Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-24 / 95. szám
im. Április 24. hiapiA Félmillió hektó sör T8bl,et adnánk szállítani Tízmillió forintos költséggel megkezdik a palackfejtő építését a pécsi sörgyárban Ax igazgatói iroda falán propaganda képek, sőt az egyik, az ismert Draher-Hag- gemacher reklám neves művészünk festménye: négy széles szügyü ló hordókkal megrakott kocsit húz. Vannak modernebb reklámképek is: csinos nők emelik nfegasra a söröspoharat és a külföldieknek ajánlják söreinket: Hungarian ROCKY CRT iT .F.R BEER .,. Biere Hongroise. Aztán a polcon szürke cserép palackok, rajtuk a felírás: Pannónia duplamaláta sör. Persze mindezek régi dolgok, mint ahogyan a gyár maga is régi. Erről kezdtünk beszélgetni Vissi Vendel igazgatóval, hogy milyen is volt valamikor- a pécsi sörgyár. Hányféle sört gyártanak? Hirsdfield Sándor alapította 1848-ban. Természetesen kis- üzemá j-eäleggel, kezdetleges módszerekkel dolgozó sörfőző volt Hirschfeld vállalkozása. 1912-ben í-jagy rekonstrukciót hajtottak őségre a pécsi sörgyárban, de már a Pannónia Sörfőző RT kebelében. A termelésük? A csúcs-esztendőkben, arm az első és másodi k világháború éveit jelentette, 70 ezer hektolitert is elérte. Az igaz, hogy valamikor nem fogyasztottunk ennyi sört, mint manapság. Egyrészt „úri italnak" tartották, de a nyomosabb érv inkább az éra volt Fél literes palack ára 1 pengő, egyliteresé 2 pengő, 1 filter, másfél literesé 2 pengő 96 fillér. Vagyis egy napi napszám — kmsüveg sör. — S jelenleg mennyi m termelés évente7 — Körülbelül', négyszáz ember dolgozik a gyárban és évente 340 ezer hektoliter sört termelünk. — A pécsi sörgyár már régen az Országos Söripari Vállalathoz tartozik. Mi a tapasztalat? Elsősorban arra gondolok, hogy az itteni munka eredményeit teljes egészében élvezik-e a pécsiek? — Mi úgy érezzük, hogy az összevonás hasznos volt. Egységessé vált a magyar söripar irányítása, amiből igen sok előny származik. Az új rendelkezések szerint az egyes gyárak termefléaében az ösztön zés is érvényre jutott. A nyereségrészesedés felosztásánál van bizonyos fix és mozgó hányad, amely 70, illetve 30 százalék. Amelyik gyár jobban dolgozik, amelyiknek jobb az önköltsége, az annak megfelelően részesedik a többlet- nyereségből. Tessék, itt a tavalyi eredmény, most számít- gatjuk: 112 ezer 400 forintot osztunk ki a dolgozóink között, ami körülbelül 5—6 napi munkabérnek megfelelő ösz- szeg. — Hányféle sört gyártanak? — Hordó® és palackos sörünk van. A hordós Szalon és Kinizsi, a palackos Szalon, Kinizsi. Márciusi, Délibáb és barna sör. Baranya, Tolna, Bácska — Honnan kapják a nyers anyagot és hova szállítják az itt készített söröket? — A maláta és a tengeridara söripari gyártmány, azt Budapestről és Nagykanizsáról kapjuk, a többi anyagot különböző helyekről szerezzük be. így szükségünk van rizsre, cukorra és komlóra. Az itt gyártott söröket elsősorban Baranya és Tolna megyékbe, valamint Baja és Bácsalmás térségébe szállítjuk. — A magyar sörgyárak között milyen helyet foglal el a pécsi? — Elismerten a legjobbak között vagyunk, söreink kiváló minőségűek. A fogyasztók szeretik és elégedettek a pécsi sörökkel. — Külföldre szállítanak-« sört? — Nem szállítunk, sőt inkább behozunk. Persze nem azért, mert a magyar sörök nem állnák meg helyüket a piacon, de ez elsősorban kapacitás kérdése. Még a saját igények kielégítésére is kevés a Bőrünk, ezért impcrtálasüe Csehszlovákiából, az NDK-ből és Lengyelországból — Mindig érdeklődve figyelem a sörösüvegeken lévő jelzést, hogy a sör hány fokos. Mit jelent az a Balling-fok? — Balling-fok a sör kivonattartalma