a városi KISZ-bizottság titkára beszéde után az egyetemen tanuló külföldi fiatalok emlékeztek meg a gyarmati ifjúság napjáról. AZ érdekes, színvonalas'műsort nagy tetszéssel fogadta az ünnepség közönsége. A képen: Ghánái, szudáni, jemeni, Jordániái, kenyai és görög fiatalok is részt vettek az ünnepségen. Előtérben két afrikai diák. Megjelent a Pécsi Műszaki Szemle hirek Szirmai Jenő elvtárs, a Szövetkezetek Országos Szövetsége Igazgatóságának elnöke tegnap sajtótájékoztatót tartott az Újságíró Szövetség Székházában. Az országos és megyei lapok munkatársai eiőtt elsősorban a termelés és felvásárlás időszerű kérdéseit ismertette. Szirmai elvtárs elmondta, hogy a gyümölcsösök telepítésé ldőiárásjelentés Várható időjárás szombat estig: erősen felhős idő, sok felé esővel, a mai nap folyamán helyenként zivatarral. Mérsékelt, a Dunántúlon helyenként megerősödő, északira forduló szél. A nappali felmelegedés keleten is csökkenő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—8, legmagasabb nappali hőmérséklet ma 10—14 fok között. nél a jövőben az eddiginél eltérő arányokat kell szem előtt tartani. Az almát és az őszibarackot ugyanis mindenütt aránytalanul nagymértékben telepítették, pedig e két gyümölcsfát Nyugat-Európában is óriási méretekben telepítik. Ezért a piaci lehetőségek figyelembevételével a jövőben az új gyümölcsösökben csak húsz százaléknyi alma és őszibarackcsemetét kell ültetni, a többit bogyós, csonthéjas gyümölcsösökkel kell betelepíteni. A meggyért például már most az alma árának kétszeresét fizetik a nemzetközi piacon. Tehát a meggyé, a cseresznyéé, a kajszibaracké, a szilváé, sőt a málnáé és a szamócáé a jövő. Elképzelések születtek a gyümölcs és a zöldség tárolásé nak elősegítésére is. Szó van arról, hogy magasabb tárolási díjat fizetnek a tsz-nek. Sót kétféle árat állapítanak meg, mégpedig külön a nyári és külön az őszi átadás esetére. Tudósítónk baranyai vonatkozású kérdéseket is feltett Szirmai Jenő elvtársnak. Gondot okozott a megyében a növényvédelem. Kevés a gép és a munkaerő. A jövőben az a leghelyesebb, ha elsősorban a tsz maga látja el tagjainak háztáji gyümölcsösét a kellő növényvédelemmel. Ha ez nem megy, akkor a földmflvesszö- vetkezeteknek kell segíteni, hogy a tagok maguk végezzék el a munkát, így a gépek és a permetező anyag kölcsönadásával. Csak harmadsorban leéli a földművesszövetkezel i növényvédő brigádokkal per- meteztetni a fákat. Ennek során ha kell, hitelt is adjanak a földművesszövetkezetek s a gazda a gyümölcs átadásakor is kifizetheti a permetezés költségeit. De a földművesszövetkezeti brigádok munkásaitól sem kell sajnálni a kereseti lehetőséget. E téren sok gondot okoz, hogy bár a munkások fmsz-i alkalmazottak, mégis mezőgazdasági biztosítást követel az SZTK. Válaszolt Szirmai elvtárs a Siklós vidéki zöldborsótermelés növeléséről feltett kérdésre is Eszerint Baranyában a borsót nemcsak a háztájiban, hanem a közösben is fokozottabban kell termelni, mert már jelentkezik a vetélytárs. Ezentúl ugyanis Fejér és Báes Kiskún megyében is termelnek primőr borsót. A leghelyesebb, ha szedéskor azonnal borsóval fizetik ki a munkát. Földessy Dénes Először lépett fel városunkban Hevesi Judit hegedűművésznő és Szalay József cimbalom-művész, az Országos Filharmónia két szólistája. Ez lehetett az oka annak, hogy szerdán este igen