fajsúlyszázalék- ban kifejezve. Hogy érthetőbb legyen, hadd mondjam el, hogy a nyersanyag keményítője gyártás közben elcukro- sodik és ezt a cukortartalmat fejezzük ki Baffin g-fokban, mint a kivonat sűrűség-százalékát. A cukor később erjesztve lesz és így a cukor nagyobbik része alkohollá és szénsavvá alakul áit Egyébként egy liter sörben körülbelül 3—5 százalék alkohol van, s a magasabb Baffing- fofcú sörben tehát magasabb a kivon attartalom és az alkohol is. Bőven van barna sár is — Meddig állnak el a török? A Szalonon például azt olvashatjuk, hogy nyolc nap a szavatossági idő. — Az élőbb említett kivonatnak csak a háromnegyed- részét erjesztjük el alkohollá és szénsavvá, s fennmaradó egynegyed rész, az extrakt adja a sör zamatát, telt ízét, tápértékét. Ha a kivonatot 100 százalékban dlerjesztenénk akkor „üres Bőrt” állítanánk elő, azaz vizet, alkoholt és szénsavat, amelynek nem lenne zamata. A kérdés az, hogy meddig áll el a sör, meddig bírja ki, hogy a vad élesztőknek ellenálljon. A sör minél kevesebb csírát tartalmaz, annál tovább áll d, ha megfelelő hőmérsékleten, 7—10 C- fokon tárolják. Itt a biológiai tisztaságnak is a jelentősége. Fejtés előtt azért szűrjük le a sört. hogy a benne lévő mindenfajta élesztőcsírát el- távolítsiuk. Ha meg pasztöri- záljuk is, akkor tökéletes a csírátlanítás. Az a sör, amelyet nem pasztörizálunk, például a Szalon sör, nyolc napig tartós, a pasztörizált pedig 40 napig Legjobb a sört gyártás után fogyasztani, az idő mindenképpen árt a sörnek. Végeredményben a gyártás biológiai tisztasága és a leerj es z- tettségi foka, valamint a tárolási hőmérséklet dönti el, hogy meddig tartható él a sör. A magasabb alkoholtartalmú sörök azonos körülmények között tovább elállnak. Gyárunk ban a biológiai fegyelem kielégítő. Ha a vevők megfelelő hőrnérsékleben tárolják söreinket, úgy a szavatossági időt minimális értéknek lehet tekinteni. vagyis a gyakorlatban kellő hőfokon tovább is eláll. — Többen keresték a barna sört Miért nem gyártanak belőle? — Van barna sörünk és gyártunk is. A pécsi kereskedelemmé! most folynak a megbeszélések, hogy jelöljenek ki olyan boltokat, ahol barna sört kívánnak árusítani. Mi május elsejétől kezdve folyamatosan szállítunk az igényeknek megfelelően palackozva. — Sokszor lehet tapasztalni a vendéglőkben vagy presz- szókban, hogy nincs Szalon sör. Kinizsit vagy Délibábot kínálnak, pedig a fogysztök nem kérik ezeket. Miért gyárt ják ezeket a söröket, ha nem igényli a fogyasztó közönség? — A választék bővítése végett gyártjuk, hiszen minden sörnek más a karaktere. Lehet, hogy előfordul elosztási probléma és a vendéglátó helyeken nem a minőségi Bőreinket keresik. De tessék a tényeket feljegyezni: a múlt évben mi 333 ezer hektoliter sört gyártottunk, s ebből 306 ezer hektoliter világos sör, vagyis Szalon sör volt Világszínvonalén — Sokat beszéltünk a sörről. de azt is hadd kérdezzem meg, hogy a pécsi gyár fejlő- dik-e, emelkedik-e a termelése? — Komoly fejlődés előtt áll a gyárunk. Jelenleg több mint tízmillió forintos beruházási összeggel épül az új főzőház. Ugyancsak ekkora összeget költünk a palackfejtő építésére is. Talán még ebben az évben megkezdjük. A későbbi időben pedig új erjesztő ászok pincét és korszerűbb hordóvonalat építünk ki. A termelésünket, az új beruházások eredményeképpen évi félmillió hektorileterre emeljük, s a gyártott sörnek fele palackban kerül a fogyasztókhoz Egyébként a jövőben mindenféle fejlesztés a palackos sör termelését növeli. — Elég fejlett-e az itteni technika és technológia? Vagy van ennél fejlettebb is a söriparban? — Az új főzőházunkkal nem kell szégyenkezni, a jelenleg ismert legmodernebb technikát jeleníti és a világszínvonalat képviseli. — Tehát a nyáron nem lesz hiány a pécsi sörökből? •— Ezt nem mondtam. Hogy hiány van-e vagy nincs, azt sokszor az időjárás befolyá- [ solja. Egyébként a hazai sör pótlására külföldi söröket is forgalomba hozunk a nyáron. Gazdagít István Szabad kapacitás a vasúton — Sok a kirakatlan kocsi 1964 első negyedévében nem szállítottuk el azt az áru- mennyiséget, amit termeltünk. Ennek oka elsősorban a hosszúra nyúló kemény tél, másodsorban pedig a kész és félkész áruk hiánya. Elfogyott az elszállítandó tégla, a készletek a kavicskitermelő helyekről, de a kőbányáknál lévő készletek is teljesen elkoptak, az utántermelést pedig az időjárás ugyancsak akadályozta. Február végén és márciusban a vasúti szállítási kapacitásunk a Pécsi Igazgatóság területén nem volt teljesen kihasználva. Több árat tudtunk volna elszállítani Ennek érdekében sokszor felkerestük a nyersanyagot, fél- készterméket szállíttató feleinket, hogy a szabad kapacitásunkat kihasználjuk az építőipar készleteinek feltöltésére. Erőfeszítéseink sajnos nem jártak sikerrel. A vasút dolgozói jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy a szállítás előre vivője legyen a népgazdasági tervek teljesítésének. Ahhoz, hogy erőfeszítéseink eredményesek legyenek, szükségünk van feladó és átvevő feleink segítségére. Ezt elsősorban reális szállítást tervek benyújtásával tehetik. Ne forduljon elő az, ami márciusban megtörtént, amikor egy vállalat 60 ezer tonna anyagot tervezett be vasúti fuvarozásra, ugyanakkor a vállalat kitermelési kapacitása mindössze 40 ezer tonna. A fogadásnál is hátráltathatják kapacitásunk, illetve a népgazdaság erőinek felhasználását. Erre is említek néhány példát: március 29-én Vasas-Hirdre a Pécsi Beton- árugyár részére érkezett 20 kocsi kavics a 4. és 11. órában, kirakását csak 30-án kezdték el. Komlóra a Mecseki Szénbányászati Trösztnek 28- án érkezett 28 kocsi faáru és csak 17 kocsit rakott ki. 29- én 25 kocsi érkezett, ebből 17 kocsit rakott ki. 30-án a 12. és 14. órában érkezett 29 kocsiból 4 kocsit rakott ki. Nagymányokon április 4-én a Brikettgyár részére 2-án, 3-án és 4-én érkezett 49 kocsi volt kirakatlan. Április 4-én több mint 700 .kocsi volt kirakatlan igazgatóságunk területén. Mindennek hátrányait szükségtelen bizonygatni. Nem is célunk a hosszú évek során kialakult jó együttműködést pellengérezéssel rontani, csupán az a szándékom, hogy felkeltsem az érdeklődést. Április elsejével új negyedév kezdődött. A mi vonalunkon igen lanyhán, vontatottan indult, mert 9-én Q.00 órakor 35 ezer tonna a hátralékunk. Jelentősebb lemaradásaink a következő áruféleségek feladásainál mutatkoznak: Komlói Kőbánya 4600 tonna, gyé- kényesi kavicsbánya 8000 tonna, téglagyárak 2000 tonna, Dolgozik a vezető nélküli traktor Jól sikerültek a próbák Albert István tanár konstrukciója alapján készült, traktorra szerelhető automatikus vezérlő-berendezéssel. Ez a szerkezet vezető nélkül irányítja a szántótraktort. A berendezés a traktor elejére szerel ve letapogatja az előre meghúzott barázda irányát és mélységét, az észlelt tapasztalatokat átviszi a gép kormány- és gázadagoló szerkezetére. A traktor a barázda vezetésével önmagát irányítja, s ha szükséges, megállítja. A sikeres próbák után még az idén megkezdik az újítás sorozatgyártását. Képünkön: a Herceghalmi Állami Gazdaságban további tapasztalat- szerzésre ismét munkába állították a vezető nélküli traktort. cementipari termékek 2008 tonna, erdőgazdaságok 7000 tonna, Dunai Vasmű 12 000 tonna kohósalak. A beadott szállítási