kevesen foglaltak helyet a Liszt-hangversenyteremben. Akik eljöttek nem csalódtak, mert egyrészt olyan hangszer — az ázsiai eredetű cimbalom — hangjaiban gyönyörködhettek, mely Magyarországon csak a XVI század második felében bukkant fel, de azóta összenőtt a magyar muzsikával. Másrészt két igen, tehetséges és lelkiismeretes művész produkcióiban gyarapíthatták szépérzéküket. A jól összeállított műsorban, Vivaldiból Kartág Györgyig hallhattunk igen igényes műveket A hagyományos rendet felbontva, hadd szóljunk először a Kurtág duókról (hegedű— cimbalom), azokról a művekA napokban hagyta él a nyomdát a Pécsi Műszaki Szemle idei első száma. Jelentős szakmai cikkeket, tanulmányokat közöl, így közre adja dr. Szabó Lajosnak, a Pécsi Városi Közegészség- és Járványügyi Állomás főorvosának cikkét „Pécs levegőszennyeről, melyek mély hatással voltak ránk. Hallhatásuk első pillanatra „vízióktól” fogant zene érzését keltette, mely csakhamar szétoszlott és kitárulkozott az a világ, melyet csak mai szerzők képesek — ritkán ilyen jól — ábrázolni. Ama hangulata öltött testet, a kis keretekbe zárt kompozíciókban, él- ménytkeltő perceket szerezve. Hevesi Judit sokoldalú adottságait mutatták be előnyösen még azok a művek (Vivaldi, Bach, Debussy), melyeket tőle hallottunk. Szalay József Scarlatti két szonátájának és Bach, valamint Bartók egy-egy művének színes, virtuóz tolmácsolásával érdemelte ki a közönség tetszését és elismerését. Mindkét szólista partnere Kurtág Mária volt, aki egyenrangú társként oldotta meg kitűnően feladatát (Várnai) zödésének szanálási lehetősé- gei”-ről. Vöröss László Zsig- mond a pécsújhegyi salakhegy pormentesítéséről ír és felveti a növényzet meghonosításának lehetőségeit a salakdombon. Majorlaki József a Tüskésrét jövőjét említi meg, ahol víztárolót kívánnak létesíteni az Erőmű számára. Végül Gócz Béla, Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese „Várospolitikai úti jegyzetek” címmel közreadja több külföldi nagyvárosban szerzett városrendezési és építészeti tapasztalatait. Az úti jegyzetet gazdagon illusztrál ták. Házi hangverseny a Liszt Ferenc Zeneiskolában Csütörtök este házi hangversenyt rendeztek a Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolában. A zeneiskola 20 zongorista és 18 hegedűs növendéke, akik Ko- váts Andrásáé zongora és Kováts András hegedűtanár tanítványai, mutatták be tudásukat. Igen kedves színfoltja volt a hangversenynek, hogy a hegedűn játszó növendékek nagy részét a zongorán tanulók kísérték, igen szép felkészültséggel. A hangverseny a megjelentek körében nagy sikert aratott. — A komlói állandó bizottságok az elmúlt 12 hónap alatt mintegy 30 közérdekű javaslatot nyújtottak be a tanácsnak. A javaslatok megvalósítása során például egy 60 férőhelyes bölcsődét is létesítenek. — Komlón az elmúlt évben 594 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ebben az évben 650 000 forint értékű társadalmi munkát kívánnak elvégezni. — A Dél-dunántúli Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat 1963. évi munkája eredményeként elnyerte a „Kiváló Vállalat” rímet. Az oklevelet április 29-én ünnepség keretében veszik át. — Pécsett az I. kerületi tanács a parkvédelem érdekében szocialista szerződést kötött a Feüsővámház utcai* gyárvárosi, meszest és fehérhegyi iskolákkal — Élüzemavató ünnepségét rendeznek ma a