tervek szerint ezeket a tonnákat a hónap első tíz napjában már le kellett volna szállítani. Kötelességünket csak közöl erőfeszítéssel, szállítófeleink segítőkészségével tudjuk teljesíteni. Azt szeretnénk látni és tudni, hogy az építőipar megfelelő tartalékokkal rendelkezzék azokra az időkre, amikor ennyi kocsi nem áll- hdt rendelkezésre az építőipari termékek elszállítására. Nem lehet ölhetett kézzel és becsukott szemmel nézni* hogy a kis férőhelyes vasútállomásokon lévő rakterülete- ken hosszú napokon, heteken keresztül tároljuk az árukat Éppen ezért javasoljuk, hogy minden bérelt területet mondjanak fel, hogy a nagy meny- nyiségben érkező anyagokat fennakadás nélkül fogadhassuk és tolatással ne kelljen az érkező pályaudvaron órákat rátenni a kocsifordulóra. A bérelt területekre való oda- állítások miatt sok vitának lehetne elejét venni. Nincs is annyi terület jóformán egyik állomásunkon sem, hogy minden fuvaroztatónak tudnánk rakterületet adni. így akiknek nem jut az hátrányosabb helyzetbe kerül a rar kodásnál és méltatlankodik emiatt Nagy üzemei nkfben jelent«* összegeket fordítottunk a modern berendezések építésére és a kocsik gyors kezelésére. Feltétlen indokolt volna a rakodási idők felülvizsgálata és ennek alapján a csökkentése. Azért is kellene sürgősen kiüríteni a vasúti rakterüle- teket, mert az AKÖV-öknek is most van erre kapacitásuk. Minden fogadó vállalatunk biztosítsa az értesítési lehetőséget, munkaszünetes napok előtt, után és alatta, hogy a ki- és berakások gördülékenyen, fennakadás nélkül megtörténhessenek. Ne igyekezzünk a következő időkben egymásra hárítani a mulasztásokat, hanem őszintén tárjuk (el a helyzetet, hogy tudják az illetékesek, hol kell segíteni. E havi lemaradásunkat már nagyon nehéz lesz behozni, de a negyedév tervét mégis szeretné a Pécsi Vasűügazgatóság teljesíteni. -Ennek érdekében kérjük minden szállítónkat, segítsen e feladat megvalósításában. Nagy Károly, a forgalmi és kereske- . delmi osztály vezető helyettese Ha a nevét hallom, mindly a vörös bor, e kesernyés zárná tű, bikavér színű, kellemes ital jut az eszembe. Pedig Villányban más is van, mint bor — mezőgazdasági szakiskola, jól fizető termelőszövetkezet és fejlődő állami gazdaság — de engem most mégis inkább az érdekelt, hogyan élnék az emberek. Mindenki — a németek, a magyarok, a tanácsba választottak, a kisiparosok, a katolikusok és a kálvinisták, a felvidékről ide- telepitett magyarok és az ősi nyelvüket, népviseletüket las- san-lassan elfelejtő fiatalok. Hegyi Béla, a községi tanács elnökhelyettese egy villányi füzetet nyom a kezembe sillabusznak, abból köny- nyen kiókoskodhatom a falu múltját. Kavargó történelem, ahány évszázad, annyi változás népességben, területben, gondak-bajokban. — Á mohácsi vész alkalmával a falu elköltözött mostani helyéről Beremend alá. Csak a törökök kiverése után jöttek vissza. Tavaly meg is találták a középkori templomot körülvevő falat. Az állami gazdaság vízvezetéket épített és az árokásásnál jöttek elő a kövek, csontok, égett fadarabok. Alighanem a török gyújtotta rájuk a templomot és sokan bent éghettek. Aztán egy régi jobbágy- temetőt is találtunk... A villányi nyolc szoknya télen-nyáron kalapot hordtak, már kora iskolás korban hosz- szúnadrágot, kerekített nyakú inget, nyakkendő nélkül. Az iparoslegények hajadonfőit vagy sapkában jártak és nyakkendőt viseltek. A különbség mégsem ez volt. A különbség politikai természetű volt és a harmincas évek végén kezdődött, amikor a Schwäbische Türkei politikájával kettészakították magát a németséget is. — Voltak akkor itt németek és angolok — mondja