Baranya- Tolna megyei Húsipari Vállalat dolgozói — A Kultúrán» Szemle keretében ma este 7 órai kezdettél II. kerületi minősítő bemutatót tartanak a Fegyveres Erők Klubjában. Fellép: a MÁV Művelődési Otthon ezüst érmes vegyeskara, a KIOSZ- KISZÖV, valamint a Porcelán gyár színjátszó csoportja, a MŰM 500-as Ipari tanuló-intézet népi tánc- és balettegyüttese, a Fegyveres Erők Klubjának tánczenekara és modem táncegyüttese. Tavaszi zápor Tegnap a koradélutáni órákban tavaszi zápor mosta tisztára a pécsi utcákat. Foto: Erb Hevesi Judit- és Szalay József hangversenye K PÖTTY a sarokban mosógép. Mosógé- és a konyhában egy kiságyuk, pe is ván minden második családnak. A térképrajzolók lilára mázolták a Zselicet. A patakok kékek, az utak feketék. Fekete körben egy piros pont: falu. Kicsi kék pötty: „Egyéb lakott hely, (ahol iskola van)”. A térképet 1960-ban készítette a Kartográfiai Vállalat, ezért van rajta Almamellék, Ibafa és Horváthertelend között Szentmártonpuszta. Az 1953-as térképek még ezt a kék pöttyöt sem pazarolták rá, mert akkor még nem volt iskolája. Kövesúttól 8 kilométer, vasúttól 3. Keresni nem nagyon kell: — Látja ezt a jegyenye fasort? Na, az odavezet. A dombhátról már látszik a puszta. A domboldalon a „kastély” és az intézőlakás (azaz most iskola), közvetlen alattuk az istállók, lent a lapban a régi cselédházaik. — Nem volt finnyás ember a báró úr — mondja Lukács János — néha még inná is leült velünk. A kocsmában ülünk. Azaz a fűszerboltban. Egyszóval a régi hintószinben, amelyre szemben két ajtót vágtak. Az egyik ajtó az italbolt, a másik a fűszerbolt bejárata. A kettőt a söntéspult választja el egymástól. „Személyzet” egy fő. A „személyzeten” kívül négyen vagyunk a kocsmában. A pulttal szemben lévő asztalnál Németh György állatgondozó, azaz „csirás” és Lukács János, szintén csirás és K I C én. A fal melletti asztalnál egy értelmiségi külsejű férfi, feltehetően adminisztrátor vagy könyvelő. Sört iszik, a száját a korsó füle fölött érinti a pohárhoz. Szóval a báró úr nem volt finnyás ember, olykor Lukács Jánossal is leült inni. Ezen a helyen tíz vagy tizenkét hintó állt, nem emlékeznek rá pontosan. Fekete nyitott, fekete csukott, homokfutó, nyári hintó, vadászhintó, bricska, ünnepi hintó ... Lukács Jánosnak ritkás ba- júsza van, mongolos vágású szeme, mezitlábon. hordja a félcipőt. Két elemit végzett, 1938 óta lakik Szentmárton- pusztán. Németh György szikár, sovány ember, zsíros kalap van rajta, agyonfoltazott ing és munkaruha. 1932 óta él itt, négy fia van, három leánya, rádiója, mosógépe, öt öltözet ruhája. Ünneplőt csak nagy ünnepekén szokott magára venni — olyankor válogathat az öt öltözet közül — egyébként vasárnap js így szokott járni, ahogy most, ment minek a ruhát koptatni! — Földes szobában laknak? — Nem. Hajópadlósban. — Már csak öt vagy hat földes szoba van a pusztán. Közös konyha egy sem. Sl, KE — Kétszobás lakás? — Kettő. — A többi? — Egyszoba, konyha, kamra. Csak a puszta beosztása rossz. — Miért? — A lakóházak lent vannak a lapban, ha sár van, térdig ér körülöttük. A báró nem volt finnyás ember. A kastély, a teniszpálya és a szökőkút a domboldalon épült. Az istállók is* A könyvelő megitta a sörét, fizet és azt mondja: — Ezer év bűneit nem lehet, kérem, húsz év alatt nyomtalanul eltűntetni. Németh György megmutatja a lakását Tisztaság, rend. A