Weber. — Angolok? — Na igen. Németeknek hívták azokat, akik beléptek a Volskbundba, angoloknak azokat, akik kívül maradtak. — És most? — Nagyon jól megvagyunk, nincs már sváb—magyar probléma. A tsz-elnök, az Arnold János német ajkú, a két biü gádvezető is német, a Keil Ádám és a Hechl Mihály, de van két felvidéki, telepes brigádvezető is: Pólya Ernő és Hajdú Sándor. A tanácsban is bent vannak a német ajkúak is. Hegyi Béla feláll, kintről ismerős hangot hall és behívja Nagy Istvánt, a falu református lelkészét. Szóljon 6 is házzá Villány mai nemzetiségi kérdéséhez. A lelkész rendkívüli egyéniség. A múltkor valaki szólt, hogy a kultúr- ház üvegtermében van néhány köbméter föld, ki kellene dobálni. Hajlott kora ellenére elment lapátolni. Máskor a villányi hegyet járja és különleges növényeket gyűjt a Tudományos Akadémiának. A nemzetiségi dolgokról az a véleménye, hogy nincs súrlódás, azt észre se lehet venni, hogy itt kétnyelvű emberek laknak. — Különösen jó a kultúrpolitika — mondja. — A Ko- iep Gyula, a kultúrotthon igaz gatója jól foglalkozik a fiatalsággal. Van egy tánccsoport és kedvet kaptak a csol- nökiaktól német táncok betanulására. Ez jó hagyomány- ápolás lesz, meg az is, hogy német dalokat gyűjtenek. Mert azt már nem akarják, nem is kérik a fiataloktól, hogy újra felöltsék a bársony és a nylon helyett öreganyáik egészségtelen főkötőit, de a kultúra, az ősi német népművészet megőrzését igen is szorgalmazzák. A nyolc szzolcnyából egy lett, a német, magyar, horvát és szerb ajkú faluból ts egy közös nyelven beszélő község alakult ki az utóbbi években... Gáldonyi Bét* t Közben már kiszólt, hogy hívják a tanácsra Weber Vilmos asztalost, aki a foto szakkört is vezeti. Néhány kép kellene a villányi népviseletről, a fiatalokról. Weber jó ismerője az egykori villányi népviseletnek. — Ma már nemigen hordják, még egynéhány öreg, ha viseli, pedig igen szép, igen drága volt a villányi népviselet. Drágább, mint akármelyik úri viselet. Nyolcszoknyás ruhában jártak az asszonyok, olyan szoknyában, hogy egyből-egyböl három más ruha is kitellett volna. De elmondanám a fejviselettől... Konty, csat a fejen, a nyakban ötsoros gyöngylánc, hátul kis kék masni, selyem prusz- lik és háromszögletű, finom kendő. Aztán jött a nyolc szoknya, a legfelső selyemből, a középső kikeményítve, az tartotta derékból a többit. Csak úgy suhogott, ha végigmentek a lányok az utcán. A vasárnap délutáni litánia volt a parádé. Utána megkezdődött a bál. — Bál közben minden tánc után elváltak a párok. A legények mentek az ivóba, a lányok meg kört alkottak a terem közepén. A férfiak vizelete egyszerűbb volt. A parasztiegémjek — Honnan tudjak, hogy jobbágyoké volt? — Semmi ékszer nem volt a sírokban, koporsó nyomokra sem leltünk. Ebből gondoljuk. A villányi német ajkú lakosság a török kiverése után telepedett meg a községben. A múlt század végén még a lakosság nyolcvan százalékát jelentették és a szerbek is többen voltak, mint a magyarok. A második világháború alatt már megsokasodtak a magyarok, számuk aránya 26 százalékra emelkedett és mindösz- sze 11 szerb ajkú maradt a. faluban. Ma nehéz lenne megmondani, ki milyen nemzetiségű tulajdonképpen. Nagy a keveredés. — A gyerekek, sajnos, nem beszélnek már németül — panaszolja Hegyi Béla. — Itt van az én két gyerekem. A fiam most gimnazista és rádöbbent, milyen jó lenne, ha tudna németül. A lányom pedig egyszerűen nem akar beszélni. De mi, szülők' vagyunk a hibásak, mert otthon is magyarul beszélünk. Mások magyarosítják a ne vüket is. — A Fingernagel most járt bent, hogy magyarosít Falu- dira, merthogy a fia érettségi előtt átt