tenyérnyi szobában három ágy, sublót, asztal, székek, a falon egy Szűzmáriakép, macska gombolyaggal (olaj) és kontárkézzel csiri-csóréra színezett katona- képek. A fiúk különben jőké- pűek, van róluk fekete-fehér kép is. — Mikor mindannyian dolgoztunk a családból, összejött havonta hét—nyolcezer forint is. A gyereknek vettem egy motort Mutatja, hogy melyik gyerek. Most katona. Az egyik ágy fölött ráfió — rádiója mindenkinek van — Csillogó politúré padok, új tábla, hímzések, hátul a szekrényen egy kitömött szürke- gém, kedves rend. A gömbölyű, fiatal tanító néni nem hajlandó megmondani a nevét — Mikor a gyerekek meglátták, azt mondták, jön az új tanító bácsi — mondja. — Miért, maga el alkar menni? — Igen. Kaposvárról jár be mindennap. Télen és rossz időben itt lakik, a szobájába egy padlásfeljáróhoz hasonló falépcsőn lehet feljutni. Az állomásra lóréval jár. Alapfizetése 1550, plusz 100 távolsági pótlék, 100, mert osztatlan iskola, 50 iskola vezetői díj. Együtt 1800. — Mióta én idejöttem, azóta is sokat változott a puszta. Pedig én csak három éve vagyok itt Kiszedték az egyik ház hátsó falát, szigetelték, újra megindult a mozi minden pénteken, a lányok most szervezték kézilabda-csapatot — A gyerek miért van itt? — Foglalkoztam még vele, nem tanulta meg a leckéjét A gyerek Győrfi János harmadikos. Egyszer bukott, négyen vannak testvérek, egy szobájiik ven, három ágyuk szüleivel együtt hatan vannak, 6 az első húgával szokott aludni, szerencsére egyikük sem rugdalózós, nem tudja mi akar lenni, tanulni nem szeret, igen, már ebédelt: borsólevest és borsót. — Azaz bablevest és babfőzeléket — világosít fel a tanító néni. — Jár-e valaki középiskolába a pusztai gyerekek közül? A tanító néni nem tudja pontosan, elszalasztja Jancsit Tóth Éváért Tóth Éva csinos, kicsit szeplős, 17—18 éves lehet, havonta egyszer Szigetvárra jár fodrászhoz, tejipari szakmunkás, szeretne technikumot végezni levelező úton és elkerülni Szentmártonpusz- táróL — Hárman járnak Szigetvárra középiskolába. A Varga Gyuszi és a Szabó Rózsi elsősök és a Tóth Frigyes bácsi lánya negyedikes. — Hány magakarafoeli lány vasa a. puszién? — Nagyon kevés. — Akkor hogyan alakítottak kézilabda-csapatot? — Bevesszük a nyolcadikosokat is. (A felső négy osztály Almamellékre jár. Az itteni iskolába csak az alsósok). — Mióta van meg a csapat? — Két hete. — Könnyű volt megalakítani. — Persze. Csak akkor húzódoztak a lányok, mikor először be kellett öltözni a felszerelésbe. — Kivel játszanak? — A fiúk csapatával. Mindig kikapunk. Szabó Frigyes gépész, a pusz ta párttitkára és egyben mozigépész is. A, bognárműhelyben találom meg. A bognár a szak- szervezeti bizalmi. — Sokan járnak moziba? — Igen, azóta, amióta mindenkivel bérletet vetettünk. Csak jobban ki kellene választani a filmeket, amiket az itteni népnek küldenek. A harcos filmeket szeretik. — Legutóbb mit játszottak? — A Vád tanúja. Előtte meg a Kobra akciót. Most jön a Valahol Európában. ök már pontosan tudják: még hat lakás földes a pusztán. — Mennyibe kerül egynek a lepadlózása? — Kis gondolkozás után mondja a bognár: — Ezemégy, ezeröt. A lóré már elment az állomásra, mikor elindulok. Egykét gyerek már mezítláb futkos a házak között A fasor Almamellékig vezet Onnan négy vagy öt kilométer vízmosta földút Saant- lászló. Ott vár az autó. Lázár Ervin, l 4 i
